D. Dr Bucsay Mih�ly: Rotterdami Erasmus

Theologiai Szemle UF IX. 1966 13-16

Rotterdami Erasmus Az id�n [1966], sz�let�s�nek f�lezredik �vfordul�j�n az emberis�g h�l�san eml�kezik meg Desiderius Erasmus Rotterdamusr�l, a humanista fejedelemr�l, a reform�ci� el�k�sz�t�j�r�l, a b�ke �gy�nek l�nglelk� k�pvisel�j�r�l. Ma m�r haz�nkban is sz�lesebb k�r�k ismerik �t. A Balgas�g dics�rete �s a Ny�jas besz�lget�sek c�m�, magyarra is leford�tott szellemes �r�sai r�v�n. A m�vel�d�st�rt�net �gy tartja nyilv�n, mint az egyh�zi, a tudom�nyos �s az irodalmi �let egyik legnagyobb �talak�t�j�t �s meg�j�t�j�t az �jkor hajnal�n. De egyre jobban felfigyel�nk Eramusra mint k�z�leti emberre, a nemzetk�zi egy�ttm�k�d�s, a b�ke ihletett, f�radhatatlan �s b�tor sz�sz�l�j�ra is.

Nagy szerepe volt a reform�ci� el�k�sz�t�s�ben, de nem ment v�gig a Luther �tj�n, hanem �vatoskodva meg�llt, s�t Luthert is igyekezett meg�ll�tani. Amikor pedig ez nem siker�lt, visszafordult, �s l�nyeg�ben az ellenreform�ci�t t�mogatta. Ennek ok�t Erasmus szellemi alkat�ban, a neki adott kegyelmi aj�nd�kok saj�toss�g�ban kell megtal�lnunk. Ma, a vall�sh�bor�k kor�nak let�nt�vel, nemcsak hogy nem fogjuk emiatt Erasmust el�t�lni - hiszen a hit Istennek aj�nd�ka -, hanem a reform�ci�nak tett megel�z� nagy szolg�latait ismerj�k el h�l�val, �s tartjuk meg j� eml�kezet�nkben.

A renaissance, amely kor�bban ink�bb m�v�szeti, �letformabeli �s politikai meg�jul�st jelenteti, els�sorban Erasmus �r�sain �s szem�lyes p�ldamutat�s�n kereszt�l lett egyh�zi meg�jul�ss�, vagy legal�bbis annak �haj�v�. Kor�bban a renaissance Olaszorsz�gban vagy Magyarorsz�gon szinte egyszer�en csak elvil�giasod�st jelentett. A magas kl�rus, amikor mag��v� tette, nem szak�tott ugyan k�ls�leg az egyh�zzal, hanem gyakorolta hatalm�t �s tov�bb h�zta javadalmait, de teljesen vil�gias c�lok �s kedvtel�sek szolg�lat�ba szeg�d�tt. A n�metalf�ldi Erasmusn�l �s az � hat�sa al� ker�lt sz�mos humanist�n�l azonban a renaissance �j hull�ma fokozott biblicit�st, P�l apostol �s az egyh�zaty�k ir�nyad� tekint�ly�t, az elavult egyh�zi �llapo-tok, a k�z�pkori skolasztika szellemes �s sokoldal� bir�lat�t hozta mag�val. �let�nek foly�s�t, harcait a tudom�ny m�r r�szleteiben is tiszt�zta. A kutat�s eredm�nyeit egy m�sik nagy n�metalf�ldi, J. Huizinga foglalta �ssze egy m�v�szien meg�rt �letrajzban (Erasmus3. Deutsch von W. Kaegi, Basel, 1941).

