„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.”Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:
Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. János 3,16
Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik szívem. Zsoltár 28,7
… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti." Karl Barth
A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...
Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .
E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben, a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal
2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó
„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
- Vezényelt: Árokháty Béla és Lajtha László 1936. 05. 06. Kálvin-ünnepség Zsinati székház gályarabok emléktáblája felavatása.
A zsinati székház gályarab - emléktáblája
2012. május 06., vasárnap - www.reformatus.hu
Hetvenhat éve, 1936. május 6-án a központi Kálvin-ünnepség keretében avatták fel a zsinati székházban a gályarabok emléktábláját.
Kálvin János fő műve, az „Institutio religionis Christianae" első kiadása 1536-ban jelent meg Bázelben. A genfi reformátor kiemelkedő jelentőségű könyvének 400. évfordulóját a Magyar Református Egyház Konventje 1936-ban emlékünnepség megrendezésével és emlékérem kiadásával tette emlékezetessé.
Az országos ünnepséget Budapesten a konventi (ma zsinati) székházban tartották 1936. május 6-án. Az emlékév előkészületei több évet vettek igénybe. Ezek során dr. Victor János elkészítette az Institutio magyar nyelvű fordítását. Soltész Elemér protestáns tábori püspök pedig 1934. november 3-án tett javaslatot a Konvent Elnökségének arra, hogy az Institutio jubileuma emlékéremmel is örökíttessék meg. A Magyarországi Református Egyház Konventjének Elnöki Tanácsa 1935. november 4-én tartott ülésén megadta az elvi hozzájárulást az érem kiadásához és a kivitelezés mikéntjét, az ünnepi rendezvényeket előkészítő bizottságra bízta. A bizottság 1936. január 16-án ült össze, Ravasz László püspök vezetésével.
A bizottság az érmet négy változatban, kétféle (magyar illetve latin nyelvű) felirattal illetve két különböző anyagból (ezüstből és bronzból) kívánta elkészíttetni. A magyar nyelvű szöveggel ellátott éremből háromezer darabot bronzból kívántak veretni, míg ezüstből ötven darabot szerettek volna kiadni. Az ezüstből készült érmék reprezentatív, ajándékozási céllal készültek. A latin nyelvű feliratú éremből kétszáz darab bronz és ötven darab ezüst kibocsátásáról döntöttek. Az érmek megmintázásának feladatát Berán Lajos (1882-1943) szobrászművészre bízták.
A gályarabok emléktáblája
Marjai Károly mezőtúri lelkipásztor 1933-ban tett javaslatot a Magyarországi Református Egyház Konventje részére, hogy a konventi székházban emléktábla örökítse meg a gályarabok emlékét. Ezt a felvetést az Egyetemes Konvent 1935-ben elfogadta; az emléktábla felavatásának időpontjául a gályarabok kiszabadításának 260. évfordulóját, 1936. február 11-ét tűzte ki. A lelkipásztor az 1909-ben épített konventi székházba javasolta az emléktábla elhelyezését. Indoklása szerint ezt az épületet még a trianoni békeszerződés előtti Magyarországi Református Egyház építette, amely magába foglalta: "a magyar koronához tartozó országok területén lévő összes református egyházközségeket. Fenti indítvány elfogadásával ez az egyház fejezné ki el nem múló háláját az egész reformátusság nevében a gályarabok iránt."
A megvalósult emléktáblán a protestáns gályarabok mellett, az őket kiszabadító Ruyter admirálisról e szavakkal emlékeztek meg:"A HITVALLÓK ÉS A SZABADÍTÓ ÖRÖKKÉ ÁLDOTT EMLÉKÉRE ÁLLÍTOTTA E JELT A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ EGYETEMES KONVETJE AZ 1936. ÉVBEN" (Nagyításért kattintson a képre!)
Időközben a gályarabok emléktáblájának felavatási időpontja módosult, a februári időpontról május 6-ra a Kálvin-ünnepségre tevődött át. Az alkalomra Áprily Lajos a konvent felkérésére portrészerű verset írt, amelynek „Kálvin, 1535." címet adta. Az alkotás, az ünnepségen a költő előadásában hangzott el. A magyar protestáns gályarabok-emléktáblájának leleplezése során Révész Imre (1889-1967) egyháztörténész professzor „Kálvin és a gályarabok" című beszéde hangzott el.
Az üdvözítő Istenből merítettek erőt
Az ünnepi beszéd elején kifejezésre jutott, hogy a magyar protestáns gályaraboknak megpróbáltatásaik között nem volt egyebük, mint a „Istenbe vetett reménység horgonya". Ebbe a horgonyba ők mind két kezükkel belekapaszkodtak, de „a remény horgonyát nem csak földi kezek fogták: a hitnek kezei; hanem fogta, tartotta és az örökkévalóság sziklájába beágyazva őrzötte és oltalmazta a mennyei kéz is: a mindenható Kegyelem,a mérhetetlenül szabad fenséggel predestináló Isten rejtelmes, csodálatos és áldott üdvözítő akarata..."
Révész Imre beszédében a gályarabok hitvaló életét a kálvini eleve elrendelés tanításával hozta kapcsolata, úgy hogy közben hangsúlyozta Isten kiválasztó kegyelmét, amely a szenvedések között erőt adott mind a református, mind az evangélikus gályaraboknak.
„A predestináció a gályarabnak és Krisztus minden hű és igaz bizonyságának ezt jelenti: fogom a horgonyt, de tudom, hogy valójában az fog engem: átkarolom az én Megváltómat, de tudom, hogy csak az Ő erejével karolhatom Őt át; tudom, hogy Ő előbb szeretett engem és tudom, hogy ez az Ő hozzám való szerelme ott gyökerezik a Békességnek öröktitkú, felséges tanácsában, ahol az Atya a Fiúval és a Szentlélekkel öröktől mindörökre, eleve elvégezte minden Ő választottainak üdvösségét, az enyémet is; öröktől mindörökre, eleve megformálta szívöket a Krisztus számára - az enyémet is." Millisits Máté
A Jubiláris Emlékünnepély rendje a meghívó szerint:
1. Közének. CV. Zsoltár 1. verse.
2. Bibliaolvasás és előima. Mondja Baltazár Dezső Dr., Tiszántúli püspök, az Egyetemes Konvent lelkészi elnöke.
3. a) Karének. Két egyszólamú ének az 1539-i Strasbourgi Énekeskönyvből Kálvin eredeti szövegével:
„SUS LOUEZ DIEU SES SERUITEURS..." (CXIII. Zsoltár.)
„MAINTENANT SEIGNEUR DIEU." (CANTIQUE DI SIEMON)
b) CL. GOUDIMEL:Két zsoltár négyszólamú karra az 1565-i, családok számára kiadott zsoltáros könyvből:
Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
A többivel megbirkózom magam.
Akkor a többi nem is érdekel,
szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
nem kell más, csak ez az egy oltalom,
még magányom kiváltsága se kell,
sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
ha jókedvemből, önként tehetem;
s fölszabadít újra a fegyelem,
ha értelmét tudom és vállalom,
s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
S hogy a holnap se legyen csupa gond,
de kezdődő és folytatódó bolond
kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.
A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát.
A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal Oldal tetejére
AJÁNLOM AZ OLDALT
