Az egyke 4. r�sz

Harc az egygyermekrendszer ellen.

 

�s ha azt k�rdezz�k, hogy mit tett�nk eddig az egygyermekrendszer terjed�s�nek megg�tol�s�ra, mit tett a t�rsadalom, a korm�ny, a t�rv�nyhoz�s, azt kell feleln�nk, hogy semmit vagy majdnem semmit. Igaz ugyan, hogy m�s t�ren is elmaradtunk, de bizonyos az is, hogy a legels� feladat lenne �tj�t �llani egy oly szok�s terjed�s�nek, amely a fajmagyars�g szaporod�s�t �s ezzel nemzet�nk j�v�j�t fenyegeti.

 

N�h�ny �vvel ezel�tt a Dun�nt�li K�zm�vel�d�si Egyes�let akart ebben a dologban nagyobb mozgalmat ind�tani s az egyes�let 1902. �vi november h�nap 26-ik�n tartott k�zgy�l�s�n R�kosi Jen� hatalmas sz�zattal fordult a magyar k�zv�lem�nyhez,

hogy az egygyermekrendszerre felh�vja a t�rsadalom figyelm�t �s �lesen megvil�g�totta a bajnak eredet�t �s azokat a feladatokat, amelyek e t�ren k�l�n�sen a t�rv�nyhoz�sra v�rnak.

 

„A statusf�rfiak ajtaj�n kell d�r�mb�ln�nk, mondotta R�kosi Jen�, nem a szeg�ny jegyz�k�n; a t�rv�nyhoz�s kapuit kell bed�nten�nk �s nem a szeg�ny par�ki�k�t. Azok a t�rv�nyek, amelyek a mi vagyon�nkr�l, a mi birtokunkr�l, a mi kez�nk�n lev� f�ldekr�l, a mi �r�ks�g�nkr�l rendezkednek, azok ebben a dologban a b�n�s�k. Am�g ezen nem seg�t�nk, addig semmi hathat�s eszk�z�nk n�k�k az orvosl�sra nincsen. R�gi t�rv�nyeink vil�g�t egy csap�ssal led�nt�tt�k �s magunk is elbukv�n, �tmenet n�lk�l idegen jogfejl�d�s nyom�n rendezt�k sz�mos mag�njogi viszonyunkat. Sz�zados fejl�d�sb�l hist�riailag kialakult esz�nk j�r�s�val, �letf�lfog�sainkkal, megszok�sunkkal, hagyom�nyunkkal egyszerre egy ellenkez�, vagy legal�bb is m�s vil�gn�zet �ltal l�trehozott t�rv�nyek szerint k�nytelen�ttett�nk �lni: az rendelkezett birtokunkr�l, a szerint �r�k�lt�nk, a szerint osztozkodtunk �s azt nem �rtett�k meg, azt nem tal�ltuk kedv�nk, term�szet�nk, szok�saink, v�gyaink �s �rdek�nk szerint val�nak, teh�t v�dekezt�nk ellene, mert el kellett �ltala veszn�nk. Ebben ment t�nkre k�z�pbirtokos oszt�lyunk, amely a r�gi rend v�delm�t�l elesv�n, pr�d�ja lett az �j viszonyoknak �s mag�nak m�s v�delmet nem tal�lt, mint hogy az �llami hivatalokra vetette mag�t, ahol elv�rzik. Ebben megy t�nkre k�zn�p�nk, mert a v�gtelenig oszthat� birtok�t kir�ncig�lj�k al�la. Akinek pedig a kez�n lev� f�ld annyi, mint a tisztess�g, becs�let �s tekint�ly, elveszt�se pedig annyi, mint el lennie tisztess�g, becs�let �s tekint�ly n�lk�l: az a rajta ily v�gzetes s�lylyal lev� t�rv�ny ellen mened�ket keres, ha nem tal�l m�st, h�t a legterm�szetellenesebbet, az �me legjobban terjed� egygyermekrendszert v�lasztja. Mert aki j� gazda, szorgalmas, �gyes �s takar�kos, az a legnehezebb viszonyok k�zt is megtartja birtok�t. De jaj neki, ha egy gyermek�n�l t�bbje van, mert akkor az �r�k�s�d�sben szerte megy a birtoka foszl�nyokra �s imm�r kisiklik �r�k�sei kez�b�l. Ez�rt van, hogy a Dun�nt�l d�li r�szeinek falvaiban anyagi j�m�d mellett is j�tszadoz� gyermekek hi�ny�ban az utca szomor�, n�ptelen �s nem egy k�zs�gben imm�r becsukj�k az iskol�t, nem l�v�n, aki bel�je j�rjon, a tan�t� el�; az�rt van, hogy a mi gy�ny�r� fajmagyar hat�r�rz� telepeinken a Dr�v�hoz k�zel, a lak�szob�b�l hi�nyzik a gyermeks�r�s �s gyermekkacag�s, a teremt� Istennek �s angyalainak ez a legdics�bb, legmegrend�t�bb, sz�vdobogtat�, sz�vemel� csoda muzsik�ja.”

