Papp Vilmos

Ketten a XX. sz�zadi magyar „g�lyarab” pr�dik�torok k�z�l

Confessio 2016/3

Guly�s Lajos

(1918–1957)

A h�s�ges bar�t �s szolgat�rs: K�vy Zsolt nemcsak eml�ket �ll�t a hit �s hazaszeretet m�rt�rj�nak (Haz�dnak rend�letlen�l, K�lvin Kiad�, 1999), de t�rt�n�szk�nt l�p�sr�l l�p�sre nyomon k�veti azt az �letutat, mely a gy�ri b�rt�n bit�f�j�n �rt f�jdalmas v�get. A gy�ri b�rt�nudvarr�l is l�that� a reform�tus templomtorony csillaga. Ez utat mutat! Megh�tr�l�sra nemcsak a bit�fa sejtelme, de a h�zelg� forint �s aut�m�rka is k�sztethet… Hal�losan komoly intelem a „L�gy h�ve mindhal�lig…” Csak az �dv�z�l, aki mindv�gig �llhatatos. 1957. december 31-�n reggel Guly�s Lajos lev�li lelkip�sztor elindult a h�s�gesek �tj�n. El�tte 30-�n este n�h�ny elbukott „klerikus” �tvette a legmagasabb �llami kit�ntet�seket. A „hatalom” egyik kez�ben „alma,”, a m�sikban „korb�cs”.

Guly�s Lajos lelkip�sztor �s v�dlott t�rsai �gy�ben m�g megismer�sre v�rnak Pataky L�szl� gy�ri lelk�sz feljegyz�sei �s sz�beli k�zl�sei is. Hiszen t�bbsz�r is volt alkalma tal�lkozni a fogollyal. T�le tudjuk, hogy a szovjet Viszinszkijt p�ldak�p�nek tart� v�res sz�j�, szadista �gy�sz: Gr�tz Endre �rv�nyes�l�se „nagy lehet�s�g�nek” tartotta a pert.

Ismern�nk kell Lev�l, Mosonszentj�nos, Mosonmagyar�v�r �tvenes �vekbeli t�rsadalmi l�gk�r�t. Mi, maiak, hajlamosak vagyunk arra, hogy a k�sei „p�n-eur�pai piknik” romantikus cseng�s� nev�b�l kiindulva n�zz�k e t�rs�get. Akkoriban ez volt az els� sz�m� hat�rs�v. Ez jelent sz�gesdr�t akad�lyokat, spanyol lovasokat, bunkereket, aknamez�ket, elektromos z�rat, nyomoz�kat, k�melh�r�t�kat, bes�g�k t�meg�t. Valamennyi az „emberarc�” szocializmus tal�lm�nya… Ez a szocialista vil�gt�bor a „b�ket�bor” v�d� �vezete. A besorozott hat�r�r�k folyamatos p�nikban �lnek. Ha agyonl�nek valakit, k�t h�t szabads�gra jogosultak. Ha �teresztenek valakit: hadb�r�s�gra ker�lnek. (M�g saj�t tisztjeiket is agyon kellett l�ni�k, ha azok �gyetlen�l provok�ltak…) Naponk�nti tesztk�rd�s volt: „Mit csin�lsz, ha any�d j�n?” – A v�lasz: agyonl�v�m.

Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt a reform�tus lelkip�sztor �lland� megfigyel�s alatt �llott. Napirenden provok�lt�k �ket. (Ezt e sorok �r�ja szem�lyesen �s sokszorosan megtapasztalta.) (…)

Guly�s Lajos �ntudatos gazdacsal�d sarja. Otthon megtanulta, mi a munka, mi a becs�let, mik�nt �s mikor kell helyt�llani. Losonc �s P�pa neveltje. �gy j�l tudja, hogy mivel tartozik haz�j�nak, nemzet�nek. J�zus�t is j�l ismerte, amikor elv�llalta a 75 lelkes balatonszepezdi ekl�zsia gondoz�s�t.

1944-ben �ld�z�tt zsid�kat mentett. Ez�rt a nyilas uralom kezdet�vel letart�ztatt�k. A „felszabadul�s” ut�n szint�n �ld�z�tteket mentett. F�lmilli� ember kiv�gz�s�t k�vetel� str�ber �js�g�r� kijelent�seit �t�li el napilapban. Emiatt N�pb�r�s�g el� ker�l. Ez azonban akkor m�g felmentette. Kisgazdap�rti orsz�ggy�l�si k�pvisel�nek v�lasztott�k meg. P�rtj�val egy�tt �t is ellehetetlen�tette a tankokra sz�m�t� Magyar Kommunista P�rt.

