//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:


Az erőszakra épített világ akkor hull véres darabokra, amikor a békét örökre biztosítottnak véli. Ennek a világnak nem több hatalomra, erősebb hadseregre, különb harci eszközökre, körmönfontabb diplomáciára van szüksége: ennek a világnak kis jóakaratra, jézusi erőkre van szüksége. Ezt a világot nem kívülről kell széppé tenni cicomás műveltséggel, technikai vívmányokkal: ezt a világot csak belülről lehet széppé tenni: az Isten szellemének, a lelkiségnek kiragyogtatásával.” Ravasz László református püspök


 

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik
szívem. Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító  FORMATSKÁJA 

M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend 

A Genfi Egyház Kátéja 1695 Ennek ismertetője.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.
www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozsvárig

- Fekete Csaba Káté, egyház,tanítás 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


Istvándi 1924-1996 Pápa

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505 - 1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 - 1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

XX. század Történelméhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formátum

 

Teremtésről

„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
 
 
- Könyvtár a könyvtárban. Sárközy István biblió-
tékája.

 

Magyar Könyvszemle   117. évf. 2001. 3.szám Vissza a tartalomjegyzékhez

KÖZLEMÉNYEK

[356Könyvtár a könyvtárban. (Sárközy István bibliotékája.) A Dél-Dunántúl egyik jelentős archív könyvgyűjteménye, a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium több mint húszezer kötetes „Nagykönyvtára” számos régi magángyűjteményt tartalmaz. Többek között az első magyar mezőgazdasági író Nagyváthy János könyvtárát, Teleki László nevelőjének Erőss Sándornak a könyvgyűjteményét, valamint egy ismert somogyi köznemesi család legjelentősebb alakjának Sárközy Istvánnak a bibliotékájából mintegy kétezer kötetet.

Sárközy István Somogy megye jelentős közéleti személyisége 1759-ben született és 1845-ben halt meg. Történelmünknek egyik legmozgalmasabb időszakában élt több mint 86 évet.[1] Tőle származik az „első somogyi oskola” megalapításának gondolata. Amit saját birtokán Nagybajomban nem sikerült megvalósítania, de meg tudta győzni Festetics György grófot, hogy tervezett gimnáziumát somogyi birtokán Csurgón építtesse fel a XVIII. század végén. Mind az építkezésnél, mind a kezdeti működtetésben oroszlánrészt vállalt[2] ekkor már, mint a Belsősomogyi Református Egyházmegye gondnoka. Ez utóbbi feladatot több mint fél évszázadon át látta el, közben számos vármegyei tisztséget is betöltött. 1824–1836-ig alispán is volt. Hogy nem a tisztségek tették naggyá, azt Teleki László gróf 1812-es Kazinczyhoz írt levele is bizonyítja. Főispáni beiktatásakor ezt írja: „…olyan becsület ért engem, hogy ebéd felett Sárközy István úr hozzám jött és megcsókolt…”. De nemcsak az egyház és a vármegye életében játszott jelentős szerepet, a magyar művelődéstörténetben is több helyen felbukkan alakja. Levelezett Kazinczyval, pártfogolta Csokonait, aki 1798. június végétől 1799. május végéig nála vendégeskedett. Szoros kapcsolatban állt több íróval (Pálóczi Horváth Ádám, Berzsenyi Dániel…), akik könyveket is kölcsönözhettek tőle. Takács Gyula bajomi Helikonnak nevezi azt a légkört, amelyet maga körül kialakított.[3] „Nagy műveltségével szinte vonzotta magához korának irodalmárait. Kúriája mind Kisasszondon, mind Nagybajomban gyakran volt színhelye jeles írók találkozójának.”[4]

