PÜNKÖSDRE
Jöjj, Szentlélek
Várunk Téged,
Kicsik, nagyok
Sírunk Érted!
Lelkem szárnya
Hozzád száll a
Csodálatos
Mennyországba.
Ottan kéri,
Ott reméli:
Legyen a föld
Tiszta, égi!
Jöjj, Szentlélek,
Áldj meg minket,
Vidámítsad
A szívünket
Kárász Izabella
PÜNKÖSD UTÁN
Pünkösd előtt - sóvárgás titkos mélye.
Pünkösd előtt - ígéretek zenéje.
Pünkösd előtt - esedezés, esengés.
Pünkösd előtt - halk hajnali derengés.
Pünkösd előtt - szent vágyak mozdulása.
Pünkösd előtt - koldusszív tárulása.
Csendesen várni - várni, hinni, kérni!
Aztán - boldog pünkösd utánba érni!
S pünkösd után - szent égi erőt-vetten,
pünkösd után - Lélekkel telítetten,
pünkösd után - bátor tanúvá lenni,
pünkösd után - szolgálni, égni, tenni,
pünkösd után - régit kárnak ítélni,
Krisztusnak élni és másoknak élni,
minden mennyei kincset elfogadni,
és pünkösd után - adni, adni, adni!
Turmezei Erzsébet
PÜNKÖSD UTÁN
Pünkösdig hallgattak. Vártak. Hallgattak.
Szívükben szunnyadt a húsvéti hír.
Nem mentek vele. Egy helyben maradtak.
Aztán pünkösd lett, és ütött az óra.
Zendült a szó: Lélek volt és erő.
És háromezren állottak
egyetlen prédikációra.
És egyház született.
Ma is megmozdul ezer és ezer szív
hogyha a szó Lélektől ihletett.
Lélektelen mennyit beszéltünk már mi...
Tanuljunk csendben a Lélekre várni.
Túrmezei Erzsébet
Pünkösd (Ap.Csel.2.r.)
Sebesen zúg a szél. Égből leszáll a tűz.
Sok nyelven Istent mind együtt imádja.
A Megfeszített: Úr, és hozzá tér a nép.
Beérik a Szentlélek aratása.
Siklós József
Egységben (2,42-47.)
Új csoda: Lélek tüzében összeforr
új nép: hitben imádságban egy.
És egy Kenyéren él, mindenben osztozik.
És egyre boldogabb. És egyre népesebb.
Siklós József
HIMNUSZ A SZENTLÉLEKHEZ
Ki hajdan ősvizek felett lebegtél
a mindenség kavargó káoszán,
Te látomás a próféták szemében,
ajkán ítélet, szívén szent remény,
dicsőség néked áldott Harmadik!
Ki Megváltónk formáltad földi testté,
hogy Benne leljünk égi életet,
örök vonzásoddal Hozzá vezettél,
Te adsz hitet nekem s növekedést.
Megszentelő munkád magasztalom!
Apostolok szívében lángoló tűz,
és bűnbánatra hajtó hatalom vagy,
eklézsiát teremt élő szívekből
erőd, mely tartja népedet ma is.
Ó, egység drága Lelke áldva légy!
Mert Jézusunkban Istent láttatod meg,
s imádni Őt, amint kell, megtanítsz,
és elvezetsz Te minden igazságra,
s bennünk maradsz ígéreted szerint,
ó, dics neked, tanító bölcs Vezér!
Hálám jeléül vedd szívem lakásul,
legyen szolgálatodnak székhelye,
hogy én is szolgáló lélek lehessek,
Lényednek teste, áldott eszköze!
Balog Miklós (Ünneprontás, 64. old.)
NYERTETEK-E SZENTLELKET?!
Alszik a szívben lángod, szeretet,
mit régi tüzek hamva elfedett,
mert könny locsolja, forró siratás.
Nem vethet lángot az alvó parázs.
És tesz a lélek élettelenül,
és vet új magot, szeretetlenül,
és jár és él és nincsen aratás,
mert alszik benne a régi parázs.
Amíg le nem jő Isten Szelleme,
a lelkek mélyét nem tölti tele,
míg csak sóhaj száll az ima helyett –
szunnyad a parázs… Nem lesz életed!
... Gyújtsd fel a régi tüzet, Istenem,
hogy minden lélek csodákat tegyen,
Vetése nőjön, míg a napba néz,
Legyen tüzeket gyújtó égi kéz!
Legyen a dal, a hang, az akarás,
s míg lángra gyúl a sok régi parázs,
Valóság legyen a nagy felelet:
Igen! Elnyertük áldott Lelkedet!
