A MAGYARORSZ�GI REFORM�TUS EGYH�Z �S

A VAS�RNAPI ISKOLAI SZ�VETS�G

CIG�NY GYERMEKEK K�Z�TT V�GZETT

MISSZI�I MUNK�J�NAK �SSZEHASONL�T�SA

(1990–2005)

�rta: Drask�czy G�bor

Szakdolgozat
Missziol�gia tant�rgyb�l

A P�pai Reform�tus Teol�giai Akad�mia

Misszi�i szak

Posztgradu�lis Misszi�i Szakir�ny� Tov�bbk�pz�s

T�MAVEZET�:

DR. KOV�CS �BRAH�M

2006 november

I. Bevezet�s

 Magyarorsz�gon a rendszerv�lt�s legnagyobb vesztesei a cig�nyok. Ez f�leg gazdas�gi t�ren mutatkozik meg, de az �let m�s ter�letein is megfigyelhet� a t�bbs�gi t�rsadalom �s a cig�nys�g k�l�nbs�g�nek fokoz�d�sa. E jelens�g okait felt�rni dolgozatunknak nem feladata. A t�rsadalom r�sz�r�l vannak pr�b�lkoz�sok a helyzet rendez�s�re, de ezek a kezdem�nyez�sek �ltal�ban nem terjednek ki az Isten Ig�je �ltal el�nk �ll�tott megold�sra. Dolgozatunkban csak az egyh�z, cig�nyokat seg�t� misszi�s tev�kenys�g�vel k�v�nunk foglalkozni. A t�rsadalom r�sz�r�l val� seg�ts�gny�jt�st csak abban az esetben �rintj�k, ha az �sszekapcsol�dik az egyh�z cig�nymisszi�s tev�kenys�g�vel.

 A. A dolgozat t�m�ja

1. A t�ma fontoss�ga

A magyar t�rsadalom egyre s�rget�bb k�rd�se a cig�nyok helyzet�nek rendez�se, kirekeszt�d�s�knek megsz�ntet�se. Ez t�rsadalmi szinten t�bb ter�leten m�r folyik, mint p�ld�ul az oktat�sban, az el��t�letek lek�zd�s�ben, az es�lyegyenl�s�g megteremt�s�ben. E probl�m�k rendez�s�ben a magyarorsz�gi kereszty�n felekezeteknek �s misszi�s egyes�leteknek is fontos feladatuk van, hiszen Isten „az eg�sz emberi nemzets�get egy v�rb�l teremtette” (ApCsel 17,26), azaz el�tte minden ember egyenl�. A cig�nyok �let�nek rendez�d�s�be beletartozik a t�bbs�gi t�rsadalommal �s az Istennel val� kapcsolat rendez�d�se is.

Vannak olyan p�lda�rt�k� gy�lekezetek Magyarorsz�gon, amelyek a misszi�i parancsot bet�ltve azon munk�lkodnak, hogy a cig�nyok �s magyarok b�kess�gben �ljenek egy�tt a gy�lekezetben �s a helyi k�z�ss�gben, illetve b�kess�gre jussanak Istennel val� kapcsolatukban, ezzel is �p�tve a j�v� egyh�z�t. A magyarorsz�gi gy�lekezetek t�bbs�ge azonban m�g nem k�sz befogadni a cig�nyokat, �s csak kevesen v�llalkoznak arra, hogy hirdess�k k�z�tt�k az evang�liumot. A magyarorsz�gi cig�nys�g j�v�je szempontj�b�l viszont d�nt� k�rd�s, hogy megtal�lj�k-e hely�ket a gy�lekezetekben, �s az evang�lium ereje �tform�lja-e �let�ket. A magyarorsz�gi felekezetek j�v�je �s meg�jul�sa szempontj�b�l is fontos, hogy bet�ltik-e misszi�i k�ldet�s�ket a cig�nys�g fel�, k�szek-e befogadni a cig�nyokat, �s �gy megtal�lj�k-e hely�ket a cig�nyok a gy�lekezeti �letben �s szolg�latban, vagy tov�bbra is att�l t�vol, kirekeszt�dve �lnek. A t�ma fontoss�ga miatt k�v�n e dolgozat a cig�nymisszi� elm�leti �s gyakorlati k�rd�seivel foglalkozni.

 2. A gyermekek k�z�tti misszi�i munka fontoss�ga

Az elm�lt �vek sor�n sz�lettek m�r �rt�kes tanulm�nyok, cikkek a cig�nymisszi�r�l, de tudom�sunk szerint a cig�ny gyermekek k�z�tti misszi�i munk�r�l m�g nem k�sz�lt dolgozat. A misszi�i munk�t �ltal�ban a legk�nnyebb – �s tal�n a legeredm�nyesebb is – a gyermekek k�z�tt elkezdeni. Isten meg is parancsolja, hogy a gyermekeket tan�tsuk Ig�j�re (Zsolt 78,5–8), hogy „ne legyenek olyanok, mint ap�ik: szilaj �s makacs nemzed�k”. A gyermekkor a legalkalmasabb id� arra, hogy J�zus Krisztust az �let�kbe fogadj�k (M�t� 18,3; 19,14; M�rk 10,15). A misszi�i munka fontos r�sze a magyarok �s cig�nyok k�z�tti j� viszony kialak�t�sa, a megb�k�l�s munk�l�sa, amit szint�n gyermekkorban kell elkezdeni, mert ekkor m�g nem form�l�dtak ki (er�s) el��t�letek egym�ssal szemben. Amit gyermekkorban megtanultak �let�k v�g�ig meghat�roz� lesz (P�ldabesz�dek 22, 6). A mai gyermekekben kialak�tott misszi�i �s gy�lekezeti k�p lesz a j�v� egyh�z�nak misszi�i �s gy�lekezeti k�pe is. Ez�rt kell a cig�nymisszi�n bel�l hangs�lyosan foglalkozni a cig�ny gyermekek k�z�tti misszi�i munk�val.

