Liturgi�nk �s ir�nyzataink

FEKETE CSABA

Reform�tus hagyom�nyaink r�sze az apostoli egyszer�s�ggel �rvel�s. Ezzel egy�tt nem hi�nyzott soha n�lunk a reform�tori alapelvek emleget�se. Lehet�s�get k�n�l hitvall�sunk bet�je is minden pompa, szertart�si el��r�s, ritualizmus elh�r�t�s�ra. Mindaz�ltal, ha az alapj�ban helyes �ll�spont mell�l hi�nyzik az �rtelmez�sbeli �vatoss�g, az ad�d� k�s�rt�seket nem ker�lhetj�k el. �nkritikus szeml�let (critica theologia) hi�ny�ban m�g azt hihetn�k, hogy igaz�n �s hi�nytalanul apostoli meg reform�tori t�rekv�sek netov�bbja az, ahogyan n�lunk az istentisztelet zajlik.

Pillantsunk vissza a kezdetekre, hisz �rveinkben ezek hangs�lyosak.

Milyen is volt az apostolok kor�ban az istentisztelet?

Tanultuk, tan�tjuk: zsinag�gai. No �s a zsinag�gai milyen volt? Erre m�r nem olyan k�szs�ges a felelet. Akkor pedig az sem lehet biztos, hogy mi val�ban k�vetj�k az apostoli kor p�ld�j�t, megval�s�tjuk a korai egyh�zban kikrist�lyosodott tennival�nkat. De m�g ha bet� szerint m�solni tudn�nk, ami ott t�rt�nt, m�g az is keveset oldana meg. Ugyanaz m�sk�nt �rv�nyes�l t�voli korban �s minden �z�ben m�s t�rsadalmi, t�rt�neti, m�vel�d�si k�rnyezetben. A l�nyegi egyez�snek ez nem akad�lya. Az egys�g nincs k�ls� egyformas�ghoz k�tve. Avagy kimondhatn�nk-e, hogy (ha a mad�chi �vmilli�kig p�r�g is a vil�gt�rt�nelem kereke) nem v�ltoztathat� meg gy�keresen a mostani magyar reform�tus �genda? Mert reform�tori?

A zsinag�gai szertart�s meg�t�l�s�hez sz�ks�ges megeml�ten�nk n�h�ny mozzanatot.

A Szent�r�s felolvas�sa meg a T�ra �s a pr�f�t�k ford�t�sa, magyar�z�sa �s a szertart�s eg�sz�nek felel�se nem egyetlen szem�ly, azaz a rabbi volt, gondnokf�le �s k�ntor (chaz�n) is n�lk�l�zhetetlen volt az im�ds�g �s szertart�s v�gz�s�ben. A felelget�s �nekl�s sok fajt�ja mag�t�l �rtet�d�tt a r�gi keleti kult�r�ban, istentiszteleten a teljes gy�lekezet, �nekkar, el��nekesek �s a k�ntor v�ltakozva �nekeltek. Nem hangzott, el sem hangozhatott a n�lunk szok�sos pr�zai felolvas�s, mindent, ami szent�t�si, �nekbesz�d illetett meg, nem k�z�ns�ges besz�d. Azt�n a jeruzs�lemi templom �nekl�si hagyom�nya sem �v�lt el az �p�let lerombol�s�val, hisz az �ldozat sem (�nekelt) im�ds�gok n�lk�l zajlott. S�mi k�rnyezetben is hozz�ad�dott hamar a k�l�nf�le nyelv� megkeresztelked�k saj�t kultur�lis hagyom�nya az istentisztelet m�lt� form�ihoz, hell�niz�lt k�rnyezetben fokozottan, t�bbek k�z�tt a sz�rba sz�kkent biz�nci himnuszk�lt�szet. Mindenfel� tal�lkozunk hangszerek eml�t�s�vel, teh�t a hangszerek haszn�lat�t sem k�thetj�k kiz�r�lag a templomhoz �s �ldozathoz, azaz az �sz�vets�gi korhoz.

Az apostolok �s az els� gy�lekezetek szertart�sainak kifejl�d�se eff�le �sszetett adotts�gokba illeszkedett, v�ltozatos m�don. Amikor m�r nem volt tiltott a nyilv�nos kereszty�n istentisztelet sem, ilyen szok�sokb�l indult tov�bbi fejl�d�snek a k�z�pkori szertart�s. Ehhez a Jelen�sek k�nyv�nek egyes liturgikus elemei m�r jelzik a kezdeteket, ezekre m�g nem esett hangs�ly n�lunk. Sem a hangszerek tilt�sa, sem a k�ptilalom nem tekinthet� k�ts�gtelennek, egy�ntet�nek. Az ut�bbi �vtizedekben ki�sott zsinag�g�k jelk�pes �s alakos �br�zol�sai nek�nk m�r teljesen m�s k�pet sugallnak, mint ahogyan a zsinag�gai istentiszteletet elk�pzelt�k hajdan�n.