Magam is éreztem ezt a vonzást – még a közel két évszázadnyi távolság ellenére is –, amikor könyveivel a nyolcvanas évek második felében megismerkedtem. Ezek a könyvek 1912-ben kerültek Csurgóra, az egykori tulajdonos dédunokájának Sárközy György barcsi főszolgabírónak ajándékaként. Sokáig ládákban voltak és csak a harmincas években kerültek a polcokra. A gimnázium 150 éves évfordulójára készülve, az 1936/37-es tanévben – az igazgatótanács határozata alapján – a köteteket nagyságrend szerint kellett elhelyezni a polcokon, majd az egész tanári kar bevonásával megkezdték a könyvek sorszámozását és elkészítették a cédula-katalógust. Így az addig külön tárolt ajándék könyvtárak szétszóródtak. Lehetővé vált viszont egy kétkötetes szakkatalógus kiadása, amely a „Csurgói Könyvtár” sorozat VIII. és IX. köteteként jelent meg 1939-ben.[5] [357Ez a katalógus, minden hibája ellenére az egyetlen segédeszköz, amely átfogó képet ad a könyvállományról. Segítségemre volt nekem is az ajándékkönyvtár elemzésekor 1987-ben, amikor a Magyar Irodalomtörténeti Társaság kaposvári Csokonai Konferenciáján a korabeli Belső-Somogy szellemi környezetéről tartottam előadást. Ekkor elsősorban az 1800 előtt kiadott könyvekre koncentráltam, amelyekből Csokonai is olvashatott. Ezeknek a száma a szakkatalógus alapján 1311 darab. 1800 és 1840 között 1122 darab könyvet adtak ki, 1840 és 1845 között pedig 61 darabot. Mindössze 40 könyvet adtak ki Sárközy István halála után.

Katalógusban a teológia és a bölcsészet egy szakot alkot. Itt szerepel a legtöbb mű, de a teológia kisebb arányban van jelen. Figyelemre méltó, hogy a Nagykönyvtár gazdag Kálvin gyűjteményéből mindössze három, ugyanakkor Platónból több mint tíz kötet származik Sárközy István könyvtárából. A nagyobb filozófusok közül megemlíteném még Descartes-t, Erasmust, Kempist, Mórus Tamást és Heideggert. A magyar szerzők közül Bod Pétert, Diószegi Sámuelt, Márton Istvánt és Péczeli Józsefet.

A magyar szépirodalom szakkönyvei között 160 művet találunk a gyűjteményben: Aranka György, Ányos Pál, Balassi és Rimai, Báróczi, Édes Gergely, Fáy András, Janus Pannonius, Révai, Verseghy, Szentjóbi, Virág Benedek és mások műveit. Több szerzőnek a műveit összes kiadásban gyűjtötte (Berzsenyi, Csokonai, Dugonics, Pálóczi, Kazinczy, Kölcsey, Péczeli József…). Hasonló arányban szerepel a klasszika-filológia szak, sok Cicero, Caesar, Livius kötettel, továbbá Aesopus, Anakreón, Szapphó, Demokritosz, Homérosz, Horatius, Lucretius, Ovidius, Seneca, Tacitus, Epiktétosz, Terentius, Thuküdidész, Vergilius, Xenophón és több ókori író, főleg latin nyelvű műveivel, de sok magyar fordítással is találkozhatunk. A német irodalom és nyelv szak 143 művet tartalmaz. Köztük Erasmus, Herder, Hoffmann, Bürger, Gottsched, Lessing, Klopstock művei, több Schiller kötettel, Kleist 30 kötetes és Wieland 48 kötetes összes műveivel, valamint Kotzebue 20 színdarabjával. A 71 kötetes francia nyelv és irodalom szaknál szerepel néhány szótár és vígjáték mellett Voltaire, Diderot, Lafontaine, Scribe, továbbá Beumarchais 1785-ös lioni kiadású „Figaró”-ja és 7 Molière mű. De itt lehetne megemlíteni a pedagógia–esztétika szaknál szereplő 16 Rousseau kötetet is. A csekély számú angol szak elsősorban regényeket és nyelvkönyveket tartalmaz, de Byront, Shakespeare-t és Jung „Éjszaká”-it is Péczeli József fordításában. A történelem szakon belül 353 művet találunk, amelynek nagy része magyar nyelvű, illetve a magyar történelmet tárgyalja. Köztük több olyan XVIII. századi mű szerepel, amely a magyar történelmi öntudat racionális kiépítésének dokumentuma (például: Bél Mátyás és Katona István művei).

