Swinburne: a tudom�nyfiloz�fia �rvei Krisztus mellett

2013. m�rcius 8. p�ntek 12:32

Nemr�g jelent meg magyarul Richard Swinburne angol filoz�fus Isten volt J�zus? c�m� k�nyve. A k�nyvr�l �s az angol gondolkod�r�l Mezei Bal�zzsal, a P�zm�ny P�ter Katolikus Egyetem filoz�fia professzor�val besz�lgett�nk.

1. Mit kell tudnunk Swinburne-r�l?

   M�g a huszadik sz�zad elej�n renesz�nsza volt a vall�si gondolkod�snak, a m�sodik vil�gh�bor�t k�vet�en a marxiz�l� gondolkod�ssal, a pozitivizmussal szemben h�tr�nyba ker�lt. Swinburne (a k�pen) a huszadik sz�zad filoz�fiai teol�gi�j�nak legbefoly�sosabb szerz�je, aki hivat�s�nak tekinti, hogy kifejtse a kereszt�nys�g tudom�nyos apologetik�j�t. Kezdetben szaktudom�nyos p�ly�n mozgott, k�mi�t tanult, majd tudom�nyelm�lettel foglalkozott. Els� k�nyveit a tudom�nyos gondolkod�s strukt�r�j�r�l �rta. Ezekben m�r k�rvonalaz�dik, hogy nem l�tja lehetetlennek a vall�si gondolkod�s megv�d�s�t a tudom�nyelm�let m�dszer�vel. Swinburne programszer�en vallja, hogy a vall�s v�delm�nek k�rd�s�t az egzisztencializmus helyett az analitikus filoz�fia eszk�zeivel k�v�nja megv�laszolni.

   Amikor fell�p A teizmus koherenci�ja, majd Az Isten l�tez�se c�m� k�nyveivel (1977 �s 1979), m�r nem mozog l�g�res t�rben. Vele p�rhuzamosan t�nik fel az Egyes�lt �llamokban Alvin Plantinga, aki �gyszint�n analitikus filoz�fus, de m�shonnan k�zel�t: a Swinburne �ltal elvetett ontol�giai isten�rvekkel foglalkozik (lehet-e Isten fogalm�r�l a l�t�re k�vetkeztetni?). Plantinga k�lvinistak�nt szervezett tansz�ket a legjelent�sebb USA-beli katolikus egyetemen. Kettej�k mellett egyre t�bben jutottak sz�hoz, ami egy-k�t �vtizeden bel�l a vall�sfiloz�fia renesz�nsz�t hozta a nyugati gondolkod�sban.
   .
   El tudn� magyar�zni Swinburne �rvel�sm�dj�t?

   Swinburne evidenci�k kumul�ci�j�val jut k�vetkeztet�sekre. Evidenci�nak nevez�nk minden olyan t�nyez�t, amely egy magyar�zatot al�t�maszt. Az evidenci�k halmaza val�sz�n�s�get eredm�nyez: a legjobb magyar�zatnak a val�sz�n�s�g�t. Van egy hipot�zis�nk, egy magyar�zatunk, amely szerint Isten l�tezik a monoteista vall�sok �rtelm�ben. Erre n�zve rendelkez�nk evidenci�kkal, amelyek �nmagukban nem vezetnek apodiktikus eredm�nyre, de halmoz�suk val�sz�n�s�get n�vel. Ugyancsak van n�mi h�tt�rtud�sunk is az elm�letre vonatkoz�an. Az �gy ad�d� val�sz�n�s�g�rt�k�t �gy sz�m�tjuk ki, hogy az evidenci�knak a hipot�zishez m�rt val�sz�n�s�g�t megszorozzuk a h�tt�rtud�s �rt�k�vel, az �gy kapott eredm�nyt elosztjuk az evidenci�k �s a h�tt�rtud�s h�nyados�nak a val�sz�n�s�g�vel, majd az �gy nyert val�sz�n�s�get megszorozzuk a hipot�zis �s a h�tt�rtud�s h�nyados�nak val�sz�n�s�g�vel. Ez nem m�s, mint a Bayes-teor�ma, a val�sz�n�s�g-sz�m�t�s alapja, amelyr�l Swinburne egy k�l�n k�tetet is szerkesztett.
   .
   Mondana egy p�ld�t erre az �rvel�sre?

