F�nyk�phasonm�sok: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21

De semmik�ppen ne(m) tselekedhetni ezt az musik�l�kkal egygyu'tt, mind az�rt, mert azon egy sz�t nagy sokaig el hajtonak, �s tsak azon egy bakot nyuznak, s-mint penig az�rt, hogy ink�bb tsak idegen nyelven, De�kul karatyolnak, az mellyet ha tsak egy sz�ra mondan�k-is, az ko'ss�g, �s az aszony n�p nem �rten�, s-nem �rtv�n nem tudna re� Ament mondani, az szent P�l mondottak�nt. 1. Cor. 14. 16. Ez-is teh�t tsak valami ku'lso' mulats�gra, s-nem penig az szent Gyu'lekezetb�li Isteni tiszteletre val�.

Mind azon �ltal igen sz�p �s hasznos dolognak alitan�m lenni, ha Anyai nyelveken val� dits�retet �nekeln�nek, annyi fe'le m�don v�ltaztat� sz�val, sz�p halkva; distinct�, articulat�, az sz�kot egy m�stol meg szaggatva, meg ku'lo'mbo'ztetve, �s �rtelmesen ki Magyar�zva, mert ugya' kegyes gyo'nyo'rko'd�s mellett az hasznos �ppu'let-is meg lenne. Az mi De�kinknak penig ha to'bbet nem-is, de annyit szu'kse'gesk�ppen k�v�ntatn�k az Musik�hoz �rteniek, hogy az kot�kb�l [((2)r:] avagy clavisokb�l, az line�khoz k�pest ottan meg tudhatn�k magoktol-is akar melly Psalmusnak, Prosanak, Antiphon�nak, �s egy�b caeremoni�knak not�jokot, hogy igy az mond�sban, mind egy huron pendu'lne az szavok, s-ne huzn�k vonn�k, ide, s-tova, az mint szokt�k. De az Olaszok buzg�s�g�hoz, s-az N�metek bo'jtihez, b�r oda adgyuk az Magyarok musik�j�t-is. Melly egy r�sz�nt az Cantoroknak ha nem tudatlans�goktol-is, de restse'gekto'l vagyon, hogy a' Templumon ku'vo'l, az Schol�ban, az De�ks�got, �s gyermekse'get az �nekl�sben nem gyakorolly�k, �s az not�kra meg nem tanitty�k, hanem az Chorusban tsak n�ki kezdik, s-azonban az De�ks�g ut�nnok zendu'lv�n, ha magok j�l tudn�k-is, az sz�jokb�l ki vonsz�k, melly miatt gyakorta igen disztelen, �s az halgatok elo'tt kedvetlen �nekl�st t�sznek. Erre n�zve avagy el kellene ink�b az kot�s �nekeket hagyni, s-tsak egy tonuson j�r� ko'z not�juakkal �lni (mert ugyan-is, hogy �n tudgyam, azokkal az Magyarokon ku'vo'l, to'bb Euangelicus Kereszty�nek az o'nno'n nyelveken sem �lnek) avagy az Cantorok felo'l kellene nagyobb gondvisel�snek lenni: de mit mondjak? ha olly izetlen akaratos emberek vagynak ko'zo'tto'k, hogy nem �r az embers�ges ember v�get v�lek, hanem ottan szemben szo'knek v�le ha sz�lni kezd n�kiek; Az ki nem ollyan ne vegye az j�mbor mag�ra.

Az Simplex, avagy egyu'gyu' sz�val val� �nekl�s, jo' imm�r elo'nkben, mellynek-is mind eredeti, mind haszna, mind nemei, s-mind penig igaz modja felo'l egy vagy k�t sz�val emlekezem. Az �nekl�s a' Kereszty�nek ko'zo'tt (hogy az r�gi Sid�krol, �s Pog�nyokrol halgassak) minde(n) ellenkez�s ku'vo'l r�gi szok�s; Mert az Nap keleti Ecclesi�kban, mindj�rt az Apostolok u'deje ut�n, so't m�g az fen �lv�n-is, az �nek sz�val val� Isteni dits�retek szok�sban kel�nek, mint ezt az Pliniusnak, Asi�nak Proconsul�nak, Tr�j�nus Ts�sz�rhoz irt levele, nyilv�n meg mutattya, az mellyben Lib. 10. az Kereszty�nek felo'l azt irja, hogy azok bizony�s szabott napokon, j� reggel, nap fel ko'lte elo'tt, o'szve gyu'lekezni, �s az Christusnak, mint egy Istennek, verseket �nekleni szoktanak. Melly Traj�nus u'dej�t �rte az szent I�nos Euangelista, �s Apostol.