A természettudományos művek száma sem jelentéktelen. A természettan–matematika szaknál 40, a földrajz–természetrajz–vegytan szaknál 130, az orvostudomány szaknál pedig 71 kötettel találkozhatunk (köztük Newton és Hufeland művei). Az orvostudomány szaknak fele magyar nyelvű mű, a többi szaknál valamivel kisebb arányban találkozunk magyar nyelvű szerzőkkel (például: Diószegi, Weszprémi, Mátyus István). Valamennyi szaknál találunk Sárközy könyveket a mezőgazdaságtól a vegyes irodalomig (Nagyváthy, Pethe Ferenc és mások műveit). Nagyon sok szótár, lexikon és korabeli kézikönyv gazdagítja még az állományt.

Végül pedig tucatnyi magyar és német nyelvű folyóirat, amelyeket rendszeresen járatott. A magyarok közül megemlíteném a Magyar Kurírt, az Erdélyi Múzeumot, a Minervát, a Hasznos Mulatságokat, valamint az első magyar irodalmi folyóiratunkat a kassai Magyar Museumot. Valószínű azonban, hogy ennél több lapot is járathatott. Ezt a feltételezésemet a Tudományos Gyűjtemény előfizetői listája is megerősíti.

[360Kéziratainak csak töredéke maradt meg. Ezeknek döntő többsége a Sárközy Múzeumban található Nagybajomban. Sokat idézett verses naplója pedig a Rippl-Rónai Múzeumban található Kaposvárott. Ezek között versei, fordításai és egyéb művei is megtalálhatók. Csurgóra került kéziratai közül megemlíteném betűrendes német–latin botanikai szótárát és egy másik hasonló témájú munkát, amelyben a növények „köznép általi” elnevezése szerepel. Nagyon érdekes olvasmány – magam is sokat forgattam – utalásokkal kiegészített betűrendes vegyes jegyes jegyzetei, amelyet már 21 éves korában kezdett el írni. Levéltárának pusztulásáról egy 1800. november 16-án kelt tisztviselői jelentés így számol be: „…mindenét elpusztították, egy pénzt érő jószága nem maradott, az írásait mind ganéléba eláztatták.”. Ő maga pedig egy nagyméretű 1698-as kiadású Hofmann-lexikon első kötetének címlapján így kommentálja az eseményeket (ahol átszúrták a könyvet): „Ezen Bajonet döfés, az 1800. év 11. Nov.: házamon dühösködő rebbelis insurgens seregnek emlékezete! Kikre illik Claudinus ezen verse…”(latin nyelvű versidézet).

Hozzáfűzni valója azonban nemcsak ehhez az eseményhez volt. Nagyon sok kötet előzéklapján találunk tartalmi ismertetőt, értékelő vagy ajánló sorokat, tartalomjegyzéket, toldalékot, különféle bejegyzéseket. Néha még az illusztrációkat sem hagyja szó nélkül. Pálóczi Horváth Ádám Pszichológia tudománya című könyvének elején, a közismert Pálóczi kép alá a következőket írja: „Ruhája hajcsimbókja hasonlít, de ábrázatja éppen nem, kivált a szeme”. A tartalommal kapcsolatos kritikus megjegyzéseit nemegyszer hasonlóan kezdi: „hogy valaki ennek olvasásával időt ne veszítsen…”. Komoly levelezéseket folytatott egy-egy könyv címének, szerzőjének azonosítása, vagy hiányzó oldalainak pótlása érdekében. Néha lefordított egész műveket is, a címlapokról pedig valósághű (rajzos) másolatot készített. Szerette rajzokkal szemléltetni mondanivalóját. A pusztuló történelmi emlékeket igyekezett az utókor számára megörökíteni (például a csáktornyai Zrínyi emlékmű). Bejegyzéseiből az is kiderül, hogy még a másoknak vásárolt könyveket is elolvasta és a helytelen mondatokat, információkat áthúzta és kijavította. Főleg a feleségének vásárolt könyvek között találtam ilyen „javított” példányokat. A régebben beszerzett tudományos műveket újabb ismereteivel bővítette. Gyakran új oldalakat, vagy papírcsíkokat ragasztott a könyvekbe és ezekre írta kiegészítéseit. A legtöbb kiegészítő csíkot Bod Péter Magyar Athenasába láttam, amelyet édesapjától Sárközy Antaltól örökölt és akit az előzéklapon így emleget: „kedves édes Atyám írása melyet mindig könnyező szemmel nézek és forró fiúi csókkal illetek…” . A tudományos kiegészítés, humor, mély érzelmekkel telített személyes vallomás, vagy néha csak egy-két indulatos szó többször egy köteten belül is olvasható. Minősítő megjegyzéseiből csak néhányat idézek: „ennek nincsen párja, sőt nyomába se ér egy is” (1795-ös Magyar Grammatica), „keserves kín ezt megérteni”, „hála Istennek vége”, „melyek itt írva vagynak meglehet olvasni sok helyen”, „temérdek hazugság van benne, de nem tsuda, mert máshol vette”.

