Dr Bucsay Mih�ly:

A tarcali zsinatok �s a Tarcal-Tordal Hitvall�s jelent�s�ge

A tarcali zsinatok �s k�l�n�sen az 1562, �vi zsinaton elfogadott hitvall�s fontos l�p�st jelentenek azon az �ton, amelyen egyh�zunk haladt el�re av�gb�l, hogy a wittenbergi ir�ny f�ls�geit levetkezze �s a teljes �s k�vetkezetes reform�ci� egyh�z legyen.

A wittenbergi, m�sk�nt lutheri ir�ny k�vetkezetlens�ge �s emiatti gy�nges�ge akkor der�lt ki, amikor 1547-ben V. K�roly cs�sz�r ellenreform�ci�s hadai gy�ztek �s a diadalittas cs�sz�r un. �tmeneti int�zked�seket, interimeket l�ptetett �letbe. E rendelkez�sek szerint tov�bb is szabad volt a lutheri reform�ci� tan�t�sait hirdetni, de a templomi szertart�sok tekintet�ben- az �rvacsora k�t sz�n alatt v�tel�t kiv�ve -vissza kellett menni a r�gi, k�z�pkori gyakorlathoz. M�g a wittenbergi reform�ci� t�bor�nak jelent�s r�sze, ha f�j� sz�vvel is, de meghajolt ennek a parancsnak, s�t egyik vezet� teol�gusuk k�zre is m�k�d�tt a lipcsei interim kidolgoz�s�ban, addig e t�bornak m�sik, a Zwingli, Bullinger �s K�lvin tan�t�sai �ltal m�r meg�rintett fel�t �ppen ez a veszedelem �bresztette fel gyan�tlans�g�b�l �s k�sztette hat�rozott d�nt�sre. A cs�sz�ri interimeknek engedelmesked� egyh�zakat az a veszedelem fenyegette, hogy el�bb csak k�ls�leg, de azut�n, lassan �s �szrev�tlen�l, bels�leg is visszazuhannak a k�z�pkori �llapotokba, teh�t az interim ellenesek a reform�ci� k�vetkezetes v�grehajt�s�t �rt�k z�szl�ikra.

H�rom d�nt� k�rd�s

A szertart�sok k�rd�s�ben k�l�n�s er�vel figyeltek fel arra az ig�re, hogy hi�ba tisztelik azok Istent, akik emberek parancsolatait �s tudom�ny�t k�vetik. Elt�vol�tott�k teh�t a templomokb�l m�g azt a kev�s olt�rt, k�pet, osty�t �s miseruh�t is, amit a wittenbergi ir�ny meghagyott, �s amelybe fog�zva most a cs�sz�r az �sszes r�gi k�ls�s�geket vissza akarta hozni.

Az egyh�zi tanban is maradtak fenn k�vetkezetl�n-s�gek Luthern�l, m�gpedig az �rvacsoratanban �s az isteni gondvisel�sr�l sz�l� tan�t�sban. Az �rvacsora-tanban annak a bibliai igazs�gnak kellett �rv�nyt szerezni, hogy a b�nb�n� ember teljes �s val�s�gos egyes�l�se az �l� J�zus Krisztussal � s�kramentum-ban nem dologi �ton, hanem a hit csatorn�j�n �t, a Szentl�lek Isten munk�ss�ga �ltal megy v�gbe. M�sfel�l azt kellett kimondani, hogy �dv�ss�g�nk mindaddig bizonytalan, am�g magunkban �s �rde-meinkben, vagy ak�r csak tisztult vall�si felfog�sunk-ban is rem�nyked�nk, �s �dv�ss�g�nk alapj�t; nem Isten szuver�n elhat�roz�s�ban l�tjuk. Ez t�rt�nt meg a kett�s predestin�ci�r�l szol� tan kidolgoz�s�val.

Utolj�ra hagytuk az egyh�zi szervezett k�rd�s�t, amely azonban a reform�ci� megmarad�s�t n�zve nem volt- kev�sb� fontos, mint az el�bbiek. A wittenbergi reform�ci� meglehet�s k�z�nyt tan�s�tott ebben a k�rd�sben, nem alkotott saj�t egyh�zi szervezetet, hanem a fejedelmek �s vil�gi hat�s�gok, korm�nyz�s�ra b�zta az egyh�zat. �s b�r ezek j� ir�nyban is nagyon sokat tudtak tenni �s tettek is a reform�ci��rt; de m�sfel�l politikai �s katonai megfontol�sb�l, esetleg alku t�rgy�v� tett�k az eg�szet, �s elrendelt�k a k�z�pkori egyh�zi helyzet vissza�ll�t�s�t.

