Istentiszteleti meg�jul�s a magyar reform�ci�ban

(Az 1974. �vi egyh�zt�rt�neti szaktanfolyamon elhangzott el�ad�s, jelent�sen kib�v�tve.

Gazdag kort�rsi irodalma van magyar nyelven is a reform�ci�val kapcsolatos t�m�knak. Sokan �s sz�p eredm�nnyel kutatj�k, hogy a k�z�pkor v�g�nek t�rsadalmi �s m�vel�d�si t�rekv�sei mik�nt k�sz�tett�k: el� a nagy egyh�zt�rt�neti esem�nyt. Vizsg�lj�k, hogy mit nyertek vagy vesztettek a reform�ci� k�zbej�tt�vel az olyan mozgalmak, mint a v�rosi jobb�gyok�, a polg�rok� �s az als�paps�g�, tov�bb� hogy mik�nt hatott a vall�si meg�jul�s az �r�s �s olvas�s elterjed�s�re, a nemzeti nyelv t�rfoglal�s�ra, a k�lt�szetre, a zen�re, a vele �sszefon�d�, majd �jra sz�tv�l� humanizmusra, a term�szettudom�nyos �rdekl�d�s kezdeteire stb.

Ha most m�gis az istentisztelet reform�ci�j�t fogjuk szem�gyre venni mint a magyar reform�ci� legfontosabb elem�t, annak oka nem puszt�n abban rejlik, hogy szaktanfolyamunknak az �sszefoglal� t�m�ja a magyar- reform�tus istentisztelet m�ltja. Enn�l nagyobb szerepet j�tszik egy m�sik ok, m�gpedig egyszer�en az, hogy a magyar reform�ci� helyes �s pontos megismer�s�re t�reksz�nk. Csak ha a maga legbens�bb mivolt�ban �s t�rekv�s�ben �rtj�k a magyar reform�ci�t, akkor tudjuk mindazt az egyebet is, ami vele �sszef�gg�tt, helyesen l�tni �s a maga hely�re tenni. Az el�bb eml�tett szabads�gt�rekv�sek, a parasztok�, a v�rosi polg�rs�g� �s a plebejusok�, azals�paps�g�, s�t a m�velts�g �s a vagyon olyan kiv�lts�gosainak feszeng�sei is a sz�k�s viszonyok k�z�tt, mint a humanist�k j� r�sz�nek �s sok f�ldes�rnak, azaz a kor valamennyi el�gedetlens�ge n�lunk is �pp�gy megtal�lhat� volt, mint a kereszty�n Eur�p�ban b�rhol. A t�rsadalom kifejezetten egyh�zi �rz�s�, az egyh�z�rt felel�ss�get v�llal� tagjai azonban els�sorban az istentisztelet elesett �llapot�n akartak: v�ltoztatni. S�t t�volr�l sem tekintett�l: ezt a k�rd�st egyh�zi bel�gynek, hanem az eg�sz t�rsadalom, az eg�sz erk�lcsi �let szemsz�g�b�l n�zt�l:, �s �gy s�rgett�k a meg�jul�st.

Ismeretes. hogy m�r az el�reform�torok: heves b�r�latait is f�leg az istentisztelet elkorcsosod�sa v�ltotta ki. Annak t�kr�ben szeml�lt�k az egyh�zi roml�s eg�sz�t. Ugyanez �llap�that� meg Lutherr�l �s Zwinglir�l is. Haz�nkban a b�r�latot �s a megbotr�nkoz�st k�t k�r�lm�ny siettette �s m�ly�tette el. Az egyik helyi k�zels�g�nk az ortodoxi�hoz, a Balk�n bogumiljaihoz, majd a huszitizmushoz, ami �sszehasonl�t�sokra ny�jtott lehet�s�get. A m�sik az a rettenetes roml�s, ami ha z�nkat 1526-ban Moh�ccsal, majd 1541-ben Buda elfoglal�s�val �s a t�r�k v�gleges berendezke d�s�vel �rte. A kett�s kir�lys�g siralmas k�r�lm�nyei, az orsz�g �s a n�p pusztul�sa, az erk�lcsi �llapotok megroml�sa sokak szem�ben az istentiszteletnek �s �ltala az egyh�znak �s a n�pnek meg�jul�s�t jel�lte ki legs�rg�sebb feladatk�nt, amely k�ls� er�k �s eszk�z�k n�lk�l is v�gbe-mehet. Ezek a kifejezetten egyh�zi �rz�s� emberek nem egyetlen oszt�lyb�l vagy r�tegb�l ker�-ltek ki, m�gis t�ls�lyban voltak soraikban az als�paps�gnak, a v�rosi �s mez�v�rosi polg�rs�gnak tanultabb �s sz�lesebb l�t�k�r� tagjai, tov�bb� k�l�n�s m�rt�kben a Ferenc-rend obszerv�ns �g�nak sz�mos szerzetese.

A r�mai egyh�z k�z�pkori istentisztelet�nek kialakul�sa �s annak megokol�sa

Az istentisztelet a k�z�pkor folyam�n nem v�letlen�l lett olyann�, amilyenn� lett, �s nem puszt�n b�n�k halmazatak�nt. A n�pv�ndorl�s lassan-lassan leteleped� pog�ny t�rzseinek kereszty�nn� t�tele olyan �ri�si t�rt�neti feladat volt, amely megk�vetelte egy centralisztikus szervezet kialak�t�s�t, tov�bb� a pog�ny vall�sokkal val� eredm�nyes verseny �rdek�ben a transzcendenst realisztikusan megjelen�t� mis�t nagy f�nnyel, pomp�val �s azzal a tekint�llyel egy�tt, ami abb�l a kl�rusra �radt, �s megk�vetelte v�g�l a sok fejletlen t�rzsi idi�ma helyett az egyh�znak nemzetek feletti nyelv�n celebr�lt istentiszteletet. A r�mai egyh�z megalkotta az ilyen istentisztelet indokol�s�t is. E szerint1 az istentisztelet rendel-tet�se kett�s, de a kett� k�z�l az els� a felt�tlen�l „k�teles �s hivatalos", a m�sikat rangsorban messze megel�z�. Ez az els� c�l az egyh�z h�dolata Isten sz�ne el�tt. Az els� c�lt szolg�lja a mise�ldozat a liturgikus im�k keret�ben. A szertart�s minden szav�t egyh�zi t�rv�ny szab�lyozza (Codex iuris canonici. 1257. k�non: Unius Apostolicae Sedis est tum sacram ordinare liturgiam, tum liturgicos libris). Az istentisztelet m�sodik c�lja seg�ts�gny�jt�s a h�veknek ahhoz, hogy „szem�lyes istentiszteletet" is tudjanak tartani, term�szetesen az �ltaluk �rtett nyelven. E m�sodik c�l eszk�zei a n�p nyelv�n �nekelt himnuszok, lit�ni�k, passi�i �nekek �s k�l�n�sen a pr�dik�ci�. A kultusz e m�sodik r�sze laz�bban meghat�rozott, mint az els� �s al� volt vetve az id�k v�ltoz�sainak, hol nagyobb teret nyert, hol csaknem kiszorult a k�z�pkori kultuszb�l. Az egyh�zi �v �s a perilkop�k szab�lyozt�k, b�r a pr�dik�ci� lehetett a katekizmus darabjainak magyar�zata is.

Annak az �nmag�ban helyes t�rekv�snek a pal�stja m�g�tt, hogy az egyh�z els� renden Isten dics��t�se c�lj�b�l van a f�ld�n, teh�t hogy az istentiszteletnek meg kell kapnia mindazt az �nnep�lyess�get, ami emberileg lehets�ges, j�l elf�rt, s�t d�nt� mot�vumm� lett az a k�z�pkor elej�n m�g nagyon is �rthet� t�rekv�s, hogy a kl�rus kiemelje saj�t t�rsadalmi fontoss�g�t �s biztos�tsa befoly�s�t.

A reform�ci� �tl�tott a mise k�r�li sz�vev�nyen, �s a k�z�pkori istentisztelet m�sodik c�lj�t tette az els� helyre. A reform�torok: �gy gondolkoztak, hogy Istent az emberek akkor tisztelik igaz�n, ha a Krisztusr�l sz�l� ig�t hallva hitre jutnak, k�z�ss�g�k t�mad Krisztussal �s egym�ssal, �s meg-�jult sz�vb�l �ldj�k Istent k�z�s im�ds�gukkal �s cselekedeteikkel. Istent a hitben egys�gre jutott �s a k�zhaszn� szolg�latban Ur�t k�vet� gy�lekezet dics�ri a legteljesebben mind a templomban, mind az �letben. Az ilyen istentiszteletnek l�tes�t� eszk�ze az igehirdet�s. Egy ilyen elk�pzel�ssel �sszehasonl�tva azonnal kit�nt, hogy a r�mai egyh�z istentisztelet�t a n�p a latin miatt nem �rti, annak szem�lyi �s t�rgyi kell�kei viszont igen sokba ker�lnek. �gy �llt el� az a helyzet, hogy Luther vagy Zwingli. Ozorai vagy Szegedi Kis Istv�n teljes egyet�rt�sben azt �lla-p�totta meg, hogy az istentisztelet c�m�n a r�mai egyh�z rengeteg p�nzt k�vetel a n�pt�l, de keveset vagy semmit sem ad �rte. A reform�torok �ltal megtiszt�tott istentisztelet k�z�ppontj�ba az evang�lium buzg� �s avatott hirdet�se ker�lt. A b�nvall�, h�laad� �s k�ny�rg� im�ds�g, a gy�le-kezet �neke �s adakoz�sa mind az evang�lium k�r� csoportosult mint annak egy-egy mozzanata �s hat�sa. A lelkip�sztor �s a v�nek legf�bb gondj�v� t�tetett, hogy a gy�lekezetnek mindenki �ltal �rthet� form�ban pr�dik�lj�k az Isten ig�j�t, a most m�r f�l�slegesnek �t�lt cerem�ni�k, k�ls�s�-gek �s k�lts�gek mell�z�s�vel. A k�t szents�get is, amelyet a h�tb�l megtartottak, az igehirdet�s egy v�ltozat�nak, a Krisztussal k�z�ss�gre jut�s Krisztus rendelte saj�tos eszk�z�nek tekintett�k, nem pedig a paps�g kez�ben lev� m�gikus csodat�telnek, mint r�gebben.

