JERUZS�LEM A ZSOLT�ROKBAN

Dr. T�th K�lm�n teol�giai professzor

Szenci Moln�r Albert a 122. zsolt�r �tk�lt�tt sz�veg�ben �gy �nekel Jeruzs�lemr�l, p�tosz n�lk�li kedvess�ggel:

„A Jeruzs�lem j�l meg�p�lt

Sok �kes �p�letekkel,

Holott sz�p polg�ri renddel

Mindenf�le nemzet egybegy�lt.”

Ez persze �n�la nem a szemtan� r�csod�lkoz�sa a szent v�rosra, ink�bb elk�pzel�s a bibliai zsolt�r alapj�n. Ide�lis k�p, ahol sz�p egy�ttest mutat a templomnegyed, a palot�k, a r�gi �s �jabb v�rosnegyedek. A lakoss�g pedig "sz�p polg�ri rendben- van egy�tt: az ott lak�k �s a minden�nnen �rkez� zar�ndoksereg. �dv�s sz�p k�p volna ak�r a mai Jeruzs�lemre is, ha nem zavarn� egy �s m�s.

Jeruzs�lem D�vid kir�ly �ta f�v�ros, Izrael politikai �s vall�si centruma, benne �s k�r�l�tte zajlik a bibliai t�rt�netek nagy r�sze, �s r�la �nekel sz�mos sz�p zsolt�r. A t�rt�netek sor�n el�sz�r �brah�mmal kapcsolatban olvasunk r�la, akkor m�g a r�videbb S�lem n�ven: a gy�ztes csat�b�l hazat�r� �brah�mot aj�nd�kokkal k�sz�nti Melkis�dek, S�lem kir�lya (1M�zes 14:18-20). Ez a Melkis�dek pedig a Fels�ges Isten papja volt: alakj�ban az �kori pap kir�ly t�pusa jelenik meg. Melkis�dek neve m�g egyszer szerepel az �sz�vets�gben, a 110. zsolt�rban. Ez az �n. kir�ly zsolt�r �gy sz�l�tja meg Jeruzs�lem (mindenkori) kir�ly�t: "Pap vagy te �r�kk�, Melkis�dek m�dj�n- (4.v.), azaz kir�ly �s pap egy szem�lyben. D�vid teh�t, mint jeruzs�lemi kir�ly, hagyom�nyosan �r�k�lte az egykori Melkis�dek kett�s tiszt�t. Igaz, hogy t�nyleges papi funkci�t nem v�geztek a j�dai kir�lyok, D�vid �s Salamon is csak egy egy alkalommal mutatott be �ldozatot: a sz�vets�g l�d�ja, illetve a templom felszentel�sekor (2.S�muel 6:17; 1.Kir�lyok 8:62-64), ezt is csak amolyan f�kegy�ri gesztusk�nt gyakorolt�k. M�gis ez a speci�lisan jeruzs�lemi pap kir�ly trad�ci� az id�zett zsolt�r szerint fenn�llt, s majd egyenesen a messi�si gondolat ir�ny�ba hatott (v�. Zsid 7.r.).

Ugyanez a zsolt�r ezt is �g�ri a kir�lynak: "Hatalmad p�lc�j�t kiny�jtja az �R a Sionr�l- (2.v.). A Sion hegye lett Jeruzs�lem k�zpontja. Eredetileg ugyan a k�na�ni v�rost, a k�s�bbi "nagy Jeruzs�lem d�lkeleti dombj�t nevezt�k �gy, k�s�bb azonban a Sion nevet �tvitt�k a templomhegyre. A k�na�ni v�rost megh�d�t� D�vid azzal alapozta meg a Sion vall�si tekint�ly�t, hogy ide hozatta a sz�vets�g l�d�j�t, amely hosszabb ideig elfelejtve volt egy vid�ki v�rosban. Erre utal a zsolt�rvers: "S�lembe ker�lt a s�tra, lak�helye a Sionra (76:3). A szent l�da elhozatal�t pedig a 132. zsolt�r �r�k�ti meg k�lt�i m�don:

"Indulj el, Uram, �j lak�helyedre,

te �s hatalmad l�d�ja!

Mert a Siont v�lasztotta ki az �R,

ezt k�v�nta lak�hely�l...:

Ott n�velem meg D�vid hatalm�t,

gondom lesz felkentem m�cses�re.” (132:8, 13, 17.)

