Magyar reform�tus hitvall�sok

A magyar reform�tuss�g k�t hitvall�st tart sz�mon hivatalos hitvall�sa gyan�nt, a II. Helv�t Hitvall�st �s a Heidelbergi K�t�t. E kett�re tesznek esk�t a lelk�szek, hogy ezek szellem�ben �lnek �s tev�kenykednek. Minden �ntudatos reform�tusnak el kellene saj�t�tani e k�t hitvall�s tan�t�sait. Ezek eligaz�t�st adnak a hit �s erk�lcstan, s a kereszty�n �let ter�let�n. A Szent�r�sban lefektetett kijelent�s s�r�tett foglalat�t adj�k, ugyanakkor megvil�g�tj�k a t�rt�nelem sor�n keletkezett szent�r�si hagyom�nyokat, de �vnak a Szent�r�ssal ellent�tes t�vtan�t�sokt�l, m�s n�ven eretneks�gekt�l. A t�vtan�t�sok sokszor nagyon is kereszty�nnek �s buzg�n �rtelmezett igazs�gnak l�tszanak, de hozz��rt� megvizsg�l�suk �s a Szent�r�s �rtelm�vel t�rt�nt �sszevet�s�k kider�ti, hogy nem azok. �gy gondolom, a 21. sz�zad elej�n v�ltozatlanul nagyon id�szer�, hogy hit�nk mell� tudom�nyt is ragasszunk.

A hitvall�sok ir�nyt�k�nt seg�tenek a Szent�r�s csod�latosan nagy �s gazdag erdej�ben t�rt�n� eligaz�t�sban. Nevezik a teol�gi�ban a hitvall�sokat szimb�lumoknak. R�gen a katon�k el�tt szimb�lumokat vittek – a R�mai Birodalomban ezek nem z�szl�k voltak, hanem r�dra t�z�tt jelv�nyek, pl. sas – azokr�l tudt�k azonos�tani csapatukat, azokat k�vett�k.

A hitvall�sokkal foglalkoz� teol�giai tudom�ny�g neve �gy lett szimbolika. Mi most a reform�tus szimbolika rejtelmeibe pillantunk, �s k�t alapvet� hitvall�sunkkal ismerked�nk annyira, hogy otthon legyen kedv�nk nem csup�n elolvasni, hanem tanulm�nyozni �ket, hiszen k�nnyen beszerezhet�en rendelkez�s�nkre �llnak.

Mi�rt a II. Helv�t Hitvall�s �s a Heidelbergi K�t� lett a magyar reform�tuss�g szimb�luma?

Az 1500-as �vekben legal�bb 100 magyar reform�tus hitvall�s keletkezett. Szinte minden zsinat azzal kezdte tan�cskoz�s�t, hogy �sszefoglalta hitvall�s�t. Keletkeztek sz�p sz�mmal k�rd�s-felelet, vagyis k�t� (katechismus) form�j�ban meg�rt tan�t�sra alkalmas hitvall�sok. A 28 magyar �s erd�lyorsz�gi protest�ns nyomda, de k�lf�ldi nyomd�k is elegend� p�ld�nyt k�sz�tettek e k�t�kb�l. K�l�n�sen elterjedt volt a luther�nus Batizi Andr�s k�t�ja, (harmadik kiad�sa Kolozsv�rott, 1555-ben jelent meg) amit �tdolgoz�ssal ugyan, de a reform�tusok is sz�vesen haszn�ltak �s a lelk�szi vizsga anyag�hoz is hozz�tartozott.

K�l�n�sen sikeres volt Siderius J�nos tarcali reform�tus lelkip�sztornak, k�s�bb esperesnek Debrecenben, 1597-ben kiadott „Kisded gyermekeknek val� katechizmus, azaz a kereszty�ni hitnek f� �gazatair�l r�vid k�rd�sek �s feleletek �ltal val� tan�t�s” c�m� k�nyve. 85 k�rd�s �s felelete minden l�nyeges hittani k�rd�st megt�rgyalt vil�gos �s �rthet� nyelven. 1785-ig 35 kiad�sban hagyta el a nyomd�t. A lelk�szi vizsg�kon hossz� ideig a Batizi k�t�ja �s a Heidelbergi K�t� mellett a Siderius k�t�j�t kellett tudniuk a lelk�szeknek. Ezek szerint nem csup�n a kisded gyermekeknek val� volt. C�lszer� lenne kiadni, mert a mai embernek is igei eligaz�t�st ny�jtana. R�vids�ge miatt szint�n szimpatikus lenne a hossz� �s k�rm�nfont sz�vegez�s� olvasm�nyokt�l viszolyg� hittestv�reknek �s hit�nket megismerni �hajt�knak.

