Az igehirdet� K�lvin

Szab� P�l: A lev�l 2009. j�nius 54. �vf. 1. sz. http://protestans.ch/

K�lvin1 J�nos 1509 j�l. 10-�n sz�letett Noyonban, Franciaorsz�g sokak �ltal legfranci�bbnak tartott megy�j�ben, Picardi�ban. �desapja K�lvin Girard p�sp�ki �gyviv�, �desanyja Le Franc Jeanne gazdag vend�gl�s le�nya. A csal�d neve eredetileg Cauvin, amelyet Calvinra latinos�tottak. Ennek a cikknek most nem az a feladata, hogy a reform�tor �letrajz�r�l adjon egy kivonatot. A sz�let�si d�tumnak sz�munkra az a jelent�s�ge, hogy a jubileumra utaljon, hiszen az 500-ik �vfordul�t �nnepelj�k. A sz�let�si hely �s csal�di sz�rmaz�s pedig arr�l sz�l, hogy itt egy �zig-v�rig francia �rzelm� �s gondolkod�sm�d� emberrel van dolgunk.

Az 500 �ves jubileum mag�ban hordja annak a vesz�ly�t is, hogy eleve nem k�zeled�nk objekt�ven K�lvin szem�ly�hez. A magyar reform�tus berkekben t�rt�net�r�sunk hajlamos tulz�sokra �s megdics��t�sekre. A jubileum lelkesed�s�ben igyeksz�nk mindazt, ami a jubil�lt k�p�t zavarn�, �rthetetlenn� tenn� vagy elhom�lyos�tan�, f�lretenni. K�lvinb�l Szent K�lvin lesz, alakja apostoliv� n�vekszik �s �r�sai kijelent�sekk� v�lnak. Ilyenkor sokszor elfelejtj�k a "sola scriptura" alapelv�t �s meg vagyok gy�z�dve arr�l, hogy K�lvin maga is tiltakozna az ellen, ahogyan �t sokszor id�zz�k �s magyar�zzuk. Mivel most itt a k�lvini igehirdet�s form�ival foglalkozunk, szeretn�m elker�lni ezt a jubileumi hangulatot. Soha sem szabad elfelejten�nk, hogy mindaz, amit a reform�tor �rt vagy mondott, az nem az Ige (azaz Isten szava), hanem annak a magyar�zata, elemz�se vagy interpret�ci�ja. Egy�bk�nt ugyanez �rv�nyes a Dordrechti K�nonokra, a II. Helv�t Hitvall�sra vagy a Heidelbergi K�t�ra is. Reform�tus egyh�zunk abb�l indul ki, hogy K�lvin l�tta �s k�zvet�tette helyesen az evang�liumot, ami nem azt jelenti, hogy mindaz, amit �rt, mondott, magyar�zott az �l� ig�t helyettes�theti.

Ha a k�lvini igehirdet�s m�dszereir�l besz�l�nk, akkor tk. genfi tev�kenys�g�re kell vonatkoztatnunk, teh�t az 1541-t�l 1564-ig terjed� id�szakra, amikor megval�s�thatta elgondol�sait. K�lvin igehirdet�s�nek h�rom l�nyeges form�ja van: �r�sban, predik�ci�ban �s dial�gusban (�gy is fogalmazhatjuk hogy megbesz�l�sben).

Itt most �r�saival nem foglalkozunk, hiszen ezek igen j�l ismertek �s erre elh�vott teol�gusok sokf�lek�ppen elemezt�k �ket. Csak egy jellegzetess�gre szeretn�m felh�vni a figyelmet: K�lvinnak alig vannak spont�n �r�sai. Tudjuk, hogy f� m�v�t az Instituti�t h�romszor (1536, 1539-41, 1559-1560) adta ki, h�rom l�nyegesen megv�ltoztatott, s�t �tfogalmazott sz�veggel, utolj�ra francia (1559) �s latin (1560) nyelven. M�g levelei sem spont�n irom�nyok, hanem sokszor t�bb v�ltozatban ker�ltek nyilv�noss�gra. Ezek az ut�lagos korrektur�k sajnos megnehez�tik a t�rt�n�sz munk�j�t, mert tomp�tj�k vagy egyenesen megsz�ntetik a k�zvetlen aktualit�st. K�lvin �gy �rzi, hogy abban, amit �r �s mond, Istennek �s olvas�j�nak illetve hallgat�j�nak van elk�telezve, teh�t konzekvensen vigy�znia kell, hogy ne legyen a sz�veg az isteni kijelent�ssel ellent�tben �s emellett �rthet� legyen mindenki sz�m�ra. �rdekes, hogy ezt a k�t krit�riumot K�lvin teljesen egyenrang�nak tekinti a szolg�lat szemsz�g�b�l. Ez�rt abb�l kell kiindulnunk, hogy a k�lvini sz�vegek minden esetben t�bbsz�r�sen �tgondolt, t�rgyilag �s stilisztikailag form�lt munk�k.

