Szatm�ri-Karmanoczki Em�lia

S�rospataki F�zetek 2007/1. 

M�LIUSZ JUH�SZ P�TER

helye �s szerepe a magyarorsz�gi reform�ci�ban

1931-ben, amikor a Debreceni Tudo-m�nyegyetemen fel�p�lt a Bocskai Ist-v�n �ltal telep�tett Nagyerd�n, n�gy szobrot k�sz�tettek az �p�let el�. Annak a n�gy szem�lynek az alakj�t form�lt�k meg, akik legink�bb hozz�j�rultak a v�ros lelkis�g�nek kialak�t�s�hoz:

M�liusz Juh�sz P�ter, Husz�r G�l, Szenci Moln�r Albert �s Kom�romi Csipk�s Gy�rgy szobrait.

M�liusz szobr�nak modellj�t n�gy m�v�sz is elk�sz�tette a p�ly�zatra, mindegyik m�s-m�s, de egyform�n jellemz� tulajdons�g�t emelte ki.

 Az els� minta egy fiatal, sud�r termet�, sug�rz� tekintet� embert �br�zolt. Ilyen fiatal volt az, aki mintegy �tven k�nyvet �rt, sz�mos zsinatot �s hitvit�t tartott. Ilyen fiatal; tanulm�nyai befejez�se ut�n mind�ssze tizen�t �vet �lt.

A m�sodik szoborminta alakja el�re mutat, mint egy hadvez�r. Harcos volt, s�t hadvez�r lehetett a hit harcaiban.

A harmadik terv elm�ly�lt arc� tud�st �br�zol. Ez is jellemz� r�, hatalmas tud�sa, k�nyvei, eg�sz �letm�ve erre a bizony�t�k.

A negyedik alak mindk�t karj�t k�ny�k-ben behajl�tja, egyik l�b�val el�bbre l�p, derek�t csavarva hirtelen fordul, mert k�r�sk�r�l t�madj�k. Karjaival �s v�llaival teljes erej�b�l sodorja le t�mad�it. Ez az ember sz�ntelen k�zd. Harc�ban haszn�lt egyetlen fegyvere csup�n a mag�hoz szor�tott k�nyv, a Biblia.

Ilyennek l�thatt�k �t a kort�rsak, �s ilyennek l�tja az ut�kor is.

M�liusz saj�t mag�t mindenekel�tt pr�f�t�nak vallotta, akinek feladata Isten Ig�j�nek hirdet�se volt. „Isten l�tja, hogy nem lehetek n�ma eb, trombita, ki�lt� sz� vagyok, nem magamt�l, de Isten�b�l sz�lok”.^[1]

Kort�rt�net

Nemzeti t�rt�nelm�nkben az orsz�g h�rom r�szre szakad�sa jellemzi azt a politikai szitu�ci�t, amely M�liusz Juh�sz P�ter szerepl�s�nek keretet adott, amelyben egyh�zszervez� �s egyh�zv�d� munk�ja v�gbement. A megosztotts�g �s h�dolts�g kora ez, amikor nincs f�ggetlen �llamis�g.

 Semmivel nem t�nik egyszer�bbnek az egyh�zpolitikai helyzet sem. A XVI. sz�zad Magyarorsz�gon is a reform�ci� sz�zada. M�r a r�mai kereszt�nys�g felv�tele is elv�gta a magyars�got keleti gy�kereit�l, �s most ism�t, a reform�ci� �s ellenreform�ci� hull�mai meg�lltak a k�z�pkori Magyarorsz�g keleti hat�rain�l. A vall�si mozgalmak teh�t azt bizony�tott�k, hogy Magyarorsz�g Eur�p�hoz tartozik, r�sze annak – m�g ha legsz�ls�bb ter�lete is. A reform�ci� kezdeti gyors lend�let�t f�kezte a tridenti zsinat ut�n a sorait �jrarendez� katolikus egyh�z, s a jezsuit�k k�zeli betelep�t�s�nek t�nye. A sz�zad dere-k�n It�li�ban �s Sv�jcban let�rt unitarizmus Lengyelorsz�gon �t J�nos Zsigmond Erd�ly�ben tal�lt otthonra. A luther�nusokkal is ki�lez�d�tt a helyzet, ami n�lunk is a protest�nsok k�t k�l�n felekezetre val� szakad�s�hoz vezetett.

            A t�r�k h�dolts�g ter�let�n, ha nem is akad�lytalanul, de viszonylag szabadon terjeszkedhetett a reform�ci�. A kir�lyi Magyarorsz�g ter�let�n volt a helv�t ir�nynak a legkevesebb lehet�s�ge az �rv�nyes�l�sre, hiszen ott nemcsak a katolikusok, de az evang�likusok ellen�ll�s�val is sz�molni kellett. A k�lvinizmus sz�m�ra legalkal-masabb terep Erd�ly �s a vele hat�ros kelet-magyarorsz�gi megy�k, Zempl�n-t�l B�k�sig voltak. Ennek a ter�letnek Debrecen v�lt k�zpontj�v�, mely 1535 �ta az Enyingi T�r�k csal�d tulajdona volt.

 Sok anyagi �ldozattal a v�ros csaknem teljesen f�ggetlen�tette mag�t a f�ldes�ri hatalom �s befoly�s al�l. Ezen fel�l a t�r�knek sarcot, a b�csi kir�lynak �s erd�lyi fejedelemnek ad�t �s munkaer�t fizetett viszonylagos nyugal-m��rt �s kiv�lts�gai�rt. „Ezt a v�rost soha nem v�dte v�r, k�fal, de m�g csak v�z, er�d, vagy hegyl�nc sem. �let�t – amelyet szigor� bels� rend szab�lyozott – nem a befel� z�rk�z�s, hanem a vil�g t�jai fel� val� szabad kit�rulkoz�s jellemezte. Kereskedelmi utak metsz�s-pontj�n fek�dt, a gazdas�gi �let �raml�s�nak sodr�ban, s �tjai nemcsak a kalm�rok szekerei el�tt voltak nyitva, hanem a szellemi �ramlatok – a Gondolat el�tt is.”^[2]

Ezek a politikai keretek �s vall�si-szellemi viszonyok, melyben M�liusz Juh�sz P�ter a XVI. sz�zad k�zep�n fell�pett �s munk�lkodott 1571-es h�l�l�ig. K�zelebbr�l: m�k�d�s�nek b�zisa Debrecen volt, de int�zked�-seinek, tetteinek hat�sa kiterjedt a most megalakult tisz�nt�li egyh�zker�letre, valamint p�sp�ki ter�leti illet�kess�g�t t�ll�pve Magyarorsz�g m�s keleti megy�ire, s�t Erd�lyre is.

