//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:


Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. János 3,16


 

 

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik
szívem. Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító  FORMATSKÁJA 

M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend 

A Genfi Egyház Kátéja 1695 Ennek ismertetője.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.
www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozsvárig

- Fekete Csaba Káté, egyház,tanítás 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


Istvándi 1924-1996 Pápa

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505 - 1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 - 1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

XX. század Történelméhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formátum

 

Teremtésről

„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
 
 
- Draskóczy Gábor: Magyarországi Ref.
Egyház és a Vasárnapi Iskolai Szövetség
cigány gyermekek

  

A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ ÉS

A VASÁRNAPI ISKOLAI SZÖVETSÉG

CIGÁNY GYERMEKEK KÖZÖTT VÉGZETT

MISSZIÓI MUNKÁJÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

(1990–2005)

 

Írta: Draskóczy Gábor

Szakdolgozat
Missziológia tantárgyból

 

A Pápai Református Teológiai Akadémia

Missziói szak

Posztgraduális Missziói Szakirányú Továbbképzés

 

TÉMAVEZETŐ:

DR. KOVÁCS ÁBRAHÁM

2006 november

 

I. Bevezetés

 Magyarországon a rendszerváltás legnagyobb vesztesei a cigányok. Ez főleg gazdasági téren mutatkozik meg, de az élet más területein is megfigyelhető a többségi társadalom és a cigányság különbségének fokozódása. E jelenség okait feltárni dolgozatunknak nem feladata. A társadalom részéről vannak próbálkozások a helyzet rendezésére, de ezek a kezdeményezések általában nem terjednek ki az Isten Igéje által elénk állított megoldásra. Dolgozatunkban csak az egyház, cigányokat segítő missziós tevékenységével kívánunk foglalkozni. A társadalom részéről való segítségnyújtást csak abban az esetben érintjük, ha az összekapcsolódik az egyház cigánymissziós tevékenységével.

 A. A dolgozat témája

1. A téma fontossága

A magyar társadalom egyre sürgetőbb kérdése a cigányok helyzetének rendezése, kirekesztődésüknek megszüntetése. Ez társadalmi szinten több területen már folyik, mint például az oktatásban, az előítéletek leküzdésében, az esélyegyenlőség megteremtésében. E problémák rendezésében a magyarországi keresztyén felekezeteknek és missziós egyesületeknek is fontos feladatuk van, hiszen Isten „az egész emberi nemzetséget egy vérből teremtette” (ApCsel 17,26), azaz előtte minden ember egyenlő. A cigányok életének rendeződésébe beletartozik a többségi társadalommal és az Istennel való kapcsolat rendeződése is.

Vannak olyan példaértékű gyülekezetek Magyarországon, amelyek a missziói parancsot betöltve azon munkálkodnak, hogy a cigányok és magyarok békességben éljenek együtt a gyülekezetben és a helyi közösségben, illetve békességre jussanak Istennel való kapcsolatukban, ezzel is építve a jövő egyházát. A magyarországi gyülekezetek többsége azonban még nem kész befogadni a cigányokat, és csak kevesen vállalkoznak arra, hogy hirdessék közöttük az evangéliumot. A magyarországi cigányság jövője szempontjából viszont döntő kérdés, hogy megtalálják-e helyüket a gyülekezetekben, és az evangélium ereje átformálja-e életüket. A magyarországi felekezetek jövője és megújulása szempontjából is fontos, hogy betöltik-e missziói küldetésüket a cigányság felé, készek-e befogadni a cigányokat, és így megtalálják-e helyüket a cigányok a gyülekezeti életben és szolgálatban, vagy továbbra is attól távol, kirekesztődve élnek. A téma fontossága miatt kíván e dolgozat a cigánymisszió elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozni.

 2. A gyermekek közötti missziói munka fontossága

Az elmúlt évek során születtek már értékes tanulmányok, cikkek a cigánymisszióról, de tudomásunk szerint a cigány gyermekek közötti missziói munkáról még nem készült dolgozat. A missziói munkát általában a legkönnyebb – és talán a legeredményesebb is – a gyermekek között elkezdeni. Isten meg is parancsolja, hogy a gyermekeket tanítsuk Igéjére (Zsolt 78,5–8), hogy „ne legyenek olyanok, mint apáik: szilaj és makacs nemzedék”. A gyermekkor a legalkalmasabb idő arra, hogy Jézus Krisztust az életükbe fogadják (Máté 18,3; 19,14; Márk 10,15). A missziói munka fontos része a magyarok és cigányok közötti jó viszony kialakítása, a megbékélés munkálása, amit szintén gyermekkorban kell elkezdeni, mert ekkor még nem formálódtak ki (erős) előítéletek egymással szemben. Amit gyermekkorban megtanultak életük végéig meghatározó lesz (Példabeszédek 22, 6). A mai gyermekekben kialakított missziói és gyülekezeti kép lesz a jövő egyházának missziói és gyülekezeti képe is. Ezért kell a cigánymisszión belül hangsúlyosan foglalkozni a cigány gyermekek közötti missziói munkával.