 

R�kosi Jen� besz�d�nek hat�sa alatt a Dun�nt�li K�zm�vel�d�si Egyes�let el is hat�rozta, hogy e k�rd�st �lland�an napirenden fogja tartani, de sajnos, k�zvetetlen�l a k�zgy�l�s ut�n az �joncl�tsz�m tervezett f�lemel�s�vel a katonai k�rd�sek k�t�tt�k le csaknem teljesen a k�zv�lem�ny figyelm�t �s ism�t �vek m�ltak el an�lk�l, hogy ebben a dologban valami t�rt�nt volna.

 

Meg kell m�g eml�kezn�nk arr�l a val�ban �nzetlen�l hazafias mozgalomr�l, amelyet a barsi ev. ref. egyh�zmegye lelk�szei Birtha J�zsef vezet�s�vel kezdtek. Birtha J�zsefnek rendk�v�l �rdekes �s alapos tanulm�ny�val, amelyben a Dun�nt�l �szaki r�sz�ben �s Barsmegy�nek reform�tus k�zs�geiben elterjedt egygyermekrendszert ismerteti, fentebb m�r r�szletesen foglalkoztunk. A tanulm�nyt Patay L�szl� n.-szecsei �v. ref. lelk�sznek el�szav�val �s Kers�k J�nos dr. �gyv�d, egyh�zmegyei tan�csb�r� felolvas�s�val egy�tt a lelk�szek �rtekezlete t�bb ezer p�ld�nyban kinyomatta �s a n�p k�z�tt elterjesztette. Ugyanebben a dologban Birtha J�zsef lelk�sz felh�v�ssal fordult lelk�szt�rsaihoz:

 

,.Mi lelk�szek, tan�t�k, egyh�zak vezet�i, gondoz�i”, �gymond, kiket �rt�ll�k gyan�nt h�vott el az �r a gy�lekezetbe, nem n�zhetj�k t�tlen�l a puszt�t�sokat, nem n�zhetj�k haz�nk, egyh�zunk pusztul�s�t. A felel�ss�g minket terhel gy�lekezet�nk erk�lcsi �s anyagi roml�s��rt. Tenn�nk kell valamit, ha azt nem akarjuk, hogy elsorvadjunk, t�nkremenj�nk. Lelk�nk nemesebb �szt�n�t�l ind�ttatva, felel�ss�g�nk tudat�ban, l�tva e tiszta magyar faj pusztul�s�t, a barsi ev. ref. egyh�zmegye lelk�szi �rtekezlete elhat�rozta, hogy e bajon seg�tend�, v�ndorfelolvas�sokat tart azokban az egyh�zk�zs�gekben, ahol ez a betegs�g puszt�tja egyh�zunk test�t.”

 

A nagy lelkesed�ssel megind�tott akci�nak helyenk�nt volt is sikere s a lelk�szek t�bbsz�r tapasztalhatt�k, hogy felolvas�saik hat�sa alatt a h�vek magukba t�rtek �s bel�tt�k, hogy b�n�s �tra t�vedtek. De a lelk�szek maguk is k�nytelenek beismerni, hogy az �llam �s a t�rsadalom hathat�s t�mogat�sa n�lk�l csak egyes esetekben k�pesek valami eredm�nyt el�rni, de arr�l sz� sem lehet, hogy a nemzetpuszt�t� szok�st megsz�ntess�k. A hazafias�n gondolkoz� lelk�szek k�zrem�k�d�s�re sz�ks�g lesz a j�v�ben is, de az �llamnak �s a t�rv�nyhoz�snak is meg kell tennie a k�teless�g�t.

 

 Nemzeti politik�nk eszk�zei.

