�nek �s zene a  magyar protest�ns egyh�zakban

 �rta:  �ROKH�TY B�LA

      A reform�ci� meg�j�t� lelke a k�z�pkori f�nyes  istentiszteleti liturgi�t is teljesen �talak�totta, visszavitte �si, egyszer� evang�liumi form�j�hoz. Ebben a meg�jult liturgi�ban az im�dkoz� �s �nekl� h�vek serege gy�lekezik az Ige �s a Sakramentumok k�r�. Nemcsak �rtelm�vel van ott jelen, hanem az Ige lelk�t�l megihletve, �rzelmeiben is megszentel�dik, hogy akarata Isten dics�s�g�nek a szolg�lat�ra megac�loz�dva k�sz�lj�n fel az �let mindennapi cselekedeteiben. A h�vek gy�lekezet�nek a lelke teh�t eg�sz teljess�g�vel rezon�l a Szentl�lek �rint�s�re:  gondolataival, �rz�seivel, elhat�- roz�saival.

      Az �rz�seiben meggazdagodott l�lek legnyilv�nval�b-ban a k�z�ss�gben, az �nek k�z�ss�g�ben jelentkezik k�ls�k�ppen is. Ez�rt az �neknek kezdett�l fogva  rendk�v�l jelent�s szerep jutott a kereszty�ns�g �let�ben. Term�szetes teh�t,  hogy a  reform�ci� a  gy�lekezet lelki �lm�nyeinek  ezt az �nk�nt k�n�lkoz� s a  m�lt hagyo-m�nyait�l  is gazdagon  megszentelt megnyilatko-z�si  m�dj�t nagyon is megbecs�lte �s felhaszn�lta az evang�liumi  �p�t�sre a meg�jult istentisztelet keret�ben �s azon k�v�l, a kereszty�n h�vek mag�n�let�ben is.

      Mivel  pedig a  gy�lekezeti l�leknek ezt a megnyilatko-z�s�t min�l szem�lyesebb� �hajtotta tenni,  ez�rt  a  k�z�s hivatalos  nemzetk�zi nyelvben �s  �ltal�ban a szertart�sok k�ls�  mozzanataiban �s bels� fel�p�t�-s�ben megnyilv�nul� egys�g fel�ldoz�s�val az istentiszteletet nemzetiv� is tette s �gy megel�gedett a bels�, lelki kapcsolatok  fenntart�s�val.  A reform�ci� gy�lekezeteinek teh�t nemzetiv� lett az istentisztelete: a saj�t anyanyelv�n im�dkozhatott �s �nekelhette Isten dics�s�g�t.

Voltak  ugyan a  kereszty�n gy�lekezetek-nek a reform�ci�t megel�z�en is  gy�lekezeti-,  n�p�nekei,  de  a vall�sos n�p�nek  kult�r�j�t val�j�ban m�gis a reform�ci� teremtette meg, mert az tette azokat a liturgia hivatalos, elmaradhatatlan  alkot� r�szeiv�.

      A  reform�ci� apostolai  felismert�k a  gy�lekezeti �nekl�s lelkeket megragad� erej�t, missi�i hatalm�t  s  eleit�l  kezdve a  legnagyobb gonddal l�tt�k el  a gy�lekezeteket a sz�ks�ges �nekekkel. A „Cantus CathoIici" (Kassa, 1674) el�szava helyesen mutat r�: „A h�vek nagyobb r�sz�t a r�mai Szentsz�kt�l az �nekl�sben zeng�seknek �desget�se vonta vala el." T�ny, hogy a magyar reform�ci� terjed�s�nek hathat�s eszk�ze volt a gy�lekezeti  �nek. Az  „isteni dics�reteknek  k�z�ns�ges �nekl�se  �ltal kezdetett az mi Orsz�gunkban el�sz�r is a tan�t�ssal egy�tt, az  Evang�liumnak  tiszta tudom�nya az Istennek  igaz ism�retivel  egyetembe  besz�llani" - �llap�tja meg G�nczi Kov�cs Gy�rgy „Kereszty�ni �nekek" c. gy�jtem�nye el�szav�ban (1592).  Igy  nem  lephet  meg  benn�nket,  hogy  a magyar  protestantizmus  t�rt�net�nek els� sz�zada (a XVI.  sz�zad)  olyan �ri�si �nekterm�st mutat fel, amilyenhez foghat�t alig tal�lunk.