De ha valaki erre azt mondan�-is, hogy �nek sz� n�lku'l is mondhattanak l�gyen verseket, fo'k�ppen az akkori u'do'nek miv�lt�hoz k�pest, az mikor a' Kereszty�nek az kegyetlenekto'l val� f�ltekben igen titkon �s orozva gyu'lekeznek vala egyben; az sz. P�l Apostol ir�s�b�l-is minden hom�ly n�lku'l szedegethettyu'k, hogy az S�lt�r �nekl�s az o' u'dej�ben-is imm�r szok�sban lo'tt l�gyen, mert ugy ir 1. Cor. 14. 16. Az mikor o'szve gyu'lendetek, kinek kinek S�lt�ra vagyon; Mellyet imm�r nem �rthetni ugy, mint ha azt tsak �lvasva, �s nem �nekelve mondt�k v�lna. De ha valaki m�g ahoz azt foghatn�-is, nem fogyatkozn�nk meg ann�l elo'bb val� bizonys�gb�l-is, mert �m az szent Mathe nyilv�n irja, hogy az Vr Christus az v�g vatsor�tol fel kelv�n, hymnust, dits�retet, �neklett az o' Tanitv�nyival, s-ugy ment ki az vend�g fogad�b�l az Olaj f�knak hegy�re, Matth. 26. 30. Az sz. P�l felo'l azt irja az szent Luk�ts, hogy Philippi v�ros�ban �rtatlanul az to'mlo'tzben vettetv�n, �jfe'lkor n�ki ko'ltenek, s-hymnusokot �neklettenek Act. 16. 25. Hogy ne emlitsem a' mennyei sz. Angyalokot, az kik m�g az elo'tt a' szabadit� Vr Christus szu'let�s�nek �tszak�j�n, fel emelt sz�val �neklettenek az Istennek h�l�-ad� dits�retet. Luc. 2. 13. A' mellyre n�zve az szent P�l, ugyan inti-is, mint egy parantsol�sk�ppen, az Ephesusb�li hiveket az kegyes �nekl�sekre. Eph. 5. v. 18. 19. Tellyetek meg, ugy-mond, L�lekkel, sz�lv�n egy m�s ko'zo'tt Psalmusokkal, �s lelki �nekl�sekkel, �nekelv�n, �s dits�retet mondv�n az ti szivetekben az Vrnak. Az Colosse'b�lieket hasonlatosk�ppen, Colo�. 3. 16. Az Christusnak besz�de lakozz�k ti bennetek bo's�gessen minden bo'ltses�ggel, tanitv�n �s intv�n egym�st Psalmusokkal, Hymnusokkal, �s lelki �nekl�sekkel, kedvess�ggel �nekelv�n az Vrnak az ti szivetekben. Christusi �s Apostoli szerzet teh�t, meg tetszik, az �nekl�snek caeremoni�ja, �s v�lt mind az Christus u'dej�to'l fogva az Ecclesi�kban, az Nap keleti orsz�gokban.

A' Nap enyiszeti tartom�nyokban �s Eccl�si�kba(n), k�so'bbedk�n kezd�nek �nekleni, s-akkor-is penig egy elso'ben tsak imillyen �lkolmatoss�ggal, hogy a' Justina Augusta, az Valentinianus Ts�sz�r no'je, az Arius do'gletes m�telly�be(n) k�pv�n, annak fajzatinak egy templumot akar vala Mediolanumban adni, mellyet hogy amaz nagy Ambrus Pu'spo'k meg elo'zhetne, �s kezekro'l²⁰ [((2)v:] el u'thetne, to'bb hivekkel egygyu't bel� mene, �s mikor az Gottus vit�zeket a' Ts�sz�rno' fegyveres k�zzel re�jok ku'ldo'tte v�lna, hogy o'ket az templumb�l ki h�nyn�k, Ambrosius meg felele, s-azt mond�, hogy o' az o' ny�jja mello'l semmik�ppen el nem m�gyen, hanem ha meg akarj�k o'lni, k�sz ott az templumban azzal egygyu't meg halni: Illyen szorossan l�v�n az l�bokon az kaptza, �s mint egy markokban viselv�n az lelkeket, meg szeppene szeg�ny j�mbor, s-el aj�nl� mag�t, �s ugy rendel�, hogy azt az o' �letekre engedtetett ro'vid u'do't Isteni sz�lg�latban foglaln�k, �s az Nap keleti Ecclesi�knak szok�sok szer�nt, Psalmusokat �s Hymnusokat �nekeln�nek. Az u'do'to'l fogva oszt�n fel kele az a' szok�s, s-b� v�tet�k az Nap nyugati Ecclesi�kban. Ditseretes �s kegyes caeremonia teh�t az �nekl�s az Ecclesi�ban m�g most-is, ollyan mind azon �ltal, a' melly nintsen tellyess�ggel az Isteni sz�lg�latnak �llatty�b�l, a' melly miatt valami visz�lkod�snak vagy szakad�snak kellene lenni az atyafiak ko'zo'tt, �s vagy azoknak a' kik ko'zo'tt az �nekl�s b� vo'tt szok�s, kellene k�rhoztatniok azokot, az kik ko'zo'tt nem szok�s, mint az Tigurumb�liek ko'zo'tt,²¹ avagy penig azoknak az kik ko'zo'tt szokatlan, azokot az kik ko'zo'tt szok�s. Az mik�ppen nem �lvassuk, hogy az Nap keleti �s Nap nyugati Ecclesi�k ko'zo'tt a' felett valami villong�s lo'tt v�lna eg�sz 370. esztendo'kig.