A pr�f�t�l�sr�l, gy�gy�t�sr�l, karizmatikus jelens�gekr�l se hallgassunk. P�l apostol �v�s�t hangs�lyoznunk kell a sz�ls�s�gek elutas�t�sa, meg a ma gyakori igen vesz�lyes praktik�k (vall�sp�tl�kok) miatt, ez azonban nem lehet menlevele a kiz�r�lag racion�lis megk�zel�t�snek, vagy annak, hogy kodifik�ljuk XIX. sz�zadi beidegz�seinket. Az�rt is el� kell venn�nk a pr�f�tas�g k�rd�s�t, mert az egyh�z pr�f�tai szerep�nek szocialista manipul�ci�ja, �s a vele �sszef�gg� gyakorlat, az �llamp�rt hivatal �s be�p�tett emberek �ltal val� kontrollja ut�n nem tiszt�ztuk m�g, hogy l�tezik-e az egyh�znak a pr�f�tai tiszts�ge? Ha igen, akkor milyen helyen van teol�gi�nkban �s liturgi�nkban?

Sok k�r�lm�nyr�l sem a reform�ci�, sem a felvil�gosod�s vagy a racionalizmus kor�ban nem lehettek t�j�kozottak az el�z� nemzed�kek teol�gusai. De nek�nk tal�n nem is sz�ks�ges eddig visszakanyarodnunk, el�g a hazai �r�ks�g.

Mlyen is volt n�lunk a reform�ci� istentisztelete?

Haz�nkban a reform�ci� egyh�za nem hullott sz�t, t�bbek k�z�tt az�rt, mert folytatta a k�z�pkort. Szervezet�ben is �s szertart�s�ban is. Megtiszt�tva mindatt�l, amit nem �t�lt bibliainak. Ez azonban sem t�vedhetetlen nem volt, sem pedig �rv�ny�t vesztettnek nem tekinthetj�k. A katolicit�s hitvall�si �s t�rt�nelmi �rtelmez�s�t is f�l kell friss�ten�nk. Nem elhanyagolhat� �r�ks�g, hogy nem csup�n a k�l�nbs�geket �lezt�k eleinte, hanem az �sszek�t� �r�ks�get term�szetesnek fogadt�k el m�g a hitvit�k kor�ban is, �s a reform�ci�nak nem is csak az els� nemzed�ke rem�lte a sz�tszakad� egyh�z �jra val� egyes�t�s�t. �jfalvi Imre mag�t�l �rtet�d� m�don eml�tette az �r�ks�g alapjak�nt az esztergomi r�tust �s missal�t, k�v�nta a gradu�l kiad�s�t meg a teljes Zsolt�rk�nyv str�fikus �tk�lt�s�t, �s ebben (b�r a purit�ns�g el�fut�r�nak kell tekinten�nk) semmif�le ellentmond�st nem l�tott. Ugyancsak � volt, aki m�r 1602-ben (nem els�nek) aj�nlotta �s v�rta az egys�ges liturgi�t, az istentisztelet rendj�nek �s az �nekesk�nyvnek is a zsinati j�v�hagy�s�t. K�t, illetve t�bb mint h�rom �vsz�zaddal kor�bban, mint ahogyan ez nagyj�b�l megval�sult.

A korai form�kra �s fel�p�t�sre sem az �gend�k (amelyek a dogmatikum mellett minden m�sr�l legt�bbsz�r hallgatnak), sem a zsinati hat�rozatok nem tartalmaznak elegend� adal�kot, f� forr�sunk a protest�ns gradu�lok sorozata,1 amelyeket m�g a XVII. sz�zad k�zep�n is tov�bb m�soltak, �s a reform�ci� ut�n m�sf�l vagy k�t �vsz�zadon �t intenz�ven haszn�ltak, majd a tilalmak k�vetkezt�ben fokozatosan elhagytak. Aty�ink szertart�s�nak gerince a megtiszt�tott protest�ns mis�z�s �s zsolozsm�z�s volt. Ez az �r�ks�g folytat�dott-e k�s�bb nemzed�kr�l nemzed�kre? Az �protest�ns szertart�si gyakorlat, a zsolt�roz�s t�bbf�le m�dja, meg a rendezett �s ig�nyes liturgikus �nekl�s j� p�ld�it �rizt�k-e? V�g�l ennek r�v�n egy folyton megtisztul� �s gyarapod� spiritu�lis �r�ks�g sz�rmazott-e �t a XXI. sz�zadra?