B. A MRE és a VISZ közös missziói munkájának lehetőségei

E dolgozatban nem tudunk minden magyarországi felekezet cigánymissziójával foglakozni. Vizsgálódásunk tárgyává kiválasztottunk egy egyházat, a Magyarországi Református Egyházat (MRE) és egy missziói egyesületet, a Vasárnapi Iskolai Szövetséget (VISZ). A MRE-t azért, mert a legnagyobb hazai protestáns egyház, amelynek vannak olyan gyülekezetei, ahol helyi szinten működik a cigánymisszió, és létezik az egyház vezetősége által elismert és támogatott országos cigánymissziós szolgálata is. A VISZ-t pedig azért, mert szolgálata a gyermekek felé irányul, beleértve a Magyarországon élő cigány gyermekeket is. Célja az evangélium hirdetése és a gyermekek bibliai tanítása azért, hogy hitvalló keresztyénekként az egyházba betagozódjanak.

A MRE és a VISZ sok tekintetben különbözik egymástól. A MRE egy protestáns egyház, amelynek munkája minden korosztályra kiterjed. A VISZ pedig egy felekezetközi missziói egyesület, amelynek szolgálata a gyermekek felé irányul. A felnőttek felé annyiban szolgál, hogy segít nekik a gyermekmisszióra való felkészülésben és a misszió végzésében. A MRE és a VISZ munkájának vannak olyan területei, ahol hasonlóan végzik szolgálatukat. A cigány gyermekek közötti misszió is egy ilyen terület, ahol létrejöhet a közös szolgálat.

Először vizsgáljuk meg a MRE missziói célkitűzéseit, amelyet a MRE 1995. évi II. törvényében fogalmazott meg. Ebben leszögezi, hogy a missziói munkát „személyválogatás nélkül végzi minden ember felé” (1.§) ami magába foglalja a cigányokat is. A törvény felsorolja azokat a területeket, amelyeken a MRE missziói szolgálatát végezni kívánja. A felsorolásban szerepel a gyülekezethez tartozó gyermekek közötti réteg-evangálizáció (5.§ /3), a belmisszió területei között is említi a gyermekek közötti missziót (6.§ /2), és a missziói célú intézmények között a cigánymissziót (6.§ /5). A törvény tehát nem tesz említést külön a cigány gyermekekről, de missziói céljai között megtaláljuk mind a gyermekek, mind pedig a cigányok felé is irányuló missziói munkát. E dolgozatban példákat látunk majd arra, hogy a törvény adta célok hogyan valósulnak meg egy-egy gyülekezet gyakorlatában a cigány gyermekekkel kapcsolatban.

Másodszor vizsgáljuk meg a VISZ missziói célját. A VISZ protestáns hitelveket valló, egyesületi formában működő, felekezetközi gyermekmissziós társaság. Missziói munkája a Magyarországon élő gyermekek felé irányul. Arra törekszik, hogy az egész ország területén együttműködjön a helyi gyülekezetekkel a gyermekmisszióban, és azok munkáját segítse. A VISZ alapokmánya kifejti az egyesület missziói célját.  „Szeretnénk minél több gyermeknek egyszerűen, de hatékonyan hirdetni Isten Igéjét. Bátorítani akarjuk őket, hogy engedjék érvényesülni a Szentlélek munkáját életükben.” (VISZ. 2003/c. 1§.) Ebben nincs szó a cigány gyermekekről, de éppen így a magyar gyermekekről sem, mert célja, minden Magyarországon élő gyermeknek hirdetni az evangéliumot, nemzetiségi megkülönböztetés nélkül.

Mindkét szervezet, a MRE és a VISZ alapszabályában – indirekt módon – célul tűzi ki, hogy missziói munkát végezzen a cigány gyermekek között, akár megnevezte őket, akár nem. Adott tehát a lehetőség, hogy ezen a területen a MRE és a VISZ együttműködjön.

C. A dolgozat célja és a kutatás iránya

1. A dolgozat célja

A dolgozat az 1989 és 2005 közötti időszakban a cigány gyermekek között folyó missziói munkát vizsgálja meg úgy, hogy összehasonlítja a MRE és a VISZ e területen végzett szolgálatát azért, hogy ezzel elősegítse a cigányok és a magyarok egymás közötti, és a cigányok Istennel való megbékélését, illetve a jövő egyházának építését.

 2. A kutatás iránya és fő kérdései

A MRE és a VISZ cigánymissziós munkáját négy szempont szerint fogjuk megvizsgálni és összehasonlítani. Vizsgálatunk szempontjainak alapját Anne-Marie Kool  (2004/a, 167)[1]  A romák közötti szolgálat tervezésekor átgondolásra érdemes missziológiai témák címen elhangzott előadásából vettük.

Első kérdésünkre – hogy miért szükséges a cigánymisszió, milyen bibliai alapon végzi a MRE és a VISZ missziói munkáját a cigány gyermekek között – főként a két szervezet alapokmányaiban és a kérdéssel foglalkozó szakemberek írásaiban keressük a választ.  Így megvizsgáljuk, mit mond a MRE missziói törvénye, Hadházy Antal[2], a MRE cigánymissziójának alapítója, Búzás Irén, a jelenlegi vezetője és Anne-Marie Kool református missziológus, illetve a VISZ alapokmányai e témában.