�seinknek teh�t megvolt a kell� m�velts�ge ahhoz, hogy hitvall�si iratokat k�sz�tsenek. Mi�rt k�vetkezett be az az els� pillanatra �rthetetlen dolog, hogy megl�v� saj�t magyar reform�tus hitvall�sok mellett, s�t azok mell�z�s�vel idegenb�l vettek �t hitvall�st? Az�rt, mert ezzel is bizony�tani k�v�nt�k, hogy az egyetemes kereszty�n egyh�zhoz tartoznak.

A II. Helv�t Hitvall�s Sv�jcban a reform�tusok m�r elfogadt�k k�z�s hitvall�suknak, ugyan�gy a N�met Birodalomban Pfalz v�laszt�- fejedelems�g�ben.

A Heidelbergi K�t�

III. Frigyes pfalzi v�laszt�fejedelem orsz�g�nak f�v�rosa volt a h�res egyetemmel rendelkez� Heidelberg. Ott �rt�k a k�t�t III. Frigyes parancs�ra. Franciaorsz�g �s N�metalf�ld, valamint Sv�jc viszonylagos k�zels�ge is hathatott III. Frigyesre �s teol�gusai egy r�sz�re, hogy 1561-ben a helv�t reform�ci� tan�t�sait tette mag��v�. Orsz�g�ba befogadta a hit�k miatt menek�lni k�nyszer�lt francia s holland reform�tusokat. Az eml�tett k�t orsz�gban �l� hitsorsosainak p�nzbeli �s katonai seg�ts�get ny�jtott hit�k �s politikai szabads�gok oltalmaz�s�hoz. Hollandi�nak akkor folyt a szabads�gharca a katolikus spanyol birodalommal szemben, amelyben III. Frigyes egyik fia a pfalzi seg�lycsapatok soraiban �let�t �ldozta a holland reform�tusok�rt.

A teol�giailag kiv�l�an k�pzett v�laszt�fejedelem Ursinus Zakari�s (1534-1583) heidelbergi professzort, Melanchton F�l�p wittenbergi professzor, Luther bels� munkat�rsa tan�tv�ny�t b�zta meg a k�t� alapsz�veg�nek megfogalmaz�s�val. Hogy lehet az, hogy egy wittenbergi tanults�g�, teh�t luther�nus tud�st b�zott meg egy reform�tus k�t� meg�r�s�val a fejedelem? �gy, hogy sz�mos, eredetileg luther�nus meggy�z�d�s� teol�gus jutott el akkor a helv�t reform�ci� hitigazs�gainak elfogad�s�ra. Ilyen volt Ursinus professzor is. Megk�nny�tette d�nt�s�t az, hogy Melanchton tan�tv�nya volt, aki maga is eg�szen k�zel �llt a helv�t reform�ci�hoz, de nem akart szak�tani bar�tj�val, Luther M�rtonnal, ez�rt k�l�n v�lem�ny�t �vatoskodva b�r, de j�l felfedezhet�en tan�totta katedr�j�n Wittenbergben �s k�nyveiben. Nem egy magyar reform�tus reform�tor is Melanchton hat�s�ra jutott el a helv�t reform�ci� ir�nyzat�nak elfogad�s�ra.
Ursinus megfogalmazta a K�t� alapsz�veg�t, amit a fejedelem szem�lyesen figyelemmel k�s�rt, azt�n egy teol�gusokb�l �ll� bizotts�ggal �tn�zette.