Tisztul�si folyamatnak szoktuk mondani, �s itt az apostoli kor egyszer�s�g�hez visszat�r�s a nagy �rv. Nem ez t�rt�nt. Az �protest�ns kor szertart�sa val�ban megtisztult. Csakhogy nem lelki �s szellemi gazdag�t�s�ra t�rekedtek k�s�bb, sem nem az �r�ks�g �rz�s�re, hanem visszafejleszt�s�re, reduk�l�s�ra. S�t, m�sf�l �vsz�zaddal a reform�ci� ut�n elhangzottak az els� k�rhoztat�sok, majd az 1700-as �vekt�l ism�tl�d� tilt�s �s irt�s k�vetkezett. Tudjuk, hogy ett�l a pr�dik�l�s sem kapott �jabb lend�letet, de elkezd�d�tt a gy�lekezeti �nekl�s sorvad�sa. A XVIII. sz�zadban m�g a harm�ni�s �nekkarok meg a Sz�nyi �s R�day, valamint a Balassa-Rimai �s hasonl� �nekesk�nyvek mind az otthoni, mind a templomi kegyess�gben meg�vt�k egyh�zunkat a v�gleges kegyess�gi kiszikkad�st�l. Volt h�ttere a templomi istentiszteletnek, voltak mag�nos �s h�zi �h�tatok.

De azt�n az orgon�k m�r a hanyatl�s korszak�ban terjedtek el rohamosan, amikor a kihuny� lelkis�get is az orgon�k meg dal�rd�k divatj�val p�tolt�k volna. Az alkalmatlan k�ntorok, a liturgikus �nekl�s �s �nekkar megsz�nte, majd az �jabb �zl�sbeli, nem csup�n teol�giai ir�nyzatok egyre szapor�tott�k az aggaszt� jeleket. Ez az id� vil�gszerte a liturgikus hanyatl�s kora volt, amelyb�l m�r a XIX. sz�zad v�g�n pr�b�ltak f�lemelkedni m�s protest�ns felekezetek. N�lunk ekkor a tov�bbi le�p�t�s volt a c�l. A liturgika, a t�rt�neti kutat�sok is ekkor alapoz�dtak meg. Reform�tus egyh�zunkban nem.

Ma ebben a helyzetben hi�baval� olyan v�gy�lmot d�delgetn�nk, hogy egyetlen husz�rv�g�ssal szinte v�gleges megold�sra jutunk �jabb javaslatunkkal. Nem v�gkifejlett�, hanem meg�jul�si folyamatnak legfeljebb �g�retes kezdet�v� fejl�dhet t�rekv�s�nk, hogy a r�gen esed�kes szeml�letv�lt�s �llapot�ba fokozatosan eljuthassunk. Ennek egyes elemeihez fontoljunk meg n�h�ny adotts�got.

Az elvi megk�zel�t�s ig�nye ellen�re soha nem sz�letett n�lunk olyan k�s�rlet, amely (p�ld�ul a Das Heilige ig�nyess�g�vel) felt�rta volna, hogy mi teh�t a mi t�rt�nelmi saj�toss�gaink k�z�tt a mi szertart�sunk �rtelme; tov�bb� az �genda �s liturgia terminus technicus haszn�lat�t�l kezdve az egyes elemek funkci�j�n �t a szertart�s eg�sz�nek egybeszerkeszt�s�ig voltak-e, vannak-e k�vetelm�nyei, vagy csak am�gy tal�lomra k�vetkeztek, alakultak �gy, �s csup�n a megszok�s vagy a pr�dik�tor �nk�nye dikt�lt? Els�nek ezt az �gend�inkb�l �s reformjainkb�l is mindenkor hi�nyz� (m�g k�z�ns�ges per definicionem k�s�rletig sem jut�) l�ncszemet illik p�tolnunk, ha gondolkod�sunk val�ban t�rt�nelmi t�vlat�. Egy�ttal azonban tudat�ban kell lenn�nk a k�vetkez�knek.

(1) Reformt�rekv�seket illet�en nyilv�nval� tanuls�g, hogy �nmag�ban valamely logikus k�vetelm�nyrendszer el�zetes �ssze�ll�t�sa, majd az annak megfelel� szertart�s (vagy szertart�si v�ltozatok) kidolgoz�sa nem is az egyetlen, nem is a kiz�r�lagosan sikerre vezet� megold�s. Ennek kritikai (episztemol�giai) vizsg�lata sem k�shet. Kell a tudatos szerkeszt�s, kell az elemek egybeszerkeszt�s�nek, a j� fel�p�t�snek a logik�ja. �mde eg�szen m�s m�lyr�tegei is vannak a liturgi�nak, ahol a k�tszerkett� �s a h�tk�znapi gondolkod�s nem d�nt�b�r�.

