Eml�kez�s Szil�dy �ronra

1837.11.03-1922.03.20.

(Sz�let�s�nek �tnegyedsz�zados �vfordul�j�n.)

                                                                            Reform�tus Egyh�z 1963  80-84.l

Nagyatyja h�res halasi szab�- �s ezermester. Asszonyt k�lf�ldr�l hozott mag�nak. Atyja, Szil�dy L�szl� (1812 - 1862) neves igehirdet�, kinek nyomtat�sban is megjelent pr�dik�ci�it sz�mos lelk�szt�rsa vette mint�nak. Atyj�nak Magyar Zs�fi�val k�t�tt h�zass�g�b�l sz�letett els� gyermekk�nt Szil�dy �ron S�rv�rott, 1837. november 3-�n. A tehets�ges gyermek m�r S�rv�rott j� iskolamestert kapott, ki a bet�vet�s tudom�ny�val szinte egyid�ben a latin nyelv elemeibe is bevezette tan�tv�ny�t. J�szkis�r ut�n Kiskunhalason lett �desatyja lelkip�sztor, �ppen abban az �vben, amikor a 11 �ves �ron sz�m�ra esed�kes lett a gimn�ziumba j�r�s. A halasi gimn�zium tud�s tan�ra, Szil�gyi M�rton, a latin mellett a g�r�gbe �s a franci�ba is j�l bevezette a tehets�ges papfi�t, s�t megtette vele az els� l�p�seket a h�ber idiòma r�g�s mezej�n is. Ilyen el�k�sz�letek ut�n ker�lt �ron 1851-ben Nagyk�r�sre. Itt tal�lta meg tan�r�ban, Arany J�nosban �lete nagy eszm�nyk�p�t. Mint a megolvadt kem�ny f�m. melyet mint�ba �ntenek, �gy veszi most mag�ra �ron az Arany J�nosban megl�tott �letform�t �s nem is engedi azt el t�bb�. Arany J�nost�l tanulta meg a mit �s a hogyant is. Az �let eszerint arra val�, hogy nemzet�nket szolg�ljuk, m�gpedig a szolg�latnak �nmag�ban is a legt�bb sz�ps�get tartogat� �s beteljes�l�st ad� �tj�n. Szolg�lni a nemzetet a k�lt�szet, a tudom�ny, a tan�t�s �tj�n, hogy fiai �s le�nyai kibonthass�k a sz�v�kben rejl� eg�sz er�t �s ragyog�st, de mindezt a legjobb munka ut�n is szer�nyen, �nmagunk szem�ly�re n�zve ig�nytelen�l, mindig sokkal t�bbet adva. mint kapva - ezt tanulta Szil�dy Arany J�nost�l.

B�r oszt�lyt�rsain�l m�r K�r�sre �rkeztekor t�bbet tudott, a megl�tott �letc�lhoz m�rve most m�gis �resnek �rzi tarsoly�t. Mintha csak most kezden� a felk�sz�l�st. J� helyre ker�lt, mert a k�r�si f�gimn�zium �ppen Szil�dy �ron ottani tanul�sakor (1851-53) olyan tan�ri karral dicsekedhetett, amely b�rmely egyetemi b�lcseleti karnak is tisztess�g�re v�lt volna. �gy l�tszik, hogy a mi �ronunk legel�bb azzal a kinccsel tanult meg j�l gazd�lkodni, amelyb�l Isten mindenkinek egyforma m�rt�ket ad, az id�vel, mert iskolai teend�i elv�gz�se mellett a m�r eddig megismert n�gy nyelv mell� megtanulta az angolt �s a n�metet is. Tan�raival egy�tt a nyelvekben egy-egy kulcsot l�t, amelyik megnyit neki egy-egy orsz�got, egy-egy irodalmat. De nem tartja el�gnek, hogy csak a k�nyvek lapjain mozogjon otthonosan, alaposan sz�t �hajt n�zni m�r ifjan haz�j�ban is. A tanul�son k�v�l �gysz�lv�n csak a turisztik�ra �ldoz sz�vesen id�t. Fels� gimnazista �s teol�gus �veiben - Kazinczy �s Pet�fi p�ld�j�t k�vetve - az iskolai sz�netekben az orsz�g csaknem minden t�j�t siker�lt bej�rnia �s megismernie.

A p�lyav�laszt�s nem okozott �ronnak k�l�n�sebb fejt�r�st. Adva volt sz�m�ra a csal�di hagyom�ny, a lelkip�sztori hivat�s, amelyet �desapja par�ki�j�b�l n�zve vonz�nak tal�lt. Ehhez hozz�vehetj�k m�g azt is, hogy a legmagasabbra t�r�, nemes gondolkod�s� ifj� sz�m�ra 1853-ban, a Bach-korszak m�lypontj�n aligha mutatkozott �letp�lya, amely alkalmasabb lett volna n�p�nek sokoldal�bb �s szabadabb szolg�lat�ra, mint a lelkip�sztori. Sem ifj�s�g�ban, sem k�s�bb nem f�jt a sz�ve olyan el�kel�s�g�rt, amihez els�sorban vagyon �s rang kell. A nagyk�r�si iskol�ban, Arany J�nos k�zels�g�ben, de m�r a halasi reform�tus templom �s paplak leveg�j�ben is, kirajzol�dott el�tte egy m�sik el�kel�s�g, amely megdobogtatta a sz�v�t.