Amikor pedig konventi urak k�rlevelet adnak ki az�rt, hogy a templomokban tiltakozzanak az amerikai n�gerek �s Makariosz ciprusi �rsek sorsa miatt, 1956. m�jus 23-�n P�p�n lelk�sz�rtekezleti besz�dben vall hitet (�llami �s egyh�zi fels�bbs�g jelenl�t�ben). „Milyen hit az, amely hangos tiltakoz�sra k�szteti a magyar reform�tus egyh�zat pl. Makariosz �rsek deport�l�sa miatt �s ugyanakkor egy halk aggodalmaskod� s�hajt sem csal ajkunkra af�l�tt, hogy �vr�l �vre szaporodik a megkereszteletlen magyar gyermekek sz�ma… [Ui. durv�n megfenyegett�k a sz�l�ket arra az esetre, ha gyermekeiket a szent kereszts�gben r�szeltetik.] �gy gondolom, hogy az amerikai n�gerek �s minden amerikai lelki pusztul�s��rt Isten az amerikai kereszty�neket, de minden magyar l�lek k�rhozatra jut�s�rt els�sorban minket, magyar p�sztorait von �t�letre…” – Ett�l fogva Guly�s Lajos c�lkeresztben volt.

A mosonmagyar�v�ri sort�z minden r�szlet�ben ismert. Az agyonl�tt civilek sz�ma t�bb mint sz�z. A sebes�ltek� ennek t�bbsz�r�se. Itt egy alvil�gi, �rd�gi t�meggyilkoss�g t�rt�nt. (Ehhez hasonl� esetek�rt a volt Jugoszl�vi�b�l a h�gai nemzetk�zi b�r�s�g el� vitt�k az elk�vet�ket!) Ilyen „megtorl�sokat” az �r�lt Hitler rendelt el a II. vil�gh�bor� sor�n.

Guly�s Lajos a n�pirt�st k�vet� napon �rkezett vissza sz�l�f�ldj�r�l, a Felvid�kr�l, lelkip�sztori tekint�ly�vel pr�b�lta csendes�teni a m�lt�n felh�borodott v�ros bossz�v�gy�t. Az egyik hat�r�rtisztet g�pkocsival menek�tette ki a lincsel� t�meg kez�b�l. Ez a bizonyos M�t� Lajos nev� tiszt – ismerve a „pacifik�ci�” menetrendj�t – a szovjet megsz�ll�st k�vet�en szem�lyesen k�rte megment�j�t, hogy azonnal menek�lj�n nyugatra. A lelkip�sztor j� cselekedete �s �rtatlans�ga tudat�ban a hely�n maradt. Nem sok id� m�lt�n elkezd�d�tt a kommunista bossz�hadj�rat. A megye minden �rtelmis�gi csoportj�b�l egy-egy szem�lyt kiszemeltek �s hal�lra �t�ltek. M�t� Lajos ment�tan�skod�s�t elutas�totta a b�r�s�g. A kilenc hal�lra�t�lt f�ldi maradv�nyait 1990-ben tal�lt�k meg Sopronk�hid�n. A „hatalmasok” m�g ekkor is akad�lyozt�k az exhum�l�st.

K�vy Zsolt �rja: „T�bben �ll�tj�k, hogy hal�la pillanataiban a haz�j�t �ltette. Ezzel testamentumot �rt megk�t�z�tt kezekkel is, az Isten, az �let, az egyh�z, a haza szeretet�nek testamentum�t.”

Cseh Ben�

(1907–1985)

1985. m�rcius 30-�n b�cs�ztatt�k el a s�rk�zi templomok legnagyobbik�b�l, a decsib�l. A g�tikus falak k�z�tt hatalmas gy�lekezet �nekelte a „Tebenned b�ztunk” hitvall�s�t. A ravatalt lelkip�sztorok nagy serege vette k�r�l. Ritk�n fordul el�, hogy h�rom ekl�zsia egy�tt b�cs�ztatja lelk�sz�t. K�l�n aut�busszal �rkeztek a tengeliciek, meg a galambokiak.

Tengelicnek Cseh Ben� volt az els� lelk�sze. Galamboknak viszont � volt az utols� lelkip�sztora. (…) Mi�rt b�cs�ztatj�k Cseh Ben�t Decsen? Tengelic �s Galambok k�z�tti id�ben 14 �ven �t Decs feledhetetlen lelkip�sztora volt!

