//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:


Az erőszakra épített világ akkor hull véres darabokra, amikor a békét örökre biztosítottnak véli. Ennek a világnak nem több hatalomra, erősebb hadseregre, különb harci eszközökre, körmönfontabb diplomáciára van szüksége: ennek a világnak kis jóakaratra, jézusi erőkre van szüksége. Ezt a világot nem kívülről kell széppé tenni cicomás műveltséggel, technikai vívmányokkal: ezt a világot csak belülről lehet széppé tenni: az Isten szellemének, a lelkiségnek kiragyogtatásával.” Ravasz László református püspök


 

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik
szívem. Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító  FORMATSKÁJA 

M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend 

A Genfi Egyház Kátéja 1695 Ennek ismertetője.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.
www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozsvárig

- Fekete Csaba Káté, egyház,tanítás 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


Istvándi 1924-1996 Pápa

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505 - 1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 - 1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

XX. század Történelméhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formátum

 

Teremtésről

„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
 
 
- 2. dr. Kahler Frigyes Vallásüldözés a kom-
munista pártállamban, avagy koncepciós perek
Magyarországon Jegyzetek 2
Jegyzetek:
 
 Vö.: Kecskés Pál: A bölcselet története. (Bp., 1981.) p. 407–428.
 Friedrich Engels: Anti - Dühring, Dühring úr forradalmasítja a tudományt (Bp., 1963) p. 310.
Bergyajev, Nyikolaj Alexandrovics (1874-1948) Orosz filozófus. Filozófiai pályáját mint marxista kezdte, de egy idő múlva az istenkeresők csoportjához csatlakozott. 1922-ben ezért emigrálni volt kénytelen. Párizsban telepedett le. A későbbiekben a francia idealista, majd egzisztencialista filozófiával állt szoros kapcsolatban.
Bergyajev: A kommunizmus igazságai és hazugságai Kairosz Bp. p. 43.
Vö.: Törvénytelen Szocializmus - szerzők: Balogh Margit, Botos János, Habuda Miklós, Izsák Lajos, Markó György, Svéd László, Szomszéd Imre, Vértes Róbert, Szakács Sándor, Zinner Tibor, szer.: Révai ValériaBp., 1991. (a továbbiakban: T.Sz.) p. 15-46.
 Akik abszolút többséggel is rendelkeztek!
Vorosilov, Kliment Jefremovics (1881-1969) a Szovjetunió marsallja, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke.
 1946. május 20.-án a Független Kisgazda Párt Politikai Bizottsága határozatban követelte az államhatalmi, államigazgatási és rendőrségi szervek vezető állásainak a választási eredményekhez igazodó “arányosítását" – eredménytelenül.
 Mindszenty József: Emlékirataim (Első megjelenés 1974 Frankfurt/M,Berlin,Wien A továbbiakban: EmlékirataimAz oldalszámok az Apostoli Szentszék könyvkiadó Budapest 1989 kiadásra utalnak.) p.79.
 Politikai osztályát Tömpe András vezette. Vö.: Cseh Gergő Bendegúz: A magyarországi állambiztonsági szervek intézménytörténeti vázlata 1945 -1990. in: Trezor 1 - a Történeti Hivatal évkönyve 1999. p.73-90.
 Révai József [Léderer József] (1898. okt.12 Budapest – 1959. aug. 4.Kommunista politikus. Középiskolás korában csatlakozott a Galilei Körhöz. Egyetemi tanulmányait Bécsben és Berlinben folytatta. 1918 novemberében a Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP) egyik alapítója és a Vörös Újság belső munkatársa. A kommün bukása után emigrált. Az illegális KMP Központi Bizottságának (KB) póttagja, majd tagja (1926-1930). 1930-ban Magyarországra küldték, itt 3 és fél év börtönre ítélték.1934-1937 között Moszkvában a kommunista Internacionálé Végrehajtó Bizottsága (Komintern VB), a II. világháború alatt a moszkvai Kossuth rádióban munkatársa. 1944-ben a Vörös Hadsereggel tért vissza Magyarországra. 1944-1956 között a Magyar Kommunista párt (MKP) majd a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Központi Vezetőségében (KV),1945 -1946, majd 1948 -1953 között a titkárság tagja.1953 júniusában és 1956 júliustól októberig a Politikai Bizottság (PB) tagja. A párt legfőbb ideológusa, a hatalomátvétel után a kulturális élet irányítója. 1949. júniustól -1953. júliusig népművelési miniszter. A Magyar Tudományos Akadémia tagja (1949).
 1945. július 22.
 PI. A. KV. 83. F. Jegyzőkönyv.
 Vö.: Szabad Nép 1948. október 6., 19., november 10., 14., 16., december 21.
 Vö.: Gergely Jenő: A katolikus egyház Magyarországon 1944 –1971. (Bp., 1985.)
 A tüntetésekre kivezényelték az egyházi iskolák tanulóit és tanárait. A püspöki székhelyeken a püspöki palota előtt tartották a tüntetéseket. A tüntetésekre „csasztuskákat” írtak, amelyet skandálni kellett a résztvevőknek. A székesfehérvári tüntetés résztvevőjének beszámolója szerint „Vesszen Mindszenty – Amerika fizeti. Vegye le a palástot – hagyja el az országot. Reakciós, nem magyar – megint háborút akar”. Valamint: „Czapik érsek legyen esze – amit ígért most tartsa be.”
 Vö.: Kahler Frigyes: A főcsapás iránya Esztergom - Mindszenty bíboros pere (Don Bosco 1999)