A debreceni koll�gium teol�gi�j�n, ahova Nagyk�r�s ut�n ker�lt, Szil�dy �ron �jabb nagyhat�s� nevel�t, s�t m�sodik mintak�pet tal�lt Lugossy J�zsef professzor szem�ly�ben, aki lelkes igehirdet�, avatott nevel�, sz�nvonalas orientalista tud�s �s egyben a magyar sz�pirodalomnak is jeles m�vel�je. Szil�dy �ron Lugossy oldal�n most beleveti mag�t az arab, a t�r�k �s a perzsa nyelvek tanul�s�ba. "Boldog, amikor a halasi v�rosi lev�lt�rban lev� defterek, a magyarorsz�gi t�r�k h�dolts�g id�szak�nak hat�s�gi iratai, felt�rj�k el�tte titkaikat. Azut�n belekezd Kelet k�lt�szet�nek olvasgat�s�ba �s ford�t�s�ba. Saj�t szorosabban vett k�ldet�se abban a form�ban kezd kikrist�lyosodni el�tte, hegy a magyar-t�r�k kapcsolatok tudom�nyos felt�r�s�nak kell szentelnie �let�t. Ezt a feladatot kit�n�en oldotta meg k�s�bb, legal�bbis az alapvet�s teend�it, de m�gsem ez lett az igazi, hanem csak r�szfeladatnak, eszk�znek bizonyult ahhoz. Szil�dy is felismerte, hogy a keleti nyelvek irodalma nagy �s jelent�s. Az addigi term�szetellenes �t helyett, hogy ti. nyugati tud�sok, f�leg n�metek k�zvet�t�s�vel szerezt�nk tudom�st a Kelet irodalm�r�l, Szil�dy azt tartotta term�szetesnek, ha ezt a hozz�nk, magyarokhoz k�l�n�sebben is k�zel�ll� szellemi vil�got k�zvetlen�l tolm�csoljuk magyarra, s�t ha a nyugati n�pek is ink�bb rajtunk kereszt�l jutnak hozz�, mint megford�tva. Arra is felfigyelt m�r. hogy a magyar t�rt�nelemnek m�sf�l �vsz�zad�ban, e m�sf�l �vsz�zad forr�saiban a t�r�k jelent�s szerepet j�tszott. Szil�dy becs�let�gynek kezdi tekinteni, hogy a hazai t�rt�nelem t�r�k forr�sanyaga se maradjon hi�nyosan ismert kincs.

Azt m�r K�r�s�n megszokta, hogy iskolai k�teless�gei mellett szinte ugyanannyi id�t ford�tson magav�lasztotta �nk�pz�si c�ljaira. A debreceni teol�gi�n is kit�n�en teszi le vizsg�it, jeles hebraista, de amellett szinte p�ratlan gyorsas�ggal �ssa bele mag�t az arab �s a perzsa nyelv finoms�gainak ismeret�be, s�t Dante�rt megtanul olaszul, tervezett n�metalf�ldi tov�bbtanul�sa v�gett pedig hollandul is. A teol�gia elv�gz�se ut�n, 1857-ben egyel�re Keletre megy tanulm�ny�tra. Konstantin�polyban �s Kis�zsi�ban ismerkedik egy esztendeig a k�l�nb�z� t�r�k nyelvj�r�sokkal �s az arab irodalommal.

A tud�s p�lya nyersanyaga most m�r szinte teljesen egy�tt van. Sz�ks�ges azonban m�g a tudom�nyos munka korszer� m�dszer�nek elsaj�t�t�sa is. Ev�gb�l keresi fel a k�vetkez� �vben a g�ttingai egyetemet. G�ttingen mintegy sz�z �ve m�r a tal�n legsz�nvonalasabb n�met f�iskola. Kapui egy t�volabbi, nyugati, f�leg angolsz�sz vil�g fel� vannak kit�rva. Katedr�in �s szemin�riumaiban tehets�ges n�met tud�sok nagy buzg�s�ggal faragj�k egyre kisebbre azt a t�vols�got, amely a n�meteket az �v�kn�l nyugodtabb viszonyok k�z�tt fejl�d�tt Nyugatt�l a politikai, t�rt�nelmi, f�ldrajzi, nyelv�szeti �s term�szetismereti tudom�nyok ter�n elv�lasztotta. E tud�sok k�z�tt a 19. sz�zad k�zep�n az egyik legtev�kenyebb H. G. A. Ewald (1803- 1875),a kit�n� orientalista.

