Dr Bucsay Mih�ly:

 
DEBRECENI EMBER P�L COCCEJANIZMUSA

Megjelent: Sz�sz�k �s katedra. Tanulm�nyok Dr T�th K�lm�n professzor tisztelet�re 70 sz�let�snapja alkalm�b�l. Bp 1987. 31 38. l   BRTA.

 

A magyar t�rt�net�r�s m�ltj�val foglalkoz� szakemberek szerint Debreceni Ember az els� eml�t�sre m�lt� magyar reform�tus egyh�zt�rt�n�sz. Az ut�bbi ember�lt�ben rangos tanulm�nyok jelentek meg r�la mint egyh�zt�rt�n�szr�l. Rito�k Zsigmondn� mintaszer�en tiszt�zta a nagy egyh�zt�rt�neti m�ve k�r�li k�ziratok probl�m�it. (1) Istenben boldogult kiv�l� tud�sunk, T�th Endre Debreceni Ember P�lt mint egyh�zt�rt�n�szt �ll�totta egy nagy tanulm�ny k�z�ppontj�ba, amelynek els� r�sze m�r megjelent A R�day Gy�jtem�ny �vk�nyve IV-V. k�tet�ben (1984/85., 29-38). A m�sodik r�szt az �vk�nyv soron k�vetkez� k�tete fogja k�z�lni.

A k�vetkez�kben mi Ember P�llal mint igehirdet�vel �s �r�smagyar�z�val fogunk foglalkozni. Debreceni Ember P�l Debrecenben 1660 utols� harmad�ban sz�letett. Ugyanott tanult �s 18 �ves kor�ban m�r t�gatus-di�k, egy �v m�lva pedig k�ztan�t� volt ugyanott. 1682-ben S�rospatakra ment �t rektornak, �s ott egy �v m�lva lelk�szi megb�z�st kapott. Onnan ment ki szint�n m�r egy �v m�lva n�metalf�ldi tov�bbk�pz�sre. El�bb a leideni, majd a franekeri egyetemnek a hallgat�ja lett. 1686 �sz�n azut�n visszat�rt s�rospataki lelk�szi �ll�s�ba. Ott igen sokat szenvedett a jezsuit�kt�l. T�bb �zben is fogs�got szenvedett. Lelk�szi hivatal�nak ell�t�s�t lehetetlenn� tett�k. Ember P�l azonban nem adta fel a harcot, a szomsz�dos kis faluban, Makkoshotyk�n v�gezte a lelk�szi szolg�latot eg�szen addig, am�g 1695 �prilis�ban a neves losonci egyh�z h�vta meg papj�nak. Losoncon tartotta azt a pr�dik�ci�-sorozatot a predesztin�ci�r�l, amely mostani elemz�s�nk t�rgya.

Zov�nyi Jen� egyh�zt�rt�n�sz�nk foglalkozott eddig a legbehat�bban e korszak magyar reform�tus teol�giai irodalm�val, de „A coccejanizmus t�rt�nete", Bp., 1890. c. m�v�ben (164. l.) azt a t�ves megjegyz�st tette, hogy Ember P�l a coccejanizmus eilenfeleivel tartott. A hib�t azut�n Zov�nyi korrig�lta lexikoncikkeiben azzal a helyes meg�llap�t�ssal, hogy „Ember a coccejanusok t�puskeres� csoportj�hoz tartozott" (Cikkei ..., Bp., 1940. 96. 1.). Ember P�l azonban eredeti von�sokban gazdag, s�t kimagasl� helyet foglal el a magyar coccejanusok k�z�tt, �s ez megk�veteli, hogy a k�rd�ssel b�vebben foglalkozzunk.

Forr�sunk Ember P�lnak Garizim �s �b�l (Kolozsv�r, 1702) c�m� pr�dik�ci�s k�tete. Ennek m�r az el�lj�r� besz�d�ben a szerz� maga der�t f�nyt tan�t�mestereire, a pr�dik�ci�kb�l pedig felismerhet� teol�giai ir�nya, �ppen a sok eredeti von�ssal �kesked� coccejanizmusa. A k�tet �rdekes c�m�t a szerz� a Bibli�b�l vette, (5M�z 11,29 �s 5M�z 27,11-13), ahol Garizim �gy szerepel mint az �ld�snak, Eb�l pedig mint az �toknak a hegye.

