//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

„n hiszek az Istenben, mint egy Szemlyben. Az letem egyetlen percben sem voltam ateista. n mg a dikveimben elutastottam Darwin, Haeckel s Huxley nzeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nzetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alaptja, Nobel-djas:


Mert gy szerette Isten a vilgot, hogy egyszltt Fit adta, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem rk lete legyen. Jnos 3,16


 

 

Erm s pajzsom az R, benne bzik
szvem. Zsoltr 28,7

… „amikor az ember Klvint olvassa - akr egyetrten, akr fenntartsokkal - mindentt s minden esetben gy rzi, hogy egy erteljes kz megragadja s vezeti."  Karl Barth

.


Theolgia, Trtnelem, Gradul, Zsoltr


Heidfogel Pl

lelkszi nletrajz - 2015


Csaldi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Elfelejtettem a jelszt
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Kt 1563

 

II. HELVT HITVALLS

 

A GENFI EGYHZ KTJA

A GENEVAI Szent Gylekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudomnyban gyermekeket tant  FORMATSKJA 

M.Ttfalusi Kis Mikls ltal 1695 esztend 

A Genfi Egyhz Ktja 1695 Ennek ismertetje.

Klvin Jnos: A Genfi Egyhz Ktja Ppa 1907.
www.leporollak.hu - Nmeth Ferenc munkja

Hermn M. Jnos: A Genfi Kt tja Kolozsvrig

- Fekete Csaba Kt, egyhz,tants 

 

IRTA: Klvin Jnos

 

KLVINRL IRTK

 

Klvin vfordulk

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bib Istvn

 

Biblia - s jszvetsg Prbakiads -

 

Bibliakiadsok, knyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia v, vek utn

 

Dr Csehszombathy Lszl
szociolgus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyhzi Zsinatok s Knonjai

 

FORRSMVEK

 

GALSI RPD
Jakab, az r testvre

 

A Kroli Reformtus Egyetem Hittudomnyi karn 2009-ben megvdett doktori disszertci tdolgozott formja...

Az sgylekezet vezetje, Jakab a szlet keresztynsg egyik kiemelked alakja... fontos, hogy Jakab, az r testvre mltbb figyelmet kapjon. A klnbz Jakab-tradcik felvzolsa rvn…elemzi Jakab teolgijt .

E knyv hzagptl a hazai tudomnyos letben,  a nemzetkzi ku-tats viszonylatban is jat hoz ...azltal, hogy jszvetsgi teol-giai szempontbl kvnja jra-gondolni Jakab szerept. L’Harmat-tan Kiad, 2012 - 283 oldal


2. Evagliumi klvinizmus szerk Galsi rpd Klvin kiad

 

 

Dr GRGEY ETELKA lelkipsztor, ir

 

1. Kzssg az szvetsgben

2. Biblia s liturgia

3. Prtusok s mdek...

4. Isten bolondsga

5. li, li, lama sabaktani?

6. Minden egsz eltrt?

7. Siralmak s kzssg

 

HARGITA PL
reformtus lelkipsztor


Istvndi 1924-1996 Ppa

 

Keresztny filozfia

 

Dr (Kocsi) KISS SNDOR

 

Kommentr 1967 s

 

Dr KUSTR ZOLTN

 

MLIUSZ JUHSZ PTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LSZL pspk

 

SZEGEDI KIS ISTVN


1505 - 1572 REFORMTOR

 

SZENCI MOLNR ALBERT

1574 - 1633

 

Theolgiai irodalom

 

Temetsi beszdek

 

DR TTH KLMN
theolgiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TRK ISTVN

 

Dr. VICTOR JNOS (1888-1954)

 

Rgi magyar Irodalom

 

Rgi knyvek s kziratok

 

XX. szzad Trtnelmhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formtum

 

Teremtsrl

„A Vilgegyetem teremtsnek elve teljesen tudomnyos is. Az let a Fldn a leg- egyszerbb formitl a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezs eredmnye.” Behe Michael J. biokmikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolcielmlet biokmiai kihvsa knyvbl
 
 
- Vrtesy Mikls ltalnos nyomdszattrtnet
XV. sz.