Amikor azt�n Salamon fel�p�tette itt az orsz�g templom�t, lassank�nt zar�ndokhely lett Jeruzs�lem. R�gt�l fogva szok�s �s t�rv�ny volt, hogy az �venk�nti nagy �nnepeken meg kellett jelenni "Isten sz�ne el�tt- (2M�zes 23:14-17), eml�kezni a nagy �dvt�rt�neti esem�nyekre, �s h�l�t adni a f�ld term�nyei�rt, Isten �ld�s��rt. Az orsz�g vid�ki v�rosaiban, falvaiban �neksz�val h�vogatt�k az embereket: "J�jjetek, �rvendezz�nk az �R el�tt... Menj�nk el�je h�laad�ssal! (Zsolt�rok 95:1-2) �s a h�vek sz�vesen fogadt�k a h�v�st: "�r�l�k, amikor ezt mondj�k nekem: Az �R h�z�ba megy�nk (122:1).

A jeruzs�lemi zar�ndok�t �s a templomi �nnepl�s kedves t�m�ja lett a zsolt�roknak. Voltak, akik napokig tart� f�raszt� gyalogl�s ut�n �rkeztek meg a szent v�rosba, de meg�rkezve ann�l nagyobb �r�mmel hallott�k az �ket fogad�knak Isten templom�ba h�v� szav�t:

"Menjetek be kapuin h�la�nekkel,

udvaraiba dics�rettel!

Adjatok h�l�t neki, �ldj�tok nev�t!

Mert j� az �R, �r�kk� tart szeretete”.(100:4-5)

A templomt�rre bel�p� falusi ember naiv �rvendez�ssel fedezi fel ott az otthon�ban is ismer�s madarakat:

"M�g a ver�b is tal�l h�zat �s a fecske is f�szket,

ahov� fi�k�it helyezi olt�raidn�l, Seregek URa!”(84:4)

Innen azut�n �tterel�dik figyelme az ott lev�, szolg�latukat v�gz� papokra, l�vit�kra. Milyen j� lehet �lland�an ott lenni:

"Boldogok, akik h�zadban laknak,

sz�ntelen�l dics�rhetnek t�ged! „(84:5)

Az �nnepi istentiszteleten �t�rzi az ember, mit jelent az, hogy itt nem egyed�l van szent �r�m�ben, hanem egy eg�sz gy�lekezet tagja, amellyel egy�tt magasztalja Istent. A k�z�ss�ghez tartoz�s �t�l�se az egyik nagy �ld�sa a templomban l�telnek. Egy sz�vvel �s sz�jjal lehet "dics�retet �nekelni a h�vek gy�lekezet�ben-, �s lehet hinni azt, hogy "gy�ny�rk�dik n�p�ben az �R (149:1, 4). A kultuszi gy�lekezet pedig gy�ny�rk�dhetett az istentisztelet l�tv�nyos r�szleteiben, az �ldozatok bemutat�s�ban (66:13-15), maga is fogadalmakat teljes�tett (65:1), hallgatta a szent t�rt�netek felolvas�s�t (135:1-14), �h�tattal fogadta az �ld�st (128:5; 134:3). Akik el�sz�r j�rtak ilyen zar�ndoklaton, azok boldogan mondhatt�k el:

"Amir�l hallottunk, azt (most) l�ttuk is

a Seregek UR�nak v�ros�ban, Isten�nk v�ros�ban (48:9).

A templomt�rr�l kij�ve azt�n megcsod�lhatt�k mag�t a v�rost, ahogyan a zar�ndoksereg vezet�je bemutatta:

"J�rj�tok k�r�l Siont, ker�lj�tek meg,

sz�ml�lj�tok tornyait!

J�l n�zz�tek meg b�sty�it, j�rj�tok be palot�it,

hogy besz�lhessetek r�la a j�v� nemzed�knek!”(48:13-14)

V�g�l a v�roskapun kil�pve sz�tn�zhettek a k�rny�ken, �s megcsod�lhatt�k a m�ig nagyszer� panor�m�t, a lank�s hegyvonulatot a v�ros k�r�l, ami megint sz�p k�pzett�rs�t�shoz vezetett:

"Jeruzs�lemet hegyek fogj�k k�r�l,

n�p�t pedig az �R karolja �t

most �s mind�r�kk�” (125:2).

