Dr Bucsay Mih�ly

A kult�rf�l�ny �s az irredenta, a fajm�tosz �s a pogrom, a rohamcsapat �s a vez�relv csal�df�j�hoz

Sedan ut�n a francia, 1919-ben a n�met reform�tus lelkip�sztorok egyn�h�nya is hasonl� m�don reag�lt a nagy katonai veres�gre. S�t a nemzeti v�ls�g hat�s�ra felfokozott �j nacionalista ideol�gia m�s ter�let�n is sz�mos p�rhuzam k�n�lkozik. A kult�rf�l�ny gondolata Sedan ut�n francia f�ld�n vet�d�tt fel. A francia n�p - b�r az er�szak �s az �rm�ny legy�zte, mondt�k - szellemi t�ren tov�bbra is a vil�g tan�t�mestere maradt. Ehhez azonban a nemzet p�lfordul�s�ra van sz�ks�g, szak�tani kell a fellaz�t�, az individualista liberalizmussal, a racionalista gondolkod�sm�ddal, a p�rtok marakod�s�hoz vezet� demokr�ci�val, azaz a francia forradalom eszm�ivel. Helyett�k a h�si, a lovagi, az egyetlen szem�lyis�get k�vet�, monarchikus k�z�pkori Franciaorsz�g �rz�svil�g�t kell fel�j�tani. Mintha csak de Gaulle-t hallan�nk. Hazafias �nnepek sorozat�ban id�zt�k fel az Orl�ansi Sz�z alakj�t. P�rizsban az elvesztett Strasbourgot jelk�pez� irredenta szobrot �ll�tottak fel. Taine nagy t�rt�neti m�vel �lesztette a h�skultuszt27. Paul Deroul�de „ a szenved�lyes nemzeti �rz�s �pol�s�ra" lig�t alap�tott, �s be tudta szervezni a szellemi elit j�r�sz�t. Nagy buzgalommal folyt a b�nbak-keres�s: kik rontott�k meg a valaha a haz��rt mindent �ldozni k�sz, vit�z francia n�pet? A v�lasz: a zsid�k. �k az idegen test a n�p biol�giai �s lelki organizmus�ban. Le Bon k�nyvet �rt a t�megek l�lektan�r�l, �s elkezdte megk�l�nb�ztetni az �rt�kes �s a k�ros n�peket. Vacher de Lapouge ezeket a gondolatokat n�pszer�s�tette. �duard Drumont 1886-ban meg�rta a „La Franc� juive"-et, �s Vacher de Lapouge most nemzetk�zi �sszefog�st s�rgetett a zsid� vesz�ly ellen. Ilyen el�zm�nyek ut�n ker�lt sor a Dreyfus-perre. Maurice Barr�s szerint a nemzetet nem a gondolkod�s, hanem a misztika �lteti. A f�ldnek �s az �s�k csontjainak tisztelete az a k�t b�stya, amelyre egy nemzet lelkis�ge fel�p�thet�. Az ateiste Charles Mauras be�llt a r�mai egyh�z soraiba, hogy az ut�bbit tegye meg az �j nacionalizmus keret�v�. Szerinte az ifj�s�got katonai form�ci�kban kell felnevelni, �s az ilyen csoportok eszm�it r� kell dikt�lni a k�v�lmarad�kra. Az Act�on Francaise-t, amelyet l�trehozott, a szenved�lyes p�rtoss�g, a kor�bban erk�lcsileg meg nem engedettnek tekintett propagandaeszk�z�k haszn�lata, a csal�dok �let�t feld�l� szem�lyes befoly�sol�s �s bigotts�g jellemezte.

A h�bor�veszt�sre a n�met polg�ri t�rsadalom is a kult�rf�l�ny hangoztat�s�val �s �j eszk�zeinek rendk�v�l gondos ki�p�t�s�vel, azonk�v�l pedig misztik�val, h�skultusszal, antiszemitizmussal �s antikommunizmussal felelt. Vannak j� n�metek �s vannak rosszak, az ut�bbiak a szabadgondolkod�k �s a kommunist�k - mondott�k. A neonacionalizmus szolg�lat�ban l�trehozott kutat�int�zetek szorgalmasan gy�jt�tt�k s propag�lt�k az „adatokat", amelyek szerint Kelet-K�z�peur�p�ban minden nagy dolgot a n�metek tal�ltak fel, vezettek be, terjesztettek, �s minden jelent�s �p�letet �k emeltek. Ha terjeszked�s�knek valaki �tj�ban �llt, az a kult�r�t tartotta fel, a barb�rs�got szolg�lta.