A k�nyv h�sz pr�dik�ci�t foglal mag�ban a predesztin�ci�r�l. A gondolatmenet az els� nyolcban t�teles-dogmat�kus, a m�sodik 12-ben pedig �r�smagyar�z� jelleg�, a R�mai lev�l 9, r�sz�nek 11-16. verseihez f�z�dik. Ember P�l a predesztin�ci� tan�nak l�nyeg�t abban l�tta, hogy az �dv�z�l�s semmik�ppen nem saj�t �rdemeinken nyugszik, hanem Istennek teljesen egyoldal�an aj�nd�koz�, megbocs�t� szeretet�n. Nagy s�lyt helyez azonban arra, hogy ez az �r�k isteni v�gz�s az emberi �letben nem automatikusan, saj�t akaratunkat megker�lve realiz�l�dik, hanem a megszentel�d�s hossz� �s izgalmas folyamat�ban, amely szabad emberi d�nt�seink l�ncolat�n �t bontakozik ki. A Krisztusban kiv�lasztott �s ebben az �dv�ss�gre elrendelt volt�ban b�z� ember az �ppen az erre a hit�re �p�l� szabad d�nt�sein �t jut el�bbre �s el�bbre a megszentel�d�s folyamat�ban. A predesztin�ci� teh�t nem �ll ellent�tben az akarat szabads�g�nak tapasztalati t�ny�vel, hanem azon kereszt�l val�sul meg. Ember P�ln�l �ppen ebben a mer�sz dialektik�ban, de azt�n a pr�dik�ci�k egyik-m�sik hely�n form�lisan is felt�nik megbecs�l�se �s tanul�konys�ga Descartes ir�ny�ban. Ez a mer�sz dialektika �n�la er�teljesebben �szlelhet� mint Coccejusn�l, akinek az exeg�ta �s dogmatikus Ember P�l h� tan�tv�nya.

A pr�dik�ci�k elmond�s�nak, majd nyomd�baad�s�nak a c�lja nem a tudom�nyos teol�gia m�vel�se volt, hanem a p�sztori meger�s�t�s �s v�gasztal�s. Az akkori s�lyos t�rt�nelmi helyzetben, az ellenreform�ci� tombol�sa k�zepette, a R�k�czi-szabads�gharc el�est�j�n Ember P�l �gy akarta megn�velni hallgat�iban az Isten irgalmas szeretet�be fog�z� bizodalmat, hogy a rosszb�l, a k�z�ss�gi helyzet nyomor�s�gaib�l j� sz�rmazz�k, a h�v�k felismerj�k, hogy a s�lyos pr�bat�teleken �t Isten csak m�g szorosabban akarja �let�ket hitben �s cselekedetekben a mag��hoz kapcsolni, Teszi ezt Ember P�l �gy, hogy hallgat�i egy pillanatig sem vonhatt�k k�ts�gbe, miszerint tan�t�sa a bibliai fundamentumokra �p�l �s �sszhangban van nemcsak az egyh�z nagy teol�gusainak tan�t�saival, de a maga kor�nak legjobb tudom�ny�val is. Bizonyos �kumenikus nyitotts�g �s egybefog�si igyekezet �rezhet� gondolkod�s�ban, a katolicit�s keres�s�ben Luthert �s Brenzet is id�zi, s�t b�ven id�z r�mai katolikus szerz�t is.

Losoncon, amelynek reform�tus templom�ban a pr�dik�ci�k elhangzottak, a v�rosban �s a k�rny�ken �l� reform�tusok �s luther�nusok viszony�ban voltak bizonyos probl�m�k. Az �rvacsora �rtelmez�se mellett a predesztin�ci� tana volt a m�sik, amiben a n�zetek k�l�nb�ztek. A k�nyv el�szav�b�l megtudjuk, hogy Ember P�l igehirdet�seit evang�likusok, k�zt�k megyei urak is hallgatt�k. Ember arra t�rekedett, hogy �rvel�s�nek biblicit�s�val, a f�l�sleges pol�mi�t�l val� tart�zkod�s�val ki�rdemelje evang�likus hallgat�inak a megbecs�l�s�t is. Az aj�nl�lev�lben �gy fordul t�bbek k�z�tt ezekhez is, mint „hajdani kegyes fautoraihoz" �s „mindennapi kedves hallgat�ihoz." Az �gy k�sz�nt�ttek sor�ban els� helyen �ll maga a losonci reform�tus gy�lekezet, mint „az �r sz�p sz�z m�tk�ja." Ut�na k�vetkeznek a reform�tus gy�lekezet el�lj�r�s�ga �s oszlopos tagjai, 13, n�v szerint felsorolt nemes �r, t�bbnyire v�rmegyei tiszts�gvisel�k �s az aj�nl� el�sz� v�g�n m�g h�rom n�v szerint felsorolt N�gr�d megyei �gostai hitvall�s� patr�nus is. (2) A predesztin�ci� k�rd�s�ben val� eligaz�t�s �haja a gy�lekezetben mer�lt fel, amit Ember �szrevett �s m�lt�nyolt. (3)