Bejegyzéseiből sok mindenre következtetni lehet. Például a könyvek beszerzési módjára. Egy részük örökség útján került birtokába, legnagyobb részüket azonban vásárolta. Licitáció, csere és ajándék útján is hozzájutott könyvekhez. Ha nem tudott beszerezni egy művet, lemásolta, vagy lemásoltatta. Az örökölt könyvekben található korábbi bejegyzésekből arra lehet következtetni, hogy a könyvek szeretete és a gyűjtésnél, kezelésüknél tapasztalt igényesség több nemzedéken keresztül megfigyelhető. Amikor a gimnázium Nagykönyvtárának régi magyarországi nyomtatványait[6] leírtam, 40 kötet Sárközy könyvvel találkoztam. Nagyapja Sárközy János, aki a XVIII. század elején megvásárolta Nagybajomot, adatgyűjtője volt Bél Mátyásnak.[7] Részt vett a török kiűzésében. Még Csokonai is látta azokat a zentai csatából származó fegyvereket, amelyek a bajomi [361öregház régi nagy ebédlőinek falát földig befedték. Talán ezért nevezték múzeumnak is Sárközy bibliotékáját.

Kortársai közül többen is említést tesznek nem mindennapi könyvtáráról. Ő maga így számol be Berzsenyi látogatásáról 1813. aug. 13-án Kazinczyhoz írt levelében: „…vagy 3 darab könyvet kérvén olvasni. – Megcsodálta Bibliotékácskámat s talán majd érette többször is eljön.”[8] Baksay Sándor pedig a következőket írta: „… István úr azonban már akkor nevezetes volt gyönyörű könyvtáráról. Ádám úr (Pálóczi Horváth Ádám) ott látta a német és francia remekírókat békés egyetértésben… Ott fehérlettek az alispán úr kedvenc latin költői is, Vergiliustol kezdve egészen Palenginiusig …”.[9]

Hogy mekkora volt végül is ez a könyvtár, arra leginkább a saját maga által készített katalógusokból következtethetünk. Két ilyen katalógus került a könyvekkel együtt a csurgói gimnázium könyvtárába. Az egyik kisebb méretű, kemény táblás, könyv alakú jegyzék: „Sárközy István könyveinek jegyzéke”. A másik egy nagyméretű (35×45-ös), füzetszerű dokumentum: „Sárközy István Könyveinek Catalógusa úgy a mint sorba állanak a poltzokon”. Mindkettő magyar, latin és német nyelvű kézirat. Az utóbbi bővebb, több mint 1600 könyvet tartalmaz és elhelyezésük módjára is utal. (Megtudhatjuk belőle azt is például, hogy mely könyvek helyezkedtek el Sárközy ágya felett). A rendelkezésre álló dokumentumok tehát elég támpontot adnak egyrészt a könyvtár rekonstruálására vonatkozóan, másrészt egy érdekes tulajdonosi bejegyzéseket is tartalmazó katalógus elkészítéséhez. A feldolgozás során a gimnázium szakkatalógusában jelzett Sárközy könyveket leltári számuk szerint növekvő sorrendben kellene (számítógép segítségével) rendezni, így könnyebben ki lehetne őket keresni. Ezután szakszerűen le kellene írni a tulajdonosi bejegyzésekkel együtt, majd a Sárközy katalógusokban szereplőkkel egyeztetni. Ekkor kiderülne, mely könyvek vannak meg és melyek hiányoznak. Ezután rekonstruálni lehetne a könyvtárat, feliratos üres borítókkal vagy kartonokkal jelezve a hiányokat. Régi álmom válna valóra, ha ezt a rekonstruált könyvtárat be lehetne mutatni az érdeklődőknek, kutatóknak. Azt hiszem, most van rá némi remény… Az már mindenképpen előrelépés, hogy mind a megye, mind a gimnázium vezetése támogatná a könyvtár feltárását.