   A modern tudom�ny magyar�zatokkal dolgozik. Minden hipot�zis vagy magyar�zat, amely a vil�gra vonatkozik, bizonyos val�sz�n�s�ggel rendelkezik. Annak f�ggv�ny�ben, hogy a magyar�zatban szerepl� t�nyez�k milyen er�vel rendelkeznek, a magyar�zat val�sz�n�s�ge 0 �s 1 k�z�tt n� vagy cs�kken, ahol 1 a teljes val�sz�n�s�g, a biztoss�g. Ha a dolgoz�szob�mban �l�k �s hallom, hogy valaki kinyitja a bej�rati ajt�t, azzal a hipot�zissel �lek, hogy ez vagy P�ter vagy P�l, mert h�tt�rtud�som szerint �k tart�zkodnak otthon. Ha azt is tudom, hogy P�ter felment az emeletre t�v�t n�zni, az ajt�nyit�sra vonatkoz� hipot�zisem ink�bb P�lra fog �p�lni. Igaz, hogy elvileg m�s is nyithatja az ajt�t, de ennek a val�sz�n�s�ge alacsony, mivel pl. a kertkapu be van z�rva. A hipot�zis kezdeti val�sz�n�s�g�t meger�s�thetem �jabb adatok begy�jt�s�vel, p�ld�ul azzal, hogy kisz�lok a szob�mb�l �s v�laszt k�rek. Jelent�s szerepe van itt a kezdeti val�sz�n�s�geknek: mivel tudom, hogy P�ter az emeleten van �s k�v�lr�l nem lehet bej�nni, igen val�sz�n�, hogy P�l nyitotta ki az ajt�t. Ezt a hipot�zist meger�s�ti, hogy P�l v�laszol nekem �s elk�sz�n hangosan – nagyon er�sen val�sz�n�, hogy � az ajt�nyit�, m�g valamilyen tr�kk�s elm�letnek, mely szerint P�ter elv�ltoztatott hangon v�laszol nekem odakintr�l, alacsony a val�sz�n�s�ge.
   .
   Vonatkoztassuk ezt Istenre!

   Swinburne a teizmust, vagyis azt, hogy l�tezik Isten a monoteista vall�sok �rtelm�ben, olyan magyar�zatnak tekinti, amely a vil�got �s benne az embert a lehet� legteljesebben megmagyar�zza. Mint ilyen, magas val�sz�n�s�ggel b�r: Isten l�te teh�t magasan val�sz�n�. Ennek kisz�m�t�s�hoz seg�ts�g�l h�vja a hipot�zist al�t�maszt� evidenci�kat, valamint a h�tt�rtud�sunkat. Az evidenci�k sokf�les�ge, a h�tt�rtud�s tagolts�ga, az ellenp�ld�k ereje bonyolultabb� teszi a m�rlegel�st. �m el�g nagysz�m� evidenci�val rendelkez�nk, ilyen p�ld�ul megb�zhat� szem�lyek meggy�z�d�se, a vall�sok tan�t�sa, term�szetfeletti esem�nyek besz�mol�i; s ellenpont is b�ven ad�dik, f�k�pp a rossz, a szenved�s form�i. Fontos, hogy Swinburne szerint a teor�ma alkalmaz�sa nyom�n nem kapunk magas �rt�ket Isten l�t�nek val�sz�n�s�g�re vonatkoz�an, mivel az evidenci�k k�z�tt nagy er�vel jelennek meg az Isten l�t�t tagad� n�zetek. Ezzel szemben az evidenci�k �rt�k�t megn�veli, hogy l�tezik vall�si tapasztalat. Az ilyen meggy�z�d�sek megjelen�t�se az evidenci�k k�z�tt nagyban meger�s�ti ezt a t�nyez�t, aminek a hat�sa Isten l�tez�s�nek a v�geredm�nyben adott magas val�sz�n�s�ge.
   