B. A MRE �s a VISZ k�z�s misszi�i munk�j�nak lehet�s�gei

E dolgozatban nem tudunk minden magyarorsz�gi felekezet cig�nymisszi�j�val foglakozni. Vizsg�l�d�sunk t�rgy�v� kiv�lasztottunk egy egyh�zat, a Magyarorsz�gi Reform�tus Egyh�zat (MRE) �s egy misszi�i egyes�letet, a Vas�rnapi Iskolai Sz�vets�get (VISZ). A MRE-t az�rt, mert a legnagyobb hazai protest�ns egyh�z, amelynek vannak olyan gy�lekezetei, ahol helyi szinten m�k�dik a cig�nymisszi�, �s l�tezik az egyh�z vezet�s�ge �ltal elismert �s t�mogatott orsz�gos cig�nymisszi�s szolg�lata is. A VISZ-t pedig az�rt, mert szolg�lata a gyermekek fel� ir�nyul, bele�rtve a Magyarorsz�gon �l� cig�ny gyermekeket is. C�lja az evang�lium hirdet�se �s a gyermekek bibliai tan�t�sa az�rt, hogy hitvall� kereszty�nekk�nt az egyh�zba betagoz�djanak.

A MRE �s a VISZ sok tekintetben k�l�nb�zik egym�st�l. A MRE egy protest�ns egyh�z, amelynek munk�ja minden koroszt�lyra kiterjed. A VISZ pedig egy felekezetk�zi misszi�i egyes�let, amelynek szolg�lata a gyermekek fel� ir�nyul. A feln�ttek fel� annyiban szolg�l, hogy seg�t nekik a gyermekmisszi�ra val� felk�sz�l�sben �s a misszi� v�gz�s�ben. A MRE �s a VISZ munk�j�nak vannak olyan ter�letei, ahol hasonl�an v�gzik szolg�latukat. A cig�ny gyermekek k�z�tti misszi� is egy ilyen ter�let, ahol l�trej�het a k�z�s szolg�lat.

El�sz�r vizsg�ljuk meg a MRE misszi�i c�lkit�z�seit, amelyet a MRE 1995. �vi II. t�rv�ny�ben fogalmazott meg. Ebben lesz�gezi, hogy a misszi�i munk�t „szem�lyv�logat�s n�lk�l v�gzi minden ember fel�” (1.�) ami mag�ba foglalja a cig�nyokat is. A t�rv�ny felsorolja azokat a ter�leteket, amelyeken a MRE misszi�i szolg�lat�t v�gezni k�v�nja. A felsorol�sban szerepel a gy�lekezethez tartoz� gyermekek k�z�tti r�teg-evang�liz�ci� (5.� /3), a belmisszi� ter�letei k�z�tt is eml�ti a gyermekek k�z�tti misszi�t (6.� /2), �s a misszi�i c�l� int�zm�nyek k�z�tt a cig�nymisszi�t (6.� /5). A t�rv�ny teh�t nem tesz eml�t�st k�l�n a cig�ny gyermekekr�l, de misszi�i c�ljai k�z�tt megtal�ljuk mind a gyermekek, mind pedig a cig�nyok fel� is ir�nyul� misszi�i munk�t. E dolgozatban p�ld�kat l�tunk majd arra, hogy a t�rv�ny adta c�lok hogyan val�sulnak meg egy-egy gy�lekezet gyakorlat�ban a cig�ny gyermekekkel kapcsolatban.

M�sodszor vizsg�ljuk meg a VISZ misszi�i c�lj�t. A VISZ protest�ns hitelveket vall�, egyes�leti form�ban m�k�d�, felekezetk�zi gyermekmisszi�s t�rsas�g. Misszi�i munk�ja a Magyarorsz�gon �l� gyermekek fel� ir�nyul. Arra t�rekszik, hogy az eg�sz orsz�g ter�let�n egy�ttm�k�dj�n a helyi gy�lekezetekkel a gyermekmisszi�ban, �s azok munk�j�t seg�tse. A VISZ alapokm�nya kifejti az egyes�let misszi�i c�lj�t.  „Szeretn�nk min�l t�bb gyermeknek egyszer�en, de hat�konyan hirdetni Isten Ig�j�t. B�tor�tani akarjuk �ket, hogy engedj�k �rv�nyes�lni a Szentl�lek munk�j�t �let�kben.” (VISZ. 2003/c. 1�.) Ebben nincs sz� a cig�ny gyermekekr�l, de �ppen �gy a magyar gyermekekr�l sem, mert c�lja, minden Magyarorsz�gon �l� gyermeknek hirdetni az evang�liumot, nemzetis�gi megk�l�nb�ztet�s n�lk�l.

Mindk�t szervezet, a MRE �s a VISZ alapszab�ly�ban – indirekt m�don – c�lul t�zi ki, hogy misszi�i munk�t v�gezzen a cig�ny gyermekek k�z�tt, ak�r megnevezte �ket, ak�r nem. Adott teh�t a lehet�s�g, hogy ezen a ter�leten a MRE �s a VISZ egy�ttm�k�dj�n.

C. A dolgozat c�lja �s a kutat�s ir�nya

1. A dolgozat c�lja

A dolgozat az 1989 �s 2005 k�z�tti id�szakban a cig�ny gyermekek k�z�tt foly� misszi�i munk�t vizsg�lja meg �gy, hogy �sszehasonl�tja a MRE �s a VISZ e ter�leten v�gzett szolg�lat�t az�rt, hogy ezzel el�seg�tse a cig�nyok �s a magyarok egym�s k�z�tti, �s a cig�nyok Istennel val� megb�k�l�s�t, illetve a j�v� egyh�z�nak �p�t�s�t.

 2. A kutat�s ir�nya �s f� k�rd�sei

A MRE �s a VISZ cig�nymisszi�s munk�j�t n�gy szempont szerint fogjuk megvizsg�lni �s �sszehasonl�tani. Vizsg�latunk szempontjainak alapj�t Anne-Marie Kool  (2004/a, 167)[1]  A rom�k k�z�tti szolg�lat tervez�sekor �tgondol�sra �rdemes missziol�giai t�m�k c�men elhangzott el�ad�s�b�l vett�k.

Els� k�rd�s�nkre – hogy mi�rt sz�ks�ges a cig�nymisszi�, milyen bibliai alapon v�gzi a MRE �s a VISZ misszi�i munk�j�t a cig�ny gyermekek k�z�tt – f�k�nt a k�t szervezet alapokm�nyaiban �s a k�rd�ssel foglalkoz� szakemberek �r�saiban keress�k a v�laszt.  �gy megvizsg�ljuk, mit mond a MRE misszi�i t�rv�nye, Hadh�zy Antal[2], a MRE cig�nymisszi�j�nak alap�t�ja, B�z�s Ir�n, a jelenlegi vezet�je �s Anne-Marie Kool reform�tus missziol�gus, illetve a VISZ alapokm�nyai e t�m�ban.