A predesztin�ci�s-sorozat elmond�sa k�t �ven �t tartott. Ut�na 1701 �prilis�ban Ember P�l Szam�rra ment �t lelkip�sztornak. Volt losonci h�vei azonban levelekben ism�telten is k�rt�k, hogy adja ki a pr�dik�ci�kat nyomtat�sban is. (4) Els�sorban az � �hajuknak engedett, �s �gy nyomatta ki besz�deit, ahogy elmondta azokat, puszt�n a sorrenden tett n�mi v�ltoztat�st. (5) Tudat�ban l�v�n azonban a predesztin�ci�ba fog�dz� hit jelent�s�g�nek - �rja tov�bb az aj�nl�lev�lben - a k�nyvalakba val� kiad�ssal nemcsak volt losonci h�veire gondolt, hanem tan�t�s�t az eg�sz „magyar vil�g szemei eleibe" �hajtotta �ll�tani. (6)

A k�zirat �tj�t a kolozsv�ri kiad�hoz, Miszt�tfalusi Kis Mikl�shoz val�sz�n�leg ugyanaz a Z�dorfalvi M�rton s�toralja�jhelyi reform�tus lelkip�sztor egyengette, aki egyform�n szoros kapcsolatban �llt a szerz�vel �s a nyomd�sszal. A Garizim �s Eb�l is k�zli Z�dorfalvi �dv�zl� vers�t, amelynek t�m�r meg�llap�t�sa szerint a k�nyv mondanival�j�nak ez a l�nyege: ,,. kegyelemb�l s nem �rdemb�l Foly az �r�k idvess�g." (7)

Ember P�l szinte t�lzott r�szletess�ggel bevallja, hogy a predesztin�ci�r�l sz�l� sorozat�t „jeles, tud�s emberek l�pok nyom�n fund�lv�n �rta �s pr�dik�llotta." Az El�lj�r� besz�dben azt is megnevezi, hogy kik voltak ezek a jeles, tud�s emberek. (8) Mint �rja, a k�tet els� nyolc, dogmatikus fejezet�ben kiv�ltk�ppen K�lvin J�nos �s Turretinus Ferenc �r�saib�l seg�tette mag�t, m�g a k�vetkez� tizenk�t exegetikai menet� pr�dik�ci�ban „Alting Jakab �r�s�b�l szedegettem �s ford�tottam, minem� munk�val, eszm�lhetni fogja az, aki a kett�t egybevetni nem sajn�lja." (9)

Elv�gezt�k az egybevet�st. T�nyleg nem kev�s az, amit az igehirdet� Turretinust�l �s Altingt�l �tvett. Mellett�k tov�bb� az Augustinust�l �s K�lvint�l �tvett gondolatanyag mellett kimutathat� m�g t�bb 17. sz�zadi reform�tus teol�gus hat�sa is, k�zt�k azonban az els� helyen a Coccejus�. A sok idegen hat�s ellen�re m�gis jogos a szerz�nek kifejezetten sz�hoz jut� szerz�i �ntudata is. (10) Mindenesetre �gy adott form�t a gazdag teol�gusi gondolatanyagnak, hogy pr�dik�ci�i egy�ntet� megnyilatkoz�soknak hatnak, �s minden�tt t�kr�zik Ember P�l kegyess�g�t �s egy�nis�g�t. A p�li-�gostoni teol�gia m�lys�geib�l mer�tve �s kor�nak legjobb reform�tus teol�giai opusaib�l k�sz�lve fel pr�dik�ci�ira, egyetemes kereszty�n k�z�ss�gben �ll�nak �rzi mag�t, de t�kr�zik pr�dik�ci�i a R�k�czi-szabads�gharc el�est�j�nek magyar lelkivil�g�t is.

