A T�RELMI RENDELET*

B�r a vall�sszabads�g m�rt�ke sok orsz�gban m�r messze meghaladta azt a fokot, amelyet II. J�zsef Ma- gyarorsz�gnak 1781. okt�ber 25-�n biztos�tott, m�gis a T�relmi Rendelet oly nagy felszabadul�st hozott a magyar korona f�s�ge alatt �l� nem katolikusok sz�m�ra, hogy hi�nyai ellen�re is �j korszakot nyitott �s m�lt� a h�l�s eml�kez�sre.

Meg�rt�s�hez tal�n �gy k�zeledhet�nk, ha el�bb a t�relem eszm�j�nek eur�pai �tj�t v�zoljuk, f�leg azokat a k�vetkeztet�seket, amelyeket e gondolatok fejl�d�s�b�l II. J�zsef is levont �s vall�spolitik�j�nak-elvei k�z� emelt. Foglalkoznunk kell tov�bb� a T�relmi Rendelet k�zvetlen el�zm�ny�vel, M�ria Ter�zia ma- gyarorsz�gi vall�spolitik�j�val �s annak kihat�saival, �gy jutunk el tulajdonk�ppeni t�m�nkhoz, a T�relmi Rendelethez. Ezt majd nemcsak tartalm�ban fogjuk felid�zni, hanem nyomon k�vetj�k azon a r�g�s �ton is, amelyen �t t�bb �vi huzavona ut�n m�giscsak �rv�nyes�lni tudott. V�g�l v�zolni k�v�njuk II. J�zsef t�relmes egyh�zpolitik�j�nak visszhangj�t �s gy�m�l-cseit a magyarorsz�gi reform�tus egyh�zban.

A vall�si t�relem eszm�j�nek �rv�nyes�l�s�t el�mozd�t� bel�t�sok

Mell�zve a tolerancia, illetve a vall�si t�relmetlens�g probl�m�j�nak mintegy m�sf�l ezer �ves, m�r az �jsz�vets�gi iratokban is1 t�kr�z�d� t�rt�net�t, csak arra mutatunk r�, hogy a t�relem eszm�j�nek elfogad- tat�s�ban a Harminc�ves H�bor� j�tszott eg�szen fontos szerepet. Ennek a borzaszt� eur�pai trag�di�-nak kellett bek�vetkeznie, hogy felny�lj�k az emberek szeme, mennyire a k�z�ns�ges hatalmi �rdekek elfed�s�re haszn�lj�k fel a h�bor�skod�k a hitvall�-sokat �s a vall�sos t�megeket, valamint hogy a rette-netes pusztul�s meg�rlelje a bel�t�st, hogy Eur�pa sz�m�ra a vall�si fanatizmus nem biztos�t j�rhat� utat.

Ezt a k�vetkeztet�st a h�bor� r�sztvev�i k�z�l nem mindegyik vonta le egyenl� m�rt�kben. A vesztf�liai b�ke h�romra b�v�tette az enged�lyezett vall�sok sz�m�t, de �rv�nyben hagyta az addigi alapelvet: „Nam ubi unus dominus, ibi sit una religio"! Aki nem volt hajland� er�szakot tenni saj�t hit�n �s lelkiisme-ret�n, vehette a v�ndorbotot.

A protest�ns �llamok sem voltak egy�bk�nt t�relme-sebbek mint a katolikusok. N�metalf�ld�n a dordrechti zsinat m�g tilt� rendelkez�st hozott �s hajtott v�gre a remonstr�nsok, az akkori szabadelv� teol�gusok ellen. 200 lelk�sz vesztette el �ll�s�t. Hollandi�ban azonban nem tartott hossz� ideig az elnyom�s, csakhamar N�metalf�ld lett a vall�si t�relem gondolat�nak �s gyakorlat�nak �tt�r�je. Spinoza m�r le�rhatta ezeket a sorokat Amszterdamr�l: „Ebben a vir�gz� k�z�ss�g-ben -a vil�g legszabadabb v�ros�ban- teljes egyet�r-t�sben �l minden ember, tekintet n�lk�l fajt�j�ra vagy hitvall�s�ra".2 M�g 1661-62-ben is olyan t�rv�nyt hoztak Virginia �szak-amerikai �llamban, hogy a baptist�k k�telesek elvinni gyermekeiket a reform�tus par�kus lelk�szhez �s vele megkereszteltetni. A vonakod� 2000 font doh�ny b�ntet�st fizet. Ennek a fele az �llam�, a m�sik fele a feljelent��.3 Fontos m�rf�ldk�vet jelenteti a vall�sszabads�g �tj�n az az 1689-ben hozott angol t�rv�ny, amely a protest�nsok nagy r�sze sz�m�ra szabads�got adott. A katolikusok �s az unit�riusok tov�bbra is k�v�l estek a t�rv�ny hat�r�n, de nem �ld�zt�k �ket t�bb�.