M�sodszor azt vizsg�ljuk meg, hogy kinek a feladata a cig�ny gyermekek k�z�tti misszi�i munka. Ebben a k�rd�sben megoszlanak a v�lem�nyek. Egyesek azt gondolj�k, hogy azok�, akik erre valamilyen k�pz�st vagy k�l�n elh�v�st kaptak. A lelk�sz�, mert neki teol�giai k�pes�t�se van, a gyermekmunk�s�, mert � a gyermekmisszi� ter�let�n kapott felk�sz�t�st, a cig�nymisszion�rius�, aki a cig�nymisszi�ra kapott elh�v�st �s felk�sz�t�st, a gy�lekezet egyes akt�v tagjai�, akik fontosnak tartj�k a misszi�t a cig�nyok fel�, vagy a h�v� cig�nyok� – amennyiben vannak ilyenek a gy�lekezetben –, akik jobban tudj�k az evang�liumot k�zvet�teni saj�t n�p�k fel�. M�sok �gy l�tj�k, hogy az eg�sz gy�lekezet feladata a misszi�, amely mind a gy�lekezet cig�ny tagjai �s gyermekei, mind pedig a k�rnyezet�kben �l� cig�nyok fel� kell, hogy ir�nyuljon.  Ehhez tartozik az a k�rd�s is, hogy a misszi�t v�gz� (lelk�sz, misszion�rius, gy�lekezet stb.) csak mag�ban v�gezze szolg�lat�t (gy�lekezet�ben, felekezet�ben), vagy az �gy fontoss�g�ra �s nagys�g�ra val� tekintettel, mindazokkal �sszefogva, akik sz�v�gy�knek tekintik a cig�nyoknak val� seg�ts�gny�jt�st, mint p�ld�ul m�s felekezetek, misszi�s egyes�letek, hat�s�gok, szakemberek.

Harmadszor azt vizsg�ljuk meg, hogy miben �ll a cig�nyok k�z�tti szolg�lat. Az evang�liz�ci�s szolg�laton k�v�l hozz� tartozik-e a szoci�lis (diak�niai) munka, a gyermekek seg�t�se a tanul�sban �s egy�b ter�leten val� felz�rk�ztat�sukban, �s van-e tennival�nk a t�bbs�gi gy�lekezet fel�, hogy a megb�k�l�st munk�ljuk a magyarok �s a cig�nyok k�z�tt (Ef�zus 2; ApCsel 15).

A negyedik k�rd�s az, hogyan v�gezz�k a cig�nymisszi�t. Itt h�rom modellt �ll�thatunk fel. Az els� az, amikor a cig�nyok gy�lekezetbe val� asszimil�ci�j�t seg�tj�k el�, hogy beolvadva a magyarok k�z� – sokszor elvesz�tve cig�ny identit�sukat –, „magyarokk�” v�ljanak. A m�sodik modell a cig�nyok – magyar gy�lekezetbe val� – integr�l�s�t t�zi ki c�lj�ul. Ilyenkor a cig�nyok megtartj�k cig�ny identit�sukat, a k�t etnikum hat�ssal lesz egym�sra – rem�lhet�leg –, egym�st k�lcs�n�sen gazdag�tva. A harmadik �t az, amikor arra t�reksz�nk, hogy homog�n cig�ny gy�lekezet alakuljon. A magyarok �s a cig�nyok elk�l�n�lve �lik lelki �let�ket. �gy nem kell alkalmazkodniuk egym�shoz, de nem is mutatj�k meg a k�v�lval�knak Isten benn�k elv�gzett csod�j�t, hogy, „eggy� tette mind a k�t nemzetts�get, �s lerontotta a k�zbevetett v�laszt�falat” (Ef�zus 2,14). A h�rom modellnek sz�mtalan vari�ci�ja j�het l�tre, a helyi adotts�gokt�l f�gg�en.

A n�gy k�rd�sre adott v�laszok seg�ts�g�vel a dolgozat szeretne a MRE �s a VISZ cig�ny gyermekek k�z�tt v�gzett munk�j�b�l olyan p�ld�kat bemutatni, amelyek modell �rt�k�ek lehetnek. A dolgozat a vizsg�lt modellek el�nyeit �s h�tr�nyait is elemezi, hogy ezzel seg�ts�get ny�jtson azoknak a lelk�szeknek, misszi�i munk�soknak �s gy�lekezeti tagoknak, akik keresik annak lehet�s�g�t, hogyan teljes�ts�k a misszi�i parancsot a k�rnyezet�kben �l� cig�nyok fel�, hogyan munk�lj�k a magyarok �s cig�nyok k�z�tti megb�k�l�st, �s hogyan szolg�lj�k a j�v� egyh�z�nak �p�t�s�t a misszi� e ter�let�n.

3. A bemutatott p�ld�k kiv�laszt�s�nak szempontjai

A dolgozat kereteit meghaladja, hogy a MRE minden olyan gy�lekezet�t megvizsg�ljuk, ahol cig�nymisszi�t v�geznek, ez�rt kiv�lasztottunk n�h�ny gy�lekezetet. A kiv�laszt�s els�dlegesen a telep�l�s fajt�ja szerint t�rt�nt. �gy a p�ld�k k�z�tt van f�v�rosi (Budapest-J�zsefv�ros), v�rosi (Gy�ngy�s) �s falusi (Rohod, Ny�rvasv�ri) gy�lekezet, hogy k�l�nb�z� k�r�lm�nyek k�z�tt l�thassuk a MRE-ben foly� misszi�i munk�t. Ezen bel�l a kiv�laszt�sn�l azt a szempontot is figyelembe vett�k, hogy a fent megnevezett gy�lekezetek k�z�tt legyenek olyanok, amelyekben v�geznek „speci�lis misszi�i munk�t” a cig�nyok fel� (Gy�ngy�s, Ny�rvasv�ri), �s olyanok, amelyekben nem v�geznek „speci�lis misszi�i munk�t” a cig�nyok k�z�tt, de a gy�lekezet �let�be bekapcsol�dtak cig�nyok is (Budapest-J�zsefv�ros, Rohod).