Legf�bb tekint�lye a Biblia, a r�giek k�z�l pedig Augustinus. Nemcsak hogy az ut�bbit id�zi a legfontosabb helyeken, mint pl. a 44. �s 45. lapon, hanem abb�l a k�t im�ds�gb�l, amellyel a k�nyv kezd�dik �s befejez�dik, az ut�bbit Augustinust�l, a Soliloquia XXVIII. fejezet�b�l vette �t. A k�nyvnek ez a k�ny�rg�sek k�z� val� foglal�sa is jellemzi a szerz�nek azt a t�rekv�s�t, hogy nem hitvit�t �hajt m�velni, hanem a Szenth�roms�ghoz f�z�d� szem�lyes kapcsolatban �hajtja hallgat�it �s olvas�it meger�s�teni.

Az �jabb tan�t�k sor�ban K�lvin J�nos a legf�bb tekint�ly Ember sz�m�ra. Az Institutiora oldalsz�mra hivatkozik a legfontosabb helyeken. (11) P�llal, Augustinusszal �s K�lvinnal egy�tt tan�tja a kett�s predesztin�ci�t, az �dvre elv�laszt�s �s az elvettet�s kett�ss�g�t, de azon a ponton, ahol k�l�nv�lik az �n. supralapsarius �s az infralapsarius �rtelmez�s, �s ahol K�lvin nyitva hagyja a d�nt�st, Ember P�l szer�ny �s tart�zkod� hangon kifejti a maga infralapsarius �ll�spontj�t. Az a pont ez, ahol az eredend� b�n �s az eleveelrendel�s viszony�nak a k�rd�se mer�l fel. K�ts�gtelen, hogy „az eredend� b�nbe az Istennek tud�s�b�l �s akaratj�b�l estenek az �d�mnak minden fiai" - vallja Ember -, de lesz�gezi: „Nem k�vetkezik az�rt, hogy Isten r�galmaz�s al� vettess�k" (12), mintha � lenne a b�n �s a k�rhozat oka. A vil�g alapjainak felvettet�se el�tt a mindentud� Isten ugyanis el�re l�tta, hogy az ember a szabad akarat nagy aj�nd�k�val vissza fog �lni �s elbukik. Isten �s embert�rsai helyett �nmag�t teszi meg k�z�ppontnak �s ezzel �lete �ress� �s gonossz� v�lik. Isten el�re l�tta ezt a lehet�s�get, �s m�gis szabad akarat�nak teremtette az embert. Ezzel teh�t a b�nt engedte �s ilyenform�n akarta is. De nem v�lt a b�n szerz�j�v�, mert azt az els� emberp�r k�vette el, �s nyomukban az emberek k�vetik el engedetlens�g�kkel. Ember P�l teljes hat�rozotts�ggal tan�t a kett�s, �dv�ss�gre �s k�rhozatra eleveelrendel�sr�l, de ezt az isteni rendel�st szorosan egybekapcsoltnak l�tja azzal a m�sik rendel�ssel, amellyel az Atya a Szenth�roms�g tan�cs�ban elk�ldte a Fi�t a b�n sar�ban fekv�nek el�re l�tott ember megv�lt�s�ra. Ember P�l sz�m�ra Istennek az embert szabadd� teremt� �s �t Krisztus �ltal megv�lt� rendel�se egyetlen egys�get alkot.

A supralapsarius predesztin�ci�-tan m�r vesz�lyesen k�zel�t ahhoz a ponthoz, ahonnan n�zve Isten t�nhetik olyannak, mint aki a b�nnek a szerz�je. E tan szerint a kett�s kiv�laszt�s olyan m�rt�kben Istennek szuver�n tette, hogy nem �ll kapcsolatban az ember b�nbees�s�nek, a lapsusnak eleve tud�s�val. Ezzel az a gondolati k�vetkezm�ny mer�lhet fel - an�lk�l, hogy a supralapsariusok ezt �gy tan�tan�k -, hogy az ember b�nbees�se a k�rhozatra val� isteni kiv�laszt�s k�vetkezm�nye, teh�t az els� emberp�r v�gzetszer�en esett a b�nbe. Sem Augustinus, sem K�lvin nem mentek el eddig a pontig. S�t, �ppen azt tan�tott�k, egy�bk�nt P�llal egy�tt (R�m 11,33), hogy e titok el�tt egy bizonyos hat�ron, �ppen Isten mindenhat�s�g�nak �s a b�nbees�s kapcsolat�nak k�rd�s�ben, meg kell �llni. �gy id�zi Ember K�lvint�l, amit az meg Augustinust�l id�zett: „�m okoskodj�l te, �n csod�lkozom. Disput�lj b�r te, �n pedig hiszek. L�tom a m�lys�get, de a fenek�re nem megyek." (13)