Szil�dy �ron eg�re G��tingenben harmadik vez�rcsillagnak Ewald professzor ker�lt Arany �s Lugossy mell�. Ewald kor�ban a n�met egyh�zi �s szellemi �let m�g mindig hangos volt a k�l�nb�z� teol�giai �s hitvail�si ir�nyok csatazaj�t�l. Ewald meglehet�sen t�vol tudta mag�t tartani ezekt�l a huzavon�kt�l. Az volt a v�lem�nye, hogy kort�rsai sok esetben az�rt vit�znak egym�ssal oly elkeseredetten, mert nem ismerik el�gg� a sz�banforg� t�nyeket. Alighogy megismertek n�h�ny adatot, m�ris elm�letet fabrik�lnak. Az adatok egy m�sik csoportj�b�l egy m�sik fajta elm�let k�sz�l el �s m�ris k�sz a sokszor elvakult, de csak nagyon ritk�n term�keny vita. Ewald a maga r�sz�r�l a t�nyek lehet� legteljesebb k�r�nek a felkutat�s�ra sz�nta oda mag�t abban a nem mindig alaptalan �s teljes�letlen rem�nys�gben, hogy a teljesebb igazs�g ismerete tal�n ki tudja venni a vitatkoz�k vitorl�ib�l a vakbuzg�s�g szel�t. Sokban hasonl� bajokban szenved� tudom�nyos �letet hagyott maga m�g�tt otthon Szil�dy �ron is. Nemzeti t�rt�net�r�sunk telve volt �br�ndokkal, egyh�zt�rt�net-�r�sunk pedig igaztalan pol�mi�kkal. Szil�dy �ron m�r Arany J�nos mellett megtanulta, hogy a magyar reform�tus embernek csak a val�s�g talaj�n illik �s szabad j�rni. Most Ewald mellett megizmosodott benne ez a tudat, �s Szil�dy alkalmazni kezdte - j�val a pozitivizmus felmer�l�se el�tt - a tudom�nyos munka m�dszer�re vonatkoztatva. Ett�l kezdve eg�sz �let�ben elvben �s gyakorlatban az a meggy�z�d�s vezette, hogy a tudom�nyos munka alapvet�en fontos feladata a t�nyek szabatos �s min�l teljesebb k�r� felt�r�sa. A tudom�ny folyamatos �s nyugodt fejl�d�s�nek ez a biztos�t�ka. Szil�dy �ron t�nyekhez lehajl� t�rgyilagos-s�g�nak k�sz�nhetj�k, hogy az �ltala felt�rt adatok f�ny�ben az ellent�tek mellett, amelyeket a kor�bbi m�dszer ki�lezett �s felnagy�tott, l�tni kezdt�k az egym�smellettis�get �s a folytonoss�got is, pl. a k�z�pkor �s a reform�ci�, a t�r�k �s a magyar, a luther�nus �s reform�tus alternat�v�kban.

De vajon be tudott-e oly gyorsan kapcsol�dni Debrecen neveltje G�ttingenben, Ewald mellett a tudom�nyos munk�ba, hogy m�r a m�dszer fel�li d�nt�sre ker�lhessen r�sz�r�l a sor? R�vid ideig maga Ewald is azt hitte, hogy nem. Tan�tv�nyai sz�kebb k�r�ben a Kor�nt olvasta �s magyar�zta egyszer, amikor �szrevette, hogy Szil�dy el�tt sem prepar�lt sz�jegyz�k, de m�g csak sz�veg sincs. A figyelmetlens�g, s�t komolytalans�g bizony�t�k�nak vette ezt, �s �gy vonta k�rd�re h�s�nket, mint a tetten�rt b�n�st. �ron nem tudta egy�bbel megmenteni a helyzetet, mint hogy k�nyv n�lk�l elmondta az �ppen olvasott szur�t. Ewald el�bb arab, majd h�ber �s perzsa k�rd�seket tett fel, �s ezekre Szil�dy sim�n adta meg a v�laszt. Az incidens elsimult, az �ra v�g�n pedig Ewald odasietett �ronunkhoz, bel�karolt �s a fiatalon is szak�llt visel�, sasorr�, sud�r termet� ifj�t �gy mutatta be a t�rsas�gnak, mint jeles orientalist�t, kiemelv�n azt is, hogy magyar.1

G�ttingenb�l hazat�rve Szil�dy �ronra a k�pl�n-sors v�rt. A dunamell�ki egyh�zker�let h�rom k�l�nb�z� egyh�zvid�k�n, h�rom k�l�nb�z� t�pus� gy�lekezetben szolg�it: G�d�ll�n, Omoravic�n �s Nagyk�r�s�n. 1862-ben elhunyt �desatyja. A kiskunhalasi h�vek ut�dj�v� a h�rn�v koszor�j�val �vezett fi�t v�lasztj�k meg. Lehet, hogy az �rdekeltek nem mindig �gy l�tt�k, de ut�lag visszan�zve m�gis szerencs�s v�laszt�s volt ez mind a k�t f�lre n�zve. Szil�dy �ron a halasi par�ki�n alkot� m�helyt �s biztos mened�ket tal�lt a helyi lelkip�sztori k�teless�geket messze meghalad� tev�kenys�ge sz�m�ra. Kiskunhalas nemcsak f�gimn�zium�nak alap�t�j�t kapta meg benne, hanem a kiv�l� igehirdet�t, a nagytekint�ly� lelkip�sztort, a v�rosi k�z�let tisztas�g�nak b�tor �rz�j�t, a szeg�ny n�p �szinte bar�tj�t is.

Eml�tett�k, hogy a kiskunhalasi v�laszt�son a jel�lt ifj� volt�t ellens�lyozta m�ris nagy h�rneve. 1851-ben az akkori k�r�si seg�dlelk�szt a Magyar Tudom�nyos Akad�mia levelez� tagj�v� v�lasztotta. Ekkor t�rt�nt az a mulats�gos eset, hogy princip�lisa nem akarta elhinni, hogy az Akad�mi�r�l j�tt �rtes�t�st j�l k�zbes�tett�k. Azt hitte, v�letlen�l ker�lt a k�pl�nj�hoz, pedig neki sz�l, hiszen � maga is kiv�l�an felk�sz�lt m�vel�je volt a tudom�nynak.