Cegl�den sz�letett. A budapesti Teol�gi�n szerezte lelk�szi k�pes�t�st 1927–1931 k�z�tt. A Tolna megyei Tengelicen – hatalmas sv�b k�rnyezetben – kapott lehet�s�get gy�lekezet szervez�s�re, templom �p�t�s�re, a sz� szoros �rtelm�ben egyh�zalap�t�sra. Temploma 1940-ben k�sz�lt el, �s 729 l�lek gy�lt egybe Tengelicr�l �s k�rny�k�r�l. M�g 50 �v ut�n is egy aut�buszra val� gy�szol� h�ve j�tt el a v�gtisztess�gt�telre.

1950-ben ment a k�zeli Decsre. Csal�di k�tel�kek is f�zt�k ide. Az � idej�ben a decsi ekl�zsia 1548 lelket sz�ml�lt. A falu nemcsak n�pm�v�szet�r�l volt h�res, hanem reform�tus szellemis�g�r�l is. A S�rk�z k�zponti telep�l�se. Idej�vetele ut�n l�ngolt fel leger�sebben a kommunizmus d�he az egyh�z ellen. Ez azonban itt nem tehetett sok k�rt, mert a h�vek nagy r�sze tudta j�l, Kiben hisz, s azt is, hogy Kinek hisz. (E sorok �r�ja 1951-ben s�rk�zi leg�tus volt Kar�csony �nnep�n, s bizony, elakadt a hangja a t�m�tt templom �s a sz�p n�pviselet l�tt�n…) �mde itt m�r viszonylag k�zeli a Jugoszl�vi�val kapcsolatos hat�rs�v. Ez pedig az orsz�g peremvid�kein t�nkretette az emberek �let�t. Egyr�szt folytonos fesz�lts�get jelentett, m�sr�szt irt�zatos p�nzeket vont el a k�zt�l. Mindkett�t a k�zember s�nylette meg. Megj�tssz�k a k�melh�r�t�st… Senki nem tudja, hogy �t ki ellen�rzi. A bizalmatlans�gt�l felbomlanak az �si k�z�ss�gek. El�bb Tito a „l�ncos kutya”, a m�ellens�g, majd a kapitalizmus �s a NATO.

A f�v�rosban – de a vid�ken is – ez id� t�jt folynak a t�meges kiv�gz�sek. A forradalom m�g a saj�t fiait is felfalja. A kommunista igazs�g�gyminisztert, Ries Istv�nt is az �VO-n verik agyon. Ter�t�kre ker�l P�lfy alt�bornagy, a kegyetlen Katonapolitikai Oszt�ly h�rhedt vezet�je is. Sor ker�l a bel�gyminiszterre, Rajk L�szl�ra. Rajk L�szl� pedig �ll�t�lag a S�rk�zben szokott tal�lkozni titoista vezet�kkel.

Miut�n Cseh Ben� 14 �ven �t Decs lelkip�sztora, k�zismert �s megbecs�lt ember. A Rajk-�gy perif�ri�j�n m�g �t is meggyan�s�tj�k. Ha ismeri S�rk�zt, akkor nyilv�n tudom�sa lehet arr�l, hogy mit tesz a k�zelben – ha tesz – a magyar bel�gyminiszter meg a jugoszl�v koll�g�i. Mindenesetre a gyan�s�tgat�st nem ker�li el.

Toln�t egy�bk�nt s nagy�t��veggel lesik. Mint ut�lag kider�lt, volt egy tan�cseln�k, aki r�di�n hetenk�nt t�j�koztatta a Szabad Eur�pa R�di�t, hol innen, hol onnan, g�pkocsir�l. Elfogni sohasem tudt�k. Mire bem�rt�k, m�r elt�nt. �mde a Tolna megyei �VO k�r�l szorult a hurok, hogy eredm�nytelenek az �gy felder�t�s�ben. Nosza, produk�ltak eredm�nyt. Letart�ztatt�k az �sszes b�tasz�ki lelk�szt. Ezzel m�g a klerik�lis reakci� ellen is eredm�nyesen harcoltak. Nyilv�n �k a k�mek. A perben Sz�kely Dezs�, B�tasz�k nagy hat�s� reform�tus lelk�sz�t (a R�kosi id�ben 75 sz�zal�kos volt a hittan beiratkoz�s!) 15 �vre �t�lt�k. S�lyosan esett a latba, hogy �t �ven �t tanult a genfi egyetemen.