 

Ember az�rt nem okoskodik, mert sz�m�ra a Krisztusban elnyert �dv�ss�g hitbeli, tapasztalati meggy�z�d�s. �rdekl�d�se k�z�ppontj�ban nem a valaha l�trej�tt isteni hat�rozat spekulat�v feszeget�se �ll, hanem az az �t�lt val�s�g, hogy mik�nt realiz�l�dik ez a dekr�tum az emberi �letben, m�gpedig az ember szabad �s felel�s term�szete szerint az ilyen cselekedeteinek a l�nc�n �t, teh�t egyfel�l Isten akarat� m�sfel�l az ember szabads�g�nak s�relme n�lk�l. Ember P�l pr�dik�ci�inak t�m�ja tulajdonk�ppen ez az �letrajzi folyamat, ez az isteni pedag�gia, amelynek sor�n Krisztusban h�v� ember a megszentel�d�s �tj�n Isten kegyelm�nek ed�ny�v� v�lik, ellenben az Istennel a Krisztuson �t szem�lyes kapcsolatba nem ker�l�, az �letben maradt ember hogyan v�lik saj�t maga ir�ny�t�s�nak, az �nz�s pedag�gi�j�nak k�rhozat ed�ny�v�.

 

Amint dogmatikai jelleg� pr�dik�ci�iban Turretinust v�lasztotta mester�v� Ember �gyan�gy k�vette az exegetikai jelleg�ekben Jacob Altingit (1618-1679). A jeles groningeni keleti nyelv�sz �s exeg�ta a bibliai hermeneutika m�dszer�ben szorosan Coccejus �tj�n j�rt. Azt vallotta � is, hogy a Szent�r�st a saj�t f�ny�ben kell magyar�zni sz�hoz juttatni. Nem szabad arra degrad�lni, hogy a dogmatikai t�telek puszta illusztr�ci�it, bizony�t�kait szolg�ltassa. Alting ezt az elvet mesterien tudta alkalmazni. Ember val�sz�n�leg meg tudta szerezni Alting 1687-ben Amsterdamban , kinyomatott exegetikai k�tet�t, mert a R�m 9,11-16-ig terjed� szakaszt meglehet�sen Alting nyomdokain magyar�zza. S�t a r�gebbi exeg�t�k v�lem�ny�nek mell�z�s�t is egyszer�en azzal indokolja meg a R�m 9,15 magyar�zat�n�l (184. �s 185.l.) hogy mindezek fel vannak sorolva Alting Opera c. m�v�nek 3. k�tet�ben.

Turretinus �s Alting tud�s �r�saiban Ember P�l a pr�dik�ci�kra k�sz�l�s sor�n nagy seg�ts�get tal�lt, de m�gis Coccejus tekinthet� igazi mester�nek. Coccejus hat�sa hat�sa mutathat� ki Embern�l f�leg a Szent�r�st az aktu�lis k�rd�sek k�z�tti eligaz�t� felhaszn�l�s�ban, ennek tipologiz�l� m�dszer�ben. Johannes Coccejus (csal�di n�ven Koch, 1603-1669) barmeni, franekeri, majd 1650-t�l leideni professzor az �n. f�der�lis teol�gia egy �ltala meg�j�tott ir�ny�t k�pviselte a n�metalf�ldi reform�tus ortodoxia keretei k�z�tt. Ennek kimunk�lta egy a kort�rsakat szinte frapp�roz� m�dszer�t. Szerinte Isten az �dv�z�t�s m�v�t a t�rt�nelemben egym�st felv�lt� �s el�bbreviv� sz�vets�gk�t�sek sorozat�n kereszt�l hajtja v�gre. A kor�bbi skolasztikus ortodoxia �gy n�zte a Szent�r�st, mintha ott minden egyid�ben hangzott volna el. Coccejus felfigyelt a bibliai k�nyvek t�rt�neti be�gyazotts�g�ra �s ezt nagy nyomat�kkal hangs�lyozta. Igy az �- �s az �jsz�vets�get �gy tudta megk�l�nb�ztetni, mint az el�k�sz�t�s �s a kifejl�s k�t szakasz�t, s�t ezt a vonalat kih�zta az egyh�zt�rt�nelmen �t eg�szen az eschatonig, Isten �g�reteinek teljesed�s�ig. Sz�m�ra a bibliai kijelent�s mindig egy saj�tos �dvt�rt�neti helyzetben hangzott el, de el�zm�nyei fellelhet�k az �dvt�rt�net kor�bbi szakaszaiban �s hat�sai kik�vetkeztethet�k a k�s�bbiekben. Ez a mer�sz l�t�sm�d t�g mez�t nyitott meg, �s gondos alkalmaz�sa eset�n nagy s�lygyarapod�st hozott mag�val a teol�giai t�rgyak k�z�tt a bibliamagyar�zat sz�m�ra, az egyh�zi �s a gy�lekezeti �letben pedig er�s�tette a reform�tus-biblikus jellemvon�sokat �s a bibli�s gyakorlati kegyess�get.