A neonacionalizmus e francia �s n�met k�pz�dm�nyeir�l nem sz�ltunk volna ilyen r�szletesen, "ha nem tapasztaln�nk ism�telten is, hogy m�vel�d�st�rt�n�szeink hajland�k teljesen elszigetelten n�zni a hazai jelens�geket. Arra a p�rhuzamoss�gra akartunk r�mutatni, amely bizonyos t�rv�nyszer�s�get enged felt�telezni, �s amelyet m�s id�szakok �s �ramlatok eset�ben sem tan�csos figyelmen k�v�l hagyni.

Nem lehet rendk�v�linek tartani, hogy 1919 ut�n a magyar polg�ri t�rsadalomban is az �j nacionalizmus k�pz�dm�nyei jelentkeztek, de azt m�r igen, hogy azok egyh�zunk vezet�s�ben szil�rdan uralt�k a terepet m�g 1944-ben is. Persze nem szabad elhallgatni, hogy a mindenkori korm�nyok elv�rt�k az egyh�zakt�l politik�juk �s ideol�gi�juk t�mogat�s�t. A k�tkulacsos K�llay Mikl�s is egy�rtelm�en k�vetelte fels�h�zi bemutatkoz� besz�d�ben, hogy az eg�sz magyar k�z�letet az antibolsevizmus hat�rozza meg. Ezt azonban tal�n nem kellett volna az Egyetemes Konvent eln�ki sz�k�b�l is nyomat�kkal megism�telni. A vil�gi eln�k 1943. m�jus 19-�n tartott megnyit� besz�d�ben kijelentette, hogy a magyar honv�deknek az�rt kellett a t�vol �szakon harcolni, hogy haz�nkat meg�vj�k a p�nszl�v �s bolsevista h�d�t�sokt�l. „E veszedelem miatt v�reztek el a h�si halottak is ... �k m�r bevonultak a dics�s�g kapuj�n, nev�k ott ragyog f�nyes p�ldaad�sul"28. Vajon „a dics�s�g kapuja" kifejez�s a nemzet eml�kezet�t jelenti-e csup�n, vagy valamilyen vall�si tartalma is van, vagy v�g�l egyszer�en sz�vir�g? Minden esetre a Konvent k�vetkez� �l�s�t 1944. m�jus 4-�n m�r csak gyors�tott menetben lehetett megtartani a bomb�z�sok miatt. Erd�lyb�l nem is tudott senki elj�nni. A reform�tus iskolai k�nyvt�rak sz�m�ra enged�lyezett k�nyvek list�j�n azonban B�rdossy L�szl� mellett els� �zben megtal�ljuk nemcsak Ady Endr�t �s J�zsef Attil�t, hanem a n�pi �r�k legjobbjait is: Darvas J�zsefet, Erdei Ferencet, Illy�s Gyul�t, N�meth L�szl�t �s Veres P�tert29. �me, m�r voltak, akik sokak meg�t�l�se szerint helyesen �ll�tott�k fel az esem�nyek m�rleg�t, �s elkezdt�k a m�sok tan�t�s�t is. E kiv�telek, s�t a m�g ezut�n eml�tend� szorosabban egyh�zi jelleg�ek sem v�ltoztatnak azon a k�pen, hogy k�z�let�nk a nacionalista korszak v�g�re az elmocsarasod�s �llapot�ba jutott. Ez nem hagyta �rintetlen�l egyh�zunkat sem, amely pedig az emberek �t�let�ben a r�gi id�kben �sszefon�dott a tudom�nyos szellem szeretet�vel �s a k�rlelhetetlen becs�letess�ggel.