I. Eredete, sz�let�se, neve

M�liusz magyar nemesi csal�db�l sz�rmazott. Erre a t�nyre b�szk�n hivatkozott k�nyveiben. J�nos Zsigmondhoz int�zett level�ben �s t�bb munk�ja el�szav�nak v�g�n maga haszn�lja a „Horhi” vagy latinosan „Horhinus” nemesi el�nevet. Csal�dja a k�znemess�ghez tartozott, apja val�sz�n�leg servitora lehetett az Enyingi T�r�k csal�dnak.

Sz�let�se k�r�l nagy a bizonytalans�g. M�liusz egy Horhi nev� telep�l�sen sz�letett. Irodalmunk k�t elpusztult Horhi n�ven ismert k�zs�get tart nyilv�n (Tolna �s Somogy megy�ben). A val�sz�n�s�tett Tolna megye �szak-nyugati hat�r�n, a Fels�ny�kkel szomsz�dos Horhi nev� d�l�. Amennyi-ben �gy van, akkor a nev�ben gyakran haszn�lt „Somogyi”megjel�l�s nem megy�t, hanem vid�ket jelentett. Nem mellesleg a korban h�dolts�gi ter�letr�l van sz�, ahol �n�ll� megy�k m�r nem l�teztek. A telep�l�s ma m�r nem l�tezik.

A modern nyelvt�rt�neti kutat�s is igazolta M�liusz somogyi (somogy-vid�ki) sz�rmaz�s�t. Somogyi nyelv-j�r�sban �rt, melyet soha nem tudott m�s nyelvj�r�ssal felcser�lni.

Sz�let�si ideje ugyancsak bizonytalan. Egyre t�bb t�rt�n�sz, egyh�zt�rt�n�sz fogadja el M�liusz sz�let�si �v�nek a Hor�nyi Elek �ltal meghat�rozott 1536-ot (Zov�nyi Jen� is). M�sok ezt kor�bbra teszik: a F�nyes Elek �ltal megjel�lt 1515-re. A F�nyes-f�le 1515-�s �vet elfogad�k szerint az 1536-os �vsz�mnak M�liusz �letesem�nyei ellene mondanak. Elk�pzelhetetlennek tartj�k (p�ld�ul R�v�sz Imre is) az ett�l k�s�bbi id�pontot; ha ugyanis M�liusz 1536-ban sz�letett, akkor mind�ssze 21 �vesen m�r a wittenbergi egyetem seniora volt, ami szerint�k lehetetlen. Ugyancsak megk�rd�jelezik, hogy az egyh�z olyan sz�ks�gben lett volna, hogy egy ilyen fiatal embert h�vjanak haza Wittenbergb�l; s nem tartj�k lehets�gesnek azt sem, hogy M�liusz 25 �vesen m�r p�sp�k lett volna.

Pedig ez a korban nem volt egyed�l�ll� jelens�g, hiszen p�ld�ul ut�da a p�sp�ks�gben, K�roli P�ter is fiatalon, 29 �vesen ker�lt a p�sp�ki sz�kbe. Az egyetemi seniori tiszt elnyer�s�ben is a tehets�g, tud�s, k�pess�g sz�m�tott, �s nem az �letkor. (�ppen ilyen fiatal volt K�lvin is, mind�ssze 25 �ves, amikor meg�rta �lete f� m�v�t A kereszty�n vall�s rendszere c�mmel.)

Csal�di neve Ih�sz vagy Juh�sz, melyet Wittenbergbe menetele el�tt humanista szok�s szerint M�lius-ra g�r�g�s�tett. (M�losz – g�r�g sz�, jelent�se juh; latinos v�gz�d�ssel juh�sz.) A wittenbergi egyetem anyak�nyv�be 1556. okt�ber 25-�n Petrus Melius Ungarnus n�ven jegyezt�k be.

II. Tanul� �vei

Feltehet�en a k�zeli nagyh�r� tolnai iskol�ban tanult M�liusz, mely a dun�nt�li t�r�k h�dolts�g magyars�g�-nak szellemi fellegv�ra volt. Itt tan�tott Szegedi Kis Istv�n, aki el�bb tan�ra, majd �letre sz�l� bar�tja volt M�liusznak. Olyan ind�t�sokat kapott a tolnai iskol�ban, melyek �let�re d�nt�en kihatottak: a k�s�bbi bibliaford�t�, hitvit�z� �s k�nonszerkeszt� szellemi fegyverzet�t itt kezdte �sszegy�jteni.

Ezut�n a wittenbergi egyetemen tanult. Wittenberg N�metorsz�g legn�pesebb egyeteme volt kb. 600 hallgat�j�val. Az 1540-es �vekt�l ez az egyetem lett a magyar hallgat�k k�zpontja, s az is maradt csaknem a sz�zad v�g�ig. „Ide j�rtak a luther�nusok �s reform�tusok egyar�nt, tekintve, hogy Melanchton szellem�ben ekkor m�g nem k�v�nt�k meg a lutheri hitvall�shoz val� ragasz-kod�st a tanul�kt�l.”^[3]

Az egyetem magyar t�rsulat�nak 1556. okt�ber 25-t�l, Turi P�l seniors�ga alatt lett a tagja. R�vid id�n bel�l, 1557 tavasz�n m�r � a magyar bursa seniora, alig 20 �vesen.

Legjelent�sebb professzora Melanchton volt, aki Luther k�r�s�re 1525-t�l r�szt v�llalt a teol�giai fakult�s munk�j�ban. M�liusz itt h�ber �s g�r�g nyelvet valamint jogi ismereteket tanult a teol�gi�n k�v�l, valamint humanista term�szettudom�nyi st�diumokkal is foglalkozhatott (erre enged k�vetkez-tetni k�s�bb a Herb�rium c�m� m�v�-nek meg�r�sa).

Nem tudjuk pontosan, mennyi id�t t�lt�tt Wittenbergben, de 1558-ban a magyar protest�nsok M�liuszt�l k�rtek seg�ts�get az �ket �rt t�mad�sokkal szemben. „M�liusz av�gre h�vatott vissza Wittenbergb�l, hogy a Szenth�-roms�g-tagad�k ellen k�zd� haz�nak seg�ts�ge legyen” �rta 1585-ben Lask�i Cs�k�s P�ter.^[4]

III. Debrecen M�liusz �rkez�se el�tt

Debrecen helyzete �s szerepe a korban saj�tos volt gazdas�gi viszonyai �s m�vel�d�sszervez� funkci�ja tekintet�-ben. Semmi esetre sem tekinthet� tipikusnak.

