//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:


Az erőszakra épített világ akkor hull véres darabokra, amikor a békét örökre biztosítottnak véli. Ennek a világnak nem több hatalomra, erősebb hadseregre, különb harci eszközökre, körmönfontabb diplomáciára van szüksége: ennek a világnak kis jóakaratra, jézusi erőkre van szüksége. Ezt a világot nem kívülről kell széppé tenni cicomás műveltséggel, technikai vívmányokkal: ezt a világot csak belülről lehet széppé tenni: az Isten szellemének, a lelkiségnek kiragyogtatásával.” Ravasz László református püspök


 

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik
szívem. Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító  FORMATSKÁJA 

M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend 

A Genfi Egyház Kátéja 1695 Ennek ismertetője.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.
www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozsvárig

- Fekete Csaba Káté, egyház,tanítás 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


Istvándi 1924-1996 Pápa

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505 - 1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 - 1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

XX. század Történelméhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formátum

 

Teremtésről

„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
 
 
- A két Magyarország a 16. században
Historia 1999

A két „Magyarország” a 16. században

SZAKÁLY Ferenc

A két „Magyarország” a 16. században

1568. február 17-én I. Miksa király békét kötött II. Szelim szultánnal, amelyben tudomásul vette az 1552. és 1566. évi török foglalásokat. Ezt követően, az 1570. augusztus 16-i speyeri szerződésben János Zsigmond elismerte I. Miksát a keresztény világ fejének és az egész Magyarország törvényes urának. Lemondott a királyi cím használatáról, s beleegyezett abba is, hogy a Szapolyai-ház kihalása esetén Erdély visszaszálljon a magyar királyra. Bár az utóbbi pont nem teljesült, a megállapodás bő egy évszázadra rendezte a két magyar állam közjogi viszonyát. A török befolyás ellenére János Zsigmond utódai is készséggel elismerték, hogy maguk is a magyar király alattvalói, országuk pedig a Szent Korona elidegeníthetetlen tartománya. (Ami persze nem tartotta vissza őket attól, hogy időről időre fegyverrel támadjanak feljebbvalójukra.)

Az 1526 után lépésről lépésre kiformálódott három hatalmi alakulat nagyjából egyenlő arányban osztozkodott az egykori magyar királyság területén. Az ún. királyi Magyarország az Adriai tengerparttól Szatmár megyéig hatalmas félkörívben húzódó nyugati és északi országrészeket foglalta magában. Közigazgatási székhelye Pozsony, szabad királyi város volt. A török megszállás alá került terület – a hódoltság – az ország közepén, hozzávetőleg háromszög alakban terpeszkedett Nógrádtól az Al-Dunáig és a Száváig, a Balatontól a Temesközig. Közigazgatási és katonái központja a budai vár volt. Az erdélyi fejedelmek a Máramarostól a Karánsebesi bánságig, illetve a Nagyváradtól a Székelyföldig terjedő keleti részeket uralták, székhelyük Gyulafehérvár volt.

A királyi Magyarország és berendezkedése

A királyi Magyarország és Horvátország biztonságán – hat főkapitányságra osztva (Károlyváros, Varasd, Nagykanizsa, Győr, Komárom, Kassa központtal) – száz végvár, azokban 15-20 ezer katona őrködött. Ezek évi zsoldja 1 100 000 forint körül mozgott, aminek túlnyomó része közvetlenül a kincstárt terhelte. Ezen túlmenően hatalmas összegeket emésztett fel az erősségek korszerűsítése, karbantartása és fegyverzetük felújítása is. A 16. század második felében került sor a fontosabb végvárak ún. újolasz stílusú átépítésére, vagyis: jobb kilövést biztosító füles bástyákkal való ellátására. Ugyanakkor a kincstár magyarországi hadiadó-, vám- és regálé bevételei csak ritkán haladták meg az évi félmilliót. Bár a kormányzat helyi haszonvételek (királyi és egyházi birtokok, tizedek) átengedésével, a környékbeli jobbágyság rendszeres várrobottal segítette a végvárakat, a hiányzó hatalmas summát az uralkodó más tartományai és a külföldi segélyek fedezték. A német birodalom rendjei folyamatosan tetemes évi összeggel támogatták Magyarország védelmét, gyakorta küldött segélypénzt a pápa is, az osztrák és a cseh tartományok pedig – az adón túl – közvetlenül is segítették az előterüket oltalmazó végvárakat.

