Scheiber S�ndor

A Magyar Izraelit�k Orsz�gos K�nyvt�ra

Az Orsz�gos Rabbik�pz� Int�zet k�nyvt�ra

Az Orsz�gos Rabbik�pz� Int�zet 1877. okt�ber 4-�n nyitotta meg kapuit. M�r el�tte sz�ks�g volt arra, hogy k�nyvt�rral szerelj�k fel. 1871. j�lius 9-�n hunyt el Lelio DELLA TORRE, a p�duai Rabbik�pz�n a talmud �s decizorok docense. A zsolt�rokat �s az im�ds�gos k�nyvet ford�totta olaszra. Enn�l nagyobb �rdeme, hogy �rt�kes k�zirat- �s k�nyvt�rat gy�jt�tt �ssze. Ez a gy�jtem�ny k�l�n�sen k�ziratban, �snyomtatv�nyokban �s antikv�kban volt gazdag. �sszesen 1404 t�telt tartalmazott. KAUFMANN D�vid professzor, az int�zet els� k�nyvt�rosa - maga is k�nyvgy�jt� - 1877 j�lius�ban vette �t. Ehhez j�rult az 1876-ban elhal�lozott OPPENHEIM D�vid nagybecskerei rabbi k�nyvt�ra, amely az �jabb zsid� irodalom term�s�t tartalmazta. A kett� egy�tt kb. 5000 k�tetet tett ki.

Ez a kiindul�si �llom�ny az id�k folyam�n a k�vetkez� gy�jtem�nyekkel gyarapodott:

EHRLICH Ede nagyv�radi rabbi (megh. 1882. m�rc. 22.) az Int�zetre hagyta 2330 k�tet�t.

HOCHMUTH �brah�m veszpr�mi f�rabbi (megh. 1889. j�n. 10.) k�nyvt�r�t ugyancsak az Int�zetre test�lta.

BRILL S�muel L�w pesti rabbinak, az Orsz. Rabbik�pz� Int�zet tan�r�nak (megh. 1897. �pr. 8.) k�nyvt�r�t, amely r�gi, ritka nyomtatv�nyaival t�nt ki, a pesti Szentegylet �s n�h�ny mag�nos megv�s�rolta �s az Int�zetnek aj�nd�kozta. A 2510 k�tetet k�l�n kezelt�k, s csak napjainkban olvasztottuk a Nagyk�nyvt�r �llag�ba. K�r�ltekint� k�nyvv�s�rl�saira f�nyt vet az L. Zunzzal val� lev�lv�lt�sa.

BLOCH M�zes, az Orsz. Rabbik�pz� Int�zet els� eln�ke (megh. 1909. aug. 10.) v�grendeletileg az Int�zetre hagyom�nyozta a k�nyvt�r�t. Ez k�l�n�sen hal�chikus anyagban �s a responzum-irodalomban volt jelent�s.

1917-ben a k�nyvt�r �llaga 34.416 k�tetet tett ki.

A n�metek az �p�letet m�r az els� napon, 1944. m�rc. 19-�n, megsz�llt�k �s koncentr�ci�s t�borr� alak�tott�k. Eichmann szem�lyesen l�togatta meg a k�nyvt�rat, mag�val vitte kulcsait �s katal�gusk�teteit. Id� �s vagon hi�ny�ban azonban csak azt a k�t szakot sz�ll�totta el, amely a magyar zsid�s�g t�rt�net�t tartalmazta. A v�gc�l egy N�metorsz�gban fel�ll�tand� Zsid�kutat� Int�zet lett volna. A k�nyvek Pr�g�ig jutottak el, onnan egy r�sz�k visszaker�lt a felszabadul�s ut�n.

Budapest ostrom�nak utols� napjaiban bomba hullott a k�nyvt�rra, s az eg�sz traktus a II. emeletr�l az I. emeletre zuhant. Onnan mentett�k ki a megmenthet�ket. A k�ziratok �s �snyomtatv�nyok sziklapinc�ben �rz�dtek meg. A hi�nyok p�tl�s�ra sz�mos hagyat�kot szerezt�nk meg.

A Pesti Izraelita Hitk�zs�g k�nyvt�ra

1921-ben ny�lt meg. Alapj�t KELLER J�zsefnek, a Rumbach utcai zsinag�ga k�ntor�nak - a talmudi irodalomban kiemelked� - k�nyvhagyat�ka vetette meg. Ehhez j�rultak a k�vetkez� gy�jtem�nyek: BACHER Vilmosnak, az Orsz. Rabbik�pz� Int�zet igazgat�j�nak (1850-1913) k�nyvt�ra; SCH�N D�vid hittan�r (1851-?) k�nyvgy�jtem�nye; KOHN S�muel pesti f�rabbi (1843-1920) hagyat�ka; FRIEDLIEBER Ign�c, volt szolnoki rabbi, k�s�bb pesti vall�stan�r (1847-?) k�nyvt�ra.