Sajn�latos, hogy a bek�vetkez� sz�zadok folyam�n a reform�ci� t�bora nem tudott egys�gre jutni az istentisztelet �talak�t�s�nak k�rd�s�ben, s�t ez lett k�zt�k az egyik legszembet�n�bb k�l�nbs�g. Az un. liturgiai mozgalomban a protest�nsok egy r�sze egyenesen. az istentisztelet k�z�pkorias form�inak feleleven�t�se fel� vett ir�nyt. Ugyanilyen saj�ts�gos, hogy viszont a r�mai egyh�z a k�zelebbi m�ltban helyt kezdett adni annak a helyes felfog�snak, hogy az istentisztelet feladat�t a kl�rus nem veheti eg�szen mag�ra, hanem annak v�gz�s�re Isten eg�sz n�pe hivatott, persze a kl�rus vezet�s�vel. Ez�rt a honi idi�m�t tett�k �s teszik az istentisztelet nyelv�v�, �s az �ldoz�pap nem h�ttal a n�pnek, hanem azzal szembefordulva, annak k�zrem�k�d�s�re sz�m�tva mutatja be a mis�t.

A Biblia szerepe

A Bibli�nak arra a szerep�re kell m�g r�mutatni, amit a k�z�pkor folyam�n is bet�lt�tt. Mindig is ott �llv�n a mise latin sz�vegei. a szertart�sok �s a szimb�lumok m�g�tt, id�k folyam�n egyre jobban�t�t�tt a szertart�sok �s az idegen nyelv vastag k�nt�s�n. M�gpedig �ppen abban a m�rt�kben, amint az �vsz�zados nevel�munka rem�nyek�nt a n�pv�ndorl�s t�rzsei lassan-lassan a keresz-ty�n kult�ra n�peiv� szel�d�ltek. Amilyen m�rt�kben a Szent�r�s �t�t�tt a hivatalos kultuszon, olyan m�rt�kben t�madt egyre nagyobb lelki �hs�g. Ennek csillap�t�s�ra fejl�dtek ki az eml�tett form�k, a n�p nyelv�n �nekelt himnuszok �s egy�b recit�lt templomi sz�vegek, tov�bb� az �kor egyh�z�ban m�r teljes polg�rjogot szerzett egyh�zi m�faj, a pr�dik�ci�. Valami l�ncreakci�-f�le ment v�gbe. A pr�dik�ci�, a lelki �hs�g jele �s csillap�t�ja, tov�bb vitte el�re a hallgat�kat. akik a meg�zlelt lelki eledelb�l azut�n egyre t�bbet �s t�bbet akartak, egyre ink�bb az evang�liumok �s az apostolok tan�t�s�nak megfelel�t. Wald �s az albigensek a tiszta �s k�z�rthet� evang�lium ut�ni �hs�g�kben elmentek a szepar�ci�ig. A visszat�r�t�s�kre vagy elszigetel�-s�kre megindult er�fesz�t�sek viszont megk�vetelt�k - ak�rcsak k�s�bb P�zm�ny �s az ellenreform�ci� kor�ban - a n�pi nyelv� pr�dik�ci� alkalmaz�s�t, s�t hogy abban meggy�z�sre alkalmas �rveket lehessen felvonultatni, bibliai alapok felt�r�s�t is.
Ilyen munk�kra a k�z�pkorban a kev�ssel azel�tt megalakult koldul� rendeket h�vt�k el, a Dominik�nusokat �s a francisk�nusokat. K�l�n�sen ez ut�bbi rendnek amaz �jabb �s �jabb kirajz�sai, amelyek megkis�relt�k szigor�an megtartani Assisi Ferenc p�ld�j�t �s szab�lyait, az un. obszerv�nsok, vittek be sokat a Szent�r�s szoci�letikai tan�t�saib�l a n�p k�z�.

Az obszerv�nsok

Az obszerv�ns n�v a fratres strictioris observantiae elnevez�s r�vid�t�se. Az obszerv�nsok n�lunk is hosszas bels� rendi harcok ut�n �s csak 1517- ben szerezt�k meg �n�ll�s�gukat az �n. konventu�lis ferencesekt�l. Ezek ett�l kezdve mari�nusoknak nevezt�k magukat, m�g az obszerv�nsok szalvatori�nusoknak. A k�t csoport k�z�tt a f� k�l�nbs�get a szeg�nys�gi fogadalom megtart�s�nak m�rt�ke k�r�li �ll�sfoglal�s okozta. A konventu�lisok vagy mari�nusok elfogadtak �vj�rad�kszer� rendszeres juttat�st, s�t birtokot is, de hogy a vagyontalans�g l�tszat�t fenntarts�k, a kolostor vagyon�t egy vil�gi, puszt�n harmadrendi konfr�terrel kezeltett�k. Az obszerv�nsok viszont - am�g �k is ki nem eszeltek k�nyelmesebb m�dszereket – naponta k�regett�k �ssze kenyer�ket, teh�t mozg�konyabbak �s munk�sabbak voltak amazokn�l.2

Hitsz�nokokat a rend mindk�t �ga sz�p sz�mban nevelt, m�r csak a n�p adakoz� kedv�nek fokoz�s�ra is. Nem puszt�n a rendh�zakban laktak ilyenek, de a rend kik�lcs�n�zte �ket egy-egy f�ldes�r udvari k�pl�nj�ul, a p�sp�k vagy a pl�b�nosok passi�i sz�nok�ul, s�t hadvez�rek is k�rtek �s kaptak obszerv�ns t�bori pr�dik�torokat a n�p lelkes�t�s�re, hogy a n�p �lljon ellent a t�r�knek, vagy jelentkezz�k keresztes vit�znek, �s hogy jelen legyenek gy�ntat�k a h�bor�ban �s a hal�l el�tti percekben.3

Sz�cs Jen� helyesen �llap�totta meg, hogy „a v�ls�gba jutott �s boml�f�lben lev� k�z�pkori vil�g k�sz�tette el� mindazt, minek a XVI. sz�zad k�zepe k�r�l Magyarorsz�gon a reform�ci� lesz az adekv�t kifejez�je �s �sszegez�je."4 Ugyan� kimutatta azt is, hogy f�leg obszerv�ns ferencesek terjesztett�k azokat a sz�ci�letikai eszm�ket, amelyek mind D�zsa Gy�rgy h�bor�j�t, mind a reform�ci�t el�k�sz�tett�k. B�r az obszerv�nsok legtekint�lyesebbjei, Temesv�ri Pelb�rt vagy Laskai Osv�t t�volr�l sem akart�k megv�ltoztatni a fenn�ll� t�rsadalmi rendet, hiszen c�ljuk nem volt t�bb, mint a hatalmasok �s j�m�d�ak lelkiismeret�nek felr�z�sa, m�gis az �ltaluk hirdetett eszm�k - mint annyiszor a t�rt�nelem folyam�n - saj�t p�lyajukra t�rtek. Melyek voltak ezek az eszm�k? 1. A teremt�s rendje szerint minden ember egyenl�. 2. Ha m�gis van fels�s�g, ennek az a j� oka �s Istent�l rendelt feladata, hogy szolg�lja a k�z�ss�get, v�dje az �letet, a b�kess�get, tartsa �s tartassa be az Isten t�rv�ny�t. 3. A mostani urak azonban vissza�lnek hatalmukkal �s jobb�gyaikat jogtalan �s elhordozhatatlan terhekkel nyomor�tj�k. 4. Az ilyen urak, mint tolvajok �s rabl�k, �r�k b�nben leledzenek. Alattval�ik nem k�telesek nekik engedelmeskedni, ad�t fizetni.5.

Laskai Osv�t (+1511) m�r a reform�torok el�tt hirdette, hogy a t�r�k Istennek meg�rdemelt b�ntet�se a kereszty�ns�gen.6 A magyar szentekr�l sz�l� besz�deiben (1497) �pp�gy szerves egys�gben l�tta a nemzetet �s az erk�lcs�t, mint az �sz�vets�g vagy a reform�torok. D�zsa Gy�rgy cegl�di besz�d�ben, annak egyik vari�nsa szerint.7 megvallotta, hogy t�rsadalmi n�zeteit ifj�kor�ban az obszerv�ns ferencesek pr�dik�ci�i form�lt�k. M�g megeml�tj�k, mint nem l�nyegtelent, hogy a magyar obszerv�nsok a rendnek nem a n�met, hanem az olasz csoportj�hoz tartoztak. It�lia el�bb j�rt a t�rsadalmi fejl�d�sben, mint N�metorsz�g. Laskai Osv�t rendj�nek j� n�h�ny nagy k�ptalanj�n vett ott r�szt.8 Az olasz obszerv�nsok k�z�l ker�ltek ki a rend nagy egy�nis�gei, mint p�ld�ul a haz�nkban is eml�kezetes tev�kenys�get kifejt� Kapisztr�n J�nos �s Marchiai Jakab. Ezeknek �s tan�tv�nyaiknak munk�ja nem puszt�n eretnekt�r�t�sre, keresztes vit�zek toborz�s�ra �s lelki ir�ny�t�s�ra vonatkozott, de eleven �rz�k�k volt a szeg�ny emberek anyagi neh�zs�gei ir�nt is. �k alap�tott�k meg, k�l�n�sen Bernardino, ti Feltre, a v�rosok (Perugia 1462, Orvieto 1463) szeg�nynegyedeiben az els� z�logh�zakat mons pietatis n�ven. A dominik�nusok ez�rt is t�madt�k �ket. Felhozt�k, hogy a k�nonjogi tilalom ellen�re kamatot szednek. Az obszerv�nsok kitartottak z�logh�zaik mellett, �s azokat az 1515. �vi V. later�ni zsinat v�g�l is legaliz�lta.9 (Denzinger, 739).