Mivel pedig Decs B�tasz�k k�zel�ben van, s a k�t szomsz�dos �s r�ad�sul tanult lelk�sz kereste egym�s t�rsas�g�t, e kapcsolat is �rny�kot vetett Cseh Ben�re. �gy esett meg, hogy sok �vi decsi szolg�lat ut�n (mag�t�l sohasem hagyta volna ott!) letart�ztatt�k, elhurcolt�k �s el�t�lt�k. A csoportot �sszeesk�v�ssel �s haza�rul�ssal v�dolta a szocialista �gy�sz. Cseh Ben� �t�d rend� v�dlott volt a csoportban. N�gy�vi b�rt�nt, jogveszt�st, vagyonelkobz�st m�rt ki re� a b�r�s�g. A m�rianosztrai b�rt�nbe ker�lt. Erre mondt�k, hogy ott m�g a mad�r sem j�r. �mde ha elolvassuk egy volt rabt�rsa – B�n Istv�n lelk�sz – �r�sos visszaeml�kez�s�t, azt is megtudhatjuk, hogy Cseh Ben� a sz�nyegsz�v� m�helyben dolgozhatott. „Nagyon nyugodt sz�vvel, b�k�sen t�lt�tte napjait vel�nk egy�tt…” 1963-ban szabadult amneszti�val. Decsre azonban m�r nem t�rhetett vissza. (…)

A vas-zalai egyh�zmegye galamboki egyh�zk�zs�g�be helyezt�k, ahol akkoriban halt meg a lelk�sz. 1964. febru�r 29-�n foglalta el �ll�s�t, �s hamarosan, m�rcius 15-�n volt a beiktat�sa. � akkor m�g nem sejthette, hogy � lesz az utols� lelk�sz Galambokon. Hamarosan k�zmegbecs�l�snek �rvendhetett. Igehirdet�seire lelkiismeretesen, alaposan felk�sz�lt. Mondj�k r�la, hogy szenved�lyes igehirdet� volt, aki nem pap�rr�l leste a mondanival�j�t. Sz�vb�l �s �rtelemmel sz�lt, megragadta m�g a m�s vall�s�akat is.

Miut�n neki mag�nak nem volt gyermeke, �s nagyon szerette a gyermekeket, k�vetkez�sk�ppen mindent elk�vetett annak �rdek�ben, hogy a falu reform�tus gyermekei h�v� �s gyakorl� kereszty�nek legyenek az ateista iskolai oktat�s ellen�re is. Bibliatanulm�nyaival sokszor szolg�lt a vas-zalai egyh�zmegye lelk�sz�rtekezletein. A szomsz�dos nagykanizsai egyh�zk�zs�g, amely a Dun�nt�l egyik legelevenebb ekl�zsi�ja, gyakran megh�vta evangeliz�ci�s vagy �rvacsorai el�k�sz�t� alkalmakra.

�mde � nemcsak a szavak embere volt. (Noha a legnagyobb tett az evang�lium hirdet�se m�g a legnehezebb id�kben is!) Akkor is helyt�llt, amikor term�szeti katasztr�fa fenyegette h�veit. Temet�sekor a decsi kur�tor – mint legmaradand�bb eml�ket – azokat a napokat id�zte fel, amikor a Duna el�nt�ssel fenyegette a telep�l�st. A lelkip�sztor „vel�nk egy�tt �llt a g�ton”!

1980-ban ment nyugalomba – f�leg egyre s�lyosbod� betegs�ge ok�n. 16 �v �s 10 h�nap galamboki szolg�lat ut�n. Budapesten a Schweitzer Albertr�l elnevezett Otthonban lehelte ki lelk�t.

Annak idej�n Decsen, elhurcol�sa el�tti utols� szolg�lata egy temet�s volt. Igehirdet�s�nek alapig�je a 33. zsolt�r 16-18. versei voltak. Ugyanez az Ige hangzott el az � temet�s�n is. (�gy megjegyezte a gy�lekezet!) 25 �v ut�n elmondt�k ut�d�nak, aki sohasem tal�lkozott vele szem�lyesen. „�mde az �r szemmel tartja az �t f�l�ket, az � kegyelm�ben b�z�kat.” Tengelicen, Decsen, M�rianosztr�n, Galambokon �s minden�tt.                                                                      Papp Vilmos