   Hogyan lehetne mindezt egyszer�en �sszefoglalni?
   
   Isten l�tez�se az�rt val�sz�n�bb, mint nem, mert a rendelkez�s�nkre �ll� evidenci�k nagy sz�ma nagyobb er�t k�pvisel, mint az ellent�tes tartalm� �ll�t�sok�. Komolyan kell venni, hogy Isten l�t�t sokan k�v�nt�k bizony�tani, neml�t�nek bizony�t�s�ra azonban csak kevesen v�llalkoztak. Hasonl�an komolyan kell venni az �letben tapasztalt sz�ps�get, rendezetts�get, a boldogs�got, ami minden szenved�s ellen�re �jra meg �jra �rv�nyes�l. Vagyis komolyan kell venni magunkat. Senki sem k�v�n mag�nak hazudni (noha n�ha megteszi), �s senki sem k�v�n mag�nak lelki �s testi nyomort. Ezzel szemben mindenki t�rekszik a boldogs�gra, �s ennek forr�sait megleli mag�ban �s a k�rnyezet�ben. Mindez hatalmas pozit�vum, ami teljesebb magyar�zatot k�v�n. A vil�gmindens�g formavil�g�nak bizonyos egys�gess�ge, az alapvet� rendezetts�g arra mutat, hogy a rosszal, a k�osszal szemben �rv�nyes�l egy magasabb rendez� elv. Az ilyen �s hasonl� t�nyez�k sokak sz�m�ra Isten l�te melletti evidenci�k, val�sz�n�s�t� bizony�t�kok. Ha ezeket az evidenci�kat halmozzuk, az �sszevidencia er�s lesz, noha m�g ebben a form�ban is felmer�l, hogy a meg nem �rdemelt szenved�s milyen ellener�t k�pvisel. Swinburne szerint m�g a legs�lyosabb szenved�s is tartalmazza a j� lehet�s�geit, p�ld�ul b�tors�gunk edz�s�t vagy a felebar�ti szeretet gyakorl�s�t. Ez�rt az evidenci�k, k�l�n�sen a vall�si tapasztalat t�nye jelent�s, s ennek k�vetkezm�nye, hogy Isten l�tez�s�nek a val�sz�ns�ge az egyenlet alkalmaz�sa k�vetkezt�ben magas: k�zel�t az 1 �rt�k�hez.

   Mennyire hozott �jat az angol filoz�fus?

   Swinburne gondolkod�sa a kidolgozotts�gban, a r�szletess�gben teljesen �jszer�. A huszadik �s huszonegyedik sz�zadban senki nem alkotott az �v�hez foghat�, �tfog� filoz�fiai apologetik�t. Az alapgondolat, vagyis Isten l�te mint val�sz�n�s�g azonban nem �j – m�r Pascal, Hume, Kant vagy Bolzano is foglalkozott az ide tartoz� k�rd�sek egy r�sz�vel. Kant A tiszta �sz kritik�j�nak teol�giai fejezet�ben darabokra szedi a hagyom�nyos isten�rveket. Egyed�l a fizikoteol�giai �rv kapcs�n mutat n�mi meg�rt�st, amely a vil�g rendezetts�g�nek tapasztalat�b�l k�vetkeztet a rendezetts�g forr�s�ra. Kant szerint nem k�vetkeztethet�nk a vil�gteremt� l�t�re, de egy v�gs� „�p�t�mester” l�t�re igen. Kant ennek kapcs�n megeml�ti, hogy az �rveket halmozhatjuk, ami er�s�ti a fizikoteol�giai �rv erej�t. A t�ma teh�t nem �j, de ahogy Swinburne felhaszn�lja mindezt a huszadik sz�zadi tudom�nyfiloz�fi�b�l kiindulva, egy matematikai egyenletet haszn�lva, az �jszer�. Nem v�letlen�l t�madt hatalmas irodalma pro �s kontra. Swinburne iskolateremt�nek bizonyult: kidolgozotts�ga �s az �rvhalmoz�s kifejt�se miatt l�k�st adott a filoz�fiai teol�gi�nak.