Másodszor azt vizsgáljuk meg, hogy kinek a feladata a cigány gyermekek közötti missziói munka. Ebben a kérdésben megoszlanak a vélemények. Egyesek azt gondolják, hogy azoké, akik erre valamilyen képzést vagy külön elhívást kaptak. A lelkészé, mert neki teológiai képesítése van, a gyermekmunkásé, mert ő a gyermekmisszió területén kapott felkészítést, a cigánymisszionáriusé, aki a cigánymisszióra kapott elhívást és felkészítést, a gyülekezet egyes aktív tagjaié, akik fontosnak tartják a missziót a cigányok felé, vagy a hívő cigányoké – amennyiben vannak ilyenek a gyülekezetben –, akik jobban tudják az evangéliumot közvetíteni saját népük felé. Mások úgy látják, hogy az egész gyülekezet feladata a misszió, amely mind a gyülekezet cigány tagjai és gyermekei, mind pedig a környezetükben élő cigányok felé kell, hogy irányuljon.  Ehhez tartozik az a kérdés is, hogy a missziót végző (lelkész, misszionárius, gyülekezet stb.) csak magában végezze szolgálatát (gyülekezetében, felekezetében), vagy az ügy fontosságára és nagyságára való tekintettel, mindazokkal összefogva, akik szívügyüknek tekintik a cigányoknak való segítségnyújtást, mint például más felekezetek, missziós egyesületek, hatóságok, szakemberek.

Harmadszor azt vizsgáljuk meg, hogy miben áll a cigányok közötti szolgálat. Az evangélizációs szolgálaton kívül hozzá tartozik-e a szociális (diakóniai) munka, a gyermekek segítése a tanulásban és egyéb területen való felzárkóztatásukban, és van-e tennivalónk a többségi gyülekezet felé, hogy a megbékélést munkáljuk a magyarok és a cigányok között (Efézus 2; ApCsel 15).

A negyedik kérdés az, hogyan végezzük a cigánymissziót. Itt három modellt állíthatunk fel. Az első az, amikor a cigányok gyülekezetbe való asszimilációját segítjük elő, hogy beolvadva a magyarok közé – sokszor elveszítve cigány identitásukat –, „magyarokká” váljanak. A második modell a cigányok – magyar gyülekezetbe való – integrálását tűzi ki céljául. Ilyenkor a cigányok megtartják cigány identitásukat, a két etnikum hatással lesz egymásra – remélhetőleg –, egymást kölcsönösen gazdagítva. A harmadik út az, amikor arra törekszünk, hogy homogén cigány gyülekezet alakuljon. A magyarok és a cigányok elkülönülve élik lelki életüket. Így nem kell alkalmazkodniuk egymáshoz, de nem is mutatják meg a kívülvalóknak Isten bennük elvégzett csodáját, hogy, „eggyé tette mind a két nemzettséget, és lerontotta a közbevetett választófalat” (Efézus 2,14). A három modellnek számtalan variációja jöhet létre, a helyi adottságoktól függően.

A négy kérdésre adott válaszok segítségével a dolgozat szeretne a MRE és a VISZ cigány gyermekek között végzett munkájából olyan példákat bemutatni, amelyek modell értékűek lehetnek. A dolgozat a vizsgált modellek előnyeit és hátrányait is elemezi, hogy ezzel segítséget nyújtson azoknak a lelkészeknek, missziói munkásoknak és gyülekezeti tagoknak, akik keresik annak lehetőségét, hogyan teljesítsék a missziói parancsot a környezetükben élő cigányok felé, hogyan munkálják a magyarok és cigányok közötti megbékélést, és hogyan szolgálják a jövő egyházának építését a misszió e területén.

3. A bemutatott példák kiválasztásának szempontjai

A dolgozat kereteit meghaladja, hogy a MRE minden olyan gyülekezetét megvizsgáljuk, ahol cigánymissziót végeznek, ezért kiválasztottunk néhány gyülekezetet. A kiválasztás elsődlegesen a település fajtája szerint történt. Így a példák között van fővárosi (Budapest-Józsefváros), városi (Gyöngyös) és falusi (Rohod, Nyírvasvári) gyülekezet, hogy különböző körülmények között láthassuk a MRE-ben folyó missziói munkát. Ezen belül a kiválasztásnál azt a szempontot is figyelembe vettük, hogy a fent megnevezett gyülekezetek között legyenek olyanok, amelyekben végeznek „speciális missziói munkát” a cigányok felé (Gyöngyös, Nyírvasvári), és olyanok, amelyekben nem végeznek „speciális missziói munkát” a cigányok között, de a gyülekezet életébe bekapcsolódtak cigányok is (Budapest-Józsefváros, Rohod).

A VISZ cigány gyermekek között végzett minden munkáját sem tudjuk e dolgozat keretei között bemutatni, ezért itt is ki kellett választanunk néhány példát. A példák kiválasztása itt nem a település fajtája szerint, hanem a missziói munka három ágának bemutatása szerint történt. Az első példa azt mutatja be, hogyan lehet nyáron a szabadban evangélizációs hetet tartani a cigány gyermekeknek (5 Napos Klub – Szirák). A második példa arról szól, hogyan lehet évközben rendszeresen összegyűjteni és tanítani a cigány gyermekeket (Örömhír Klub – Bag). A harmadik példa pedig azt mutatja meg, hogyan készítsünk fel cigány testvéreket a cigány gyermekek közötti szolgálatra (munkatársképzés). E missziói munkaágak bemutatása nem feltétlenül református környezetben történik – hiszen a VISZ felekezetközi módon végzi szolgálatát –, de látni fogjuk, hogy a MRE munkáját bemutató – általunk kiválasztott – példák között megjelennek a VISZ missziói munkamódszerei (5 Napos Klub, Örömhír Klub, munkatársképzés). Így mutatkozik meg a MRE és a VISZ eddigi helyi szintű együttműködése, mely példát adhat a jövőbeni intenzívebb közös szolgálatra.