Ilyen lehet�s�g ellen v�dekezve �rt�k z�szl�jukra mindazok, akiknek sz�ven fek�dt a reform�ci� k�vetkezetes v�grehajt�sa, azt a k�lvini tan�t�st, hogy J�zus Krisztus egyh�z�nak a vil�gi magisztr�tussal �ssze nem kevert �s annak a bels� egyh�zi k�rd�sekben al� nem vetett saj�t korm�nyzata kell, hogy legyen.

Ezek a t�rekv�sek Magyarorsz�gon is �l�nk vissz-hangot t�masztottak. A h�rom r�szre szakadt, d�li �s k�z�ps� ter�letein t�r�k iga al� ker�lt orsz�gban a reform�ci� egyet jelentett a n�p �s a nemzet bels� meg�jhod�s�val �s megmarad�s�val. Viszont a 40-es �vek v�g�n n�lunk is munk�ba l�ptek B�cs �s R�ma sugallat�ra �s t�mogat�s�val az ellenreform�ci� hatalmai.

Ebben a helyzetben, az 50-es �vek elej�t�l kezdve a magyar reform�ci� munk�sai k�z�l is egyre t�bben gy�z�dtek meg arr�l, hogy a reform�ci�t n�lunk is csak annak k�vetkezetes v�grehajt�sa, a reform�tus reform�ci� �tj�n lehet a magyar n�p sz�m�ra meg�riz-ni.

Az udvari lelk�szek fontos szerepe

Ez ut�bbiak k�z�l sz�mosan �ppen tisz�ninneni' f��ri udvarokban, v�rakban �s gy�lekezetekben munk�l-kodtak. Ennek az eg�sz t�jnak m�g a k�z�pkorb�l sz�rmaz� igen eleven egyh�zi �s m�vel�d�si kap-csolatai voltak lengyel, n�met �s �szakolasz egyetemekkel. A fels�magyarorsz�gi m�gn�sok n�-melyike v�rakat �s nagykiterjed�s� uradalmakat mondhatott mag��nak az orsz�g d�li fel�ben is. A Per�nyi csal�d udvar�ban munk�lkod� lelk�sz�k egyik�t-m�sik�t felv�ltva l�tjuk tev�kenykedni S�rospatakon, illetve a bar�nyai Sikl�s v�r�ban. Ez azt jelentette, hogy ezek az evang�liumi munk�sok szemtan�kk�nt �lt�k �t �s mondt�k azut�n tov�bb, hogy mennyire a l�t �s nem l�t k�rd�se el� �ll�tott�k a magyars�got a t�r�k h�bor� testi-lelki megpr�b�l-tat�sai.

Az ilyen k�r�kben rendk�v�li elevens�ggel jelentkezett az eg�sz �n. Moh�cs-probl�ma. Ebb�l a k�rb�l emelt�k fel szavukat azok az �nekk�lt�k, akik el�sz�r l�tt�k meg Moh�csban a magyars�g egyh�zi �s erk�lcsi elt�velyed�s�nek isteni b�ntet�s�t, �s b�nb�natukban els�nek ragadt�k meg a megtart�s �tj�t az �l� J�zus Krisztusban �s az � evang�lium�-ban.

Nem v�letlen, hogy az �n. helv�t ir�ny �ppen a Tisza jobb �s bal partj�n tudott olyan m�rt�kben t�m�r�lni a wittenbergi ir�ny mellett megmarad� lelk�szekkel szemben, hogy a fels� �s als� Partium lelk�szeinek egy jelent�s csoportja m�r 1557-ben helv�t ir�ny� �ll�spontot foglalt el az �rvacsora k�rd�s�ben. Alig k�t �v m�lva ez az egys�g m�r az orsz�g eg�sz �szakkeleti �s keleti fel�re, valamint Erd�lyre is kiterjedt. Mint az 1559-ig �vi marosv�s�rhelyi hitvall�s tan�s�tja, ez az egys�ges �ll�sfoglal�s csak a k�zpontban �ll� k�rd�sre, az �rvacsor�r�l sz�l� tan�t�sra vonatkozott.
1562-re azut�n elk�sz�lt; �s sajt� �tj�n nyilv�noss�gra is jutott a Debrecen-Egerv�lgyi Hitvall�s, amelyekre szerz�i, M�liusz Juh�sz P�ter debreceni p�sp�k �s munkat�rsai, m�r a reform�ci� minden l�nyeges dogmatikai �s etikai, szertart�si �s szervezeti k�rd�s�ben ir�nyt mutatt�k, s�t m�g a l�nyegesnek nem tekinthet�, de a n�p mindennapi �let�ben m�gis fontoss�ggal b�r� egy�b k�rd�sekben is.
A Debrecen-Egerv�lgyi Hitvall�sr�l, amely a refor-m�tus reform�ci� eg�sz szeml�let�t kifejtette, m�gpedig a magyar el�zm�nyek, gondolkod�sm�d �s k�rnyezet sugallta sok eredeti von�ssal, egyh�zunk k�t �vvel ezel�tt eml�kezett meg m�lt� h�laad�ssal. Val�ban, e rendk�v�l becses munk�lat elk�sz�lt�vel olyan tiszt�z�d�s jutott nyugv�pontra, amelynek alapj�n az eg�sz orsz�gban megindulhatott a gy�lkezetek nagyobb reform�tus egyh�ztestekk� val� egybefon�d�sa.