Milyen bel�t�sok �rlel�dtek ki a XVIII. sz�zad k�zep�ig �s adtak szil�rdabb alapok a vall�si t�relem eszm�j�nek? H�rom ilyet legyen szabad megeml�teni:

1. Az ismeretkritikai bel�t�s. M�r a XVI. sz�zadban r�-mutatott Acontius, hogy az igazs�g megtal�l�s�nak az �tj�n a t�ved�s �s a k�telked�s elker�lhetetlen k�zbees� �llom�sok. Nemcsak a b�lcseletben �s a szaktudom�nyokban, hanem a teol�gi�ban is ez a helyzet, hiszen a kijelent�st emberek �rtelmezik. Aki ezeket az elker�lhetetlen k�zbees� �llom�sokat, a t�ved�st �s a k�telked�st �ld�z�be veszi, az gy�l�li az emberi term�szetet �s a Teremt�t.4 Ezt az ismeret kritikaibel�t�st a k�telked�s �s a k�s�rlet pozit�v sze-rep�t helyezt�k Bacon �s Descartes rendszereik k�-z�ppontj�ba, s kezdtek el ezzel �j korszakot a b�lcselet �s a tudom�ny t�rt�net�ben. Ez a bel�t�s kult�r�nk �s civiliz�ci�nk dr�g�n megszerzett, legfon-tosabb h�d�t�sai k�z� tartozik.

2. A politikai bel�t�s. Mihelyt �rv�nyt szerzett mag�nak az az igazs�g, hogy az �llam legf�bb feladata polg�rai b�k�s �let�nek �s boldogul�s�nak biztos�t�sa,nyomon k�vette ezt az a felismer�s, hogy a minden m�s szem-pontb�l hasznos �llampolg�rok egyes csoportjainak vall�si ind�t�k� �ld�z�se �rz�keny k�rt okoz a k�z-j�nak. A vall�si t�relmet biztos�t� �llam minden �llam-polg�r�ra sz�m�that, ezzel szemben a vall�s�ld�z� fel-t�tlen�l elvesz�ti mindazoknak a szeretet�t, akik olyan legbens�bb meggy�z�d�s�k miatt - amelyben nyoma sincs az �llamelleness�gnek - h�tr�nyokat, s�t �ld�-z�st szenvednek. Nem bizonyos, vajon nem ezek a gazdag �rzelemvil�g�, meggy�z�d�s�k�rt szenved�st is v�llal� alattval�k-e �ppens�ggel az �rt�kesebb �llampolg�rok?

Ez a politikai bel�t�s egy�bk�nt m�r a XVI. sz�zadban kikezdte a -vall�si t�relmetlens�g politik�j�t. Bizonyos, hit�k miatt haz�jukb�l el�ld�z�tt csoportokat, p�ld�ul a hugenott�kat szigor� luther�nus ter�leteken is letele-p�tettek. A XVII. sz�zadban azut�n m�g ink�bb �kon�-miai szempontok tol�dtak el�t�rbe a politik�ban �s az �llamok k�z�tti verseng�sben. A XVII. �s XVIII. sz�-zadban t�bb �llam egyszer�en szemet , hunyt az el�tt, hogy idegen �llampolg�rok z�rt csoportjai, k�zt�k sok szakk�pzett �s t�keer�s iparos �s v�llalkoz�, ter�-let�k�n letepeledve olyan kultuszt gyakoroltak, amely-hez saj�t �llampolg�raik legfeljebb titokban csatlakoz-hattak. Ilyen kiv�telez�sre az egy�bk�nt t�relmetlen III. K�roly �s M�ria Ter�zia magyar kir�lyok is k�sznek mutatkoztak, amikor D�l-Magyarorsz�g betelep�t�s�-hez min�l t�bb n�met �s m�s k�lf�ldi bev�ndorl�t �hajtottak megnyerni.