Meg kell viszont �llap�tani - hogy t�l ne becs�lj�k szerep�ket -: az obszerv�nsok jelent�s�ge a XVI. sz�zad egyh�zt�rt�nete szempontj�b�l nem minden esetben pozit�v el�jel�. A sok j� mellett rosszat is tal�lunk n�luk. Nemcsak olyanok akadtak k�zt�k, akik csatlakoztak D�zsa mozgalm�hoz vagy a reform�ci�hoz, �s igen jelent�s t�mogat�st adtak mindkett�nek, hanem akadtak n�pes sereg�kben sz�p sz�mmal m�sok, akik h�s�gesen megmaradtak rendh�zaikban �s templomaikban, gondozt�k a r�gi egyh�z pl�b�nos n�lk�l maradt h�veit a t�r�k h�dolts�gban is, mint p�ld�ul Kecskem�ten vagy Gy�ngy�s�n; ism�t m�sok viszont negat�v szerepet j�tszottak, mert anyagiass�gukkal, a n�p hisz�kenys�g�nek kihaszn�l�s�val tov�bb fokozt�k a mor�lis roml�st. Szt�rai Mih�ly Az igaz paps�g tik�re c�m� dr�m�j�ban akkor is farkasoknak �s r�k�knak titul�lta ezeket, ha pr�dik�lnak. Az ut�bbiak mentalit�s�ra vet f�nyt az az �gyesked�s, amelyr�l Koll�nyi Ferenc sz�molt be. Az obszerv�nsok k�z�l is sz�mosan igyekeztek szabadulni a szupplik�ci�k terh�t�l �s megal�ztat�sait�l �gy, hogy sz�p diplom�val a kiszemelt f�ldbirtokosokat, gazdag polg�rokat, pl�b�nosokat szab�lyszer�en, de ink�bb szab�lyellenesen, rendj�k tiszteletbeli tagj�v� nyilv�n�tott�k, nem hi�ba sz�m�tva ezek rendszeres anyagi t�mogat�s�ra. A sok ilyen diploma k�z�l Koll�nyi k�zli az egyiknek egy jellemz� r�szlet�t.10 A negat�vabb magatart�sra vet f�nyt egy m�sik adat is. Noha az obszerv�ns rendi alkotm�ny szerint a vizit�ci� 6. pontjak�nt meg kellett vizsg�lni, vajon nem, szereztek-e be templomukba dr�ga egyh�zi szereket �s ruh�kat, ennek ellen�re egy 1534-ben t�nylegesen megtartott vizit�ci� sor�n a 6. pont helyett, amit egy�ltal�ban nem vizsg�ltak, az a m�sik szerepelt, hogy valamelyik bar�t nem viselte-e mag�t tiszteletlen�l el�lj�r�ja ir�nt.11

A pr�dik�l�st persze nem a koldul� szerzetesek tal�lt�k fel. Az �korban jelent�s szerepe volt, m�vel�inek sok munk�ja maradt fenn. A keleti orthodoxi�ban soha nem hi�nyzott a pr�dik�ci�. Els� �sszef�gg� nyelveml�k�nk, a Halotti Besz�d szint�n pr�dik�ci�, �s aligha az els� n�lunk a maga m�faj�ban. Nagy K�roly minta- pr�dik�ci�kat �ratott udvari teol�gusaival.12 A keresztes h�bor�k kora sz�mos nagy kereszty�n igehirdet�t ismert.13 M�gis a koldul� rendek igehirdet� tev�kenys�ge sz�les�tette ki a pr�dik�ci� �tj�t a t�megek fel�, megh�d�tva, ha nem is egyenletes �s megszak�t�s n�lk�li menetben, a v�rosi pl�b�niai templomok sz�sz�keit is.

Temesv�ri Pelb�rt

� volt az els� a magyar egyh�zi �r�k sor�ban, akinek m�veit k�lf�ld�n kiad�sok hossz� sorozataiban publik�lt�k. Erk�lcsi t�ren b�tor �s szigor�, t�rsadalmilag �s teol�giailag azonban konzervat�v. M�ty�s udvar�nak szok�sait kipelleng�rezte, de a huszita kelyhet elutas�totta. �gy l�tszik, hogy a kor hallgat�i m�g megk�v�nt�k a figyelem felkelt�s�nek, az �rzelmek felsz�t�s�nak kezdetlegesebb eszk�zeit is. Temesv�ri az el�ad�s m�dj�t is el��rta a hitsz�noknak, nem vetv�n meg a ma sz�n�sziesnek �rzett eszk�z�ket sem. A nagyheti besz�dek elmond�s�hoz ilyen utas�t�st adott: Mindj�rt az elej�n mutass a fesz�letre e szavakkal: �h kereszt! �dv�zl�gy, egyed�li rem�ny�nk! Majd ecseteld Krisztus b�cs�v�tel�t dics�s�ges anyj�t�l, �s mutass r� az ezt �br�zol� k�pre. Tov�bbmenve sz�lj kell� r�szletess�ggel Krisztus megkorb�csoltat�s�r�l, �s ezt is szeml�ltesd egy j� k�pen. A k�pet szeml�lve ki�lts fel te is: �me az ember! - avagy: �me a ti kir�lyotok! - �s k�zben mutass r� a megk�t�z�ttre. Az legyen a f� c�l, hogy a k�zn�pet sz�ven �sse a f�jdalom �s a r�szv�t. Viszont ha van hallgat�id k�z�tt tanultabb ember - folytatja -, akkor sz�rj mondataid k�z� fogas k�rd�seket, vitasd �gyesen azokat, hogy ez a hallgat�d se t�vozz�k kiel�g�tetlen�l."14

Temesv�ri Pelb�rt �s Laskai Osv�t latin besz�dmint�it k�vett�k a sz�zadfordul�n �s a XVI. sz�zad elej�n a n�pi nyelv� pr�dik�ci�k ezrei nemcsak k�lf�ld�n, hanem haz�nkban is. A magyar v�ltozatokb�l sz�mosat k�ziratos k�dexeink �riztek meg. Temesv�ri �s Laskai hat�ssal voltak a hallgat�k mindk�t r�teg�re: a k�zn�pre �s a tanultakra. A n�p k�v�ncsis�ga fel�bredt a fogas k�rd�sek, a teol�giai �sszef�gg�sek ir�nt, a tanult hallgat�k pedig arra-v�gytak, hogy nekik is r�sz�k legyen a sz�v megrend�l�seiben. A k�z�pkor v�gi istentisztelet volt - negat�v vonatkoz�sban a mise, pozit�v vonatkoz�sban pedig a pr�dik�ci� - a reform�ci� egyik leghatalmasabb el�k�sz�t�je.

A b�r�lat f�t�telei

Luther fell�p�sekor megvolt teh�t a r�mai egyh�zban a n�pi nyelv� pr�dik�ci�, de igen sokszor m�ltatlan c�lt szolg�lt. Johannes Tetzel �s Bernhard Samson b�cs��rusok �pp�gy n�pi nyelv� pr�dik�torok voltak, mint Luther vagy Zwingli, Bucer vagy Brenz. A hallgat�k mind a k�t pr�dik�ci�fajta ismeret�ben elb�r�lhatt�k, melyik ink�bb rekl�mcsin�l�s, �s melyik istentisztelet. A szerzett �lm�nyek alapj�n igen sz�les egys�gfront alakult ki arra n�zve, hogy melyek a legink�bb b�r�lni val� fogyatkoz�sok, �s melyek a legs�rg�sebben megval�s�tand� reformok. Pr�b�ljuk megfogalmazni a b�r�lat f�bb pontjait:
1. Az istentiszteletben mi�rt a latin nyelv�, teh�t a n�p sz�m�ra �rthetetlen mis�n nyugszik a hangs�ly, mi�rt nem az igehirdet�sen?
2. Mi�rt az emberi felfog� k�szs�g alacsonyabb r�gi�it, a szemet �s a f�let veszi c�lba az istentisztelet f�nye, pomp�ja, zen�je, �s mi�rt nem ink�bb az �rtelmet �s a lelkiismeretet?
3. Mi�rt kell a templom �s az istentiszteleti tartoz�kok borsos �r�val terhelni a szeg�ny n�pet, holott az istentiszteletnek a m�lt�bb m�dja egyben a kev�sb� k�lts�ges is?
4. A rengeteg mis�hez sz�ks�ges egyh�zi szem�lyek sereg�nek eltart�sa igen nagy teher. Egyh�zi hasznuk f�l�tt�bb k�ts�ges. Az �ldoz�papok garmad�j�b�l el�g lenne azokat megtartani egyh�zi szolg�latban, akik alkalmasak �s k�szek, hogy pr�dik�ljanak, �s tan�t�sukat nem rontja le �let�k p�ld�ja.

Ha csak egy fut� pillant�st vet�nk is a magyar reform�ci� irodalm�ra, azonnal meg�llap�thatjuk, hogy ezek a b�r�l� szempontok ugyanolyan hat�rozotts�ggal, bibliai teol�giai �s ekl�ziol�giai megalapozotts�ggal sz�laltak meg haz�nkban, mint k�lf�ld�n. Kezdetben ink�bb a b�r�l� hang volt t�lnyom�, p�ld�ul Ozorain�l, D�vain�l vagy Szkh�rosin�l, de Az igaz paps�g tik�r�-ben m�r egyens�lyba jutott a b�r�lat �s a teend�kre vonatkoz� �tmutat�s. M�liuszban tov�bbra is jelen van mind a b�r�l�, mind a pozit�v elem, ugyan�gy Szegedi Kis Istv�nban is, de M�liusz teol�giai etikai s�kon, Szegedi pedig �dvt�rt�neti vonatkoz�sban jelent�sen el is m�ly�ti az istentisztelet szeml�let�t. Az ellenreform�ci� id�szak�ban a megreform�lt istentisztelet v�d�i, sajnos, �jra Ozorai �s Szkh�rosi b�r�lat�nak �les hangj�n k�nytelenek harcba sz�llni.

Ozorai Imre

�me kritik�j�nak n�h�ny mondata: „F� dolga ennek az ef�le papnak az, hogy harangoz, �sszeh�vja a k�zs�get, fel�ll, dej�kul nagy sokat �nekel, avagy besz�l, kiben a k�zs�g semmit nem �rt, mert ak�r a k�falnak sz�ljanak de�kul, ak�r a paraszt embernek, egyar�nt �rtik mind a ketten."15 „� �n �des Istenem, ha a pap hozz�ja veszi a Krisztusnak test�t-v�r�t, p�nzt avagy valamin� egy�b hasznot k�v�n, a paraszt ember penig, mikoron � hozz�ja veszi, nem hogy �neki valamit adn�nak, hanem m�g p�nzt vesznek rajta." „De hogyha mind el kell tartani azt, a ki im�dkozik, �s aki a Krisztusnak test�t-v�r�t hozz�ja veszi – folytatja -, h�t minden j�mbor kereszty�nt el kell tartani."16

A bajok mindegyike, az istentisztelet �rthetetlen volta �pp�gy, mint az �rz�kekre apell�l�sa �s el�zletiesed�se, �sszetal�lkozott Ozorai szerint a mis�ben. „Ez volt, aki a papokat restt� t�tte: ez volt, aki a pr�dik�l�st, az Isten besz�d�nek hirdet�s�t k�z�l�nk kivesztette, ki miatt minden vaks�gba vitett�nk, mert ha a papok azt nem kapt�k volna, a tan�t�st el nem hagyt�k volna, mely tan�t�snak �ltala, azaz Isten besz�de hirdet�s�nek �ltala minden t�velyg�st�l meg�hattuk volna magunkat."17

A cerem�ni�k szerz�je Ozorai szerint az �rd�g: „Ez pedig abb�l is megtetszik, hogy mind ezek az�rt szerzettettenek, hogy a Krisztusnak �rdeme elfeledtess�k, �s ezek �ltal v�rjuk mi b�n�nknek bocs�nat�t �s �dv�ss�g�nket, nem a Krisztus v�re hull�s�nak �ltala."18

D�vai B�r� M�ty�s

A rettenthetetlen�l b�tor, az �les kifejez�seket azonban lehet�leg elker�l� D�vai B�r� M�ty�s is megkem�ny�tette szav�t, amikor a mis�r�l sz�lt. A nem a n�p nyelv�n foly� istentiszteletet szalmacs�pl�snek (battol�gia) nevezte, amely nem haszn�l sem a felolvas�nak, sem a hallgat�nak, �s k�npad mind a l�leknek, mind a testnek.19. K�t�j�ban is r�mutat D�vai, hogy nem a b�cs�j�r�s, nem a bar�tcsuha, nem a latin berbeg�s, nem az olt�rcsin�l�s az, amit Isten k�v�n. .,K�tt� az egyh�zi rendnek tiszte - �llap�tja meg -, igaz�n pr�dik�lni ... �s emellett j�mborul �lni. �gy lenn�nek (a lelkip�sztorok) az igaz sz�k, �zt adn�nak lelk�nknek igaz pr�dik�l�sokkal, �let�nknek j� p�ld�val: nem gondolna oszt�n Isten vele, ak�r tar voln�l, ak�r hajas, ak�r c�p�s (csuh�s), ak�r k�nt�s�s, ak�r ily sz�nben, ak�r m�sban”.20.