Mivel – a pápai segélyt nem számítva – ezekhez a pénzforrásokhoz csakis a Habsburgokon keresztül lehetett hozzájutni, már a kortársak is világosan látták, hogy a királyi Magyarország a segítségük nélkül talán egyetlen esztendeig sem tarthatná magát. Nemcsak a szultáni támadással, hanem a legalább kétszeres helyi török (mintegy 47 ezer fős) túlerővel szemben sem. „Nekem fejemben nem fér: ha ma kivönné is a császár kezét Magyarországról, mint köllene az tótországi, Dunán túl és innen való végházakat eltartani” – sommázta évtizedes tapasztalatait a kor egyik legvilágosabb fejű magyarja, Illésházy István 1606-ban.

Noha a szultáni támadások a fentiekhez mérve is megsokszorozott áldozatokat követeltek, a Habsburg-uralkodók a 16. században nem kívántak visszaélni új országuk kiszolgáltatottságával. Kezdettől fogva hangsúlyozták ugyan, hogy örökösödés útján jutottak Szent István trónjára, a gyakorlatban azonban alávetették magukat azon magyar felfogásnak, miszerint országlásukat a választás szentesíti, aminek fejében kötelesek tiszteletben tartani a magyar alkotmányt. A dolgok ilyetén alakulásához nagyban hozzájárulhatott I. Ferdinánd méltányosságra hajló és kötelességtudó egyénisége, amely sok tekintetben egy szorgos hivatalnokhoz tette hasonlatossá őt. Azzal is igyekezett elnyerni magyar alattvalói bizalmát, hogy utódaihoz képest nagy számban alkalmazott magyarokat udvarában.

Habsburg-központosítás?

Bár az uralkodó dolgát nagyban megkönnyítette volna, ha országait egységes séma szerint igazgathatja, a királyi Magyarország politikai és igazgatási rendszerében nem átgondolt centralizációs törekvések, hanem az udvar országon kívülre helyeződése és a törökellenes harc követelményei okozták a legjelentősebb változásokat. Elsősorban ezek a tényezők vezettek oda, hogy a rengeteg tartományi érdek és norma közt lavírozó Habsburg-kormányzatban idő haladtával egyre hátrább szorultak az inkább terhes, semmint jövedelmező Magyarország érdekei.

Mire Magyarország egy része Habsburg-fennhatóság alá került, Bécsben, burgundi mintára, már kialakultak a tartományi rendi kormányzattól független központi hivatalok. Ezek fizetett tanácsosokkal, folyamatosan és a tanácsi döntés elve alapján működtek, s jogi és pénzügyi szakértőket is alkalmaztak. Az uralkodó legfőbb tanácsadó testülete a német és osztrák főurakból, valamint jogászokból álló Titkos Tanács (Geheimer Rat) volt. A kincstári birtokokat és egyéb jövedelemforrásokat az Udvari Kamara (Hofkammer) kezelte. Elsősorban e két főhivatal döntéseit kiadványozta az Udvari Kancellária (Hofkanzlei), amely belefolyt a diplomáciai ügyvitelbe és a rendek által megajánlott hadiadók behajtásába is. (A német birodalmi ügyeket külön kancellária, a Reichskanzlei intézte.) Az 1556-ban felállított Hadi Tanács (Hofkriegsrat) hatásköre nemcsak az összes hadügyi kérdésre, hanem a törökkel létesített diplomáciai kapcsolatokra is kiterjedt.

A magyar rendek ugyan beleszólást követeltek a közös had-, pénz- és külügyek irányításába is, de az idegen vezetés alatt, idegen tisztikarral, Bécsben, majd Prágában működő központi hivatalok tevékenységét még ellenőrizni sem tudták kellőképpen. Az országgyűlés magyar tanácsosokat is rendelt az uralkodó mellé, ezek azonban nehezen találták fel magukat a szokatlan viszonyok között, s így érthető, hogy nem tudtak jelentősebb befolyásra szert tenni. Már csak azért sem, mert általában nem a központi kormányszervekbe beépülve és azok átformálásával, hanem a történetileg kialakult magyar rendi szervezet körülbástyázásával, kívülről igyekeztek érvényesíteni országuk érdekeit.