Vrtesy Mikls

ltalnos nyomdszattrtnet XV. szzad

Az snyomtatvnyok

snyomtatvnynak vagy latinul inkunbulumoknak (=blcsnyomatoknak) nevezzk azokat a mveket, amelyeket 1500 vgig Eurpban szedsnyomssal lltottak el. Nem tartoznak ide a tblanyomatok s a Knban, Koreban stb. sokszorostott knyvek.

A nyomtats eurpai feltallja, Johann Gutenberg j technikai eljrst tallt a knyvek nagy pldnyszmban val gazdasgosabb ellltsra, de a formt vltozatlanul hagyta. is, utdai is eleinte mindenben a kdexeket utnoztk; a klssgek vltozst az j iparg technikja csak fokozatosan vonta maga utn.

A kdexekhez val hasonlsg a legfeltnbb a betk formjban. Gutenberg a gt miseknyvek bettpust vette mintnak; pldja a ksbbi betmetszkre is ersen hatott, sok tartott, mg az nll nyomtatott betk stlusa kialakult.

1464-ben a strassburgi Adolf Rusch a msik kdex-bettpust, az antikvt utnozta, s ezek a humanista betk klnsen az olasz nyomdkban lettek kedveltek. Az 1470-es vektl kezdve ltalban gttal szedtk a bibliai s liturgikus trgy mveket, antikvval pedig a klasszikus latin szvegeket. A szzad vgre j tpusok keletkeztek: kerektett jgttal nyomtk az olasz nyelv mveket, a tbbi nemzeti nyelv tpusa a gtbl szrmaz cikornys bastard lett, s ez csak 1530 krl adta t a helyt az antikvnak.

Az snyomdszok tvettk a kdexmsolk rvidtseit is. Aki egy korai inkunbulumot el akar olvasni, annak paleogrfusnak kell lennie. Az betket igen sokszor az eltte ll lev vonalka jelzi. Az usvgzdst egy 9 alak jel ptolta. A szrn klnbz alak thzsok a pro, prae s per szavat jelentik. Egyes gyakran ismtld szavakat (dominus, sanctus, omnia stb.) egy vagy kt betbl ll rvidtsek helyettestenek.

A modern nyomdszok az egyes szavak kzti hzag szktsvel, illetve tgtsval vgzik a sorkizrs mvelett. tszz vvel ezeltt a szavakat elvlaszt res hely nagysga lland volt, a szedk tbb vagy kevesebb rvidts alkalmazsval rtk el azt, hogy a sorok egyforma hosszak legyenek.

Az abbreviatura (rvidt) jelek szma elrte a hatvanat, nyolcvanat. Ehhez jrultak a ligaturk, a kzs matricra nttt ketts betk s a rvidtst jelent kezetes mssalhangzk. Gutenberg 42 soros Biblijhoz 290 bett s rsjelet metszetett. Kisbetinek szma megkzelti a ktszzat, gy 5 kezetes g-t s 6 kezetes c-t hasznlt. Ezeknek a betflesgeknek, rvidtseknek a szma az snyomtatvnykor vgig csak lassan cskkent.

A kdexekhez hasonlan az inkunbulumok tbbsgnek nincs cmlapja, a ksbbi cmlapok is rendszerint rvidek, tbbnyire csak a cmet s esetleg a szerz nevt tartalmazzk. A tbbi adat a knyv vgre kerlt a cmlapot ptl kolofonba, amely felsorolja a szerzt, cmet, nyomdszt s esetleg megrendelt, a nyomtats helyt s idejt. Sajnos, az snyomtatvnyoknak csak mintegy ktharmadban tallunk kolofont s ezek kzl nagyon sok nem teljes, amennyiben nem kzl minden adatot, pldul kimarad belle a nyomdsz neve, a nyomtats ve. A kolofon a knyvtrtneti kutatsoknl s az egyes knyvek meghatrozsnl, azonostsnl gy is megbecslhetetlen szolglatot tesz. Jelentsge csak a XV. szzad utols veiben cskken, amikor a cmlapok szma szaporodik s szvege bvl.