A VISZ cig�ny gyermekek k�z�tt v�gzett minden munk�j�t sem tudjuk e dolgozat keretei k�z�tt bemutatni, ez�rt itt is ki kellett v�lasztanunk n�h�ny p�ld�t. A p�ld�k kiv�laszt�sa itt nem a telep�l�s fajt�ja szerint, hanem a misszi�i munka h�rom �g�nak bemutat�sa szerint t�rt�nt. Az els� p�lda azt mutatja be, hogyan lehet ny�ron a szabadban evang�liz�ci�s hetet tartani a cig�ny gyermekeknek (5 Napos Klub – Szir�k). A m�sodik p�lda arr�l sz�l, hogyan lehet �vk�zben rendszeresen �sszegy�jteni �s tan�tani a cig�ny gyermekeket (�r�mh�r Klub – Bag). A harmadik p�lda pedig azt mutatja meg, hogyan k�sz�ts�nk fel cig�ny testv�reket a cig�ny gyermekek k�z�tti szolg�latra (munkat�rsk�pz�s). E misszi�i munka�gak bemutat�sa nem felt�tlen�l reform�tus k�rnyezetben t�rt�nik – hiszen a VISZ felekezetk�zi m�don v�gzi szolg�lat�t –, de l�tni fogjuk, hogy a MRE munk�j�t bemutat� – �ltalunk kiv�lasztott – p�ld�k k�z�tt megjelennek a VISZ misszi�i munkam�dszerei (5 Napos Klub, �r�mh�r Klub, munkat�rsk�pz�s). �gy mutatkozik meg a MRE �s a VISZ eddigi helyi szint� egy�ttm�k�d�se, mely p�ld�t adhat a j�v�beni intenz�vebb k�z�s szolg�latra.

 D. A cig�nymisszi� helyzet�nek elemz�se

1. Kik foglalkoztak kor�bban ezzel a t�m�val

Eddigi ismereteink szerint err�l a speci�lis ter�letr�l – a MRE �s a VISZ cig�ny gyermekek k�z�tt v�gzett misszi�i munk�j�r�l – m�g nem k�sz�lt �rtekez�s. Ez nem jelenti azt, hogy a cig�nymisszi�r�l ne jelentek volna meg �rt�kes tanulm�nyok, id�nk�nt utalva a gyermekek k�z�tt v�gzett szolg�latra is.

a. Publik�ci�k

El�sz�r tekints�k �t r�viden, milyen publik�ci�k jelentek meg a cig�nymisszi� t�m�j�r�l. A MRE �ltal kiadott Confessio c�m� foly�iratban 1989 el�tt k�t cikk jelent meg, mindkett� Hadh�zy Antal lelkip�sztor toll�b�l. Az els� 1977-ben Cig�nyok az egyh�z k�r�l c�mmel. Hadh�zy (1977) ebben az �rtekez�sben az egyh�z szerep�re mutat r� a cig�nyok integr�ci�ja tekintet�ben. Ekkor m�g nem lehetett arr�l �rni, hogy az egyh�znak ki kellene l�pnie a templom falain k�v�lre, hogy cig�nymisszi�t v�gezzen, csak arr�l, hogy ha bet�ved egy cig�ny egy egyh�zi alkalomra, meg�rti-e azt, ami ott elhangzik. Kap-e valamit, ami�rt �rdemes lesz �jb�l j�nnie. A m�sodik tanulm�ny 1986-ban jelent meg, amely a ny�radonyi reform�tus gy�lekezetben l�v� cig�nyok k�zti munk�r�l sz�l. Az �ltalunk vizsg�lt id�ben – 1989-t�l napjainkig – is szer�ny a term�s. A h�rom megjelent �r�s k�z�l egyet Hatvani L. Csaba (2000) lelkip�sztor �rt a gy�lekezet�ben v�gzett cig�nymisszi�r�l, kett�t pedig Kov�cs S�ndor (2000; 2002) lelk�sz, aki besz�mol a K�rp�talj�n foly� cig�nymisszi�r�l. A Confessioban teh�t �sszesen �t tanulm�ny jelent meg, abb�l is csak h�rom foglakozik a magyarorsz�gi cig�nymisszi�val, �s egy sem a cig�ny gyermekek k�z�tt v�gzett munk�val.

A Magyarorsz�gi Egyh�zak �kumenikus Tan�csa �ltal kiadott Theol�giai Szemle c�m� foly�iratban 1989 el�tt k�t tanulm�nyt tal�lhatunk, mindkett� Hadh�zy toll�b�l. Az els�ben (Hadh�zy 1975) a hazai cig�nys�g akkori helyzet�t ismerteti. Adatai akkor helyt�ll�ak voltak, de m�ra a helyzet t�bb tekintetben megv�ltozott. Hadh�zy (1983) a m�sodik tanulm�ny�ban besz�mol k�lf�ldi �s hazai – m�s egyh�zak cig�nymisszi�j�ban szerzett – tapasztalatair�l, majd �sszegzi a saj�t gy�lekezet�ben szerzett tapasztalatait a cig�nymisszi� ter�let�n. Az 1989 ut�ni id�szakban �t �r�s tal�lhat� a cig�nys�ggal kapcsolatosan, ebb�l n�gy Hadh�zy�. Az els� (Hadh�zy 1989) cikk ismerteti teol�giai PhD dolgozat�t, amelyet a cig�nyok t�rsadalmi integr�l�s�r�l �rt. A m�sodik (Hadh�zy 1992) egy el�ad�s tervezet, amelyet a Doktorok Koll�giuma 1990-es �l�s�re k�sz�tett. Ebben �sszefoglal�t ad a cig�nymisszi� akkori helyzet�r�l. Statisztikai adatok alapj�n megbecs�li a MRE-hoz k�t�d� cig�nyok sz�m�t, sz�mba veszi a cig�nymisszi� v�gz�s�hez sz�ks�ges felt�teleket, felv�zolja a misszi� c�lj�t �s lehets�ges m�dszereit. Hadh�zy (1993) k�vetkez� cikke az Antiszemitizmus, cig�nyelleness�g, rasszizmus napjainkban Magyarorsz�gon c�mmel jelent meg. Hadh�zy (2002)[3] negyedik cikke egy nagyon fontos, a cig�nymisszi� j�v�j�t meghat�roz� k�rd�ssel, a homogenit�s elv�vel foglalkozik[4]. Meg�llap�tja, hogy a cig�nymisszi�ban a „r�teg-elv”-et figyelembe kell venni, de alkalmaz�sa nem egyszer�, a cig�nyok sz�ttagolts�ga �s egyes csoportok asszimil�ci�s t�rekv�se miatt. Hadh�zy cikkein k�v�l m�g Obb�gy L�szl� (2001) el�ad�s�nak sz�veg�t olvashatjuk, melynek c�me: Az egyh�z viszonyul�sa a kisebbs�ghez, k�l�n�s tekintettel a cig�nys�gra. A fenti k�t foly�iratban tal�lhat� tanulm�nyok z�m�t Hadh�zy �rta. Kulcsszava az „integr�ci�”. A misszi� c�lj�t a cig�nyok egyh�zi integr�ci�ja fok�nak emel�s�ben hat�rozta meg (Hadh�zy 1992), eg�szen a M�t� 5,48 „fok�ig”.[5] A misszi�nak a magyar gy�lekezeti tagok fel� is kell ir�nyulnia, hogy �let�k legyen biblikus, cig�nyokat befogad�.