(2) A liturgia v�ltoztat�s�ra ir�nyul� t�rekv�sek mell�l t�bbnyire (vagy szinte teljesen) hi�nyzott a pr�ba. Olyan �rtelemben, hogy ne n�h�nyszor vagy egy helyen �s egy alkalommal, hanem a gy�lekezetek t�bb t�pus�ban �s huzamosabb ideig foly� k�s�rletez�snek sz�letett volna elm�leti ig�ny� �sszegz�se a v�gleges d�nt�s el�tt. A Makkai S�ndor k�r� gy�lt teol�gusok k�s�rlet�nek j�l �ttekinthet� �s kell�en r�szletes �sszegz�se, Ravasz L�szl� k�sei t�rekv�seinek �sszegz�se szint�n k�sik.

(3) Mai pr�dik�l�sunk �s gy�lekezeteink mai �nekl�se nem azonos�that� g�piesen a 16. sz�zadival. Hat�sa akkor sem volna ugyanolyan n�vum, ha az�ta tart� t�retlen �s egyenes vonal� t�rt�nelmi fejl�d�s tan�i voln�nk. Ezzel egy�tt, b�r az im�dkoz�s nem volt mostohagyerek, de a tudatoss�gr�l k�szs�ggel megfeledkezt�nk. M�g jobban �letbe v�g� (a keresztel�s �s a konfirm�ci� v�ls�gjelei miatt ak�r megmarad�sunk kulcsa), hogy v�ltozatlan a S�kramentumok mell�z�se – Barth �ltal ism�telten hangs�lyozott jelent�s�ge ellen�re. Most m�r van Barth Int�zet�nk, eld�nti jelent�s�g�t hamar, hogy revide�ljuk-e szents�gtanunkat, �s ennek lesz-e hat�sa az istentiszteletr�l val� gondolkod�sunkra? V�szjel a terminol�gia kever�se. T�bb �vsz�zados szok�sunk ellen�re manaps�g �rvacsora helyett kezd�nk idegen sz�t haszn�lni. Az Eucharisztia pedig ma sem �rtelmezhet� m�snak (ak�r a p�pai megnyilatkoz�sokat, ak�r a keleti teol�gia �ll�spontj�t tekintj�k), csak mise�ldozatnak.

Mindez t�volr�l sem mer� �ltal�noss�g. M�gis, ha a j�vend�t keress�k, �s a r�gen esed�kes v�ltoztat�sokra nem megalapoz�s (kell� kutat�sok �s megfelel� megfogalmaz�s) n�lk�l akarjuk r�sz�nni magunkat, akkor a f�ntebb eml�tettekb�l t�telezz�nk, konkretiz�ljunk n�h�ny t�m�t �s t�nyt (r�szben kutat�si ter�letk�nt, r�szben pedig az �g�retes tov�bbl�p�s v�radalm�val).

Hagyom�ny. Sz� sincs n�lunk a Sola Scriptura kiz�r�lagos �rv�ny�r�l a gyakorlatban. Dogmatikai kijelent�seinkben lehet, hogy ez szerepel. �mde t�rv�nyeink is vannak, azokban egyebet tal�lunk. �gyszint�n egyh�zunk korm�nyz�s�nak mindennapjaiban. A gy�lekezeti �letben szint�n. Kegyess�gi szok�sainkban szint�n. Mik�nt v�rhatn�k, hogy ez az istentisztelet form�j�ban �s tartalm�ban ne bukkanjon el�, ott ne legyen semmi m�s, csak olyan elemek �s fel�p�t�s, amely szent�r�si?

Hagyom�nyaink keletkeztek, l�teznek, d�ntenek. Sokszor nem teol�giai alapelvek, nem �sszer� meggondol�s vagy tudom�nyos vizsg�l�d�s eredm�nye valamely elhat�roz�sunk, vagy �ppen el�re mutat� javaslatok elutas�t�sa. Nem az a baj, hogy van hagyom�nyunk, hanem az, hogy �rv�ny�nek �s funkci�j�nak a tiszt�z�sa hi�nyzik – liturgi�nkban teljesen.

Hagyom�nyainkat nem elvetn�nk kell, hanem becs�ln�nk (mert megtart� er�nek bizonyultak v�ls�gos t�rt�nelm�nk folyam�n), hely�ket kell megtal�lnunk, �rt�k�ket, egyben hat�raikat is megfogalmaznunk.