      Ebben  a  sz�zadban  (XVI.) Gradu�Iok-r�l �s Cantion�l�k-r�l sz�lhatunk.

      A  protest�ns istentisztelet  ugyanis nem  szakadt el teljesen  zenei anyag�ban  a reform�ci� el�tti  istentisztelett�l. A k�z�pkori liturgia  zenei alkot�r�szei nagy sz�mban j�ttek �t a protest�ns liturgi�ba.  Invocati�k, responsoniumok,  antif�n�k,  passi�k,  lit�niak,  versciculusok, benedicti�k, zsolt�rok �lnek tov�bb a  meg�jult istentiszteletben, de term�szetesen magyar ford�t�sban. A k�z�pkori kereszty�n k�lt�szetnek ezek  az evang�liumi  remekm�vei �p�tik a reform�ci� �j lelk�t s  ezeknek az anyag�t foglalj�k magukba  a Gradu�lok, amelyek t�bbnyire k�ziratokban maradtak az ut�korra. Hossz� id�n �t - m�g a XVII. sz�zad els� fel�ben is �lnek ezek  egyes gy�lekezetek  ajk�n. S�t 1636-ban Keser�i Dajka  J�nos �s Geleji Katona Istv�n szerkeszt�s�ben R�k�czi Gy�rgy fejedelmi aj�nd�k-k�ppen adja az „�reg" Gradu�lt az egyh�zak kez�be, hogy megk�s�relje az �si latin eredet� szertart�-sos �nekeknek  �tment�s�t  a  meg�jhodott kereszty�n vil�g sz�m�ra.  Ezek az �si �nekek azonban m�r nem tudtak megbirk�zni az �j id�k dalaival: a Cantion�l�k anyag�val, a psalmusokb�l vett isteni dics�retekkel �s m�s, k�l�nb�z� alkalmakra  szerzett  �nekekkel. 1

      A Cantion�l�k anyaga igen jelent�s r�szben  a n�met n�p�nek gazdags�ga nyom�n termel�d�tt ki.  R�szben  ford�t�sokban ker�l  hozz�nk sz�mos jeles �nek Luther �s t�rsai szerzem�nyeib�l, r�szben pedig a hat�suk nyom�n indul meg az a  nagyar�ny� termel�s, amely  a XVI-XVII.  sz�zad �nekesk�nyveinek  nagy gazdags�g�-ban �ll el�tt�nk. Eg�sz hatalmas g�rd�ja  �ll  el� az �nekszerz� egyh�zi  �s vil�gi  �r�knak.  Szegedi Gergely �nekesk�nyv�nek els� kiad�sa 1562-ben jelenik meg, hogy majd a k�s�bbi, 1569-ben napvil�gra ker�l� kiad�s�val egy�tt  ir�nyt  szabjon a tov�bbi fejl�d�snek. Szegedi Gergely  �nekesk�nyve ut�n t�bb gy�jtem�ny keletkezik: „A kereszty�n gy�lekezetekben val� isteni  dics�retek egybenszedeget�dtek �s mostan nyomattak, �jonnan �regb�ttettek �s emend�ltattak L. F. �ltal . . ." (V�radon, 1566.). G�lsz�csi  Istv�n (1536.), Sz�kely  Istv�n (1538.), K�lm�ncsei S�ntha  M�rton, Husz�r  G�l  (1574.), Bornemisza P�ter  (1582.), Szt�ray Mih�ly,  Batizi Andr�s,  Szegedi Kis Istv�n �s m�g  sz�mosan m�sok j�rulnak hozz� ahhoz az �nekkincshez, amely a  XVI. sz�zad  magyar term�s�t adja.