K�lvin a t�rt�nelem egyik legakt�vabb "pr�dik�tora" volt. Teljes�tm�nye ebben a tekintetben meghaladta els� �s m�sodik gener�ci�s reform�tort�rsainak tev�kenys�g�t. De B�ze Theodor �rja r�la: „minden m�sodik h�ten naponta pr�dik�lt, ha lehetett minden vas�rnap k�tszer, h�romszor hetenk�nt tartott el�ad�sokat a teologi�n, ezenk�v�l vezette a konziszt�rium vizsg�latait, minden p�nteken tartott egy el�ad�st a Bibliagy�l�sen amit kongregaci�nak nevez�nk �s hal�l�ig ezt �gy folytatta megszak�t�s n�lk�l".2 Ugyanezt �rja r�la de Raemond Florimond:3 "neh�z lenne hasonl�t tal�lni K�lvinhoz, mert 23 �v alatt... pr�dik�lt minden nap �s vas�rnap sokszor k�tszer... stb... �s fennmaradt idej�t pedig �r�i munk�ra ford�totta...amivel mint egy Pontifex Maximus az eg�sz szekt�s vil�got el�rte”. Teh�t m�g ellens�gei is elismert�k csod�latos pr�dik�ci�s tev�kenys�g�t. 1549 szept 29-t�l K�lvin pr�dik�ci�it egy gy�lekezeti tag, Denis Raguenier gyors�r�ssal jegyzetelte, 2300 pr�dik�ci�j�t sok�ig j�l rendezetten meg�rizt�k, m�g egy k�nyvt�ros az eg�sz gy�jtem�nyt kil�ra (!) el nem adta.

F�radts�gos rekonstruk-ci�s munk�val siker�lt m�ig kb. 1500 serm�nt �jra �ssze�l-l�tani, de az eg�sz anyag kritikai �tdolgoz�sra v�r eltekintve olyan pr�dik�ci�kt�l, amelyek k�l�n kiad�sra ker�ltek. K�lvin nagyon �nkritikusan �t�lte meg saj�t pr�dik�ci�it. M�r utaltunk arra, hogy fenntart�ssal volt mindenf�le spontaneit�ssal szemben. Mikor 1552-ben n�gy pr�dik�ci�j�t kiadt�k, terjedelmes levelez�st folytatott arr�l, hogy ezeket a t�m�kat m�r trakt�tusokban kidolgozta, ez�rt a spont�n pr�dik�ci�k megjelentet�s�nek sz�ks�gess�ge megk�rd�jelezend�. K�lvin f�lt nyilv�nval�an att�l, hogy a pr�dik�ci� hev�ben meggondolatlan, f�lre�rthet� vagy t�ves dolgok cs�szhatnak be a sz�vegbe. K�lvin egyik kiad�ja Girard Jean panaszkodik is, hogy a "Huszonk�t pr�dik�ci� a 119. zsolt�rr�l" kiad�sa alkalm�val a gyors�r�ssal r�gz�tett sz�vegbe �s az anexusba a reform�tor m�g egy csom� komment�rt akart beer�szakolni.

K�lvin kiv�l� retorikus volt. Valamennyi kort�rsa le�rja, hogy mag�val ragadta hallgat�s�g�t, de azt is, hogy pr�dik�ci�iban sokszor emocion�lis �s kolerikus kit�r�sekre is sor ker�lt. Ezek a hatalmas erej� sz�noklatok testi teljes�t�k�pes-s�g�nek a hat�rait is �rintett�k, hiszen tudjuk, hogy istentiszteletek ut�n ez a t�r�keny f�rfi sokszor az �sszeoml�s hat�r�n volt. Tal�n �ppen emiatt f�lt saj�t spont�n sz�vegeit�l. De ez az ember, aki val�ban a t�vtan�t�st�l val� f�lelemmel vitte v�gbe szolg�lat�t, nem �rta le el�re a predik�ci�k sz�veg�t! Tudjuk hogy sok jegyzetet csin�lt, az ig�t val�ban forgatta sziv�ben, de amikor fenn �llt a sz�sz�ken �gy �rezte, hogy a Szent L�lek maga besz�l rajta kereszt�l. K�lvin irja: "ha az evang�lium pr�dik�ltatik Isten nev�ben, akkor �gy �rzem mintha � maga sz�lna k�zvetlen szem�ly�ben" majd tov�bb: "�n besz�lek ugyan, de hallom magamat ahogyan vezetve vagyok a Szent L�lek �ltal. �gy lesz az Ige nekem �gy mint m�soknak a haszn�ra"4 Reform�torunk n�gy lenyeges felt�telt szab a pr�dik�ci�knak:

1. A pr�dik�ci�nak az evang�liumr�l kell sz�lnia, azaz J�zus Krisztusnak kell a k�z�ppontban �llnia.

2. A pr�dik�ci�nak a hallgat�s�g haszn�ra (lelki gazdagod�s�ra) kell els�sorban ir�nyulnia (ne legyen "a leveg�be spekul�lt" teol�giai t�ma)

3. A pr�dik�ci�nak legal�bb annyira kell sz�lnia mag�hoz a pr�dik�torhoz is, amennyire a hallgat�s�got akarja meg�rinteni.

