Vizkelety Andr�s

A n�met �r�s t�rt�nete. A r�gi n�met �r�sbelis�g

A k�l�nb�z� germ�n n�pek irodalma az �r�sbelis�g kialakul�s�val v�lik megfoghat�v�.

A germ�n n�pek els� �r�sa a r�na-�r�s volt (els� eml�kek 200 k�r�l; d�lr�l terjedt �szak fel�!), amely els�sorban csup�n szakr�lis sz�vegek r�gz�t�s�re szolg�lt.

M�sodik k�s�rlet a germ�n n�pek �r�sbelis�g�nek kialak�t�s�ra a nyugati g�tokn�l t�rt�nt a 4. sz.-ban. Kialakul�sa �sszef�gg a g�tok megt�r�t�s�vel (ari�nizmus!); az �r�s l�trehoz�ja Wulfila p�sp�k volt, f�leg a g�r�g unci�lis (nagybet�s) �r�s bet�form�it vette �t. Az �r�s a keleti g�tokn�l is elterjedt, a fennmaradt eml�kek (bibliaford�t�s, "Codex Argenteus" Uppsal�ban!) t�l�k sz�rmaznak. Az ari�nizmushoz val� ragaszkod�s akad�lyozta meg a g�t �r�sbelis�g �s �llamis�g k�s�bbi fejl�d�s�t.

A germ�n n�pek harmadik �r�sa a latin �r�s lett, amelyet a kereszt�nys�g felv�tel�vel p�rhuzamosan valamennyi t�rzs �tvett. A "n�met �r�s" �ltal�nos �r�st�rt�neti fejl�d�se szervesen �sszef�gg teh�t a latin paleogr�fia korszakaival. L�nyeges k�l�nbs�g azonban, hogy - mivel a n�met nyelv �l� nyelv - az �r�snak k�vetnie kellett a nyelv hangtani v�ltoz�sait.

Az �feln�met irodalom (a kezdetekt�l a 11. sz. v�g�ig) els� eml�kei a 8. sz. v�g�n, Nagy K�roly udvari akad�mi�j�n kialakult karoling minuszkul�val ker�ltek r�gz�t�sre. Ez az �r�sforma maradt n�met nyelvter�leten kb. 1200-ig uralkod�. Neh�zs�g: a n�met nyelv hangjainak latin bet�kkel val� r�gz�t�se, t�bb hanghoz nem volt megfelel� bet� (dentalis r�shang, az eredetileg bilabi�lis r�shang: uu, vv, majd w; az ou kett�shangz� stb.). R�vid�t�seket ritk�bban alkalmaznak, mint a latin �r�sbelis�gben.

A k�z�pfeln�met (kb. 1100-1350) eml�kek �r�sa a "g�tikus" �r�s, amelynek nincs k�ze a g�t n�phez (a humanist�k �ltal barb�rnak, azaz "g�tnak" min�s�tett �r�s �s m�v�szet). Paleogr�fiai jellemz�i a megfelel� kor latin �r�st�pusainak felelnek meg. A n�met nyelv fejl�d�s�b�l ered� speci�lis jelek: a hossz� mag�nhangz�k jel�l�s�t szolg�l� �kezet, a kett�shangz�knak (diphthongusoknak) az alaphang f�l�tt val� jel�l�se, az �n. umlaut jel�l�se (a k�t bet� �ssze�rva); a z bet� k�tf�le hang�rt�ket jel�lhet: wizzan > wissen, ill. zit > zeit. Nyelvj�r�si form�k ritk�n jelentkeznek, megfejt�s�k nem okoz k�l�n�s neh�zs�get, pl. b > p.