      Legjelent�sebb� v�lt azonban Szegedi  Gergely �ne-kesk�nyve mellett az  1592-iki �.n. „G�nczi �nekes-k�nyv"  G�nczi  Kov�cs (Fabricius) Gy�rgy  el�szav�val („Kereszty�ni �nekek, melyek az Gradu�l mellett, s a n�lk�l is, ahol  azzal  nem  �lhetnek,  az magyar  nemzetben  reform�ltatott ekkl�zsi�kban  szoktanak  mondatni. Mostan  �jonnan, de m�rt�kletesen �s teljesen t�bb�ttetett, �s  illend�bb rendben, hogy nem mint annakel�tte kibocs�ttatott. Nyomtatta Cs�ktornyai J�nos"), Jelent�s�ge abban  �ll,  hogy m�r megjelen�s�t�l kezdve „hivatalos" tekint�lye  van, amint �jfalvi  Imre az 1602-iki kiad�s�nak az el�lj�r� besz�d�ben meg is  mondja: „Zsinat �s superintendes anthorit�s�val" rendelkezik  s �gy az �nekesk�nyvek tov�bbi fejl�d�s�re  ir�nytszab�  ereje  van eg�szen 1778-ig, amikor azt�n az Egyh�z hivatalosan is  kez�be  veszi az  �nekesk�nyv-�gyet s  meg�llap�tja  a  „debreceni form�t", amelyt�l a kiad� nem t�rhet el.

      Az �nekesk�nyv t�rt�net�be  azonban m�gis  a legelhat�roz�bb befoly�ssal Szenczi  Moln�r Albert 1607-ben megjelent  „Psalterium Ungaricum"  c�m� zsolt�r k�nyve j�tszik  bele. Ez  a tudom�nyszomjas v�ndor-po�ta ugyanis  Heidelbergben, Strassburgban  megis-merkedik  a genfi reform�ci� csudagazdag zsolt�rgy�jte-m�ny�vel,  K�lvin  1539-1562-ig k�sz�lt vil�gh�r� zsolt�-raival.  A bibli�hoz ragaszkod� reform�tori h�s�g terem-tette meg ezt a pomp�s �nekgy�jtem�nyt. K�lvin, mik�nt Luther is, azon az �ll�sponton �lltak, hogy az Isten a Szent�r�s nagyszer� zsolt�raiban megaj�nd�kozta az emberis�get a legm�lt�bb �nekekkel, hogy az � vil�gkorm�nyz�, szuver�n hatalm�t zengedezhess�k, ezeket a zsolt�rokat szedette remek modern francia versekbe Theodor Bez�-val  �s Clement Marot-val. Majd  kora legkit�n�bb zenek�lt�ivel szereztetett  hozz�juk dallamot, hogy a reform�tus gy�lekezetek istentiszteleti  �neksz�ks�glet�t  kiel�g�tse. A magyar  tud�s po�ta, Szenczi Moln�r Albert sz�v�t megejtik  ezek  a lend�letes  �nekek  s elhat�rozza, hogy „magyar  zubonk�nt�sk�be" �lt�ztetve,  hazahozza  �ket a magyar gy�lekezetek  �p�t�s�re. B�r �sszehasonl�tva ezeknek  a  francia ver-seknek  a  pomp�s k�lt�i technik�j�t  a  XVI.  sz�zadbeli  magyar  �nekversek faragatlan, csupa „vala-vala"-r�m�,  d�c�g� soraival,  a  magyar �nekk�lt�szetet „paraszti"-nak, darabosnak, m�v�szietlennek tal�lja, m�gis meg-mondja, hogy nem sz�nd�ka, hogy ezeket kiszor�tsa a haszn�latb�l  az idegen dallamokkal  �s idegen  versekkel.  Azonban  m�gis �gy lett, hogy  a XVII—XVIII. sz�zad a Szenczi-f�le zsolt�rok mellett d�nt�tt. Pomp�s magyars�ga, k�lt�i els�rend�s�ge s ezenfel�l az er�teljes, nemes genfi dallamok megh�d�tj�k a magyar ekl�zsi�k sz�v�t s a magyar gy�lekezetek legkedvesebb �nekei a genfi zsolt�rok lesznek. A haszn�lat koptatja dallamukat, elsorvasztja  ritmusukat, de  a  zsolt�rok lelke �ssze�lelkezik a magyar h�v� l�lekkel s nem tud t�le elszakadni. Akadnak lelkes, k�pzett zen�szek, �gy a XVIII. sz�zad derek�n a debreceni Mar�thi Gy�rgy b�song �s harcol az elkopott  sz�ps�gek�rt,  pr�b�lja   a nagyszer�   Goudimel-f�le   h�rm�ni�s (�nekkari)  kia-d�s  r�v�n  restaur�lni az  eredeti  sz�ps�g�ket.... Hi�ba, a k�lvinista 2 gy�lekezetek  megel�gszenek  Szenczi  Moln�r magyar  verseivel �s  a m�r teljesen hozz�juk tapadt kiegyenl�tett dallammal, -  a  gy�ny�r�, eleven, kifejez�steljes zenei ritmust rejtett er�k, m�s �rt�kek p�tolj�k: Szenczi Moln�r zsolt�rai �lnek, harsogva zengenek �s h�d�tanak. Mellett�k az �.n. „dics�retek" az �nekesk�nyv sz�zadokon �t tart� alakul�s�ban kicser�l�dnek, v�ltoznak, Szenczi  Moln�r zsolt�rai egyre s�lyosabb, tekint�lyesebb zenei anyag�v� lesznek  a reform�tus istentiszteleti �letnek.