Debrecen helyzet�hez �s jelent�s�g�-hez k�zel sem ker�lt m�s v�ros a korban. A XVI. sz�zadi Debrecen t�rsadalmi, gazdas�gi �s szellemi helyzete hossz� fejl�d�s sor�n alakult ki. Ennek elind�t�ja az a saj�tos k�r�lm�ny volt, hogy a v�ros els�sorban nem f�ldm�vel�, hanem �llatteny�szt� telep�l�s. A marha ut�n a t�r�k nem k�vetelt ad�t. Ez�rt gabon�t csak saj�t sz�ks�gletre termesztettek, viszont hatalmas marhacsord�kat tartottak. Ez alapozta meg Debrecen gazdas�g�t, mely a XVI. sz�zad v�g�re kb. 8-10 ezer lakos� nagy �s gazdag mez�v�ross� alakult. Ez tette lehet�v� itt a hatalmas �llatkereskedelmi tev�kenys�g kialakul�s�t �s az �llati alapanyagok feldolgoz�s�val foglalkoz� ipar�gak (m�sz�ros, t�m�r, nyerges, sz�jgy�rt�, varga, csizmadia, cip�sz, szappanos, f�s�s, gombk�sz�t�, sz�cs, s�veges, sz�rv�gsz�v�, poszt�ny�r� stb.) sz�les k�r� felvir�gz�s�t. Ezek mellett nagy sz�mban m�k�dtek a v�rosban egy�b, a mindennapi �let sz�ks�geit szolg�l� iparosok is, mint asztalosok, bogn�rok, fazekasok, k�sesek, ker�kgy�rt�k, lakatosok, kov�csok, kaszak�sz�t�k, k�m�vesek, csisz�rok, sarkanty�k�sz�t�k, borb�-lyok, �csok, k�t�lver�k, sal�tromf�z�k, tak�csok, olaj�t�k, t�glavet�k, t�k�-sz�t�k, �tv�s�k, szek�rk�sz�t�k, moln�-rok, �jgy�rt�k �s m�sok. A t�rsadalmi �s gazdas�gi �rdekeik v�delm�re c�hekbe t�m�r�lt kisipar hatalmas lend�lettel szolg�lta a v�rosi polg�rosod�st.

Debrecen l�ktet� ipari �s kereskedelmi �let�re mutat II. Ul�szl�nak az az int�zked�se, mellyel a v�ros orsz�gos v�s�rainak sz�m�t h�tre emelte. Egy-egy orsz�gos v�s�r pedig 15 napig tartott. B�r csak �tmeneti ideig volt �rv�nyben M�ty�snak az 1477. �vi rendelete, mely a Nagyv�radt�l elvett �rumeg�ll�t� jogot Debrecenre ruh�zta, m�gis ez nagym�rt�kben el�bbre vitte a v�ros kalm�rainak a nemzetk�zi kereskedelembe val� bekapcsol�d�s�t: B�cs, Br�nn, N�rnberg, Augsburg, M�nchen, Boroszl�, Krakk� �s Lemberg v�s�raira marh�kat, visszafel� pedig olasz, n�met �s n�metalf�ldi finomabb �rukat hoztak be. Debrecen a moh�csi katasztr�f�t k�vet� id�ben az orsz�g leggazdagabb v�ros�nak sz�m�that�.

A Moh�cs ut�ni sz�tesetts�gben a v�ros orsz�gos k�zpont hi�ny�ban eleve arra volt rendelve, hogy az orsz�got �that� szellemi mozgalmak �s kultur�lis t�rekv�sek hordoz�ja �s k�zvet�t�je legyen az �t k�r�lfog� h�rom orsz�gr�sz fel�. E misszi�j�nak el�felt�telei m�r M�liusz odaker�l�se el�tt adva voltak. Vil�gj�rt �s m�velt t�zs�rei, sokf�le ipart �z� �s v�s�roz� polg�rai �rintve voltak a humanista eszm�kkel; a reform�ci�nak ezekkel t�rsul� t�rekv�sei, s�t annak k�l�nf�le ir�nyzatai is �l�nk �rdekl�d�st keltettek az emberekben.

A reform�ci� els� magvait a hagyom�ny szerint D�vai B�r� M�ty�s hintette itt el. M�g 1550-ben Rad�n Bal�zs lelk�sz �s mellette iskolaigazgat�k�nt m�k�d� D�zsi Andr�s is lutheri szellemben m�k�dtek, ak�r csak D�vai B�r�. A helv�t ir�ny� reform�ci� akkor t�nt fel Debrecenben, amikor 1551-ben K�lm�ncsehi S�nta M�rton �rkezett oda S�toralja�jhelyr�l. �m az egyh�zi vezet�s, Zabardy M�ty�s p�sp�k kem�ny k�zzel l�pett fel ellene, s�t K�lm�ncsehi saj�t paps�g�val is ellent�tbe ker�lt, �gy 1552-ben Debrecenb�l Petrovics P�ter oltalma al� ment Munk�csra, miut�n a p�sp�klad�nyi zsinaton (1552) a luther�nizmushoz ragaszkod� papok kik�z�s�tett�k. Zabardy p�sp�k hal�l�val 1556 augusztus�ban gyors v�ltoz�s k�vetkezett be, K�lm�ncsehi visszat�rhetett. Az � ut�da a debreceni lelk�szi sz�kben az ugyancsak k�lvinista Szegedi Gergely volt. Szegedi volt Debrecen els� lelkip�sztora, s mint ilyen, egyben tagja a V�rosi Tan�csnak. Ez a szerv ekkor egyszerre volt a v�ros �s az egyh�z vezet� test�lete, s ez gondoskodott a lelk�szi �ll�sok bet�lt�s�r�l is. Szegedi aj�nlotta a tan�csnak, hogy h�vj�k meg M�liuszt a m�sodik lelkip�sztori hivatal ell�t�s�ra. Szegedi m�g Wittenbergben ismerte meg M�liuszt. Az aj�nl�s mellett Enyingi T�r�k J�nos p�rtfog�sa tette lehet�v�, hogy M�liusz debreceni lelk�sz lett.