Eszer: orosz rövidítés Szocialiszti Revoljucionyeri – szociálforradalmárok. 1890-től kibontakozó mozgalom, 1901- ben Berlinben párttá szerveződött. Legfőbb céljaik: a föld társadalmasítása és az állam föderálissá alakítása. Számos merényletet szerveztek a cári kormányzat ellen. Az 1917. februári forradalom után a kormány-koalíció tagjai. Az alkotmányozó nemzetgyűlésben 410 képviselőjük volt a 175 bolsevikkal szemben.
„Vandervelde, Posenfeld és Theodor Liebknecht elvtársakat”, akik ellen Moszkvában nagy tömegtüntetést rendeztek a bolsevikvezetők, ezzel fokozták az eszerek elleni gyűlölet – hadjáratot.
Lunacsarszkíj, Anatolij Vasziljevics (1875. nov.23 Poltava – 1933. dec.26 Menton Franciaország) Orosz újságíró, teoretikus, politikus. 1895-től az Oroszországi Szociáldemokrata Párt tagja. 1899-ben letartóztatták, száműzik. 1907-ben emigrált, Lenin környezetéhez tartozott. 1917-es bolsevik hatalomátvétel után művelődésügyi népbiztos. 1929-ben Sztálinnal konfliktusba került és lemondott. A kommunista párt Központi Bizottsága mellett működő tudományos bizottság elnöke lett, majd 1933-ban spanyolországi nagykövet. Útban állomáshelyére halt meg.
Tyihon, Vaszilij, Ivanovics Belavin (1865. dec.31 Toporec – 1925. ápr.7. Moszkva) orosz pátriárka. Teológiai akadémiát végzett. 1891-ben tett szerzetesi fogadalmat. 1897-től lublini püspök, 1905-től a New-Yorkban az Észak- amerikai orosz ortodox egyház püspöke. 1917.augusztustól moszkvaimetropolita. Novemberben kezdeményezte a Szent Szinódus összehívását és megválasztják az orosz ortodox egyház pátriárkájává. Szembe száll az 1918. januárban életbelépett rendelettel, amely az egyházat az államtól elválasztja, elítélte a breszt-litovszki békét. Felrója a Népbiztosok Tanácsának bűneit, a híveket ellenállásra szólította fel. A polgárháborúban semleges maradt. 1921-ben az egyházi javak államosítása ellen tiltakozott, s ezért internálták. 1922-ben az „Élő Egyház” mozgalom – amelyet a bolsevikok hoztak létre és szítottak egyházszakadást idézett elő. Tyihon pátriárkát elítélték, megfosztották minden egyházi tisztségétől, majd a rendszert támogató nyilatkozatra kényszerítették. A rendszerváltozás után az orosz ortodox egyház szetté avatta.
Buharin, Nyikolaj Ivanovics (1888.okt.9 Moszkva – 1938.márc 25 Moszkva) szovjet politikus, marxista teoretikus. 1900-től az oroszországi szociáldemokrata párt tagja, kezdettől a bolsevik frakcióhoz tartozott. 1908-ban a moszkvai pártbizottság tagja, 1909-ben letartóztatták. 1911-ben emigrált, 1917-ig New Yorkban a Novij Mír munkatársa. A bolsevik hatalomátvétel után Péterváron a Pravda szerkesztője 1929-ig. A kommunista párt egyik fő ideológusa. 1919-től a Politikai Bizottság póttagja, 1924-től rendes tag. Lenin halála után Sztálin oldalán állt. 1916-1929 között a kommunista internacionálé Végrehajtó Bizottságának elnöke. 1928-ban a parasztgazdaságot védő nyilatkozataival szembe került Sztálinnal. Többszörös önbírálat után 1937. februárjában letartóztatták, és koncepciós perben kivégezték 1988 -ban rehabilitálták.
Rikov, Alekszej Ivanovics (1881. febr. 25 Szaratov – 1938.márc.14.Moszkva) 1899- től tagja a szociáldemokrata pártnak, 1905- től a bolsevik KB tagja.1902-től illegalitásban, majd szibériai száműzetésben élt. 1917. februári forradalommal szabadul, a bolsevik hatom átvétel után belügyi népbiztos. 1919 -1929 között a PB tagja. Sztálin politikai támogatója az un. leningrádi ellenzék felszámolásában.1928-tól a Buharin vezette „jobboldali ellenzék” jelentős tagja.1930-ban nyilvános önkritikát gyakorolt. 1930-0936 között postaügyi népbiztos.1937 februárjában letartóztatták és kivégezték. 1988-ban rehabilitálták.
Tomszkij polgári nevén Mihail Pavlovics Jefimov (1880. okt.31 Szentpétervár – 1936. aug. 23. Bolsevo) Gyári munkás, szovjet politikus. 1904-ben lépett be az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspártba. Száműzetésben él Szibérián 1909-től. 1917-ben a februári forradalom után térhet vissza. Az októberi hatalomátvétel során a szakszervezet fegyveres mozgósításában vett részt. 1918 novembertől a Szakszervezetek Összoroszországi Központi Tanácsának elnöke, 1920-tól a nemzetközi Szakszervezeti Tanács főtitkára.. 1919-től KB, 1922-től PB tag. 1922-től az új gazdaságpolitika kérdésiben szembe került Trockijjal és Sztálinnal. Az un. Jobboldali ellenzék tagja lett.1936 -ban az első nagy koncepciós perben többször felmerült a neve, ezért öngyilkos lett.
„Mindennek az irrealitását fokozta a vádlottak viselkedése… mindazok a szerencsétlenek, akik reflektorfénybe kerültek buzgón hamut szórtak a fejükre, fennhangon meggyónták bűneiket, sátáni ivadékoknak nevezték magukat, és de profundis dicsőítették a Supermant, akinek a lába porba tiporta őket.” (Deutscher. p.362) Mi szüksége volt Sztálinnak erre „a förtelmes látványosságra”?- teszi fel a kérdést Deutscher. A válasz, hogy ti. Sztálin meg akart semmisíteni mindenkit, akiben „egy új kormány lehetősége rejlett”, bizonnyal igaz, de csak az igazság egy része.
Davise amerikai nagykövet megnyugtató jelentéseket küldött hazájába.(Jelentései Magyarországon 1946-ban jelentek meg) - szerinte a perek megalapozottak és korrektek voltáról.
 