Farkas Andr�s �s Batizi Andr�s

„A zsid� �s magyar nemzetr�l" �rt vers�ben Farkas Andr�s egyenesen az istentisztelet megroml�s�nak tulajdon�tja Magyarorsz�g elhanyatl�s�t:

„Mi k�poln�inkban voltak �nekl�sek,
De a szent �r�snak nem volt predik�l�sa."21
„Teremt�st�l fogva � mind elvesztette,
Kik nem engednek az evang�liomnak."22

Batizi Andr�s a P�pa Antikrisztus volt�t f�k�nt ab�ban l�tja, hogy

„Az p�pa regn�l cerem�ni�kkal
�s � uralkodik Krisztus templom�ban...
Isten tiszteletit � elv�ltoztatta,
Minden szents�geket csakhamar megronta,
A szent l�lek istent aranyon elad�,
� szent aj�nd�k�t �rba foglal�.
A szentegyh�zakba sokadalmat gy�jte,
Mise mond�sokkal kereskedni kezede ...
Az�rt � ideje imm�r mostan elj�tt,
Mert m�r hirdettetik az evang�lium,
P�pa tudom�nya imm�r most kitetszik,
Az � csal�rds�ga mostan megfeddetik."23

Szkh�rosi Horv�t Andr�s

A k�z�pkorv�gi egyh�z istentisztelet�t a legsz�nesebb �s egyben legszatirikusabb von�sokkal Szkh�rosi
Horv�t Andr�s festette meg. Neh�z ellen�llni a k�s�rt�snek, hogy �rasz�mra ne id�zz�k. Ilyeneket �rt:

„Semmire nem kell h�t a Krisztus hal�la,
Csak legyen sok p�nzed a l�lekv�lts�gra,
Az harminc mis�re, �nekes zsolt�rra,
Sok gyertyagy�jt�sra, az vig�li�ra.

�dv�z�t t�gedet sok pap-bar�t morg�s,
Hal�lod �r�j�n nem kell pr�dik�l�s,
B�tor tartsa dolg�t minden vigasztal�s,
Csak legyen ott s�s v�z, kenet, olajoz�s.

Mit j�rna h�t Krisztus ott a keresztf�val,
Rosszas sereg�vel, p�kd�s�tt orc�val,
Likas oldal�val, sebes l�baival,
Ha p�pa megv�ltott b�d�s olaj�val."24

Szkh�rosi is az Isten nagy aj�nd�kak�nt megtisztult istentiszteletben, az ig�nek a n�p nyelv�n val� hirdet�s�ben, annak meg�j�t� hat�s�ban l�tta a magyar n�p megmarad�s�nak egyetlen �tj�t. �gy pr�b�lja meg�rtetni a megbocs�t� Isten sz�nd�k�t:

„Nagy h�vs�ggel most szent akaratj�t hirdetteti neked
Ha sz�t fogadn�l, � szent orsz�g�t �g�ri te neked,
De ha nem veszed, higgyed, �r�kk� te ezt megeml�ted [megemlegeted]"

A reform�ci� nemcsak a t�r�k h�dolts�g ter�let�n volt igazi n�pmozgalom, amelynek sor�n falusi b�r�k �s
parasztemberek �lltak csatasorba, hanem �gy l�tszik a Hegyalj�n, a Bodrog ment�n is. Szkh�rosi ugyanis
�gy folytatta �s fejezte be vers�t:

„Nem mondhatj�tok, hogy nem tudt�tok Isten akaratj�t,
Mert mind pap, de�k, gyermek, heged�s nagy nyilv�n ki�ltj�k,
�m megl�tj�tok, mik�nt v�rj�tok az �t�let napj�t.
Szeg�n magyarok mikor val�nak nagy visszavon�sban,
Nem mernek vala t�k�letesen hinni a Krisztusban,
T�lly�n ezt szerzek ezer�tsz�zban �s negyvenhatban."25

A„Nem mernek t�k�letesen hinni a Krisztusban" kifejez�s itt m�g a katolikus-protest�ns ellent�tre vonatkozik, de majd ez lesz a jelszava a helv�t ir�ny� liturgiai reform h�veinek is a luther�nusok ellen. Legyen szabad m�g id�zni Szkh�rosinak „P�l �rsek level�re val� feletet" c�m� fedd� versezet�b�l a latin nyelv� mise ellen h�borg� r�szletet:

„Csak de�kul a mis�ket �nekelni mondod,
Sem zsid�ul, sem g�r�g�l, sem r�cul nem hagyod,
Csak de�kul az �ristent tisztelni akarod.
J�l gondoltad, uram �rsek, hogy ezt parancsoltad,
Mis�csk�dnek hamiss�g�t �gy eltitkolhatod,
Hogy nem �rtik minden n�pek, ink�bb eladhatod."26

A folytat�sban a k�lt� inti az �rseket, hogy �gy ne j�rjon, mint annak idej�n a templomi kuf�rok:

„Higyjed nyilv�n, hogy meg nem ment az titulus t�ged,
Az �r Krisztus az templomb�l majdan ki�z t�ged,
Dics�s�ges szent ig�j�t mert te nem b�cs�ll�d."27

Megd�bbent�en �szinte szem�lyes vallom�ssal fejezi be „Az emberi szerz�sr�l" �rt vers�t:

„Ez �neket k�lt� egy bar�tb�l l�tt pap,
B�nta bolonds�g�t, elr�gta csukly�j�t,
Hitire fogadta: soha t�bbet nem csal."28

Val�ban, Szkh�rosi el�ad�s�n �rzik, hogy m�g�tte a nagy gyakorlatot szerzett, kiss� hars�ny, volt pr�dik�l� bar�t �ll.

Szt�rai Mih�ly

Az igaz paps�g tik�re pontosan mai t�m�nkat, az istentisztelet �s vele egy�tt a papi szolg�lat reform�ci�j�t t�rgyalja. Tam�s pap egyenesen a p�pa szem�be mondja, hogy az eg�sz r�mai paps�g tolvaj �s szents�g�rul�: „Az �ristennek ig�j�t ellopj�tok, �s di�kol mondj�tok, avagy hamisan pr�dik�lj�tok. Az olt�ri szents�gnek is fel�t ellopj�tok, �s a szeg�n k�zs�gnek csak a fel�t adj�tok. Az �ristennek szent test�t �s szent v�r�t p�nzen �rulj�tok, mikor p�nz�rt nagy sok mis�ket mondotok. Nagy sok p�nzes b�cs�kat t�masztottatok, �s a paps�got is p�nzen adj�tok, mert minden tudatlan papokat p�nz�rt papp� tesztek."29 Az istentisztelet �s a paps�g helyes rendj�re vonatkoz� reform�tori elveket Szt�rai Borb�s b�r�val mondatja ki. Az els� az egyetemes paps�g elve: Mindny�jan papok vagyunk, mert mindny�jan �ldozunk �s pr�dik�lunk �s egym�s�rt im�dkozunk." De mik�nt az ember b�r� ugyan a maga h�z�n�l, a v�ros azonban m�gsem lehet el f�b�r� n�lk�l, azonk�ppen, noha minden h�v kereszty�n pap �s pr�dik�tor az � h�z�n�l, de az�rt ugyan nem lehet a kereszty�n anyaszentegyh�z papok n�lk�l �s pr�dik�torok n�lk�l..." E "k�ls� vagy testi paps�g" f�k�ppen val� tiszte „a predik�ll�s �s tan�t�s". „Amely lelkip�sztor, pl�b�nos nem predik�ll, hanem csak tornik�l, a k�zs�get j�l nem tan�tja, hanem csak: visszaford�tja, nem lelki p�sztor az, hanem ink�bb l�lek veszt�, lop�, lator, tolvaj �s farkas ...".30

A p�pa Tam�s papt�l megk�rdezte, vajon papok-�. akik pr�dik�lni nem tudnak. Tam�s v�lasza: ,.Nem papok, hanem azt mondja az Isten, hogy n�ma ebek azok."31 Luk�cs bar�t k�zbesz�l, �s megpr�b�l v�dekezni: L�m, a bar�tok pr�dik�lnak, vajon azok is n�ma ebek-�? Tam�s �gy felel: „Pr�dik�lnak �s tiszta m�rget ok�dnak, az�rt nem n�ma ebek azok, hanem ord�t� farkasok �s faluker�l� r�k�k."32. B�r Szt�rai szerint a reform�ci� az istentisztelet reform�ci�ja, de ezzel eg�szen szorosan f�gg �ssze a paps�g kicser�l�se. A „fapapokat" m�s keny�rkeres� p�ly�ra kell igaz�tani, a gy�lekezeteknek ..j�mbor �s tud�s pr�dik�torokat" kell adni.33 Ezt a programot Szt�rai der�k seg�t� t�rsakra t�maszkodva nagy ter�leten megval�s�totta. Lask� k�zpontb�l h�t �v alatt sz�zh�sz egyh�zat reform�lt, azaz l�tott el az evang�liumot hirdet� lelk�szekkel. A r�gi egyh�z er�ivel v�vott harcban nem egyszer forgott kock�n �lete is. Az igaz paps�gnak tik�r�- ben a p�pa feltette a k�rd�st, vajon van-e ezeknek az „�j papoknak" a fej�n pilis (tonz�ra), �s felkent�k-e �ket a szent olajjal? Tam�s pap azt v�laszolta, hogy az igaz paps�g nem a „nyirott fejt�l �s az olajt�l" van. „Minket a mi Urunk J�zus Krisztus megkent az � szent olaj�val, tudniillik az � �ldott, szent malasztj�val". A bels� elh�v�s ilyen er�s kiemel�se ut�n mondja csak el a p�pa �szt�k�l�s�re a k�ls� elh�v�s rendj�t is: „A mi p�sp�k�nk b�gy�jt�tte a k�r�l val� tud�s papokat, pr�dik�torokat �s a kereszty�n n�peket. J�l megk�rdez�tt el�szer az pr�dik�torok el�tt a mi tudom�nyunkr�l �s a hitnek �gazatir�l. Megtudakozott a mi �let�nkr�l is. Azut�n oszt�n pr�dik�ltatott vel�nk egyneh�nyszor a kereszty�nek el�tt, �gy t�rt oszt�n papp�, �s elbocs�tott m�nket, a hov� a kereszty�neknek kellett�nk."34

Tam�s e vizsg�lat �s kibocs�t�s hely�t is megmondta, „Erd�lyben" volt az, amin alighanem egyszer�en J�nos kir�ly orsz�g�t kell �rteni. Tudjuk, hogy ennek ter�let�n, a Szam�r megyei Erd�d�n 1545. szeptember 20-�n huszonkilenc lelk�sz j�tt �ssze Kop�csi Istv�n �s Batizi Andr�s vezet�s�vel, �s alkotott egy tizenk�t cikkb�l �ll� reform�tori hitvall�st, de v�gezhetett lelk�szi vizsg�t �s kibocs�t�st is.