A Sárközy könyvtár látványa vagy közzétett teljes katalógusa nem kis mértékben módosítaná az elmúlt fél évszázadban kialakított képet a magyar köznemesség műveltségéről. Ehhez a képhez egyébként még e korszak legjelentősebb szakértője, Fülöp Géza is bizonyos mértékig hozzájárult. A magyar olvasóközönség a felvilágosodás idején és a reformkorban c.[10] művében a falusi birtokos nemességet még a XIX. század elején is olyan képzetlen, igénytelen rétegnek tekinti, akitől idegen a fejlődés gondolata, életformája sokszor alig különbözik a néptömegekétől. Ha tanulnak is, annak az ország nem sok hasznát veszi, mert nem olvasnak, illetve olvasási kultúrájuk kimerül a kalendáriumok lapozgatásával. Úgynevezett könyvtárukban található még egy-két jogi könyv és az alkalmi költészet sok kéziratos terméke. Protestánsok esetében Bibliával és vallási könyvekkel bővül, illetve válik értékesebbé ez a kis családi gyűjtemény. Kisszámú, igényesebb részük viszont már jelesebb kortárs írókat is olvas (főleg Gyöngyösit és Pálóczit). Közülük sokan – fiatal korukban – tanulmányokat folytatnak városi iskolákban, nyelvet tanulnak és részesei lesznek a polgárosultabb szellemi közösségnek. Aztán birtokaikra visszatérve is tovább művelik magukat. Felismerik a művelődés, a tudományos és gazdasági ismeretek fontosságát a nemzet előrehaladásában, ezért könyveket gyűjtenek, majd a reformkorban támogatják a mérsékelt nemesi reformpolitikát. Aztán a zalaszentbalázsi Skublics család 920 művet tartalmazó könyvtárának elemzésével mutatja [362be e réteg tipikus képviselőjét… A szerző itt is és más tanulmányában[11] is arra következtet, hogy az ország műveltebb nemesi udvarházaiban számottevő nagyságú és értékű könyvgyűjtemények keletkezhettek, ha méretük és gazdagságuk el is marad egy Skublics könyvtáré mögött. Ezután kerül sor Csépán István jákói, Sárközy István nagybajomi és Újfalvi Sándor erdélyi köznemes könyvtárának bemutatására. Sárközy István 170 (!) kötetes könyvtárával avatja a vidéki művelt birtokos nemesség reprezentánsává. „Viszonylag kis könyvtár volt tehát, de rendkívül érdekes munkákból állt. A tulajdonos irodalmi érdeklődéséből és kapcsolataiból adódóan a könyvanyag túlnyomó része, majdnem 90%-a irodalmi alkotás…”[12] Tovább nem idézem, de még 5 oldalon keresztül „elemzi” az általa elképzelt könyvtárat. Tévedésének alapja Mózsa Ernő negyven évvel ezelőtt megjelent cikke,[13] amelyben 170 könyvet kiemel a gimnázium szakkatalógusának Sárközy anyagából. Olyan könyveket, amelyek számára érdekesek voltak, de egyetlen szóval sem említi cikkében, hogy ezekből állna a Sárközy könyvtár. Jól látta, hogy az „ajándékkönyvtár 1845 előtt megjelent kötetei között kell keresni Sárközy István könyvtárát.” A Sárközy készítette katalógust nem ismerte, sőt az elemzett könyveket sem láthatta, mert nem tesz említést a bejegyzésekről…