  Mi�rt nem a Debrecen-Egerv�lgyi Hitvall�s?

Annak az �rdekes �s magyar�zatra szorul jelens�gnek vagyunk azonban tan�i, hogy az 1561. �vben, Tarcalon �sszegy�lekezett aba�ji, zempl�ni �s borsodi lelkip�sztorok m�gsem v�rt�k meg a debreceni munk�latok elk�sz�lt�t, hanem azt t�zt�k ki saj�t feladatukul,, hogy egy vezet� k�lf�ldi reform�tus szem�lyis�g B�ta T�dor egy �vvel el�bb megjelent, de m�ris nagytekint�ly� hitvall�s�t k�sz�ts�k el� az egyh�zvid�k sz�ks�geihez alkalmazott, r�vid�tett sz�veggel a k�vetkez� zsinat el�: �s b�r a Debrecen-Egerv�lgyi Hitvall�s 1562-ben, elhagyta a sajt�t, az ugyanezen �vben megtartott tarcali zsinat m�gis a B�za-f�le munk�latot emelte hitvall�si tekint�lyre �s ugyan�gy j�rt el az 1563. �vi tordai zsinat is Erd�ly reform�tusaira n�zve. A Debrecen-Egerv�lgyi Hitvall�s ilyesfajta mell�z�s�nek ok�t f�leg a k�vetkez� k�t ir�nyban kereshetj�k:

El�sz�r: A nagy siets�gben, ahogy M�liusz Juh�sz P�ter hitvall�sa a szorongatott egri vit�zek �s polg�rok oltalmaz�s�ra elk�sz�lt, a szerz�k a rendszeress�gre bizony nem sok gondot ford�tottak. A m�g gyakorlatlan nyomd�szok pedig akiket munk�jukban, a hitvall�s el�lj�r� besz�d�nek tan�s�ga szerint, a „d�h�s t�r�k" bet�r�se is zavart, annyi hib�t v�tettek, hogy v�g�l eg�sz „kijav�t� t�bl�t" kellett a k�nyvh�z csatolni. Igy ez a sim�tatlan ir�ny�, a kellet�n�l kevesebb id� �s gond r�ford�t�s�va megszerkesztett hitvall�s nem sz�m�thatott arra, hogy szimbolikus tekint�lyre emelkedhet.

M�sodszor: A B�za-f�le hitvall�s viszont minden tekintetben alkalmas volt, hogy ilyen tekint�lyre jusson. Krist�lytiszt�n t�kr�zte a reform�tus reform�ci� f�leg K�lvin �ltal kimunk�lt teol�gi�j�t, ezzel egy�tt a Magyarorsz�gon addig m�r el�rt teol�giai eredm�nyeket is. Ugyanakkor B�za hitvall�sa �ttekinthet� szerkezet�, vil�gos fogalmaz�s� �s, csiszolatlan irodalmi st�lusa mellett is, annyira sze�m�lyes �s p�sztori hang�, hogy ebben csak a Heidelbergi K�t� �ri majd el, �s m�lja is fel�l. Tartalmiilag minden l�nyeges k�rd�sben annyira egyezik a Debrecen-Egerv�lgyi Hitvall�ssal, hogy a tarcali aty�k azokban a r�szletk�rd�sekben, ame�lyekben tov�bb akartak menni a M�liusz�k hitvall�s�n, �ll�spontjukat B�z�n�l sem tal�lt�k meg, hanem k�l�n hat�rozattal kellett azt lesz�gezni�k.
�gy hat�rozt�k el, hogy keresztel�skor nem kell nevet adni a megkereszteltnek, tov�bb�, hogy a �h�zasfelekt�l nem kell templomi, esk�t k�v�nni �s v�g�l, hogy �rvacsoraoszt�skor osty�t nem szabad haszn�lni. Az els� k�t k�vetelm�nyt t�lzott volta miatt a k�vetkez� egyh�zi szok�s �s gyakorlat nem, is vette �t..