A Reform�tus Egyh�z c�m� havi foly�iratban – 1989 �s 2004 k�z�tt – egy cikket tal�lunk a cig�nymisszi�val kapcsolatban, amelyben B�z�s Ir�n reform�tus lelk�sz – akit 2002-ben b�zt�k meg Hadh�zy ut�djak�nt a reform�tus cig�nymisszi� vezet�s�vel – besz�mol a MRE cig�nymisszi�j�nak k�ldet�s�r�l (P. T�thn� – B�z�s 2004).

A fent eml�tett, foly�iratokban megjelent tanulm�nyokon k�v�l Hadh�zy (1989) szerkeszt�s�ben megjelent egy cig�ny �nekesk�nyv is, amelyben „a h�rom, magyarorsz�gi cig�nyok �ltal besz�lt f� nyelv k�pviselve” van. Hadh�zy 2003-ban egy �sszefoglal� visszaeml�kez�st is �rt „�tven �v a cig�ny misszi�ban” c�mmel, amely azonban csak k�ziratban olvashat�. B�t�si J�nos tisztelet�re megjelent k�tetben (Ga�l 2004) k�t tanulm�nyt tal�lunk a cig�nymisszi� t�m�j�r�l, az els� Anne-Marie Kool (2004/a) A rom�k k�z�tti szolg�lat tervez�sekor �tgondol�sra �rdemes missziol�giai t�m�k c�men, a m�sodik pedig B�z�s Ir�n (2004/a) Misszi�i szolg�lat etnikai kisebbs�gek k�z�tt.

A megvizsg�lt h�rom teol�giai foly�iratban (Confessio, Theol�giai Szemle, Reform�tus Egyh�z) felt�n�en kev�s tanulm�nyt tal�lunk a cig�nymisszi�r�l. 1989 el�tt csak n�gyet (mindnek Hadh�zy a szerz�je), �s 1989 �s 2005 k�z�tt is csak kilencet (melyb�l n�gyet Hadh�zy �rt). Az els� csak 1975-ben jelent meg, �s ut�na is csak k�t- h�rom�vente egy-egy cikk. Ennek t�bb oka is lehet. A misszi� k�rd�se a kommunista id�szakban eleinte tabu, majd megt�rt t�ma volt. Ha valaki v�gezett is misszi�t, azt nem volt tan�csos publik�lnia. A cig�nyok k�z�tti misszi� v�gz�s�t k�l�n�sen rossz szemmel n�zte a hat�s�g. Felemelked�s�ket az �llam a maga saj�tos eszk�zeivel akarta megoldani. Aki teh�t cig�nymisszi�t akart v�gezni, vagy ezt a t�m�t kutatni, �s az eredm�nyeket publik�lni, annak sz�m�tania kellett arra, hogy komoly akad�lyokba fog �tk�zni. Aki m�gis belekezdett, annak nem csak a k�ls� neh�zs�gekkel kellett sz�molnia, hanem k�rnyezete �s gy�lekezete ellen�ll�s�val is. A fent eml�tett k�r�lm�nyek valamelyest magyar�zz�k azt, hogy mi�rt jelent meg olyan kev�s tanulm�ny a cig�nymisszi�r�l az 1989 el�tti �vekben. Az �ltalunk vizsg�lt id�szakban (1989-2005) kezd�dhetett meg a teol�gi�kon a missziol�giai oktat�s. Az�ta lehets�ges, hogy az egyh�zak hivatalosan is foglalkozzanak a cig�nymisszi�val. �gy egyre ink�bb v�rhat�, hogy feln� egy olyan nemzed�k, amely publik�ci�j�ban a cig�nymisszi� elm�leti �s gyakorlati k�rd�seivel fog foglalkozni.

Tartalm�t tekintve e cikkek k�z�tt tal�lunk besz�mol� jelleg�eket (Hatvani, Kov�cs, B�z�s), amelyek a misszi�i munk�r�l adnak h�rt �s elemz� tanulm�nyokat. Hadh�zy elemz�seiben hangs�lyos helyet kapnak a teol�giai �s szociol�giai szempontok. Megvizsg�lja a cig�nys�g integr�ci�j�nak �s a cig�nyelleness�gnek k�rd�s�t. Bemutatja a k�lf�ldi �s hazai, nem reform�tus cig�nymisszi�s modelleket, �s tanulm�nyozza azt a k�rd�st, hogy vegyes vagy homog�n gy�lekezetek alakul�s�t seg�tse-e el� a cig�nymisszi�. A cikkeken k�v�l felsorolt h�rom k�nyv egyik�ben tal�ljuk Kool cikk�t, amelyben a cig�nymisszi� alapvet� missziol�giai k�rd�seire keres v�laszt.