       Az  1806- (1808-)iki  kiad�sa az �nekesk�nyvnek t�bb mint  sz�z esztend�re  l�tja el a  sz�ks�gletet.  Ez a kiad�s m�g  legal�bb  k�t�ban �rzi a r�gi magyar istenes �nekek, himnuszok  ritmus�t �pp�gy, mint a genfi zsolt�rok �si  dallam-  �s  ritmusbeli  eredeti  sz�ps�geit is. De a  XIX.  sz�zad utols� negyed�ben a hivatalos Egyh�z maga is a leromlott, elszeg�nyedett �llapotban  �l� gy�lekezeti �nekl�shez igazodik, fel�ldozza a k�lvini hagyat�k  zenei �rt�keit  �s  hivatalos  �nekesk�nyvben szentes�ti a  gy�lekezet elszeg�nyedett, �si sz�ps�geib�l kifosztott �nekl�s�t.

       Ez �nekesk�nyv meg�j�t�s�nak a  k�rd�se �vtizede-ken kereszt�l foglalkoztatta a reform�tus Egyh�zat.  A hosszas vaj�d�s ut�n  - t�bb, „pr�ba�nekesk�nyv" nyom�n v�g�l a Reform�tus Zsinat 1918-ban d�nt�tt s kiadta a ma [1936 !] haszn�latos  �nekesk�nyvet.  Ebben teljesen figyelmen  k�v�l hagyva a komoly egyh�z-zenei alapelveket, a zenei r�szt teljesen profaniz�lta; mit sem t�r�dve a m�r akkor megindult k�lf�ldi egyh�zzenei reform-mozgalmakkal, olyan form�ban  bocs�jtotta k�zre az  �si  magyar �nekanyaggal egy�tt a genfi zsolt�rokat  is, hogy  ezzel  minden komoly egyh�zzenei fejl�d�snek �tj�t  v�gta. A  reform�tusok mai  �nekesk�nyv�b�l ez a  „reform" sz�m�zte az �si, nemes zeng�s� „egyh�zi" hangfajokat, kiirtotta m�g az eml�k�t is az �si, eredeti ritmikai sz�ps�geknek,  tulajdonk�ppen elt�kozolta benne azt, ami - zene, ami -  egyh�zi.  �s  szomor�an  jellemz� a reform�tus Egyh�z  zenei viszonyaira n�zve, hogy ezt az irt�, rombol� munk�t az �si  genfi  zsolt�rok (�s az �si ritmus�, eredeti magyar dics�retek) „megmagyarosod�-s�nak" a  komikus hangoztat�s�val  v�gezte. . . . Nem maradhatott ut�na semmi m�s, mint siv�r, letarolt ugar. . .