Egy adat azonban m�g mindig vit�s, �ppen Erasmus sz�let�si �ve. 1466 �s 1469 szokott szerepelni. A kett� k�z�l Huizinga 1469 mellett foglalt �ll�st (uo., 11. lap jegyzet). A kutat�k t�bb-s�ge 13. azonban kitart az�ta is - n�zet�nk szerint megokoltan - az 1466-os �vsz�m mellett. Nem siker�lt el�gg� ellens�lyozni azt a fontos k�t adatot, hogy a humanista baseli s�rj�nak felirata Eras�must hal�la �v�ben (1536) 70 �vesnek mondja, tov�bb� hogy maga Erasmus 1517. febru�r 26-�n, Capitohoz in-t�zett level�ben, �gy �r saj�tmag�r�l, mint 50 �vesr�l. Helyesen j�rt el teh�t �j Magyar Lexikonunk, amikor - b�r k�rd�jellel - 1466-ot t�ntette fel a sz�let�s �v�nek.

Erasmus rendkiv�l v�ltozatos �let�t megismerhetj�k abb�l a sz�p bevezet�sb�l is, amelyet Kardos Tibor �rt A Balgas�g dics�rete 1958. �vi d�szes magyar nyelv� kiad�sa el�. Mi �ppen ez�rt csak a d�nt� von�sokat ragadjuk ki. A csal�di f�szek, amelyb�l �tja elindult, nem volt teljes. Egy gyermekei�rt min-den �ldozatra k�sz, m�velt �desanya nevelte fel. Zseng�bb gyermek�veiben sokat jelentett sz�m�ra az is, hogy a deventeri iskolatestv�rek l�bain�l tanulhatott, mert ezek a t�bbi kolos-tori iskol�val szemben m�r egy, az egyh�zi �s lelki meg�jul�s v�gy�t�l �thatott, �szint�bb, szem�lyesebb �s gyakorlatiasabb vall�soss�got k�pviseltek. 1484-ben �desanyj�t elragadta a pestis. Ugyanebben az �vben elvesztette term�szetes atyj�t, egy a fiai nevel�s��rt sokat �ldoz� papi embert is. Erasmus gy�mok gondoz�s�ba ker�lt, akik azon buzg�lkodtak, hogy v�denc�k vagyonk�j�t maguknak kaparints�k meg. Nem sz�ntek meg aj�nlgatni Erasmusnak a szerzetesi �letet. Az ifj� 1488-ban egy gy�nge pillanat�ban engedett az �szt�k�l�snek, �s a steyni �gostonrendi kanonokok kolostor�ban bar�tcsuh�t �lt�tt. �lete v�g�ig b�nta ezt az elhamarkodott l�p�st. M�r az elej�n nehezen viselte el a z�rdai �let egyhang�s�g�t, az id�nek �res �s g�pies gyakorlatokra val� pazarl�s�t, tanulm�nyai folytat�s�nak majdnem lehetetlenn� v�l�s�t �s a sokszor �rtelmetlens�gig fokozott aszk�zist. De megmaradt ez az ellenszenve azut�n is, hogy siker�lt a kolostorb�l olym�don kijutnia. hogy Cambrai p�sp�ke maga mell� vette mag�ntitk�rnak, majd megengedte, hogy az ifj� szerzetes mint di�k a p�rizsi egyetemen folytathassa tanulm�nyait.

Erasmus mintha b�rt�nb�l szabadult volna. P�rtfog�ja azonban megfeledkezett az �g�rt t�mogat�sr�l. H�s�nknek most egy-szerre kellett, harcolni a meg�Ihet�s�rt, a klasszikus tudom�nyokban val� el�halad�s��rt �s szellemi f�ggetlens�g�nek meg�rz�s��rt. Tan�tv�nyokat v�llalt. Ezekb�l csak hamar az angol t�rsadalmi �let kiv�l�s�gai lettek akik terjesztett�k Erasmus els� irodalmi m�veit, �s mint mec�n�sok alkalmi t�moga-t�sban is r�szes�tett�k. Tehets�ge, a klasszikus latin �s g�r�g iradalomoban gy�jt�tt rendkiv�li j�rtass�ga, b�tor �s term�keny szelleme egyre ink�bb mag�ra vonta a figyelmet. Igen neves bar�tai k�z�tt ott tal�ljuk az angol Morus Tam�st. az Ut�pia �r�j�t. Kardos Tibor szellemes megjegyz�se szerint az Ut�p�a ugyanazon �rem m�sik, pozit�v fel�nek tekinthet�, amelynek kritikai �s szat�rikus oldal�t Erasmus a Balgas�g dics�rete c�m� m�v�ben metszette ki. Az ut�bbi azt mutatta meg, hogy milyen a val�s�gas t�rsadalom, az el�bbi pedig, hogy milyen lehetne �s milyennek kellene lennie.