Harcok a reform�ci� t�bor�n bel�l, K�lm�ncsehi �s M�liusz

Az orsz�g keleti fel�n fejtett ki igen mozg�kony �s h�sies, gy�keres, hallatlanul k�vetkezetes reform�l� tev�kenys�g�t K�lm�ncsehi S�nta M�rton, majd az � �r�k�be l�pve a reform�tus reform�ci� megszil�rd�t�ja �s megv�delmez�je, M�liusz Juh�sz P�ter. Az istentisztelet �jsz�vets�gi �s reform�tori l�t�s�nak �t�ltet�se a k�ztudatba �s szok�ss� t�tele, egys�ges form�ban meghonos�t�sa, nem volt k�nny� feladat. Nem puszt�n a r�gi egyh�z sz�mos papj�nak �s h�v�nek makacs ellen�ll�s�t kellett legy�zni, de elt�r� n�zetek t�madtak �s tusakodtak egym�ssal a reform�ci� t�bor�n bel�l is. Meghasonl�sok, fesz�lts�gek jelentkeztek. Az alap�ll�spontra n�zve igen csek�ly elt�r�s van a lutheri �s a helv�t ir�ny k�z�tt. A lutherit tal�n azzal lehetne jellemezni, hogy a wittenbergi reform�tor a kegyelem, a b�nbocs�nat, a megigaz�t�s birtok�ban k�sz megpihenni egy pillanatra az �dv�ss�g, a Krisztus-k�z�ss�g bizonyoss�g�ban �s boldog �r�m�ben. K�sz olyannyira a a szem�lyes kegyelem eme, a b�n�s, de megigazult sz�vre z�poroz� sug�r�z�n�nek adni az els�bbs�get, hogy a szervezeti, a szertart�si, a szoci�letikai probl�m�k a m�sodik helyre szorulnak. Zwingli, Bullinger �s K�lvin kereszty�ns�g�ben viszont a Krisztus-k�z�ss�g hittudata egyidej� �s azonnali ind�t�st �s er�t ad arra, hogy az ig�nek embert �s t�rsadalmat �tform�l� diadal�tja k�sedelem n�lk�l tov�bbhaladjon, mindenhov� el�rjen �s az eg�sz vil�g Isten dics�s�g�nek sz�ntere legyen" (K�lvin). A hozz��ll�snak, az aktivit�s �tem�nek ez a k�l�nbs�ge az istentisztelet k�rd�s�ben konzervat�v hajland�s�got jelentett Luther r�sz�r�l �s halogat�st nem t�r� radikalizmust Zwingli �s Bullinger r�sz�r�l.

B�r az �gostai Hitvall�s (1530) f�lre nem �rthet� hat�rozotts�ggal mondta ki, hogy ,.a vil�g kezdete �ta semmif�le isteni dolog nem �zletiesedet el annyira, mint �ppen a mise"35, ennek ellen�re ugyanezen hitvall�s szerint hamisan v�dolj�k Luther reform�ci�j�t azzal. hogy kik�sz�b�li a mis�t. Nem csak hogy megtartotta azt, de a legnagyobb tisztelettel celebr�lja. Mind�ssze annyit v�ltoztatott, hogy a latin �nekek k�z� itt-ott n�meteket is vegy�tett, m�gpedig a n�p tan�t�sa c�lj�b�l, egy�bk�nt szinte minden szok�sos cerem�ni�t meg�rz�tt36. Az egyh�z babiloni fogs�g�r�l c�m� k�nyv�ben (1520) Luther a mis�t „az evang�lium velej�nek �s r�vid foglalat�nak" nevezte 37, helyeselte a titkos gy�n�st is, „b�rha az �r�sb�l nem igazolhat�", csup�n azt k�tv�n ki, hogy ne legyen bizonyos b�n�k meghallgat�sa a p�sp�knek fenntartva.38 A k�tf�le, lutheri �s helv�t istentiszteleti formavil�g jelentkez�se nagy probl�ma volt k�lf�ld�n is, de m�g ink�bb az volt haz�nkban. N�lunk mindk�t kir�ly R�ma h�ve maradt, teh�t reform�toraink - a t�r�k h�dolts�got, majd Erd�lyt kiv�ve - mintegy 1564-ig ellenreform�ci�s viszonyok k�z�tt dolgoztak. A Habsburg-kir�lyok, k�l�n�sen Miksa, a konzervat�vabb lutheri reform�ci�nak n�mi t�relmet biztos�tottak, ami hat�ssal volt a reform�ci�val valamelyest megbar�tkozott, de az uralkod�val ujjat h�zni nem akar� f�ldesurakra �s v�rosi hat�s�gokra, m�gpedig az orsz�g keleti fel�ben �s Erd�lyben is, ahol az 1550-es �vekben 1556-ig szint�n Ferdin�nd volt az �r.

Nem felt�tlen�l az egy�ni felt�n�si v�gy mozgatta a Habsburg kir�lyok m�rs�kl� tendenci�j�val szemben az olyan embereket, mint K�lm�ncsehi S�nta M�rton vagy Arany Tam�s. Egyszer�en annak a bels� k�nyszernek engedelmeskedtek, hogy az �j bort �j t�ml�be kell t�lteni. Mindkett�r�l az ellenf�l fogalmaz�s�ban maradt fenn egy-egy jellemz�s. K�lm�ncsehi S�nta M�rtonr�l Draskovic Gy�rgy nagyv�radi kanonok �s aradi pr�post, a k�s�bbi gy�ri p�sp�k jelentette, hogy M�rton debreceni pl�b�nos szakrament�rius �rvacsorai felfog�s�nak k�vetkezt�ben nem gondoskodik: semminem� olt�ri d�szr�l, s�t mag�t az olt�rt is f�l�slegesnek tartja megel�gedv�n egy egyszer� fa asztallal. A papi �lt�zeteket is �gyan�gy megveti, �s elegend�nek tartja az istentiszteleti szolg�latra is a h�tk�znapi ruh�t.39 Arany Tam�s n�zetei M�liusz dikt�l�s�ban maradtak r�nk. Ma m�r nehezen lehet �sszhangba hozni e felfog�s k�l�nb�z� elemeit, de abban megegyeznek, hogy olyan tan�t�sok �s form�k, amelyeket M�liusz, mik�zben igyekezett szil�rd partok k�z� szor�tani a reform�ci� �rad�s�t, kik�sz�b�lt annak f�medr�b�l.

De am�g ez a f�meder kimosta a maga folyam�gy�t addig igen heves bels� egyh�zi harcok zajlottak le. K�lm�ncsehit 1552 elej�n a lad�nyi zsinaton a lutheri konzervativizmushoz ragaszkod� lelk�sz t�rsai a k�z�pkori szertart�s alkalmaz�s�val exkommunik�lt�k � viszont azokat k�z�s�tette ki.40 Ugyanebben az 1552. �vben a beregsz�szi zsinaton, ahol viszont a helv�t ir�ny h�vei lehettek t�bbs�gben, az aty�k a lutheri konzervativizmus ellen nyilatkoztak. K�lm�ncsehivel �s Rad�n Bal�zzsal az �l�k�n kimondott�k t�bbek k�z�tt, hogy az olt�rokat ha m�r kor�bban elt�vol�tott�k �ket nem kell �jra fel�ll�tani, ahol pedig m�g megvannak �s a h�vek makacskodnak megtart�suk �rdek�ben, a lelk�szek nyugodtan haszn�lhatj�k azokat �rvacsorai asztalk�nt, csak hogy �llhatatosan helyesebb tudom�nyt csepegtessenek hallgat�ikba az �rvacsora fel�l41.