   Vannak m�s ir�nyzatok is az apologetik�ban?

   Swinburne gondolkod�s�t nem mindenki osztja. L�teznek m�s megk�zel�t�sek is, p�ld�ul a kontinent�lis vagy a tomista filoz�fi�ban. Thomas G. Weinandy, az amerikai katolikus p�sp�ki konferencia teol�giai tan�csad�ja p�ld�ul t�bb kritikus cikket is k�z�lt Swinburne-r�l, mert szerinte rossz kiindul�pontokat v�laszt, istenk�pe pedig nem illeszkedik pontosan a kereszt�ny istenfelfog�shoz. Ez ut�bbi nyilv�n igaz, mert noha Swinburne a klasszikus teizmus mellett �rvel, gyakran �ll�tja, hogy Isten �r�kk�val�s�ga id�beli �r�kk�val�s�g. M�sfel�l Swinburne m�gis elk�telezett az alapvet� kereszt�ny tanok filoz�fiai al�t�maszt�sa mellett, amint err�l az Isten volt J�zus? tan�skodik. E k�nyvben a szerz� a teol�giat�rt�net �s a dogmatika sz�mos k�rd�s�t t�rgyalja filoz�fiai alapon. �leselm�j� racionalista gondolkod�r�l van sz�, a miszt�rium sz� tal�n el� sem fordul a k�nyv�ben.
   .
   Mi�rt tartotta fontosnak a vele val� foglalkoz�st?

   H�sz �ve az ELTE-n kezdtem tan�tani massz�van ateista k�zegben. Erre a k�zegre jellemz� volt a vall�s �piumnak, babon�nak min�s�t�se. Sok mindent �tn�ztem akkoriban, hogy mit lehetne ezzel szemben felmutatni. Gesztust akartam tenni a fenomenol�gi�val nem szimpatiz�l� kort�rsak fel�, ez�rt �r�ltem Swinburne munk�inak. Amikor el�ad�sokat kezdtem r�la tartani, volt olyan koll�g�m, aki bej�tt a szob�mba �s azt javasolta, hogy most m�r egy h�res ateista k�nyv�t is ford�tsam le �s arr�l is tartsak el�ad�st. Amikor a fenomenol�gia �s a vall�sfiloz�fia kapcsolat�t kezdtem taglalni, egyik koll�g�m azt �ll�totta, hogy neki e k�rd�sekhez nincs f�le. A k�t koll�ga k�z�l az els� egy �vtizeddel k�s�bb m�r vall�sfiloz�fiai el�ad�sokat tartott, a m�sik pedig buzg�n taglalja a fenomenol�gia �s a vall�sfiloz�fia kapcsolat�t. Emezekn�l nevezetesebb eset Antony Flew-�, aki olyan szerepet t�lt�tt be a hetvenes-nyolcvanas �vekben, mint ma Daniel Dennet vagy Richard Dawkins. Flew Swinburne k�nyveit olvasva fel�lvizsg�lta ateizmus�t �s egy �ltal�nos - teista �ll�spontra helyezkedett. A Magyar Tudom�nyos Akad�mia egy�bk�nt el�z� magyar k�tete, a Van Isten? 1999-es megjelen�se ut�n meg is h�vta Swinburne-t Budapestre.
   
   Swinburne eredetileg anglik�n volt, de azt�n �tt�rt a g�r�gkeleti k�z�ss�g hit�re. Mi�rt?
   