Isten v�ros�nak nevezte a zsolt�ros Jeruzs�lemet (48:9), amelyet "lak�hely�nek v�lasztott ki az �R- (132:13) M�shol meg egy �ld�smond�sban �gy ki�lt fel: "�ldott az �R a Sionon, aki Jeruzs�lemben lakik (135:21). Ez az ott lak�s term�szetesen �sszef�gg a templommal, azon bel�l a szent l�d�val. A Szentek Szentj�ben helyezt�k el a sz�vets�g l�d�j�t, �s annak fed�lapja volt a lelki k�pzelet szerint az a "tr�n-, amelyen l�thatatlanul, kir�lyk�nt foglalt helyet az �R, a kerubok v�d�sz�rnyai k�z�tt. Az�rt sz�l�tja meg �gy a zsolt�ros: "Te, aki a kerubokon tr�nolsz, jelenj meg ragyogva!- (80:2) Az URat pedig �gy ismert�k �s magasztalt�k, mint aki "nagy Kir�ly az eg�sz f�ld�n- (47:3). �gy volt Jeruzs�lem "a nagy Kir�ly v�rosa, Isten v�rosa. Az ut�bbi kifejez�shez kapcsol�dva k�l�n�s m�don �nekel a 46. zsolt�r:

"Egy folyam �gai �rvendeztetik Isten v�ros�t,

a Fels�gesnek szent hajl�kait.

Isten van benne, nem inog meg,

megseg�ti Isten reggelre kelve” (46:5-6).

E le�r�s meg�rt�s�n�l Jeruzs�lem val�s f�ldrajzi helyzet�nek ismerete nem sokat seg�t. A v�ros mellett volt egy forr�s, amelyb�l a Kidr�n patak t�pl�lkozott, �s e forr�s sokat �rt h�bor�s id�szakban, mert biztos�totta a lakoss�gnak az iv�vizet. "Folyamm�- azonban, amelynek "�gai- lettek volna, nem duzzadt. K�lt�i le�r�s h�t ez, amelynek a szavai a teremt�s le�r�s�hoz utalnak vissza: "�denb�l egy folyam j�tt ki a kert meg�nt�z�s�re, amely sz�t�gazott, �s n�gy �gra szakadt- (1M�zes 2:10). A zsolt�r teh�t Jeruzs�lem �deni sz�ps�g�t �s b�s�g�t akarja megjelen�teni. �m ugyanakkor a v�roson t�l Istenre mutat: A Fels�ges Isten szent hajl�ka van ott (5. v. az istenn�v megint a Melkis�dek f�le jeruzs�lemi trad�ci�ra mutat), ez�rt nem inog meg, ha ellens�ges hadak ostromolj�k is. Egy t�rt�neti eml�k volt ennek a szeml�ltet�je: a Jeruzs�lemet ostroml�, t�ler�ben lev� assz�r sereg nagy r�sze egy "reggelre kelve ott pusztult el Isten csap�sa miatt a v�rfalak alatt (2.Kir�lyok 19:35 36). A 46. zsolt�r refr�n verse bizony�tja, hogy nem az emberi er�, a fegyver, a v�rfal jelenti az igazi v�delmet, hanem Isten megseg�t� jelenl�te:

A Seregek URa vel�nk van, J�kob Istene a mi v�runk (8, 12. v.)

Ez a 46. zsolt�r minden bizonnyal a "Sion �nekek k�z� tartozott, amelyeknek az �nekl�s�re a fogs�gban lev� zsid�kat n�gatt�k gy�tr�ik (137:3). K�z�k�k tartozott a 48. zsolt�r is, �s hasonl�an a 46.-hoz, ebben is ellens�ges er�k tombol�s�r�l van sz�, amelyek azonban a Jeruzs�lemet oltalmaz� Isten "l�tt�n megfutamodnak. Ebben a zsolt�rban is van egy tal�nyosan hangz� meghat�roz�s: "Sz�pen emelkedik a Sion hegye... az �szaki oldalon- - sz� szerint ford�tva: "a messze �szakon- (3.v.). Az�rt k�l�n�s ez, mert b�r a templom hegy a k�na�niakt�l elh�d�tott r�gi v�rosr�szt�l �szakra fek�dt, m�gis k�zvetlen k�zelben volt. Sz�zadunk egyik nagy r�g�szeti szenz�ci�ja volt az �kori Ugarit v�ros romjainak a felt�r�sa �s az ott tal�lt iratok, k�zt�k a sz�r k�na�ni Baal m�toszok megfejt�se, �s itt tal�lunk a zsolt�rhoz magyar�zatot. Izrael orsz�g�t�l val�ban "messze �szakra volt Ugarit �s mellette a C�f�n = �szak nev� hegy, amelyet az istenek lak�hely�nek tartottak. M�rmost az "�szak hegye- k�zismert lehetett Izraelben is, �s a zsolt�r�r� p�rhuzamosan haszn�lta a Sionnal, mint Isten hegy�vel. Nemcsak a k�lt�i szabads�g p�ld�ja ez, hanem mutatja az �sz�vets�g b�tran mitol�gi�tlan�t� szellemi erej�t is: ez az �tvett n�v csak jelz� az egy �risten f�ldi lak�hely�nek megnevez�s�n�l.