Mint eml�tett�k, a politikai helyzet ekkor keleten is a r�mai egyh�znak, illetve a konzervat�vabb lutheri ir�nynak kedvezett. Rad�n Bal�zsnak ez az �let�be ker�lt. Beregsz�szon a r�mai egyh�z egyik h�ve a k�pek elt�vol�t�sa miatt meg�lte. Az 1554-es �v�ri zsinat l�p�seket tett visszafel� a lutheri ir�nyban. Kimondotta, hogy az �rvacsor�t kov�sztalan keny�rrel kell osztani, a f�lbegy�n�st �s a mag�nfeloldoz�st. az egyh�zkel�st, a bevett �nnepeket meg kell tartani, a lelk�szeknek nem szabad elt�vol�tani az olt�rokat �s a k�peket a templomb�l, mert ez a polg�ri fels�s�g hat�sk�r�be tartozik.42 Ugyanebben a szellemben, de m�g tov�bbmenve, az 1555-ben Erd�d�n tartott II. zsinat az �rvacsor�ra n�zve az �gostai Hitvall�s eredeti, er�sen konzervat�v fogalmaz�sa mellett nyilatkozott, hab�r a tov�bbi sz�vegben olyan fordulatokat haszn�lt, amelyek ennek a helv�t szellem� �rtelmez�s�t �pp �gy lehet�v� tett�k, mint m�r az eml�tett �v�ri zsinat �rvacsorai hitvall�sa is. Rosszall�an eml�kezett meg a II. erd�id zsinat arr�l, hogy �v�riban „a minap" az olt�rt lebontott�k �s asztalt tettek a hely�be, holott a fejedelem parancsa, amelyhez a zsinat csatlakozik, tilalom al� helyezte a tov�bbi szertart�si �j�t�sokat.43

A fejedelmi parancsra hivatkoz�s, b�rkit �rtettek is a fejedelmen, a kir�lyt, vagy csak a nagyf�ldesurat, a kem�ny vonalat t�kr�zte. De az a k�r�lm�ny, hogy ezekre a zsinatokra egy�ltal�n sz�ks�g volt, azt bizony�tja, hogy a reform�ci� a kedvez�tlen politikai helyzet ellen�re tov�bb haladt el�re a szertart�si egyszer�s�d�s fel�. Term�szetesen d�nt� v�ltoz�st jelentett, hogy 1556-ban Ferdin�nd kiszorult Erd�lyb�l, �s J�nos Zsigmond hadvez�re, Petrovics P�ter kez�be ker�lt a hatalom, aki K�lm�ncsehit p�rtfogolta. Most K�lm�ncsehinek a z�richi purit�n istentisztelettel rokon, de azzal szemben n�mely ponton �n�ll� felfog�sa �s p�ldaad�sa terjedt el szinte fut�t�zk�nt az orsz�g keleti fel�ben, de Erd�lyben, s�t a t�r�k h�dolts�gban is. Ez a terjed�s m�g mindig ellen�ll�sba �tk�z�tt a konzervat�v lutheri ir�ny megfogyatkozott sz�m� magyar h�vei, valamint a Wittenberghez egyre z�rtabb egys�gben felz�rk�z� erd�lyi sz�szok r�sz�r�l. Nem kev�sb� zavar�an hatottak azonban azok a - ma �gy mondan�k - baloldali t�lz�k is, akik t�bbnyire �sszef�gg�seib�l kiragadott bibliai helyekre t�maszkodva kedv�ket lelt�k egy�niesked� istentiszteleti �j�t�sokban. Ezeknek a tarkabarka list�j�r�l M�liusznak Arany Tam�s �s csoportja ellen t�rt�nt fell�p�se, e p�r irom�ny-anyaga t�j�koztat.

Husz�r G�l akci�ja a baloldali t�lz�k leszerel�s�re

Ugyanezek a baloldali t�lz�sok, t�llicit�l� jelen�sgek, az egys�g megbont�sa ellen ir�nyult Husz�r G�lnak egy valamivel kor�bbi, de m�r a helv�t ir�ny zavartalan el�ret�r�s�nek; id�szak�ban tett l�p�se is. A m�rt�ktart�s�r�l, a reform�ci� egybetart�s�ra ir�nyul� er�fesz�t�seir�l m�lt�n eml�kezetes Husz�r G�l nem az�rt k�rte el Bullinger Henrikt�l 1557. okt�ber 26-�n B�csb�l �rt level�ben a z�richi egyh�zi szertart�sok le�r�s�t, mintha el�gedetlen lett volna a hazai konzervat�vabb form�kkal �s a helv�t egyszer�s�t�s fel� �hajtott volna tov�bb menni. Ennek az ut�bbinak akkor m�r megvolt a magyar talajon n�tt �s gy�keresed�snek indult egyen�rt�k� v�ltozata a Tisz�nt�lon �s a J�nos Zsigmond befoly�si k�rzet�hez tartoz� felvid�ki megy�kben. Husz�r G�l l�p�s�t t�vesen a fent jelzett c�lzat�nak v�lte Benedek S�ndor nemr�g megjelent m�v�ben, kock�ztatva ezzel azt, hogy az alapfeltev�ssel egy�tt az is meginog, ami a k�nyvben erre a felt�telez�sre �p�lt. Benedek S�ndor �gy �r: ,. .. Lavater Lajos z�richi lelk�sz �gend�t k�sz�tett a z�richiek r�sz�re. Ez volt az az agenda melynek m�solat�t maga Bullinger k�ldte meg 1559-ben Husz�r G�lnak, aki tudvalev�leg nem volt megel�gedve a haz�nkban nagyon elterjedt lutheri ir�ny� vagy legal�bb is luther�nus felfog�s� liturgi�kkal �s �gend�s k�nyvekkel''. Nos. Lavaternak a t�m�r, de sokoldal� le�r�sa a Z�richben �s a szomsz�dos falvakban fenn�ll� egyh�zi rendr�l els�sorban is csak igen megk�zel�t�leg nevezhet� agend�nak. M�sfel�l Husz�r G�l sz�nd�k�t Benedek a lev�l sz�veg�t szinte tekintetbe sem v�ve �llap�tja meg." 44 Husz�r G�l azt �rta Z�richbe, hogy egyh�zaink, noha egy hiten vannak, ”szertart�saikban a lelk�szi kar tekint�ly�nek nem csek�ly csorb�t�s�val elt�rnek egym�st�l. Mi�rt is az egy�ntet�s�g el�r�se v�gett hathat�san k�ri - olvassuk R�th Gy�rgy k�nyv�ben - a z�richi antistest, hogy az egyh�zaikban az �nekekre, nyilv�nos im�kra, az �rvacsor�ra, a kereszts�gre, a h�zass�gk�t�sre �s a hitoktat�sra n�zve d�v� szertart�sokat valamely tud�s f�rfi�val latin nyelven �rassa le, s munk�j�t nyomtat�sban k�ldje meg."45

Husz�r G�l c�lja a lev�lb�l, a k�r�lm�nyekb�l, saj�t k�s�bbi tev�kenys�g�b�l meg�llap�that�an az volt, hogy �ppen a z�richi gyakorlat hiteles le�r�s�b�l mutassa meg az egy�niesked� t�lz�knak, hogy a legszakrament�riusabbnak �s - radik�lisabbnak ismert Z�rich is meg tudott �llni egy biblikus, j�zan, egy�ntet� �s mindenkire k�telez� �ll�sponton, mik�zben bizonyos r�szletk�rd�sekben megadta a kell� szabads�got is. Husz�r G�lt az vezette kezdem�nyez�s�ben, hogy a magyar reform�ci� meg�rizhesse azokat a szertart�si form�it, amelyekre bels� fejl�d�se sor�n eljutott an�lk�l, hogy ezt a fejl�d�st �s az egys�get tekint�lyes k�lf�ldi p�ld�kra hivatkozva egyesek megzavarhass�k, s�t b�r sz�nd�kuk ellen�re, esetleg az eg�sz �gyet kisiklathass�k. Husz�r G�l j�l sz�m�tott. Lavater a maga tartalmas kis m�v�ben - a z�richiek m�g 1702-ben is �rdemesnek l�tt�k nem tudom�nyos, hanem egyh�zi c�lra �jra kiadni - nem csak az Isten ig�je k�r� z�rk�z� reform�lt istentisztelet k�p�t bontakoztatta ki, hanem az is benne van, hogy a z�richiek nem �t�lik el azokat, akik a f� dologban vel�k egyet�rtve megtartanak bizonyos, Z�richben kik�sz�b�lt szok�sokat, mint a harangoz�s vagy az istentiszteleti gy�lekezeti �nek.

Az istentiszteleti �nekl�s k�rd�se

Enn�l a pontn�l �rdemes egy pillanatra meg�llni. Arany Tam�snak �s bizony�ra nem egyed�l neki, hanem m�s ultraradik�lis t�rs�nak is az volt a v�lem�nye, hogy „Nem j� �nekelni a kereszty�ni gy�lekezetben"46. K�zismert azonban, hogy jeles reform�toraink, D�vai B�r�, Szt�rai, Szegedi Kis stb. nemcsak az istentiszteleti �nekl�s h�vei voltak, de maguk is t�bb-kevesebb egyh�zi �neket szereztek. K�lm�ncsehinek, M�liusznak, Szegedi Gergelynek, Husz�r G�lnak a nev�hez egyenesen �nekesk�nyvek szerkeszt�s�nek a j� eml�ke f�z�dik. Mindezek nem is puszt�n a zsolt�rokat �s az azokkal rokon hangv�tel�, cantionale-t�pus� �nekeket kedvelt�k, mint a genfiek, hanem helyt adtak a graduale-t�pus� szertart�si �nekek nagyr�sznek is, ugyan�gy a passi�i sz�vegek �nekl�s�nek, persze a n�p nyelv�n. �ll�spontjuk nem ingadozott. J�l j�tt teh�t, amikor Lavater �r�s�ban azt olvashatt�k, hogy b�r a z�richiek sok ok miatt felhagytak az istentiszteleti �nekl�ssel, nem helytelen�tik, ha m�shol �nekelnek, s�t a Z�richez csatolt k�t el�v�rosban. Vitodurumban �s Stein�ban �neklik is az istentiszteleten a n�pi nyelv� zsolt�rokat (X., p. 42-43) 47. Tudjuk, hogy a I. Helv�t Hitvall�s XXIII. fejezete is szinte v�dekez�en adja el� a z�richi szok�ssal kapcsolatban: „Ha vannak olyan egyh�zak, amelyek h�s�gesen �s helyesen im�dkoznak, de �nekelni nem szoktak, az ilyeneket nem kell el�t�lni" 48.

Id� m�lt�val a z�richi egyh�z ezt a korl�tozottan nemleges �ll�spontj�t is feladta. M�r a Lavater-f�le irat 1702. �vi kiad�s�ban azt olvassuk az �nekl�sr�l sz�l� fentebb id�zett helyhez f�zve, hogy 1702-ben m�r nemcsak Lobwasser n�met zsolt�rford�t�sait �neklik a z�richi istentiszteleteken, hanem azon fel�l az els� sz�zadokb�l sz�rmaz� himnuszokat is, persze a n�p nyelv�re ford�tva. S�t a Lavater VI. pontj�hoz f�z�tt megjegyz�sben m�r dicsekedve eml�tett�k meg azt is, hogy a z�richi n�p oly sz�pen �nekli zsolt�rait, hogy a messzir�l j�tt idegenek megcsod�lj�k (p. 21-22).

