A rom�k �s a t�bbs�gi t�rsadalom - A g�dzs�k�rd�s

A napisajt� nemr�g besz�molt r�la: a Magyar Pax Romana F�rum programot dolgozott ki, amely ez�ttal, rendhagy� m�don, nem a rom�k �letmin�s�g�nek jav�t�s�t, �rdekeik �rv�nyes�t�s�t �s jogaik v�delm�t, hanem a t�bbs�gi t�rsadalom el��t�leteit vette c�lba. A katolikus t�rsadalmi szervezet programja hangs�lyozza: ha Krisztus k�vet�se a szeg�nyek szolg�lat�t jelenti, akkor a t�rsadalomnak most konkr�tan els�sorban a rom�kkal kell szolid�risnak lennie.

A Pax Romana egy r�g a leveg�ben l�g� „ir�nyv�lt�st” javasol. Kem�ny Istv�n szociol�gus, egy 1971-es �s egy 1993-as - a rom�k k�r�ben v�gzett - felm�r�s vezet�je, a most megjelent A magyarorsz�gi rom�k c�m� �sszefoglal� szociogr�fia szerkeszt�je p�ld�ul arra panaszkodik, hogy a rendszerv�lt�s els� �veiben a cig�nys�ggal m�g szolid�ris magyar �rtelmis�g m�ra elfordulni l�tszik t�l�k. M�ra imm�r nem csup�n a rend�rs�g folytat harcot a „cig�nyb�n�z�s” ellen (mik�zben p�ld�ul „rend�rb�n�z�sr�l” senkinek sem jut esz�be nyilatkozni), hanem �ll�t�lag m�g az egyetemist�k, vagyis a j�v� �rtelmis�ge k�r�ben v�gzett k�l�nf�le vizsg�latok is arra engednek k�vetkeztetni: a t�bbs�gi t�rsadalom eddig toler�nsnak, meg�rt�nek �s szolid�risnak sz�m�t� r�tegeiben is n�vekszik a cig�nyelleness�g. A legn�pszer�bb telev�zi�s show-m�sorokban �jabban rendszeress� v�lt a „vicces”, a kedvez�tlen el��t�leteket „k�nnyed” form�ban sulykol� „cig�nyoz�s”, az �gynevezett k�zbesz�d pedig m�g t�volabb �ll att�l, amit a divatos kifejez�ssel „politikailag korrektnek” mondhatn�nk. M�g akkor is, ha jelent�s v�vm�nyk�nt a tapintatosabbak a b�nt�nak sz�m�t� „cig�ny” kifejez�s helyett az �nmegnevez� „rom�t” haszn�lj�k.

A m�dia olykor akaratlanul is kev�ss� objekt�v. Egy k�t �vvel ezel�tt, a Nemzeti �s Etnikai Kisebbs�gi Hivatal megb�z�s�b�l k�sz�lt, V�g�k�pk�nt, csak n�m�ban c�m�, terjedelmes - Kelet, illetve K�z�p-Eur�p�ban az els� ilyen jelleg� - felm�r�s szerz�i, Bern�th G�bor �s Messing Vera elismerik: a m�di�nak nem kis szerepe van abban, hogy a romak�rd�s a kor�bbi �vtizedek hallgat�sa ut�n �gy ker�lt a t�rsadalmi diskurzusba, ahogyan. Mert b�r a sajt� kit�ntetett figyelemmel k�s�ri a rom�kkal kapcsolatos h�reket, a tartalomelemz�sek azt is megmutatj�k, hogy a jellegzetes m�dia�br�zol�s nemegyszer megd�bbent� m�rt�kben egybeesik a magyarorsz�gi cig�nys�ggal kapcsolatos t�bbs�gi el��t�letekkel.