A dics�s�g sz�zadai ut�n elj�tt Jeruzs�lemre a megpr�b�ltat�s s�lyos korszaka. A pr�f�t�k szavaib�l �gy l�tszik, hogy t�ls�gosan k�nnyelm�en �s mechanikusan fogt�k fel az emberek az �Rnak Jeruzs�lemhez val� k�t�d�s�t, �s nem vett�k komolyan azt, hogy � csak a tiszta sz�vvel, megt�r� l�lekkel hozz� j�v�ket fogadja el �s oltalmazza meg (Jeremi�s 7:3-11). En�lk�l a Sion rem�nys�g er�telen, a templomi istentisztelet is csak �res formas�g (50. zsolt�r). Maga az �R pedig nem lesz mindig oltalmaz� "er�s v�r-. �s csakugyan elj�tt az id�, amikor a zsolt�r�r�nak k�ts�gbeesetten kellett panaszolnia:

"�, Isten! Pog�nyok t�rtek �r�ks�gedre,

meggyal�zt�k szent templomodat,

romhalmazz� tett�k Jeruzs�lemet (79:1).

L�ngba bor�tott�k szent helyedet,

porig al�zt�k neved hajl�k�t” (74:7).

Kr.e. 587 ben t�rt�nt a sz�rny� katasztr�fa, amikor a babil�niai h�d�t� hadsereg ilyen m�don puszt�totta el Jeruzs�lemet, a v�ros (�s az orsz�g) lak�inak nagy r�sz�t pedig Babil�ni�ba hurcolt�k. A haz�j�t�l, templom�t�l elszak�tott fogoly n�p zsolt�ra m�r keser� jajsz�: "S�rtunk, ha a Sionra gondoltunk- (137:1). A keser� �tkoz�d�sban pedig �nmagukra mondt�k ki az els� �toksz�t:

"Ha megfeledkezem r�lad, Jeruzs�lem,

b�nuljon meg a jobb kezem,

nyelvem ragadjon az �nyemhez,

ha nem eml�kezem r�d... „(137:5-6).

A tehetetlen harag �s a k�ts�gbees�s mag�ban semmit sem seg�t. Majd id�vel fel�lkerekedett rajta az elpuszt�thatatlan hit, hogy b�rmi t�rt�nt is, a kiv�laszt� Isten h� marad �dv�t ad� sz�nd�k�hoz, n�p�t sem vetette el v�gleg. Nem csup�n a megt�rni k�sz sz�vek l�tt�n, hanem els�sorban �nmag��rt, az � szent nev��rt �s dics�s�g��rt k�ny�r�l n�p�n �s Jeruzs�lemen (79:9; 80:19-20). Ebb�l fakad a k�ny�rg� im�ds�g: "�p�tsd fel Jeruzs�lem k�falait!- (51:20) �s a m�g t�volabbra n�z� rem�nys�g:

"Fel�p�ti Jeruzs�lemet az �R,

�sszegy�jti a sz�tsz�r�dott Izraelt” (147:2).

Ez a rem�nys�g az�ta is �l a diaszp�r�ba sz�tsz�r�dott Izraelben. �s noha ennek teljes val�s�ga egyel�re alig elk�pzelhet�, Jeruzs�lem megmarad eszmei k�zpontnak. �s itt most m�r nemcsak a testi Izrael, hanem zar�ndokl�togat�sa sor�n val�ban "mindenf�le nemzet egybegy�l- Jeruzs�lemben, Messi�st v�r�k �s a Messi�st m�r megtal�ltak, �s egy�ntet�en mondj�k a zsolt�r szavait:

"K�v�njatok b�k�t Jeruzs�lemnek!

Legyenek boldogok, akik t�ged szeretnek!” (122:6)

Parokia honlapja 2017