   A h�bor� alatt megtanult oroszul, s amikor az anglikanizmusban egyre ink�bb elfogadt�k a n�i paps�got, a homoszexu�lisok h�zass�g�t, � �gy d�nt�tt, ortodox lesz. Szoros kapcsolatot �p�tett ki orosz filoz�fusokkal. Val�sz�n�leg az is k�zrej�tszott az �tt�r�s�ben, hogy a kereszt�nys�g szerinte legfolytonosabb alakja az ortodoxia, s � a folytonoss�gnak nagy fontoss�got tulajdon�t. Az az�rt furcsa, hogy noha Swinburne nemigen nyitott a misztik�ra, m�gis az ortodoxokat v�lasztotta.

   Leford�tj�k esetleg a nagy tril�gi�j�t is?

   Annak idej�n az�rt a kis essz�j�t adtuk ki Isten l�t�r�l, mert a nagy k�nyv�hez nem tal�ltunk kiad�t. Most is n�pszer�s�t� k�nyvet jelentett�nk meg a Helikon seg�ts�g�vel. De Pa�r Tam�s, a k�tet ford�t�ja, aki a P�zm�nyon tan�tv�nyunkk�nt v�gzett, tervezi, hogy t�bb munk�t is leford�t Swinburne-t�l. A lehets�ges �rdekl�d�k k�z�l a legt�bben ma m�r tudnak angolul, Swinburne k�teteit pedig k�nny� el�rni.

   �n megfogalmaz n�mi kritik�t a vall�si �lm�nyt illet�en az angol filoz�fus fel� a k�tet ut�szav�ban. Mi a b�r�lat l�nyege?

   A kort�rs gondolkod�s egy fontos aspektusa az, amit Swinburne k�pvisel. �n ink�bb bevezet�nek sz�nn�m ahhoz a gondolkod�shoz, ami al�mer�l a vall�si tapasztalat m�lys�geibe. Ezt a Vall�sb�lcselet c. munk�mban pr�b�ltam �sszefoglal�an kifejteni, azt�n ahogy keresg�ltem a m�dj�t annak, hogy mik�nt lehetne ezt a gondolkod�st angolul is hozz�f�rhet�v� tenni, azt az utat tal�ltam, hogy nem vall�sr�l besz�lek angolul, hanem kinyilatkoztat�sr�l. Teh�t nem a religio fogalm�t veszem alapul, hanem a revel�ci��t. Swinburne egy�bk�nt seg�tett is nekem ebben a munk�ban, ez�rt a most megjelen� angol nyelv� k�nyvem elej�n (Religion and Revelation after Auschwitz) neki is k�sz�netet mondok.
   .
   V�rhatunk m�g Swinburne-t�l valamit?

   Swinburne m�r letette az asztalra az �letm�v�t. Bizonyos, hogy am�g ereje van, dolgozni fog – p�ld�ul v�llalta, hogy ny�ri el�ad�sokat tart Magyarorsz�gon is. A k�vetkez� nemzed�kek bizony�ra tov�bbviszik az � �letm�v�t. Egy�bk�nt a fell�p�se ut�n kialakultak a frontok mellette �s ellene, sokan pr�b�lt�k beszor�tani az apolog�ta-szerepbe. Az Isten volt J�zus? igenl� kifejt�se kih�v�s sokak szem�ben, de aki elolvassa a k�nyv fejteget�seit, l�thatja, hogy Swinburne komolyan v�gigviszi a gondolatmenetet. Swinburne nem egyszer�en apolog�ta, hanem korunk egyik legkiv�l�bb filoz�fusa, akinek �letm�ve a legjelent�sebbek k�z� tartozik. Mindenkinek, aki t�j�koz�dni k�v�n, javaslom: olvass�k Swinburne-t figyelmesen, de legyenek nyitottak m�sf�le megk�zel�t�sekre is. A vall�si gondolkod�s igen gazdag �s benne sokf�le felfog�s megf�r egym�ssal.

Richard Swinburne: Isten volt J�zus? Helikon kiad�, 2012. Ford�totta Pa�r Tam�s., a k�tetet gondozta �s az ut�sz�t �rta Mezei Bal�zs.

Szilvay Gergely/Magyar Kur�r 2016. 03. 04.

http://www.magyarkurir.hu/hirek/swinburne-tudomanyfilozofia-ervei-krisztus-mellett