Hasznai �s v�gei ennek a' kegyes szerzetnek sok fe'l�k, leg fo'bb penig azok ko'zo'tt az Istennek²² ditso'se'ge, a' melly ez �ltal sokkal tettetesb� �s tu'ndo'klo'bb� t�tetik; Mert sokkal nagys�gosb �s pomp�sb az a' dits�ret, az halgatoknak sziveikben-is nagyobb figyelmetess�get �s �lm�lkod�st szerez, a' melly rhytmusokba(n) foglaltatv�n, fen sz�val, �kes �nek not�val, hirdettetik, ann�l az melly tsak lassu sz�val leppengve besz�ltetik.²³ Innen lo'tt k�ts�g n�lku'l, hogy r�genten-is az Istennek kiv�ltk�ppen val� j� t�tem�nyit az Levit�k, h�l�ad�snak ok��rt, gyo'nyo'ru'se'ges �nek sz�val hirdett�k. Az frigynek l�d�j�t-is mikor fel vo'tt�k, �s v�le az Israelnek ellens�gi ellen indultak, hangos sz�val ezt �neklett�k: Kelly fel, oh Iehova, �s oszlatta� anak el az te ellens�gid, �s fussonak el az te ortz�d elo'tt az te gyu'lo'lo'id. Mikor penig v�le meg �llonak vala, ismet nagyon fel zendu'lv�n, ezt ki�ltty�k vala: T�rj meg, o” Iehova, az Israelnek tiz ezernyi ezereihez. So't a' mennyei sz�lg�l� lelkek, az szent Angyalok-is, az Istennek ditso's�g�t leg buzg�bban, �s Isten elo'tt kellemetesben, akarv�n hirdetni, s-magasztalni, az �nek sz�t v�lasztott�k, az ko'z sz�ll�s felett, mert �m azt irja Esai�s, hogy ki�ltva, az az, �nek sz�val, hallotta l�gyen imez dits�retet to'lo'k; Szent, Szent, Szent az Seregeknek Vra Istene tellyes minden fo'ld az o' ditso's�g�vel, Esa. 6. 3. Amaz n�gy lelkes �llatok, �s huszon n�gy v�nek-is az Christust, az o' dr�g�l�tos j� t�tem�nye�rt, a' v�ltsag�rt, nem tudt�k illendo'bb m�ddal ditso'iteni, hanem �nek sz�val, mint az szent Ianos fu'leivel hallotta, �s kez�vel bizonys�gul le irta; Es �nekl�nek, ugy mond, uj �neket mondv�n; M�lt� vagy az ki el vegyed az ko'nyvet, �s annak pets�tit meg nyissad, mert meg o'lett�l, �s meg v�ltott�l minket az Istennek az te v�red �ltal. Apoc. 5. 9. Senki nintsen ez vil�gi Fejedelmek ko'zzu'l-is, az ki ink�bb nem ditsekedn�k az o' j�l viselt dolgainak versekkel val� �nekeltet�sekben; mint azoknak tsak suttogva val� rebesgettet�sekben; Akk�ppen az Isten-is ink�b kedvelli az o' nagys�gos tselekedetinek �nek sz�val az gyu'lekezetben val� hirdettet�seket. S-ezert nogattya az szent David Propheta az hiveket annyi sok helyeken az Istennek val� �nekl�sre S�lt�riban, so't maga-is etto'l viseltetett, hogy az Istennek o' v�le, �s az eg�sz Ecclesi�val, to'tt kegyelmess�git �nekekben szerzette, �s az Cantoroknak adta az ko'z helyen val� �nekeltet�sre.

Ez az j� v�ge, �s haszna a' kegyes �n�kl�snek, az Istenre vitetik, de vagynak ezen ku'vo'l mi re�nk, emberekre, h�r�ml� hasznai �s gyu'mo'ltsei-is, ugy mint elso'ben az gyo'nyo'rko'dtet�s, mert az sz�p tiszta v�kony sz�val val� �nekl�ssel az embereknek, mind �neklo'knek, s-mind halgatoknak, elm�ik tsuda melly igen meg vidulnak, holott ugyan-is az emberi elme eg�szlen �s mero'n nemin�mu' term�szet szer�nt val� Harmoni�val o'szve szerkesztetett Musica l�gyen, mint Plato mondotta r�gen; S-imm�r penig minden hasonl� gyo'nyo'rko'dik az mag�hoz hasonl�ban. V�lt �rt�sekre ez az �nekl�sben val� vid�mit� j�sag az Saul Kir�ly sz�lg�inak, s-az�rt hivat�k²⁴ [((3)r:] hozz� az Isai kissebbik fi�t, a' Davidot, hogy hegedu'l�s�vel �s �nekl�s�vel, mellyekben igen fo' vala, az du'ho'sko'd�sre indit� gonosz Lelket el u'zn� to'le, s-nem-is veszte v�le, hogy engede besz�deknek. 1. Sam. 16. 23.²⁵ V�lt ezen dolog tudt�ra, az Istennek amaz nagy lelku' hu' Prof�t�j�nak, az Eliseusnak-is, mert mikoron az Israel Kir�lly�ra, az Joramra, az Isten ditso's�g�nek kissebse'g��rt, s-a' b�lv�nyoknak tiszteltet�sek�rt, ero'sk�ppe(n) meg haragudt v�lna, �lm�j�nek meg tsendesed�se'�rt egy �neklo't hagy� hogy n�ki vigyen�k. 2. Reg. 3. 15. De ez magunkon-is el�gg� meg tapasztaltatott dolog, hogy alkalmas busul�st-is meg enyhit, avagy ugyan el-is felejtet, velu'nk, az sz�p �nek sz�.

Ez-is el�g nagy haszon az �nekl�sben, de majd nagyobb m�g enn�l, hogy az munkab�li f�radsagnak terh�t-is mint egy ko'nnyiti, mellyet az embernek a' term�szet dict�lv�n dolgai ko'zo'tt �nekelni szokott. Az kap�s, az erdo'llo', az hajo von�, az evezo' huz�, az mezei P�sztor, az sz�nt�, fon�, �s egy�b munk�sok, �neklessel szokt�k az u'do't meg tsalni, �s f�rads�gokat, s-unalmokot el u'zni, mint Ovidius Lib. 4. Trist. Eleg. 1.²⁶ �nekli.

Hoc est cur cantet vinctus quoque compede fossor,

Indocili numero cum grave mollit opus.