 

Azt hiszem, hogy a Dun�nt�l eljutottunk imm�r addig a pontig, amikor az egy gyermekrendszer nagym�rt�k� elterjed�se m�r elker�lhetetlenn� teszi, hogy a t�rv�nyhoz�s, a korm�ny �s a t�rsadalom e nagyfontoss�g� k�rd�st fokozottabb figyelemben r�szes�ts�k. Ha az itt k�z�lt adatok alkalmasak lesznek arra, hogy a k�zv�lem�ny, a t�rv�nyhoz�s �s a korm�ny hamarabb �bredjen k�teless�g�nek tudat�ra, �gy teljes m�rt�kben el�rtem c�lomat.

 

Nem azt akarom, hogy elcs�ggedj�nk, mert erre a magyars�g �ltal�nos fejl�d�se �s terjeszked�se mellett e haz�ban, nincsen ok. De ne is bizakodjunk el, mert erre m�g a legutols� n�psz�ml�l�s f�nyes eredm�nyei ut�n sincs jogunk, amikor k�zel a veszedelem, hogy a bizonytalan j�v� meg semmis�ti �sszes rem�nyeinket. Teh�t ne cs�ggedj�nk el, de ne is b�zzuk el magunkat, hanem dolgozzunk �s munk�lkodjunk, hogy a messze j�v�ben is biztos�tsuk a magyar faj j�v�j�t �s hegem�ni�j�t Magyarorsz�gon.

 

�s ne g�nyol�djunk azok rov�s�ra, akik agg�d� l�lekkel s�t�t pontokat, s�t�t foltokat l�tnak nemzet�nk j�v�j�ben, ha a magyars�g fejl�d�s�r�l elm�lkednek. Mert e s�t�t pontok megvannak a Dun�nt�l �s Erd�lyben is, ahol az ol�hs�g terjeszked�se, nemzeti �ntudatra �bred�se �s ellens�ges szervezked�se komoly veszedelemmel fenyegeti a magyars�g fejl�d�s�t Teh�t ne sz�p�ts�k a megc�folhatatlan t�nyeket, hanem munk�lkodjunk azon, hogy a s�t�t pontok elt�njenek. Ajtay is beismeri, hogy csak a nagy t�megek tudnak asszimil�lni �s hi�ba l�tes�t�nk a nemzetis�gi vid�keken �llami iskol�kat, a nemzetis�geket ezzel beolvasztani nem fogjuk.

 

De honnan vessz�k a magyars�g t�megeit, amelyek a nemzetis�geket beolvasztani k�pesek, ha a magyars�g term�szetes fejl�d�s�ben stagn�l�s, vagy �ppen cs�kken�s �ll be az egygyermekrendszer sz�rny� b�ne k�vetkezt�ben? T�lzott optimizmussal, a l�tez� bajok eltitkol�s�val vagy sz�p�t�s�vel csak j�les� �lomba ringathatjuk a t�rsadalmat, de a bajokat megsz�ntetni nem fogjuk, s�t azok tov�bb fognak fejl�dni addig, amikor k�s� lesz a fel�bred�s, mert seg�teni t�bb� nem lehet.

 

 Er�s, c�ltudatos nemzeti politik�ra van teh�t sz�ks�g, ann�l er�sebbre, min�l �rezhet�bb� v�lik a nemzetis�gek partikularizmusa �s szervezked�se a nemzeti �llam �s a nemzeti eszme ellen. Meg kell ragadni minden eszk�zt, amely alkalmasnak l�tszik arra, hogy a magyar faj term�szetes szaporod�s�t �s a nemzetis�gi asszimil�ci�t el�mozd�tsa. Az asszimil�ci�t �s ezzel haz�nk j�v�j�t pedig csak �gy biztos�thatjuk f�lt�tlen�l, ha a magyar faj fels�bbs�g�t minden eshet�s�g ellen biztos�tani tudjuk. Ez�rt minden veszedelem, amely a magyar faj sz�mbeli t�ls�ly�t fenyegeti, nemzeti veszedelem �s ez�rt nemzeti veszedelem az egygyermekrendszer is, ha nem tal�lunk ellene orvoss�got �s engedj�k, hogy a rag�ly egyre nagyobb ter�leten m�telyezze meg a magyars�got �s �llja �tj�t fejl�d�s�nek. Mind a k�t ir�nyban, a magyar faj fejleszt�se �s a nemzetis�gek asszimil�ci�j�nak el�mozd�t�sa k�r�l egyar�nt sz�mos akad�lylyal �s neh�zs�ggel kell megk�zden�nk, mert mindk�t ir�nyban sok mulaszt�s terheli lelkiismeret�nket.