A dszesebb kdexekben legalbb kt klnbz szemly dolgozott, a msol, aki a szveget rta s a minitor, aki az resen hagyott helyekre dszes kezdbetket festett. Az els nyomdszok csak a msol munkjt vllaltk. A fejezetek elejn res helyet hagytak, szmtva arra, hogy oda a minitor sznes inicilt fog festeni. Az res tr egyik sarkban nha egy kis bett tallunk: gy utastotta a nyomdsz a minitort, hogy milyen bett fessen oda. Egyes kiadvllalatoknl szinte iparszeren kszltek az aranyfsts, virgokkal kes sznes kezdbetk - termszetesen kzzel festve - gy a nrnbergi Koberger nyomdban. Az inkunbulumok jelents rszben azonban csak az res helyet talljuk, kltsgkmls miatt nem adtk oda minitoroknak. A XV. szzad vge fel azutn az inicilkat is nyomtatjk, fametszetes, gyakran virgokkal vagy puttkkal dsztett nagybetk kerlnek a fejezetek lre.

A dszts msik formja a rubrumozs volt. A kdexek pldjra a bekezdsek, mondatok kezdbetjt piros tintval thztk, hogy az olvasnak jobban a szembe tnjk.

Az snyomtatvnyokkal kapcsolatban levelekrl szoktunk beszlni s nem lapokrl. A levl els lapjt rektnak, a htst verznak hvjuk s rviden v s vagy pedig betvel jelljk.

A XV. szzadban a nyomtatshoz elegend papr kszlt Eurpban, br eleinte - ez is kdexkori hagyomny - pergamenre is nyomtak. Miseknyveknl elfordult, hogy a legtbbet hasznlt rszt, a knont, pergamenre nyomtk, a tbbit paprra.

A XV. szzadi papr srgs vagy srgsszrke szn (a mszfehr papr ksbbi eredet vagy mestersgesen fehrtett). Alapanyaga jl sszezzott, gondosan kidolgozott gyapj-, len- vagy kenderrongy. Rendkvl ers, tarts, ha nedvessg vagy egyb krosods nem rte, ma is srtetlen llapotban van.

Az eurpai paprmalmok ktfle nagysg paprt gyrtottak, a nagyflit vagy forma regalist s a kisflit vagy forma communist. Elbbi mrete 50 x 70, az utbbi 30 x 50 cm krl mozgott, de ettl mindkt irnyba sokszor ersen eltrt, nem volt szabvnyostva.

Az inkunbulumok jelentkeny rsze vrt vagy fli alakban jelenik meg, azaz a malombl kapott vet a nyomdban csak ketthajtottk, s gy egy-egy vbl kt-kt levl keletkezett. A negyedrtforma jval ritkbb, ilyenkor hajtogatssal egy vbl ngy levelet nyertek. Ezrt a knyvek jelents rsze tekintlyes nagysg. A nagyfli vrtje fl mter magas! Csak a szzadfordul idejn lett uralkodv a nyolcadrt alak.

A knyv mretbl nem lehet biztosan kvetkeztetni a rtalakra, hiszen nagyfli negyedrtje nagyobb a kisfli vrtjnl. A vzjel azonban biztos tmutat, ennek helyzetbl knny megllaptani a hajtogatsok szmt: vrtnl kzpre kerlt, negyedrtnl a levl fels szlre. A papr egszn vgigfut vonalas vzjelek, a merthl drtjainak nyomai mg knnyebben felismerhetv teszik a rtalakot: vrtnl s nyolcadrtnl vzszintesek, a nyomtatott sarokkal prhuzamosak, negyedrtnl pedig fgglegesek.

A vzjelek egybknt nemegyszer segtenek a nyomtats helynek vagy krlbelli idejnek megllaptsban.

A Gutenberg-fle fasajtkba egyszerre csak egy, legfeljebb kt lap kerlt. Ha ezzel elkszltek, a nyomdafestktl nedves paprt kiszrtottk, megfordtottk, jra betettk a sajtba, s gy nyomtak a verzjra.

A knyvek fzsnl tbb vet fogtak ssze, rendesen 6 vagy 8 levelet, nha 4-et, de esetleg 12-t is. gy keletkeztek az vfzetek. Az egyes levelek sorrendjt eleinte a lap aljra kzzel rott betk jeleztk - ez a szignatra -, de a paprnak azt a rszt, ahol a jelzs llt, kts alkalmbl levgtk. Elszr 1472-ben nyomtattk a szignatrt, s ez a szoks hamar elterjedt. Erre a clra rendesen a nyomtatshoz hasznlt legkisebb bettpust vlasztottk ki. A nyomtatott szignatrt magasabbra helyeztk, ezt mr nem vgtk le ktskor.