4. A pr�dik�ci� legyen retorikusan hat�sos.

Saj�t pr�dik�ci�s szerep�t �gy l�tja K�lvin: "Urunk azt akarta, hogy �n mint egy trombita legyek, hogy magam k�r� gy�jtsem azt az engedelmes n�pet, amely az �v� �s hogy �n is a ny�jhoz tartozzam mint a t�bbiek. Ha teh�t a hangomat fogj�tok hallani, azt jelenti, hogy mi, ti �s �n, �sszegy�lj�nk, hogy Isten �s a mi Urunk J�zus Krisztus ny�j�v� legy�nk.”5

A k�lvini pr�dik�ci� nem h�vogat�, nem evang�liz�l� pr�dik�ci�. C�lja az, hogy a ny�j egy�tt maradjon �s a hitben er�s�dj�n. A reform�tor tan�tani akarja Isten kiv�lasztott �s elh�vott gyermekeit, hogyan �ljenek ebben a b�n�s, ellens�ges, s�t�ni vil�gban. K�lvin azt akarja, hogy "senki se t�rjen vissza a templomb�l �gy, ahogyan elj�tt ide”, hanem meggazdagodva, meger�s�dve �s megtisztulva menjen haza, mert ha ez nem �gy lenne, akkor "ez Isten ig�j�nek a megszents�gtelen�t�se" lenne.6

M�g egy aspektust meg kell eml�teni: K�lvin a pr�dik�ci�val �gy akarja Isten ig�j�t k�zvet�teni, hogy azt mindenki, teh�t a legegyszer�bb �r�studatlan ember is meg�rtse: „nem vagyok itt egyed�l, hanem valamennyi�t�k haszn�ra kell v�lnom, ha f�lmegyek a sz�sz�kre.” Nem �res retorik�t akar reform�torunk, hanem �zig-v�rig �szinte bizonys�gt�telt, ahol a pr�dik�tor teljesen felold�dik Isten �zenet�ben. „Ha �n a sz�sz�kr�l Isten nev�ben figyelmetekbe lopn�m magam �s hamisan f�lrevezetn�m a n�pet, az olyan al�val�s�g lenne, ami minden m�st fel�lm�l"7. K�lvin k�ts�gtelen�l a pr�dik�ci�t tartotta reform�tori szolg�lata k�z�ppontj�nak, egy olyan szolg�latot, amely megviselte, testi tartal�kait felem�sztette, amelyt�l szolg�l�i al�zattal rettegett �s m�gis mindenek felett szeretett.

Az Ige k�zvet�t�s�nek m�sik k�lvini form�ja volt a kongre-g�ci�, amit ma ugy h�vn�nk, hogy biblia�ra (amelynek bibliaiskola szer� von�sai is voltak). Hasonl� �sszej�vete-leket 1536-ban Bullinger Henrik vezetett be Z�richben „prophezey” n�ven, amire lelk�szek �s gy�lekezeti el�lj�r�k voltak hivatalosak8.

Ezt a bibliatanulm�nyoz�si form�t vett�k �t Genfben megszigor�tott renddel: „az �sszes lelk�sz �s mindazok, akik a falvakban szolg�latot v�geznek vegyenek r�szt egy olyan �sszej�vetelen egyszer egy h�ten, ahol foglalkoznak a Szent�r�ssal az�rt, hogy a tiszta tan�t�s �s annak egys�ge megmaradjon..." �rja K�lvin9 �s az igazolatlan elmarad�st kiz�r�ssal fenyegeti meg.