A magyar reform�tus reform�ci� mintegy el�re vette ezt a d�nt�st. M�liusz az Arany Tam�s fent id�zett n�zet�hez ezt jegyezte meg: „S�t ugyan sz�ks�g a h�veknek �nekelve is, mikor lehet, dics�rni az Krisztust ... Az �nekl�s az isteni tiszteletnek r�sze" (p. 112). Viszont: „Nem j� a p�pai idegen nyelven val� ord�t�s, teljes torokkal, �rtelem n�lk�l val� �nekl�s, orgon�l�s, heged�l�s �s discantol�s a kereszty�n gy�lekezetben, kik csak f�lnek �s nem l�leknek szolg�lnak" (p. 113).
Benne volt a z�richi r�tus Lavater-f�le le�r�s�ban az is, hogy a Z�richet k�rnyez� falvakban �ltal�ban a lelk�sz kez�b�l veszik a h�vek a kenyeret �s a bort, de n�ha �gy, hogy a lelk�sz helyezi a kenyeret a sz�jukba �s viszi a kelyhet ajkukhoz (p. 59). S�t ugyanilyen megengedett szabads�g �ll fenn arra n�zve is, hogy Z�richben ugyan temet�skor nem harangoznak - ak�rcsak M�liusz Debrecen�ben -, ellenben a mez�gazdas�gi jelleg� k�rny�keken megsz�lalnak a harangok (p. 114). N�lunk is volt ilyen szabads�g � k�z�ny�snek nyilv�n�tott k�rd�sekben. Szegedi Kis Istv�n, aki ismerte Lavater �r�s�t �s hivatkozott is r� a Loci-ban (p. 257, utols� sor), Z�richhel szemben szint�n az egyh�zi �nekl�s mellett �llt ki, ha az az evang�lium hirdet�s�t szolg�lja �s m�ly�ti el (L�ci, p. 325). A temet�s k�rd�s�ben viszont a Z�richben, illetve Debrecenben k�vetett rendet, ezt a rendk�v�l purit�n temet�si szertart�st tekintette helyesnek Szegedi (L�ci, p. 257).

M�liusz Juh�sz P�ter

K�lm�ncsehit megakad�lyozta a betegs�g, majd a hal�l abban, hogy J�nos Zsigmond orsz�g�ban kereszt�l vigye az istentiszteletnek az �jsz�vets�gi p�ld�kra �s a j� k�lf�ldi mint�kra t�maszkod�, de v�g�l is a hazai fejl�d�s sz�ks�gleteihez �s lehet�s�geihez m�rt gy�keres �talak�t�s�t. Nem kell hangs�lyozni, hogy ez nem a wittenbergi, hanem a z�richi gyakorlattal mutatott szoros rokons�got. Ennek a form�nak a ki�p�t�se, elterjeszt�se �s otthonoss� t�tele az orsz�g keleti fel�ben M�liusz Juh�sz P�ternek a m�ve volt. M�liusz szorosan benne �llt abban a folytonoss�gban, amelyet Ozorait�l kezdve nyomon k�vett�nk. „P�l nemhogy a n�ma hangszerek haszn�lat�t helyeseln�, hanem m�g az emberi �rtetlen szavakat �s �p�t� er�vel nem b�r� �nekeket sem engedi meg az egyh�zban, s�t eszteleneknek �ll�tja az olyanokat, kik mint a barb�rok idegen �s nem �rtett nyelven tan�tanak �s �nekelnek a gy�lekezetben" (I. Kor. 14,9) M�liusz is s�lyt helyezett a gy�lekezet szabads�g�ra a k�z�mb�s k�rd�sekben, mihelyt azonban valamely szertart�sban a Krisztus kisebb�t�s�t, a l�lek als�bb r�tegeinek, az �rz�keknek tett engedm�nyt gyan�totta, mihelyt f�l�sleges luxus �s pazarl�s veszedelm�t l�tta felbukkanni, szenved�lyesen t�madta ezeket a form�kat. �gy hadakozott nemcsak az ostya, a gyerty�k, a szentk�pek, a perik�p�k ellen, de gondos figyelme kiterjedt a lelk�szek �s a h�vek f�lre�rthet� mozdulataira is. Azoknak sem volt szabad ingadoz�st el�rulni a p�p�s cerem�ni�k ir�ny�ban. Milyen el�t�l�en sz�gezte le p�ld�ul, hogy a „sz�vas orpus" azaz a sz�ette fesz�let fel� tett „t�rdhajt�s, s�vegvet�s, kezeknek elterjeszt�se im�d�snak jegye". „Bizony h�t b�lv�nyoz�k ezek hangzik s�lyos korhol� szava -, mert ellene nem mernek sz�lni a b�lv�nyim�d� p�pa sok undoks�g�nak, megtagadj�k a Krisztust a haland� �s porr� leend� ember el�tt, az evil�gi f�lelem�rt �s j�sz�g�rt."50

Szegedi Kis Istv�n

A Habsburg kir�lys�ggal hat�ros t�r�k h�dolts�gban. de tan�t�sainak l�t�sa miatt az eg�sz orsz�gban, Szegedi Kis Istv�n nev�t kell megeml�teni azok sor�ban, akik d�nt� m�rt�kben hozz�j�rultak az istentisztelet reform�tus reform�ci�j�nak elveihez, form�ihoz �s megszil�rdul�s�hoz. Szegedi saj�toss�ga a magyar tan�t�k k�z�tt az, hogy az �egyh�z �s a reform�ci� �r�inak legjelesebb opusaib�l �sszesz�rt nagy tudom�ny�val egyszer�en hallgat�i �s olvas�i el� t�rta a r�gi egyh�z �s a reform�ci� istentiszteleti form�inak eg�sz k�r�t, k�l�nb�z� v�ltozatait, r�b�zva azokra, id�rendben els�nek a tan�t�sait tananyagk�nt haszn�l� lelk�szn�vend�kekre, hogy hit�k vil�goss�g�n�l v�lassz�k ki a legtiszt�bbnak tal�lt, mert legink�bb az ige k�r�, a megv�lt�s evang�liuma k�r� �sszpontosul� form�kat. A Loci-ban hat tabula t�rgyalja a kultusznak fontos k�rd�s�t. Egy k�z�l�k - az el�bbi el�ny�re - a pog�ny �s az �lkereszty�n kultuszt hasonl�tja �ssze.51 Igen behat�an t�rgyalja Szegedi az istentisztelet nyelv�nek k�rd�s�t52, a papi �lt�zetek53, tov�bb� a mise v�s�rr� fajul�s�nak probl�m�j�t"54. A L�ci 286. lapj�n mind�ssze n�gy sorban frapp�ns �sszefoglal�s�t tal�ljuk b�r�lat�nak a r�mai egyh�z kultusz�val szemben: A templomok t�ls�gosan pomp�zatosak �s k�lts�gesek, a szent t�rgyak, a cerem�ni�k, a papok serege f�l�slegesen nagy, a n�p nem �rti, amit neki tan�tanak vagy el�tte im�dkoznak. A mise s�rti Krisztus golgotai �ldozat�nak hat�lyoss�g�t. A harangok kongat�sa, az �rz�keinkre nagy er�vel r�t�r� egy�b kultikus hat�sok elveszik a hely�t az igazi szem�lyes �p�l�snek. A L�ci 136. lapj�n (6. sor) el�bb azt sz�gezi le Szegedi, hogy a templomot az igehirdet�s teszi szentt�, majd ugyanitt abban jel�li meg az igehirdet�s mindenkori f� t�rgy�t, hogy „az igehirdet� Krisztus keresztj�t emelje olyan magasra, hogy minden jelenlev� arra n�zzen, azt �rtse meg, �s �dv�z�lj�n".

Az alternat�v�k objekt�v felsorol�s�ban, az olvas� helyes, szabad v�laszt�s�ban b�z�, sz�les kitekint�s� tan�t� m�dszernek Szegedi egyh�zkorm�nyz�s�ban az a t�relem felelt meg, amellyel a gy�lekezet k�r�ben itt - ott m�g sz�vesen gyakorolt k�z�pkori form�kat, mint az egyh�zkel�st, a keresztsz�l�i int�zm�nyt, a szentekre eml�kez�st kezelte. Nem felt�tlen�l m�r�l holnapra k�vetelte meg az �j form�k eg�sz k�r�nek bevezet�s�t, mint M�liusz, hanem teret hagyott a hirdetett evang�lium gy�lekezetet �rlel� hat�s�nak. A l�nyeg k�rd�s�ben persze M�liusz �s Szegedi teljes egys�gben dolgozott. Folytonoss�gban az el�tt�k �s vel�k dolgoz� lelki munk�sokkal vallott�k, hogy legyen az istentisztelet �rthet� �s a l�lek nemesebb r�tegeit, nem az �rz�keket, hanem a lelkiismeretet megsz�l�t�. Tart�zkodj�k tov�bb� a gy�lekezet az istentisztelettel kapcsolatban minden pazarl�st�l a h�vek f�l�sleges megterhel�s�t�l. Legyen v�g�l az istentisztelet sz�ve, az igehirdet�s, a h�v�ket k�z�ss�gi felel�ss�gre, s�f�rkod� �letre felind�t�. Az elmondottak azonban puszt�n eszk�zei �s gy�m�lcsei a f� c�lnak, a Krisztussal val� szem�lyes k�z�ss�gbe jut�snak. Hab�r mind az eszk�z�kr�l, mind a c�lr�l Szegedi Kis �s M�liusz egyform�n gondolkozott, gondolataikat a dolog term�szete szerint m�gis egy-egy mindegyikre k�l�n-k�l�n jellemz� saj�tos teol�giai rendszerben �rlelt�k meg �s fejezt�k ki. Ez a rendszer term�szetesen csak form�lisan tudom�nyos sziszt�ma, val�j�ban azonban egy-egy l�tom�s Istennek az emberekhez f�z�d� viszony�r�l.

Szegedin�l ez a l�tom�s a sz�vets�g k�pzete k�r� �sszpontosul. Szegedi arra helyezi a s�lyt, hogy az emberszeret� Isten m�r a vil�g alapjainak felvettet�se el�tt elhat�rozta �s t�st�nt az �ssz�l�k b�neset�t k�vet�leg kihirdette az evang�liumot, a kegyelmi sz�vets�get. Az �sz�vets�g igazi kegyesei ebbe az �g�retbe vetett hitb�l �ltek. Viszont a t�rv�ny �s a Krisztus k�z�tt eltelt id�ben - a t�rv�ny c�lj�t meghamis�tva - ugyanolyan t�rv�nyesket�, deform�l�dott �s korrump�ll�dott hit j�tt l�tre, mint a reform�ci� el�tti sz�zadokban. Kiszabad�tani az evang�liumot az azt szinte a felismerhetetlens�gig elrejt� vagy eltorz�t� t�rv�nyesked� �lkereszty�n burokb�l, pr�dik�lni �s meg�lni az �dvbizonyoss�got �s a munkat�rsi viszont, amely Isten sz�vets�g�re, Krisztus tan�t�s�ra, keresztj�nek megv�lt� �ldozat�ra, felt�mad�s�nak az elj�vend� �letre vet�l� f�nyess�g�re, a Szentl�lek minden j�ra vez�rl� munk�j�ra t�maszkodik: ez Szegedi l�tom�sa szerint a kereszty�ns�g l�t�nek �rtelme �s boldogul�s�nak �tja.