 

 Azok k�z�tt a t�nyez�k k�z�tt, amelyek cs�kkent�leg hatnak a magyars�g term�szetes szaporod�s�ra, els� helyen eml�tj�k a gyermekhaland�s�got, amely az ut�bbi �vekben n�mileg megjavult k�zeg�szs�g�gyi viszonyok dac�ra m�g mindig igen nagy. A statisztika tan�s�ga szerint az ut�bbt t�z �v alatt a hal�loz�sok ar�nya �lland�an cs�kkent �s pedig 30,9-r�l (1893-ban) 26,0-ra (1903-ban) ezer l�lek ut�n.

 

De a hal�loz�sok ar�nysz�m�nak ez a kedvez� javul�sa jobb�ra a sz�let�sek cs�kken�s�re vezethet� vissza, mert a h�t �ven aluli gyermekek m�g mindig fel�t, (1903-ban 49,3% �t) teszik a halottaknak, s �gy a sz�let�sek apad�sa term�szetesen hat�ssal van a hal�loz�sok ar�ny�nak cs�kken�s�re is. Ennek a k�r�lm�nynek tulajdon�that� f�k�ppen, hogy a Duna jobb partj�n a hal�loz�sok ar�nya az orsz�gom ar�nyon alul maradt (1901-1902-ben �tlagban 24,3). Mindenesetre �rvendetes a statisztikai kimutat�soknak az az eredm�nye, hogy a hal�loz�sok tekintet�ben a magyars�g ar�nya valamennyi nemzetis�g k�z�tt a legkedvez�bb, de m�r a gyermekhaland�s�g tekintet�ben a rut�n �s a n�met nemzetis�g megel�zi a magyars�got.

 

 A gyermekhaland�s�g felt�n� nagy ar�nya azt mutatja, hogy e t�ren m�g sok a teend�. Ebben a tekintetben a legels� feladat az �ltal�nos m�velts�g terjeszt�se, mert k�ts�gtelen t�ny, hogy a m�velts�g hi�nya egyik f�oka a nagy gyermekhaland�s�gnak.

 

A higi�nia �ltal�nos ismereteinek terjeszt�s�t�l �s az ingyenes gy�gy�t�st�l orvosi �szt�nd�jakkal m�g sok eredm�nyt rem�lhet�nk a gyermekhaland�s�g cs�kkent�se k�r�l. A nagy gyermekhaland�s�g okai k�z�tt szerepelnek az epid�mi�k is, amelyek ellen szint�n csak a k�zeg�szs�g�gyi viszonyok javul�sa ny�jthat v�delmet. A magyars�g szaporod�s�nak m�sodik nagy akad�lya �ppen a szaporod�s mesters�ges korl�toz�sa, az egygyermekrendszer.

 

Ebben a tekintetben els�sorban ugyan csak a vall�sos �let �jabb f�llend�l�s�t�l rem�lhet�nk csak l�nyegeseb javul�st, de fontos feladatok v�rakoznak a t�rv�nyhoz�sra �s a hat�s�gokra is. Legels�bben is meg kell v�ltoztatni az �si magyar f�lfog�ssal, begy�kerezett szok�ssal ellenkez� �r�k�s�d�si �s egy�b t�rv�nyeinket,amelyek sok helyen az els� impulzust adt�k az egygyermekrendszer elterjed�s�re. M�sr�szr�l pedig meg kell sz�ntetni azt a k�ptelen helyzetet, hogy a t�rv�ny tulajdonk�ppen az egygyermek� csal�dokat r�szes�ti kedvez�sben �s �ppen ellenkez�leg gondoskodni kellene arr�l, hogy a sokgyermek� csal�dap�k (ha magyar nyelv�ek) ad�elenged�sben vagy ad�mentess�gben r�szes�ljenek.