 D. A cigánymisszió helyzetének elemzése

1. Kik foglalkoztak korábban ezzel a témával

Eddigi ismereteink szerint erről a speciális területről – a MRE és a VISZ cigány gyermekek között végzett missziói munkájáról – még nem készült értekezés. Ez nem jelenti azt, hogy a cigánymisszióról ne jelentek volna meg értékes tanulmányok, időnként utalva a gyermekek között végzett szolgálatra is.

a. Publikációk

Először tekintsük át röviden, milyen publikációk jelentek meg a cigánymisszió témájáról. A MRE által kiadott Confessio című folyóiratban 1989 előtt két cikk jelent meg, mindkettő Hadházy Antal lelkipásztor tollából. Az első 1977-ben Cigányok az egyház körül címmel. Hadházy (1977) ebben az értekezésben az egyház szerepére mutat rá a cigányok integrációja tekintetében. Ekkor még nem lehetett arról írni, hogy az egyháznak ki kellene lépnie a templom falain kívülre, hogy cigánymissziót végezzen, csak arról, hogy ha betéved egy cigány egy egyházi alkalomra, megérti-e azt, ami ott elhangzik. Kap-e valamit, amiért érdemes lesz újból jönnie. A második tanulmány 1986-ban jelent meg, amely a nyíradonyi református gyülekezetben lévő cigányok közti munkáról szól. Az általunk vizsgált időben – 1989-től napjainkig – is szerény a termés. A három megjelent írás közül egyet Hatvani L. Csaba (2000) lelkipásztor írt a gyülekezetében végzett cigánymisszióról, kettőt pedig Kovács Sándor (2000; 2002) lelkész, aki beszámol a Kárpátalján folyó cigánymisszióról. A Confessioban tehát összesen öt tanulmány jelent meg, abból is csak három foglakozik a magyarországi cigánymisszióval, és egy sem a cigány gyermekek között végzett munkával.

A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa által kiadott Theológiai Szemle című folyóiratban 1989 előtt két tanulmányt találhatunk, mindkettő Hadházy tollából. Az elsőben (Hadházy 1975) a hazai cigányság akkori helyzetét ismerteti. Adatai akkor helytállóak voltak, de mára a helyzet több tekintetben megváltozott. Hadházy (1983) a második tanulmányában beszámol külföldi és hazai – más egyházak cigánymissziójában szerzett – tapasztalatairól, majd összegzi a saját gyülekezetében szerzett tapasztalatait a cigánymisszió területén. Az 1989 utáni időszakban öt írás található a cigánysággal kapcsolatosan, ebből négy Hadházyé. Az első (Hadházy 1989) cikk ismerteti teológiai PhD dolgozatát, amelyet a cigányok társadalmi integrálásáról írt. A második (Hadházy 1992) egy előadás tervezet, amelyet a Doktorok Kollégiuma 1990-es ülésére készített. Ebben összefoglalót ad a cigánymisszió akkori helyzetéről. Statisztikai adatok alapján megbecsüli a MRE-hoz kötődő cigányok számát, számba veszi a cigánymisszió végzéséhez szükséges feltételeket, felvázolja a misszió célját és lehetséges módszereit. Hadházy (1993) következő cikke az Antiszemitizmus, cigányellenesség, rasszizmus napjainkban Magyarországon címmel jelent meg. Hadházy (2002)[3] negyedik cikke egy nagyon fontos, a cigánymisszió jövőjét meghatározó kérdéssel, a homogenitás elvével foglalkozik[4]. Megállapítja, hogy a cigánymisszióban a „réteg-elv”-et figyelembe kell venni, de alkalmazása nem egyszerű, a cigányok széttagoltsága és egyes csoportok asszimilációs törekvése miatt. Hadházy cikkein kívül még Obbágy László (2001) előadásának szövegét olvashatjuk, melynek címe: Az egyház viszonyulása a kisebbséghez, különös tekintettel a cigányságra. A fenti két folyóiratban található tanulmányok zömét Hadházy írta. Kulcsszava az „integráció”. A misszió célját a cigányok egyházi integrációja fokának emelésében határozta meg (Hadházy 1992), egészen a Máté 5,48 „fokáig”.[5] A missziónak a magyar gyülekezeti tagok felé is kell irányulnia, hogy életük legyen biblikus, cigányokat befogadó.

A Református Egyház című havi folyóiratban – 1989 és 2004 között – egy cikket találunk a cigánymisszióval kapcsolatban, amelyben Búzás Irén református lelkész – akit 2002-ben bízták meg Hadházy utódjaként a református cigánymisszió vezetésével – beszámol a MRE cigánymissziójának küldetéséről (P. Tóthné – Búzás 2004).