K�nos vessz�fut�s

I A Tarcalon �sszegy�lekezett lelk�szek nem valami vesz�lytelen dologra v�llalkoztak akkor, amikor azokat az igazs�gokat, amelyeknek a felismer�s�re eljutottak, egyh�zi hitvall�sukk�nt kinyilv�nitott�k. A vid�k hatalmas f�ldesura, Per�nyi G�bor, aki meg akart �llni a t�relmet �lvez� wittenbergi tanok �s szertart�sok mellett k�nos vessz�fut�st rendezett a tarcali zsinatnak az � birtokain lelkip�sztorkod� r�sztvev�i ellen. Ezek k�z�l az egyik legk�pzettebb �s legb�trabb, Thuri Farkas P�l, a Per�nyi luther�nus teol�gusaival v�vott hitvita ut�n tan�csosabbnak v�lte megfogadni M�liusz P�ter tan�cs�t �s a veszedelem el�l Biharba menek�lni. De most m�r az �ld�z�s sem tudta elt�r�teni k�z�s �ll�sfoglal�sukt�l a Tarcalon egy �rtelemre jutott lelk�szeket. Ha egy szem�ly bajba ker�lt is, maga az �gy j�l meg volt m�r alapozva. Mint l�ttuk, a Tarcali Hitvall�s alapj�n ment v�gbe a k�vetkez� 1563. �vben Erd�lyben is a reform�tus reform�ci� gy�lekezeteinek k�l�nv�l�sa a wittenbergi ir�nyt�l �s egyh�zz� t�m�r�l�se.

1567-ig a Tarcal-Tordai Hitvall�s sz�m�tott ir�nyad�nak a magyar reform�tus gy�lekezetekben. Az 1566. �vi g�nci zsinat nemcsak a Tarcal -Tordai Hitvall�s szimbolikus tekint�ly�t �j�totta meg, de arra is felsz�l�totta a lelk�szeket, hogy ismerkedjenek meg K�lvin k�t�j�val is, mely m�r a megel�z� zsinatban egyetemes szavazattal bev�tetett. L�tjuk teh�t, hogy eleink ezekben az �vekben B�z�t, illetve mester�t, K�lvint tekintett�k a Szent�r�s legh�bb tolm�csainak �s az � ir�ny�t�sukat fogadt�k el.
A soron k�vetkez� l�p�s �rdekes m�don m�gsem B�za vagy K�lvin nev�t emelte m�g magasabbra, hanem helyett�k a Bullinger Henrik�t a z�richi reform�ci� vez�ralakj��t, aki Zwingli Ulrich �r�ks�g�t �rizte �s �polta. Az 1567, �vi debreceni zsinaton nemcsak a Tisz�nt�li reform�tuss�g, hanem a tarcali hitvall�st al��r� aba�ji, borsodi �s zempl�ni egyh�zmegy�k k�nvisel�i is Bullinger Henrik m�v�t, a II. Helv�t Hitvall�st emelt�k most m�r �vsz�zadokra sz�l� �s m�ig tart� �rv�nnyel egyh�zunk szimbolikus k�nyv�v�.

Nagy hiba lenne ebben a d�nt�sben teol�giai ir�nyv�lt�z�s jel�t l�tni, vagy ak�rcsak gyan�tani is. Mert hiszen a Debrecenben �sszegy�jt aty�k nem B�za ellen�re, hanem egyenesen az � kezdem�nyez�s�re �s az � k�zvet�t�s�vel tett�k maguk�v� a II. Helv�t Hitvall�st, m�gpedig csak azut�n, hogy azt a genfi lelkip�sztorok, �l�k�n B�z�val, al��rt�k. A genfi lelkip�sztorok �pp�gy mint a debreceniek �s a tisz�ninneniek, de Eur�pa m�s reform�tus egyh�zai is, joggal �dv�z�lt�k Bullingernek ebben a hossz� id�n �t egybe�rlelt �s kikrist�lyos�tott munk�lat�ban a. v�gleges �sszek�t� kapcsot a reform�tus reform�ci� z�richi �s genfi �gai k�z�tt.