Az el�bbiek mind a cig�nymisszi�r�l – �ltal�ban – sz�lnak. Felt�n� viszont, hogy a fent felsorolt foly�iratokban csak egyetlen v�zlatos �r�st olvashatunk a cig�ny gyermekek k�z�tti misszi�i munk�r�l, Hadh�zy (2003/a, 35) toll�b�l Cig�ny gyermekek katekh�zise c�men. Ebben Hadh�zy v�zlatosan felsorolja azokat a gondolatokat, melyeket e t�m�ban egy szakdolgozat keret�ben ki lehetne fejteni. E szer�ny term�s okai a k�vetkez�k lehetnek. 1989 el�tt az �llam arra t�rekedett, hogy a gyermekekkel val� foglalkoz�st a maga hat�sk�r�be vonja. Ha a misszi�, �s k�l�n�sen a cig�nymisszi� k�rd�s�vel nem „illett” foglalkozni, akkor a cig�ny gyermekekkel m�g kev�sb�. Egy m�sik ok az lehet, hogy a cig�nyok k�z�tt a csal�di k�tel�kek sokkal szorosabbak, mint a nem cig�nyok k�z�tt. Otthon �ltal�ban az �let minden tev�kenys�ge ugyanabban a t�rben zajlik. A csal�dtagok ritk�n vannak egyed�l. Ha a h�zukban tartunk gyermekeknek �sszej�vetelt, akkor azon a csal�d id�sebb tagjai is r�szt fognak venni. Ez�rt „tiszt�n” a cig�ny gyermekek k�z�tti misszi�r�l ink�bb csak akkor besz�lhet�nk, ha �ket megh�vjuk a lak�sukt�l t�vol l�v� helyre. A fenti okok magyar�zhatj�k, mi�rt nem sz�letett r�luk tanulm�ny.

A VISZ kiadv�nyai a gyermek-evang�liz�ci� elm�leti �s gyakorlati k�rd�seivel foglalkoznak. Egyikben sincs sz� k�l�n a cig�ny gyermekek k�z�tti evang�liz�ci�r�l, de mindegyik re�juk is vonatkozik. A VISZ �r�mh�r c�m� evang�liumi gyermeklapj�ban – alap�t�s�t�l[6] 2005 v�g�ig – a cig�nys�gr�l n�gy besz�mol� jelleg� �r�s jelent meg. Az els�ben Iv�nyi G�bor (1992) sz�mol be egy cig�nytelepi l�togat�s�r�l. A m�sodik, Szegedi Kov�cs Gy�rgy (2000) �r�sa arr�l, hogy egy faluban a bek�lt�z� h�v� cig�ny csal�ddal szembeni el��t�let hogyan oszlik el. A harmadik, Drask�czy G�bor (2001a) k�pes besz�mol�ja egy cig�ny �r�mh�r Klubr�l. A negyedik �r�s egy visszaeml�kez�s arra, hogyan kezd�d�tt a cig�nymisszi� egy Szabolcs megyei k�zs�gben (Drask�czy G�bor 2001b). Ezek az �r�sok nem tudom�nyos jelleg�ek, gyermekeknek sz�lnak. Az el��t�letek lek�zd�s�ben azonban a gyermekek seg�ts�g�re lehetnek.

b. El�ad�sok, konferenci�k

A cig�nymisszi� t�m�j�r�l t�bb el�ad�s is elhangzott, �s konferenci�kat is tartottak. Hadh�zy 1994-ben megszervezte, �s az�ta t�bbsz�r is �sszeh�vta a Kelet-eur�pai Cig�nyt Lelkigondoz�k Konferenci�j�t (Hadh�zy 2003, 73–74). Ezek a konferenci�k nem a MRE-hoz k�t�dnek, felekezetk�ziek �s nemzetk�ziek. 1999-ben a Magyar Reform�tus Presbiteri Sz�vets�g (MRPSz) S�rospatakon tartotta a 8. Nemzetk�zi Presbiteri Sz�vets�g Konferenci�j�t, amelynek t�m�ja a cig�nymisszi� volt. Elfogadott z�r�dokumentum�ban,[7] kilenc pontban v�zolja fel a konferencia tanuls�gait �s aj�nl�sait, amelyet a MRE-ak Tan�cskoz� Zsinata el� terjesztett. A MRE Doktorok Koll�giuma Missziol�giai Szekci� 1999. �vi �l�s�t az Evang�lium �s kult�ra viszonya a cig�nymisszi�ban k�zponti t�m�nak szentelte, amelyen t�bb el�ad�s, besz�mol�, esettanulm�ny hangzott el (Gonda 1999).[8] 1998-ban Hadh�zy A cig�nyk�rd�s �s az egyh�z c�mmel szemin�riumot tartott a S�rospataki Reform�tus Teol�giai Akad�mi�n,[9] 2000-ben pedig A cig�nymisszi� szemin�rium 2000 c�mmel a Debreceni Reform�tus Hittudom�nyi Egyetemen.[10] 2003-ban Dani Eszter reform�tus lelk�sz „Misszi� rom�k k�z�tt” c�mmel f�l�ves szemin�riumot tartott a K�roli G�sp�r Reform�tus Egyetem Hittudom�nyi Kar�n �s az Evang�likus Hittudom�nyi Egyetemen (Kool 2004).[11] 2005-ben misszi�i tanfolyam indult S�rospatakon, ahov� olyan cig�ny r�sztvev�ket h�vtak meg, akik tanulni szeretn�k a misszi�t (Gy�ri 2005). 2005-ben „Asszony a k�tn�l” c�men Dunamell�k Cig�nymisszi�s Konferencia[12] volt Budapesten.

 A VISZ el�ad�saiban �s konferenci�in tan�t a gyermekekr�l, de nem tesz k�l�nbs�get a magyar �s a cig�ny gyermekek k�z�tt. A cig�ny gyermekek k�z�tt v�gzett misszi�j�r�l nem hangzott el �rtekez�s vagy el�ad�s. A VISZ �r�sos anyagaiban sem t�nteti fel, hogy azok a gyermekek, akikkel a tan�t�k foglalkoznak, magyarok-e vagy cig�nyok. A VISZ munkat�rsai k�z�tt v�gzett gyors felm�r�s[13], azonban arr�l sz�mol be, hogy munk�juk sor�n tan�tanak cig�ny gyermekeket is. �rott forr�sok hi�ny�ban kutat�sunkat sz�beli besz�mol�kra, interj�kra �s a k�rd��vek seg�ts�g�vel nyert adatokra alapoztuk.