Mindez k�ts�gk�v�l azzal a t�nnyel is �sszef�gg, hogy a cig�nys�g nem „�gy” etnikai kisebbs�g, ahogyan a t�bbi. „K�rdezz�k meg azokt�l, akiket cig�nyoknak nevez�nk, minek tartj�k magukat, �s �k azt felelik, hogy »m�nus vagy szint� vagyok«, »rom vagyok«, »zsitan vagyok«, de nem azt mondj�k, hogy »cig�ny vagyok«” - �rja Patrick Williams francia antropol�gus egy, a nyugat-eur�pai cig�nys�gr�l magyarul most megjelent tanulm�nyk�tet egyik szerz�je. „Ha l�tezik cig�ny t�rsadalmi rendszer - v�li Williams -, akkor az mindenekel�tt k�t elem kapcsolatainak rendszere: nem cig�nyok n�lk�l nincsenek cig�nyok; rom�k, zsitanok, m�nusok stb. n�lk�l pedig nincsenek nem cig�nyok, vagy ahogyan a cig�nyok mondj�k, g�dzs�k.”

Aligha v�letlen egybees�s csup�n, hogy a Kem�ny Istv�n vezette szociol�giai felm�r�sek mind 1971-ben, mind pedig 1993-ban azokat tekintett�k cig�nynak, akiket a t�bbs�gi t�rsadalom annak tart, nem pedig azokat, akik �nmagukat akk�nt hat�rozz�k meg - ami egy�bk�nt m�s etnikumokkal kapcsolatban term�szetes, s�t k�telez� megk�zel�t�s volna. A „k�v�lr�l j�v� defini�l�st” Kem�ny szerint a szociol�giai felm�r�s konkr�t szempontjai tett�k sz�ks�gess�. A cig�nyok ugyanis nem okvetlen�l akarnak cig�nyoknak l�tszani. Az olyan esetekben p�ld�ul, amikor a k�rd�s �gy fogalmaz�dna meg: vajon ink�bb a szeg�nys�g avagy ink�bb a cig�nys�g v�llal�sa volna a mindennapi meg�lhet�s szempontj�b�l hasznosabb - p�ld�ul az ahhoz tartoz�k lenn�nek jogosultak meghat�rozott szoci�lis seg�lyek ig�nybev�tel�re -, a tapasztalatok szerint sokan nemigen ragaszkodn�nak roma identit�suk hangs�lyoz�s�hoz. Amit�l f�ggetlen�l persze k�nnyen el�fordulhat, hogy a seg�lyt m�gis mint rom�k kapj�k meg.

A megk�zel�t�st hagyom�nyosnak is lehetne mondani: az e sz�zadi felm�r�sekhez hasonl�an v�geredm�nyben az els� tudom�nyos ig�ny�, 1893-ben kelt „czig�ny�ssze�r�s” is ezt a - voltak�ppen k�v�lr�l t�rt�n� - megk�zel�t�st alkalmazta. E sz�zadfordul�s vizsg�lat abban az id�ben k�sz�lt, amikor a sz�let� magyar ciganol�gia vezet� tri�sz�nak Wislocki Henrik, Hermann Antal �s a Habsburg-csal�dhoz tartoz� J�zsef f�herceg sz�m�tottak, akik k�z�l az ut�bbi alcs�ti birtok�n k�v�nt letelep�teni egy v�ndorl� csoportot. �k h�rman, az akkor sz�letett nagyszab�s� v�llalkoz�s, a Pallas lexikon „czig�nyok” c�mszav�nak szerz�i, egy�ntet�en alkalmazt�k a - Kem�ny  Istv�n  szavaival - „r�sztvev� megfigyel�s” m�dszer�t, amelynek sor�n a v�ndorl� cig�nyokat olyan emberekk�nt jellemezt�k, akik „a t�rsadalmi k�t�tts�geket nem t�rik, vonakodnak a t�rsadalom r�sz�v� v�lni, a term�szet gyermekei, �mb�tor nem mind tisztess�gesek”.

A rom�kkal kapcsolatos felm�r�seket mindek�zben v�gig egy pregn�ns kett�ss�g jellemezte. Az egyik �ll�spont sz�ls�s�ges, m�gis iskolap�ld�j�nak mondhat� darabja az az 1961-ben kelt p�rthat�rozat volt, amely a cig�nys�got somm�san h�tr�nyos helyzet� szoci�lis r�tegnek mondta, „amely bizonyos n�prajzi saj�toss�ga ellen�re sem alkot nemzetis�gi csoportot”. Csakhogy addig �s az�ta sz�mtalan vizsg�latsorozat bizony�totta, hogy a roma kisebbs�g szoci�lisan halmozottan h�tr�nyos helyzet� ugyan, �m van roma identit�sa - ha mindj�rt t�bbf�le is. A m�sik� az 1993. �vi LXXII. t�rv�ny, amely b�r a magyarorsz�gi rom�kat �n�ll� etnikai kisebbs�gnek ismerte el, Magyarorsz�g hi�ba ratifik�lta 1995-ben a Region�lis �s Kisebbs�gi Nyelvek Eur�pai Chart�j�t, mind�ssze hat kisebbs�gi nyelvet helyezett v�delem al�, s ezek k�z�tt nem szerepel a legnagyobb magyarorsz�gi kisebbs�gi nyelv, a roma.