�sz�vets�g. T�vedett a reform�ci� kora, mid�n mindenben lez�rtnak tekintette az �sz�vets�gi id�ket. Szertart�si meg instrument�lis zenei elemeket �r�kre elm�ltnak �s f�l�slegesnek nyilv�n�tott, mint a megsz�nt �ldozati praxist. Ugyanakkor az �jkori filoz�fia �s intellektualizmus meg a didaktika t�lhangs�lyoz�s�r�l azt v�lte, hogy magasabb sz�nt�, szellemibb kereszty�ns�g �s erk�lcsis�g biztos�t�ka. Tabula rasa semmilyen tekintetben nincs. J�zus sem szak�tott a templommal, a pr�f�t�k sem. K�z�pkor �s �jkor k�z�tt sincs �les hat�r. Csak mi jel�l�nk ki ut�lagosan d�tumokat, fordul�pontokat. Folyamatokr�l, hossz� �tmenetr�l, n�hol �tbillen�sr�l besz�lhet�nk. K�lvin teol�gi�j�nak voltak k�z�pkori von�sai is, mi is �rz�nk XIX-XX. sz�zadi beidegz�seket.

�jsz�vets�gi gy�lekezet mivoltunkban sem el�gedhet�nk meg azzal a gyakorlattal, �s nem ideologiz�lhatjuk meg gyakorlatunkat az �sz�vets�gi id�k elm�lt�val, hogy elegend�, ha van �l� sz�val hirdetett ige, az �sszes t�bbi szertart�si elem mell�zhet�, esetleges, f�ggel�kes. A szents�gekben val� r�szes�l�s sem kiv�tel.

Dekal�gus. K�lvin �s a mi magyar k�lvinizmusunk miatt nem hallgathatunk arr�l sem, hogy a T�zparancsolat soha semmif�le szertart�sunknak nem volt �lland� �s elhagyhatatlan eleme, mint p�ld�ul zsolt�roz�sban a doxol�gia, a Sanctus a mis�ben, vagy a Miaty�nk. Aj�nlottk�nt is csup�n a XX. sz�zadban bukkant f�l, de sem a ’85-�s, sem a ’98-as �genda nem tal�lt sz�m�ra r�gz�tett liturgikus helyet. Nem tudunk arr�l, hogy p�ld�ul a debreceni lelk�szek javaslat�ra (1910 t�j�n) b�rhol �lland� szok�ss� v�lt volna, hogy legal�bb b�nb�nati h�ten felolvass�k a T�zparancsolatot.

Protest�ns testv�regyh�zak gyakorlat�nak meggondol�sa k�n�lkoz� p�lda. N�luk volt liturgikus helye a T�zparancsolatnak. Voltak (�s vannak is m�g) gy�lekezetek, ahol a vas�rnap d�lel�tti istentiszteleten a gy�lekezet n�gy sz�lamra �nekli a Dekal�gust.

Z�rich. Erasmus individualista �s �nekl�s-ellenes n�zetei hatottak Zwinglire legink�bb, meg az �kori filoz�fusok; �s nem bibliai hat�sra tiltott el mindenn�m� �nekl�st. A II. Helv�t Hitvall�sban ennek k�vetkezt�ben vannak �nnepl�st, szertart�st, liturgi�t �s liturgikus �nekl�st len�z� szakaszok. Ezt a k�z�mb�ss�get aty�ink a reform�ci� sz�zad�ban egy�ltal�n nem k�vett�k. Feloldotta a gyakorlat n�lunk is a hangszerelleness�g hitvall�si k�telez�s�t. Sz�zadokkal k�s�bb, mint Z�richben. Ott az orgon�t vissza�p�tett�k, bevezett�k a gy�lekezeti zsolt�r�nekl�st. Hitvall�sunkban euf�mizmus, hogy vannak, akik nem �nekelhetnek. R�ges-r�gen meg kellett volna a helyesb�t�st fogalmaznunk, ism�telten kertel�s n�lk�l kimondanunk, hogy ez az eufemizmus filoz�fiai hat�st �s kategorikus tilalmat takar. Mindkett� t�vesnek bizonyult.

Lavater k�nyve, �s a z�richi p�lda nem hatott istentisztelet�nkre. A hi�nyz� egys�g megteremt�se �rdek�ben k�rt tan�csot Husz�r G�l. Az �protest�ns liturgia a Deutsche Messe magyar vonal�t k�vette. Napjainkig ism�tlik, akik Husz�r G�l gradu�lj�t (1574) meg a gradu�lis �nekl�st nem ismerik, hogy ennek a Komj�ti gradu�lnak a liturgi�ja sv�jci hat�st t�kr�z.

Mi sem jellemz�bb r�nk, mintsem az, hogy h�romsz�z esztend� kev�s volt egys�ges magyar reform�tus liturgia �rv�nyes�t�s�re, noha ism�telten elhat�rozt�k, szorgalmazt�k test�letileg, egy�ni kezdem�nyez�sk�nt is k�pviselt�k.