IV. M�liusz debreceni lelkip�sztor-s�ga

Az eg�sz Szent�r�sb�l val� igaz tudom�ny c�m� m�v�nek aj�nl� level�ben �gy �rja M�liusz: „A nagys�gos Enyingi T�r�k J�nos, Hunyad v�rmegy�nek �r�k isp�nja  v�n engem kegyelmesen az � oltalma al�, anno 1558, mindaz�ta Isten engem itt, Debrecenben tartott.”^[5]

Innen kezd�dik az � nyilv�nos fell�p�se, szerepl�se. � emelte Debrecent a magyar reform�ci� egyh�zkorm�nyzati �s szellemi ir�ny�t� k�zpontj�v�. Nemcsak Debrecenben �s k�rny�k�n terjesztette a helv�t reform�ci�t, de Erd�lyben is.

Kimagasl� szervez� k�pess�g�t mutatja, hogy p�rtj�ra tudta �ll�tani a f��ri csal�dok jelent�s r�sz�t: az enyingi T�r�k csal�dot, Balassi J�nost �s feles�g�t, Sulyok Ann�t, M�g�csi G�sp�r egri kapit�nyt �s hitves�t, Marsai Eul�li�t, Bebek Gy�rgy�t feles�g�vel, Pat�csi Zs�fi�val, Forg�cs Simon egri f�kapit�nyt, Bornemissza Farkast, Gyulafi L�szl�t, Bocskai Gy�rgy�t, Telegdi Mikl�st �s m�g sok f�urat, akik p�rtfog�i lettek a p�sp�k egyh�z�p�t� munk�j�nak �s k�nyvei kiad�s�nak.

Ugyancsak M�liusz hat�s�ra lett luther�nus p�sp�kb�l el�sz�r reform�tuss� D�vid Ferenc is 1559-ben, aki az erd�lyi reform�tus p�sp�ki sz�ket is elfoglalhatta mindaddig, m�g antitrinit�riuss� nem lett.

M�liusz a k�lvinizmust magyar vall�ss� k�v�nta tenni. A k�lvinhit� reform�torok ennek dokument�l�s�ra magyar ruh�ban is j�rtak. „Nemzeti ruh�ban nemzeti l�lek �p�ti a nemzeti j�v�t!”^[6] M�liusz K�lvint tartotta k�vetend� mintak�p�l. Mennyd�rg� hangon pr�dik�lt a hallgat�s�g el�tt, mint K�lvin. Lankadatlanul ragaszkodott a Bibli�hoz �s k�zd�tt minden m�s tan hirdet�je ellen, ak�rcsak K�lvin. Szigor�s�ga a hit dolgaiban megalkuv�st nem t�rt. T�relmetlen, t�mad� modora ink�bb a vitatkoz� pr�dik�tort l�ttatta meg, �s eltakarta a humanista st�diumokon nevel�d�tt tud�st. Debrecen az � kor�ban v�lt hasonl�v� K�lvin Genfj�hez; tiszta purit�n elveket alkalmazott. Orgon�nak, k�peknek, olt�rnak, papi ruh�knak, cerem�ni�knak, szok�soknak m�r h�r�k sem volt. Nem harangoztak m�r a halottak felett, sem temet�seken. A templomnak, ak�r k�b�l, ak�r f�b�l �p�lt, f�ny�z�s �s babona n�lk�linek kellett lenni, egyszer�nek, purit�nnak. M�liusz elvetette az orgon�t is, melyr�l k�l�n t�rv�nycikkben rendelkezett az 1567-es debreceni zsinaton: „Az Antikrisztus t�ncoltat� mis�j�hez alkalmazott hangszereket pedig, a k�pekkel egy�tt kih�nyjuk, mivel azoknak semmi hasznok nincsen az egyh�zban, s�t jelei �s alkalmai a b�lv�nyoz�snak”.^[7] Hasonl�an v�lekedett az �nekl�sr�l is: „Nem val� a p�pai idegen nyelven val� ord�t�s, teljes torokkal �rtelem n�lk�l val� �nekl�s, orgon�l�s, heged�l�s �s diskantol�s a kereszty�n gy�lekezetben, kik csak f�lnek �s nem l�leknek szolg�lnak.”^[8] K�nonj�ban, az Articuli Maioresben az anyanyelven val� �nekl�st �rja el�.

Ilyen purit�n szellem lengi �t a M�liusz-f�le k�nonokat �s M�liusz Debrecen�t. Mindent elvet, ami elvonja a h�v� figyelm�t Istenr�l, a hirdetett Ig�r�l, �s ami a f�ldi egyh�z dics�s�g�t �s gazdags�g�t hirdetn�.

V. P�sp�ks�ge           

1559-ben tartott�k az els� magyar reform�tus zsinatot Marosv�s�rhelyen. Itt a tisz�nt�li �sszes reform�lt egyh�zak egy szuperintendens kor-m�nyzata al� t�m�r�ltek. M�liusz volt az. K�t �ven bel�l pedig p�sp�ki m�lt�s�gra emelt�k. M�liuszt el�bb a debreceni egyh�zvid�k v�lasztotta p�sp�k�v� 1561-ben a Debrecenben tartott zsinaton, melyen a lelk�szek al��rt�k az egyh�zvid�knek k�sz�lt hitvall�st (Confessio Debreciensis). �gy M�liusznak el�sz�r ezen a kisebb ter�leten volt p�sp�ki joghat�s�ga. Amikor a Nagyv�rad k�rny�ki lelk�szek 1562. j�lius 19-�n elfogadt�k a Debreceni Hitvall�st, s test�letileg is egyes�ltek a debreceni egyh�zvid�kkel, a maguk r�sz�r�l is elfogadt�k M�liuszt p�sp�knek. A Tisz�nt�l m�s vid�kei ezt k�vet�en csatlakoztak M�liusz szuper-intendenci�j�hoz. Az 1567 febru�ri debreceni zsinatig teljes eg�sz�ben kialakult a Tisz�nt�li Reform�tus Egyh�zker�let.

A p�sp�k „primus inter pares”-k�nt korm�nyzott, jogk�re volt a lelk�szszentel�s, zsinaton �s vizsg�kon val� eln�kl�s, �j lelk�szek felv�tele, a gener�lis vizit�ci� v�gz�se. A M�liusz-k�nonosk�nyv  �gy rendelkezik, hogy minden klerikus engedelmeskedni tartozik p�sp�k�nek. A XXVIII. k�nonban kimondja, hogy a nem engedelmesked�ket „let�tellel” kell b�ntetni.