A fent említett, folyóiratokban megjelent tanulmányokon kívül Hadházy (1989) szerkesztésében megjelent egy cigány énekeskönyv is, amelyben „a három, magyarországi cigányok által beszélt fő nyelv képviselve” van. Hadházy 2003-ban egy összefoglaló visszaemlékezést is írt „Ötven év a cigány misszióban” címmel, amely azonban csak kéziratban olvasható. Bütösi János tiszteletére megjelent kötetben (Gaál 2004) két tanulmányt találunk a cigánymisszió témájáról, az első Anne-Marie Kool (2004/a) A romák közötti szolgálat tervezésekor átgondolásra érdemes missziológiai témák címen, a második pedig Búzás Irén (2004/a) Missziói szolgálat etnikai kisebbségek között.

A megvizsgált három teológiai folyóiratban (Confessio, Theológiai Szemle, Református Egyház) feltűnően kevés tanulmányt találunk a cigánymisszióról. 1989 előtt csak négyet (mindnek Hadházy a szerzője), és 1989 és 2005 között is csak kilencet (melyből négyet Hadházy írt). Az első csak 1975-ben jelent meg, és utána is csak két- háromévente egy-egy cikk. Ennek több oka is lehet. A misszió kérdése a kommunista időszakban eleinte tabu, majd megtűrt téma volt. Ha valaki végezett is missziót, azt nem volt tanácsos publikálnia. A cigányok közötti misszió végzését különösen rossz szemmel nézte a hatóság. Felemelkedésüket az állam a maga sajátos eszközeivel akarta megoldani. Aki tehát cigánymissziót akart végezni, vagy ezt a témát kutatni, és az eredményeket publikálni, annak számítania kellett arra, hogy komoly akadályokba fog ütközni. Aki mégis belekezdett, annak nem csak a külső nehézségekkel kellett számolnia, hanem környezete és gyülekezete ellenállásával is. A fent említett körülmények valamelyest magyarázzák azt, hogy miért jelent meg olyan kevés tanulmány a cigánymisszióról az 1989 előtti években. Az általunk vizsgált időszakban (1989-2005) kezdődhetett meg a teológiákon a missziológiai oktatás. Azóta lehetséges, hogy az egyházak hivatalosan is foglalkozzanak a cigánymisszióval. Így egyre inkább várható, hogy felnő egy olyan nemzedék, amely publikációjában a cigánymisszió elméleti és gyakorlati kérdéseivel fog foglalkozni.

Tartalmát tekintve e cikkek között találunk beszámoló jellegűeket (Hatvani, Kovács, Búzás), amelyek a missziói munkáról adnak hírt és elemző tanulmányokat. Hadházy elemzéseiben hangsúlyos helyet kapnak a teológiai és szociológiai szempontok. Megvizsgálja a cigányság integrációjának és a cigányellenességnek kérdését. Bemutatja a külföldi és hazai, nem református cigánymissziós modelleket, és tanulmányozza azt a kérdést, hogy vegyes vagy homogén gyülekezetek alakulását segítse-e elő a cigánymisszió. A cikkeken kívül felsorolt három könyv egyikében találjuk Kool cikkét, amelyben a cigánymisszió alapvető missziológiai kérdéseire keres választ.

Az előbbiek mind a cigánymisszióról – általában – szólnak. Feltűnő viszont, hogy a fent felsorolt folyóiratokban csak egyetlen vázlatos írást olvashatunk a cigány gyermekek közötti missziói munkáról, Hadházy (2003/a, 35) tollából Cigány gyermekek katekhézise címen. Ebben Hadházy vázlatosan felsorolja azokat a gondolatokat, melyeket e témában egy szakdolgozat keretében ki lehetne fejteni. E szerény termés okai a következők lehetnek. 1989 előtt az állam arra törekedett, hogy a gyermekekkel való foglalkozást a maga hatáskörébe vonja. Ha a misszió, és különösen a cigánymisszió kérdésével nem „illett” foglalkozni, akkor a cigány gyermekekkel még kevésbé. Egy másik ok az lehet, hogy a cigányok között a családi kötelékek sokkal szorosabbak, mint a nem cigányok között. Otthon általában az élet minden tevékenysége ugyanabban a térben zajlik. A családtagok ritkán vannak egyedül. Ha a házukban tartunk gyermekeknek összejövetelt, akkor azon a család idősebb tagjai is részt fognak venni. Ezért „tisztán” a cigány gyermekek közötti misszióról inkább csak akkor beszélhetünk, ha őket meghívjuk a lakásuktól távol lévő helyre. A fenti okok magyarázhatják, miért nem született róluk tanulmány.

A VISZ kiadványai a gyermek-evangélizáció elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkoznak. Egyikben sincs szó külön a cigány gyermekek közötti evangélizációról, de mindegyik reájuk is vonatkozik. A VISZ Örömhír című evangéliumi gyermeklapjában – alapításától[6] 2005 végéig – a cigányságról négy beszámoló jellegű írás jelent meg. Az elsőben Iványi Gábor (1992) számol be egy cigánytelepi látogatásáról. A második, Szegedi Kovács György (2000) írása arról, hogy egy faluban a beköltöző hívő cigány családdal szembeni előítélet hogyan oszlik el. A harmadik, Draskóczy Gábor (2001a) képes beszámolója egy cigány Örömhír Klubról. A negyedik írás egy visszaemlékezés arra, hogyan kezdődött a cigánymisszió egy Szabolcs megyei községben (Draskóczy Gábor 2001b). Ezek az írások nem tudományos jellegűek, gyermekeknek szólnak. Az előítéletek leküzdésében azonban a gyermekek segítségére lehetnek.