Cantat (et) innitens limosae pronus arenae

Adverso tardam qui trahit amne ratem,

Quique refert pariter lentos ad pectora remos,

In numerum pulsa brachia pulsat aqua,

Fessus ut incubuit baculo, saxoque resedit,

Pastor; arundineo carmine mulcet oves,

Cantantis pariter, pariter data pensa trahentis

Fallitur ancillae, decipiturque labor.

Hinc alta sub rupe canit frondator ad auras.

MARGO: Virgilius-is. MARGO.

…..........

2.r�sz De m�g mind ezekn�l-is dr�gal�tossabb haszon ez, hogy az kegyes, �s szu'b�li buzg� �nekl�s �ltal az Szent L�lek ugyan hozz� ko'zo'so'dik az hu' emberhez, �s az o' aj�nd�k�t bel� o'nti; mellyet hitelesen szedegethetu'nk ebbo'l az szent P�lnak sz�ll�sab�l: Tellyetek meg, ugymond, L�lekkel, tudni illik, Szent L�lekkel, sz�lv�n magatok ko'zo'tt Psalmusokkal, Hymnusokkal, �s lelki dits�retekkel, �nekelv�n, �s dits�retet mondv�n az Vrnak Eph. 5.

De m�g mind ezekn�l-is dr�gal�tossabb haszon ez, hogy az kegyes, �s szu'b�li buzg� �nekl�s �ltal az Szent L�lek ugyan hozz� ko'zo'so'dik az hu' emberhez, �s az o' aj�nd�k�t bel� o'nti; mellyet hitelesen szedegethetu'nk ebbo'l az szent P�lnak sz�ll�sab�l: Tellyetek meg, ugymond, L�lekkel, tudni illik, Szent L�lekkel, sz�lv�n magatok ko'zo'tt Psalmusokkal, Hymnusokkal, �s lelki dits�retekkel, �nekelv�n, �s dits�retet mondv�n az Vrnak Eph. 5. 18. 19. Mert noha a' fe'le szu'bo'l val� Istenes szent �nekl�sek az Szent L�leknek munk�i, az ki azokra, mint az ko'nyo'rg�sre-is, az hivek�t fel gerjeszti; de viszontag azok �ltal az Sz. L�lek-is, avagy az o' ereje, �s hathat� munk�ja, az szivekben mint egy fel serkentetik, a' mik�nt az Ige, �s az Sacramentomok altal-is. Etto'l vagyon, hogy mikor az Kereszty�n, ujj� szu'letett, ember, szive szer�nt valami sz�p �s szent materiaju �kes Rhythmusu, �s gyo'nyo'ru' not�ju, ditseretet mond, vagy hall, ugyan fel buzdul az Istenhez val� �jitatoss�gra belo'l az szive, �s az o'ro'm miatt meg telnek az szemei ko'nyvel; tsak ne(m) ugyan tapsol kezeivel, �s tombol l�baival, mint az o'rvendetes zengedez�sre, ki�ltoz�sra �s trombita harsog�sra fel buzdult David az Istennek frigy l�d�ja elo'tt, 2. Sam. 6. 14. 15. Mert ugyan-is illyen �llapatban az Istent f�lo' hu' ember, mint egy meg r�szegedn�k az nagy buzg�s�gtol, �s az Szent L�lekto'l sziv�ben o'ntetett Isteni szeretetnek forrosag�tol, az mint hogy im� az Apostol-is erre az �rtelemre int�z, mido'n igy sz�l: Ne borral r�szegedgyetek meg, az mellyben bujas�g vagyon, hanem Szent L�lekkel tellyetek meg, sz�lv�n egym�s ko'zo'tt S�lt�rokkal. Az h�l az Szent Lelket ellen�ben veti az bornak, s-az bortol meg r�szegedteknek �nekl�siket az Szent L�lekkel meg to'lteknek �nekl�siknek, illyen �rtelemben; Az mik�ppen hogy az kik az bor italtol meg kajdulnak, �s meg melegednek, ottan danolni, �s gajdolni kezdenek: Azonk�ppen az kik az Szent L�leknek tu'z�to'l fel gerjednek, �s buzg�s�ggal meg telnek, ottan meg nyitty�k sz�j�kot az besz�dre, �s �nekl�sre, de nem ollyanra mint az bor ittasok, mert azok tr�g�r besz�dre, fajtalan, s-pajkos �nekekre, �s egy�b hius�gokra eresztik meg nyelveket; De az Sz. L�lekkel meg to'ltek, �s meg r�szegedtek, az Istennek nagys�gos dolgainak besz�lgettet�sekre; mint az Szent L�lekkel²⁷ [((3)v:] meg to'lt, �s annak Uj Testamentomi kegyelm�nek seng�j�vel, �s musty�val meg r�szegu'lt, Apostolok Act. 2. 4. 11. tseleked�nek; �s lelki, az az, Isteni, dits�reteknek �nekeltet�sekre; mint im az szent P�l jelenti. Ert�nk az kegyes �nekl�snek v�geiro'l, mind az Istenre, s-mind az emberekre t�ro'kro'l, �rtsu'nk imm�r ro'videden annak nemeiro'l-is.