Coccejus szerint az �dvt�rt�net k�z�ppontja, az �dv�ss�g kiteljes�t� Ura, a t�rt�nelem �rtelemad�ja J�zus Krisztus. Ennek a gy�keresen krisztocentrikus szeml�letnek a hermeneutikai m�dszere a t�puskeres�s, a tipologiz�l�s. Az �sz�vets�g egy-egy hely�t �gy lehet az �jsz�vets�ggel, ezt az egyh�zt�rt�nettel, az �dvt�rt�net eg�sz menet�vel egybel�tni, hogy Coccejus �s k�vet�i megkerest�k, melyik az az �jsz�vets�gi bizonys�gt�tel, illetve egyh�zt�rt�neti esem�ny, amelynek el�k�pe, t�pusa egy-egy �sz�vets�gi r�szlet.

Ember P�l coccejanizmusa abban nyilv�nult meg els�sorban, hogy b�tran �s fant�ziad�san alkalmazta ezt a m�r az �jsz�vets�g szent�r�i r�sz�r�l is ism�telten alkalmazott l�t�sm�dot. Tette pedig ezt m�r abban a k�tr�szes akad�miai �rtekez�s�ben, amelyet neves coccejanus professzorainak: Van der Waeyen �s Vitringa eln�klete alatt Franekerben 1686-ban tartott, �s amelyben az egyiptomi t�z csap�st �rtelmezte. A Garizim �s Eb�l pr�dik�ci�iban is h� maradt a tipologiz�l� m�dszerhez. T�l sok helyet venne ig�nybe, hogy ennek minden bizony�t�k�t ideiktassuk. De pars pro toto-k�nt ismertetj�k e m�dszer alkalmaz�s�nak egy-egy besz�desebb p�ld�j�t. M�gpedig megn�zz�k, mit tan�tott ugyanarr�l a bibliai helyr�l egyfel�l Coccejus, m�sfel�l Ember P�l, mert ez az �sszehasonl�t�s f�nyt vet arra is, hogy mi volt Embern�l a saj�tos �s egy�ni lelem�ny.

Jeremi�s 50. r�sz�nek 17. vers�ben ezt olvassuk: „Meghajszolt b�r�ny Izr�el, oroszl�nok kergett�k. El�sz�r Assiria kir�lya marcangolta, utolj�ra pedig Nebukadnecc�r, Babil�nia kir�lya r�gta le csontjait." Ember P�l Coccejusszal egy�tt vallja err�l a versr�l, hogy „a b�lcs Isten ilyen csod�latosan c�merezte ki eleit�l fogva az Anyaszentegyh�z �llapotainak foly�s�t." (14) Ember P�l alkalmazza az egyh�zat puszt�t� k�t oroszl�nt saj�t kor�ra, saj�t kor�nak �s egyh�z�nak helyzet�re. Szerinte a napkeleti oroszl�n a t�r�k, a napnyugati pedig a R�m�val sz�vetkezett n�met Habsburg hatalom. �rdemes felid�zni, milyen tal�l�an jellemzi Ember k�l�n-k�l�n mind a kett�t. „K�t oroszl�n hegyes k�rmei �ltal szaggattatik eleit�l fogva az Anyaszentegyh�z." A keleti oroszl�n vad, de legal�bb nem alattomos. „A napkeleti oroszl�nnak .., nincsen olyan kett�s sz�n� orc�ja az Ekkl�zsia ellen, mint amannak. Amire igyekszik � �rtalmasan a Krisztus ig�je ellen, nyilv�n viszi � azt v�ghez, ha Istent�l engedtetik, �gymint Krisztus ismeret�n k�v�l val� pog�ny, a Krisztusnak, a kereszty�ns�gnek megesk�dt ellens�ge. A m�sik viszont, a Napnyugati oroszl�n n�ha vil�gosan �s egyenesen, mint nyilv�nval� ellens�g nyomorgatja az Isten h�z�t, mint Izr�elt Babilon �s Egyiptom, n�ha azonban alattomban, bar�ts�got �s atyafis�got tettet�, hamis, gonosz, praktik�s sz�n alatt, mint az Edom, mely v�re szerint val� atyafia volt volna Izr�elnek, de hamis, hitetlen �s csal�rd sz�v� atyafia volt �r�kk�." (15)