Kiss László Szaléz (1904. júl. 27., Szeged–1946. dec. 10., Sopronkőhida): pap, ferences szerzetes. 1920. okt. 3-án lépett a kapisztránus rendtartományba. Egerben a cisztereknél (1922–1924), majd a pécsi jezsuitáknál (1924–1926) klerikus növendék. Örök fogadalmat tett, és szubdiakonussá szentelték 1928. júl. 28-án. 1926–1928 között Gyöngyösön örök fogadalmas klerikus növendék. Diakónus (1927. jún. 23), majd pappá szentelik (1928. szept. 2.). Első állomáshelye a pécsi Collegium Seraphinum (1929. jún. 23). 1924-től a jászberényi stúdiumházban oktatott filozófiát, majd a salgótarjáni rendházba helyezték (1936). 1937 szeptemberében az USA-ban misszionárius és New Brunswickban plébános. 1942-ben hazatér és a debreceni rendház lakója, majd 1944 júniusától Gyöngyösön klerikus magiszter és teológiai tanár. 1944 novemberétől a FKgP Független Ifjúság szervezte országos választmányának tagja. 1945 márciusában megszervezte a Keresztény Demokratikus Ifjúsági Munkaközösséget (KEDIM). Szovjet katonák meggyilkolásának és fegyveres összeesküvés vezetésének vádjával 1946. júl. 12-én letartóztatták, és 1946. dec. 10-én a szovjet hadbíróság ítélete alapján kivégezték. A szovjet hatóságok 1993. máj. 25-én rehabilitálták.
Kiss Szaléz neve több helyen Kis formában szerepel.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltára két vizsgálati dossziéban összesen 661 oldalt őriz (ÁBTL 3.1.9. V-113398/1 és ÁBTL 3.1.9. V-113398/1 szám alatt).
Lukács Pelbárt László (1916. febr. 18., Valpó–1948. ápr. 18., Medvezsugoszk): ferences rendi áldozópap. 1936. aug. 29-én lépett a kapisztránus rendtartományba, 1941. máj. 3-án tett ünnepélyes fogadalmat. 1942. június 21-én szentelték pappá. Jászberényben helyettes újoncmester (1943). 1946-tól Hatvanban, a polgári iskolában hittanár. 1946. április 18-án a KATPOL letartóztatta, majd a szovjet hadbíróság 10 év kényszermunkára ítélte. Egyes adatok szerint tbc-ben, mások szerint gégerákban halt meg a kényszermunkatáborban.
Farkas Imre Jozafát (1913. máj. 3. Budapest–1961. márc. 31., Budapest): 1929-ben lépett a Kapisztrán Jánosról elnevezett rendtartománya. Egyszerű fogadalmát 1930. aug. 29-én, az ünnepélyes fogadalmat 1934. jún. 4-én tette le. 1937. jún. 27-én szentelték pappá. 1943-tól a hatvani rendházban működött. A P. Kiss Szaléz- ügyben letartóztatták. 1948-ban – már szabad emberként – a kecskeméti rendház tagja.
 