Szil�dy �ron megv�laszt�s�ban val�ban t�bb szerepe volt az el�legezett, mint a m�r ki�rdemelt bizalomnak. Volt k�r�si tan�rai, Arany J�nos �s Sz�sz K�roly figyelemmel k�s�rt�k Szil�dy p�ly�j�t, elolvast�k els� �r�sait, �s Toldy Ferenccel egyet�rt�sben az�rt vitt�k be az Akad�mi�ba, hogy egy neh�z �s fontos feladattal b�zz�k meg. Szil�rdyra mint a t�r�k nyelvj�r�sok kiv�l� ismer�j�re v�rt, hogy Salamon Ferenccel �s Szil�gyi S�ndorral munkak�z�ss�gben az Akad�mia �j nagy v�llalkoz�s�t, a T�r�k-magyar kori t�rt�neti eml�kek c�m� adatt�rat tet� al� hozza.

Szil�dy vasakarata, lelkiismeretess�ge �s tal�l�konys�ga most teret kapott. Nemcsak a magyar lev�lt�rakban fellelhet� anyagot gy�jt�tte �ssze, de 1868-ban beutazta a r�gi olasz kult�rk�zpontokat is, felkutatta a magyar-t�r�k harcok viharaiban odakeveredett irom�nyokat �s k�dexeket. K�zben kutat�sainak mindig volt meglepet�sszer�, �rt�kes mell�kterm�ke is, egy-egy nem t�r�k vonatkoz�s�, de m�gis ritkas�gsz�mba men� r�gi magyar nyomtatv�ny, megint m�shol k�z�pkori egyh�zi k�dexeink sz�vegeinek r�g�ta keresett forr�sa, vagy egy Corvina. Tal�n mindenki m�s elh�r�totta volna mag�t�l az �j t�m�k, az �j kutat�si lehet�s�gek ekkora b�s�g�t, vagy pedig teljesen felapr�z�dott volna a t�ls�gosan sokir�ny� kutat�sban. Szil�dyt 1867-ben a Kisfaludy T�rsas�g �s 1868-ban a Magyar T�rt�nelmi T�rsulat is tagjai k�z� v�lasztotta. 30 �ves �s m�r azok k�z� a kevesek k�z� tartozik, akik� a legmagasabb szellemi rang �s a legt�bb elk�telez�s ebben a haz�ban, holott � m�g ink�bb �g�ret, mint vitathatatlan becs� opus vagy opusok alkot�ja. M�gsem csal�dtak benne, akik az �lvonalba �ll�tott�k.

Most mutatkozott meg, mennyi tartal�ka volt ennek a fiatal reform�tus papnak nemcsak nyelvtud�sban �s a tudom�nyos munka m�dszer�nek ismeret�ben, de az �letc�l bels� tiszt�zotts�g�ban �s az �nmaga feletti uralomban is. A neh�z r�szlettanulm�nyok mindegyik�re eg�sz l�lekkel vetette mag�t. Ezek a legk�l�nb�z�bb ter�letekre ragadt�k el mert a sz�lak egym�sba kapcsol�dnak �s kor�ntsem v�gz�dnek a tudom�nyszak hat�r�n�l, holott e szakok k�z�l b�rmelyik is m�r eg�sz embert k�vetelne. Egy-egy r�szletfeladat megold�sa kedv��rt Szil�dynak egy-egy �jabb szaktudom�ny ismeretanyag�ba �s kutat�m�dszer�be kell mag�t bedolgoznia. A r�szfeladatokkal val� birk�z�snak ez a szakasza ut�lag visszan�zve szint�n nem volt egy�b, mint a tov�bbi tartal�kok gy�jt�s�nek, az igazi �letfeladatra val� felk�sz�l�snek a korszaka. Mert mindaz a r�szismeret, amely sz�m�ra a k�z�pkornak �s a 16. sz�zadnak b�mulatosan sokoldal�, mindig forr�sokon alapul� �sszk�p�t eredm�nyezte, sz�ks�ges �s b�ven kamatoz� befektet�s volt a f�m� megalkot�s�hoz, a k�z�pkori �s 16. sz�zadi magyar k�lt�szet eml�keinek szakavatott k�zread�s�hoz �s megmagyar�z�s�hoz. Ha Szil�dy kez�be vett egyet, azokb�l a sz�lakb�l, amelyek egy�tt n�p�nk szellemi �let�nek folytonoss�g�t jelentik, azt t�bb� nem engedte ki szor�t�s�b�l, am�g csak le nem t�r�lte r�la a port, m�g csak meg nem kereste a hozz�tartoz� egy�b sz�lakat is, �s az elhanyagoltakkal, a rejt�zk�d�kkel egybefogva bele nem sz�tte abba a vonz� egy�ttesbe, amely a r�gi magyar k�lt�szetnek Szil�dy �ltal felt�rt k�pe, �s amelynek az anyag gazdags�ga mellett mindj�rt m�sodik legf�bb er�nye az, hogy hiteles.