A felsorol�s nem teljes, igyekezt�nk a f�bb publik�ci�kat, el�ad�ssorozatokat �s konferenci�kat megeml�teni. A szerz�k�n �s el�ad�kon k�v�l m�g sokan foglalkoztak ezzel a t�m�val, �gy mint Szab� D�niel, a Tisz�ninneni Egyh�zker�let volt f�gondnoka, B�z�s Ir�n reform�tus lelk�sz, a MRE cig�nymisszi�j�nak vezet�je, Z�vodi Emese reform�tus lelk�sz, a MRE �nk�ntes Diak�niai �v felel�se, Ori�n G�za szoci�lis munk�s �s sokan a gy�lekezeti lelk�szek k�z�l.

2. Fogalmak tiszt�z�sa

Ebben a fejezetben n�h�ny alapvet� fogalmat szeretn�nk tiszt�zni az�rt, hogy a dolgozatban val� haszn�latukkor egy�rtelm� legyen, mit is �rt�nk alatta. Az els� k�rd�s az, hogy ki a cig�ny? Ha a n�psz�ml�l�si adatok szerint szeretn�nk meghat�rozni, hogy egy helys�gben h�ny cig�ny �l, akkor lehet, hogy azt a megd�bbent� adatot kapjuk, hogy nem �l cig�ny az adott telep�l�sen, mert senki sem vallotta mag�t cig�ny nemzetis�g�nek, holott a falu lak�i t�bbeket is annak tartanak.[14] Ha az anyanyelv�k szerint pr�b�ljuk meghat�rozni, hogy ki a cig�ny, akkor is rossz �ton j�runk, mert a hazai cig�nys�g 86,9%-a, magyar anyanyelv� (Kem�ny – Janky 2003), akik pedig nem magyar anyanyelv�ek, azok sem egy nyelvet besz�lnek. Az eredeti k�rd�sre adott v�lasz annak megfelel�en elt�r� eredm�nyre vezethet, hogy ki[15] �s minek alapj�n[16] hat�rozza meg azt, hogy ki a cig�ny. A szakirodalomban az egyik elfogadott meghat�roz�s ebben a k�rd�sben az, amit Kem�ny Istv�n alkalmazott az 1970-es �vekben v�gzett cig�ny-kutat�s�ban, miszerint azokat tekintik cig�nynak, „akiket a nem cig�ny k�rnyezet annak tart” (Kertes� – K�zdi 1998, 15). Dolgozatunkban mi is ezt a meghat�roz�st fogadjuk el.

Vizsg�l�d�sunkban sz�m�tanunk kell arra is, hogy Magyarorsz�gon a cig�nyok nem egys�gesek, n�gy[17] nagyobb, egym�st�l j�l elk�l�n�l� csoportj�t ismerj�k. T�rekv�seik is k�l�nb�z�ek. Egyesek asszimil�l�dni, m�sok integr�l�dni szeretn�nek.[18]

Az ut�bbi �vtizedekben elterjedt a cig�ny megnevez�s helyett a roma[19] kifejez�s haszn�lata. „Ezt – az �nelnevez�snek a hivatalos nyelvbe val� beker�l�s�t – a roma polg�rjogi mozgalmak hat�s�nak[20] tudhatjuk be.” (Fraser 1996, 207 l�bjegyzet). Ezzel pr�b�lj�k elker�lni a sokak �ltal pejorat�v �rtelemben haszn�lt cig�ny sz�t. Mi m�gis a k�znapibb cig�ny kifejez�st fogjuk haszn�lni dolgozatunkban – kiv�ve, amikor egy id�zetben a roma kifejez�s szerepel –, mivel ez k�z�rthet�bb, a cig�nyok t�bbs�ge nem tartja ezt s�rt�nek, �k is ezt haszn�lj�k magukra. E sz� haszn�lat�val t�vol �ll t�l�nk annak esetleges pejorat�v �rtelme.

A k�vetkez� fontos k�rd�s az, hogy mit �rt�nk misszi�, illetve cig�nymisszi� alatt. A MRE 1995. �vi II. t�rv�nye azt �rja, hogy: <<Reform�tus hit�nk szerint a misszi� az Isten kegyelmi kiv�laszt�s�nak gyakorlati megval�sul�sa. Az egyh�z mintegy k�zh�rr� teszi az evang�liumot, hogy akik �dv�ss�gre v�lasztattak, de m�g nem hallott�k meg az �letet ment� j� h�rt, v�gre meghallj�k: „a hit teh�t hall�sb�l van, a hall�s pedig a Krisztus besz�de �ltal” (R�ma 10,17).>> „A misszi� c�lja nemcsak az ember �dv�ss�ge, hanem mindenek f�l�tt Isten dics�s�g�nek a szolg�lata.” A hangs�ly teh�t Isten dics�s�g�n �s kiv�laszt�s�n van, amely az evang�lium sz�beli tov�bbad�sa �ltal lesz nyilv�nval�v�. Ez a megfogalmaz�s az egyh�zban v�gzett minden misszi�i tev�kenys�gre vonatkozik, amibe a cig�nymisszi� is bele�rtend�. �gy fogalmazza meg ezt a MRE 1995. �vi II. t�rv�ny, 6.�-a A belmisszi� f�bb ter�letei:  (5) misszi�i c�l� int�zm�nyh�l�zat l�trehoz�sa �s m�k�dtet�se (b�rt�n-misszi�, cig�ny-misszi�…).

Hadh�zy (2003, 33) m�sk�nt fogalmaz, szerinte a cig�nymisszi� „az az Istent�l val� k�ldet�s, amelyet arra kapott az ember, hogy meg�lt hit�vel el�seg�tse azt a v�ltoz�st, melyet a Szentl�lek munk�l a cig�nyokban”. Hadh�zy megfogalmaz�saiban az „egy�tt �l�sre” mindig nagyobb hangs�ly ker�l, mint a sz�beli „evang�lium-k�zl�sre”.