B�za �s a magyarok

De a Tarcal-Tordai Hitvall�s sem ker�lt teljesen a feled�s hom�ly�ba. Ha tekint�lyben m�r nem m�rk�zhetett is a II. Helv�t Hitvall�ssal, de joggal tekinthett�k azt a tiszta reform�tus teol�gia tanulm�nyoz�sra �rdemes t�kr�nek m�g a k�vetkez� sz�zadban is, �gy hogy 1655-ben latin �s magyar nyelven �j kiad�sa k�sz�lt el S�rospatakon, L�r�ntffy Zsuzsanna fejedelemasszony k�lts�g�n.

B�za T�dorr�l (1519-1605) eml�kezetbe id�zz�k �let�nek azokat a fontosabb mozzanatait, amelyek hat�sa megmutatkozik a Tarcal-Tordai Hitvall�sban is. �let�tja sokban hasonl�t a K�lvin J�nos�hoz.
Neki is meg kellett hoznia azt a d�nt�st, hogy feladja a sz�m�ra sz�lei �ltal megszerzett p�p�s egyh�zi javadalmat. De B�za m�g nagyobb ellent�tek legy�z�se �r�n tal�lta meg hely�t az evang�lium szolg�lat�ban, mint K�lvin. M�g ez ut�bbit csal�dja, atyj�nak hal�la ut�n, m�r kev�ss� g�tolta, addig B�z�nak hosszasan kellett k�zdenie atyja ellenkez�s�vel. V�g�l is a nagym�velts�g�, rokonszenves k�lsej�, p�rizsi sz�let�s� �s szellemi arisztokr�cia legbels�bb k�r�ben forgol�d�, ifj� ink�bb a bujdos�st �s a szeg�nys�get v�llalta, csakhogy az evang�lium �gy�nek szolg�lhasson. 1548-ban Genfbe menek�lt, majd a Lausanne-i iskol�ban v�llalt mint g�r�g nyelvtan�r keny�rkeres� �ll�st. A k�vetkez� �vekben egyre megbecs�ltebb seg�t�t�rs�v� n�vekedik a Genfben harcol� K�lvinnak. Nagy bibliai �s patrisztikai tud�sa, k�zdelmekben �s �ldozatokban izmosodott szem�lyes hite, �r�i �s sz�noki k�pess�gei kezdenek gy�m�lcs�ket teremni.
M�r az els�k k�z�tt �ll ott K�lvin oldal�n a Bolsec �s a S�rvet elleni k�zdelmekben. Nemcsak a hittani distincti�k mestere, de egy�nis�g�nek tal�n m�g megfelel�bb teret h�d�t meg a Zsolt�rok gy�lekezeti �nekekk� val� verses �tk�lt�s�ben, to�v�bb� a bizonys�gtev� �s �p�t� vall�sos dr�ma m�vel�s�ben. De rendk�v�l haszn�lhat� diplom�ciai jelleg� szolg�latokra is. Az 50-es �vekben t�bb �zben tett fontos utakat N�metorsz�gban az�rt, hogy politikai �s p�nz�gyi seg�ts�get eszk�z�lj�n ki az �ld�z�tt francia �s olasz reform�tusoknak �s hogy ezek misszi�inak keret�ben megk�s�relje k�zel hozni egym�shoz az �rvacsora k�rd�s�ben elt�volodott lutheri �s reform�tus ir�nyt. 1558 �sz�t�l Genfbe k�lt�z�tt �t, �s 1559-ben � lett a genfi Akad�mia els� rektora: K�lvin hal�la ut�n B�t�ra maradt a nagy �r�ks�g, az akkor m�r sok orsz�gban �l�, szenved� �s harcol� reform�tusok ir�ny�t�sa. M�k�d�tt B�za az egyh�zt�rt�net ter�n, � �rta meg K�lvin J�nos �letrajz�t. Kiv�l� �rdemeket szerzett a bibliai teol�gi�ban is. Az egyik legr�gebbi �s legfontosabb �jsz�vets�gi-sz�vegforr�s, a Codex Cantabrigensis-Claromontanus, a B�za nev�t viseli.

Nem szabad eml�t�s n�lk�l hagynunk v�g�l azt sem, hogy B�za melegsz�v�, b�zg� �s �ldozatk�sz bar�tja volt a magyar reform�ci� munk�sainak.