A' szent P�l az imm�r sok izben emlittetett helyeken, Eph. 5. 19. �s Col. 3. 16. a' kegyes �nekl�snek h�rom nemeiket emliti, ugy mint az Psalmusokot, Hymnusokot, �s Odakot, mert azoknak neveztetnek az Go'ro'gben. Az Psalmusokon �rtetnek az Prophet�knak �nekei, mellyeket Magyarul S�lt�roknak hivunk, nevezet szer�nt az Psalterium, avagy a' Solt�r ko'nyv, a' melly m�s f�l sz�z Solt�rokb�l �ll, mellyeket egy n�h�ny szent emberek, ugy mint az Asaph, a' Moses, az Ethan Ezrahites, az Salamon, a' David �s egyebek, Prophetai L�lekkel szerzettenek, noha fo'k�ppen a' Davidtol neveztetnek; Az hymnusokon azok az �nekek �rtetnek, az mellyekben az Isten valamikiv�ltk�ppen val� j� t�tem�nye�rt dits�rtetik, az honnan Magyarul ugyan dits�retnek-is mondatik, az min�mu' az Moses-�, �s az Miri�m-� Ex[o]d.²⁸ 15. a' Debor�-� �s az B�r�k-� Iud. 5. az Anna-� 1. Sam. 2. az h�rom iffiak-� az tu'zben Dan. 3. az Szu'z Mari�-�, �s Zacharias Pap-� Luc. 1. az Simeon Prophet�-� Luc. 2. �s to'bbek-�, mellyek m�s n�ven De�kul Canticumoknak-is mondatnak. Az Odakon, melly-is, mint az k�t elso'k, Go'ro'g sz�, az poe''t�k �rtik ama' ku'lo'mb ku'lo'mb genusu, nemu', kurta rhythmusu versetsk�ket, a' mellyeket lant mellett szoktanak vala mondani, az honnan ugyan Lyricumoknak-is hivattak; de az Apostol �rti rajtok az ollyan �nekeket, a' mellyekben nem tsak az Isteni dits�retek, hanem egyszer s-mind int�sek, tanit�sok, jo'vendo'l�sek �s h�l�-ad�sok-is vagynak. Egy illyenek az Salamon Enekeinek �nekei, az mi Antiphonaink, Prosaink, Versiculusink, Benedictioink, avagy az �nekl�st b� rekeszto' Ald�sink, �s to'bb affe'l�k.

Ezeket az Szent P�l, hogy amaz tiszt�talan szerelemro'l irt pajkos �nekekto'l, mellyekkel gyakrabban az bortol meg zajosodott v�sott led�rek magokat gyo'nyo'rko'dtetik, meg ku'lo'mbo'ztesse, lelkieknek nevezi, amazokot ellenben testieknek, az az, tiszt�talanoknak, jelenti lenni. Mert azok mind fertelmes testi indulatokb�l sz�rmaznak, �s buja k�v�ns�goknak bu'do's sepped�k�bo'l²⁹ fakadnak, mind otsm�ny, szemtelen, �s bord�lyb�l k�lt par�zna sz�kb�l �llonak, s-mind penig az gonosz k�v�ns�goknak tapl�j�nak, az halgatokban val� fel gyujtat�s�ra, �s az szem�rmes szu'zess�gnek kise'rgettet�se're mento'l szu' hatobb, not�ra lehet, mondatnak. De imezek az Szent L�lek ihl�s�nek tisztas�gos venaj�b�l folyamnak, idvo'ss�ges lelki j�krol vagynak, kegyes, szent, �s tisztess�ges sz�kb�l �llonak, �s az Isten ditso'se'gere, s-az halgatoknak az Isteni fe'lelemben �s szeretetben val� gyarapod�sokra sz�lg�lnak. Illyen �neket k�v�n az Apostol mi to'lu'nk Kereszty�nekto'l, mido'n azt irja; Az Christusnak besz�de lakozz�k ti bennetek (az Christusnak besz�de, azt mondgya, s-nem valami fajtalan, latrik�mos fu'szfa Poe"t�nak szemtelen besz�de) bo'vs�ggel, minden bo'ltses�ggel, (nem meg koltsagosodott³⁰ nyalk�lkod�ssal, vagy valami rosz szem�lynek szerelm�to'l val� meg bolondul�ssal) tanitv�n, intv�n egym�st, (³¹nem az testnek az bujas�gra term�szet szer�nt val� hajland�s�g�t izgatv�n, szirk�lv�n, �s az tu'zet olajjal o'nto'zv�n) mint amaz szavokot tsontoz�, poklos sz�ju, kerito' tzenkek, sz�nt sz�nd�kkal tselekesznek, kiknek �nekik felo'l imigyen gyal�zatoson �rtett �s sz�llott r�gen Chrysostomus. Az mik�ppen ugy mond, hogy az koszm�val; mellyet fu'l v�s�r�nak-is hiunak; avagy az s�rral, az testnek fu'lei b� dugodnak; azonk�ppen az lator parazna �nekekkel az elm�nek fu'lei meg undokittatnak; Mert mint ha gan�jt tsapn�nak a' fu'leitekben, szint�n ollyan mikor az otsm�ny besz�deket halgattyatok. De mind k�rosb �s veszedelmesb m�g enn�l, hogy az Szent Lelket v�lek meg szomoritty�tok, �s to'letek el idegenititek, mellyto'l az Sz. P�l kegyessen tilt bennu'nko't Eph. 4. 29. 30. Semmi rothadt besz�d, az ti sz�jatokb�l ki ne mennyen �s meg ne szomoritsatok az Istennek Szent Lelk�t, az ki �ltal el pets�teltettetek az v�lts�gnak napj�ra.