N�h�ny reform�tus egyh�zi �ll�sfoglal�s

Ha el�ad�somnak ezt az utols� fejezet�t illend�k�ppen �hajtan�m t�rgyalni, az el�ad�sok eg�sz sor�ra lenne m�g sz�ks�gem. Most nincs id� m�sra, mint a legfontosabb �ltal�nos meg�llap�t�sokra, �s egy kev�s illusztr�l� id�zetre. �sszefoglal�an azt kell meg�llap�tani, hogy egyh�zunk 1918 el�tt is, 1919-t�l pedig fokozottan a polg�ri nacionalista szeml�let talaj�n �llt. Kritikai hangok nem hi�nyoztak ugyan m�r kezdett�l fogva, de ez a kritika nem jutott t�l az egyes t�netek sz�mbav�tel�n, �s nem �rkezett el az eg�sz nacionalista ideol�gia szerves �tpillant�s�hoz. A t�netek k�z�l sem terjedt ki a b�r�lat mindegyikre. Az antiszemitizmus, az antikommunizmus, a magyars�g t�lz� �rt�kel�se ellen, a szoci�lis k�rd�sben a fasiszta nacionalizmus jelens�gei ellen hallatszottak b�tor, de t�bbnyire mag�nyos hangok. Sajnos �ppen a nemzetis�gi k�rd�s etikus kezel�s�t k�vetel� ki�ll�sok voltak a l�gritk�bbak. Ebben r�sze lehet annak, hogy a reform�tuss�g �llt legmesszebb a nemzetis�gi probl�m�kt�l, hiszen 1920-ban 99,5% vallotta mag�t magyar anyanyelv�nek.

A k�z�leti �r�ll�i tiszt fogyat�kos teljes�t�s�t nem lehet orcapirul�s n�lk�l szeml�lni. Ezt m�g akkor is meg kell mondani, ha maguk a marxist�k j�nnek a ments�g�kre azzal, hogy a nacionalizmus strukt�r�j�t csak az �j oszt�ly szemsz�g�b�l lehetett szervesen �tvil�g�tani. Megint Andics Erzs�betet id�zz�k: ,,A nacionalizmus .. . t�rt�neti szerep�nek felt�r�s�t... csak annak az oszt�lynak az ideol�giai k�pvisel�i tudt�k elv�gezni, amely oszt�ly alapvet� �rdekei �s t�rt�nelmi t�rekv�sei t�lmutatnak a polg�ri renden .. ."30.

A korszak els� fel�ben m�g az is megfigyelhet�, hogy a liber�lis-nacionalista ideol�gi�nak puszt�n a meg�rt�se is milyen nagy feladatot jelentett sok egyh�zi ember sz�m�ra. Szeremlei S�muel, az 1870-es �vek egyik legb�trabb egyh�z- �s erk�lcskritikusa el�rulja, hogy a n�k k�z�leti szerep�r�l m�g � is a r�gi m�don gondolkozik. Megbotr�nkozva panaszolja fel, hogy „a politikai szenved�ly elragadt m�g az asszonyokra is, naphosszat �csorognak az urn�k k�r�l, s el�z�leg versenyt korteskednek a f�rfiakkal.. ."31. S�t Szeremlei a politikai k�zdelmet is k�rt�konynak tekinti, m�g a felvil�gosod�s iskolai intellektualizmus�nak a h�ve. „A p�rtok �s oszt�lyok - �gymond - val�s�ggal �gy b�nnak egym�ssal, mint megromlottakkal, mi�ltal hihetetlen m�rt�kben el� is id�zik a romlotts�got"32. J� harminc �vvel k�s�bb N�v�k Lajos s�rospataki teol�giai tan�r m�r azt aj�nlotta, hogy az egyh�z „ne rettegjen a szocializmust�l, hanem cselekedje az evang�liumot, szeressen". A megindul� konzervat�v ir�ny� egyh�zt�rsadalmi szervezked�st „er�pazarl�snak �s �n�ltat�snak" nevezte33. A szoci�lis k�rd�s meg�t�l�s�ben P�ntek Ferenc �rszentkir�lyi lelkip�sztor is kiemelkedett p�lyat�rsai k�z�l. 1889-ben mozgalmat szervezett a legrosszabbul ell�tott lelk�szek sorsa jav�t�s�ra, �s megind�totta a K�zpapok Lapj�t. A nacionalizmus szoci�lis szempontb�l val� �les b�r�lata, a munk�smozgalom pozit�v �rt�kel�se azonban egyh�zunkban J�nosi Zolt�n debreceni lelkip�sztor igehirdet�s�ben �rte el a legmagasabb szintet. Mostani egy�ttl�t�k�n �rdemes lenne egyik-m�sik pr�dik�ci�j�t teljes terjedelm�ben felolvasni, de legal�bb azt tegy�k meg, hogy otthon olvassuk el az itt megjel�lteket34. Kisebb tehets�ggel, de izz� sz�vvel �llt ki a „kiv�lts�gok rozsd�s kapuit" d�nget� munk�sok �s parasztok mellett Juh�sz S�muel35, valamint a J�nosihoz hasonl�an szint�n H. Kutter hat�sait mag�n visel� Gergely K�roly is36.