A korai �jfeln�met korban (1350-1550) a hagyom�nyos "g�tikus" k�nyv�r�sform�k mellett jelentkeznek m�r a kurz�v �r�sok (v�. latin paleogr�fia). A kor v�ge fel� kialakul a "g�t bet�s" kurz�v �r�s, amely m�g a 20. sz�zad els� fel�ben is haszn�latos. Az �r�s egyre ink�bb egy�ni karakterisztikumok hordoz�j�v� v�lik, k�l�n�s ligatur�kat, r�vid�t�seket alkalmaz; az �r�sbelis�g mennyis�ge n�, az �rni, olvasni tud�k szoci�lis r�tegz�d�se m�ly�l. K�vetkezm�ny: az �r�s egyre nehezebben "olvashat�", egyre fokozottabban jelentkeznek �r�sban is a nyelvj�r�si k�l�nbs�gek. Az aln�met nyelvj�r�sokb�l kialakul az �n�ll� n�metalf�ldi (holland) nyelv. A n�met nyelv alkalmaz�sa terjed az okleveles gyakorlatban �s �ltal�ban a hivatali appar�tusban (kancell�riai nyelv!), az els� n�met oklevelek m�g 1300 el�tt keletkeztek. - A nyelv fejl�d�s�nek t�kr�z�d�se az �r�sban: a k�z�pfeln�met hossz� mag�nhangz�k diphthongiz�l�dnak: min > mein, hus > haus (a fejl�d�s d�lr�l �szak fel� tart, az �szaki nyelvj�r�sokat ma sem �rte el!). A helyes�r�sban nagy a v�ltozatoss�g, s�t az �nk�nyess�g: panckh (Bank), maistther (Meister) stb. A szab�lyozatlan �r�sk�p az eg�sz barokk korban uralkodik, valamelyes egys�ges�l�s csak a 17. sz.-i nyelvm�vel� t�rsas�gok hat�s�ra �szlelhet�. Az �r�sk�p is "cikorny�ss�" v�lik ("Zierschrift"), ezeket az �r�st�pusokat "Schreibmeisterbuch"-ok r�gz�tik �s terjesztik. A "cikorny�ss�g" a mondatf�z�sben is megnyilv�nul.

A n�met �r�sban �s hangtanban ezut�n jelent�s v�ltoz�sok nem mennek v�gbe, a nyelvj�r�si elemek fokozatosan visszaszorulnak, az �r�sk�p egyszer�s�dik.

A r�gi n�met �r�sbelis�g f�bb m�fajai

Az �sk�z�ss�gi �s a n�pv�ndorl�skori t�rsadalom n�h�ny esetlegesen, ut�bb r�gz�tett irodalmi eml�k�n k�v�l (var�zssz�vegek, h�si epika) a n�met �r�sbelis�g kezdet�n a latin sz�vegek meg�rt�s�t �s ford�t�s�t el�seg�t� m�vek �llnak (sz�t�rak, glossz�k, interline�ris "sz�veghez tapad�" ford�t�sok, sz� szerinti, majd szabadabb ford�t�s-irodalom, latin mint�k �tdolgoz�sa, �n�ll� munk�k latin forr�sok nyom�n). A ford�t�s-irodalom tartalmilag f�leg egyh�zi vonatkoz�s�, a feud�lis �llamszervez�ssel p�rhuzamos misszi�s tev�kenys�get t�mogatja: a f� im�ds�gok, keresztel�si, gy�n�si formul�k, r�vid exhort�ci�k, a kereszt�ny �dvt�rt�net �sszefoglal�sai (evang�liumharm�ni�k stb.), zsolt�r- �s himnuszford�t�sok. - A vil�gi eml�kek r�vid jogi sz�vegek, "Physiologus"-k�ziratok, a "Septem artes liberales" �sszefoglal�sai (Maroianus Capella), t�rt�neti-dics��t� versek ("Ludwigslied"). - A clunyi reformmal kezd�d� egyh�zi meg�jhod�s a pr�zai �s verses aszk�tikus anyanyelvi irodalom n�veked�s�vel j�r, az evang�liumi �let k�vetel�s�ben sokszor �les szoci�lis tartalmak t�kr�z�dnek (�n. "szoci�lis eretneks�gek"). K�vetend� mintak�peket szolg�ltat a legendairodalom.