A szignatra az vek els leveln a rekt jobb als sarkra kerlt, az els vfzet els levele az a1 jellst kapta, a msodik levl az a2-t stb. (Vagy A1, A2 stb. jellst.) Az vek msodik leveleire nem kerlt jelzs, legfeljebb a kzps v msodik levelre. A tovbbi vfzeteket hasonl mdon az bc egyms utn kvetkez betivel jeleztk. Nha a 23 bethz egyb jelek csatlakoztak (pl. Px), ha ez sem bizonyult elgnek, a nagybets bchez folyamodtak vagy a betk kettzshez (aa, bb). Az index, a bevezets tbbnyire a szvegrsztl eltr szignatrt kapott (pl. * **) vagy semmilyent.

A ktetek vgn registrumot tallunk, ez is tmutatst ad az vfzetek sorrendjre. Mikor mg nem hasznltk a szignatrt, az vfzetek kezd szavt nyomtattk ide, hogy a knyvkt munkja kzben ellenrizhesse a helyes sorrendet. Ksbb csak a szignatra betit soroltk fel s az vfzetek terjedelmt, vgl mg jobban lervidtettk ilyesfle alakra: "Omnes sunt quaterni, praeter c, e, qui sunt quinterni." A registrum olasz jts, Nmetorszgban nem terjedt el, ott a tartalomjegyzket, nvmutatt stb. neveztk gy.

A kdexek leveleit nha megszmoztk. Ezrt feltn, hogy a nyomtatott knyvek levlszmozsa arnylag ksn kezddtt s csak a szzad vgre lett ltalnos. Olasz fldn ltalban arab, Nmetorszgban rmai szmokat hasznltak. Lapszmozsra csupn egy plda akad.

Az inkunbulumok kzt gyakori a csonka pldny. Ezrt minden ktetet, ami a knyvtrba kerl, levelenknt kell ellenrizni: nincs-e hiny? Ez a kollacionls. A szignatra vagy a regisztrum segtsgvel knny ez. Tbb fradtsgot ignyel az az eset, amikor nincs szignatra. Ilyenkor az vfzetek kzept sszefog fzsre kell tmaszkodni a kollacionls kzben.

Az egyes kiadsok pldnyszma az tszzat ritkn haladta meg. A kelendbb mvekbl azonban a nyomdszok jabb s jabb kiadsokat nyomtak, s ezeket nha nehz egymstl megklnbztetni. Az snyomtatvny-katalgusok ezrt bethven rjk le az egyes kiadsok kezd, zr sorait s egyb rszeit. Azonosts esetn vigyzni kell, hogy minden rvidts, minden sormetszet egyezzk.

Nem ritkk egy s ugyanazon kiadsnak a varinsai sem. A korrigls ugyanis gyakran mg a nyoms alatt is folyt, esetleg szz pldnyt kinyomtak mr az vbl, amikor rjttek egy hibra. Ilyen esetben kijavtottk ezt - a javts esetleg kt-hrom sor jraszedsbl llt - s gy folytattk a tbbi pldny nyomst.

Az snyomtatvnyok cmlerst nem lehet a rendes knyvek mintjra elkszteni. Sokszor nincs cmlapjuk, amivel a lerst elkezdhetnnk. Nehz a klnfle kiadsok megbzhat sztvlasztsa. Ezrt s ms okok miatt kln szablyokra van szksgnk. ltalban ktfle cmlerst hasznlunk, egy teljeset s egy rvidtettet.

A teljes cmlers a szerz nevvel kezddik, ha ismerjk azt. A nevekkel kapcsolatban a gyakorlat elg ingadoz. Tbbnyire a keresztnevet tesszk elre, s ehhez jrul valamilyen szrmazsra, mltsgra stb. utal jelz (Thomas de Aquino, Albertus Magnus, Janus Pannonius stb.). Sok nevet viszont a csaldnv alapjn katalogizlunk (Trottus, Albertus Hund, Magnus). Mg a nemzetkzi bibliogrfikban sem azonosak mindig az alakok. Ezrt, ha keresnk valamit, tancsos mindkt vltozatnl megnzni. Sok rgi nyomtatvny egyltaln nem tnteti fel a szerzt, gondos utnjrssal kell kinyomozni kiltt.