A csurgói gimnázium egyik volt diákja Dénesné Szak Andrea viszont éppen ezekről a bejegyzésekről készített egy szakdolgozatot 1993-ban.[14] A munka első része figyelemre méltó. Azonkívül ő már megemlítette a Sárközy István által készített katalógust is. Mindezek ellenére nem a könyvtár valódi paramétereit igyekezett megállapítani, hanem az általa átnézett művek alapján leírt egy 1016 műből és 1194 kötetből álló listát, amelynek a következő címet adta: „Sárközy István könyveinek katalógusa”. Megvizsgálva a kiadási adatokat megállapítható, hogy e kötetek közül 864 darabot 1800 előtt adtak ki. Életének utolsó 45 évében viszont csak 320 kötetet és ezt is évtizedenként csökkenő mértékben: Az első évtizedben 135-öt, a másodikban 99-et, a harmadikban 52-t és a harmincas években már csak 34-et, élete utolsó 5 évében pedig semmit. Ha komolyan vennénk a lista fölé írt címet, azt mondhatnánk, hogy Csokonai távozása után egyre csökkent Sárközy könyvgyűjtői szenvedélye. Az életrajzi adatok ismeretében azt hiszem inkább, arról lehet szó, hogy egyházi, közéleti és egyéb feladatai növekedésével párhuzamosan kevesebb ideje maradhatott arra, hogy egy-egy könyv hiányzó adatait nyomozgassa, és lelkiismeretes bejegyzéseket készítsen. Mert az említett dolgozat szerzője úgy tűnik, hogy e bejegyzésekkel ellátott könyveket próbálja elénk tárni. Kérdéses azonban, hogyan került a listára három mű abból a 40 kötetből, amelyeket Sárközy halála után adtak ki? Az sem egészen világos, hogy ezek a kötetek hogyan keveredhettek a többi közé. Talán véletlenül?! Az a tény, hogy ezek a kötetek jó állapotban kerültek Csurgóra a század elején, arra enged következtetni, hogy korábban is polcokon voltak elhelyezve, elkülönítve, de hozzáférhető módon. Valószínűleg olvashattak is belőle, használhatták, portalanították, mozgatták és költöztették többször is, talán más könyvekkel együtt. Így óhatatlanul is hozzátehettek néhány kötetet, amelyek nem oda valók. Ugyanígy el is tűnhettek belőle… Igaz, ez már jelentősebb tétel, több száz kötet. Itt már más okok is közrejátszhattak. Gondoljunk csak arra – a bejegyzések alapján –, hogy maga Sárközy is rendelkezett több kötet további sorsával kapcsolatban: mit érdemes megtartani és mit nem.

Cikkemnek nem véletlenül a „Könyvtár a könyvtárban” címet választottam. Úgy gondoltam, ahhoz, hogy egy korszak vagy réteg műveltség-térképét megrajzoljuk, nem elég csak a könyveket és dokumentumokat figyelembe venni, vizsgálni különféle lelőhelyeken, könyvtárakban. Ezekből [363nehezebben lehet következtetni és sok a találgatási lehetőség. Az eddigi elemzéseket, kutatásokat és megállapításokat pedig kritikával kell fogadnunk. Mint ahogy van is erre példa a köznemesség műveltségének egy korábbi időszakára vonatkozóan (lásd Monok István „A 16. századi köznemesség műveltségéről” c. előadása Sárváron 1998-ban). Nem titok, hogy léteznek és nem csak Csurgón, másutt is fel nem tárt köznemesi könyvtárak. Nem titok, mégsem ismerjük ezeket igazán.