 

A harmadik veszedelem, amely n�p�nk term�szetes szaporod�s�nak �tj�t �llja, a kiv�ndorl�s, amely �ppen �gy, mint az egygyermekrendszer, egyre fokoz�d� m�rt�kben cs�kkenti a magyars�g term�szetes szaporod�s�t. Sok igazs�g van abban a felfog�sban, hogy a kiv�ndorl�st hi�ba korl�tozzuk, azt megsz�ntetni nem fogjuk tudni. De cs�kkenteni mindenesetre lehet, ha szigor�n ellen�rizz�k azokat, akik a n�pet mesters�gesen a kiv�ndorl�sra cs�b�tj�k. E mellett pedig gondoskodni kell arr�l is, hogy Amerik�ba szakadt v�reink ott faji saj�ts�gaikat meg�vj�k �s esetleg lehet�v� kell tenni visszat�r�s�ket, ha visszak�v�nkoznak elhagyott haz�jukba. Hasonl� m�don kell a Szlav�ni�ba kiv�ndorolt magyarok �rdekeit is felkarolni �s magyar lelk�szekkel �s magyar iskol�kkal kell lehet�v� tenni nekik, hogy a testv�rhaz�ban faji jelleg�ket meg�rizhess�k. Napirenden kell tartani a sz�kely k�rd�st is �s sz�kely ipar fejleszt�s�vel �tj�t �llani a Rom�ni�ba val� kiv�ndorl�snak, a sz�kely megy�k f�l�sleges emberanyag�t pedig telep�t�sre kell felhaszn�lni az ol�hok k�z�tt, az ol�hs�g terjed�s�nek ellens�lyoz�s�ra. De a m�r Rom�ni�ban lev� sz�kelyekr�l is gondoskodnia kell a magyar �llamnak, hogy �llampolg�rijogaikat el ne vesz�ts�k �s mindenf�le kedvez�sekkel, k�l�n�sen pedig katonai kedvez�sekkel kell �ket a visszat�r�sre r�b�rni. Sokszor r�mutattunk m�r arra a veszedelemre, amely a gal�ciai bev�ndorl�s �s az idegenek birtokszerz�se r�v�n fenyegeti a magyar faj fels�bbs�g�t. �vek �ta s�rget�nk rendszab�lyokat, amelyekkel e bajnak �tj�t lehetne �llani, de k�l�n�sen az idegenek birtokszerz�se ellen m�g nem t�rt�nt semmi. Pedig egyre szaporodnak a magyar f�ld oly birtokosai, akik m�g a nemzetis�gekn�l is idegenebbek a magyar �llameszm�t�l s t�bbnyire nem is Magyarorsz�gon lakva, a k�lf�ld�n k�ltik el a magyar f�ld j�vedelm�t. Javaslatok is mer�ltek fel, amelyek alkalmasaknak l�tszanak arra, hogy az idegenek birtokszerz�s�nek �tj�t v�gj�k, de a magyar t�rsadalom csek�lys�gnek tekinti ezt is, amelylyel nem �rdemes foglalkozni.

 

Ajtay csod�kat tud reg�lni a magyar faj hatalmas beolvaszt� erej�r�l �s hab�r a m�lt sz�zad els� fel�r�l k�z�lt adatait igazoltaknak �s a bel�l�k levont k�vetkeztet�seket mindenben helyt�ll�knak nem is tarthatjuk, sz�vesen elismerj�k, hogy bizonyos fokig joggal besz�lhet�nk a nemzetis�gek beolvad�s�r�l. Csakhogy a hiteles statisztikai adatok vil�g�n�l ez a beolvaszt�s t�volr�l sem oly nagym�rt�k�, mint Ajtay k�pr�ztat� �ssze�ll�t�s�ban.

 