A cm gyakran vltozik, nha hossz, bbeszd, nha semmitmond. A felvtelre ezrt nem a knyvn szerepl, hanem az irodalomtrtnetileg elfogadott alak kerl, de zrjel nlkl. Termszetesen ez azonos is lehet a knyvn szerepl formval.

A cmet az impresszumadatok kvetik: hely, nyomdsz, vszm. Ha a kiad nem azonos a nyomdsszal, az neve is rkerl a katalguslapra "impensis", vagy "pro" megjegyzssel. Lapszm helyett sszevont levlszmozst adunk, s utna kollacionlst, jelezve, hogy az vfzetekben hny levl van. Formja: a6, b6, c8, d6... Ha az vfzetek levlszmai azonosak, sszevont szignatrt is lehet adni, pl.: a-o6, p8, q-x6. Ha a knyvn nincs szignatra, a kollacionls szgletes zrjelbe kerl: [a-e8, f10]. Ha az incunabulumban van levlszmozs, ezt is jelezzk. Utna rtjelzst kell adni, jelezni az egy lapon lev hasbok s sorok szmt, esetleg a bettpusokat is.

A cmfelvtel msodik rszben bethven (rvidtsek, sormetszetek feltntetsvel) lerand a nyomtatvny cmlapja, a nyomtatst tartalmaz els lapnak, a bevezetsnek s a tulajdonkppeni szvegnek az els sorai, a msodik vfzet els sora, a kolofon s esetleg egyb rszek is. Jelezni kell, ha a m csonka, ha bejegyzsek vannak benne, ha egykor ktse van, vgl pedig fel kell tntetni a r vonatkoz irodalmat, ha nem is valamennyit, de a legfontosabbakat.

Mg ma is a legnlklzhetetlenebb incunabulum-bibliogrfia Ludwig Hain 1826 s 1833 kzt ngy ktetben kiadott "Repertorium bibliographicum"-ja. Az utols ktet halla utn jelent meg, nmileg megcsonktva, ugyanis a V betvel kezdd szerzk kzl nhnyan (Jacobus de Voragine, Vergilius stb.) kimaradtak.

Hain 16.299 incunabulumot r le, elg rviden, de minden lnyeges adatot felsorol (formtum, betk fajtja, levl-, sor- s hasbszm, szignatra stb.) s megadja a kezds, befejezs s egyb fontos rszek bethv lerst. Hibja, hogy ritkn ad nyomda- s vjellst - amennyiben ilyet nem tall a knyvn - s ha ad, ez nem mindig megbzhat.

jtsa a sormetszet jellse. Csillaggal jelzett lersai teljesen pontosak, minden tekintetben kifogstalanok. Ezeket valsznleg sajt maga ltta, kzbe vette s gy rta le. A csillag nlkli lersok kzt is akadnak teljesek, nagyobb felk azonban nem bethv, s gy azonostsra alkalmatlan.

Hain a felsorolt mveket megszmozta. Azonostsra elssorban az szmait hasznljuk, elrevve nevnek kezdbetjt (pl.: H 4578).

Hain munkjt Walter Arthur Copinger folytatta. Bibliogrfijnak els rsze helyesbti s kiegszti eldje adatait, msodik rsze pedig 6619 kimaradt s jonnan felfedezett snyomtatvnyt r le. Pontossga szempontjbl az utd elmarad, sok msutt lert adatot vett t minden kritika nlkl. Munkja msodik ktetnek rsze Konrad Burger indext tartalmazza, amely nyomdszok szerinti sorrendben sorolja fel az 1902-ig ismert incunabulumokat.

Sok Hainnl szerepl tves adat helyesbtse mellett kzel ktezer addig nem regisztrlt snyomtatvnyt sorol fel egy msik kiegszts, Dietrich Reichling sszelltsa.

Az 1500 eltti mvek azonostsra Copinger s Reichling mvt is felhasznljuk. Jelzsk C, illetve R, ahol pedig Hain adatait helyesbtik, ott mindkt, vagy mindhrom bet (pl.: HC 1929).