Károlyi /Krausz/ Ádám Bernát (1892. jún. 19., Almáskamarás – 1954. márc. 12., Budapest): OMF, misszionárius, a kínai ferences misszió főnöke. 1907-ben lépett a kapisztránus rendtartományba. 1913. jún. 22-én tett fogadalmat, és 1915. jan. 25-én szentelték pappá. Baján kollégiumi prefektus, hitszónok. 1917–18 között tábori lelkész, majd különböző városokban hitoktató (1919–1928). 1919. szept. 15-én Kínába indult Kecskemétről. 1930-ban letette első kínai vizsgáját. Sikeres missziós tevékenységet folytatott, de betegsége miatt 1938-ban hazarendelték felettesei. Vácott a Kapisztrán Nyomda igazgatója lett, majd Budapesten a Pasaréti úti rendház helyettes főnöke. 1941-ben ismét Kecskemétre helyezik, ahol 1945-től házfőnök. 1946-ban izgatásért 7 hónapra ítélték. 1947-ben újra Budapesten, Pasaréten házfőnök. 1949-ben letartóztatták, és 1950. dec. 29-én kémkedés és hazaárulás vádjával 15 évre ítélték. Rabkórházban halt meg.
B.XLI. 3051/1950 sz. Fővárosi Büntető Bíróság – Károlyi Bernát és 10 társa ügye I. r. Károlyi
Bernát védője (meghatalmazott) dr. Szelecsényi Andor. II. r. Csorba Béla (1914) védője dr. Fischer Egon (megh.). III. r. Krasznay Béla (1894) védője dr. Kemény Győző (megh.). IV. r. Berthy János (1889) védője dr. Vicián Károly (megh.). V. r. Ongjerth Richárd (1895) védője dr. Gaszt István (megh.). VI. r. Légrádi József (1914) védője dr. Farkas Endre (megh.). VII. r. dr. Goll Andrásné Frick Jolán (1896) védője dr. Simon András (megh.). VIII. r. özv. Nagy Gáborné Csorba Sára (1917) védője dr. Fischer Egon (megh.). IX. r. dr. Molnár Gyula (1910) védője dr. Geszt István (megh.). X. r. dr. Virai Károly (1905) védője dr.Varanai István (kirendelt). XI. r. Radványi Tibor (1916) védője dr.Varanai István (megh.).
 A budapesti államügyészség vádirata 1950. áü. 31409/3 sz. alatt – 1950. márc. 28. A vádiratot dr. Alapy Gyula az államügyészség elnöke és dr. Avar Jenő államügyész írta alá.
Alapy Gyula (1911–1972) 1941-ben a Gyulai Járásbíróságon kezdte „magyarországi” jogi pályafutását, 1945-ben Győrött népügyész, a helyi népügyészség vezetője. 1948. június 28. és 1956 májusa között a Budapesti Államügyészség vezetője. Felmentése után megbízták az Országos Kriminalisztikai Intézet megszervezésével. Ezt hagyta félbe, miután a kormány visszavonta megbízását, 1957. december 3-án. A legkiemelkedőbb törvénysértő perekben képviselte a vádat. A Magyar Villamos Művek Tröszt jogi osztályának jogtanácsosa lett, felmérte helyzetét – amint fogalmazta – „nem vagyok kirakatba való”.
Avar Jenő (1916–2004): 1939-től vármegyei aljegyző. Esztergomban, Sopronban népügyész 1945 júniusától, majd Budapesten 1947-től. A Budapesti Államügyészségen 1949 júliusa és 1954. június 15. között, majd ezt követően a Legfőbb Ügyészségen dolgozott. A fővárosi főügyész helyettese volt 1955. október 1. és 1956. december 5. között. Ismét a Legfőbb Ügyészségen teljesített szolgálatot 1958. január 12-éig. Innen visszahelyezték ugyancsak főügyész-helyettesnek a Fővárosi Főügyészséghez, állását 1962. szeptember 15-ig töltötte be. A törvénysértő perekben való részvétele miatt eltávolították, az Országos Kriminalisztikai Intézetben csoportvezetőként dolgozott nyugállományba vonulásáig, 1977. június 30-ig.
Molnár Erik (1894. dec. 6. Újvidék–1966. aug. 6., Budapest): jogász, történész, kommunista politikus. 1944. dec. 22.–1948. szept. 26. között különböző miniszteri tárcákat vezetett. 1948. szept. 10-től 1949. szept. 26-ig nagykövet volt a Szovjetunióban. Igazságügy-miniszter 1950. júl. 17.–1952. nov. 14., valamint 1953. okt. 30.–1956. okt. 31. között. 1953. júl. 24-től 1954. okt. 30.-ig a Legfelsőbb Bíróság elnöke. 1956-ot követően – 1966-ig – az MTA Történettudományi Intézetének igazgatója.