Kárász Izabella, (Fényből fényességet, )
PÜNKÖSDI ZSOLTÁR
Dicsőség Néked, mennyei Tűz!
A Lélek piros rózsája,
élő akarata vagy!
Áldozócsütörtökünk éjszakáját,
Jézus után tekintő szemünket,
szomorú, csüggedt életünket
csodás, új fénybe hozó!
Jöttödre kigyúlt bennünk a cél,
a prófétaság továbbvitele,
Jézus újbóli megtalálásának
velünk maradásának ereje.
Szomorú szívű tanítványoknak
áldott pünkösdi Lélek, Tűz, Erő,
Élet, Hit, üdvösség mind Te lettél…
Nagyobb öröm számunkra nincsen ennél,
kik egységben Jézusra várhatunk…
Csapjon ujjongó zsoltárba szavunk!
Pünkösdi fény ragyogjon a szemünkben:
Velünk van Szentlelkében az Isten!
Kárász Izabella (Fényből fényességet, )
IGAZI PÜNKÖSD
Csak úgy lehet igazán
pünkösd itten,
ha mindenben mindenünk
lett az Isten…
Ha nem lehet, nem tudunk
élni másképp,
csak pünkösd szent hatalmas
Krisztusáért.
Ezért indít pünkösd ma
engem térdre,
hogy élhessek pünkösdben,
de csak Véle…
Kárász Izabella (Fényből fényességet, )
Énekek
Atya, Fiú, Szentlélek, Tedd trónoddá szívemet;
Mint a tanítványoknál, Bennem is úgy lakozzál!
2. Igazságnak Szelleme, Légy életem vezére!
Nélküled eltévedek, Jó ösvényre nem lelek.
3. Világosság Szelleme, Erősíts meg hitembe’,
Mellyel Jézust felöltöm, És bőven gyümölcsözöm!
4. Buzgóságnak Szelleme, Szálljon lángod lelkembe!
Tisztítsd meg a szívemet, Templomoddá hadd legyek!
5. Szeretetnek Szelleme, Szükségem van erődre;
Segíts arra engemet, Hogy szeretni kész legyek!
6. Te, szentségnek Szelleme, Vonulj be a szívembe,
Adjad, hogy az életem Igaz, tiszta, szent legyen!
7. Reménységnek Szelleme, Vezess föl a mennyekbe,
Szívem Benned örvendjen, Örökké boldog legyen!
A hit hangjai, 62
Ha zendül az Úr Lelke, Mennyből alájövő,
S szétjár éltet lehelve: Ó, az dicső idő!
Ha bűnösöknek ezre Az Úrhoz menekül,
Akkor a hívek lelke Boldogságtól hevül.
2. Ha kél igaz bűnbánat, És könny fakad nyomán,
Sok szívben hő vágy támad A békesség után;
Ha néma nyelvek szólnak, És látnak a vakok,
A büszkék meghajolnak: Ezek dicső napok!
3. Istennek szent Igéje Hangzik körös-körül:
A Krisztus drága vére Minden bűnt eltörűl.
Kit bűne tűzként éget, S ki hordoz nagy terhet,
Találni békességet Mind Jézushoz siet.
4. Ó, küldd alá, nagy Isten, Lelked leheletét,
Hogy Hozzád hadd siessen, Ki Tőled távol még!
E széles földnek népe, Hogy Krisztusé legyen,
S dicséretét hirdesse Itt és a mennyben fenn!
(*BGyÉ. 162. A hit hangjai, A hit hangjai: 265)
Isten élő Lelke, jöjj, áldva szállj le rám,
Égi lángod járja át szívem és a szám!
Oldj fel, küldj el, tölts el tűzzel!
Isten élő Lelke, jöjj, áldva szállj le rám!
2. Isten élő Lelke, jöjj, légy vezérem itt,
Ó, segíts, hogy hagyjam el bűnök útjait!
Oldj fel, küldj el, tölts el tűzzel!
Isten élő Lelke, jöjj, légy Vezérem itt!
3. Isten élő Lelke, jöjj, hadd lehessek szent,
Jézusommal légyek egy már e földön lent!
Oldj fel, küldj el, tölts el tűzzel!
Isten élő Lelke, jöjj, hadd lehessek szent!
4. Isten élő Lelke, jöjj, győzedelmet adj,
S majd a végső harcon át mennybe fölragadj!
Oldj fel, küldj el, tölts el tűzzel!
Isten élő Lelke, jöjj, győzedelmet adj!