A h�nyatott �let, a sok n�lk�l�z�s, a kem�ny munka, a k�nyszer�en szigor� beoszt�s tal�n mindenki m�st elkedvetlen�tett volna, de Erasmusnak j� volt, mert gyarap�totta emberismeret�t, b�v�tette l�t�k�r�t, megtan�totta, hogy b�nni tudjon eg�szs�g�vel �s idej�vel, magamag�ra �p�tsen �s meg�rizze f�ggetlens�g�t.

Jelent�s volt sz�m�ra t�bbsz�ri angliai tart�zkod�sa. Itt krist�lyosodott ki benne �s v�lt egy�nis�g�nek egyik alapsz�n�v� az �nmag�n �s a vil�gon mosolyogni tud� b�lcsess�g, a szel�d k�tely, amelyekkel a nagy szavakra hallgatott, �s a hagyom�nyos cimeket �s tekint�lyeket szeml�lgette. De Angli�ban fordult m�lyebben �s elhat�roz�bban az evang�lium �s az egyh�zi reform �gye fel� is.

Anyagi helyzet�nek bizonytalans�ga f�leg abban korl�tozta �rz�kenyen, hogy utaz�si v�gyait megval�s�thassa. Olaszorsz�g-ba, ahov� tal�n legink�bb v�gy�dott, csak 40 �ves kor�ban �s �gy tudott eljutni, hogy tanulm�nyi fel�gyel�i megb�z�st v�llalt az angol kir�ly olasz orvos�nak k�t nagy fia mellett, akik az olasz egyetemeket �hajtott�k l�togatni. Itt Erasmust az olasz humanist�k olyan lelkesed�ssel �s �nnepl�ssel fogadt�k, amely fel�rt egy koszor�s k�lt�v� koron�z�ssal. K�nyvei �s tud�s sz�vegkiad�sai, valamint levelez�se m�r szerte ismertt� tett�k. Vezet� it�liai szem�lyis�gek, �l�k�n a p�p�val, kit�nte-t�sekkel halmozt�k el. A torin�i egyetem a teol�gia doktor�v� avatta. Anyagi helyzete azonban m�g egy �vtizeden �t bizonytalan maradt, eg�szen 1516-ig. amikor tisztel�je, a k�s�bbi V. K�roly cs�sz�r 400 forint �vd�jat rendelt sz�m�ra, amennyi fizet�st akkort�jt a jelesebb egyetemi professzorok �lveztek.

L�wenben elt�lt�tt esztend�k ut�n az a nyolc �v volt m�g nagy jelent�s�g� �let�ben, amelyet 1521-t�l Baselben t�lt�tt, mert ott szorosan egy�ttm�k�dhetett egy kiv�l� nyomd�val, �s ebben a k�zponti helyen fekv�, szabad szellem� v�rosban egy imm�r sok orsz�gra kiterjed� humanista t�bor k�zpontjak�nt fejedelmek�nt tev�kenykedhetett. Erasmus volt az els� �r�, �s hossz� ideig � maradt Eur�p�ban az egyetlen, aki meg�lt a maga �r�i term�kenys�g�b�l �s t�bb�-kev�sb� f�ggetlen�l alkothatott. B�r elhagyta a kolostort, szerzetes maradt, �s hordania kellett a bar�tcsuh�t, s�t b�rmikor �jra kolostorba k�nyszer�thett�k. Ebbel a k�t�tts�gb�l k�r�s�re Gyula p�pa szabad�totta ki. Egy�ni felment�st adott Erasmusnak a kolostorban lak�s �s az, egyh�zi �lt�zet visel�se al�l. A „civilruha'' azt�n a szabads�gi �s a bels� f�ggetlens�g jel�t �s egy darabj�t jelentette sz�m�ra.