Ennek a bizotts�gnak volt tagja Olivetanus G�sp�r, K�lvin kor�bbi genfi tan�tv�nya, akit helytelen�l a Heidelbergi K�t� t�rsszerz�jek�nt szoktak emlegetni. 1562 v�g�re elk�sz�lt a k�t�. A v�laszt�fejedelem j�nak tartotta. Zsinatot h�vott �ssze, amelyben maga ismertette a k�t�t, amit azt�n alapos megt�rgyal�s ut�n m�g abban az �vben hivatalos pfalzi hitvall�sk�nt fogadott el a zsinat. 1563-ban az �v elej�n kinyomtatt�k a k�t�t. Abban az �vben k�tszer kinyomtatt�k. A II. �s m�gink�bb a III. kiad�sba toldott�k be a katolikusokat elmarasztal� 30., 57. �s 80. k�rd�st a m�ig olvashat� form�ban. 1563-ban �rt v�get a r�mai katolikus egyh�z tridenti zsinata, amely nem csup�n elutas�totta a reform�ci�t, hanem eretneks�gnek b�lyegezte azt �s ki�tkozta k�vet�it. Erre v�laszoltak ugyancsak el�t�l� hangon a Heidelbergi K�t� II. �s f�leg a III. kiad�s�ban m�g 1563-ban.

A Heidelbergi K�t� azt�n elindult a reform�tus egyh�zakban h�d�t� �tj�ra. 1566-ban a politikai �let ter�n is sikert aratott vele III. Frigyes. A N�met-R�mai Szent Birodalom gy�l�s�n a II. Helv�t Hitvall�ssal egy�tt terjesztette el� hit�nek igaz kereszty�n volta igazol�s�ra �s b�tor- s szakszer�, teol�giailag megalapozott besz�d�vel el�rte, hogy a birodalmi gy�l�s nem �t�lte el a reform�tus vall�st �s nem l�pett fel er�szakkal a birodalom reform�tus tartom�nyai ellen. 1619-ben a holland reform�tus egyh�z dordrechti zsinat�n hivatalos hitvall�si irat�ul fogadta el ezt a k�t�t.

A kolozsv�ri lelk�szek Heidelberg egyetem�t�l k�rtek v�lem�nyt �s teol�giai seg�ts�get 1564-ben a luther�nusokkal folytatott vit�juk t�mogat�s�ra. Egy�b iratok mellett m�g abban az �vben a Heidelbergi K�t�t is elk�ldt�k a kolozsv�ri reform�tus lelk�szeknek, akik azt �r�mmel fogadt�k. Hamarosan azonban a kolozsv�ri lelk�szek antitrinit�riuss� lettek �s akkor antitrinit�riuss� alak�tott�k a Heidelbergi K�t�t, �s 1566-ban kinyomtatt�k latinul.

J�nos Zsigmond erd�lyi fejedelem 1571 tavasz�n meghalt, ezzel megsz�nt az antitrinit�riusok fejedelmi t�mogatotts�ga. A reform�tuss�g hamarosan �jj�szervez�d�tt �s meger�s�d�tt Erd�lyben. Egyeb�tt addig is er�s volt, de a Heidelbergi K�t� eredeti sz�veg�nek n�pszer�s�ge ezut�n az�rt is n�tt, mert nem vetett r� m�r �rny�kot az antitrinit�rius ferd�t�s. 1577-ben Husz�r D�vid P�p�n kinyomtatta a k�t� els� magyar ford�t�s�t. A h�res nyomd�sz reform�tor, Husz�r G�l ford�totta le a Heidelbergi K�t�t magyarra, de 1575-ben pestisben hirtelen elhunyv�n, a kinyomtat�s D�vid nev� fi�ra �s lelkip�sztor ut�d�ra maradt, aki ezt a kiad�s el�szav�ban jelezte is. A k�t� f�ggel�k�ben Husz�r G�l im�ds�gait is kinyomtatta, �gy m�g alkalmasabb lett a kegyess�g �pol�s�ra. 1604-ben Debrecenben Sz�r�szi Ferenc helybeli lelk�sz ford�t�s�ban hagyta el a nyomd�t, majd 1607-ban Szenci Moln�r Albert k�lf�ld�n adta ki saj�t ford�t�s�ban egyszer�s�tett form�ban kisebb gyermekek tan�t�sa c�lj�ra. A k�vetkez� �vben azt�n Szenci Moln�r Albert ugyanezt a Heidelbergi Kisk�t�t adta ki. Ezek teljesen �n�ll� ford�t�i �s �tszerkeszt�i munk�j�nak eredm�nyek�nt sz�lettek.