Azt hissz�k, hogy minden esetre helyesebben fogunk elj�rni, ha ink�bb a statisztika �ltal igazolt adatokat tessz�k vizsg�l�d�sainkn�l a kiindul� pontt�, m�g ha ezek az adatok nem is oly �rvendetesek, mint ha messzebb ny�lunk viszsza a m�lt hom�ly�ba. Eml�tett�k, hogy Vargha Gyula dr. szerint Magyarorsz�g lakoss�g�nak szaporod�sa 1850-1900-ig �vi 0,76%-ot tett ki. Ha mi ezt az ar�nysz�mot alkalmazzuk a magyars�g term�szetes szaporod�s�ra is, k�nnyen kisz�m�thatjuk, hogy a magyars�g szaporod�s�b�l mennyi esik a term�szetes szaporod�sra �s mennyi az asszimil�ci�ra. Egybevetve ugyanis a magyars�g sz�m�t 1869-ben �s 1900-ban, azt l�tjuk, hogy a magyars�g 31 esztend� alatt 2,561.449 l�lelekkel szaporodott, ami �vi 1,37%-os szaporod�st jelent, amelyb�l teh�t 0,76% a term�szetes szaporod�sra, 0,61% pedig az asszimil�ci�ra esik. A val�s�gban azonban j�val kisebb ir�ny esik a szaporod�sb�l az asszimil�ci�ra, mert a magyars�g term�szetes szaporod�sa az elm�lt �vtizedekben fel�lm�lta a nemzetis�gek szaporod�s�t s az 1872-73-iki kolera is legink�bb a keleti nemzetis�gi vid�keken puszt�tott, ami nagy m�rt�kben befoly�solta a nemzetis�gek szaporod�si ar�ny�t. Azonban m�g �gy is kiel�g�t� eredm�nynek mondhatjuk ezt, �s hab�r t�lzott rem�nyekre nem is jogos�t fel, m�gis bizalommal tekinthetn�nk a j�v� el�, ha garanci�t l�tn�nk arra n�zve, hogy az idegen nemzetis�gek beolvad�sa hasonl� m�rt�kben fog tov�bb folyni a j�v�ben is. De komoly jelek utalnak arra, hogy a nemzetis�gek szervezked�se �s nemzetis�gi intelligencia fejl�d�se miatt a beolvaszt�s egyre nagyobb akad�lyokba fog �tk�zni �s ha idej�ben nem l�tunk a munk�hoz, ebben a tekintetben is k�nnyen cs�kken�s, vagy �ppen stagn�l�s �llhat be. Meg kell teh�t ragadni minden eszk�zt, amely alkalmasnak l�tszik arra, hogy a nemzetis�gek beolvaszt�s�t el�seg�tse. Ez a nemzeti politik�nk m�sodik k�vetelm�nye.

 

Ebben az ir�nyban mindenekel�tt sz�ks�ges a nemzetis�gi t�rv�ny, az 1868. �vi XLIV. t�rv�nycikk m�dos�t�sa, hogy ne legyen t�rv�ny a g�tja a magyar �llameszme hatalmas kibontakoz�s�nak. A ma �rv�nyben lev� nemzetis�gi t�rv�nynyel oly fegyvert adtunk nemzetis�geink kez�be, amelylyel k�nnyen vissza�lhetnek �s mint a jelek mutatj�k, m�ris vissza�lnek a magyar �llameszme rov�s�ra. A v�laszt�i jog reformj�n�l is kiv�l� figyelemmel kell lenni a nemtzeti �rdekre �s ki kell mondani, hogy �j v�laszt� csakis magyarul tud� polg�r lehet.

 

 A nemzetis�gek beolvaszt�s�nak eszk�ze legyen tov�bb� a magyar nyelv� hadsereg is. Hozzuk be a nemzeti inkomptabilit�st �s mondjuk ki, hogy a ki magyarul nem tud, vagy a magyar �llameszme ellen izgat, nem lehet tagja a k�pvisel�h�znak. Mert ha a magyar �llameszme ny�lt vagy titkos ellens�geit bebocs�tjuk a k�pvisel�h�zba, az izgat�s, amelyet ott kifejthetnek a magyar �llameszme ellen, k�sz veszedelem, mert nagy m�rt�kben el�seg�ti a nemzetis�gek ellens�ges szervezked�s�t. Principiis obsta, mondja a latin k�zmond�s �s ez a szab�ly sehol sem annyira megokolt, mint a nemzetis�gek ellen val� k�zdelemben. Ne feledj�k, hogy milli�kra r�g nemzetis�geink sz�ma �s kock�ra tessz�k nemzet�nk eg�sz j�v�j�t, ha megengedj�k, hogy k�l�n �llamm� szervezkedjenek a magyar �llam ter�let�n.

 

A magyar �llamnak sz�mos eszk�z �ll rendelkez�s�re a nemzetis�gek beolvad�s�nak  el�mozd�t�s�ra, csak okosan kell �lni tudni ezekkel az eszk�z�kkel, �gy ama felekezetek lelk�szei, akik a magyar kultusz-r�tust elfogadj�k, nagyobb kongru�t �s a tan�t�k nagyobb fizet�st kapjanak azokn�l, akik nemzetis�g�kh�z ragaszkodnak.