 

b. Előadások, konferenciák

A cigánymisszió témájáról több előadás is elhangzott, és konferenciákat is tartottak. Hadházy 1994-ben megszervezte, és azóta többször is összehívta a Kelet-európai Cigányt Lelkigondozók Konferenciáját (Hadházy 2003, 73–74). Ezek a konferenciák nem a MRE-hoz kötődnek, felekezetköziek és nemzetköziek. 1999-ben a Magyar Református Presbiteri Szövetség (MRPSz) Sárospatakon tartotta a 8. Nemzetközi Presbiteri Szövetség Konferenciáját, amelynek témája a cigánymisszió volt. Elfogadott záródokumentumában,[7] kilenc pontban vázolja fel a konferencia tanulságait és ajánlásait, amelyet a MRE-ak Tanácskozó Zsinata elé terjesztett. A MRE Doktorok Kollégiuma Missziológiai Szekció 1999. évi ülését az Evangélium és kultúra viszonya a cigánymisszióban központi témának szentelte, amelyen több előadás, beszámoló, esettanulmány hangzott el (Gonda 1999).[8] 1998-ban Hadházy A cigánykérdés és az egyház címmel szemináriumot tartott a Sárospataki Református Teológiai Akadémián,[9] 2000-ben pedig A cigánymisszió szeminárium 2000 címmel a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen.[10] 2003-ban Dani Eszter református lelkész „Misszió romák között” címmel féléves szemináriumot tartott a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán és az Evangélikus Hittudományi Egyetemen (Kool 2004).[11] 2005-ben missziói tanfolyam indult Sárospatakon, ahová olyan cigány résztvevőket hívtak meg, akik tanulni szeretnék a missziót (Győri 2005). 2005-ben „Asszony a kútnál” címen Dunamellék Cigánymissziós Konferencia[12] volt Budapesten.

 A VISZ előadásaiban és konferenciáin tanít a gyermekekről, de nem tesz különbséget a magyar és a cigány gyermekek között. A cigány gyermekek között végzett missziójáról nem hangzott el értekezés vagy előadás. A VISZ írásos anyagaiban sem tünteti fel, hogy azok a gyermekek, akikkel a tanítók foglalkoznak, magyarok-e vagy cigányok. A VISZ munkatársai között végzett gyors felmérés[13], azonban arról számol be, hogy munkájuk során tanítanak cigány gyermekeket is. Írott források hiányában kutatásunkat szóbeli beszámolókra, interjúkra és a kérdőívek segítségével nyert adatokra alapoztuk.

A felsorolás nem teljes, igyekeztünk a főbb publikációkat, előadássorozatokat és konferenciákat megemlíteni. A szerzőkön és előadókon kívül még sokan foglalkoztak ezzel a témával, úgy mint Szabó Dániel, a Tiszáninneni Egyházkerület volt főgondnoka, Búzás Irén református lelkész, a MRE cigánymissziójának vezetője, Závodi Emese református lelkész, a MRE Önkéntes Diakóniai Év felelőse, Orián Géza szociális munkás és sokan a gyülekezeti lelkészek közül.

2. Fogalmak tisztázása

Ebben a fejezetben néhány alapvető fogalmat szeretnénk tisztázni azért, hogy a dolgozatban való használatukkor egyértelmű legyen, mit is értünk alatta. Az első kérdés az, hogy ki a cigány? Ha a népszámlálási adatok szerint szeretnénk meghatározni, hogy egy helységben hány cigány él, akkor lehet, hogy azt a megdöbbentő adatot kapjuk, hogy nem él cigány az adott településen, mert senki sem vallotta magát cigány nemzetiségűnek, holott a falu lakói többeket is annak tartanak.[14] Ha az anyanyelvük szerint próbáljuk meghatározni, hogy ki a cigány, akkor is rossz úton járunk, mert a hazai cigányság 86,9%-a, magyar anyanyelvű (Kemény – Janky 2003), akik pedig nem magyar anyanyelvűek, azok sem egy nyelvet beszélnek. Az eredeti kérdésre adott válasz annak megfelelően eltérő eredményre vezethet, hogy ki[15] és minek alapján[16] határozza meg azt, hogy ki a cigány. A szakirodalomban az egyik elfogadott meghatározás ebben a kérdésben az, amit Kemény István alkalmazott az 1970-es években végzett cigány-kutatásában, miszerint azokat tekintik cigánynak, „akiket a nem cigány környezet annak tart” (Kertesí – Kézdi 1998, 15). Dolgozatunkban mi is ezt a meghatározást fogadjuk el.