Ebben a vonatkoz�sban egy sorban �ll Melanchhonnal �s Bullingerrel. Mint kiad�nak, neki k�sz�nhetj�k Szegedi Kiss Istv�n t�bb nagy teol�giai m�ve megjelen�s�t. Ugyarcsak kiad�s c�lj�b�l behat�an foglalkozott M�liusz k�zirataival is. Seg�tette Szikszai Hellopaeus B�lint De sacramentis c. m�v�nek megjelen�s�t �s el�sz�t �rt hozz�. Magyar tan�tv�nyai �s levelez�t�rsai k�z�l id�zz�k fel m�g Thuri M�ty�s, Paksi Mih�ly, Amicinus Titus, Lask�i Cs�k�s P�ter �s K�rolyi P�ter nev�t. Skaricza M�t� 1570 v�g�n hat napot t�lt�tt k�rnyezet�ben �s B�za a genfi temet�ben elvezette �t K�lvin jeltelen s�rj�hoz. De negyedsz�zaddal k�s�bb szeretettel fogadta Szenczi Moln�r Albertet is.

Az els� sz�vegez�sben B�za a Tarcal-Tordai Hitvall�st azzal a c�llal vetette pap�rra, hogy �desatyja el�tt igazolja nagy elhat�roz�s�t, s�t hogy atyj�t is megnyerje az evang�liumnak. Ezen a sz�vegen �vek folyam�n sokat b�v�tett �s csiszolt. Bele�p�tette abba mindazt, ami hit�ben a K�lvin oldal�n v�vott szenth�roms�gtani, predestin�ci�s �s �rvacsoratani vit�k sor�n kikrist�lyosodott.
Benne vannak saj�t egyeztet� k�s�rleteinek eredm�nyei, de az egyh�zkorm�nyz�s �s az egyh�zi fegyelmez�s ter�n szerzett tapasztalatai is. A hitvall�s els� �zben 1560-ban jelent meg ilyen c�mmel: Confessio Christianae fidei, et ejusdem collatio cum Papisticis haeresibus. Ebb�l a sz�vegb�l a tarcali zsinati aty�k kihagyt�k az eg�sz hetedik fejezetet, valamint az �t�dik fejezet t�bb "mint tucatnyi cikk�t. Az el�bbi cikkek a p�p�s t�v�lyg�sekkel, az ut�bbiak pedig az egyetemes zsinat szervezet�vel foglalkoznak.

A kritika

E. F. K. M�ller, aki a Tarcal-Tordai Hitvall�s latin sz�veg�t reform�tus hitvall�sgy�jtem�ny�ben k�z�lte, t�ved abban, hogy a tarcali zsinat az�rt folyamodott B�za sz�veg�vel szemben kihagy�sokhoz �s v�ltoztat�sokhoz, mert „sok presbiteri�nus t�telt a magyar m�gn�s-rendszerrel szemben nem lehetett kereszt�lvinni" (Ide Bekenntnischriften ser reformierten Kirchen. Lipcse. 1903. XXXVIII.) A kihagy�sok val�di indoka sokkal egyszer�bb, ahogy ezt a tarcali aty�k meg is mondott�k. Szerint�k ,.brevitatis vausa", azaz a r�vids�g kedv��rt t�rt�ntek a kurt�t�sok. (E. F. K. M�ller id�zett m�ve 430:19 �s m�shol.) Az eredeti �s a Tarcalon bevett sz�veg �sszehasonl�t�sa ut�n nincs okunk szavukban k�telkedni. Sem hittani, sem Egyh�zszervezeti k�rd�sekben nincs a k�t sz�veg k�z�tt tartalmi elt�r�s. Ezt meg kell �llap�tani R�v�sz Im�r�nek egy odavetett megjegyz�s�vel szemben is (Magyar Reform�tus Egyh�zt�rt�net, 1520-1608. 188.), amely szerint B�za hitvall�sa presbiteren laikus presbitert �rtett, m�g a Tarcal-Tordai Hitvall�s ezt az elnevez�st „lelk�szi tan�csb�r�" �rtelemben haszn�lja. Val�j�ban azonban mindk�t sz�veg egyar�nt a korm�nyz�s �s fegyelmez�s teend�iben munk�lkod� egyh�zi szolg�t �rt presbiteren, an�lk�l hogy ak�r az egyik, ak�r a m�sik m�g csak sejten� is, hogy laikusokra vagy klerikusokra gondol-e?