Uralomra jutása után Ferdinánd tüstént hozzákezdett a magyar kormányzat átalakításához. Mivel nem szándékozott Magyarországra költözni, felállította a személyét képviselő Helytartótanácsot, amely csakhamar háttérbe szorította az egykori királyi tanács jogutódját, a Magyar Tanácsot, s létrehozta a Magyar Kamarát is. Mindkettő Pozsonyban székelt, s osztrák mintára: hivatalszerűen, fizetett tanácsosokkal, folyamatosan működött. Mivel a Helytartótanácsot valamelyik rendi főméltóság – a mindenkori nádor, ha e tisztség nem volt betöltve, valamelyik püspök – vezette, sohasem vált Bécs engedelmes eszközévé. A jogügy-igazgatási feladatokat is ellátó Magyar Kamarát (és 1567 után annak szepesi fiókját) viszont a magyar nemesség idegen testnek érezte, s jóllehet magyar személyzettel dolgozott, állandóan a rendek támadásainak kereszttüzében állt. Bár a magyar hivatalok elvben nem függtek központi megfelelőiktől, a gyakorlatban a Magyar Kamara, s bizonyos mértékig a Bécsben működő Magyar Kancellária is alárendelődött a Hofkammernek, illetve a Hofkanzleinek. A Hofkriegsrat illetékességi köre, pedig eleve kiterjedt a magyar végekre.

A magyar rendiség

A központi befolyás azonban csak azokon a területeken tört előre, ahol a magyar szervezet kialakulatlan volt. Egyébként a magyar rendiség csaknem teljes intézményrendszere átvészelte a változásokat az országgyűléstől és a nádortól kezdve le egészen a középfokú végrehajtó szervként is tevékenykedő nemesi vármegyékig. Rendszerint környékbeli magyar nagybirtokosok töltötték be a kerületi főkapitány tisztét, a főtisztek zöme pedig ugyanazon köznemesi rétegekből került ki, mint a nemesi vármegyék tisztikara. Ezen összefonódottság következtében a királyi zsoldon tartott végvári katonaságot fel lehetett használni a magyar rendiség erőszakszerveként, szükség esetén magával az uralkodóval szemben is.

A magyar törekvések legerősebb bázisai mégis a helyenként tartomány nagyságúvá növekedett nagybirtokok voltak. Ezek urai töltötték be az országos méltóságokat és a katonai főtisztségeket, szervitorként nekik szolgált a környékbeli köznemesség java része, s – részben központi támogatásból – jelentős magánhadsereget tartottak. Beleegyezésük nélkül sem a helyi közigazgatásban és jogszolgáltatásban, sem az országos fórumokon nem lehetett hatékony döntést hozni. Gyakorlatilag a törvény felett álltak, birtokaik határánál megtört a központi kormányszervek hatalma is. Központi váraikban valósággal fejedelmi udvar alakult ki, amely tudatosan igyekezett átvállalni a magyar királyi udvar megszűnésével kiesett szervezési feladatokat.

A magyar rendek oly élesen reagáltak a kormányzat szerintük alkotmánysértő, tágabb értelemben: Magyarország különállását veszélyeztető lépéseire, mintha nem a segélyre szoruló, hanem az egyenrangú fél pozíciójából tárgyalnának. A Habsburg-kormányzat erre részben az országgyűlések ritkításával, részben pedig a nádori tiszt betöltetlenül hagyásával válaszolt. (Nádasdy Tamás halála után [1562] negyvenhat évig nem volt nádora az országnak.) Mivel azonban az országgyűlés megkérdezése nélkül nem lehetett adót kivetni, előbb-utóbb rákényszerült annak összehívására, amin a rendek legott sérelmeikkel hozakodtak elő, s, mindaddig nem voltak hajlandók megajánlani az adót, amíg ezek orvoslására ígéretet nem kaptak. Ha az alapvető kérdésekben nem is engedtek, a rendek persze jobbára meghajolni kényszerültek a királyi akarat előtt. A belügyekben azonban oly nagy mozgástérrel rendelkeztek, hogy méltán beszélhetünk a bécsi központ és a magyar rendek közti hatalommegosztásról. Vagyis most, „idegen” uralom alatt teljesedett ki az a rendi dualizmus, amelynek gyökerei a Jagelló-korra nyúlnak vissza. (Merőben téves az a felfogás, amely a 16. században is „Habsburg-ellenes küzdelmekről” beszél. Az udvar és a rendek küzdelme egészen 1606-ig alkotmányos keretek és formák között folyt, s semmivel sem volt élesebb, mint azok, amelyeket pl. az angol vagy a francia parlament az azonos nemzetiségű és a helyszínen rezideáló királlyal vívott.)

Erdély

A magyar királyság legfejletlenebb részét, Erdélyt a térségre ható külső erők hívták önálló állami létre, s politikáját mindvégig a gyengeségérzet és veszélyeztetettség-tudat határozta meg. Mindez abszolút elsőbbséget biztosított a védelmi természetű funkcióknak: a had- és az azzal kapcsolatos pénzügyeknek, s a fejedelmi hatalom nyomasztó túlsúlyát eredményezte. János Zsigmond és utódai: Báthori István és Báthori Zsigmond évente legalább kétszer összehívták a három nemzet – a magyar vármegyék, a szász és székely székek – képviselőit. Az országgyűlések jogköre azonban alig terjedt túl a fejedelmi előterjesztések jóváhagyásán.