       A  magyar evang�likus gy�lekezetek hossz� id�n �t a  reform�tusokkal k�z�s �nekesk�nyvet haszn�ltak. Az els�,  tiszt�n evang�likus gy�lekezetnek sz�nt �nekesk�nyvet Breuer L�rinc nyomatta L�cs�n, 1672-ben. De  az idegenajk�  hazai evang�likusok sz�m�ra k�l�n  jeientek  meg  �nekgy�jtem�nyek. Legh�resebb  ezek  k�z�tt  a t�tnyelv�  Tranoscius (Tranovszky) Gy�rgy Cithara Sanctorum  c�m� hatalmas  gy�jtem�nye (1636.) s emellett eml�t�srem�lt�  Pilarik  Istv�n  „Lelki �gi  lajtorja �s im�k" c�m� �nekese (1693.), tov�bb� Herrich J�nos,  Silvanus J�nos, B�novszky Gy�rgy, k�l�n�sen pedig L�nyi Ill�s �nekei.

       Nagy elterjedts�gnek �rvend�, k�t �nekesk�nyv�k  a gy�ri „Kereszty�n �nekesk�nyv" (1811.), �s a mai hivatalos, 1911-ben, Sopronban kiadott Dun�nt�li �nekesk�nyv. �jabban  azonban Zal�nfy Alad�r  �s J�nosy Lajos professzorok t�rt�neti kutat�sai nyom�n mozgalom indult meg az �si evang�likus  liturgia fel�j�t�sa �s az �si  lutheri liturgia zenei anyag�nak a  restaur�ci�ja �rdek�ben, amely tudom�nyosan igazolt t�rt�neti �rt�keket �hajt az evang�likus liturgia meggazdag�t�s�ra  visszamenteni az  elm�lt sz�zadok t�vol�b�l. Meg  kell itt eml�ten�nk Raffay S�ndor p�sp�k  reform-munk�j�t is; amelynek a c�lja szint�n az evang�likus liturgia meggazdag�t�sa (V.�. Dr.  Raffay S.: A  magyarhoni evang�likus  liturgia t�rt�net�hez c�m� tanulm�ny�val.)

    Az  istentiszteleti  c�lra  sz�nt �nekesk�nyvek  mellett  a  protest�ns h�vek sz�m�ra nagy sz�mban  jelentek meg  csal�di  �s mag�nyos haszn�latra sz�nt  �nekgy�jtem�nyek  is. R�day  P�l: „Lelki  H�dol�s" (Debrecen, 1711.),  Sartorius: „Lelki �ra" (Wittenberg, 1730.), �cs  Mih�ly: „Zengedez� mennyei kar" (Frankfurt,  1770.), Losonci Istv�n: „�nekl�sben tan�t� mester" (Pozsony, 1752.), Sz�nyi  Benj�min: „Szentek Heged�je" (1762.) stb.