De k�zben nem maradt h�tlen kor�bbi celjaihoz sem. Eml�kezz�nk arra a di�kkori elhat�roz�s�ra, hogy eredetib�l kell a magyar n�pnek Kelet k�lt�szet�t tolm�csolni. Leford�totta h�t, m�gpedig Toldy Ferenc meg�llap�t�sa szerint ,,finom �s val�di k�lt�i �rzessel meglep� k�nny�s�ggel, biztoss�ggal �s nem elegancia n�lk�l".2 a perzsa Firduszi Sahname c�m� eposz�nak legszebb r�szeit.A dics�rt elegancia a lelkiismeretess�g pill�r�re �p�lt. A Sahname versform�ja nyelv�nkben teljesen szokatlan. M�gis - Horv�th J�nos meg�llap�t�sa szerint - „Szil�dy a legnagyobb k�vetkezetess�ggel v�gigviszi a sz�tagm�r�st, s ha nem csal�dunk, ford�t�s�nak eleg�ns hat�sa �ppen abban �ll, hogy sejtelme sem �rzik rajta e hallatlan technikai neh�zs�gnek".3 A Sahnam�t k�vett�k r�szletek a Barzonam�b�l, 11 dal Antara �let�b�l, n�gy t�r�k n�pdal, Sz�di 6, Dzs�mi 4 �s Hafiz 7 dala. Ezeket a m�ford�t�sokat Arany J�nos k�z�lte a Sz�pirodalmi Figyel�ben �s a Koszor�ban. Nagyon sz�pek azok a r�szletek is, amelyeket Szil�dy �ron az �szt Kalevipoeg c�m� eposzb�l k�z�lt, �s amelyek a Kisfaludy T�rsas�sban 1887-ben „Rokonaink epik�j�r�l" tartott sz�kfoglal� �rtekez�s�t illusztr�lt�k. M�ford�t�i k�szs�ge tagadhatatlan, m�gsem volt sz�m�ra egy�b a m�ford�t�i tev�kenys�g, mint eszk�z a c�l szolg�lat�ban. A c�l az irodalom megismer�se. Szil�dy m�ford�t�sai az irodalommal val� foglalkoz�s teljes komolys�g�nak, behat� �s t�rgyszer� volt�nak a bizonys�gai.

De ugyan�gy csak seg�dmunka vagy mell�kterm�k minden �rt�ke mellett az is, amit Szil�dy a nyelv�szet ter�n alkotott. R�szt vett egy m�sik nagy akad�miai v�llalkoz�s, a Nyelveml�kt�r els� 3 k�tet�nek szerkeszt�s�ben is. A magyar nyelvt�rt�neti k�tf�k eg�szen kimagasl� ismer�je kellett ide, hogy talentumait forgassa �s tov�bb gyarap�tsa.

Eml�tett�k, hogy Szil�dy v�g�l is a r�gi magyar irodalom t�rt�net�ben tal�lta meg azt a ter�letet, amelynek �ppen egy ennyire sokoldal�an iskol�zott kutat�ra volt sz�ks�ge. Szil�dynak irodalomt�rt�neti kutat�sai n�h�ny k�l�n megjelent monogr�fi�ban, sz�vegkiad�sban �s k�s�r� tanulm�nyokban, foly�irat-cikkekben �llnak el�tt�nk, els�sorban azonban a R�gi Magyar K�lt�k T�ra 7 d�s k�tet�ben, az ezekben foglalt sz�vegpublik�ci�kban, magyar�z� jegyzetekben �s az alkot�kat �s alkot�sokat ismertet� tanulm�nyokban. Szinte e f�m� mell� k�v�nkozik az �rt�kelesben az Irodalomt�rt�neti K�zlem�nyek Szil�dy �ron szerkesztette 20 �vfolyama is.

Az irodalomt�rt�neti monogr�fi�k k�z�l els� helyen eml�tj�k „Temesv�ri Pelb�rt �lete �s munk�i", Bp. 1880. c�m� m�v�t. Ezt elolvasva k�t �lm�nnyel lesz�nk gazdagabbak. Az els� szinte nyomaszt�: a szerte�gaz� ismeretek milyen rettent� t�mege sz�ks�ges az eur�pai h�r� k�z�pkorv�gi magyar pr�dik�tor m�v�nek meg�rt�s�hez! A m�sik benyom�s felemel�: a kiskunhalasi reform�tus lelk�sz hi�nytalanul birtok�ban van minden el�felt�telnek. A fogyat�kos adatok szinte mint a megsz�radt csontok Ez�kiel l�tom�s�ban, megelevenednek Szil�dy roppant t�rgyismeret�nek �s t�rgyszeretet�nek fuvall�s�ra. Az egyik szigor� kritikus szerint ennek a megeleven�t� csod�nak egyik-m�sik helyen �ra is volt, m�gpedig az, hogy ahol forr�sai nem szolg�ltattak el�g adatot, de a k�p kerekdeds�ge megk�v�nta, ott Szil�dy alighanem „saj�t elk�pzel�seivel, kedvenc gondolataival ruh�zta fel a szerzetes alakj�t".4 M�gis teljesen helyt�ll�nak tartjuk B�lint S�ndor �sszefoglal� �rt�kel�s�t: „Ezeknek a sov�ny adatoknak tudom�nyosan megalapozott monogr�fi�v� val� ki�p�t�se Szil�dy alkot� fant�zi�j�t minden dics�retn�l szebben dics�ri. Ez a tanulm�ny irodalomt�rt�net�nk legszellemesebb �s leg�szt�nz�bb tanulm�nyai k�z� tartozik".5