A 8000 k�tetnyi k�nyvt�r el�sz�r a Doh�ny utcai zsinag�ga egyik emeleti term�be ker�lt, majd 1936-ban a Wessel�nyi utca 44. sz�m alatti iskol�ba. Akkor m�r 13.105 k�tetre r�gott. Ebb�l 5500 k�tet hebraica, a t�bbi judaica. A magyar nyelv� judaica 1300 m�vet tett ki.

A felszabadul�s ut�n a Hitk�zs�g vezet�s�ge besz�ll�totta WEISZ Miksa rabbi (1872-1931) gazd�tlanul maradt k�nyvt�r�t �s beolvasztotta �llom�ny�ba. Ugyanezt tette a PIH Fi�gimn�zium�nak - a modern h�ber irodalomban gazdag - k�nyvt�r�val. A hitk�zs�gi k�nyvt�r 1950-ben az Orsz. Rabbik�pz� Int�zet �p�let�be ker�lt, �s egyes�lt vele, Magyar Izraelit�k Orsz�gos K�nyvt�ra n�ven.

K�ziratok

K�ziratt�runk sz�mos olyan k�dexet tartalmaz, amely az egyetemes zsid� tudom�ny �rdekl�d�s�nek el�ter�ben �ll:

- T�NCHUM b. J�sz�f Jerus�lmi - amint neve is mutatja - Jeruzs�lemben �lt a XIII. sz�zad k�zep�n. Testes sz�t�rt �rt M�jmuni Misn� T�r�j�hoz. A mi p�ld�nyunk h�tk�tetes, benne Neubauer Adolf, majd B�chler Adolf kezdt�k kijegyezni forr�sait. Egy-egy bet�j�t kor�bban disszert�ci�kban mutatt�k be. Kritikai kiad�s�t most k�sz�ti sajt� al� Hadassa SHAY.

- A Pet�ch Deb�r�j c. grammatikai m� marg�j�n olvashat� a Szindb�d-mese h�ber verzi�ja. Sz�vege nemr�g ker�lt kiad�sra.

- Van p�ld�nyunk Juda HELL�VI, a k�z�pkor legnagyobb h�ber k�lt�je Div�nj�b�l.

- Gy�jt�k�tet tal�lhat� a S�BB�T�J CEVI �lmessi�sra vonatkoz� iratokb�l.

- N�lunk van Saul MORTEIRA amszterdami rabbi (XVII. sz�zad) autogr�f pr�dik�ci�inak �t k�tete (Giv�t Saul). Tan�tv�nyai k�z� tartozott Spinoza is. Tagja volt annak az egyh�zi b�r�s�gnak, amely Spinoz�t ki�tkozta.

- Teljes p�ld�nyunk van �brah�m FARISSOL bibliamagyar�z� �s geogr�fus M�g�n �brah�m c. vitairat�b�l, amelyb�l eddig csak egyes fejezetek jelentek meg. Ugyancsak az � m�solat�ban van meg a ferrarai Imm�nuel Norsa v�dekez�se �brah�m R�f�el da Finzivel szemben a sok port felvert cause c�lebre-ben. Az irat a k�zelj�v�ben jelenik meg.

- Korai k�zirat van birtokunkban a pesz�chi Hagg�d�b�l, arab sz�vegekkel.

A sort tetsz�s szerint lehetne folytatni. K�lf�ldi nagy k�nyvt�rak �s kutat�k gyakran fordulnak hozz�nk mikrofilmek�rt.

�snyomtatv�nyok

Tizenk�t h�ber �snyomtatv�ny van k�nyvt�runkban.

- L�VI b. Gerson T�rakomment�rj�ban, amelyet Mantu�ban nyomtak 1480 el�tt, van egy c�dula Blau Lajos �r�s�val: "Dr. Kun Lajos t�bori rabbi adom�nya (Cneglian�ban tal�ltatott 1917. �szi harcok idej�n). 1918. m�jus 30."

- Van egy n�gylapos t�red�k�nk M�JMUNI Misn� T�r�j�nak ismeretlen kiad�s�b�l (spanyol, 1480 k�r�l). Ebb�l tov�bbi lapok tal�lhat�k a koppenh�gai Simonseni�ban, a New York-i Jewish Theological Seminary of America k�nyvt�r�ban �s a cambridge-i genizi�ban.