Iratok az igazságszolgáltatás történetéhez (továbbiakban: Iratok) 3. Szerk.: Horváth Ibolya, Solt Pál, Szabó Győző, Zanathy János, Zinner Tibor. p. 322–324. 1950. nov.16.
Vö.: Szakács Sándor – Zinner Tibor: A háború „megváltozott természete” Adatok és adalékok, tények összefüggések 1944 – 1948 Bp. 1997 p.381 – 387.A Budapesti Népbíróság Nb.XII.3269/1948 sz. ügyében a perújítási nyomozásban tisztázódott (Legfőbb Ügyészség Nyom.19060/1989, hogy baleset és nem gyilkosság történt. .
Szakács - Zinner: A háború ..387-389. Vö. még: Lénárd Ödön: Erő az erőtlenségben Márton Áron kiadó Bp.1994 és Lénárd Ödön – Tímár Ágnes – Szabó Gyula – Soós Viktor Attila: Utak és útvesztők Kairosz Bp. 2006
Gergely Jenő – Izsák Lajos: A Mindszenty - per (Bp.1989), Kahler Frigyes: A főcsapás iránya: Esztergom – Mindszenty bíboros pere (Don Bosco 1998), Gergely Jenő: A Mindszenty per Kossuth kiadó Bp. 2001
 Jankó Péter dr. (1907. aug. 20. Pápa - 1955. szept. 15 Budapest) bírói pályáját Budapesti Népbíróságon kezdte (1945. máj. 9. – 1948. jan.28.). 1946. febr.13-tól a Budapesti Népbíróság másodelnöke. Több nagy horderejű koncepciós perben járt el (Testvéri Magyar közösség, Kovács Béla – ügy stb.). Már a NOT – nál tárgyalt, de a Rajk –per tárgyalására visszament as Budapesti Népbírósághoz. 1949-nov. 2-től a Legfelsőbb Bíróság bírája. 1950-okt. 16-tól másodelnökként (elnök hiányában) – haláláig – irányította a Legfelsőbb Bíróságot. Önkezével vetett végett életének.
NOT. I. 1687/1949/22
Pétery József [Petró József] (1890 – 1967) egri egyházmegyés pap. 1942-1967 között a váci egyházmegye püspöke. A politikai rendőrség 1953. -tól haláláig házi őrizetben tartotta Hejcén.
Shvoy Lajos (1879. márc. 9. Budapest – 1968. jan.21. Székesfehérvár) 1901. júl 13-án szentelték pappá Esztergomban. Hittanár Budapesten. A Regnum Marianum templom plébánosa.1927.-től székesfehérvári püspök .1944-ben a nyilasok letartóztatták, Sopronkőhidán Mindszenty rabtársa. A kommunista diktatúra alatt sem hajlott kompromisszumokra.
Hamvas Endre (1890. febr.27 Piszke – 1970. ápr.3. Kalocsa) Az Esztergomban végzett gimnáziumi évek (1901-1909) után Bécsben folytatta egyetemi tanulmányait a teológiai karon, mint a Pázmáneum növendéke. 1913-ban pappá szentelték Segédlelkész Naszvadon, majd 1916. szeptemberétől intézeti lelkész a Notre Dame de Sion leánynevelő intézetben (Budapest). 1928. szeptemberétől teológiai tanár (morális) és spirituális az Esztergomi Érseki Papnevelő Intézetben. 1930. szeptemberétől érseki titkár és szentszéki jegyző. 1931-ben XI. Pius pápa pápai kamarás címmel tüntette ki. 1936-ban protonotárius kanonokká és irodaigazgatóvá nevezte ki, majd 1940. július 1- től budapesti érseki helynök. 1944. március 7-én XII. Pius pápa csanádi püspökké nevezte ki- Serédi Jusztinián hercegprímás március 25-én szentelte püspökké. Püspökként elítélte a zsidók üldözését. 1951 és 1956 között az esztergomi főegyházmegye apostoli adminisztrátora. 1961- 1968-ig a püspökkari konferencia elnöke. Grősz József kalocsai érsek halála után 1964. szept. 15-től VI. Pál pápa kalocsai érsekké nevezte ki. Az Országos Béketanács Katolikus Bizottságának elnöke és az Opus Pacis díszelnöke. 1969. januárjában vonult nyugalomba
Papp Kálmán (1886. febr. 28. Sopron – 1966. júl. 28 Sopron) Gimnáziumi tanulmányait Sopronban és Győrben végezte. A győri szeminárium elvégzése után1908. jún.29-én szentelték pappá. Kápláni ideje alatt hittanár Győrben (1912), majd tábori lelkész (1914) a háború végéig, amikor is újból a győri hittanári tisztséget töltötte be. 1920-tól plébános. 1925-től soproni plébániát és kanonoki tisztet kapott. 1925- ben megkapta a címzetes poki préposti rangot is. Kerületi esperes és tanfelügyelő (1916). 1933- ban XI. Pius pápaprelátussá nevezte ki. Püspöki kinevezést XII. Piustól kapott (1946. máj. 3.)