 A szuperintendensnek is korl�tozva volt azonban a hatalma. Korl�tozta �t a seniorok koll�giuma. Minden int�zked�s�t vel�k egyet�rt�sben volt lehets�ges megtennie. Ezen fel�l sz�mad�ssal tartozott a gener�lis zsinatnak.

 M�r M�liusz p�sp�ks�ge alatt, az 1570-es �vekre minden�tt l�trej�ttek az egyh�zmegy�k �s az ezeket egyes�t� egyh�zker�letek. Az egyh�zker�letek egym�st�l f�ggetlenek voltak, s k�l�n tartott zsinataikon maguk �llap�tott�k meg ter�let�k valamennyi egyh�z-k�zs�ge sz�m�ra k�telez� hitelveiket.

Ki�p�lt az egyh�z teljes, ma is �rv�nyes szervezeti form�ja: a k�zvetlen egyh�zkorm�nyz�s a lelkip�sztorok kez�ben van, ezek f�l�tt �llnak a k�z�l�k kiker�l� senior-esperesek �s a superintendens-p�sp�k (ut�bbi akkor m�g nem minden ker�letben); a legf�bb egyh�zhatalom a kiz�r�lag lelk�szekb�l �ll� zsinatok� volt.

Az eg�sz rendszer m�g�tt ott �llt t�mogat�s�val, vagy k�nyszer�t�, b�ntet� hatalm�val a vil�gi hat�s�g: v�ros, v�rmegye, f�ldes�r, Erd�lyben a fejedelem �s tan�csa, az orsz�ggy�l�s.

Ezt a rendszert eredetileg a lutheri ir�nyzat alak�totta ki. Luther megtartotta a p�sp�ki vezet� tiszts�get, m�g a helv�t reform�ci� a demokratikusabb vezet�st fogadta el. Zwingli az ir�ny�t�st �s fel�gyeletet a h�vek �ltal v�lasztott presbiteri test�letre ruh�zta; K�lvin m�g tov�bb ment amikor elt�r�lte a p�sp�ks�g int�zm�ny�t, �s demok-ratikus egyh�zkorm�nyzatot vezetett be.

A jellegzetesen lutheri egyh�zkorm�ny-zati modellt vette �t a magyarorsz�gi helv�t hitvall�s� reform�tus ir�ny is (s�t az Erd�lyi unit�rizmus szint�n hasonl�an szervezkedett).

VI. Harc a helv�t ir�ny gy�zelm��rt

M�liusz t�bb fronton is vezette azt a harcot, melyet a reform�tus egyh�z l�trej�tt��rt �s megszil�rdul�s��rt folytatott jobbr�l a katolikus �s luther�nus tanok ellen, balr�l az antitrinit�rius ir�nyzattal szemben.

Ehhez haszn�lt m�dszerei nagyon v�ltozatosak, sokoldal� reform�tori m�dszerek voltak: hitvit�k, polemikus iratok, hitvall�sok, t�rv�nyk�nyvek szerkeszt�se, k�t� �ssze�ll�t�s, biblia-ford�t�sok �s magyar�zatok, �nekszer-z�s, pr�dik�ci�k.

Mindehhez nyomd�ra volt sz�ks�ge. A k�nyvnyomtat�st tudatosan �ll�totta reform�tori m�k�d�se szolg�lat�ba. Pr�dik�ci�i nem sz�noki m�vek, hanem �rtekez�sek, trakt�tusok, bibliai exeg�zisek, dogm�k igazol�sa a Bibli�b�l. A pr�dik�l�s szent hivat�s volt sz�m�ra, de „a ki�lt� sz�n�l” az �rott, nyomtatott bet�t t�bbre becs�lte, mert j�l l�tta ennek messzehat� erej�t.

Kolozsv�r ut�n a m�sodik �lland� nyomd�nk Debrecenben l�tes�lt. Husz�r G�l vetette meg itt a k�nyvnyomtat�s alapjait 1561-ben, aki Verancsics Antal egri p�sp�k �ld�z�se miatt menek�lt Kass�r�l Debrecenbe. M�r ez �v m�jus�ban itt jelent meg az els� debreceni sajt�term�k, M�liusznak A Szent P�l Apostol level�nek, melyet a Kolossabeliekhez �rt, pr�dik�ci� szer�nt val� magyar�zata. Az 1562. �vi Confessio Catholica szed�se k�zben t�rt�nt Husz�r G�lnak Debrecenb�l val� t�voz�sa, �m nyomd�j�t nem vitte mag�val. Legal�bbis bet�k�szlet�nek egy r�sze Debrecenben maradt; T�r�k Mih�ly nyomtatv�nyaiban �jra tal�l-kozunk vele.

T�r�k Mih�llyal egyid�ben egy m�sik nyomd�sz is tev�kenykedett Debrecen-ben, az eur�pai h�rnev� Hoffhalter Rafael, aki B�csb�l ker�lt a v�rosba. A debreceni nyomda 1568-ban T�r�k Mih�ly betegs�ge vagy hal�la miatt nem m�k�d�tt, v�g�l 1569-ben Koml�s Andr�s vette �t vezet�s�t �s folytatta 1575-ig.

A reform�tus egyh�z megszil�rd�t�s�val M�liusz a k�nyvkiad�s mellett nagy gondot ford�tott az iskol�kra is. Buzd�totta a f�urakat, v�rosokat iskol�k fel�ll�t�s�ra, mint akik a feud�lis rendben egyed�l hivatottak e k�teless�g teljes�t�s�re. „Az�rt h�t urak, kir�lyok, papok, ronts�tok el a sok b�lv�nyt, clastromokat, csin�ljatok oskol�kat azokb�l.”^[9]

A reform�tor a v�rosi iskol�b�l kifejl�d�tt debreceni reform�tus iskola skolasztikus rendszer�t ugyan nem sz�ntette meg, de a tant�rgyakat �s azok anyag�t, a septem artes liberalest a reform�ci� szellem�ben �j tartalommal t�lt�tte meg.