Felt�tlen�l igazat adunk Ajtaynak abban, hogy a nyelvhat�rokon kell a magyars�got meger�s�teni s �llami iskol�kkal ott kell �tj�t �llani a nemzetis�gek terjeszked�s�nek. A p�nz�gyek ter�n is sok fontos feladat v�r a nemzeti politik�ra. Magyar bankokat, f�ldhitelint�zeteket �s sz�vetkezeteket kell alap�tani oly vid�keken, ahol a magyars�g gazdas�gilag veszedelemben van �s k�l�n�sen Erd�lyben az Albina �s egy�b ol�h p�nzint�zetek tervszer� elol�hos�t�sa ellen. A nemzetis�gi vid�keken magyar parasztokat kellene telep�teni a felszabadul� nemzetis�gi k�zben lev� birtokokra �s gondoskodni kellene arr�l, hogy a magyar telepesek ott gazdas�gilag meg�llhass�k a hely�ket. A magyar agr�riusok r�g�ta s�rgetik a c�ltudatos f�ldbirtokpolitik�t, de n�zetem szerint ezt is els�sorban a nemzeti politika szolg�lat�ba kellene �ll�tani. J�rad�k-birtokokat kellene alak�tani a magyar f�ldbirtokosok r�sz�re, k�l�n�sen k�z�pbirtokokat a nemzetis�gi vid�keken, hogy ott a magyar intelligencia terjeszt�je legyen a magyar nyelvnek �s a magyar �llameszm�nek. Az Alf�ld�n terjeszked� hatalmas hitbizom�nyokat lehet�leg a perif�ri�kra kellene �thelyezni �s el� kellene mozd�tani a k�zs�gi birtokok parcell�z�s�t.

A holtk�zi birtokokon, k�l�n�sen azokon, amelyek a nemzetis�gi vid�keken vannak, farmb�rleteket kellene l�tes�teni a magyar parasztok r�sz�re.

 

Csak nagy von�sokban jeleztem a nemzeti politika fontosabb f�ladatait, minthogy e t�rgy t�lhaladja kit�z�tt f�ladatomat �s csak r� akartam mutatni arra, hogy e t�ren mennyi rengeteg teend� v�r a magyar �llamra �s a magyar t�rsadalomra egyar�nt.

 

Befejez�s�l m�g csak egyet.

 

Minden t�lz�s n�lk�l el lehet mondani, hogy a szabadelv� rendszer uralma alatt �des kev�s volt az, ami e t�ren a magyars�g �rdek�ben t�rt�nt. Nem mondjuk, hogy nem t�rt�nt semmi. A rut�n akci� �s a sz�kely akci� vezet�s�ge, b�r els�sorban gazdas�gi c�lokra t�rekszik, sokat tehet ebben a tekintetben. De semmi esetre sem eleget �s e kett�s akci�val semmik�ppen sem mer�tett�k ki az �llam f�ladatait a nemzeti politika ter�n. Mindenekel�tt pedig sz�ks�gesnek tartan�m egy k�l�n miniszteri oszt�ly szervez�s�t az eg�sz nemzeti akci� vezet�s�re, hogy az egys�ges, c�ltudatos �s k�vetkezetes legyen. Ne f�ggj�n a nemzeti politika sorsa a mindenkori minisztert�l �s annak esetleg rapszodikus int�zked�seit�l. A magyar faj j�v�j��rt folytonosan, k�vetkezetesen �s sz�net n�lk�l kell munk�lkodni, tekintet n�lk�l a v�ltoz� korm�nyokra.

 

 

TARTALOM.

 

 

El�sz�................................................................

 

Bevezet�s .........................................................

 

A magyars�g fejl�d�se .....................................

 

A sz�let�sek apad�sa........................................

 

Az egygyermekrendszer Franciaorsz�gban .....

 

Az egygyermekrendszer Magyarorsz�gon .......

 

Az egygyermekrendszer Somogyban ...............

 

Lelk�szek az egygyermekrendszerr�l...............

 

Az egygyermekrendszer okai ...........................

 

Harc az egygyermekrendszer ellen...................

 

Nemzeti politik�nk eszk�zei ..............................

 

 

 

Vargha Gyula: A magyars�g f�lsz�zados fejl�d�se. K�zg. Szemle 1902 janu�ri f�zet.

 

Nagy Orb�n: Az egygyermekrendszer a Dun�nt�l. Bud. H�rlap 1902 jul 15.

Milhof�er S�ndor: Az egygyermekrendszer Magyarorsz�gon. Budapest, 1903.