A kongreg�ci�n lehet�s�ge volt minden szolg�l�nak, hogy hozz�sz�ljon az olvasott, vagy �ltala hozott ig�hez. Sajnos ezek az alkalmak sokszor arra is szolg�ltak, hogy teol�giai ellenfelek a ny�lt vit�ban lesz�moljanak egym�ssal. H�res p�ld�i voltak ennek az egykori karmelita szerzetes Castellio Sebesty�n esete, aki az eretnekek �ld�z�-se ellen l�pett fel �s ez�rt a reform�tor feljelentette (1544) �s a sokkal tragikusabb Bolsec Jeromos �gye, akinek az volt a szerencs�tlens�ge, hogy K�lvin bel�pett a terembe, ahol � az „�tkos predestin�ci�r�l" sz�nokolt. Bolsec meg�szta a dolgot egy kem�ny b�rt�nb�ntet�ssel �s kitoloncol�ssal. Persze ne feledj�k el, hogy m�g a k�z�pkori gondolkod�sm�d korszak�ban vagyunk. A Szenth�roms�g tagad�sa (Servet) vagy a d�m-lelk�sz �tkoz�sa (Bolsec) abban az id�ben f�ggetlen�l a felekezeti hovatartoz�st�l hal�los b�n�knek sz�m�tottak a vil�gi igazs�gszolg�ltat�s szem�ben is. (Servetet egy�bk�nt a katolikusok is el�t�lt�k �s in effigie meg�gett�k). Ne legyen ez ments�g, de �rts�k meg, hogy az akkori kor ember�t�l, b�rki legyen is az, nem lehetett elv�r-ni, hogy teljesen felrugja azt a t�rv�nyess�get, amely nyilv�nval�an a t�rsadalom elengedhetetlen t�masz�nak sz�m�tott.

Minden p�nteken reggel �sszej�tt kb. 60 szem�ly az Auditoire-ba, ahol a vezet� lelk�szek el�sz�r egy meghat�rozott bibliai fejezetet megmagyar�ztak, amihez hozz� lehetett sz�lni. Az eg�sz alkalom k�z�s b�nb�nati im�val kezd�d�tt, majd h�laad� zsolt�rokkal �s imak�z�ss�ggel v�gz�d�tt. A kongreg�ci�k k�vetkezetes gyakorlata val�ban el�rte, hogy a gy�lekezet hit�let�ben megmaradt az egys�g �s ezeken az alkalmakon olyan k�z�ss�g nevel�d�tt, amely m�g K�lvin hal�la ut�n is sok�ig meg�rizte tan�t�s�nak a tisztas�g�t. Persze mondanunk se kell, hogy ezeket az alkalmakat is K�lvin uralta. Nyilv�nval�an ezzel is arra t�rekedett, hogy Krisztus ny�ja egy�tt maradjon.

Ha megvizsg�ljuk K�lvin igehirdet�i aktivit�s�t, mi marad meg sz�munkra egy f�l �vezred t�vlat�b�l? Bizonnyal �rv�nyesek mindazok a krit�riumok, amelyeket K�lvin a pr�dik�tori szolg�lattal szemben fel�ll�t. Szolg�lati tev�kenys�g�nek k�z�ppontj�ban �llt a bizonys�gt�tel, �s j� lenne, ha egyh�zunkban (amely mag�t sokszor k�lvinist�nak nevezi) ez �jra tudatosulna. A hit hall�sb�l van �s a pr�dik�ci� sok ellent�tes v�lem�ny ellen�re nem elavult �s lej�rt eszk�ze az igehirdet�snek, hanem az egyetlen olyan lehet�s�g ahol a szolg�l� eg�sz l�ny�t beleadhatja az Ige tolm�csol�s�ba. A pr�dik�ci�, a mindenki sz�m�ra �rthet� �s mindenkinek szem�lyesen sz�l� pr�dik�ci� k�tezer esztendeje az egyh�z legfontosabb m�dszere Isten �zenet�nek a tov�bbad�s�ra. Bizonnyal szorongat minket is a szolg�lat egyre sz�tes�bb rendetlens�ge. A Szent�r�s helyes �rtelmez�se �s meg�rt�se csak a k�z�ss�gen kereszt�l �s a gyakorolt k�z�ss�gi �letben t�rt�nhet. K�l�n�sen mai vil�gunk bizonytalans�g�ban �s egyre fokoz�d� zavaros ir�nyveszt�s�ben, j� lenne ha �jra b�tors�gunk lenne „kongreg�ci�k-ban” az ig�t egy�tt tanulm�nyozni �s egy�tt elcsendesedni.

1. Tk. a helyes ir�sm�d Calvin. �n se szeretn�m, ha a nevemet N�metorsz�gban Saboonak �rn�k.

2. T. de B�ze: L'histoire de la vie et mort -de Caivin

3. F. de Raemond. Op. VII. Cap. A lev�l 2009 j�nius 3

4. Pr�dik�ci� J�kob kiv�laszt�s�r�l

5. 1 Tim�teus magyar�zata

6. J�b magyar�zata

7. 5 M�zes magyar�zata

8. Bullinger ennek a bevezet�s�t melegen �s s�rget�en aj�nlja a magyar reform�tusoknak un. kik�ld�si level�ben 1559-ben. Ein kleines Sendschreiben... Claudiopolis

9. Jean Calvin: Deux congr�gations et exposition du cat�chisme

Szab� P�l: A lev�l 2009. j�nius 54. �vfolyam 1. sz. http://protestans.ch/