   A templomi, gy�lekezeti �s a h�v�k mag�nos,  csal�di �h�tat�ra sz�nt vall�si  �nekek mellett az  egyh�zban a zen�nek �s az �neknek m�s  m�fajai is vir�gz�snak indultak. B�r az evang�liumi puritanizmus jelszava alatt a pr�dik�torok f�ldi  h�vs�gnak, �res vil�gi  sz�rakoz�snak b�lyegezt�k sokszor a  zenesz�mokat s a vil�gi dalokat, az�rt m�gis,  f�k�nt a koll�giumok  di�ks�g�nak az �lete megteremtette a maga saj�tos zenekult�r�j�t. A protest�ns iskol�k m�r a XVI. sz�zadban gondolnak a rendszeres  zenetan�t�sra, k�l�n�sen a  n�met  kult�r�val   kapcsolatban  �l� evang�likus  int�zetek, amelyek  �nekmestereiket is  gyakran k�lf�ldr�l h�vj�k  be.  De  �ppen  a purit�n  evang�liumi  felfog�s   k�vetkezt�ben   ez az �nek-zenei oktat�s  eleinte csup�n az egyh�zi sz�ks�gletekhez   igazodott, teh�t  els�-sorban  a zsolt�rok, dics�retek �s temet�si �nekek gyakorl�s�ra szor�tkozott. B�r  a magasabbfok� zenei nevel�sben3 els�sorban  az  evang�likus  iskol�k vezetnek, m�gis van adat arra  is, hogy a s�rospataki reform�tus  koll�giumban m�r a XVII.  sz�zad elej�n  megjelenik a polifon  �nekes zene  is. Comenius 1651-iki tan�t�srendj�ben m�r nemcsak az  egyh�zi �nekeket k�v�nja „D�vid p�ld�ja" nyom�n, hanem a hangszeres muzsik�t s�rgeti.

      Szabolcsi  Bence:  A 18. sz�zad magyar  koll�giumi  zen�je  (Magyar Zenei Dolgozatok,  8. sz�m, Budapest, 1930.) c�m� �rt�kes tanulm�ny�ban �l�nk k�p�t rajzolja meg  annak a  szerepnek, amelyet a protest�ns koll�giumok a magyar zene �pol�s�ban bet�lt�ttek. L�tjuk, hogy mennyi k�zdelem teremti  meg a  „h�rm�ni�s �nekl�st"  a  18. sz�zad folyam�n, amely az iskolai  k�ntusok megszervez�se nyom�n �ltal�noss� v�lik. Mar�thi 1739-ben megalap�tja  a Debreceni K�ntust, amely az  1743-ban  megjelent Goudimel-f�le  harm�ni�kkal �nekli m�r  a  genfi zsolt�rokat. S�ros-patakon  1752  �ta m�velik „�sszhangzatosan" a zsolt�-rokat,  Udvarhely, Szatm�r, Enyed, P�pa nyom�n a  protest�ns koll�giumokban minden�tt �ld�sos, gazdagon megterm�keny�t�  zenei  �let indul  meg,  amelynek a  magyar zenei  dallamkincs sz�mtalan dokumentum�t k�sz�nhetj�k a  k�nyvt�rak Melodi�riumaiban.

      A hangszeres zene azonban nehezebben tal�l talajra a protest�ns koll�giumokban. A reform�ci� kor�b�l  ered� anim�zit�ssal  fordulnak a  koll�giumok minden olyan  zenei  appar�tus  ellen,  amely a katolikus ritusra eml�ke-ztet.  Az  1562., 1567. debreceni zsinatokt�l kezdve, az  „�reg  Gradu�l"-ig sz�mtalan tiltakoz�s hangzik el „a  nagy t�ml�j� furully�k  �s  sok s�v�lt�j� f�v�k" ellen s ez�rt nem csod�lkozhatunk, ha az els� orgona csak 1753-ban �p�l meg Sepsiszentgy�rgy�n s hogy 1830  el�tt m�g seholsem tan�tottak orgon�t. A hangszeres muzsik�t, a heged�t �s m�s  hangszereket pedig  a  leg-szigor�bb t�rv�nyek  �ld�zik  eleinte. Nagyon tal�l�an jegyzi meg Szabolcsi Bence, hogy „vir�gz� kar�nek-kultusz  �s teljesen parlagon hagyott hangszeres muzsika saj�ts�gos kontrasztk�nt �llnak egym�s mellett" (i.m. 47. o.).