N�mileg a nyereg t�ls� oldal�ra esett �t Ferenczy Gyula debreceni teol�giai tan�r, aki 1919. m�rcius 26-�n, a kari �l�sen, tan�rt�rsainak egyet�rt�s�t�l k�s�rve azt javasolta, hogy �dv�z�lj�k nyilatkozatban a „dolgok �j rendj�t", mint „a N�z�reti �ltal hirdetett, az emberis�g �ltal v�rt istenorsz�g�t"37. Ugyanennek a karnak a tagja, Kiss Ferenc, az ellenforradalmi terror hull�mai k�z�tt mint k�pvisel� nyilv�nosan �t�lte el a kereszty�n kurzus haszon�lvez�it, a doronggal vagy orozva t�mad�, felkapaszkod� kurzuslovagokat38. Ugyancsak az ellenforradalmi terror idej�n �llt meleg sz�vvel „a csal�d�sok hasznos iskol�j�ban megedzett", de v�ltozatlanul a j�v�ben b�z� �s az�rt dolgozni k�sz szocialista kisemberek mell� Forg�cs Gyula �s lapja, a Reform�ci�. „Mit akarnak? - k�rdezi. - Azt, hogy a t�rsadalom jobb legyen, hogy megsz�njenek a ki�lt� ellent�tek, hogy a munk�nak legyen meg a m�lt� jutalma. Az �letet jobb�, szebb�, tiszt�bb� �s boldogabb� tenni minden ember sz�m�ra! Olyan c�l ez, aminek ott kell �lni minden j�ra val� ember sz�v�ben"39.

Kov�ts J. Istv�n, a budapesti Teol�gia tan�ra, 1933-ban testes k�zik�nyvet �rt „A kereszt�nys�g �s a t�rsadalmi k�rd�sek" c�mmel. Szerinte „a mag�ntulajdont nem ismer� t�rsadalom megval�s�thatatlan", de a gy�ng�bbeket meg kell v�delmezni az er�sebbekkel szemben. Ez�rt azonban nem kell let�rni a nemzeti �s vall�si alapr�l. B�r az olasz fasizmus �s a n�met nemzeti szocializmus - �rja - er�teljes nemzeti �s vall�si alapokon �llva igyekszik megf�kezni az egy�nt a k�z�ss�g �rdek�ben, de m�g jobban megfelelnek Kov�ts eszm�nyi t�rsadalm�nak, amely a korl�tozott liberalizmus, „a vall�sos �s nemzeti alapon �ll� munk�sszervezetek''40, mert ezek �llnak a k�z�p�ton a k�t sz�ls�s�g, a bolsevizmus �s a fasizmus k�z�tt41. „A nemzeti gondolatnak el kell vesz�tenie imperialisztikus t�rekv�seit, �s t�bb krisztusi erk�lcsi gondolattal kell megtel�t�dnie"42. Megrajzolja egy, a kereszty�n �rz�let �ltal korl�tozott kapitalizmus k�p�t43, de a megval�sul�snak az a ki nem mondott felt�tele, hogy ez a kdereszty�n �rz�let a vagyon �s a hatalom birtokosaiban �ltal�noss� �s uralkod�v� v�lj�k. K�nya Istv�nnak err�l a k�nyvr�l az a v�lem�nye, hogy „a k�lvinizmus is kidolgozza saj�t szoci�lis programj�t, amelynek minden l�nyeges t�tele... az imperializmus ideol�giai v�elm�t �s a forradalmi munk�smozgalom erej�nek a megb�n�t�s�t szolg�lja. Ebben a szoci�lis programban a k�lvinista egyh�z �gy �ll�tja be �nmag�t, mint az egyetlen er�t, amely k�pes megmenteni a pusztul�sra �t�lt burzso� t�rsadalmi rendet". K�nya Kov�tsnak eszm�nyi t�rsadalm�t �s a feladatok kijel�l�s�t nem tartja sem el�gnek, sem �szint�nek, hanem demag�gnak, illetve taktikusnak45. Azon a b�zison, amelyen Kov�ts J. Istv�n korszak�nak k�z- �s egyh�zi gondolkod�sa �llott, nem lehetett a szoci�lis k�rd�st a marxizmus energi�j�val megk�zel�teni. Viszont Kov�ts �rdem�nek kell betudni, hogy el�t�lte a sovinizmust �s a fajm�toszt, �s kimondta, hogy a hitlerizmus „tart�s berendezked�sre �pp�gy nem sz�m�that, mint... olasz mintak�pe"40.