Tanuls�gos ezzel szemben, hogy a r�gire alapozva k�zponti szab�lyoz�s n�lk�l voltak sz�les k�rben azonos von�sok, ameddig tartott az �r�ks�gb�l, Husz�r G�l, Melius Juh�sz P�ter, �jfalvi Anderk� Imre, Alvinci P�ter, Szenci Moln�r Albert, Milotai Nyilas Istv�n, Geleji Katona Istv�n �s t�rsaik idej�n.

Gy�n�s (�rvacsorai). Hazai gyakorlatb�l mer�tette Milotai Nyilas Istv�n a pfalzi gy�n� vecserny�nek (vesper�s) vas�rnap d�lel�tti �rvacsor�s szertart�sunkba val� beiktat�s�t, amelyre sehol m�sutt nincs p�lda. Di�kkor�ban ezt a kialakult szertart�srendet tanulta Debrecenben �s m�sutt. Nem ismerj�k a kialakul�s�t, �llom�sait, �rveit, el�zm�nyeit. Viszonylag (m�ig) �lland� szertart�si rend�nkben csup�n az �gynevezett Pataki �genda (1658) k�pviselt a hagyom�nyost�l gy�keresen elt�r� ir�nyzatot.

Honnan eredt purit�njaink saj�tos �rvacsorai tana �s gyakorlata?

B�thori Zs�fia �tt�r�s�t az �reg fejedelem katekiz�ltat�ssal munk�lta. Ek�zben tetszett meg neki az �rvacsora �j m�dja. Erd�lyb�l Patakra ez az udvari gyakorlat ker�lt. A tisz�ninneni hagyom�nynak napjainkig r�sze - tetemes m�dosul�ssal. A szent jegyek egykor b�lv�nyoz�snak mondott felemel�se �ltal�nos ma is. Az eredeti im�ds�gok is kiv�tel n�lk�l elmaradtak. Megmaradt m�ig, hogy k�l�n foh�sz hangzik el mind a keny�r, mind a poh�r ny�jt�sa f�l�tt. Nem maradt meg a kommuni� k�zbeni �nekl�s tilalma.

Ink�bb ott alkalmas a szertart�snak ez a megold�sa, ahol lehetetlen a mozg� �rvacsor�z�s, mert a pr�dik�tor az egyetlen liturgus. - A pataki sk�la �s a reform�tuss�g �ld�z�je, azaz B�thori Zs�fia �let�ben nem volt hat�sos az �rvacsora �j rendje.

Keresztel�s �s konfirm�l�s. Ink�bb n�pszok�s n�lunk, mintsem hitvall� betagol�d�s a gy�lekezetbe a k�t avat� szertart�s. Id�nk�nt vitatjuk, de n�h�ny r�szletk�rd�sn�l elakadva el sem jutunk a l�nyegi k�rd�sekhez,2 hogy tudniillik a kett� sz�tszak�t�sa miatt egyik sem �rv�nyes�lhet igaz�n. A konfirm�ci� nem a kereszts�g kiteljes�t�se, ez�rt a s�kramentum mintegy lefokoz�dott. Ez az eg�sz eur�pai kereszty�ns�g gondja, mi sem lehett�nk sikeresebbek a szertart�s k�rd�seinek megold�s�ban. Sok helyen ma els�sorban feln�tteket keresztel�nk, m�gis, marad a r�gi �rtelmez�s sok �vsz�zados torzul�sa, amely el�bb a csecsem�k kereszts�g�t szertart�silag feln�ttek kereszts�gek�nt igyekezett �rtelmezni. Majd att�l fogva, hogy kiz�r�lagoss� v�lt a n�h�ny napos csecsem�k megkeresztel�se, a gyermekkereszts�g m�dj�ra kezdte �t�rtelmezni (�s �rtelmezi mindm�ig) a feln�ttek kereszts�g�t.

Figyelmeztessen benn�nket, hogy a kereszty�ns�g egyes �gai gyakorlatilag is vagy legal�bb elm�letileg v�laszthat�nak jelentik ki a bemer�tkez�st vagy meghint�st, teh�t nem k�vetelik kiz�r�lagosk�nt egyik gyakorlatot sem, ezzel is igyekeznek elker�lni a reform�ci� kor�nak eretnek�ld�z�s�t. Barth Int�zet�nknek itt ism�t k�n�lkozik egy sz�p feladata: p�tolnia nem lehet �vtizedekkel megk�sve, de tanuls�gos az okok kutat�sa, hogy Barth v�leked�s�r�l mi�rt volt olyan nagy hallgat�s a magyar reform�tus teol�gi�ban, hogy voltak�ppen az �ltala (meg fia �ltal) f�lvetett probl�m�knak m�g az ismertet�se is hi�nyzik n�lunk.