�rdekl�d�se, alkot� tev�kenys�ge b�mulatosan sokoldal�. Jelent�s mint �r�, mint tud�s, mint pedag�gus �s tudom�ny-szervez�, mint egy �j kegyess�g �pol�ja �s mint t�rsadalmi reformer. � adta ki nyomtat�sban els� �zben az �jsz�v�ts�g g�r�g sz�veg�t; � gy�jt�tte �ssze a m�ltnak �s ko�r�nak k�zmond�s anyag�t, �s ezen kereszt�l erk�lcsi felfog�s�nak eml�keit is. Kritik�j�nak azonban nagyobb volt a hat�sa, mint pozit�v gondolatainak. Annak a lavin�nak az �talak�t� hat�sait�l, amelyet t�rsadalmi szat�r�ival �s bibliai filol�giai kritik�j�val � lend�tett mozg�sba, v�g�l maga is visszah�k�lt. A Balgas�g dics�rete, vagy a Ny�jas besz�lget�sek olvas�ja a szat�rai er� olyan teremt� erej� tobz�d�s�t tal�lja ezekben az �r�sokban, amelyhez ma egy Bertholt Brecht dr�ma�r�s�t hasonl�thatjuk.

Alapvet� gondolatait a k�vetkez�kben soroljuk fel:

1. a k�z�pkor babon�i, f�ldszag� barb�rs�ga �ltal alakj�b�l kivetk�ztetett kereszty�n egyh�zat az �jsz�vets�gi iratok mint tiszta forr�s seg�ts�g�vel, Az �rott �s �l� sz�erej�vel, b�k�sen vissza kell form�lni eredeti �kori alakj�ra.

2. az �jsz�vets�g k�z�ppontj�ban J�zus Krisztus �ll, � az egyetemesen �rv�nyes emberi �letp�lda az igazs�g �s minden er�ny k�pvisel�je. J�zus Krisztus legtiszt�bb elvi megnyilatkoz�sa a Hegyi Besz�d. �lete �s kereszthal�la ennek az eszm�nek megval�sul�sa. Ennek a p�ld�nak a k�vet�se a kereszty�nek feladata. Az egyh�z legyen egyetlen nagy iskola, ahol a f� tant�rgy J�zus Krisztus p�ld�j�nak a k�vet�se. Eras-mus felfog�sa szerint a j�zusi igazlelk�s�gnek �s �nfel�ldoz�snak az erk�lcse azonos az antik g�r�g �s r�mai filoz�fia n�h�ny nagy alakj�nak erk�lcs�vel. Teh�t nem egy saj�tosan kereszty�n �s felekezet�, hanem egyetemesen emberi, a sz� teljes �rtelm�ben „hum�nus" eszm�nyr�l van sz�, amelyet mindenkinek mag��v� kell tenni, aki egyszer megismerte, �s ig�nyt tart az „ember" n�vre. Erasmus nem forradalmi, hanem fel�lr�l lefel� hat� arisztokrati�kus, tan�t� �s p�ldaad�, lass� �s felt�tlen�l b�k�s reform�ci�t akart, amely nem forgatja fel a t�rsadalmi rendet, �s lehet�leg senkinek sem s�rti a szerzett jogait. Tagadhatatlanul benne volt ebben a felfog�sban az emberi akarat erej�nek t�lbecs�l�se, valamint j�kora adag ember-k�zpont�s�g, s�t bizonyos, az epikureizmus hat�r�n mozg� nyugalomig�ny.