A Hitvall�s �rt�kel�se

A Tarcal-Tordai Hitvall�s legkiemelked�bb tartalmi jellemvon�sa a bibliai-reform�tori megigazu-, l�stan m�lys�ge �s tisztas�ga. B�za annaka hangs�lyoz�s�t tartja legfontosabbnak, hogy nincs a kereszty�n ember �let�ben, a neki oszt�lyr�sz�l jutott vigasztal�sban �s rem�nys�gben semmi, amit �nmag�nak, �rdemeinek k�sz�nhetne. A meg�rdemeletlen, eg�szen ingyenval� isteni kegyelem emberi csatorn�ja, a hit sem valamif�le emberi buzg�lkod�s term�ke, hanem a Szentl�lek aj�nd�ka �s nevel� f�radoz�s�nak gy�m�lcse. Ebben a k�rd�sben a v�laszt�kos st�lus� �r� nem idegenkedik m�g az ilyen er�s kifejez�st�l sem: „Szinte oly neh�z minek�nk a magunk akarat�b�l hinni, mint a d�gnek rep�lni." (Kiss �ron: A XVI, sz�zadban tartott magyar reform�tus zsinatok v�gz�sei. Bp. 1881. 311, lap. A k�vetkez�kben Kiss.)

A leg�jabb kutat�sok szerint a Heidelbergi K�t� egyik legf�bb forr�sa �ppen B�z�nak ez a hitvall�sa. Nem is annyira tartalmi vonatkoz�sban szembe�tl� ez, hanem ezen t�lmen�en a szem�lyes, az �t�lts�get t�kr�z�, bizonys�gtev� �s �p�t� hangban: A Tarcal-Tordai Hitvall�s egyszer�, nyugodt mondatai m�g�tt bels� harcok, az eg�sz embert m�rlegre tev� medit�ci�k �llnak. Szinte utol�rhetetlen�l �les �s finom az az �nvizsg�lat, amely a III. fejezet 15. cikk�ben t�kr�z�dik.
Augustinusi m�lys�gekben j�r B�za, amikor arr�l sz�l, hogy „Mik�ppen �l Isten az embernek b�n�vel az � dics�s�g�re?" (III. fejezet 16. cikk.) Eml�kezetbe v�s�d� mondatokban vil�gosodik meg el�tt�nk a p�p�s �rdemteol�gia felsz�ness�ge �s azzal szemben az ingyenval� kegyelem evang�liumi tudom�ny�nak eligaz�t� �s szolg�latra ind�t� ereje. (Kiss 332, 334, 339, 356, 377, 382.)

Tov�bbi jellemvon�sai a Tarcal -Tordai Hitvall�snak az �kumenicit�sr� val� t�rekv�s �s az okos, j�zan m�rt�ktart�s. B�za �gy fogalmazott, hogy Luther �s Melanchthon (Kiss 363), vagy Zwingli �s Bulling (Kiss 366) megszokott, kedvelt kifejez�seib�l ott legyen a hitvall�sban mindaz, ami annak szerves egys�g�be be�p�thet�. A b�kess�g �s az. egys�g �rdek�ben a hitvall�s ilyen �kumenikus sz�vbeli t�gass�ggal �r�dott. M�g a r�mai katolikus teol�gi�nak is el�bemegy kiss� B�za a M�ria-tanban, m�sfel�l viszont ann�l nagyobb nyomat�kkal �llap�tja meg, hogy a s�kramentumokban nem mi adunk valami aj�nd�kot Istennek (Kiss 367), teh�t, hogy az ezt az igazs�got vissz�j�ra ford�t� p�p�s mise nem m�s, mint iszonyatos b�lv�nyoz�s" (Kiss 364).

J�zan �s okos m�rt�ktart�s sz�lal meg az egyh�zszervezetr�l (Kiss 391, 401), az egyh�zi fegyelmez�sr�l (Kiss 399), a szeparatista „�jkereszty�nekr�l" (Kiss 410) �s a chiliazmusr�l sz�l� cikkekben.

B�za a Debrecen-Egerv�lgyi Hitvall�s szerz�ihez hasonl�an nagyra �rt�keli a tapasztal�st. Az ember vegye komolyan azt, amit �rz�keivel megfoghat �s okuljon bel�le. ,A szeml�tom�sb�l" tanulni kell - �rja (Kiss 404). Egyh�zt�rt�netileleg el�remutat�nak tekinthet� az is, hogy a szertart�sok k�rd�s�ben k�vetkezetesen ragaszkodik az �jsz�vets�gi egyszer�s�ghez (Kiss 382), tov�bb�, hogy az egyh�zkorm�nyz�s ter�n nagyon hat�rozottan foglal �ll�st a k�l�n egyh�zi szervezet, az egyh�zi auton�mia mellett (Kiss 382, 396). De nyilv�nul ez a halad� von�s, mint a legsz�lesebb, a t�rsadalmilag mell�z�tt r�tegekkel val� szolidarit�s, az azok �rdekeit mag��v� tev� �ll�sfoglal�s, olyan r�szletekben is, mint amikor pl. lesz�gezi, hogy Isten megcs�fol�sa az olyan papi im�ds�g, amelyet a h�vek nem �rtenek, vagy amikor k�veteli, hogy a Szent�r�st �s a hit dolgair�l sz�l� tan�t�sokat oly m�don kell k�zreadni, hogy hozz� tudjanak jutni azokhoz a n�k is �s �ltal�ban mindenki (Kiss 325. 351, 353). Legink�bb el�remutat� azonban az a hitvall�s etikai gerinc�t k�pez� �s ennek megfelel� minduntalan visszat�r� tan�t�s, hogy az istenf�lelem �s a felebar�ti szeretet, a hit �s a bel�le fakad� j�cselekedetek elv�laszthatatlanok egym�st�l, k�lcs�n�sen, tan�s�tj�k egym�s megl�t�t �s val�dis�g�t.