A k�t oroszl�nt azonban nem az�rt aktualiz�lja pr�dik�ci�iban Ember, hogy f�lelmet pl�nt�ljon a sz�vekbe, hanem pontosan ellenkez�leg az�rt, hogy megmutassa: Isten ismeri �v�inek helyzet�t �s elk�ldi a megj�vend�lt Szabad�t�t. M�r eml�tett�k, hogy a pr�dik�ci�k elmond�s�nak idej�ben az ellenreform�ci� g�tl�stalanul er�szakoskodott, tov�bb�, hogy a megj�vend�lt szabad�t� a magyar protestantizmus �let�ben II. R�k�czi Ferenc szabads�gharc�val n�h�ny �v m�lva jelentkezett. Ember P�l Coccejus nyomdokain Abdi�s pr�f�ta k�nyve 20. �s 21. vers�ben l�tja a szabadul�snak azt az �sz�vets�gi �g�ret�t, amelynek teljes�l�s�t a h�v� ember saj�t egyh�zt�rt�nelmi korszak�ban bizton rem�lheti. „Izr�el fiainak fogs�gb�l j�v� seregei .. gy�zelmesen vonulnak f�l a Si�n hegy�re �s �t�letet tartanak �zsau hegye f�l�tt. Azut�n az  �r fog uralkodni." Coccejus azt f�zi ehhez a bibliai helyhez magyar�zatul, hogy uralkod�sa kett�t jelent, egyfel�l a zsid�k szolgas�g�nak megsz�n�s�t, m�sfel�l az Antikrisztus megsemmis�l�s�t. (16) A kett�s szabad�t�s bels� tartalm�t az eml�tett k�tet 60. paragrafus�ban �gy fejezi ki: „Abolitio omnis tyrannidis ez propagatio Dei inter gentes. De quo Apocal. XI:15 ez Zak. XIV:9."

Ember P�ln�l viszont a megfelel� helyen azt tal�ljuk, hogy �tveszi ugyan Coccejust�l nemcsak a f� gondolatot, de a bibliai hivatkoz�sokat is, viszont a bels� szabad�t�s tartalm�nak magyar�zat�n�l eg�szen �n�ll�. Ebbe m�r azt a saj�t szolg�lat�t is beleveszi, hogy a predesztin�ci�r�l szol� sorozatra v�llalkozott �s a besz�deket ki is nyomtatta. Igy �r: „T�maszt Isten az utols� id�kben mind k�ls� szabad�t�kat, kik a hamiss�gnak p�lc�j�t elt�rik, a l�lek szerint mondatott �zsaut megb�ntetik, s az Isten h�z�nak pihen�st szereznek, s mindedig nagy l�lekkel, dr�ga kegyelmekkel b�rand� tud�s embereket, kik az igazs�gnak minden lelkiismeret el�tt hathat�s megmutogat�sa �ltal azokat, kik l�lekben megillet�dnek, a t�velyg�snek ereje al�l felszabd�tj�k ... Akkor k�szen Jehov�� az orsz�g, azaz a f�ldnek puszt�t�i elveszv�n, elt�r�ltetik minden a lelkiismereten uralkod� kegyetlens�g. Ama sz�k fognak hallattatni: lettek e vil�gnak orsz�gi a mi Urunk� �s az � Krisztus�� (Jel XI.15, 18; Zak. XIV. :9; D�n VII:18, 27 stb.). Akkor szolg�l val�j�ban a nagyobbik, tudniillik a lelki Edom a kisebbiknek, a lelki Izr�elnek." (17)