B�z�s Ir�n (P. T�thn� – B�z�s 2004) – Hadh�zy ut�da a cig�nymisszi�ban – megint m�sk�nt fogalmaz: „A MRE cig�nymisszi�j�nak feladata az integr�ci� el�seg�t�se az evang�lium tov�bbad�s�val �s a szoci�lis t�ren val� seg�ts�gny�jt�ssal.” A c�l teh�t az integr�ci�, amelyet az evang�lium hirdet�s�vel �s a szoci�lis seg�ts�gny�jt�ssal �rhet�nk el.

N�zz�k meg, hogyan fogalmazza meg misszi�i c�ljait Alapszab�ly�ban a VISZ (2003, 2). „Az egyes�let c�lja: Isten Ig�j�nek hirdet�se gyermekeknek, �s erre a feladatra tan�t�k k�pz�se.” Az Alapszab�ly 2. sz�m� mell�klete r�szletezi a c�lokat. „ 2.� A m�g meg nem mentett gyermeket arra akarjuk seg�teni, hogy a Megv�lt�r�l sz�l� �zenetre v�laszoljon a J�zus Krisztus szem�ly�be �s m�v�be vetett teljes bizalommal. 3.� A m�r megmentett gyermeknek abban akarunk seg�ts�get ny�jtani, hogy a meg�rtett bibliai igazs�gokat saj�t �let�re alkalmazza. 6.� Minden hitre jutott gyermeket olyan helyi gy�lekezetbe szeretn�nk eljuttatni, mely �ket a kereszty�n �letben tov�bb seg�ti, a lelki n�veked�st biztos�tja.” Ezek a c�lkit�z�sek minden gyermekre vonatkoznak, �s nem t�kr�zik azt, hogy a cig�ny gyermekeknek speci�lis seg�ts�gre is sz�ks�g�k van. Arra viszont r�mutatnak, hogy a VISZ c�lja az evang�lium hirdet�se, hogy gyermekeket Krisztushoz vezessen – a hitre jutott gyermekek tan�t�sa, hogy lelkileg n�vekedhessenek –, �s a gyermekek gy�lekezetbe val� integr�l�sa.

Az utols� k�rd�s�nk pedig az, hogy mely koroszt�lyt �rtj�k a gyermekek kifejez�s alatt. E dolgozatban �ltal�ban a gyermekek alatt a 4–12 �ves koroszt�lyt fogjuk �rteni, annak ellen�re, hogy a cig�nymisszi�ban nem egyszer� a gyermekeket korcsoportok szerint sz�tv�lasztani. A cig�nyok csal�dban gondolkodnak, nem koroszt�lyokban. Ha n�luk tartunk bibliai foglalkoz�st, azon nem csak a megh�vott korcsoport fog r�sztvenni, hanem az eg�sz csal�d.

E fejezetben a dolgozat h�rom fontos fogalm�t vizsg�ltuk meg. El�sz�r azt, hogy kit tekint�nk cig�nynak. Dolgozatunkban azokat fogjuk cig�nyoknak tekinteni, akiket a k�rnyezet�k annak tart. M�sodszor azt vizsg�ltuk, hogy mit nevez�nk cig�nymisszi�nak. A cig�nymisszi� alatt Isten munk�j�t �rtj�k, amelynek c�lja, hogy a cig�nyok Istennel �s emberekkel megb�k�ltessenek az�ltal, hogy sz�ban �s tettekben hirdetj�k nekik az evang�liumot.  Harmadszor azt �llap�tottuk meg, hogy gyermekek alatt kiket �rt�nk. Dolgozatunkban gyermekek alatt �ltal�ban a 4–12 �v k�z�ttieket �rtj�k.

 E. Vizsg�lati m�dszerek 1. A vizsg�lt id�szak (1989-2005)

A dolgozatunkban vizsg�lt id�szak az elm�lt tizenhat �v, az 1989–2005-ig terjed� id�szak. Az�rt v�lasztottuk ezt az id�intervallumot, mert a VISZ – hivatalosan – csak 1989-ben alakult meg[21] �r�sos anyagai csak 1989-t�l jelenhettek meg. A MRE-ban m�r 1989 el�tt is volt cig�nymisszi�s szolg�lat, de a cig�nymisszi� vezet�s�re hivatalos megb�z�st a Zsinat eln�k�t�l csak 2001-ben kapott Hadh�zy (2003, 3). Vizsg�latunk szempontj�b�l jobb lenne hosszabb id�re visszatekinteni, de erre a fent megnevezett okok miatt ma m�g nincs lehet�s�g.

2. A kutat�sunk f�zisai

A kutat�sunk els� f�zis�ban a cig�nymisszi�r�l sz�l�, eddig �ltalunk fellelt – nagyr�szt �rott – anyagokat tanulm�nyoztuk �t. Itt t�rekedt�nk arra, hogy els�sorban a reform�tus �r�k �s a VISZ-hez kapcsol�d� szem�lyek cig�nymisszi�r�l sz�l� publik�ci�it tekints�k �t, illetve e k�t szervezet �ltal kiadott foly�iratokat n�zz�k v�gig. Lehet�s�g ny�lt arra, hogy Hadh�zy cig�nymisszi�s dokument�ci�j�t is �ttekints�k, amelyet a MRE Zsinati Lev�lt�r�ban helyezett el.  Sajnos, ez az anyag m�g feldolgozatlan �llapotban van. M�sodik l�p�sben interj�kat k�sz�tett�nk, �ltal�ban a k�rd��v k�rd�sei alapj�n, amelyek az elm�lt id�szakra �s a m�ra vonatkoztak. Egyes esetekben hangfelv�tel is k�sz�lt. Ahol az interj� alanya ett�l elz�rk�zott, ott a k�rd��ven b�vebb feljegyz�sre is sor ker�lt. N�h�ny esetben csak a k�rd��v post�n vagy e-mail-ben val� kik�ld�s�re volt lehet�s�g. Kutat�sunk harmadik f�zis�ban a r�sztvev� megfigyel�s m�dszer�t alkalmaztuk, azaz r�szt vett�nk a cig�nymisszi� tev�kenys�geiben, megfigyelt�k a gyermekekkel val� foglalkoz�st, �s amennyiben alkalom ad�dott, a cig�nyok mindennapi �let�t is. Ezek ut�n kezdhett�nk neki a gy�jt�tt anyag feldolgoz�s�hoz, rendszerez�s�hez �s a dolgozat meg�r�s�hoz.