Ez meg ku'lo'mbo'zteto' ig�vel, Lelki, az felu'l emlittetett vir�g, avagy szu'zesse'gnek vir�g�t el hullato, �nek�k ut�n, ki rekeszti az Apostol, az Christus besz�d�bo'l all� lelki �nekek ko'z-³²[((4)r:]zu'l, k�rhoztattya egyszer s-mind, amaz tudom�ny n�lku'l val� balgatag buzg�s�gnak hagym�z�t�l meg o'rju'lt Bar�toktol szereztetett b�lv�nyoz� �nekeket-is, az mellyekben nem az teremto' Isten, hanem tsak az teremtetett �llatok ditso'ittetnek, ko'szo'ntetnek, idvo'zo'ltetnek, segits�gre hivatnak az gyu'lekezetekben, az min�mu'ek az Maria Psalteriumja, melly nem az Christusnak, vagy az o' szent Lelk�nek, besz�d�bo'l �ll� lelki dits�ret, hanem egy oktalan devotionak szesz�to'l �ltal veretett feju' Bar�tnak, Bonaventur�nak, t�pelo'd�sibo'l o'szve aggattatott, raggattatott, kellem�s vir�g �nek, a' mellyel mind a' mond�kot, s-mind a hall�kot, a' sz. Szu'zzel val� b�lv�nyoz�sra, kisztegeti, mert abban mindenu't az Vram helyett, Aszonyomat, az Isten helyett penig Mari�t irt; Monda, ugymond, Az Vr az �n Aszonyomnak, u'lly �n Any�m az �n j�bbomra. Psal. 109. Te benned rem�nlettem aszonyom, soha meg ne sz�gyenu'llyek Psal. 30. Kellyen fel az Maria, �s oszollyanak el az o' ellens�gi. Te hozz�d ki�ltottam aszonyom az �n nyomorus�gomban. Psal. 67. Az te kezedben vagyon Aszonyom, az idvo'ss�g �s az �let, Psal. 71. Aszonyom az te nevedben szabadits meg engemet, Psal. 53. Az te nevedben, azt mondgya, s-to'bb aff�le, kegyes fu'lekto'l m�g tsak hall�sra-is iszonyu rettenetesse'gek, az mellyekkel az az ember, avagy o' �ltala az pokolb�li o'rdo'g, az szent Davidnak lelki S�lt�rit rut�l meg motskolta, s-m�g-is nem �ltally�k n�mellyek ko'zzu'lo'k �rette mentegetni. Egy kohb�l ko'ltek azzal az Maria tiszteletire tsin�ltatott sok hymnusok, Lit�ni�k, es egyebek, az mellyekkel az Breviariumok, Officiumok, Rosariumok, Mari�l�k, Missal�k, �s to'bb affe'le babon�s ko'nyvetsk�k, rakv�k; Mellyekbo'l to'bbi ko'zo'tt az M�ri�nak imillyek gajdoltatnak; O felix puerpera, nostra pians scelera, jure matris impera Redemtori. Oh b�ldog gyermek szu'lo', ugymond, ki a' mi bu'neinket el to'rlo'd, (h�l h�t a' Iesus Christus v�re, a' melly minden bu'neinket el to'rlo'tte? 1. Iohan. 1. 7.³³) Anyai m�lt�s�goddal parantsolly az meg v�lt�nak. Vgy tetszik hogy nem tsak azon Istenkednek itt M�ri�nak, hogy ko'nyo'rg�s�vel nyerjen o'ro'k �letet n�kiek az o' Fi�tol, hanem ugyan parantsoltatnak-is n�ki v�le. Oh ostoba fejek, hogy parantsolhat az sz�lg�l� az o' Vr�nak? Viszont: Maria mater gratiae, mater misericordiae, tu nos ab hoste protege, (et) hora mortis suscipe. Az az; Oh Maria kegyelmenek annya, irgalmass�gnak annya, (irgalmass�gnak Atty�t ism�r az Ir�s, de anny�t nem) te oltalmazz meg minket az ellens�gto'l, �s fogadgy hozz�d hal�lunknak or�j�n. Ezeket minden Szentek tsak egyedu'l az Istento'l k�v�nt�k. Nem emlitem itt a' sz�mtalan sok szenteknek im�dtat�sokra szereztetett hymnusokot, Lit�niakot, Collectakot, �s Isten tudja mind mi vesz�lyeket, a' mellyekkel az Isten ditso'se'g�nek ir�gylo'je az o'rdo'g, minden o' tiszteleteket b�lv�nyoz�sra forditotta.

Igaz �s illendo' m�dj�t-is imm�r v�gezetre az kereszty�ni �nekl�snek az Apostol meg jegyzi, imez ig�kben; �nekelv�n az ti szivetekben az Vrnak, �s h�l�kot adv�n mindenkor mindenekro'l, az mi Vrunk Jesus Christusnak nev�ben az Istennek �s az Aty�nak. Az mellyekben azt javallya �s tanatsollya, elso'ben, az Apostol, hogy az �nekl�s szu'bo'l l�gyen, �s nem tsak szinbo'l, sem penig nem tsak nyelvel �s sz�jjal; Az az, Istenhez val� szu'b�li �jitatoss�gb�l, �s nem tsak az ajakaknak zeng�sekkel, mert az ollyan nem hat az Istennek fu'leiben, sem nem tal�l kedvet o' elo'tte, amaz ko'z versetske szer�nt:

Non vox, sed votum, non cordula musica, sed cor,

Non clamans, sed amans, cantat in aure Dei.