�rthet�, hogy Erasmus nem tudta Lutherrel v�gigj�rni a t�nyleges egyh�zreform�ci� �tj�t. Munk�ja addig volt jelent�s, am�g rem�ny volt a nyugati egyh�z egys�g�nek fennmarad�s�ra. Ekkor �r�saival, ir�ni�j�val igen nagy felvil�gos�t� �s fellazit� hat�st fejtett ki. Egy�ltal�ban nem t�lz�s az id�t�jt a r�gi egyh�z h�veinek az a v�dja, hogy „Erasmus tojta a toj�sokat, Luther k�lt�tte ki a csirk�ket". De amikor Luther el�gette a p�pai �tokbull�t, mag�ra vonta a birodalmi �tkot, kem�nyen megs�rtette VIII. Henrik angol kir�lyt, Erasmus t�mogat�j�t amikor a paraszts�g forrongani kezdett. az egyh�zszakad�s r�me el�reveette �rny�k�t, Erasmus arra sz�nta el mag�t, hogy meg�lljt ki�ltson Luthernak, ha pedig ez nem siker�lne, legal�bb saj�tmag�t hat�rolja el t�le. VII. Kelemen p�pa �s VIII. Henrik angol kir�ly �szt�k�l�s�re kikereste azt a pontot Luther teol�gi�j�ban, amely a legkev�sb� felelt meg az emberi �szj�r�snak, ti. az eleve elrendel�s tan�t, �s 1524 szeptember�ben megt�madta Luthert A szabad akaratr�l c�m� irat�val.

Az isteni eleve elrendel�s tan�t�sa erk�lcsileg veszedelmes – �ll�totta Erasmus, mert felel�tlenn� teszi az embereket. Bizonyos hat�rok k�z�tt szabad az emberi akarat. Ez a szabad akarat �s az isteni kegyelem egy�tt juttathatj�k el az embert az �dv�ss�ghez, m�g ha a kett� k�z�l az ut�bbinak van is nagyobb s�lya. Luther A szolga akaratr�l c�m� �r�s�val v�laszolt, m�gpedig inger�lten �s el�gg� s�rt� hangnemben. Saj�t �let�nek a tapasztalatai, a szent�r�s, �s Augusti�us egyez� bizonys�gai szerint Luther Istenre mutatott, mint minden lelki aj�nd�k egyed�li forr�s�ra. �ppen �, aki oly nagy bels� szabads�ggal szeg�lt szembe kora egyh�z�nak vissza�l�seivel �s t�ved�seivel, �ppen �, akit kor�bban maga Erasmus is pr�f�t�nak, Isten szent ember�nek tartott, h�r�tott el hit�nek bels� bizonys�gt�tele f�ny�n�l minden �rdemet saj�t mag�t�l. „Az ember akarata olyan, mint a l�" - �rta. - „Ha Isten �l rajta, �gy akar �s �gy megy, amint Isten akarja. De ha az �rd�g lovagol rajta, �gy megy, mik�nt az �rd�g akarja. Istennek v�ltozhatatlan akarata szerint t�rt�nik minden ..."

Az der�lt ki a saj�tos vit�b�l, hogy Erasmus a reform�ci� val�di alapj�t, a mindenre el�gs�ges kegyelem evang�lium�t tulajdonk�ppen nem tudta meg�rteni �s hitben �nmag�ra vonatkoztatni. �rthet� h�t, hogy a reform�ci� �ltal t�masztott roppant hull�mok, a t�rsadalmi forradalom, a parttalan rajong�s �s a vall�sh�bor�k jelei v�ratlanul �rt�k �s megr�m�tett�k. � k�zvetlen�l az embert akarta sz�p b�k�s sz�val, �lcel�dve �s buzd�tva hatalmas felel�ss�g�re r��breszteni. Luther pedig Istenre t�maszkodott �s csak Istenen �t az emberre. Az embert olyannak l�tta akkor is, ha � legnagyobb dolgokat hajtja v�gre, mint aki Istent�l f�gg �s az � aj�nd�kait hordozza. Nevets�ges volna azt �ll�tani, hogy Luther gyakorlatilag szolgal�lek, aki m�sra tolja a felel�ss�get. S�t ha valaki h�s, akkor � az volt kort�rsai k�z�tt, a legszabadabb �s legmer�szebb. Kett�j�k k�z�l ink�bb Erasmust mondhatn�nk sokf�le m�don megk�t�z�ttnek. M�gis furcsa m�don Erasmus v�delmezte az akarat szabads�g�t, Luther pedig annak a szolga volt�t, azaz Isten �l-tali meghat�rozotts�g�t, azt, hogy a szabads�g Istent�l sz�rmazik.

A m�sik furcsa dolog az volt, hogy Erasmus m�veit, aki az eml�tett vita ut�n szembefordult Lutherral, a r�mai egyh�z m�gis indexre tette.