B.III. 001250/1951/2 sz. jegyzőkönyv. p.2.
1950. jún. 19. MOL. M-KS-276-65 őe. Rákosi-titkárság iratai. p. 68–69.
Ordass Lajos [Wolf Lajos] (1901. febr. 6. Torzsa – 1978. aug.14. Budapest) evangélikus püspök. 1924-ben avatták lelkésszé. 1931 -1941 között Cegléden, majd Kelenföldön lelkész. 1939- ben a Bányai Egyházkerület lelkészegyesület elnöke. Részt vett az üldözött zsidók mentésében. 1945 augusztusában a Bányai Egyházkerület püspöke lett. Tiltakozott az iskolák államosítása ellen. 1948 szeptemberében letartóztatták és koncepciós perben 2 évi szabadságvesztésre, ítélték. 1950-ben állami nyomásra az egyházi fegyelmi bizottság megfosztotta püspöki tisztségétől. 1956. október 31-én a Déli Egyházkerület püspöke. 1958 júniusában eltávolították. Visszavonult a közélettől. 1990 –ben és 1995-ben teljes jogi egy egyházjogi rehabilitációban részült. Vö.még: Szakács – Zinner: A háború…p.422-424
Ravasz László (1882. szept.29 Bánffyhunyad – 1975. aug. 6. Budapest) református püspök. Kolozsváron és Berlinben tanult teológiát és bölcsészetet. A Kolozsvári Teológiai Akadémia tanára (1909-1921) Budapesten a Kálvin téri egyházközség lelkésze (1921-től) és a Dunamelléki Református egyházkerület püspöke. Felsőházi tag (1927 – 1944). Fellépett az un. 3. zsidótörvény ellen. 1944-től az üldözött zsidók védelmére tett intézkedéseket. Több református lap szerkesztője és számos írás szerzője. 1948. április 30.—án az államhatalom lemondatja püspöki tisztségéről. 1956. nov. 1-én átveszi a Dunamelléki Egyházkerület püspökségét, 1957-ben visszavonulásra kényszerítették. A Magyar Tudományos Akadémia tagja (1925 -1949), az Akadémia másodelnöke (1937 – 1940). Akadémiai tagságát 1989-ben visszaállították.
 MOL SZT XIX. A-21-s.3.d.
Szántó Konrád: Az 1956.-os forradalom és a katolikus egyház. Miskolc Szt. Maximilián 1993 p.134-142.
Kenyeres Lajos (1908-1957) tiszavárkonyi plébánost 1957, február 28-án - mert nem volt hajlandó feladni a hitoktatást – Vezsenyéről hazatérve a Tisza gátján hét karhatalmista megtámadta és agyonverte, majd Fekete János rendőr tarkón lőtte.
Brenner János (1931. dec.27 Szombathely – 1957. dec.7 Zsida) Szombathelyen a premontrei gimnáziumban érettségizett. 1950. aug.-ban Zircen novícius, de a rend feloszlatása miatt októberben el kellett hagyni a rendházat. 1955-benSzombathelyen szentelték pappá, majd segédlelkészi kinevezést kapott Rábakethelyre. Eredményes ifjúsági munkája miatt az ÁEH el akarta helyeztetni, s mert nem fogadta el merényletet kíséreltek meg ellene. Ezt követően a továbbra is állomáshelyén maradó Brenner Jánost éjszaka a plébániáról beteghez hívták, s út közben meggyilkolták.
Részletesen vö.: Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete Életrajz és névmutató Soós Viktor Attila Brenner János Emlékhely Alapítvány 2005
Kahler: II/5-ös Történelmi Olvasókönyv p149-166 Vö.még: Kahler Frigyes: III/III- as történelmi olvasókönyv 3. Kairosz Bp. 2005 p.11 – 64, 85 – 183 és Kiszely Gábor: Állambiztonság 1956-1990 Korona Bp.2001 p.97-143.
Ennek eredményeként számolnak be Papp Kálmán püspök és Lányi János kanonok és társai meghurcolásáról,.a Budapesti Központi Szemináriumból tanárok és nagyszámú, 90 fő -hallgató eltávolításáról Kahler: II/5-ös Történelmi Olvasókönyv p.193 -206. Vö. még: Kálmán Peregrin, Püspökkari dokumentumok Grősz József hagyatékából (1956-57) c. kötet bevezető tanulmánya
