„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.”Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:
Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. János 3,16
Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik szívem. Zsoltár 28,7
… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti." Karl Barth
A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...
Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .
E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben, a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal
2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó
„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
- Tények a cigány holokausztról.
Tények a cigány holokausztról
Az utókor nehezen akarja elhinni, hogy megtörtént
Szita Szabolcs történész szerkesztésében könyv készült, amely a cigányok háborús üldöztetésének tanintézeti feldolgozásához nyújt segítséget. A kordokumentumokat és visszaemlékezéseket tartalmazó mű sok évtizedes hiányt pótol. A kötetről ma délelőtt konferenciát rendeznek Budapesten, a Belvárosi Pedagógiai Szolgáltató Központban.
A szakértők körében máig nincs egyetértés arról, hány áldozatot követelt Magyarországon a cigány holokauszt. A Roma Sajtóközpont tavaly kiadott könyve szerint az ötvenes években Erdős Kamill kutató ötvenezerre becsülte a cigány áldozatok számát, a hetvenes években a Nácizmus Üldözötteinek Bizottsága 28 ezer fős adatot szolgáltatott. Karsai László történész 1992-ben jelentette meg a témával foglalkozó könyvét: széles körű kutatások után arra a következtetésre jutott, hogy ötezerre tehető azon cigány honfitársaink száma, akiket 1944–45-ben etnikai hovatartozásuk miatt elpusztítottak, álorvosi kísérletekkel kínoztak és nyomorítottak meg, deportáltak vagy munkaszolgálatra hurcoltak. A korábbi közléseket Karsai szóbeszédre és szájhagyományra alapozott, megbízhatatlan adatoknak tartja. Érzékeltetésül Lakatos Menyhért írót idézi, aki 1984-ben – Erdős Kamillhoz hasonlóan – ötvenezerre, 1987-ben viszont már hetvenezerre becsülte a magyarországi cigányság veszteségét.
Nem kevésbé eltérőek azok a becslések sem, amelyek – Szita Szabolcs történész tájékoztatása szerint – általában 200–600 ezer közé teszik az európai roma áldozatok számát. A kilencvenes évektől inkább az utóbbi adat vált elfogadottá, a cigányok nemzetközi szervezetei ugyanakkor 1,5 millió áldozatról beszélnek. Ez a szám szerepel a párizsi roma központ nyilvántartásában is.
A cigány holokauszt rokon értelmű kifejezéseként az utóbbi években elterjedt a porrajmos szó, ennek jelentéséről azonban ugyancsak különböznek a vélemények. A porrajmos kifejezés Ian Hancock nyelvész értelmezésében lovári nyelven „felfalást”, „elemésztést” jelent. A Budapesten lévő Országos Cigány Információs és Művelődési Központ képviselői viszont nyilatkozatban tiltakoztak az ellen, hogy a porrajmost a cigány holokauszt szinonimájaként tüntessék fel. Szerintük ennek a kifejezésnek „nemi kitárulkozás” a pontos jelentése.
Az áldozatok számával és a szóhasználattal kapcsolatos viták nem változtatnak azon, hogy a második világháború éveiben olyan szörnyűségeket szenvedett el a magyarországi cigányság, amelyekről a közoktatásban mindeddig csak nagyon kevés szó esett. A már említett Szita Szabolcs történész szerkesztésében hiánypótló mű jelenik meg Tények, adatok a cigányok háborús üldöztetésének (1939–1945) tanintézeti feldolgozásához címmel. A könyv röviden ismerteti a romák történelmét, írásos kordokumentumokat és megrázó fényképeket közöl a cigányüldözés éveiből. Beszámol a magyarországi vérengzésekről, a túlélők visszaemlékezései alapján idézi fel a haláltáborok borzalmait.
A kérdésre, hogy szokott-e mesélni gyerekeinek a lágerévekről, az egyik életben maradt idős cigány asszony így válaszolt: – Hát nem hiszik el. Lehet, hogy maga elhiszi, lehet, hogy nem, ki tudja. A fiatalok nem hiszik el, azt mondják, a mama csak beszél. - Czene Gábor
Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
A többivel megbirkózom magam.
Akkor a többi nem is érdekel,
szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
nem kell más, csak ez az egy oltalom,
még magányom kiváltsága se kell,
sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
ha jókedvemből, önként tehetem;
s fölszabadít újra a fegyelem,
ha értelmét tudom és vállalom,
s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
S hogy a holnap se legyen csupa gond,
de kezdődő és folytatódó bolond
kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.
A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát.
A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal Oldal tetejére
AJÁNLOM AZ OLDALT