Pedig nyelvi szempontb�l Magyarorsz�gon jelenleg h�rom k�l�n�ll� roma kisebbs�get is szok�s k�l�nb�ztetni: a t�lnyom� t�bbs�get k�pez�, magyar anyanyelv� romungr�kat vagy magyarcig�nyokat, a hozz�juk k�pest kisebbs�gben l�v� cig�ny anyanyelv� �gynevezett ol�hcig�nyokat, valamint az �hozz�juk k�pest is csup�n kisebbs�get k�pez�, maguk k�z�tt a rom�n nyelv egy archaikus v�ltozat�t besz�l�, magukat be�sk�nt meghat�roz� cig�nyokat. E csoportok tagjai sz�rmaz�suk alapj�n �lesen megk�l�nb�ztetik magukat a t�l�k elt�r�nek mondott cig�nycsoportokt�l, �m m�g enn�l is �lesebben hat�rolj�k el magukat a t�bbs�gi nem cig�nyokt�l, a g�dzs�kt�l.

Ek�zben felgyorsult a nyelvi asszimil�ci�. Magyarorsz�g f�lmilli�sra becs�lt cig�nys�g�nak 1971-ben k�zel 70 sz�zal�ka volt magyar anyanyelv�, ami a kilencvenes �vekre 90 sz�zal�kra emelkedett. Az anyanyelv elveszt�s�nek, illetve a nyelvcser�nek a f� oka a szakemberek szerint az, hogy a roma f�rfiak nagy r�sze 1971-ben olyan munkahelyen dolgozott, ahol k�nytelen volt magyarul besz�lni. Akkor - 1971-ben - a roma n�pess�g 85 sz�zal�ka volt munkaviszonyban, ami majdnem azonos ar�ny volt a nem rom�k 87 sz�zal�k�val. 1993-ra a roma munkan�lk�lis�g 15 sz�zal�kr�l 71 sz�zal�kra n�tt (a g�dzs�k� 36 sz�zal�kra), de a nyelvveszt�s ett�l f�ggetlen�l mintha visszaford�thatatlann� v�lt volna.

Az ennek k�vetkezt�ben is lassank�nt egys�gesen rom�knak nevezett, �s er�nek erej�vel egys�gesen is kezelt etnikum a progn�zisok szerint 2015-re Magyarorsz�g n�pess�g�nek 8 sz�zal�k�t teheti ki, mik�zben a mag�t befogad�nak nevez� - �s annak is tart� - t�rsadalomban folyv�st sz�l a v�szharang, hogy „fogy a magyar”. Mi t�bb, egy tavaly elk�sz�lt korm�nybesz�mol� arra is felh�vja a figyelmet, hogy a demogr�fiai v�ltoz�sok sor�n „a cs�kken� �sszlakoss�g el�reged�se mellett a cig�nys�g j�val fiatalabb kor�sszet�tel�vel is sz�molni kell”. Mindek�zben nincs �rtelme vitatni azt a t�nyt - �rja mostani k�nyv�ben is Kem�ny Istv�n -, hogy „a cig�nys�g t�megei a lehet� legalacsonyabb szinten �lnek, �s a legink�bb megvetett �s f�l�slegesnek tartott t�rsadalmi r�teget k�pezik”. S ha ez �gy van, „akkor s�rg�s, j�l �tgondolt �s tudom�nyos alapokra �p�l� v�ltoztat�sokra volna sz�ks�g - ha a t�bb sz�z �ves magyar-cig�ny egy�tt�l�st b�k�s keretek k�z�tt akarjuk meg�rizni”.

Gerl�czy Ferenc (HVG, 2000. m�jus 6.)