A t�r�t�s befejezt�vel bek�vetkezik a vil�gi �s egyh�zi imperium �ssze�tk�z�se (invesztit�ra-harc), amelynek sor�n a lovagi r�teg egyre nagyobb katonai �s szoci�lis t�nyez�v� v�lik. A lovagi kult�r�ban �sk�lt�szetben az els� k�s�rlet egy laiciz�lt vil�gk�p megteremt�s�re. Az udvart�rt�neti m�vek ut�n vil�gt�rt�neti m�vek (a vil�gt�rt�nelem lovagi interpret�l�sa: "Kaiserchronik"), majd a lovagi epika (Hartmann von Aue, Wolfram von Eschenbach, Gottfried von Strassburg) �s a Minnesang (Heinrich von Veldeke, Reinmal der Alte, Heinrich von Morungen, Walther von der Vogelweide stb.). A "klasszikusok" m�v�t az "epigonok" folytatj�k (Konrad von W�rzburg, Ulrich von T�rheim, Rudolf von Ems stb.). A lovagi epika klasszikus �s epigon kor�b�l val� t�red�kekkel m�r tal�lkozunk a magyar k�nyvt�rakban �rz�tt anyagban is.

A lovagi irodalom "klasszikus" kora a 13. sz�zadban lez�rul. Ut�na az epigonok mellett a didaktikus k�lt�szet� (Stricker, Freidank stb.) �s a t�bbnyire n�vtelen verses vagy pr�zai, tr�f�s vagy komoly kisepik�� a sz� ("M�rendichtung", "Schwankdichtung"). (Az elveszett "Kalocsai k�dex"!) - A dr�mai forma is jelentkezik, t�bbnyire templomban el�adott "miszt�riumj�t�kok" form�j�ban (az egri kar�csonyi j�t�kok, a n�met�jv�ri utols� �t�let-j�t�k).

�ri�si volumen� a 14. sz�zadt�l kezdve a n�met vall�sos, "�p�letes" irodalom (Erbaungsschrifttum). Imak�nyvek (Johannes von Neumarkt, Johannes von Indersdorf im�i, a n�met "Hortulus animae" stb.; a "devotio moderna" �s a misztikusok szerepe: Heinrich Seuse, Johannes Tauler); katechetikai irodalom (gy�n�si t�kr�k, Miaty�nk, Ave Maria, Credo-magyar�zatok stb., v�. Weidenhiller m�v�t az irodalomjegyz�kben);mor�ltheol�giai summ�k �s trakt�tusok (Heinrich von Langenstein, Ulrich von Pottenstein, Konrad von B�mlin stb.); pr�dik�ci�s irodalom (Berthold von Regensburg, Nikolaus von Dinkelsb�hl, Johannes Tauler stb.); legend�k ("Waterbuch", "Das alte Passional", "Leben der Heiligen" mint gy�jtem�nyek s az egyes szentek legend�i). Jelentkeznek ezeken k�v�l vegyes �s speci�lis m�fajok ("Ars moriendi"-k stb.).

Nagyon sokr�t� a n�met jogi irodalom, mind a k�nonjog �s kazuisztika (v�. Stinzing id�zett m�ve), mind a vil�gi jog ter�n: orsz�gos jogok (Sachsenspiegel, Schwabenspiegel, Zipser Willk�r stb.), v�rosi jogok (b�csi, budai, magdeburgi jog), b�nyajogok (selmecb�nyai) stb. (�sszefoglal� irodalom �s az egyes eml�kek felsorol�sa: l�sd Homeyer id. m�ve.)

K�s� k�z�pkori �s korai �jkori k�ziratokban nagyon gyakoriak a k�l�nb�z� szakirodalmi m�vek. B�r G. Eis az irodalomjegyz�kben szerepl� �sszefoglal�sa kit�n�, itt is �lljanak a legfontosabb csoportok �s nevek, mert a m� nehezen hozz�f�rhet�.