B�r nagyon  tanuls�gos  lenne  v�gigvonulni a protest�ns egyh�zak  zenei �let�nek eg�sz folyam�n, itt nincs most ter�nk arra,  hogy a fejl�d�st  a r�szletekbe beny�l�an vizsg�ljuk.  Egy�bk�nt  is eg�sz sereg k�rd�s  v�r  itt  m�g felder�t�sre. Ki mondhatn� meg, hogy  mennyiben lehet v�dolni a  nemzeti  k�zdelmek nagy harcait, a t�r�kd�l�s  keser�s�geit azzal, hogy a magyar egyh�zi zenei  kult�ra nem mutat fel olyan term�st a n�gy-sz�z�ves  t�rt�nelem eg�sz folyam�n, amely a nyugati nagy  protest�ns k�z�ss�gek  zenei kult�r�j�nak a gaz-dag vil�g�hoz kapcsolhatn� hazai  kult�rvil�gunkat? A reform�tusok k�lvini  szigor�  gondolkod�sa -  amely erk�lcsi �s hittani  k�rd�sekben t�nyleg szigor�an bib-likus volt mindig  -  elfogadhat� magyar�zata-e  annak a merev  elz�rk�z�snak,  amellyel  a ref.  egyh�z a  leg-�jabb  id�kig is szembefordult  azzal  a komoly zene-m�v�szettel, amelyet  �ppen K�lvin  maga is  az Isten oly kiv�telesen  �ldott kegyelmi aj�nd�k�nak tartott?

      A zenei  fejl�d�s azonban  m�gis egyre �jabb ig�-nyeket t�masztott. A koll�giumok �nekkari sz�ks�glet�t  kiel�g�tett�k  a  „praecentorok", a „cantus praesesek". Az egyes  helyeken fell�p�,  magas  k�vetelm�nyek meg-old�s�ra mindig akadtak  kiv�l�  f�rfiak.  �gy  pl. Sopron  evang�likus  k�ntorai val�ban elismer�srem�lt� zenei evang�likus tev�kenys�get fejtettek  ki:  Gr�nder Gottlieb, Seybold Istv�n  kant�t�kat, �ri�kat �rtak,  Wohlmuth J�nos  kiv�l� orgonista �s  zenepedag�gus  volt.  Altd�rfer  Kereszt�ly 1874-ben jeles orgon�sk�nyvet bocs�jt k�zre, fia, Viktor szint�n kiv�l� orgonam�v�sz volt.

       K�l�n�sen jelent�s szerepet  t�lt be Kapi Gyula  (1850-1923.), a  soproni evang�likus tan�t�k�pz�int�zet igazgat�ja �s zenetan�ra. � alak�tja meg a Dun�nt�li Evang�likus �nek- �s Zenep�rtol� Egyes�letet. F�venyessy Bertalannal egy�tt adja ki a Protest�ns Zenek�zl�nyt (1902-1907), amelynek a  zenei  munkat�rsai k�z�l  megeml�tj�k  Keviczky Gyula, Kirchner Elek, Kov�cs Dezs�  nev�t.  „Magyar �nekl� Kar", „P�lma�gak"  c�men (1886., 1888.) f�rfikarokat ad ki, orgonaiskol�t �r, „Dalosk�nyvecsk�"-t, „Gyermek lantot" szerkeszt, zsolt�rokat, kor�lel�j�t�kokat stb. �r.  Legjelent�kenyebb  m�ve  a  Luther-T�rsas�g kiad�s�-ban  megjelent Kor�lk�nyve,  amelyet  az  evang�likus egyetemes egyh�z 1908-ban  hivatalos haszn�latra  fogadott el.4

       A reform�tus kor�lk�nyvek k�z�l legkiv�l�bb becs�  zenei   munka  Szotyori Nagy K�roly (1821-1897.) orgonak�nyve, amelyben a kiegyenl�tett ritmus� genfi zsolt�rok �s  dics�retek komoly st�lus�  feldolgoz�sait  adja a reform�tus k�ntorok kez�be; Vargha J�zsef kor�lk�nyve a mai �nekesk�nyv  dallamait  l�tja el orgonak�s�rettel, egyszer�, megalkuv�, ig�nyekhez  alkalmazkod� harm�ni�kkal.  Csak �ppen  megeml�tj�k Sz�gyi  J�zsef,  Borsodi Samu,  P.  Nagy Zolt�n  orgonak�nyveit, valamint a  H�dossy B�la szerkeszt�-s�ben Magyar Reform�tus  K�ntork�nyv  c�men meg-jelent orgona �tiratokat, amelyek a k�ntorok gyakorlati  sz�ks�gleteit  igyekeznek kiel�g�teni komolyabb  stil�ris  szempontok n�lk�l.