(*BGyÉ. 168. A hit hangjai: 304)
Isten fénylő dicstrónjától Jöjj, Szentlélek, jöjj hozzánk!
Prófétáktól ígért áldást, Kérünk, újból hozd le ránk!
Szívünk jobban lángra lobban, Hogyha átjársz, égi Tűz,
Bűntől tépett szövetséget Lángod újból összefűz.
2. Sok aggódó szolgád kérdi: Meddig késel, jössz-e már?
Hogyha vársz még, Nálad nélkül Rombol, pusztít a halál.
Szívünk jobban összedobban, Ha betöltesz, égi Tűz,
Szétszóródott félénk nyájat Erőd újból összefűz.
3. Ha a Szél zúg s felhő támad, Újból éled a remény;
Hozzád száll hát imádságunk: Jöjj el, jöjj el, égi fény!
Így a szívünk, újult szívünk Buzgósággal érted ég;
Angyalkarral énekeljük: Istené a dicsőség!
(*BGyÉ. 163. A hit hangjai: 305)
Jöjj, Szentlélek, mennyekből, Hószín galamb Istentől,
Áldott égi szeretet, Töltsd be árva szívemet!
2. Ó, Szentlélek, drága fény, Téged bírni vágylak én!
Jöjj, foglalj el teljesen E csodás, szép ünnepen!
3. Szép tavasznak reggelén Tündököljön hit, remény:
Hogy te ápolsz engemet, S mennybe viszed lelkemet!
A hit hangjai: 406
Jövel, Szentlélek Úr Isten! Töltsd be szíveinket épen
Mennyei szent ajándékkal, Szívbéli szent buzgósággal;
Melynek szentséges ereje Nyelveket egyező hitre
Egybegyűjte sok népeket, Kik mondván így énekeljenek:
Halleluja! Halleluja!
2. Te, szentségnek új világa, Igédnek vezess útjára,
Taníts Téged megismernünk, Istent Atyánknak neveznünk!
Őrizz hamis tudománytól, Hogy mi ne tanuljunk mástól;
És ne légyen több más senki, Hanem Krisztus, kiben kell bízni!
Halleluja! Halleluja!
3. Ó, mi édes Vigasztalónk, Légy kegyes megoltalmazónk,
Hogy maradjunk útaidban, Ne csüggedjünk háborúnkban!
Erőddel elménket készítsd, Gyenge hitünket erősítsd,
Hogy halál és élet által Hozzád siessünk hamarsággal!
Halleluja! Halleluja!
(*BGyÉ. 159. A hit hangjai: 4ö9)
Küldd Szentlelked, kérlek, Uram, Küldd hő, buzgó imámra;
Hogy tanítson, vigasztaljon És vezessen útadra!
Bűnteherrel, messze Tőled, Sötét éjben bolyongtam.
Tűzoszloppal, égi fénnyel Vezess, vezess ó, Uram!
2. Meghallgattál s fényt gyújtottál, Amit soha nem láttam.
Bús lelkemmel, tört szívemmel Szent örömre találtam.
Ó, én lelkem, hirdesd széjjel, Mint jött Isten tefeléd;
Mint jött Jézus, és üdvödért Föláldozta életét!
3. Népmilliók, zarándokok Téged, Uram, keresnek.
Hallasd szavad, ó, Megváltóm, S küldd vezérül Lelkedet!
Hadd leljenek fényt és erőt, Zúgjon ének, örömár:
Te vagy, Jézus Isten Fia, Mindörökké Úr s Király!
(*BGyÉ. 160. A hit hangjai: 433)
Lelked által, Istenem, Hadd legyen Tiéd szívem!
Bennem bálványtrónokat Döntsön össze szent szavad!
2. Lelked védjen szüntelen, Bűntől oldozd fel szívem!
Átkos vágyak láncait Törje szét bennem a hit!
3. Lelked lángja, Istenem, Fénnyel járja át szívem!
Bűnök éje múljon el, Áldj meg újult élettel!
(*BGyÉ. 170. A hit hangjai: 447)
Nem erővel, sem hatalommal, Hanem az én Lelkemmel!
Nem erővel, sem hatalommal, Hanem az én Lelkemmel!
Ezt mondja, ezt mondja a Seregeknek Ura.
Nem erővel, nem hatalommal, Hanem az én Lelkemmel!
A hit hangjai: 552
Ó, jöjj, Te égi Harmat, Hasd át a lelkünket!
Ó, jöjj, és szenteld, áldjad A jámbor híveket!
Add szent erőd, mely éltet, Mert már elfáradtunk. | 
AJÁNLOM AZ OLDALT