„Gyarmathi Balassa B�lint k�ltem�nyei" c. publik�ci�j�ban Szil�dy nemcsak a teljess�g ig�ny�vel fell�p� els� kritikai kiad�st adja, de nagy lev�lt�ri anyagra t�maszkodva jelent�sen tov�bbviszi Balassira vonatkoz� �letrajzi ismereteinket. Megoldja p�ld�ul Losonczi Anna kil�t�nek k�rd�s�t, �s felkutatja Balassi k�lt�szet�nek fontos irodalmi mint�it.

K�l�n k�tetben megjelent bet�h� sz�vegkiad�sai k�z�l eml�ts�k meg mint egyh�zt�rt�neti szempontb�l fontosabbakat a k�vetkez�ket: Pesti G�bor: Novum Testamentum, 1893. D�vai B�r� M�ty�s hittani k�zik�nyve,1897. Szegedi Gergely �nekesk�nyve 1893., Telegdi Mikl�s: A kereszty�ns�gnek fondamentomir�l val� r�vid k�nyvecske, 1885., v�g�l P�chi Simon: Psalteriurna, 1913. Szil�dy �rdeme itt nemesek az anyag hozz�f�rhet�v� t�tele, hanem a sz�veg gondos jegyzetel�se, �s az �r� s a m� irodalomt�rt�neti magyar�zata.

Ugvanilyen sz�vegk�zl�sek, jegyzetel�sek �s magyar�zatok t�ltik ki a f�m�, a R�gi Magyar K�lt�k T�ra 7 k�tet�t is. Az els� 5 k�tet 1377-t�l kezdve egy �vtized alatt ker�lt ki a sajt� al�l, m�g a 6. �s 7. k�tethez, az �r�k �s a probl�m�k sokas�ga miatt tov�bbi k�t �s f�l �vtized volt sz�ks�ges. Csak a reform�ci� kor�b�l majdnem 90 szerz� t�bb mint 200 m�ve szerepel ebben az alapvet� jelent�s�g� gy�jtem�nyben, k�zt�k ott van minden reform�torunk, de ott vannak a jeremi�dok, a hist�ri�s �nekek, a magyar zsolt�rok �s dics�retek, a tan�t� �s vid�t� versek szerz�i, k�lt�szet�nk els� nagy felvir�gz�s�nak �sszes alkot�i.

Azt gondolhatn� valaki, hogy Szil�dy �ront a polihisztor sorsa �rte utol, a mindenf�l�hez �rt� ember�, aki rengeteg r�szismeretre tett szert a r�gi magyar irodalomban, de k�ptelen volt az eg�szet tet� al� hozni, irodalomt�rt�neti szint�zisbe foglalni. Nos, a magyar irodalomt�rt�net tud�sai nem �gy �t�lik meg �t, benne �ppen a szaktud�st, a magyar irodalomt�rt�net els� nagyar�ny� specialist�j�t becs�lik. „Az � mindenoldal� erudici�ja nem polihisztors�g - �llap�totta meg Horv�th J�nos -,hanem minden oldal� hozz��rt�s egy igen kiterjedt ugyan, de mag�ban m�gis bens� egys�get jelent� t�rgyk�rh�z, a r�gi magyar irodalom�hoz."6 Nem a kell� tud�s hi�nya akad�lyozta meg a forr�soknak ezt a legjobb ismer�j�t abban, hogy meg�rja a r�gi magyar irodalom t�rt�net�t, hanem a maga el� t�z�tt m�rt�k magas volta. Megel�gedett teh�t azzal, hogy egyengesse az ut�na j�v�k �tj�t. V�ll�t tartotta oda, hogy aki arra �llhat, n�la messzebb l�sson. Irodalomt�rt�net�nk egyre halad el�re a mind teljesebb �s hitelesebb �ttekint�s fel�. De a l�pcs�nek, amely felfel� ide vezetett, j� egyn�h�ny fok�t Szii�dy �ron faragta ki.

Fel kell m�g tenn�nk a tal�n �nnepront�, de nek�nk, az egyh�z szolg�inak nagyon komoly k�rd�st, hogy amikor Szii�dy nagy �rdemeket szerzett a nemzeti m�vel�d�s ter�n, nem gy�lekezete �s egyh�za fizette-e meg ez�rt a sz�ml�t? Nem hanyagolta-e el els�dleges lelkip�sztori hivat�s�t a tudom�ny kedv��rt?