Ha m�gis l�tunk a Tarcal-Tordai Hitvall�sban a Debrecen-Egerv�lgyi Hitvall�ssal �sszehasonl�tva visszafel� tett l�p�st is, akkor azt, olyan kev�sb� l�nyeges von�s, mint pl. a kor�bban itthon kibontakozott isten-k�p teol�giai h�tt�rbeszorul�sa mellett, abban �llap�thatjuk meg, hogy a Debrecen-Egerv�lgyi Hitvall�s nemcsak teol�giailag �s elvben �llap�tja meg az istenf�lelem �s a felebar�ti szeretet egybetartoz�s�t, hanem nagy b�kez�s�ggel alkalmazza is ezt a t�telt a korabeli magyar �let testi-lelki, kultur�lis. �s gazdas�getikai probl�m�inak az oldozgat�s�ra, az emberi boldogul�s �s b�kess�g munk�l�s�ra. Ez egyben azt is megmutatja nek�nk, hogy mikor �l�nk helyesen azzal a, teol�giai tiszt�z�d�ss�l, amely a kor�bbi magyar eredet� k�s�rletekkel szemben a Tarcal-Tordai Hitvall�sban, a II. Helv�t Hitvall�sban �s a Heidelbergi K�t�ban jelentkezik. Akkor, ha az egyh�zi �let legfontosabb tartalm�t, a napi felebar�ti probl�m�k oldozgat�s�t, a hitvall�s megvil�g�tja �s seg�ti, nem pedig ezeknek a feladatoknak a hely�re tolakszik egy, a szavakban kimer�l�, a formul�kat ism�telget�, azokon v�v�d� gy�m�lcstelen konfesszionalizmus form�j�ban. J�zus Krisztus nem hittani formul�khoz akarja elvezetni az �v�it, hanem els�sorban a bajokkal k�zd� emberekhez. Az egyh�z minden �z�ben gyakorlati �let�tj�n olyan a hitvall�s, mint egy sz�les, term�keny v�zj�r�snak a m�ly �s egyenes medre. amely az �radat ir�ny�t �rzi �s mutatja. Egyh�zunk �ppen az�rt eml�kezik meg m�lt� h�laad�ssal t�rt�neti hitvall�sair�l, mert azokban Isten Ig�j�b�l felismert szolg�lat�hoz tal�lt �s tal�l biztos ir�ny�t�st �s gazdag er�forr�st. Reform�tus Egyh�z XVI. 1964. 149-152 dr. Bucsay Mih�ly

JUBILEUMI �NNEP�LY TARCALON J�nius 21-�n a tarcali templomban h�laad� istentiszteletet �s eml�k�nnep�lyt tartott a Tisz�ninneni Egyh�zker�let, az 1561-1564. �vi tarcali zsinatokra . �s az 1962. �vi Tarcali Hitvall�sra eml�kezve, azok 400-ik �vfordul�j�n. Az �nnepi istentiszteleten ig�t olvasott Keresztry L�szl� lelkip�sztor, ig�t hirdetett R�sky S�ndor egyh�zker�leti f�jegyz�. Az �nnepi k�zgy�l�st de. �jsz�szy K�lm�n, a ker�leti f�gondnok helyettese nyitotta meg. El�ad�st tartott dr. Bucsay Mih�ly, a budapesti Teol�giai Akad�miai professzora. �nekelt a taktab�ji vegyeskar �s Iszlay Jen� karcsai lelkip�sztor (N�methy Ferencnek, a zsinat patr�nus�nak a dics�ret�t 273.) Az �nneps�get Komj�thy Alad�r esperes, p�sp�k helyettes z�r�besz�d� rekesztette be.