Az az; Nem az sz�ll�s, hanem az fogad�s, s-nem az pengo' hur, hanem az buzg� szu', sem penig nem az ki�lt�, hanem az szereto' �nekel az Istennek fu'l�ben. Korp�zza ez az ollyan �neklo'ko't-is, az kik tsak sz�jjokkal rik�ltnak, s-gondolattyokkal sz�llel nyargalnak, mert az mint hogy az ko'nyo'rg�s buzg�s�g n�lku'l tsak ollyan mint az disznoknak ro'ho'g�sek, azonkeppen az �nekl�s-is,³⁴ az Istenhez val� kegyess�g n�lku'l, szint�n tsak ollyan mint az o'kro'knek bo'g�sek. Dorg�ltatnak amaz hegyke De�kok-is (az kegyes ifiaknak bo'tsu'let) az kik vagy fel sem nyitty�k az sz�jokot az Chorusban, restelv�n, vagy sz�gyenlv�n, az Isteni dits�retet, hanem tsak ugy �llonak az Pulpitum elo'tt mint egy n�ma b�lv�nyok, maga m�g az szent Angyalok sem sz�gyenlik az o' Vrokot Isteneket, fel emelt �nek sz�val dits�rni; vagy ha �nekelnek-is, de tsak sz�jokkal zen-³⁵ [((4)v:]gedeznek, s-szemeikkel penig tova m�s fel� eger�sznek, hir�vel sincs az sziveknek, az mit az torkokkal u'vo'ltnek; Es igy az nyelvek szentebb a' szivekn�l �s az szemekn�l, ne(m) gondolv�n meg hogy ott m�g az sziveknek gondolatit-is �ltal l�t� Felse'ges Istennek ditso'se'g�s szine elo'tt �llonak, az ki elo'tt m�g az szent Angyalok-is szem�rmetesen b� fedik sz�rnyaikkal ortz�jok�t, l�baikot. Summa; Nem tsak sz�jjal, hanem szivel kell elso'ben �nekelni. Kinek, tov�bb� azt-is meg jelenti: Az Vrnak, ugy mond, az az, az Vr Istennek, avagy az Vr Christusnak, az ki kiv�ltk�ppen mi egy Vrunknak mondatik az szent P�ltol 1. Cor. 8. 6. s-nem penig az Venusnak, vagy az Mari�nak, vagy valami egy�b ki mult szentnek.

Az Colosse'b�lieknek m�sodik m�dj�t-is irja az �nekl�snek eleikben, ezt tudni-illik, hogy kedvesen �nekellyenek, az az, mind az �neklo'k magokra n�zve j� kedvel, vig elm�vel, szabad akarat szer�nt, nem komoron, nem kedvetlenu'l, sem valami hajtziv�jjal, s-mind penig az halgatokra k�pest, nagy kedvess�ggel, haszonnal �s �ppu'lettel �nekellyenek, ugy hogy abb�l az igaz bo'ltsese'gre tanittassanak, az j� erko'ltso'kre �s Isteni fe'lelemre intessenek.

Feddendo'k az�rt a' P�pa szerzetesi, az kik az o' Templumikban idegen ismeretlen nyelve(n), De�kul, �nekelnek, a' mellyhez a' De�ktala(n)³⁶ ko'ss�g tsak egy kapa v�g�st sem �rt; s-tsak ollyan mint egy malomban hegedu'ln�nek, vagy a' su'keteknek besz�llen�nek mes�t, so't m�g magok ko'zzu'l-is sokak, mint az paraszt Bar�tok, �s Bar�tno'k, nem tudgy�k mit mondonak, hanem tsak mint amaz sz�lni tanult szajkok �s pellic�nok ugy tsevegnek. Ez illyen �nekl�st k�rhoztattya az Sz. P�l 1. Cor. 14. az ki nem ugy szokott vala az gyu'lekezetben �nekleni, hane(m) a' ko'sse'gnek nyelv�n �rtelmesen. Eneklek, ugy-mond, l�lekkel, de �neklek �rtelemmel, vers. 15. mert noha �n, Isten kegyelm�bo'l, mindenitekn�l to'bbet tudok az nyelvekhez, mind azon �ltal ink�bb akarok az Ecclesi�ban o't szokot �rtelemmel sz�lni, hogy m�sokot okta� ak, mint tiz ezer szokot ism�retlen nyelven v. 19. Egyebeket-is arra int al�bb, v. 26. Kinek kinek ko'zzu'letek �neke vagyon, mikoron o'szve gyu'lto'k, mindenek �ppu'letre legyenek, ugymond. Ezt kellene az cantal� P�pista szerzet�seknek-is tselekedniek, az kik az Apostoli succe� ioval, �s v�ll�soknak azoktol val� marad�s�val, olly nagy fennyen k�rkednek, de ez mello'l r�gen el mentek, �s annyira estek mint Mako Ierusalemto'l. Mi bezzeg ezt tselekedgyu'k, �s se t� se tova ez mello'l el nem m�gyu'nk, hanem az szent Proph�t�k S�lt�rit o' szintek, �s azok mellet az Isten besz�d�bo'l, az szent Ir�sb�l, form�ltatott, �s az ko'zo'nse'ges Kereszty�ni hitnek �gazatihoz alkolmaztatott, hymnusokot, lelki dits�reteket, �neklyu'k szivu'nkbo'l, az Vrnak, az minnen nyelvu'nko'n, egym�snak tanus�g�ra, �s intettet�se're, az Istennek az o' velu'nk val� j� t�tem�nyi�rt val� h�l�-ad�sra.