A k�ls� k�p nem l�tszik ilyen v�dat igazolni. Egyh�za magas tiszts�gekre m�ltatta. Fontos szerepet t�lt�tt be a budapesti Theol�gia igazgat� v�lasztm�ny�ban. Mint egyh�zker�leti f�jegyz� 1885-t�l a Dunamell�k m�sodik embere. Tagja a Konventnek is 1886-t�l kezdve. Ilyen megb�z�sok azonban lehettek egyszer� velej�r�i is a tudom�nyos �s k�z�leti sikereinek. Hiszen Szil�dy 1865-t�l 78-ig az orsz�ggy�l�s, 1876-t�l a Magyar Tudom�nyos Akad�mia rendes, 1917-t�l pedig tiszteletbeli tagja. 1898-ban egyszerre v�lasztotta d�szdoktor�v� a budapesti �s kolozsv�ri egyetem. M�gis, az egyszer� vid�ki lelkip�sztor, aki par�ki�j�t egyetemi katedr��rt sem volt hajland� odahagyni, tudom�nyos munk�j�t azon fel�l v�gezte, hogy lelkiismeretesen teljes�tett� Ielk�szi k�teless�geit. Kor�ntsem lesz�k�t� �rtelemben fogta fel ezeket a k�teless�geket. H�veinek nemcsak a lelke �dv�ss�g�vel t�r�d�tt, hanem e vil�gi boldogs�g�val is. V�rosa k�z�let�ben nagy odaad�ssal vett r�szt. A halasiak neki k�sz�nhetik, hogy algimn�ziumuk f�gimn�ziumm� lehetett. Szii�dy nemcsak a miniszteri okm�nyt �s a m�lt� �p�letet szerezte meg, de � gondoskodott a fenntart�shoz sz�ks�ges anyagi h�tt�rr�l is. Eml�k�t a halasiak szoborral �r�k�tett�k meg, s r�la �s �desatyj�r�l nevezt�k el f�gimn�ziumukat.

Megmaradt azonban az eml�ke �gy is, mint az egyszer� emberek bar�tj��, jogaik b�tor v�delmez�j��. N�zz�nk meg erre vonatkoz�lag egy �rdekes esetet. A v�rosi k�pvisel�test�let 1880. okt�ber31-i k�zgy�l�s�n Szii�dy nyilv�nosan megr�tta a v�rosi ad�szed�t amiatt, hogy minden ad�k�nyvi bejegyz�s�rt egy krajc�rnyi d�jat szedett t�rv�nytelen�l az ad�fizet�kt�l. A d�j ugyan nem nagy, de sok kicsi sokra megy. Szil�dy felsz�lal�sa ut�n szinte lavinaszer�en �z�nl�ttek a k�zgy�l�s el� az ad�szed�vel szembeni panaszok. Csakhogy annak befoly�sos bar�tai �ltek a v�ros vezet�s�g�ben, akik, m�g az elrendelt vizsg�latok folytak, n�vtelen pasquillust �ll�tottak �ssze �s nyomtattak ki Szil�dy �ron ellen. Azzal a jelsz�val, hogy a pap jobban tenn�, ha a maga port�ja el�tt seperne, egy eg�sz �vnyi nyomtatv�nyban mindazt �sszehordtak, ami kifog�solnival�t a k�z�leti purifik�tori szerepre mer�szkedett lelk�szben tal�ltak. A nyomtatv�nyban7 az az �rdekes, hogy a v�dekez�sb�l t�mad� �rdekcsoport Szil�dy �ron ellen igehirdet�i �s lelkip�sztori k�teless�geinek semmif�le elmulaszt�s�t nem tudta felhozni. A sokf�le, b� l�re eresztett, ink�bb porhint�snek sz�nt v�daskod�sb�l valami s�lya csak egynek van, hogy ti. Szii�dy nem utas�tott vissza a lelk�szlakon �s n�mely gazdas�gi �p�leten olyan repar�ci�kat, amelyek k�lts�g�t a presbit�rium mag�ra v�llalta, de elv�geztet�s�k a d�jlev�l szerint nem a presbit�rium, hanem a lelk�sz k�teless�ge lett volna. Ilyesmit azonban minden presbit�rium meg szokott tenni a lelkip�sztor�nak, ha szereti azt �s m�dja van r�. Szil�dy tekint�ly�nek a r�pirat nem �rtott. Ez a tekint�ly az egyszer� emberek szeretet�re �s tisztelet�re volt alapozva �s ki�llotta a nehezebb id�k pr�b�j�t is.

Mint embert, Szil�dyt sokan sz�fukarnak, mogorv�nak, s�t uralomrav�gy�nak tartott�k. Pedig - mint a kort�rs �s munkat�rs eml�kezik r� - „a t�rsalg�sban sohasem � akart ir�nyt adni a besz�lget�snek, mindig k�vette a vele besz�l�t s minden t�ren meglepte szakavatott t�j�kozotts�g�val."8 A szok�sos fecseg�sben �r�me persze nem telhetett, mert az id�t lopta. De a kiterjedt halasi tanyavil�g gazd�it�l, kert�szeit�l �s b�reseit�l, kiket kit�n� mem�ri�ja r�v�n m�g az iskolai �s konfirm�ci�i oktat�sb�l ismert, nem sajn�lta az id�t.