A fasiszta nacionalizmus egyes t�neteinek b�tor megb�lyegz�s�vel v�lt ki a m�r eml�tett debreceni teol�giai tan�r, Csikesz S�ndor is. Az 1937/38. �v egyetemi rektorak�nt �lesen t�madta „a F�hrer-jel�ltek, Duce-miniat�r�k, Boncok, T�ltosok, vez�rek �s f�kapit�nyok" porb�l el�cs�sz� siserehad�t47. S�rgette a kij�zanod�st, a kritikai magatart�st, „a sz�v legbelsej�ig hat�" rev�zi�t, �nmagunk rev�zi�j�t. Leleplezte azoknak a k�z�let el�ter�ben ny�zsg� fontoskod�knak a k�pmutat�s�t, akik „egyes vid�keken sz�let�si iramot szeretn�nek dikt�lni", �s ugyanakkor „Tisz�nt�l, Hajd�, Szabolcs, B�k�s �s Csongr�d megy�ben, ahol a megsz�letett sz�nmagyar gyermekek sz�ma szinte versenyre k�l a b�zakal�szt ringat� holdf�ldek sz�m�val, ahol gyermek minden esetre t�bb n�, mint �l� fa, engedj�k, hogy ezek a t�d�v�sz, lues, j�rv�nyok, mindenek felett pedig az el�gtelen t�pl�lkoz�s martal�kai legyenek." A debreceni egyetem t�rt�n�sze helyesen k�vetkezteti az ilyen megnyilatkoz�sokb�l, hogy Csikesz sz�lamai ellen�re sem lehetett meggy�z�d�ses h�ve Horthy politikai rendszer�nek, �s �gy mag�nak Horthy-nak sem48.

G�nczy B�la v�szt�i lelkip�sztor 1938-ban a k�vetkez� h�rom pontban foglalta �ssze a fasiszta nacionalizmus mibenl�t�t: 1. K�z�pszer� k�pess�gekkel rendelkez� emberek sz�vetkez�se arra, hogy a vezet�st kez�kbe kaparints�k. 2. A n�met imperializmus szolg�lata. 3. A kereszty�n erk�lcsi elvek f�lretol�sa49. Bibliailag �s etikailag gondosan megalapozott �s kidolgozott munk�kkal egyh�zunk teol�gusai m�r csak akkor �lltak el�, amikor a n�met hitvall� egyh�z harca ismertt� v�lt, Barth K�roly teol�gi�ja pedig annak a n�met k�zviszonyokra val� alkalmaz�s�val egy�tt v�lt �tmutat�v�. Tehets�ges fiatal teol�gusok k�rtek sz�t, hogy �j ir�nyt jel�ljenek. T�r�k Istv�n p�pai teol�giai tan�r azt tartotta sz�ks�gesnek hangs�lyozni 1935-ben, hogy „az egyh�znak nem els�sorban magyarnak, hanem els�sorban egyh�znak kell lennie"50. M�rkus Jen� p�pai teol�giai mag�ntan�r r�mutatott a liberalizmus l�nyeg�re �s d�nt� bels� ellentmond�s�ra. L�nyege az ember megisten�l�si t�rekv�se. „A liber�lis teol�gia az ellenkez�j�t mondja, mint amit szeretne mondani: k�r�s�t az ad�s, szeg�nys�g�t a gazdags�g form�j�ban mondja el... Ink�bb kis-istennek teszi mag�t, �s annyiszor ism�tli el a maga �rt�k�t, hogy v�g�l komolyan elhiszi"51.