1612-ben az Oppenheimban kiadott revide�lt K�rolyi-Biblia mell�kletek�nt a teljes Heidelbergi K�t� magyar sz�veg�t jelentette meg Szenci Moln�r. Addigra kez�be ker�lt a Sz�r�szi-f�le ford�t�s, azt vette alapul �s az eredeti sz�veggel egybevetve val�j�ban a Sz�r�szi-ford�t�s revide�lt, jav�tott v�ltozat�t jelentette meg. Olyan sikere volt ennek, hogy 1627-ben �s 1645-ben is megjelent m�g.

A h�rom r�szre szak�tott Magyarorsz�gon a reform�tus �s evang�likus egyh�z egyike sem tudott orsz�gos egyh�zz� szervez�dni, hanem �n�ll� egyh�zker�letekben �lte �let�t. 1619-ben a s�ki zsinaton a fels�dunamell�ki egyh�zker�let, 1630-ban a p�pai zsinaton a dun�nt�li egyh�zker�let, ugyanabban az �vben a s�toralja�jhelyi zsinaton a zempl�ni egyh�zmegye, az 1646. �vi tokaji k�z�s zsinaton a tisz�nt�li �s tisz�ninneni egyh�zker�let, 1646-ban a szatm�rn�meti zsinaton Erd�lyben �s az orsz�g t�bbi ter�let�nek egyh�zker�letei r�sz�re is elfogadt�k hivatalos hitvall�si iratnak a Heidelbergi K�t�t �s bevett�k a lelk�szi esk�be. A t�rt�n�szek az 1646. �vi szatm�rn�meti nemzeti zsinatt�l sz�m�tj�k a magyar reform�tuss�g hitvall�si irat�nak a Heidelbergi K�t�t.

Magyarorsz�gon a Heidelbergben k�sz�lt 1563. �vi III. kiad�s 52 �rnapj�ra (vas�rnapra) t�rt�nt feloszt�ssal adt�k ki a K�t�t, �s haszn�lj�k napjainkig. Ez megk�nny�ti, hogy vas�rnap d�lut�nonk�nt egy-egy �rnapj�ra sz�l� r�szt a lelk�sz pr�dik�ci� keret�ben magyar�zni tudja a gy�lekezetnek, s�t ki is k�rdezze azt. Ha a kik�rdez�st nem is vezetn�nk be, de katekiz�l� vas�rnap d�lut�ni istentiszteletek bevezet�s�t �dv�s lenne megval�s�tani. Hitoktat�s n�lk�l feln�tt egyh�ztagjainknak ez rendszerezett ismereteket ny�jtana, v�delmet a szekt�k �s t�vtan�t�sok, burj�nz� k�l�nb�z� felekezetek cs�b�t�s�val szemben. Azok sz�m�ra �dv�s ism�tl�s volna a templomi k�t�magyar�zat, akik ugyan tanultak hittant, de az ism�tl�s elm�ly�teni, rendszerezn� feln�tt fejjel tud�sukat.

Irodalom
A Magyarorsz�gi reform�tus Egyh�z hitvall�si iratai. I. A Heidelbergi K�t�. II. A M�sodik helv�t Hitvall�s. Bp., 1954.

A Heidelbergi K�t� t�rt�nete Magyarorsz�gon. A Magyarorsz�gi Reform�tus Egyh�z Zsinati Irod�j�nak Sajt�oszt�lya. Bp., 1965. (Tanulm�nyok a Magyarorsz�gi reform�tus Egyh�z n�gysz�z�ves t�rt�net�b�l. Studia et Acta Ecclesiastica, 1.)

A M�sodik Helv�t Hitvall�s Magyarorsz�gon �s M�liusz �letm�ve. Kiad. Bp., 1967. (Studia et Acta Ecclesiastica, 2.)

Nagy K�lozi Bal�zs: A Heidelbergi K�t� els� magyar ford�t�sa. In: Reform�tus Egyh�z, 1973. 2. sz. 20-28. p.