A kort�rs, akit az im�nt id�zt�nk, negyedsz�zados temploml�togat�s alapj�n Szil�dyt m�gis mint igehirdet�t tartotta legnagyobbnak. Legyen szabad id�zni visszaeml�kez�seinek n�h�ny erre vonatkoz� mondat�t: „Ellens�ge volt minden k�ls�s�gnek besz�dben, cselekedetben, �lt�zetben. Egyszer� fekete �lt�ny�ben, v�ll�n szer�ny pal�stj�val, mit mindig karra vetve viselt - sohasem burkol�zott bele - jelent meg azokon a temet�seken is, melyeken egy orsz�g szeme f�gg�tt rajta, pl. a Sz�sz K�rolyn��n, a Szil�gyi Dezs��n. Templomban a sz�sz�k k�nyvtart�j�ra teszi egybefont kez�t, s ha becsukott szemmel hallgatjuk az im�t, az � kedvelt Ez�kiel�nek szav�t v�lj�k hallani... Pr�dik�ci�ja mindig a textusb�l folyik, nem belemagyar�z, hanem annak �rtelm�t t�rja fel k�lvini hittel, egyszer� m�don, �testamentumszer�en. Nem a szavak csoportos�t�s�val, hanem az eszm�k m�lys�g�vel hat."9 Csak sajn�lni lehet, hogy pr�dik�ci�i — egy kiv�tel�vel - sem kinyomtatva, sem k�ziratos form�ban nem maradtak fenn.

Kora egyh�zi �lete �js�g�nak, a Szab� Alad�r f�le belmisszi�i ir�nyzatnak, nem �llt be a munk�sai k�z�, de ha volt olyan seg�dielk�sze, akinek megb�zott a becs�letess�g�ben, annak szabad kezet adott a belmisszi�s m�dszerek alkalmaz�s�ra.10 Benne mag�ban megvolt a legfontosabb, ami lelkip�sztorn�l n�lk�l�zhetetlen: az Isten irgalmas szeretet�nek hit�b�l t�pl�lkoz� bels� nyugalom. Ebb�l tudott seg�ts�g�re lenni azoknak, akik bels� nyugtalans�gukban felkerest�k az istentiszteletet, a lelkip�sztori dolgoz�szob�t, vagy akiket � keresett fel otthonukban. De ebb�l az Isten irgalmas szeretet�be vetett er�s hitb�l t�pl�lkozott lelki �let�nek az a megnyilv�nul�sa, lelki arc�nak az a von�sa is, amelyr�l kevesen tudtak, de amelyik a sok k�z�tt tal�n a legbecsesebb: a nagy t�r��, a cs�ndes kereszthordoz��. Sz�kebb csal�di k�r�nek tagjai k�z�tt bizony voltak olyanok, akik k�ptelenek voltak �sszhangba jutni helyzet�kkel. Az ebb�l, sz�rmaz� s�lyos lelki �s anyagi terheket, �vtizedes em�szt� gondokat v�llalta �s cipelte, semmit m�sra nem h�r�tva �s fel nem panaszolva. Ahogy kimagaslott kort�rsai k�z�l rangban �s �rdemben, majdnem ugyanolyan egyed�l �llott csal�dj�ban. De t�rhetetlen�l ment el�re a maga �tj�n, a k�teless�g m�rt�k�n fel�l ler�va �ldozat�t csal�dnak, egyh�znak, tudom�nynak. Ennek a k�lvil�g sz�m�ra alig ismert fesz�lts�gben j�rt �tnak egy-egy szakasza az �tlagos szeml�l�nek nemegyszer �rthetetlennek �s idegennek t�nhetett. Nagy bels� f�ggetlens�ge, er�s szelleme, kimagasl� t�j�kozotts�ga itt-ott megk�s�rtette Szil�dyt, hogy �nk�nyess� vagy modoross� v�lj�k. De m�g legmer�szebb, leg�nk�nyesebb felt�telez�sei is, ha m�snak nem, j� munkahipot�ziseknek bizonyultak. �s ez a k�s�rt�s csak egy-egy pillanatig tartott, mert uralkod� magatart�sa a t�nyek �s a magas k�z�ss�gi szemsz�gb�l n�zett objekt�v tennival�k el�tti meghajl�s volt. A szolg�l� �letforma sz�m�ra nem: elm�let volt, m�g kev�sb� puszta jelsz� vagy, olcs� fogadkoz�s, hanem eg�sz �rz�svil�g�nak, p�ly�j�nak �s alkot�sainak a bels� forma jegye, st�lusa. Mert ez �gy volt, az�rt tudott tehets�ge kibontakozni, �s az�rt �p�lt bele �letm�ve kiszak�thatatlan �sszetev�k�nt n�p�nek �s egyh�z�nak t�rt�net�be.

dr. Bucsay Mih�ly

JEGYZETEK

1. Pataky Dezs�: Szil�dy �ron. A Kiskunhalasi Ref. F�gimn�zium �rtes�t�je. 1921—22. 4. — 2. �j Magyar M�zeum, 1860, hol Toldy egy r�szletet k�z�l. — 3. Sz. �. eml�kezete. Kisfaludy T�rsas�g �vlapjai. �j Folyam, 56. k. 1924. — 4. V�.: Dobos Istv�n: Sz. �., a tud�s. Mez�t�r, 1943. 32. — 5. B�lint S�ndor: Sz. �. p�ly�ja. Szeged, 1926. — 6. Sz. �. eml�kezete. Kisfaludy T�rs. �vlapjai. �j Folyam, 56. k. 1924. — 7. A R�day K�nyvt�rban 2—6528. sz. alatt tal�lhat� meg. — 8. Pataky Dezs�: I. m. — 9. U. o. — 10. Dr. T�th Lajos ny. esperesnek. Sz. �. utols� munkat�rs�nak �s egyik temet� lelk�sz�nek sz�ves sz�beli k�zl�se alapj�n.