Ifj. Czegl�dy S�ndor, aki akkor a budapesti Teol�gi�n tan�tott, egyik igen jeles m�v�ben hangs�lyozta, hogy „a megismer�s �tja az Isten ig�j�b�l vezet a mi n�p�nk fel� �s nem megford�tva"52. Nem a magyar n�p kiv�l�s�gainak felsorol�s�t tartotta 1940-ben a feladatnak, mint annyian m�sok, hanem a nemzeti b�nb�nat �breszt�s�t. „Meg kell l�tnom n�pem b�neit, �s tudnom kell azt, hogy azok az �n b�neim"53. A magyar n�p t�rt�net�ben azoknak a f�rfiaknak a hazaszeretete volt a legm�lyebb �s a legtiszt�bb, akik a legjobban �rezt�k a magyar n�p b�neit." „A j�zanabb, az �p�t�bb hazaszeretethez az �t az igazi, Isten el�tti b�nb�naton �t vezet."54 Az egyh�z igehirdet�se alapozza meg igaz�n azt a transzcendens tekint�lyt, amely n�lk�l igazi n�pi t�rv�nyr�l nem lehet sz�"55. „Igehirdet�s�ben t�rul fel a n�p teremt�si rendj�nek igazi �rtelme, rendeltet�se �s m�lt�s�ga, �gy, hogy az emberek megtanulj�k igaz�n becs�lni, tisztelni, �polni n�pis�g�ket, �s felismerni a bel�le ad�d� k�teless�geket"56. Ugyancsak bibliailag m�lyen megalapozva foglalt �ll�st Czegl�dy 1940-ben a zsid�k�rd�sben is: „A vil�g t�rt�net�nek kulcsn�pe Izrael, �s a n�pek t�rt�net�nek titka a zsid�k titka. Az emberis�g differenci�l�d�sa Istennek azzal a szelekt�l� tev�kenys�g�vel kezd�dik, amellyel mag�nak egy n�pet akar kiv�lasztani, hogy ez az egy n�p minden n�p sz�m�ra k�zvet�tse az �dv�ss�get"57.

Ezek a teol�giailag j�l megalapozott �s gondosan kimunk�lt �ll�sfoglal�sok sem vett�k azonban bonck�s al� a nacionalista ideol�gia eg�sz�t, �s �gy kimaradtak a kritika reflektorf�ny�b�l olyan fontos �s a kereszty�n etika szempontj�b�l meg�t�l�sre v�r� k�rd�sek, mint pl. a nemzetis�gi probl�ma vagy az antikommunizmus. Els�sorban azonban az volt a baj, hogy a felsorolt barthi teol�giai ir�ny h�vei nem tudt�k �tvenni a lelkek ir�ny�t�s�t sem a reform�tus egyh�zban, sem annak valamilyen jelent�kenyebb csoportj�ban, �s �gy nem folyhattak be az esem�nyek menet�be. A d�nt�st a t�rt�nelem hozta meg, �t�letes, de kegyelmes d�nt�st. A t�rt�nelem Ura �ll m�g�tte. Olyan kibontakoz�st adott, olyan �j rendet, amelyben a privil�giumok korl�toz�sa elmegy a jelent�sebb termel�eszk�z�k mag�ntulajdon�nak megsz�ntet�s�ig, �s amely a nemzet, mint legf�bb integr�l� elv f�l� egy m�g �tfog�bbat �ll�tott, a szocialista integr�ci�t. A hazafis�g term�keny egynes�lyba ker�lt a nemzetk�zis�ggel, a nacionalizmus legfeljebb hazaj�r� k�s�rtet.