Az erdélyi rendiség még a magyarországihoz mérve is visszamaradott, mondhatni: „az európai rendiség leggyengébb hajtása” volt. Míg a nyugati országokban és a királyi Magyarországon az arisztokrata családok tagjai, a világi és egyházi méltóságok automatikusan bekerültek az uralkodó tanácsába, az erdélyi fejedelmek tetszés szerint választották ki és váltogatták tanácsosaikat. Jóllehet a fejedelmi tanács létszámáról országgyűlési végzés rendelkezett, némelykor a helyek fele sem volt betöltve, s egyetlen olyan főrendű család nincs, amely mindvégig képviseltette volna magát benne. A fejedelem kikérte ugyan tanácsosai véleményét, de állásfoglalásuk egyáltalán nem kötelezte őt. Sok atavisztikus vonást mutat a fejedelmi írásszerv, a kancellária működése is: benne még a 17. században sem alakultak ki elhatárolt referatúrák, minden lényeges bel- és külpolitikai iratot maga a fejedelem készített elő, foglalt írásba vagy javított ki. Az erdélyi hivatalok többsége megrekedt a tényleges hivatallá szerveződés alacsony szintjén, s a kiválasztásnál a hűség és a megbízhatóság mindig többet nyomott, mint a szakértelem. Így aztán „centralisztikus” vagy „abszolutisztikus” törekvések helyett Erdéllyel kapcsolatban helyesebb a sajátos viszonyok által kikényszerített hatalomkoncentrációról beszélni.

Az erdélyi fejedelmek hatalma két pilléren nyugodott. A hagyományoknak megfelelően itt a kincstár volt és maradt a legnagyobb birtokos, s a fejedelmek gondosan ügyeltek rá, hogy csak családjuk emelkedhessék a szerény nagyságú birtokokkal rendelkező átlag fölé. Nem alakulhattak ki a magyarországiakhoz hasonló, országrésznyi nagybirtokok, a környékbeli köznemességet magukhoz láncoló hatalmi központok, s nem volt szokásban a kincstári jövedelemforrások magánkézre bocsátása sem. A fejedelem önbizalmát nagyban növelte, hogy a portai kinevező irat (atname) török segítséget ígért neki belső és külső ellenségeivel szemben.

A fejedelemétől eltérő elképzelések érvényesítésére politikai úton alig volt mód, ezért a politikai nézeteltérések gyakorta torkolltak fegyveres konfliktusba, sőt véres leszámolásba. Azok, akik nem értettek egyet a fejedelem irányvonalával, nemigen tehettek mást, mint hogy maguk igyekeztek a trónra jutni. Kivált a 17. században találunk gyakran a Portán ilyen önjelölteket, akiket ugyan ritkán engedtek uralomra, de jól fel lehetett használni őket az éppen regnáló fejedelem megszorongatására.

Az országegyesítés kérdése

Török felfogás szerint Erdély „Szulejmán szultán találmánya és tulajdona az hatalmas császárnak”, amit annak évi adófizetéssel s politikájának a Portáéhoz igazításával kell elismernie. Bár Isztambul még Báthori István párválasztásába is beleszólt, a megszilárdult Erdély fokozatosan kitágította külpolitikai mozgásterét. Rendszeres, bár nem éppen baráti kapcsolatokat tartott Béccsel, sőt alkalmilag más nyugati országokkal is. Gyakorta megengedte magának, hogy a Porta hadba szólító parancsát elszabotálja, s a magyar királyság jogutódjaként igyekezett elismertetni fennhatóságát a két szomszédos vazallus-tartománnyal, Havasalfölddel és Moldvával is. Erdély felértékelődésének jele, hogy a lengyel rendek 1576-ban – Habsburg Miksa főherceggel szemben – Báthori Istvánt választották királyukká, aki mind saját fejedelemségében, mind Lengyelországban jó hírt hagyott maga után.