      Az  egyh�zi zene val�ban tudom�nyos �s m�v�szi k�rd�seivel  szakszer�en foglalkoz�  protest�ns zenei foly�irat ezid�szerint nincs. K�l�nb�z� irodalmi foly�iratok nyitj�k meg has�bjaikat az egyh�zi zene  tudom�nyos  megbesz�l�s�re   („Protest�ns   Szemle",   „Evang�likus   N�piskola").   A  H�dossy B�la szerkeszt�-s�ben  megjelen� „Zenek�zl�ny", a Magyar  Reform�tus K�ntorok Egyes�let�nek  a  hivatalos lapja elm�leti  r�sz�ben ink�bb  a k�ntorok t�rsadalmi �rdekeit szolg�l-ja, gyakorlati (zenei) r�sz�ben pedig  a mindennapi iskolai �s egyh�zi �let  zenei  sz�ks�gleteihez alkalmaz-kodik.

      A  vil�gh�bor�  ut�ni �vekben  t�bbf�le komolyabb ir�nyba  pr�b�l igazodni az egyh�zzenei �let. Az iskol�k, koll�giumok �nekkarai a  romantikus XIX. sz�zadi  dal�rda-irodalom helyett itt-ott m�r komoly  k�rusm�veket szedegetnek  el�, az egyh�zak keret�ben �nek- �s zenegyes�ietek alakulnak,  amelyek az egyh�zi zeneirodalom igazi remekm�veit viszik a m�v�szi ig�nyeiben egyre jobban emelked�  hallgat�s�g el�. Ilyen megmozdul�sok a budapesti protest�ns egyh�zban a Luther�nia  �nekkar (karmester  Kapi-Kr�lik Jen�),  a  Goudimel-�nekkar (karmestere Lajtha L�szl� dr.), a  Kor�l Kamarat�rsas�g �nek- �s  zenekari egy�ttese (karmester �rokh�ty B�la), a debreceni Szenczi Moln�r Albert �nek- �s zeneegyes�let s ezek mellett az egym�sut�n szervezked� gy�lekezeti �nekkarok.

      A gy�lekezetek templomaikat  orgon�kkal igyekeznek  ell�tni. Sajnos,  a magyar  egyh�zak orgon�i m�r az orgona�p�t�s hanyatl�s�nak  a szomor�  kor�ban �p�ltek s azok  a  nagyszer�  eredm�nyek, amelyeket  a nyugati - f�k�nt n�metorsz�gi orgona-reform-mozgalom hozott, csak nagynehezen  jelentkeznek �s �rv�nyes�lnek az anyagi  neh�zs�gekkel  k�zd� egyh�zi  kult�r�ban. Pedig a j� orgon�sokat  csak  a  j�,  komoly  hangszerek nevelhetik.

      A k�lf�ldi protest�ns  egyh�zi  zenei reformmozgalom  egyre t�bb �s nagyobb  eredm�nyeket  hozott a  k�lf�ldi egyh�zak kult�r�j�nak a dics�s�g�re.  Ennek  a mozgalomnak a hull�mai  lassank�nt bizony�ra  el�rik majd a mi magyar protest�ns  egyh�zaink zenei �let�t  is.  V�rjuk a  jobb j�v� hajnalhasad�s�t: a m�lt igazi  m�v�szi �rt�keinek a megl�t�s�t s azok megterm�-keny�t�, megihlet� var�zs�t.5

(Moln�r Imre szerk. A magyar muzsika k�nyve Bp. 1936. 27-32 oldal)