J�l l�tta M�liusz a reform�ci�t s ezen bel�l a protest�ns iskol�kat is t�mogat� feudalizmus ellentmond�s�t: „Mert sokan abb�l akarnak az Istennek �ldozni, az iskol�kat �s lelk�szeket t�pl�lni, amit er�szakkal, a term�szet t�rv�nye ellen ragadoznak el alattval�ikt�l.”^[10]

A) �r�i tev�kenys�ge

M�liusz nagy kiterjed�s� �r�i munk�s-s�got bonyol�tott le a debreceni nyomda seg�ts�g�vel, �s annak legf�bb foglalkoztat�ja volt. T�le sz�rmazik a legels� magyar nyelv� s egyben a legr�gibb magyar reform�tus hitvall�si irat, dogmat�rt�neti dokumentum, a Marosv�s�rhelyi Hitvall�s (1559), amely a hazai protestantizmus lutheri �s helv�t ir�ny�nak elk�l�n�l�s�t jelzi. Ez a hitvall�s eg�sz�ben zwingli�nus-bullingeri szellem�, de �rv�nyes�l benne a m�r D�vain�l, majd Szegedi Kis Istv�nn�l megfigyelhet� jellegzetes „media sententia”, vagyis k�zvet�t� felfog�s, hogy ti. az �rvacsorai jegyekben Krisztus teste-v�re az �g�retben van jelen a hit sz�m�ra �s nem testileg.

� a szerz�je magyar irodalmunk els� igazi, nyomtat�sban is megjelent reform�tori igehirdet�s�nek, ez a Koloss�i lev�l magyar�zata (1561).

A kereszty�nek vigasztal�sa �s k�ny�rg�sek, A hitr�l �s a keresz-ty�ns�gr�l (1562) c�m� imak�nyv az els� magyar reform�tus imak�nyv, melynek ugyancsak M�liusz a szerz�je, s � a szerkeszt�je vagy Szegedi Gergellyel a t�rsszerkeszt�je az els� magyar reform�tus �nekesk�nyvnek is (1562). Ezekb�l m�ra egyetlen p�ld�ny sem maradt. M�liusz maga is szerzett �nekeket, ma n�gyr�l tudunk. B�r ezek sem maradtak fenn, de sz�veg�ket csaknem bet� szerinti m�solat �rzi.

M�liusz bibliaford�t� munk�ss�g�nak els� r�nk maradt eml�ke a S�muel �s Kir�lyok k�t-k�t k�nyv�nek ford�t�sa (1565). A bibliaford�t�sokn�l nem szolgai, hanem �rtelemszer�, de az�rt h� ford�t�sra t�rekedett. Vallja, hogy a j� ford�t�s egy�ttal a legjobb magyar�zat. „Isten seg�ts�g�b�l ami kicsiny �rtelmet Jehova adott, �gy akarom ford�tani, hogy minden meg�rtse; nem b�t�t b�t�re, hanem �gy, hogy sem a textust el nem hagytam, sem az �rtelmet. Ez penig az igaz magyar�zat.”^[11] A lapsz�li jegyzetekben gyakran k�z�lt r�g�szeti, f�ldrajzi, fogalmi, t�rgyi �s t�rt�neti magyar�zatokat. Magyar�zataib�l kort�rt�neti adatokat ismerhet�nk meg, t�rsadalomkritik�j�t, szoci�lis �s etikai t�m�j� gondolatait is itt olvashatjuk. „Ilyen p�rtol�s vagyon Magyarorsz�g-ban is: ki�zik s meg behozz�k a kir�lyokat.”^[12] A kir�lyt �s a nemeseket feddi �s inti: „H�t ti is tiszttart�k … ne k�nozz�tok a szeg�ny-s�get.”^[13], mert „a p�rn�l, aki Krisztus �r�k�st�rsa, Isten fia, nem vagytok dr�g�bbak”^[14]. Az alatt-val�kkal zsarnokoskod� fejedelem egy sorba ker�l n�la a tolvajokkal: „…ha er�vel, t�rv�nytelen elveszed jobb�gyod marh�j�t, Isten mint hatalmas tolvajt megver �rte, s m�g a te tulajdonodat is elveszi �rte”.^[15]

A korszakban elterjedt zsid�-magyar p�rhuzamba �ll�t�st alkalmazza M�liusz is, amikor Robo�mhoz, J�da kir�ly�hoz hasonl�tja a magyar uralkod�t �s az elnyom� urakat: Robo�m kir�ly a pog�ny ny�z�, foszt�, kev�ly �s t�k�letlen, �llhatatlan n�pek, urak p�ld�ja, akik a k�zs�get �gy tartj�k, mint egy oktalan barmot. „Fiak, h�t a jobb�gyot j�l tarts�tok, ha a ti aty�tok k�nzotta.”^[16] Aktu�lis az a p�rhuzama is, melyben a babiloni uralom idej�n J�da f�ldj�n maradt zsid�khoz hasonl�tja a magyar n�pet. Ezek a zsid�k Izm�el vezet�s�vel meg�lt�k az idegen hatalom, a babiloni kir�ly, Nabu-kudurri-usszur �ltal fel�j�k helyezett helytart�t, Ged�li�t, mert nem voltak hajland�k Babil�nia kir�ly�nak szolg�lni (2Kir 25,24-25). „A szeg�ny scythiai magyarokba ezen v�r szorult. M�g t�z fenn�ll bennek, addig nem �r�mest engedhetik, hogy idegen b�rja orsz�gokat.”^[17]

A t�r�k k�rd�ssel foglalkozik A Szent J�nosnak t�tt jelen�snek igaz �s �r�s szerint val� magyar�z�sa pr�dik�ci�k szerint c�m� m�v�ben. A v�g�t�let t�vlatai �s a t�rt�nelem egym�sba torl�dnak. Gyula �s Szigetv�r elest�t Isten igazs�gos b�ntet�s�nek tartja. Mik�nt m�s protest�ns pr�dik�torok, � is azt tan�totta, hogy a t�r�k Isten eszk�ze, amit b�nei�rt, vall�si elt�velyed�sei�rt engedett a magyar-s�gra. „Ha nem v�tkezt�nk volna, semmi b�ntet�s�nk nem lett volna. De a b�n hozott hal�lt, minden ostort re�nk.”^[18] „L�ss�tok urak, kir�lyok, Isten a b�lv�nyoz�s�rt rontja, szaggatja k�tfel� orsz�gunkat. Mint most h�romfel� szakadott Magyarorsz�g a sok b�n�rt.”^[19] Ez a b�n M�liusz szerint els�sorban a katolikus vall�s k�vet�se. „A S�t�n �s �rd�g sz�ke az a n�p, orsz�g, ember, falu, v�ros, gy�l�s, ahol ez vil�g istene, az �rd�g uralkodik: azaz a b�lv�nyoz�st, par�znas�got, hamis tudom�nyt, emberi tudom�nyt, emberi szerz�st tan�tanak; az Istennek ig�j�t, igazs�g�t, szerz�s�t, az igazs�got, hamiss�gban fogva tartj�k meg, […] igazs�g�t, szerz�s�t, az igazs�got, hamiss�gban fogva tartj�k meg, […] nem tan�tj�k, hanem a p�pa, Antikrisztus hamis hit�t.”^[20] Amennyiben a n�p visszat�r az igaz hitre – azaz protest�ns hitre -, Isten elveheti �s el is veszi r�luk a b�ntet�st. „Soha se hal�l, se fegyver, sem k�s�rtet, sem soks�g, sem �rd�g, sem b�n, sem uras�g, szeg�nys�g, h�bor� meg nem b�rhatja a kereszty�neket, soha nekik nem �rthat.”^[21] Azzal b�ztatja a magyar n�pet, hogy a t�r�k is Isten kez�be van, s hat�rt szab gonoszs�gainak: a „moh�csi �rd�g�ket” is meg�t�li. „D�l-f�l, haragszik e vil�g, de a te haragod �s hatalmad nagyobb az � haragjukn�l; semmiv� teszed �ket, mint cserepeket.”^[22]