Eml�tett�k, hogy saj�t mag�t is e lelki felszabad�t�s munk�s�nak tekintette Ember P�l. A lelki felszabad�t�s szolg�lat�ban �ll�nak �rezte a predesztin�ci�r�l sz�l� tan�t�sokat. Igy �rt err�l: „Az �r�k elv�laszt�sr�l sz�l� nemes tudom�ny a lelki vigasztal�soknak eg�sz patik�ja." Olyan, mint a dr�ga kenet, a l�lek sebeit gy�gy�t� olaj. Az�rt, mert el�sz�r is biztos�t arr�l, hogy „�rettem, v�lasztott�rt Isten a nyomors�gnak napjait megr�vid�ti" M�t� 24,22. M�sodszor nem engedi meg, hogy jeleket �s csud�kat tehet� hamis pr�f�t�k" az igazs�g mell�l el tudjanak minket t�ntor�tani, harmadszor, biztos�t, hogy nekem, mint az Isten v�lasztottj�nak m�g gonosz is javamra szolg�l. V�g�l negyedszer, „a hosszas �s sok� tart� nyomor�s�g kis�rtet alatt ... megfelel az engem el nem felejthet� Istenem: hogy a maga tenyer�re metszett fel, s kezeire �rt fel elt�r�lhetetlen �s kivakarhatatlan bet�kkel" (18)

Ezekben a sorokban a szenved�sek t�z�ben �g� �s megtisztul� hit �s �dvbizonyoss�g ugyanolyan er�vel sz�lal meg, mint a 16. sz�zad magyar reform�tori irodalm�nak legm�lyebb gondolataiban. Ember szerint is a szabad�t�s Isten�nek �g�rete, amely sziklaszil�rd bizonyoss�g, �s imm�r �tban van, arra kell alapozni a kereszty�n magatart�st. Nem szabad elfogadni a zsarnokot annak, aminek szeretn� mag�t elfogadtatni az �let, a lelkiismeret ur�nak, mert Isten az egyed�li �r, a J�zus Krisztus Atyja. Akinek pedig ez a hivat�sa, vagy pedig lehet�s�ge van r�, hirdetnie kell az err�l a Krisztusr�l, err�l a szabad�t�sr�l sz�l� igaz tudom�nyt.

 Nemcsak a 16. sz�zadban jelentett sokat ez a bibliai kereszty�n hit, de ez volt az a h�d, amely a 18. sz�zadi v�rtelen, de ann�l rafin�ltabb ellenreform�ci� �rv�nyeiben �tmentette �s meg�rizte egyh�zunk gy�lekezeteit a T�relmi Rendelet hozta felszabadul�sig.

 

Dr. Bucsay Mih�ly

 

 

 

 

JEGYZETEK

 

1/ Debreceni Ember P�l egyh�zt�rt�net�nek k�ziratai. Magyar K�nyvszemle 1973., 175-185 �s 364-376.

 2/ Az aj�nl�lev�l keltez�se: Szatm�r, 1701. december 9.

 3/ „Egyn�h�ny kegyes �s tud�s lelkek Kegyelmetek k�z�l szorgalmatosan k�rnek arra." Aj�nl� lev�l, 4 verso.

 4/ Ugyanott, 5 verso.

 5/ Ugyanott.

 6/ Ugyanott.

 7/ A versezetnek 11. szakasz�ban, 2. �v, 6 verso.

 8/ Keltez�se: Szatm�r, 1702. janu�r 4.

 9/ El�lj�r� besz�d, 3,

 10/ „Sem idegen t�znek, sem egyed�l csak a magam t�z�nek vil�g�n�l nem k�v�nok j�rni." Ugyanott.

 11/ A 9. �s 10. lapon az Institutio III 21.3. �s 4. paragrafus�ra, a 60-62. lapokon az Institutio III. r�sze 23. fejezet�re hivatkozik.

 12/ Inst. III. 23.5. paragrafus, �s Garizim �s Eb�l, 60-61.

 13/ Ugyanott.

 14/ Garizim �s Eb�l, 131.

 15/ Ugyanott, 115 -116.

 16/ Coccejus: Opera, tomus III., Frankfurt/M., 1689. Ed. secunda., p. 523-524.

 17/ Garizim �s Eb�l, 118-119.

 18/ Ugyanott, 16-17.

 

 Megjelent: Sz�sz�k �s katedra. Tanulm�nyok Dr T�th K�lm�n professzor tisztelet�re 70 sz�let�snapja alkalm�b�l. Bp 1987. 31 38. l   BRTA.