Term�szettudom�nyos enciklop�di�k (Konrad von Megenberg, Buch der Natur, nagyon gyakran csak r�szletek!).

Asztrol�gia �s asztron�mia (id�sz�m�t�si t�bl�zatok, "Lucidarius", prognosticum-ok, n�pi id�j�r�si rigmusok).

Orvostudom�ny ("Regimen"-ek: �tel, ital, alv�s stb.; seb�szet: Peter von Ulm, Guy de Chauliac, Heinrich von Pfolspeundt; �ltal�nos receptgy�jtem�nyek f�leg Ortholf von Bayerland �s Meister Bartholomeus k�nyveib�l; n�gy�gy�szat: Ps. Albertus Magnus "Secreta Mulierum" c. m�ve; k�l�n�sen nagy irodalma van a pestis-recepteknek!).

�llatorvosl�s, f�leg l�orvosl�s (els�sorban Meister Albrant receptk�nyv�nek k�l�nb�z� redakci�i.)

Botanika. (f� forr�s �ltal�ban a "Macer Floridus").

Agr�rtudom�nyok (Gottfried von Franken: Pelzbuch c. enciklop�dikus kert�szeti m�v�b�l mer�tenek legink�bb a k�ziratok).

Ehhez kapcsol�dnak a szak�csk�nyvek �s a k�l�nb�z� h�ztart�si recept gy�jtem�nyek, amelyekben a tintak�sz�t�st�l a bolhairt�sig tal�lunk el��r�sokat.

H�ztart�si gy�jtem�nyekbe is beleker�lnek t�bbsz�r r�szletek a fest�k�nyvekb�l (ld. Ploss megfelel� m�ve): textil, �veg stb. fest�se, aranyoz�sa.

Fest�k�nyvekhez kapcsol�dnak gyakran alk�miai trakt�tusok �s receptek, r�szben kimondottan term�szettudom�nyos jelleg�ek: desztill�l�s, olvaszt�s, �tv�zetek stb., r�szben a "titkos tudom�nyok" k�r�be tartoz�k: "Buch der Hl. Dreifaltigkeit", "De quinta essentia" (az egyik fontos redakci� Johannes de Rupescissa-nak tulajdon�tva). Az alk�miai jelek megfejt�s�hez k�l�n seg�dk�nyvek vonnak (l. jegyz�k). - A "titkos tudom�nyokhoz" sorolhat�k a tolvajnyelvi sz�t�rak ("Rotwelsch", egy szombathelyi k�dexben is!).

A szorosan vett term�szettudom�nyok k�r�be tartozik a b�ny�szati �s koh�szati irodalom ("Probierb�cher'", nagyon sok magyarorsz�gi k�zirat!).

Az �n. "udvari m�v�szetek" k�r�be sorolhat� a lovagl�s, vad�szat ("Beiz-b�cher"), a v�v�s (Johann Liechtenauer: Kunst des Fechtens), a sakk ("Schachzabelb�cher"), a puskam�vess�g �s az ostromg�pek irodalma.

Jelent�s a k�s� k�z�pkori kr�nikairodalom (Leopold Stainraiter osztr�k kr�nik�ja; v�rosi kr�nik�k, pl. soproni n�met kr�nik�k, test�leti kr�nik�k: salzburgi p�sp�ks�g stb.).

F�ldrajzi jelleg�ek az �tik�nyvek, zar�ndokk�nyvek (v�. R�hricht i.m.).

Az �jabbkori n�met irodalom �s �r�sbelis�g nem speci�lis jelleg�, jobban feldolgozott, �s �gy a k�zirat-feldolgoz�t k�l�n�s neh�zs�gek el� nem �ll�tja.

Mind a r�gebbi, mind az �jabb m�vek azonos�t�s�hoz nagy seg�ts�get ny�jtanak a nyomtatott k�ziratkatal�gusok.