Általában rejtőzködő könyvtárak ezek, amelyeket besoroltak (többnyire az ún. „müncheni rendszer” szerint”) egy nagyobb könyvtár kötetei közé. Csak elenyésző részük rendelkezik katalógussal, mégis fel lehetne tárni jó néhányat közülük. Részben a már említett módszerek alkalmazásával, részben más megfigyelések alapján (pl. a volt tulajdonos sajátos kötésmódja is irányadó lehet).

Az a tapasztalatom, hogy erre a feladatra akad vállalkozó, főleg a fiatal könyvtárosok, levéltárosok, körében.[15] Remélem, hogy a jövőben kiadásaik finanszírozására is akadnak majd intézmények vagy vállalkozók, mert egyre bővül azoknak a köre, akiknek szükségük van olyan példaképekre, mint Sárközy István.

Molnár László Sándor


[1] Az életrajzi adatokat én is, mint a legtöbb szerző Sárközy Imre: A Nádasdy Sárközy család (Bp. 1906.) című művéből merítettem.

[2] A csurgói gimnázium alapításának körülményeit Csire István: Vázlat Csurgó múltjából. Különös tekintettel az ottani református gimnázium és egyház alapítására (Csurgó, 1907.) című forrásértékű műve tárgyalja, amelyre későbbi írások építenek. Nekem is segítségemre volt, mikor a könyvtár történetét megírtam (például a Csurgói Gimnázium Nagykönyvtárának múltja és jelene. = Csurgó és Környéke Kalendáriuma 1988–89. évre 28–31.). Így tudtam meg, hogy az iskola könyvtárának alapjait 1800. július 20-án Sárközy János kiskorpádi köznemes (István rokona) vetette meg 211 kötetes könyvadományával. Ez a tény is igazolja azt az elképzelést, amely szerint nem csak műveltebb köznemesek rendelkeztek számottevő könyvgyűjteménnyel, hanem a latinul nem tudó, de az írásos értékeket tisztelő vidéki földbirtokosok is.

[3] Mózsa Ernő: Adatok a somogyi udvarházak könyvkultúrájának kérdéséhez a XVIII. sz. utolsó és a XIX. sz. első évtizedeiben. A Sárközyek bibliotékája. = Megyei Könyvtár Évkönyve, Kaposvár, 1958–59.18.

[4] Együd Árpád: Sárközy István verseskönyve. Új adatok Csokonai somogyi patrónusáról. = Somogyi Néplap 1979. október 21. 7.

[5] A Csurgói Református Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium könyvtárának szakkatalógusa. Csurgó, 1939. /Csurgói Könyvtár 8–9./

[6] A Csurgói CSVM Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola Nagykönyvtárának Régi Magyarországi Nyomtatványai 1568–1711. Összeáll. Molnár László könyvtáros. Csurgó, 1987.

[7] Mózsa Ernő: i. h. 37.

[8] Kazinczy Ferenc Levelezése XI. 18.

[9] Baksay Sándor: Horváth Ádám viszontagságai. = Házi Kincstár 1862. 49–50.

[10] Fülöp Géza: A magyar olvasóközönség a felvilágosodás idején és a reformkorban. Bp. Akadémia Kiadó, 1978. 195–200.

[11] Fülöp Géza: A vidéki birtokos nemesség könyvkultúrája a 18–19. század fordulóján… = Magyar Könyvszemle 1974. 257–261.

[12] Fülöp Géza: i. m. (1978.) 221.

[13] Mózsa Ernő: i. h. 36–49.

[14] Dénesné Szak Andrea: Sárközy István könyveibe tett bejegyzéseinek elemzése és könyveinek jegyzéke. Szeged, Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, 1993.

[15] pl. Héjja Julianna Erika: Könyv és olvasója Gyulán (a XVIII. század elejétől 1849-ig). Szeged, 2001. A fiatal levéltáros a műveltebb gyulai köznemesség könyvtárait kutatva („Mogyoróssy János és szellemi öröksége” c. fejezetben) szintén ezres nagyságrendű könyvtárakat feltételez.

 

 

 

Szabolcska Mihály
Uram, maradj velünk!