A G�gr�l �s Mag�gr�l sz�l� szakasz-ban a t�r�k-magyar fajrokons�g elm�let�t hangoztatja. „A Tiras, T�r�k nemzet. A Mag�g ezekhez egyes�lt, kereszty�nb�l lett pog�nyok: akik minden nemzetb�l adj�k magukat a T�r�kh�z.”^[23] M�liuszn�l a t�r�k-magyar testv�ris�g gondolat�t els�k k�z�tt fogalmazta meg. Szerinte a magyarok �s a t�r�k�k egy ember gyermekei, mindkett� Japhet, No� lesz�rmazottj�nak fia: Tiras is, akit�l a t�r�k�k sz�rmaznak �s Mag�g is, aki a magyarok atyja. Ez a legr�gibb t�r�k-magyar testv�relm�let. A magyaroknak Mag�gt�l val� sz�rmaz�s�t illet�en is eredeti gondolkod�, hiszen akkor nem ismert�k azokat a m�veket, amelyek ezt hirdett�k, �.m. Anonymus, Constantinos Porphyrogenitos �s a B�csi K�pes Kr�nika. Elfogadt�k �s fenntartott�k a n�pek azon nemzets�gt�bl�zat�t, amelyet az I.M�z 10-ben �s az I.Kr�n 1-ben tal�lunk. E szerint a f�ld�n �szak fel� elszaporodott n�pek No� harmadik fi�nak, Japhetnek az ivad�kai. Ez�kiel pr�f�ta szerint �szakon lakott, teh�t Japhett�l sz�rmazott G�g �s Mag�g er�s harcos lovas n�pe.

A m�liuszi nemzets�g-sz�rmaztat�s n�lk�l�z�tt minden tudom�nyos ismeretet �s m�dszert. Azt k�vette, amit kor�bban is tettek a t�rt�net�r�k, ti. a n�valakok hasonl�s�g�n alapul� primit�v etimol�giz�l�st. �gy lett a Mag�gb�l magyar �s Tirasb�l t�r�k; ezek pedig No� ut�dai, testv�rek.

Ebben a felfog�sban val�sz�n�leg politikum is volt. Pozit�v �rtelemben: az akkor a k�lvini reform�ci�hoz hajl� fejedelemnek,  J�nos Zsigmondnak a t�r�kkel val� sz�vetkez�s�t lehetett c�lja igazolni. Az 1562. �vi Confessio Catholic�ban (Debrecen-Egerv�lgyi Hitvall�sban) is helyesli a t�r�kkel egy�ttes harcot M�liusz az orsz�g v�delm�ben. „Szabad az orsz�gnak igazs�gos �s t�rv�nyes v�delm�ben, a nyilv�nos zaklat�sok, az  osztozkod�k, �rul�k, p�rt�t�k ellen, mid�n nincsen el�g serege a hat�s�gnak a zend�l�s lecsillap�t�s�ra, a rabl�sok elnyom�s�-ra.”^[24] Negat�v �rtelemben: a t�r�k hatalom �s vall�s terjeszked�se ellen sz�l, hiszen e n�pek istenellenesek, a pog�nys�g  jelk�pei, akiket Isten el fog puszt�tani. Az iszl�m terjeszt�s�t M�liusz �gy �t�li meg: „mihent az T�r�k az � hitire kezd haytani, azon t�l elvesz birodalma.”^[25] Isten fogja elpuszt�tani, m�s nem verheti meg a t�r�k�ket, csak Isten.

Az eg�sz Szent�r�sb�l val� igaz tudom�ny (1570) c�m� aj�nl�sa igen gazdag saj�t �let�re, Debrecen �s az orsz�g korabeli t�rt�net�re vonatkoz� adal�kokban. Sz�l T�r�k B�lint vit�zs�g�r�l, fogs�gba es�s�r�l �s  pusztul�s�r�l. � maga T�r�k J�nos oltalm�b�l 1558 �ta volt Debrecenben, akinek hal�la (1563) �ta „itt az szeg�ny nyomorolt v�rassal nyomorgat-tam” ^[26], melynek h�romszori �g�s�t (1564. szeptember 4. �s 6., majd 1565. �vi, amikor Sz�kely Antal fel�gette) r�szletesen le�rja. Hasonl�an Tokaj megsz�ll�s�t, Gyula �s Szigetv�r elest�t. „Mindezeket sz�ml�lom el� az�rt, hogy meg�rts�k az mi nyomorolt orsz�gonknak roml�s�t, h�romfel� val� szakad�s�t: egyfel� a t�r�k cs�sz�r, m�sfel� a r�mai imper�tor, harmadfel� az erd�lyi birodalom b�rja �s k�nozza. L�tjuk ezt, hogy mind az k�t idegen nemzet becstelen�l tart, ront, ny�z, fogyat naponk�nt.”^[27] Ennek f� oka az a h�rom b�n, amely m�r az �sz�vets�g n�p�nek is veszt�t okozta: a b�lv�nyoz�s, a par�zna tobz�d�s �s a t�rv�nytelens�g. K�s�bb az okokat nyolc pontban foglalja �ssze:

1. B�lv�nyoz�s, Isten ig�j�nek megvet�se.

2. A pr�f�t�k �s tan�t�k elutas�t�sa.

3. Az isteni �s term�szeti t�rv�nyek elhagy�sa emberi rendeletek kedv��rt. „Most Werb�czi dekr�toma sz�l, hallgat az Isten� a pad alatt.”^[28]