Vizsgálódásunkban számítanunk kell arra is, hogy Magyarországon a cigányok nem egységesek, négy[17] nagyobb, egymástól jól elkülönülő csoportját ismerjük. Törekvéseik is különbözőek. Egyesek asszimilálódni, mások integrálódni szeretnének.[18]

Az utóbbi évtizedekben elterjedt a cigány megnevezés helyett a roma[19] kifejezés használata. „Ezt – az önelnevezésnek a hivatalos nyelvbe való bekerülését – a roma polgárjogi mozgalmak hatásának[20] tudhatjuk be.” (Fraser 1996, 207 lábjegyzet). Ezzel próbálják elkerülni a sokak által pejoratív értelemben használt cigány szót. Mi mégis a köznapibb cigány kifejezést fogjuk használni dolgozatunkban – kivéve, amikor egy idézetben a roma kifejezés szerepel –, mivel ez közérthetőbb, a cigányok többsége nem tartja ezt sértőnek, ők is ezt használják magukra. E szó használatával távol áll tőlünk annak esetleges pejoratív értelme.

A következő fontos kérdés az, hogy mit értünk misszió, illetve cigánymisszió alatt. A MRE 1995. évi II. törvénye azt írja, hogy: <<Református hitünk szerint a misszió az Isten kegyelmi kiválasztásának gyakorlati megvalósulása. Az egyház mintegy közhírré teszi az evangéliumot, hogy akik üdvösségre választattak, de még nem hallották meg az életet mentő jó hírt, végre meghallják: „a hit tehát hallásból van, a hallás pedig a Krisztus beszéde által” (Róma 10,17).>> „A misszió célja nemcsak az ember üdvössége, hanem mindenek fölött Isten dicsőségének a szolgálata.” A hangsúly tehát Isten dicsőségén és kiválasztásán van, amely az evangélium szóbeli továbbadása által lesz nyilvánvalóvá. Ez a megfogalmazás az egyházban végzett minden missziói tevékenységre vonatkozik, amibe a cigánymisszió is beleértendő. Így fogalmazza meg ezt a MRE 1995. évi II. törvény, 6.§-a A belmisszió főbb területei:  (5) missziói célú intézményhálózat létrehozása és működtetése (börtön-misszió, cigány-misszió…).

Hadházy (2003, 33) másként fogalmaz, szerinte a cigánymisszió „az az Istentől való küldetés, amelyet arra kapott az ember, hogy megélt hitével elősegítse azt a változást, melyet a Szentlélek munkál a cigányokban”. Hadházy megfogalmazásaiban az „együtt élésre” mindig nagyobb hangsúly kerül, mint a szóbeli „evangélium-közlésre”.

Búzás Irén (P. Tóthné – Búzás 2004) – Hadházy utóda a cigánymisszióban – megint másként fogalmaz: „A MRE cigánymissziójának feladata az integráció elősegítése az evangélium továbbadásával és a szociális téren való segítségnyújtással.” A cél tehát az integráció, amelyet az evangélium hirdetésével és a szociális segítségnyújtással érhetünk el.

Nézzük meg, hogyan fogalmazza meg missziói céljait Alapszabályában a VISZ (2003, 2). „Az egyesület célja: Isten Igéjének hirdetése gyermekeknek, és erre a feladatra tanítók képzése.” Az Alapszabály 2. számú melléklete részletezi a célokat. „ 2.§ A még meg nem mentett gyermeket arra akarjuk segíteni, hogy a Megváltóról szóló üzenetre válaszoljon a Jézus Krisztus személyébe és művébe vetett teljes bizalommal. 3.§ A már megmentett gyermeknek abban akarunk segítséget nyújtani, hogy a megértett bibliai igazságokat saját életére alkalmazza. 6.§ Minden hitre jutott gyermeket olyan helyi gyülekezetbe szeretnénk eljuttatni, mely őket a keresztyén életben tovább segíti, a lelki növekedést biztosítja.” Ezek a célkitűzések minden gyermekre vonatkoznak, és nem tükrözik azt, hogy a cigány gyermekeknek speciális segítségre is szükségük van. Arra viszont rámutatnak, hogy a VISZ célja az evangélium hirdetése, hogy gyermekeket Krisztushoz vezessen – a hitre jutott gyermekek tanítása, hogy lelkileg növekedhessenek –, és a gyermekek gyülekezetbe való integrálása.

Az utolsó kérdésünk pedig az, hogy mely korosztályt értjük a gyermekek kifejezés alatt. E dolgozatban általában a gyermekek alatt a 4–12 éves korosztályt fogjuk érteni, annak ellenére, hogy a cigánymisszióban nem egyszerű a gyermekeket korcsoportok szerint szétválasztani. A cigányok családban gondolkodnak, nem korosztályokban. Ha náluk tartunk bibliai foglalkozást, azon nem csak a meghívott korcsoport fog résztvenni, hanem az egész család.

E fejezetben a dolgozat három fontos fogalmát vizsgáltuk meg. Először azt, hogy kit tekintünk cigánynak. Dolgozatunkban azokat fogjuk cigányoknak tekinteni, akiket a környezetük annak tart. Másodszor azt vizsgáltuk, hogy mit nevezünk cigánymissziónak. A cigánymisszió alatt Isten munkáját értjük, amelynek célja, hogy a cigányok Istennel és emberekkel megbékéltessenek azáltal, hogy szóban és tettekben hirdetjük nekik az evangéliumot.  Harmadszor azt állapítottuk meg, hogy gyermekek alatt kiket értünk. Dolgozatunkban gyermekek alatt általában a 4–12 év közöttieket értjük.