1925-ben kezdtk kiadni a "Gesamtkatalog der Wiegendrucke"-t, ezt a teljessg ignyvel fellp snyomtatvny-katalgust, amely egyttal bibliogrfia is. Szerzk szerinti betrendben a legteljesebb rszletessggel rja le az sszes ismert 1500-ig megjelent nyomtatvnyt. Kzli a korrektorokat, ajnlsokat, szignatrkat, tpusokat, lelhelyeket (olykor harminc-negyvenet is), a szerzk rvid letrajzt. Pontos trssal annyi sort reprodukl, hogy az azonostsnl a ktsgnek mg nyoma se lehessen. Felhvja a figyelmet a varinsokra. A csonka pldnyok meghatrozst azzal segti el, hogy lerja a msodik v els sort. Rvidtse: GW.

1940-ben jelent meg a 8. ktet els fzete, amely eljutott a Federicis nvig s a 9370. snyomtatvny lersig. Folytatst most tervezik, de lehet, hogy egyszerstett cmlerssal.

Gyakran hasznljk a British Museum katalgust is, amely pontossg, rendszeressg szempontjbl megkzelti a GW-t, st bizonyos vonatkozsokban (tkrmret, hasonl tpusok kzlse) fell is mlja. Orszgok s nyomdahelyek rendjt kveti a felsorols. Rvidtse: BMC.

Ezeken kvl sok katalgus van, amelyek a fentiek szerinti teljes lerst adnak. Ez termszetesen nagyon megnveli terjedelmket, a klnleges jelzsek hasznlata, a bethv lersok pedig a szedst teszik kltsgess. Ezrt az jabban kiadott knyvszetek - ide tartozik a magyar knyvtrak 1970-ben megjelent kzs katalgusa - csak az addig ismeretlen vagy addig hinyosan lert mveknl kvetik ezt a mdszert, a tbbinl - ilyen ltalban az anyagnak legalbb 95%-a - megelgszenek a rvidtett cmlerssal. Ez csupn a cmet, szerzt, impresszumadatokat tartalmazza, tovbb a lert pldnyra vonatkoz egyedi tulajdonsgokat (esetleges csonkasg, klnleges kts, mvszi inicilk, egykori tulajdonos neve) s a H, C, R, GW, BMC szmot, vagy egyb katalgusra val utalst, ahol az rdekld megtallhatja a teljes lerst.

Emltettem, hogy a XV. szzadi knyveknek kb. harmadrszben nem tallunk kolofont, a kolofonok egy rsznl pedig nincs meg minden adat, hinyzik pl. a nyomdsz neve, a kiads ve. Enlkl nehezen dnthet el, hogy egy knyv snyomtatvny-e vagy sem s nehezen illeszthet be a nyomdsztrtnet megfelel fejezetbe.

A nyomdszt a betk jellegzetessge alapjn mr rgta prbltk meghatrozni egyes szakemberek, de ezek a ksrletek bizonytalan alapon, az emlkezeten alapulnak. Szzadunk elejn azutn Henri Brodshaw s Robert Proctor elgondolsait tkletestve Konrad Haebler tudomnyos alapon nyugv vizsglati mdszert dolgozott ki.

Az els nyomdszok egynisgek voltak, arra trekedtek, hogy az ltaluk hasznlt betfajtknak egyni, iparmvszeti jelleget adjanak. Betiket maguk vstk vagy vsettk a maguk szmra, s gy ezek egymstl meglehets lessggel eltnek. A gt betknl klnsen az M-et metszettk a legvltozatosabb formban. Haebler ezrt tpusrepertriumban eszerint csoportostotta a klnbz tpusokat. Az M-nek 101 alapformjt klnbztette meg, s ezeket 1-tl 101-ig terjed szmokkal jellte meg.

A tovbbi tbaigaztst a sorok nagysga adja, mgpedig a nagyobb pontossg kedvrt nem egy, hanem hsz sor mrete. Meg kell mrni azt a tvolsgot, amely az els sor fels vgt elvlasztja a 21. sor fels vgtl. Cmtpusoknl, olyan nagymret betknl, amelyekbl nem szoktak hosszabb sszefgg szveget szedni, a kiindul pont tz vagy t sor egymstl val tvolsga.