Ez az elrendez�d�s a h�v� reform�tus ember sz�m�ra nem lehet �j. M�r az �sz�vets�g Istene is a zsid� n�pet a fogs�gb�l kiszabad�t� Isten volt, de ezt a n�pet az�rt v�lasztotta ki, hogy a n�pek vil�goss�g�v� tegye. J�zus Krisztus s�rt haz�j�nak el�rel�tott roml�sa felett, P�l apostol er�s nemzeti �rz�s� zsid� volt, az evang�lium m�gis mindenkit mag�hoz �lel, �s P�l a pog�nyoknak is hirdette. A sok kereszty�n tan�s�gt�tel k�z�l, amelyek ebbe a j�v�be, a m�ba mutattak, most csak a mi J�nosi Zolt�nunk�t id�zz�k fel: „Nemzetk�zis�g �s hazafis�g k�t k�r - �gymond -, egy nagyobb �s egy kisebb k�r - egy k�z�s k�z�ppont k�r�l. Ez a k�z�s k�z�ppont a szeretett�l izz� �s ragyog� sz�v... �h, mi Urunk, J�zus Krisztus! J�vel hozz�nk! Sz�less�l meg a sz�v�nkben. Tan�ts minket vil�gszeretetre, hazaszeretetre. Csak Te lehetsz nek�nk ebben is mester�nk"58.

A kereszty�n emberszeretet nem partikul�ris korl�tok k�z�tt, de m�gis a nemzet, a haza konkr�t val�s�g�ra els� helyen ir�nyulva munk�lkodik mint az istentisztelet �s emberszeretet elv�laszthatatlan egys�ge, mint a J�zus Krisztussal val� k�z�ss�g k�tel�ke �s aj�nd�ka.

A nemzet �s az emberis�g �rdekeinek egybel�t�sa csak a nacionalizmus sz�kkebl� vil�g�ban halv�nyodhatott el egyh�zunkban. Az olyan mesterk�letlen�l �s gazdagon form�l�dott lelkivil�gban p�ld�ul, mint a Csokonai Vit�z Mih�ly�, mind a kett� ott volt a maga hely�n. Az � egyik vers�nek hangulata legyen ihlet�nk a haza �s a nagyvil�g egy sz�vvel, egy indulattal val� szolg�lat�ra: Marosv�s�rhely vid�k�n

E fels�ges vid�k �gy mag�val ragadt, / Hogy sz�k elm�m �ppen a felh�kig dagadt; / Sz�n�ltig t�lt �des haz�mnak k�p�vel / �s a t�rt�netek zajg� tenger�vel; / S�t k�jebb csapongv�n a n�pek sors�ra, / Hol �r�lt, hol b�sult, mint vil�g polg�ra.