Miklós József dr. (1889. jan.22 Veszprém – 1964. máj.22 Budapest)1912.máj.27-én szentelték pappá. Serédi Jusztinién bíboros hercegprímás az AC Szociális és Karitatív Osztálytanácsosává nevezte ki. Kánonjogból doktorált (1927). 1940- től az ösküi egyházközség plébánosa.
Szabó Csaba - Soós Viktor Attila: „Világosság”. Az Állami Egyházügyi Hivatal és a hírszerzés tevékenysége a katolikus egyház ellen Új Ember Kiadó – Lénárd Ödön Közhasznú Alapítvány Bp. 2006 Vö.: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) III/I Csoportfőnökség és jogelődei. Rezidentúra dossziék. „Világosság” rezidentúra dosszié.
Szabó Csaba: A Szentszék és a Magyar Népköztársaság kapcsolatai a hatvanas években Magyar Országos Levéltár Bp.2005 p.1-507. Vö.még: Balogh Margit: Egyház és egyházpolitika a Kádár Korszakban in: Eszmélet 34. 1997 p.69 -79. Kahler Frigyes: III/III- as történelmi olvasókönyv 3. Kairosz Bp. 2005 p.11 – 64, 85 – 183.
ÁBTL O- 122147/1-10
ÁBTL O- 12202/1-10
Katona Nándor (1930. jan. 12 Szeged – 1996. márc. 17.)A teológiai tanulmányait Szegeden végezte 1948 – 1953 között. Pappá szentelése (1953. jún.7) után Domaszéken káplán, majd Mezőkovácsházán (1956-től), és Szegeden a Szt. József templomban (1958-tól) káplán. 1963 –ban Kaszaperen lelkész. 1964-es elítélése és szabadulása után Batonyán (1965-től), majd 1969-től Szeged Belvárosi Plébánián káplán. 1977-től Tiszaszigeten plébános. 1982-ben kinevezi a püspök számvevő gondnokká. 1985-től Újszegeden káplán, társplébános – 1988-tól plébános. 1990-től általános püspöki helynök. 1989 – 1995 között a Szegedi Katolikus Tudósító felelős kiadója.
Csizmazia Rezső (Rudolf) (1922. márc.7. ér – 2005. dec.31 Pannonhalma) 1946-ban jezsuita novíciusként lépett a rendbe Szegeden. A rend feloszlatása miatt Hamvas Endre püspök, mint egyházmegyés papot szentelte fel 1951. máj.19.-én.Apátfalván segédlelkész, majd a szegedi Szt. József (jezsuita) templomba helyezték.1957-ben többször letartóztatták. 1958-ban megyéspüspöke Makóra, majd 1960-ban Mezőkovácsházára, később Tótkomlósra helyezte. Rendőrségi megfigyelését a Békés megyei politikai osztály vette át. Csorváson, Balástyán, Kövegyen, Pusztaföldváron volt lelkész. 1983 –tól szülőfalujában szolgált.
Havass Géza (1913. aug.26. Budapest – 2001. máj. 21 Szeged) budapesti cisztereknél érettségizett, majd joghallgató 1832-től Budapesten. 1933-ban a szegedi hittudományi főiskolán teológus. 1938. máj.1.-én szentelték pappá. Csanádpalotán, Makó –Újvárosban és Szeged Felsőközpontban káplán. 1942 jan.1 től püspöki szertartó, hittanár. 1943 -1949-ig püspöki titkár. Mindszenty letartóztatása utón megkísérelte a politikai rendőrség beszervezni ügynöki feladatokra, de visszautasította az ajánlatot. Letáróztatták, majd szabadlábra helyezték, de távoznia kellett az egyházmegyéből.- Budapestre távozott, a Szt. Imre plébánia kisegítő káplánja lett, majd több budapesti plébánián szolgált, a fiatalok hitoktatásával és nevelésével foglalkozott. 1957. februárjában ismét Szegeden egyházmegyei számvevő. 1961. febr.6-án letartóztatták. Öt és félévi büntetését Márianosztrán töltötte. Az 1965. ápr.4.-én kihirdetett közkegyelemmel szabadult. A szegedi dóm kisegítő lelkésze. Majd 1968 szeptemberétől 1988 őszi nyugdíjazásáig újszegedi plébános és börtönlelkész.
ÁBTL O – 14846/4 p.200
 MSZMP KB 1989. júl. 28-i ülése. „Állásfoglalás -tervezet: az MSZMP viszonya a valláshoz és az egyházakhoz: javaslat a lelkiismereti szabadság elveire” in: A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei 2. szerk.: S. Kosztricz Anna, Lakos János, Némethné Vágyi Karola, Sós László, T. Varga György (Bp.1993) p.1404-1405.
 