Az mellyeket noha az mi b�ldog eleink, az P�pistas�gb�l val� ki jo'vetelek ut�n, az mint egy elso'ben ollyan hirtelense'ggel, az Euangeliumi vall�snak egyu'gyu' szelidse'g�hez k�pest, az Reformationak elso' u'szo'g�ben, lehetett, az De�kb�l Magyarra el�g illendo'k�ppen forditottanak, de oszt�n egygyik exempl�rb�l m�sokban val� sokszori �ltal s-meg �ltal irattat�sok miatt ko'zz�jek sok tapasztalhat� �s el sz�nyvedhetetlen fogyatkoz�sok o'gyeledtenek, az exemplarok-is egym�ssal sokban nem egygyeztenek, mert az �nekek egyben sokkal to'bbek, s-ku'lo'mbek v�ltanak mint m�sban. Ezt l�tv�n, tagadatlan mondom, hogy iffius�gomtol fogva, miulta valami it�letetsk�m kezdett lenni, mind vonattam nemin�mu' kegyes indulattol arra az kev�ns�gra, hogy t�masztana Isten valakit az Ecclesi�knak o'r �ll�i ko'zzu'l, az ki azoknak ko'zo'nse'ges ususokra egy minden fe'le �nekekkel to'k�lletes tellyes, az sok fogyatkoz�soktol penig u'res, Gradu�lt (az mint az not�knak gradusik�rt hij�k) k�szitene, hogy abb�l oszt�n, mint egy p�ld�b�l to'bbeket is irhatn�nak le. Melly k�v�ns�g mind annyiszor izgattatott bennem, valamenyiszer az �nekl�sben valami v�tket vo'ttem eszemben. Az mint hogy ezen ok�rt tsak nem mind annyiszor k�v�nom az Gradual mellett l�vo' kissebb Cantion�l�t-is meg j�bbitatni, az menyiszer annak �nekeit hallom �nekeltetni, mellyre-is tal�m m�g Isten valaha re� segit, avagy �n ku'vo'lo'tte(m) m�st valakit fel indit. Nem ohattam n�h�nyszor sz� n�lku'l Udvari Paps�gomban-is, n�melly fogyatkoz�sokot �s illetlens�geket, hanem az idvo'zu'lt Praedecessoromnak, Keseru'i Dajka Janos [(((1)r:] Vramnak, az Erd�lyi Ortho[do]xa³⁷ Ecclesi�knak akkori dits�retes Pu'spo'kjo'knek, az Isteni sz�lg�lat ut�n rebesgettem, jelengettem, �s elo'tte mint egy ujjal szurdaltam, mellyeket o' kegyelme-is meg ism�rv�n, �s az j�bbit�st szu'kse'gesnek lenni it�lv�n, addig ostroml�m egyszer-is m�szor-is ratioimmal, hogy re� vev� mag�t az reformal�sra, k�v�nv�n az �n segitse'gemet-is, s-meg indula b�ldogul benne, s-az Hymnusokot, igen sz�p Magyars�gg�l, (mert jeles Magyar ember vala) egygyezo' v�gezo'd�su' rhytmusokra, (mivel az �nek szerz�sben-is v�lt m�dja) az De�k Exemplarok szer�nt, meg igazit�, az mellyek penig De�kul nem tal�ltathattak, azokot az kereszty�ni hitnek �s vall�snak r�m�j�ra szab�, �s az not�khoz alkolmaztatott �kes versekre form�l�, mint az ki �lvassa, s-az elo'ttiekkel o'szve veti, ko'nnyen meg ism�rheti a' keze szenny�t rajtok. Ez annak az Isten fe'lo' j�mbornak ezen az Gradualon val� derekassab munka'''ja; Ez ut�n ismet az, hogy az iminnen amonnan V�rosokrol, m�g onnan ku'vo'l Magyar orsz�gb�l-is, b� k�regettetett Gradu�lokb�l az mi�nknek hijj�t ki potolta, �s ki to'lto'tte. V�gezetre hogy az m�s fe'l sz�z S�lt�rokot, (az mint l�tom az b�ldog emlekezet� Carolyi Caspar forditasa szer�nt) mivel az elo'tti Gradu�lokban tsak egy n�h�ny S�lt�rok v�ltak (azok-is nem literaliter, hanem tsak periphrastic�, az az, bo'vebbedk�n val� ko'ru'l j�r� besz�ddel, az mint az kissebbik Cantionaleban kell lenni) versenk�nt szaggatv�n az not�val val� �nekl�sre eg�szlen le irta, s-az Gradu�l ir�nak eleiben adta. Ez minden munk�ja annak az tudos fo' embernek ezen az �nekes ko'nyvo'n.

Az Lamentatiokot, avagy az Jeremias siralmit (mellyeket �n nem tudom mi okon vo'tt�k v�lt fel az mi eleink, hogy az Nagy H�ten �nekelly�k) az Passiot, avagy az mi meg v�lt� Urunk Iesus Christusnak �rtu'nk val� k�nszenyv�d�sinek histori�j�t, az szent Mathe szer�nt, egy Husv�ti u'dnepre �n corrig�ltam vala meg, osztan tsak abban marad�nak. Sok rut v�tse'geket h�nytam belo'lo'k ki, mind az ir�snak m�dj�ra, s-mind az materi�ra, avagy histori�ra n�zve, mert Szent Mathe szer�nt v�lt ugyan titulussa az Passionak, de sok v�lt ko'zz� elegyittetve az to'bb Euangelist�kb�l-is, ugyhogy sem egygyik sem m�sik szer�nt nem v�lt igaz�n, hanem eg�szlen le kelletett irnom ig�ro'l ig�re az szent Matheb�l, s-ugy kellett ujjonnan meg k�t�ltatnom. Az Prosakot, Antiphonakot, Te Deumot, Litani�t, �s to'bb kot�s caeremoni�kot-is nem b�ntotta, hane(m) tsak az elo'tti �llapattyokban hagyta, maga bizony azokot-is meg �lvasni igen szu'kse'ges lo'tt v�lna.

http://magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/eloszo/14/14.html