- NACHMANIDES T�rakomment�r�b�l is van �p p�ld�nyunk (N�poly, 1490); h�ts� v�d�lapj�t egy T�ra-t�red�k szolg�ltatta. Deutsch S�muel aj�nd�kozta k�nyvt�runknak.

- M�JMUNI Misna-komment�rja sz�p p�ld�nnyal szerepel (N�poly, 1492).

Ezeket az �snyomtatv�nyokat korszer�en restaur�ltattuk �s b�rbe k�tett�k a Claims Conference �s a Memorial Foundation for Jewish Culture t�mogat�s�val.

Antikv�k

Sz�mos ritkas�g, s�t unikum is akad antikv�ink k�z�tt.

- T�r�t K�h�nim (Konstantin�poly, 1505 ut�n). Csak egyes p�ld�nyok maradtak meg bel�le. A teljes k�nyvet sohasem nyomtatt�k ki. Habermann, aki k�l�nben a mi p�ld�nyunkr�l nem tud, csak 42 lapot jelez bel�le, a mi�nkben 86 van.

- M�JMUNI Misn� T�r�j�nak 3. kiad�sa - editio rarissima - k�nyvt�runk egyik kincse (I-II. Konstantin�poly, 1509).

BOMBERG D�niel az eg�sz Talmudot kinyomtatta Velenc�ben 1520 �s 1522 k�z�tt. Ez a kiad�s csaknem teljess�g�ben �ll polcunkon.

- A XVI. sz�zad elej�n Fan�ban nyomott Szelichot (B�nb�nati im�ds�gosk�nyv) unikum. Nincs m�sutt p�ld�ny.

Magyar m�vel�d�st�rt�neti szempontb�l eml�t�sre m�lt�k a k�vetkez� m�vek:

- CAMPENSIS Zsolt�rford�t�s�nak 2. kiad�sa (Psalmorum omnium ... interpretatio. Velence, 1533.) Bencz�di Sz�kely Istv�n forr�sa volt.

- M�NSTER Bibli�ja (Basel, 1534-35.) M�liusz �s K�roli G�sp�r haszn�lt�k.

- ALBO Ikkarim-ja (Velence, 1544.). M�liusz elveszett vitairat�nak forr�sa.

- S�MUEL DI MEDINA responzumai, amelyek f�nyt vetnek az 1526 ut�n a Balk�nra vet�d�tt magyar zsid�k �let�re.

A magyarorsz�gi hebraica

Az utols� �vtizedben k�lf�ld�n is komoly �rdekl�d�s mutatkozik a magyarorsz�gi hebraica ir�nt. A jeruzs�lemi H�ber Egyetem bibliogr�fiai foly�irata, a Kirj�t Sz�fer, t�bb bibliogr�fi�t k�z�lt egyes magyar v�rosok h�ber nyomd�inak term�keir�l. Az �ssze�ll�t�sok nem lehettek teljesek, mert sehol sem rendelkeznek a teljes anyaggal. A legt�bb a mi k�nyvt�runkban van, n�lk�le a feladat megoldhatatlan. K�ziratban elk�sz�tett�k mint k�s�rletet, de m�g ki kell eg�sz�ten�nk. Addig nem adhat� ki, m�g a k�lf�ldi nagy k�nyvt�rak anyag�t �t nem vizsg�ltuk. Egyel�re r�szleteket bocs�tunk k�zre. �gy pl. a mi k�nyvt�runk anyaga alapj�n �ssze�ll�t�sra ker�l a budai egyetemi nyomda h�ber nyomtatv�nyainak jegyz�ke.

K�nyvt�runk a kutat�s szolg�lat�ban

K�nyvt�runk rendelkez�sre �ll a belf�ldi �s k�lf�ldi hebraist�knak. A nemzetk�zi k�nyvk�lcs�nz�s �tj�n sz�mos k�nyvt�r k�r t�l�nk k�l�n�sen magyarorsz�gi kiadv�nyokat. K�lf�ldi kutat�k gyakran j�nnek megtekinteni gy�jtem�ny�nket, vagy a helysz�nen k�v�nnak dolgozni. A magyarorsz�gi zsid� foly�iratokb�l olykor csup�n n�lunk maradt p�ld�ny.

Ezt a seg�ts�get a j�v�ben is ny�jtani k�v�njuk a hozz�nk fordul�knak.