http://www.kommunizmusbunei.hu/publikaciok/vall%C3%A1s%C3%BCld%C3%B6z%C3%A9s-kommunista-p%C3%A1rt%C3%A1llamban-avagy-koncepci%C3%B3s-perek-magyarorsz%C3%A1gon-katolikus-eg
 

Szabolcska Mihály
Uram, maradj velünk!

          

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912 - 1988 - 2019
31 éve halt meg

 
Garai Gábor Jókedvet adj

Garai Gábor: Jókedvet adj

                  ennyi kell, semmi más

   Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
   A többivel megbirkózom magam.
   Akkor a többi nem is érdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
   nem kell más, csak ez az egy oltalom,
   még magányom kiváltsága se kell,
   sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
   ha jókedvemből, önként tehetem;
   s fölszabadít újra a fegyelem,
   ha értelmét tudom és vállalom,
   s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdődő és folytatódó bolond
   kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
   ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963-2019
56 éve halt meg

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999 - 20 éve halt meg

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta nekünk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segítsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkán szerettük,

   Kikért szálltunk hősen, együtt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelkünknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformán raktuk a szépet

   Barátnak és ellenségnek,

   Mert muszáj.

 

   Egyformán s mindig csalódtunk,

   De hát ez már a mi dolgunk

   S jól van ez.

 

   S szebb dolog így meg nem halni

   S kínoztatván is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

WEÖRES SÁNDOR

A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát. 

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

Diplomás asztrológustól: A nyárra való tekintettel. Horoszkóp + 3 éves elõrejelzés 2000 Ft. a konzultáció ingyenes!Katt!    *****    Szeretted a Trónok Harcát? Ha Westeros lenyûgözött, akkor Aneliath sem okozhat csalódást - Csatlakozz! FRPG    *****    Unalmas a nyár? Szeretnél kikapcsolódni? Az írás a véredben van? Szeretnéd kiélni a vágyaidat? - CSATLAKOZZ - FRPG    *****    SZEREPJÁTÉK - Te ki leszel ebben a csavaros, mágiával, intrikával és hataloméhséggel fûszerezett olvasztótégelyben?    *****    A te szavazatodra is szükség van, kérlek szavazz a családi napos pályázatunkra. A fõoldalról a szövegre klikkelve...!    *****    A nyárra való tekintettel óriási akciót indítok.Születési horoszkóp + 3 éves elõrejelzés 2000 Ft.A konzultáció ingyenes!    *****    Ha diplomás asztrológustól szeretnél horoszkópot + 3 éves elõrejelzést,rendeld meg.Most minden megrendelés csak 2000 Ft    *****    "Eljött értünk a végzet, s keze nyomán milliók hulltak élettelenül a porba. Félelem bûze áradt szét." - SZEREPJÁTÉK    *****    "Néha a legrosszabb befejezések egyáltalán nem is befejezések." - Vámpírnaplók FRPG    *****    Szerepjáték &#8211; Csatlakozz közénk, és részese Te is a kalandoknak - FRPG    *****    Egy igazi hõs sem tudja magáról, hogy hõs. - Egy igazi hõs sem tudja magáról, hogy hõs.    *****    A horoszkóp a lélek tükre, most nagyon kedvezõ nyári lehetõség, akcióra van lehetõséged, használd ki. Várlak az oldalon!    *****    BOOKISLAND - könyvajánlók, ahol a könyvek életre kelnek - BOOKISLAND    *****    Megnyitottunk. Magyarország jelenleg talán egyetlen rajongói oldala a népszerû Holnap Legendái sorozatról. Nézz be.    *****    ANELIATH - egy középkori világ - fórumos szerepjáték    *****    ANELIATH - varázslat és sárkányvér - szerepjáték - ANELIATH - varázslat és sárkányvér - szerepjáték    *****    &#9819; ANELIATH &#9737; varázslat és sárkányvér - szerepjáték - &#9819; ANELIATH &#9737; varázslat és sárkányvér - szerepjáték    *****    DIGIMON DIGITAL Monsters a digimonok rád várnak, kattints látogass meg minket!!!! A legjobb a íme a világon!    *****    >> Nézz be a "THE 100" (A visszatérõk) címû sorozattal foglalkozó lapra! Információk, érdekességek, interjúk, képek! <<    *****    A horoszkóp olyan lehetõségeket mutat,amire nem is gondoltál,a konzultáció során mindenre választ kapsz teljesen ingyen!