Gy�lekezetszer�s�g? Klerikalizmus �s hatalmaskod�s is jellemzi liturgi�nk v�lt �s �ll�tott k�lvini ir�ny� fejl�d�s�t, egyszer�s�d�s�t. Nem a gy�lekezetek, hanem vel�k szemben egyes p�sp�k�k vagy lelk�szek hatalmi �s �nk�nyes d�nt�se munk�lta a le�p�t�st, a szertart�s reduk�l�s�t pr�dik�l�sra �s n�mi esetleges f�ggel�kre. Valamennyi gy�lekezeti elem is csak f�ggel�kk�nt csatlakozik n�h�ny bibliai vers olvas�s�hoz, magyar�z�s�hoz. R�gz�tett rend n�lk�l. A Miaty�nk elhangz�sa k�t�tt, vagy az Apostoli Hitvall�s (volt id�, hogy elhagyt�k, p�ld�ul G�b�l G�sp�r az �rvacsor�s �gend�b�l). A lelk�sz tetsz�s�t�l f�gg a (k�s�bb csak r�gt�nz�tt) papi �s pr�f�tai im�ds�g milyens�ge, a gy�lekezeti �nek megv�laszt�sa is lelk�szi privil�gium.

R�szt v�llalhatn�nak �s kaphatn�nak liturgi�nkban a presbiterek �s a gy�lekezeti tagok a Biblia olvas�s�ban, s�t a gy�lekezeti im�ds�gok istentiszteleti elmond�s�ban. Ez k�lf�ldi protest�ns testv�regyh�zakban r�gi �s �ltal�nos szok�s. Az �nekkar (liturgikus �nekkar, nem alkalmilag »fell�p� vagy vend�gszerepl�« �nekkar) �s a k�ntor liturgikus funkci�ja szeml�leti v�ltoz�s n�lk�l nem tiszt�z�dhat. Alkalmilag (a l�vit�k szolg�lat�n t�l is) mindig volt vagy lehetett fakult�lt gy�lekezeti tag kis gy�lekezetekben, aki a lelk�sszel egy�tt �rvacsor�t osztott. Sz�rv�nyban, mozg� �rvacsor�z�s �rdek�ben nincs-e ideje, hogy ezt vissza�ll�tsuk? �ltal�ban az egyetemes paps�g gyakorlatilag l�tezhet-e n�lunk ilyen l�p�sek n�lk�l?

Bibliaolvas�s. Nem el�g a pr�dik�ci� r�vid (esetleg p�r szavas) textus�nak, �s sz�vegk�rnyezet�nek elhangz�sa. A Bibli�nak folyamatosan el kellene hangoznia templomainkban, amint a XVII-XVIII. sz�zadban ez m�g folyamatosan t�rt�nt.

Kompetencia. K�lm�n Farkas volt tal�n az egyetlen reform�tus lelk�sz, akinek lehetett volna fogalma az �protest�ns istentiszteleti �r�ks�gr�l. � aj�nlotta zsinatunknak, hogy legyen zene�rt� is az �nekesk�nyvi bizotts�gban, ne �gy, mint a XIX. sz�zad elej�n, amikor nem volt. Kutatott, m�st tal�lt a gradu�lokban, mint amit keresett. Csod�lkoz�son meg �rtetlens�gen alig jutott t�l. N�pszer�s�t� �r�saiban tud�shoz m�ltatlan kijelent�sek �rny�kolj�k szorgoskod�s�t. J�rtass�g n�lk�l becsm�relte csup�n azt, amit kora m�r elfeledett, neki is felesleges cirkalom �s cerem�nia volt. A gradu�lokat nem tudta �rtelmezni. A lament�ci�b�l kih�velyezett annyit, hogy a k�ntor a k�zep�t meg a v�g�t a sornak kegyetlen�l megcifr�zta. M�sok eddig sem jutottak. �rthet�, ha �rdemben semmit nem tudott a magyar reform�tus szakirodalom felmutatni, mik�zben k�sz�lt �gend�nk egys�ges�t�s�re, �s ehhez az ill� t�rt�neti alapoz�s hi�nyzott. Geleji Katon�r�l az idej�t m�lta megjegyz�sek m�ig ism�tl�dnek, liturgusi feldolgoz�s�ra nem akadt hozz��rt� m�ltat�.

A XX. sz�zad k�zepe �ta foly� egyh�zzenei kutat�sok felt�rtak eg�sz sor olyan mag�t�l �rtet�d� szertart�si saj�toss�got, amely ma m�r akkor is �jra�ratn� a liturgiai szakirodalom illet� fejezeteit, ha ilyenek sz�p sz�mmal lettek volna n�lunk magyar reform�tusokn�l. A reform�tus teol�giai k�ztudatba igen kev�s hatolt m�g bele abb�l, ami evidencia volt aty�inknak, �s reform�tus volt, ameddig ki nem irtottuk. Ma annyi az �ll�spontunk summ�ja, hogy ami most nem szok�sos n�lunk, az nem is reform�tus, nem is volt az, meg ne is legyen.