Bucsay Mih�ly

JEGYZETEK

1. A n�met katolikusok lexikon�ban pl. nem volt cikk a nacionalizmusr�l, hanem csak utal�s a „Vaterlandsliebe" c�msz�ra, mint amely a k�rd�st t�rgyalja. Lexikon f�r Theol. Und Kirche, 2. kiad. 1935. 2. Ady Endre: A nacionalizmus alkonya. Bp. 1960. P�rtmunk�sok k�nyvt�ra, XV. lap. - 3. Uo. 45. - 4. Andics E.: Bevezet�s „A magyar nacionalizmus kialakul�sa �s t�rt�nete" c. k�tethez. Bp.1964. V. - 5. Uo. XII. lap. - 6. PEIL IX. (1869) 1137. - 7. PEIL XVIII. (1877) 341., 413., 481. - 8. M�rkus J.: A liber�lis szellem a reform�tus egyh�zban. (A magyar reform�tus liber�lis teol�gia). P�pa, 1939. 95. - 9. PEIL XVIII. (1877) 1. �s k�v. - 10. Lelk�szegyes�let XXI. (1928) 39. sz. (szept. 29.) 296. - 11. Zov�nyi J.: Vall�s �s egyh�z, egyh�z �s �llam, �llam �s iskola. Egyet�rt�s, 1910. kar�csony. - 12. PEIL XI. (1869) 877. M�rkus Jen� mutat majd r�, hogy mennyi t�lz�s van ebben az �ll�t�sban. I. m. 95. - 13. „Zeitgemasse kirchlich-politische Andeutungen f�r Ungarn." Eml�kirat a cs�sz�rhoz. Orsz�gos Lev�lt�r - G.i. 4619/1849.sz. - 14. Magyarorsz�g t�rt�nete. Szerk.: Moln�r Erik stb. II. k�tet, 1964. 220. - 14/a. Uo. - 15. �gy volt ez m�shol is. Pol�nyi Imre alapos tanulm�nyban mutatta ki a szlov�k szoci�ldemokr�cia �s t�mogat�ja, a Ol�h szoci�ldemokr�cia nacionalizmus�nak �s szeparatista t�rekv�s�inek gy�kereit. K�l�nnyomat a Szegedi Tan�rk�pz� F�iskola Tud. K�zlem�nyeib�l. Szeged, 1963. 213-235. - 16. Az els� kett�t megszavazta reform�tus zsinatunk k�t eln�ke is. V�. K�nya I.: A magyarorsz�gi reform�tus egyh�z fels� vezet�s�nek politikai ideol�gi�ja a Horthy-korszakban.Bp. 1967. 189-192. - 17. Fels�h�zi Napl� 1927. II. k�t. 103. - in. Theol. Szemle XII. (1936) 162. - 19. Bereczky Albert: A magyar protestantizmus a zsid�k �ld�z�se ellen. Bp. 1945. - 20. Andics E:. I. m. VI-VII. lap. - 21. Ravasz L.: A gy�lekezeti igehirdet�s elm�lete. P�pa, 1915. 370. - 22. „Legyen vil�goss�g!" I. Bp. 1938. 352. K�nya Istv�nnak a szerz� m�s nyilatkozataival is k�nny� volt c�folni az itt �l�nk r�zsasz�n�re festett k�pet. I. m. 175. - 23. Eugen Lemberg: Nationalismus. Rowohlt 1964. I. 206. - 24. Horst Zillessen: Volk-Nation-Vaterland. G�tersloh, 1970. 148-149. - 25. Fr. Daab: Paul de Lagarde. Deutscher Glaube, deutsches Vaterland, deutsche Bildung. Jena, 1919. - 26. Luk�csy Imre: H�t az Isten nem �ll-e bossz�t? 1921. 3. - 27. H. Taine: Les origines de la Franc� contemporaine. 1875-1893. - 28. Az Egyetemes Konvent Jegyz�k�nyve, 1943. m�j. 19. 2. sz. 5. - 29. Uo. 1944. m�j. 4. 4., �l. 358-59. - 30. Im. VI. lap. - 31. Szeremlei S.: Vall�serk�lcsi �s t�rsadalmi �let 1848 �ta Magyarorsz�gon. Bp. 1874. 78-79. - 32. Uo. 82. - 33. A Budapesti Ref. Theol. Akad�mia t�rt�nete 1855-1955. Bp. 1955. 105. V�. PEIL 1906. 21. sz. 322. - 34. J�nosi Z.: Papi dolgozatok III. 240-253. X. 142. (1912) - 35. Debreceni Lelk�szi T�r. 1916. 275. - 36. Uo. 1917. 305. - 37. Varga Z - 38. Uo. 100-101. - 39. Egyh�zunk �s a szocializmus. Reform�ci� 1922. jan. 15. - 40. Uo. 237. 1. - 41. Uo. 240. 1. - 42. Uo. 432. 1. - 43. Uo. 436-437. 1. - 44. K�nya I.: I. m. 52-53. - 45. Uo. 48. - 46. Kov�ts J. I.: I. m. 263-264. - 47. Varga Z.: I. m. 107. - 48. Uo. 108. - 49. Ref. K�z�let IV. �vf. (1938) 4. sz. (dec.) 26. 1. - 50. T�r�k Istv�n: Egyh�z �s politika. P�pa, 1935. 14. - 51. M�rkus Jen�: I. m. 116-117. - 52. Ifj. Czegl�dy S�ndor: A v�lasztott n�p. Bp. 1940. 5. - 53. Uo. 103. - 54. Uo. 104. - 55. Uo. 116. - 56. Uo. 133. - 57. Uo. 56. - 58. J�nosi Z.: Papi dolgozatok III. 253. „Nemzetk�zis�g �s hazafis�g", II

   269. ThSzemle XVI. �j �vfolyam 1973