A törökhöz nem fűz és nem is fog fűzni semmiféle szál; csak tettetett barátsággal tárgyalok vele, hogy ezt az ellenségtől körülvett országot sértetlenül megőrizhessem, amíg Felséges fegyverei… ki nem ragadnak bennünket a szolgaságból” – írta Fráter György Ferdinándnak. Hasonlóan gondolkodott a törökről a többi erdélyi is: éppúgy abban a reményben éltek, mint a magyarországiak, hogy az ország egysége csakhamar helyreáll. A különbség csak annyi, hogy immár el tudtak képzelni egy olyan megoldást is, miszerint nem Erdély csatlakozik a királyi Magyarországhoz, hanem fordítva. Egyelőre sem a magyarországiak, sem az erdélyiek nem ébredtek rá arra a keserű igazságra, hogy a Porta semmiképp sem tűrné el az egyesítést, s pusztán a helyi erőkkel is meg tudja ezt gátolni. A Porta ugyanis éppen azért tekinthetett el Erdély bekebelezésétől, mert közte és a Habsburg-országrészek közt ott terpeszkedik a török hódoltság.


 

 

 

Szabolcska Mihály
Uram, maradj velünk!

          

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912 - 1988 - 2019
31 éve halt meg

 
Garai Gábor Jókedvet adj

Garai Gábor: Jókedvet adj

                  ennyi kell, semmi más

   Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
   A többivel megbirkózom magam.
   Akkor a többi nem is érdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
   nem kell más, csak ez az egy oltalom,
   még magányom kiváltsága se kell,
   sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
   ha jókedvemből, önként tehetem;
   s fölszabadít újra a fegyelem,
   ha értelmét tudom és vállalom,
   s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdődő és folytatódó bolond
   kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
   ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963-2019
56 éve halt meg

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999 - 20 éve halt meg

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta nekünk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segítsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkán szerettük,

   Kikért szálltunk hősen, együtt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelkünknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformán raktuk a szépet

   Barátnak és ellenségnek,

   Mert muszáj.

 

   Egyformán s mindig csalódtunk,

   De hát ez már a mi dolgunk

   S jól van ez.

 

   S szebb dolog így meg nem halni

   S kínoztatván is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

WEÖRES SÁNDOR

A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát. 

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

Jótékonysági licit Aprajafalva mentett kutyusaiért! Gyertek! :)    *****    Jótákonysági licit! Gyertek, licitáljatok Aprajafalva mentett kutyusaiért!:)    *****    Diplomás asztrológustól: A nyárra való tekintettel. Horoszkóp + 3 éves elõrejelzés 2000 Ft. a konzultáció ingyenes!Katt!    *****    Szeretted a Trónok Harcát? Ha Westeros lenyûgözött, akkor Aneliath sem okozhat csalódást - Csatlakozz! FRPG    *****    Unalmas a nyár? Szeretnél kikapcsolódni? Az írás a véredben van? Szeretnéd kiélni a vágyaidat? - CSATLAKOZZ - FRPG    *****    SZEREPJÁTÉK - Te ki leszel ebben a csavaros, mágiával, intrikával és hataloméhséggel fûszerezett olvasztótégelyben?    *****    A te szavazatodra is szükség van, kérlek szavazz a családi napos pályázatunkra. A fõoldalról a szövegre klikkelve...!    *****    A nyárra való tekintettel óriási akciót indítok.Születési horoszkóp + 3 éves elõrejelzés 2000 Ft.A konzultáció ingyenes!    *****    Ha diplomás asztrológustól szeretnél horoszkópot + 3 éves elõrejelzést,rendeld meg.Most minden megrendelés csak 2000 Ft    *****    "Eljött értünk a végzet, s keze nyomán milliók hulltak élettelenül a porba. Félelem bûze áradt szét." - SZEREPJÁTÉK    *****    "Néha a legrosszabb befejezések egyáltalán nem is befejezések." - Vámpírnaplók FRPG    *****    Szerepjáték – Csatlakozz közénk, és részese Te is a kalandoknak - FRPG    *****    Egy igazi hõs sem tudja magáról, hogy hõs. - Egy igazi hõs sem tudja magáról, hogy hõs.    *****    A horoszkóp a lélek tükre, most nagyon kedvezõ nyári lehetõség, akcióra van lehetõséged, használd ki. Várlak az oldalon!    *****    BOOKISLAND - könyvajánlók, ahol a könyvek életre kelnek - BOOKISLAND    *****    Megnyitottunk. Magyarország jelenleg talán egyetlen rajongói oldala a népszerû Holnap Legendái sorozatról. Nézz be.    *****    ANELIATH - egy középkori világ - fórumos szerepjáték    *****    ANELIATH - varázslat és sárkányvér - szerepjáték - ANELIATH - varázslat és sárkányvér - szerepjáték    *****    ♛ ANELIATH ☉ varázslat és sárkányvér - szerepjáték - ♛ ANELIATH ☉ varázslat és sárkányvér - szerepjáték    *****    DIGIMON DIGITAL Monsters a digimonok rád várnak, kattints látogass meg minket!!!! A legjobb a íme a világon!