Vegy�nk m�g itt szem�gyre az el�z�kh�z kapcsol�dva k�t adotts�got, amelynek megold�s�ra bizonnyal nem kinevezett bizotts�g hivatott, azonban minden k�r�lm�nyek k�z�tt szembes�lnie kell vele.

Liturgikus fegyelem. Kegyess�gi t�pushoz val� tartoz�s �s az �ltal�nos szabadoss�g egyar�nt r�szes abban, hogy szoros �rtelemben nincs liturgi�nk. Aki csak az imak�z�ss�gi hangulatot �s technik�t v�li helyesnek �s kereszty�nnek, pr�b�lja a nagy gy�lekezet �nnepi istentisztelet�t is ennek m�dj�ra vezetni. M�sok gyermekcsoportok m�sor�t (�gy mondj�k ma m�r, minden agg�ly n�lk�l!) konfer�lj�k, vall�sos est�lyek elemeit meg mindenf�le k�sz�nt�ket kevernek a szertart�sba, ezt egy�ltal�n nem is tartj�k helytelennek.

�nekk�lt�szet. �prily Lajos gy�lekezetben �l� �s kiv�l� k�lt� volt. Ma, ha �nekreformra gondolunk, nincs megnevezhet� k�lt�nk, aki tudna gy�lekezeti �neket �rni. A sek�lyes �s kommersz k�nny�zene (ha egyh�zinak mondj�k, akkor is az) k�rait csak j�, sokkal jobb �nekek mai p�ld�i ellens�lyozhatn�k. Csakhogy versel� lelk�szeink olyan k�ltem�nyt is igen keveset �rnak, amelyet j� volna elmondani. Elszoktak az �l�sz�t�l. �nekelni val�, megzen�s�t�sre alkalmas vers�k sincs. �nekford�t�sok sem sz�letnek. Ez egyh�zunk �leterej�nek elapad�sa.

Csikesz S�ndor egykor hi�ba emelt sz�t a miatt, hogy a 19–20. sz�zadban egyre-m�sra sz�letett �gend�kon egy�ltal�n nem l�tszott „annak az �ri�si terjedelm� kutat�munk�nak a hat�sa, mely az eg�sz vil�gon j�rv�nyk�nt v�gigh�z�d� liturgiareformot k�s�rte �s megel�zte”.3 Hal�la ut�n hossz� �vtizedekig nem jav�tott ezen az �llapoton ama (j�r�szt nem tudom�nyos, nem teol�giai, hanem ink�bb egyh�zpolitikai) folyamat, amely megteremte az 1985-�s �s az 1998-as �gend�t.

Buzd�tson ez benn�nket, mert ha csak keveset siker�l is tiszt�znunk a k�zeli j�vend�ben, ha csak n�h�ny l�p�st tesz�nk is szeml�leti v�ltoz�s ir�ny�ba, m�r ler�ttunk valamit t�bb �vsz�zados ad�ss�gunkb�l, �s valamennyit v�ltoztattunk a siv�rs�gon,4 k�z�ny�n.5

JEGYZETEK

1. Karasszon Dezs� 2000-ben fogalmazta meg, hogy az istentiszteleti �nekl�snek a f�forr�sa nem a gy�lekezeti �nekesk�nyv, hanem a gradu�l. – 2. Fekete K�roly joggal �sszegezte ennyiben a legut�bbi vit�t is a kereszts�gr�l. (Ifj. Fekete K�roly: A kereszts�ggel kapcsolatos tanulm�nyok kritikai �sszefoglal�sa. Theologiai Szemle 1995/6. 363-371. U�: A kereszts�g problematik�ja gyakorlati teol�giai szemsz�gb�l. Collegium Doctorum 2007/1. 110-120.) – 3. Csikesz S�ndor eml�kk�nyvek. 5. k�tet. Sajt� al� rendezte M�dis L�szl�. Debrecen, 1943. A magyar reform�tus theologiai irodalom. 21. illetve 26. lap. – 4. A XX. sz�zad elej�n, els� egys�ges liturgi�nk megsz�let�s�t munk�lva nevezte a protest�ns egyh�zak liturgi�i k�z�tt a legsiv�rabbnak a magyar reform�tus liturgi�t N�n�ssy Lajos. – 5. A II. Helv�t Hitvall�s k�z�mb�ss�g�t az �nekl�ssel �s szertart�ssal kapcsolatban Nagy Barna hangoztatta, mint helyesb�tend�t. Ilyen soha nem t�rt�nt.