Ha egy incunabulum nyomdszt keressk, elszr az M bett hatrozzuk meg: a 101 tpus kzl melyikre hasonlt a legjobban? Utna megmrjk hsz sor tvolsgt, majd a tpusrepertriumban megllaptjuk, hogy pldul az M56 tpusban melyik nyomdk hasznltk a 20 sor = 78 mm sortvolsgot. A repertrium feltnteti nhny ms betnek, a ktjelnek a jellegzetessgt, hogy ezzel is elsegtse a tjkozdst.

Ezutn a valsznnek gondolt tpust, vagy tpusokat (mert tbbnyire tbb megfelelnek ltszt tallunk), meg kell keresni egy hasonms kiadsban, vagy a nyomda msik kiadvnyban s betrl betre sszehasonltani a keznkben lev knyv betivel: egyezik-e valamennyinek az alakja?

Antikva tpusoknl nehezebb a hasonlts, mert itt az egyes tpusok kzt sokkal kevesebb az eltrs. Kiindulpontul a Qu bet szolgl. Az els elklnts aszerint trtnik, hogy a Q s u kzs matricra van-e ntve vagy sem. (Ha a Q als szra az u al nylik, akkor kzs a matrica.) Ez alkotja a kt f csoportot, a harmadikban vegyesen szerepel mindkt fajta Qu. A repertrium a klnleges formkkal egytt hsz fle Qu-t klnbztet meg, s megadja a h, y, 3 betknek s nhny klnleges jelnek jellegzetessgt. A tovbbi eljrs ugyanaz, mint a gt betknl.

A hasonmsok kzl a legfontosabb a "Verffentlichungen der Gesellschaft fr Typenkunde des XV. Jahrhunderts" cm nagyszabs kiadvny. 32 ktete jelent meg, s ebben 2400 tbln mutatja be a klnfle bettpusokat. Az eligazodst vrosok s nyomdk szerinti regiszterktet segti el. A knnyebb sszehasonlts kedvrt a szvegrszek mellett a betket alfabetikus csoportostsban is bemutatja. Tpusmegllaptsra hasznlhat a British Museum snyomtatvny-katalgusa is. Minden ktet vgn sok hasonms tbla tallhat.

A tpusmeghatrozsbl a knyv megjelensi vre is lehet kvetkeztetni. A BMC az egyes nyomdkrl szl bevezetsben kzli azt is - a keltezett nyomtatvnyok alapjn -, hogy az egyes tpusokat melyik vtl melyik vig hasznlta a nyomda. Ennek alapjn tbbnyire 3-4 esztendei pontossggal meg lehet mondani a kiads idejt.

A tpusmeghatrozs nem ad felttlen bizonyossgot. ltalban jl hasznlhat kb. 1480-ig. Ekkor is elfordult ugyan, hogy egyes mhelyek msok betkszlett vettk t, de ezeket tbbnyire tntttk, s ilyenkor a sormret mr eltr pr millimterrel. A figyelmes vizsglat egyb eltrseket is felfedezhet (j bet egy megsrlt helyett stb.). A XV. szzad vgn a betkszletek tvtele egyre gyakoribb, szaporodnak az egymshoz szinte megtvesztsig hasonl tpusok. Ezrt a vizsglati eredmnyeket clszer egyb mdszerekkel ellenrizni, pldul a felhasznlt papr vzjelvel, a tartalmat sszevetni a nyomda egyb kiadvnyaival, adott-e ki hasonl jelleg knyveket. A pldnytrtnet is segthet, melyik orszgban maradtak meg pldnyok a vizsglt knyvbl.

Az ismert snyomtatvnyok szma nem sokkal marad a flmilli alatt. Ez valamivel kevesebb, mint negyvenezer kiadst jelent. Azt azonban nem szabad elfelejtennk, hogy az 1500 eltti nyomtatvnyok jelents rsze - szmbelileg taln a nagyobb fele - nem maradt korunkra. ll ez klnsen az egylevelesekre (naptrak, bcslevelek), amelyeket nem tartottak megrzsre rdemesnek. Ezrt minden snyomtatvny nagy rtk, mg a tredkek is. Ha teht akr p pldny, akr ktstblbl kiztatott tredk, vagy brmely olyan knyv kerl a keznkbe, amelyrl fel lehet ttelezni snyomtatvny voltt, ne hajtsuk flre, ne hagyjuk porosodni, hanem vizsgljuk meg klns gonddal.