T�vedn�nk azonban, ha azt gondoln�k, hogy Erasmus nemcsak a reform�ci� teol�giai alapgondolata ir�nt volt �rz�ketlen, hanem t�rsadalom�talak�t� t�rekv�sei ir�nt is. S�t, az emberis�g, a b�ke �s a felebar�ti szeretet eszm�i Erasmusn�l m�g nagyobb hangs�lyt kaptak, m�g jobban gondolkod�s�nak, agit�ci�j�nak a tengely�ben �lltak, mint a reform�ci� teol�gusain�l. �ppen az�rt, mert Erasmus nem reform�tor volt, hanem humanista. A nagy emberi c�lokat, k�zvetlen�l, az emberi �sz-szefog�s ereje �ltal akarta megh�d�tani, nem pedig k�zvetve, a t�rt�nelem Ur�nak, J�zus Krisztusnak az idej�re �s int�s�re v�rva, az � szolg�lat�nak a r�szesek�nt. �ppen mert Erasmus szem�lyen az ember �llt a k�zpontban, az ember k�pess�gei �s feladatai, az�rt tudott olyan t�relemetlen, olyan elt�k�lt �s megr�z� lenni a b�ke k�rd�s�ben. Id�z�nk egy mondatot A B�ke panasza c�m� felh�v�s�b�l: „A h�bor� sz�rny� veszedelm�vel szemben pr�b�ljatok meg a k�lcs�n�s meg�rt�s �s ki-engesztel�d�s m�dszer�vel v�dekezni. Egyik h�bor� elveti a m�siknak magvait. A bossz��ll�s �jabb bossz� �s harc forr�sa. Ink�bb szeretettel kelts�tek fel m�sban is a szeretet �rz�s�t, j�indulattal, t�rekedjetek a k�z�s meg�rt�sre. Az t�nj�k fel k�z�ttetek er�sebbnek, aki a maga jogaib�l t�bbr�l hajland� lemondani a k�z�ss�g jav�ra." (Ford. Komor Ilona, �j K�nyv, 31. sz. 116. lap.)

Erasmus �letm�v�t szeml�lve nem rejthetj�k el azt a benyom�sunkat, hogy itt egy a XVIII. sz�zadba ill� ember �lte le �let�t, �s szorult a XVI. sz�zad kialakulatlanabb viszonyainak a buk-tat�i k�z�. A modern �letforma f� �gai az � �let�ben egym�ssal tusakodva �s egym�ssal kerget�zve voltak k�nytelenek �rv�nyes�lni. A XVIII. sz�zadt�l kezdve ezek a magatart�sform�k �s eszm�k k�l�n p�ly�kon futnak tov�bb, mint pietizmus �s racionalizmus, term�szetszeretet �s szoci�lis humanizmus. Ann�l csod�latram�lt�bb, hogy Erasmusnak �gy siker�lt ezeket az �let�gakat egybetartani, hogy sz�zadok elm�lt�val azok mindegyik�nek k�pvisel�i r� mint �rdemes �sre hivatkozhatnak.

Erasmus �s magyar kapcsolatai annyira sz�mosak �s jelent�sek, hogy k�l�n k�nyv sz�mol be r�luk - Trencs�nyi-Waldapfel Imre: Erasmus �s bar�tai. Bp. 1941. -Olyan vezet� k�lf�ldi reform�tor, mint Melanchthon, Bucer, Oecolampadius �s Zwingli tisztelt�k �t mester�knek. Ugyanezek voltak azonban a helv�t ir�ny� magyar reform�ci� legnagyobb tan�t�i is. Teh�t nem-csak azok r�v�n, akik kifejezetten „"erasmist�k"-nak nevezhet�k, mint Komj�ti Benedek, Pesti G�bor, SylvesterJ�nos, teh�t els� bibliaford�t�ink r�v�n, hanem a magyar reform�ci� �gysz�lv�n minden kiemelked�, s�t m�sodvonalbeli munk�s�ra tett hat�sa miatt is Erasmus �letm�ve beletartozik a magyar protestantizmus t�rt�net�be.

D. Dr Bucsay Mih�ly