4. R�szrehajl�s az igazs�gszolg�ltat�s-ban. „Jobb igazs�ga annak, aki hatalmasb, sok p�nze vagyon.”^[29]

5. A n�p t�rv�nytelen k�nz�sa �s ny�z�sa, p�ld�ul amikor tized helyett �t�d�t szednek t�le.

6. A szeg�nyeknek hamis fort�llyal val� kij�tsz�sa.

7. Az „eretnekeknek” p�rtfog�sba v�te-le.

8.    Az egym�s gy�l�l�se, szeretetlen-s�g.

„J�d�s m�dra szeretj�k egym�st szembe, … de h�t megett el�ruljuk egym�st. (…) Ahol nincs az szeretet, egyess�g, hanem hasonl�s, gy�l�ls�g; a Krisztus mondja, el kell annak veszni az orsz�gnak. (…) Ne csud�ljuk az�rt veszedelm�nket, hanem az Istennek, mint a zsid�k, teljes sz�vvel k�ny�r�gj�nk, az � Szentlelk�vel t�r�tsen meg, tiszt�tson ki b�neinkb�l.”^[30]

M�ig ismert m�vei k�z�l legk�s�bb felfedezett az Institutio vera … Propositiones (1571) (’Igaz tan�t�s a hit f� �gazatair�l…’) c�m� m�ve, melyet csak 1964 december�ben fedeztek fel Genfben a Reform�ci�t�rt�neti M�zeum �s K�lvin-k�nyvt�r gy�jtem�ny�ben. C�mlapj�n M�liusz saj�tkez� dedik�ci�ja olvashat� B�z�hoz. Itthon val�sz�n�leg az�rt sem maradt fenn bel�le p�ld�ny, mert B�thory Istv�n erd�lyi fejedelem 1571. szeptember 17-�n igen szigor� cenz�rarendeletet adott ki, s minden nyomtatv�ny kibocs�t�s�t �s terjeszt�s�t a maga el�zetes fejedelmi hozz�j�rul�s�hoz �s enged�ly�hez k�t�tte. B�r M�liusz ezt a kiadv�nyt a r�viddel azel�tt megv�lasztott fejedelemnek �s testv�r�nek, Krist�fnak aj�nlotta, aligha nyerte meg vele a fejedelem tetsz�s�t �s p�rtfog�s�t: hiszen nemcsak a Szenth�roms�g-tagad�k ellen hadako-zik benne, hanem t�mad�st int�z a p�pa, a szerzetesrendek, az �ldoz�paps�g �s az �tl�nyeg�l�s katolikus dogm�i ellen is, ami a r�mai katolikus vall�s� B�thorynak ink�bb ellenszenv�t v�lthatta ki, semmint p�rtfog�s�t.

A legt�bb p�ld�nyban fennmaradt, legk�s�bb kiadott m�ve a Herb�rium, mely csak a szerz� hal�la ut�n jelent meg Kolozsv�ron (1578); Heltai G�sp�rn� adta ki. Nem idegen test ez �r�i munk�ss�g�ban. Humanizmusa itt szembesz�k�bb, mint b�rmely m�s �r�s�ban. A f� mot�vuma az eg�sz ember minden ir�ny� gondoz�sa; nemcsak lelki �s szellemi, hanem testi bajainak orvosl�sa is. A k�nyv tartalmazza egyr�szt 627 n�v�nyfaj (f�k �s f�vek) bet�rendes jegyz�k�t �s le�r�s�t 233 cikkben; m�sr�szt a betegs�gek n�vsor�t �s a gy�gy�t�sra val� szereket. Kereken 2000 magyar n�v�nynevet k�z�l, mert ugyanarra a n�v�nyre n�ha 5-10-15 elnevez�st is haszn�l. „A M�liusz �ltal feldolgozott n�v�nyfajt�k 99%-�t jelenleg is gy�gyn�v�nyk�nt tartj�k nyilv�n.”^[31]

A tudatlans�g, babon�k �s var�zsl�sok elleni k�zdelem �pp�gy �thatja ezt a m�vet, mint az a teol�gusi meggy�z�d�s, hogy minden orvoss�g hathat�s volta v�gs� soron Isten szuver�n akarat�t�l f�gg.

Nemcsak egyes bibliai k�nyveket ford�tott le M�liusz, hanem a teljes �jsz�vets�get is (�j Testamentum, 1567?) Ma m�r egyetlen p�ld�nya sem ismeretes, �gy tiszt�zatlan a kiad�s k�r�lm�nye. „Mid�n Heltai munk�lkodn�k a Szent�r�snak kiad�s�n Erd�lyben; az id�ben M�liusz P�ter is kiadta az �j-Testamentumot Magyaror-sz�gban”^[32] –jegyezte fel Bod P�ter, az els� magyar irodalomt�rt�n�sz. Heltai Bibli�ja pedig 1551-65 k�z�tt jelent meg, teh�t ez id�ben kellett M�liusznak is kiadnia az �v�t. E kiad�s l�t�t tan�s�t� forr�sok Szegedet eml�tik megjelen�si hely�l. Szeged ekkor m�r h�dolts�gi ter�let volt, k�rd�ses, hogy m�k�dhetett-e itt k�nyvnyomda. S ha igen, mi�rt vitte m�v�t kock�zatos �ton Szegedre M�liusz, ha Debrecenben �s V�radon is lehet�s�ge volt a kinyomtat�sra?

Legnagyobb probl�m�t m�gsem a kiad�s k�r�li bizonytalans�g jelenti, hanem az a t�ny, hogy a m� elveszett. Ez nemcsak M�liusz m�vei sor�ban, hanem a magyar bibliaford�t�s t�rt�net�ben is �rt okoz.

Nem lehet pontos statisztikai �sszegz�st k�sz�teni m�veir�l, hiszen nem tudjuk, h�ny m� veszett el; az ismertek egy r�sze pedig nehezen sorolhat� be pontosan m�faji kateg�ri�kba. Val�sz�n�, hogy a nyomtat�sban megjelent m�vek sz�ma 45-50 k�z�tt van, a k�ziratban maradtak� is t�zen fel�l. Elkall�dott leveleinek, felterjeszt�seinek, tov�bbi zsinati stb. irom�nyainak sz�ma ismeretlen.

  Ezek a sz�mok �gy is bizony�tj�k, hogy M�liusz a magyar reform�ci� egyik legterm�kenyebb �r�ja, aki viszonylag r�vid �letideje alatt kiemelked�en sokat alkotott.