M�liusz is tan�totta a Szent�r�s bizonys�gt�teleit Istennek sz�vets�g�r�l az � v�lasztott n�p�vel, amely nem �brah�m v�r�nek, hanem hit�nek �r�ks�ge. M�liusz azonban a Krisztussal val� k�z�ss�g szeml�l�s�re egy m�sik mozzanatot helyezett a k�z�ppontba. N�la a latin simul sz� nagy szerepe a jellemz�. A simul azt jelenti, hogy egyszerre, egyid�ben. M�liusz azt akarja els�sorban elmondani, hogy a megv�lt�s �s az �dv�z�t�s eg�sz folyamata Isten m�ve, teh�t, hogy ezt a folyamatot teol�giailag mint az Isten tett�t egynej�s�gben kell �rtelmezni, �s csak pedag�giailag �s t�rt�netileg hely�nval� az id�beli, success�v szeml�let. L�ssuk, hogyan alkalmazza M�liusz kulcsszerepben ezt a„simul"-t, magyarul egyszersmindet. A megigazul�s szorosan Isten oldal�ra tartoz� mozzanataival, mint az elv�laszt�s, az elh�v�s, a b�nbocs�nat a Szentl�lek �ltal egyid�ben ott van mindaz, ami az emberben megy v�gbe: „Egyszersmind ugyanezen t�ny (ti. elv�laszt�s, elh�v�s, megbocs�t�s) mozzanat�val �jj�sz�l, �j sz�vet, �j lelket, �j teremt�st alkot, hittel, rem�nys�ggel meger�s�t �s szeretettel ruh�z fel, �s az �gy megszentelteket, megtisztultakat igazaknak nyilv�n�tja, megigaz�tja"55. A megigazul�s c�lja �s pecs�tje, hogy az ember szabad �s k�szs�ges lesz a j� cselekv�s�re. De a j� cselekedetek is a Krisztus�i a hiv�ben. Az Isten idej�ben egyszerre van a kiv�laszt�s �s a j�t cseleked� ember. �rdemes kih�nyni a templomb�l minden k�ls� d�szt, elt�vol�tani minden �r�k�lt szimbolizmust �s hom�lyt, hogy az istentiszteletben mindig egy �s ugyanaz az aj�nd�k �lljon a k�z�ppontban: a m�r a vil�g alapjainak felvettet�se el�tt elhat�rozott, a m�r a b�neset ut�n meghirdetett, a Krisztus v�re hull�sa �r�n megszerzett �s az emberi t�rt�nelem tengely�v� v�lt �r�m�zenet Isten megm�s�thatatlan emberszeretet�r�l. Ez az �r�m�zenet sz�li �jj� az embert, �s ez form�lja Isten akarata szerint val�v� a k�z�ss�get.

Term�szetesen az ilyen rendszerez�sek, illetve l�tom�sok, b�r a tudom�ny mez�ben jelennek meg, a tudom�ny megszokott m�dj�n nem bizony�that�k. Igazs�guk, t�rt�nelmi s�lyuk, „menetk�zben", k�z�ss�get, t�rsadalmat form�l� hat�konys�gukban mutatkozik meg. A XVI. sz�zad nem maradt ad�s e hat�sokkal.

A r�mai egyh�z t�rveszt�se

A reform�lt istentiszteletnek f� r�sze volt benne, hogy a n�p t�megei az evang�lium hirdet�it k�v�nt�k hallgatni. M�g Moh�cs �v�ben ezer�tsz�z rendtag �lt hetven ferences kolostorban, 1605-ben m�r puszt�n �t rendh�z �llt fenn, �s benn�k mind�ssze harminc szerzetes buzg�lkodott.56 Az orsz�g keleti fel�ben a r�mai egyh�z szinte teljesen eleny�szett. A magyar r�mai egyh�z t�rt�net�r�l k�sz�lt leg�jabb monogr�fia �gy sz�mol be err�l: „Kolozsv�rt 1579-ben m�r csak egy asztalosmester akadt, aki a megfogyatkozott katolikus h�veknek az evang�liumot felolvassa. Nagyv�radon �s Szil�gysomly�n egy-egy ferences �lt, Kraszna megy�ben mind�ssze h�rom katolikus pap. Ezenk�v�l, a Sz�kelyf�ld kiv�tel�vel, egyetlen katolikus pap sincs Erd�lyben." Valamivel jobb volt a helyzet a Habsburg kir�lys�gban, ahol a hierarchia fels� tagozata �pen maradt. „Ol�h Mikl�s esztergomi �rsek 1561. �vi zsinat�n sz�ztizenkilenc pap jelent meg. Ezek k�z�l hatvankett� n�s; negyvenn�gy k�t sz�n alatt �ldoztatott."57 Teh�t ha a sz�nlel�st mint lehet�s�get egy�ltal�n nem sz�m�tjuk, a megjelentek k�z�l csak tizenh�rom pap nem csatlakozott a reform�ci�hoz. T�bb sz�zra r�gott vissza azoknak a sz�ma, akik nem j�ttek el a zsinatra. Ezek �ll�sfoglal�sa aligha lehet k�ts�ges. Ol�h Mikl�s restaur�ci�s f�radoz�s�n�l �rdemes egy pillanatra m�g elid�zni. Ol�h k�nytelen volt a reform�ci� eszk�z�t alkalmazni �s helyt adni a mise mellett a protest�ns �rtelemben vett pr�dik�ci�nak is. A nagyszombati zsinat hat�rozat�nak 21. fejezete el��rta, hogy a pl�b�nosok bet� szerinti �rtelemben magyar�zz�k a n�pnek az evang�liumokat �s az epistol�kat, tekintettel a protest�ns pr�dik�torokra.58 Jeles liturgia - t�rt�n�sz�nk, S�r�s B�la kimutatta, hogy Telegdi Mikl�s 1583. �vi nagyszombati agend�riuma mag�n viseli a reform�ci� kegyelem-teol�gi�j�nak nyomait.59 Viszont annak a bizony�t�kait is megtal�ljuk, hogy a katolikus restaur�ci� f� c�lja m�gis a kl�rus feld�lt sorainak rendbeszed�se, tekint�ly�nek �s poz�ci�j�nak biztos�t�sa volt. Az eml�tett nagyszambati zsinat eltiltotta a pr�dik�l�st�l a koldul� rendek tagjait, mert azok �ll�t�lag a pl�b�nosok �ll�s�ra t�rtek. A nagyszombati agend�riumban pedig a 9. gy�ntat� k�rd�s �gy hangzott: „Vet�lkedt�l-e paraszt l�v�n a hit fel�l?"60 Ehhez a k�rd�shez nem sz�ks�ges komment�rt f�zni.

A reform�tus egyh�zak az ellenreform�ci� t�z�ben

A Szegedit �s M�liuszt k�vet� nemzed�kek az egyre er�s�d� ellenreform�ci� k�r�lm�nyei k�z�tt nem tudt�k mindenben tov�bb vinni az el�tt�k j�rt reform�torok l�t�s�t �s lend�let�t. A vall�si csoportok k�nytelenek voltak a feud�lis vil�g viszonyai k�z�tt orthodoxi�jukat igazolni a r�mai egyh�zzal �s egym�ssal szemben. Ez k�shegyig men� konfesszion�lis harcokat id�zett fel. A magyar reform�tus egyh�z igehirdet�se, amely �breszt�nek indult, hogy a Krisztussal val� szem�lyes k�z�ss�gbe �p�tsen be �s a k�z�s j� munk�l�s�ra er�s�tsen, a konfesszion�lis harcokban �jra er�sen tanszer�v� v�lt. A protest�nsok k�lcs�n vett�k a k�z�pkori skolasztika metafizikai v�z�t �s terminusait. Az �gy elk�sz�tett �s elmondott pr�dik�ci� magyarul sz�lt, de nem volt m�r mindenki sz�m�ra �rthet�. Nem fejl�d�tt tov�bb az istentisztelet �s az egyh�zi �let a gy�lekezet �ntev�kenys�g�nek, felel�ss�gv�llal�s�nak �tj�n sem, hanem ink�bb valamelyest �jra klerikaliz�l�dott. T�rt�nt ez saj�ts�gos m�don �ppen azokon a ter�leteken, ahol a reform�tus egyh�z a vil�gi hatalom t�mogat�s�t �lvezhette.

Viszont ott, ahol az ellenreform�ci�t szolg�l� vil�gi hatalom t�zzel-vassal irtotta a reform�tusokat, eleven maradt a reform�tori b�r�lat �s t�rekv�s. Ha p�ld�ul Patai Istv�nt olvassuk, a dun�nt�li reform�tusoknak ezt a XVII. sz�zadi vez�ralakj�t, az az �rz�s�nk, hogy Ozorai vagy M�liusz gondolataival tal�lkozunk �jra: „Istennek Fia azt parancsolta, Math. 10, hogy nyilv�n ki�lts�k, pr�dik�lj�k, �k pedig el r�jt�zt�k, be f�d�zv�n az l�lki sz�v�tneket az idegen nyelvnek pal�stj�val. Az Evangeliomnak m�g a nev�t is let�rt�k, Mis�t adtak hely�be." Az eredm�ny azut�n az - folytatja -, hogy „Vall�st tesznek ma is az szeg�ny, egy igy� de�ktalan emberek, hogy �k nem tudj�k, miben �lljon az k�r�szty�ns�g. Ha k�rded, mit tanultak az Isten titkainak �lnok s�f�ritul, az papokul, bar�tokul, azt mondj�k.., hogy nem �rz�tt�k �zit a papok f�zte �teknek, mert idegen nyelven sz�lottnak az isteni tiszteletben ..." A r�mai hiten lev�ket - Patai szerint - nem is „katholikusoknak" kellene h�vni, hanem „olasz vall�s�aknak", mert a katolikus vall�shoz annyi a k�ze a p�p�s vall�snak, „mint a Duna viz�nek a z�pores� �ltal belesodort s�pred�khez". „Ha pedig ezek �gy vannak - t�r fel benne a keser�s�g -, akkor hol lehet az �g alatt nyomorultabb n�p, mint amely kereszty�ns�gnek sz�ne alatt em�sztetik meg, kiknek v�rekb�l h�znak �s b�n�kb�l ruh�zkodnak, kiknek l�lki veszedelmekkel gy�jtnek kir�lyi k�ncset ez h�volkod�sban gy�ny�rk�d� Epicurusnak fiai? Ne szenvedd el, f�ls�ges Isten !"61

Kitekint�s

A magyar purit�nus mozgalom �jra megnyitotta �s megtisztogatta a forr�st: az evang�liumnak ink�bb �breszt�, mint tanszer� hirdet�s�t. A megcsontosod� feud�lis viszonyok k�z�tt azonban ne