 

Szabolcska Mihly
Uram, maradj velnk!

          

Mi lesz velnk, ha elfutott a nyr?
Mi lesz velnk, ha sznk is lejr?
Ha nem marad, csak a rideg telnk…
Uram, mi lesz velnk?

Mi lesz velnk, ha elfogy a sugr,
A nap lemegy, s a stt bell.
Ha rnk borul rk, vak jjelnk:
Uram, mi lesz velnk?

Mi lesz, ha a vilgbl kifogyunk?
S a kopors lesz rk birtokunk.
Ha mr nem lnk, s nem reznk:
Uram, mi lesz velnk?

tied a tl Uram, s tid a nyr,
Te vagy az let, s te a hall.
A vltozsnak rendje mit neknk?
Csak Te maradj velnk!

 

 

 

dv a Olvasnak! Regards to the reader! Grsse an den Leser!

 

Istvndi trtnethez

 

ROKHTY BLA
1890-1942
zeneszerz, orgonamvsz, orgonatervez, karnagy
79 ve halt meg

 

Dr BUCSAY MIHLY
1912 - 1988 - 2021
33 ve halt meg

 
Garai Gbor Jkedvet adj

Garai Gbor: Jkedvet adj

                  ennyi kell, semmi ms

   Jkedvet adj, s semmi mst, Uram!
   A tbbivel megbirkzom magam.
   Akkor a tbbi nem is rdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon s bajon,
   nem kell ms, csak ez az egy oltalom,
   mg magnyom kivltsga se kell,
   sorsot cserlek, brhol, brkivel,
   ha jkedvembl, nknt tehetem;
   s flszabadt jra a fegyelem,
   ha rtelmt tudom s vllalom,
   s nem pnclzat, de szrny a vllamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdd s folytatd bolond
   kaland, mi egyszer vget r ugyan –
   ahhoz is csak jkedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LSZL
1892-1963-2021
58 ve halt meg

 

Protestns Gradul

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A dlvidki gradulok egy zsoltrprjnak tanulsgai
 Fekete Csaba: A dlvidki gradulok s a viszonyts megoldatlansgai (dlvidki gradulok: blyei, klmncsai, nagydobszai)


ltogat szmll

 

Zsoltr s Dicsret

 

Egyhztrtnet

 

Tth Ferentz

 

Trtnelem

 

Trtnelem. Trk hdoltsg kora

 

Dr SZAKLY FERENC


trtnsz 1942-1999 - 22 ve halt meg

 

Vilghbork - Hadifogsg
Mlenkij robot - Recsk

 

Keresztyn Egyhzldzs
Egyhz-politika XX.szzad

 

Roma mlt, jv, jelen

 

PUSZTUL MAGYARSG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta neknk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segtsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkn szerettk,

   Kikrt szlltunk hsen, egytt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelknknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformn raktuk a szpet

   Bartnak s ellensgnek,

   Mert muszj.

 

   Egyformn s mindig csaldtunk,

   De ht ez mr a mi dolgunk

   S jl van ez.

 

   S szebb dolog gy meg nem halni

   S knoztatvn is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARCSONY NNEPRE

 

HSVT NNEPRE

 

PNKSD NNEPRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Trtnetek
msolhat, nyomtathat

 

WERES SNDOR

A bn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyltan s btran szembeszegl az ernnyel, hanem mikor ernynek lczza magt. 

 

 

A reformtus keresztynsget gy tekintjk, mint a lnyegre reduklt evangliumi hitet s gyakorlatot. Ez a szemnk fnye. De mint minden magasrend lelki tmrls, ez sem mentes a deformlds s a korrumplds veszlytl, amint tovbbadja azt egyik nemzedk a msik nemzedknek, egyik np egy msik npnek. A Klvin-kutatk kongresszusai arra hivatottak, hogy segtsenek megrizni s megtisztogatni a reformtus teolgit s a reformtus egyhzat az elmocsarasodstl. Dr Bucsay Mihly Elre Klvinnal                      Oldal tetejre          ltogat szmll

 

Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!