          

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912 - 1988 - 2019
31 éve halt meg

 
Garai Gábor Jókedvet adj

Garai Gábor: Jókedvet adj

                  ennyi kell, semmi más

   Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
   A többivel megbirkózom magam.
   Akkor a többi nem is érdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
   nem kell más, csak ez az egy oltalom,
   még magányom kiváltsága se kell,
   sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
   ha jókedvemből, önként tehetem;
   s fölszabadít újra a fegyelem,
   ha értelmét tudom és vállalom,
   s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdődő és folytatódó bolond
   kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
   ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963-2019
56 éve halt meg

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999 - 20 éve halt meg

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta nekünk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segítsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkán szerettük,

   Kikért szálltunk hősen, együtt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelkünknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformán raktuk a szépet

   Barátnak és ellenségnek,

   Mert muszáj.

 

   Egyformán s mindig csalódtunk,

   De hát ez már a mi dolgunk

   S jól van ez.

 

   S szebb dolog így meg nem halni

   S kínoztatván is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

WEÖRES SÁNDOR

A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát. 

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

Diplomás asztrológustól: A nyárra való tekintettel. Horoszkóp + 3 éves elõrejelzés 2000 Ft. a konzultáció ingyenes!Katt!    *****    Szeretted a Trónok Harcát? Ha Westeros lenyûgözött, akkor Aneliath sem okozhat csalódást - Csatlakozz! FRPG    *****    Unalmas a nyár? Szeretnél kikapcsolódni? Az írás a véredben van? Szeretnéd kiélni a vágyaidat? - CSATLAKOZZ - FRPG    *****    SZEREPJÁTÉK - Te ki leszel ebben a csavaros, mágiával, intrikával és hataloméhséggel fûszerezett olvasztótégelyben?    *****    A te szavazatodra is szükség van, kérlek szavazz a családi napos pályázatunkra. A fõoldalról a szövegre klikkelve...!    *****    A nyárra való tekintettel óriási akciót indítok.Születési horoszkóp + 3 éves elõrejelzés 2000 Ft.A konzultáció ingyenes!    *****    Ha diplomás asztrológustól szeretnél horoszkópot + 3 éves elõrejelzést,rendeld meg.Most minden megrendelés csak 2000 Ft    *****    "Eljött értünk a végzet, s keze nyomán milliók hulltak élettelenül a porba. Félelem bûze áradt szét." - SZEREPJÁTÉK    *****    "Néha a legrosszabb befejezések egyáltalán nem is befejezések." - Vámpírnaplók FRPG    *****    Szerepjáték &#8211; Csatlakozz közénk, és részese Te is a kalandoknak - FRPG    *****    Egy igazi hõs sem tudja magáról, hogy hõs. - Egy igazi hõs sem tudja magáról, hogy hõs.    *****    A horoszkóp a lélek tükre, most nagyon kedvezõ nyári lehetõség, akcióra van lehetõséged, használd ki. Várlak az oldalon!    *****    BOOKISLAND - könyvajánlók, ahol a könyvek életre kelnek - BOOKISLAND    *****    Megnyitottunk. Magyarország jelenleg talán egyetlen rajongói oldala a népszerû Holnap Legendái sorozatról. Nézz be.    *****    ANELIATH - egy középkori világ - fórumos szerepjáték    *****    ANELIATH - varázslat és sárkányvér - szerepjáték - ANELIATH - varázslat és sárkányvér - szerepjáték    *****    &#9819; ANELIATH &#9737; varázslat és sárkányvér - szerepjáték - &#9819; ANELIATH &#9737; varázslat és sárkányvér - szerepjáték    *****    DIGIMON DIGITAL Monsters a digimonok rád várnak, kattints látogass meg minket!!!! A legjobb a íme a világon!    *****    >> Nézz be a "THE 100" (A visszatérõk) címû sorozattal foglalkozó lapra! Információk, érdekességek, interjúk, képek! <<    *****    A horoszkóp olyan lehetõségeket mutat,amire nem is gondoltál,a konzultáció során mindenre választ kapsz teljesen ingyen!