 E. Vizsgálati módszerek 1. A vizsgált időszak (1989-2005)

A dolgozatunkban vizsgált időszak az elmúlt tizenhat év, az 1989–2005-ig terjedő időszak. Azért választottuk ezt az időintervallumot, mert a VISZ – hivatalosan – csak 1989-ben alakult meg[21] Írásos anyagai csak 1989-től jelenhettek meg. A MRE-ban már 1989 előtt is volt cigánymissziós szolgálat, de a cigánymisszió vezetésére hivatalos megbízást a Zsinat elnökétől csak 2001-ben kapott Hadházy (2003, 3). Vizsgálatunk szempontjából jobb lenne hosszabb időre visszatekinteni, de erre a fent megnevezett okok miatt ma még nincs lehetőség.

2. A kutatásunk fázisai

A kutatásunk első fázisában a cigánymisszióról szóló, eddig általunk fellelt – nagyrészt írott – anyagokat tanulmányoztuk át. Itt törekedtünk arra, hogy elsősorban a református írók és a VISZ-hez kapcsolódó személyek cigánymisszióról szóló publikációit tekintsük át, illetve e két szervezet által kiadott folyóiratokat nézzük végig. Lehetőség nyílt arra, hogy Hadházy cigánymissziós dokumentációját is áttekintsük, amelyet a MRE Zsinati Levéltárában helyezett el.  Sajnos, ez az anyag még feldolgozatlan állapotban van. Második lépésben interjúkat készítettünk, általában a kérdőív kérdései alapján, amelyek az elmúlt időszakra és a mára vonatkoztak. Egyes esetekben hangfelvétel is készült. Ahol az interjú alanya ettől elzárkózott, ott a kérdőíven bővebb feljegyzésre is sor került. Néhány esetben csak a kérdőív postán vagy e-mail-ben való kiküldésére volt lehetőség. Kutatásunk harmadik fázisában a résztvevő megfigyelés módszerét alkalmaztuk, azaz részt vettünk a cigánymisszió tevékenységeiben, megfigyeltük a gyermekekkel való foglalkozást, és amennyiben alkalom adódott, a cigányok mindennapi életét is. Ezek után kezdhettünk neki a gyűjtött anyag feldolgozásához, rendszerezéséhez és a dolgozat megírásához.


 

Szabolcska Mihály
Uram, maradj velünk!

          

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942
zeneszerző, orgonaművész, orgonatervező, karnagy
79 éve halt meg

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912 - 1988 - 2021
33 éve halt meg

 
Garai Gábor Jókedvet adj

Garai Gábor: Jókedvet adj

                  ennyi kell, semmi más

   Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
   A többivel megbirkózom magam.
   Akkor a többi nem is érdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
   nem kell más, csak ez az egy oltalom,
   még magányom kiváltsága se kell,
   sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
   ha jókedvemből, önként tehetem;
   s fölszabadít újra a fegyelem,
   ha értelmét tudom és vállalom,
   s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdődő és folytatódó bolond
   kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
   ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963-2021
58 éve halt meg

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999 - 22 éve halt meg

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta nekünk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segítsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkán szerettük,

   Kikért szálltunk hősen, együtt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelkünknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformán raktuk a szépet

   Barátnak és ellenségnek,

   Mert muszáj.

 

   Egyformán s mindig csalódtunk,

   De hát ez már a mi dolgunk

   S jól van ez.

 

   S szebb dolog így meg nem halni

   S kínoztatván is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

WEÖRES SÁNDOR

A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát. 

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását!    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU    *****    Nyakunkon a Karácsony, ajándékozz születési horoszkópot barátaidnak, ismerõseidnek.Nagyon szép ajándék! Várlak, kattints    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Gigágá! Márton napján is gyertek a Mesetárba! Nemcsak libát, de kacsát is kaptok! Játsszatok velünk!    *****    A Nintendo a Nintendo Music-kal megint valami kiváló dolgot hozott létre! Alaposan nagyító alá vettem, az eredmény itt.    *****    Leanderek, Parfümök, Olajok, és Szépségápolási termékek! Használd a LEVI10 kupont és kapj 10% kedvezményt!Megnyitottunk    *****    Megjelent a Nintendo saját gyártású órája, a Nintendo Sound Clock Alarmo! Ha kíváncsi vagy, mit tud, itt olvashatsz róla    *****    Megnyílt a webáruházunk! Parfümök, Szépségápolási termékek, Olajok mind egy helyen! Nyitási akciók, siess mert limitált!    *****    Az általam legjobbnak vélt sportanimék listája itt olvasható. Top 10 Sportanime az Anime Odyssey-n!    *****    Pont ITT Pont MOST! Pont NEKED! Már fejlesztés alatt is szebbnél szebb képek! Ha gondolod gyere less be!    *****    Megnyílt a webáruházunk! NYITÁSI AKCIÓK! Tusfürdõ+Fogkrém+Sampon+Izzadásgátló+multifunkcionális balzsam most csak 4.490!    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran!    *****    Veterán anime rajongók egyik kedvence a Vadmacska kommandó. Retrospektív cikket olvashatsz róla az Anime Odyssey blogban    *****    Parfümök, Olajok, Párologtatók mind egy weboldalon! Siess mert nyitási AKCIÓNK nem sokáig tart! Nagy kedvezmények várnak    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Aki érdeklõdik a horoszkópja után, az nem kíváncsi, hanem intelligens. Rendeld meg most és én segítek az értelmezésben!