3. A rendszerkritikai bel�t�s. A felvil�gosod�s kora a filoz�fiai rendszerek sokas�g�t termelte ki. Mindegyik rendszer az eg�sznek valamelyik alkot� r�sz�t �ll�totta a k�z�ppontba, hogy azut�n arra �p�tsen f�l mindent. Az eg�sznek egy�b r�szei h�tt�rbe szorultak, elho-m�lyosodtak, ami �jabb �s �jabb rendszeralkot�t lelkes�tett fel, hogy valamelyik ilyen h�tt�rbe szorult alapelemre �p�tsen �j rendszert. De a teol�gi�ban, a protest�nsokn�l sem volt m�s a helyzet. Abban a legt�bben egyet�rtettek, hiszen ez a reform�ci� egyik alapelve, hogy a teol�gi�t a Szent�r�sra kell �p�teni, �s hogy maga az egyh�zi �let, az egyh�zi m�vel�d�s, az egyh�zi t�rsadalom a Bibli�b�l kimunk�lt alapokon kell, hogy nyugodjanak. M�s teol�gusok azonban egy�b alapokat mutattak ki �s �ll�tottak el�t�rbe. El-mondhatatlanul sok harc �s z�rzavar ut�n az �rtel-mesekben lassan kialakult az a bel�t�s, hogy az egy-m�st�l elhajl� n�zetek, a k�l�nb�z� teol�giai iskol�k �s rendszerek el kell, hogy t�rj�k egym�st abb�l a fel-ismer�sb�l kiindulva, hogy mindegyikben vannak igaz-s�gmozzanatok, s ezek valamilyen m�don egym�st gazdag�tj�k �s kieg�sz�tik m�g akkor is, ha egyel�re nem lehet ezeket az igazs�gmozzanatokat egyetlen rendszeres �sszef�gg�sbe �ll�tani.

Egy p�lda megmagyar�zza, mire gondolunk. Hollan-di�ban �vtizedeken �t �d�z harcokat folytattak egym�s ellen az �n. ortodoxok �s a coccej�nusok, m�g v�g�l - saj�t �ll�spontjuk fenntart�sa mellett - legal�bb addig a m�rt�kig elismert�k egym�st, hogy a holland teo-l�giai fakult�sokon �s akad�mi�kon a coccej�nusok k�z�l h�vt�k meg a biblikus professzorokat, az orto-doxok k�z�l pedig a rendszeres teol�giai tansz�kek gazd�it.

Mindezek a bel�t�sok II. J�zsefhez is eljutottak. Most csak arra mutatunk r�, hogy II. J�zsef sz�m�ra nem-csak a b�lcsel�k szolg�lhattak okul�sokkal �s bizo-ny�t�kokkal, hanem maga a t�rt�nelem is. A t�relem jav�ra sz�lt az, ami Angli�ban, N�metalf�ld�n �s Po-roszorsz�gban t�rt�nt. Ezek az �llamok felvir�goztak. A t�relmetlens�g hat�saira ott volt int� p�ld�nak Franciaorsz�g, amely rengeteg j� polg�r�t k�ny-szer�tette kiv�ndorl�sra, hatalmas t�k�kkel szeg�nye-dett t�rsadalmi �lete, f�leg erk�lcsi t�ren roppant ellent�tek dr�mai sz�npad�v� v�lt. Mindezek a t�rt�-neti p�ld�k al�h�zt�k, hogy a vall�si egys�g nem n�lk�l�zhetetlen�l felt�tele az �llam boldogul�s�nak, a k�zj�nak, m�s oldalr�l viszont a bigott fanatizmus, a t�relmetlens�g egyar�nt al��ssa az �llam, az egyh�z �s a n�p �let�t.

M�ria Ter�zia t�relmetlen vall�spolitik�ja

M�ria Ter�zia a barokk korszak katolicizmus�n cs�n-g�tt sz�vvel-l�lekkel. Uralkod�i k�teless�gei k�z�tt els� helyre tette az alattval�k lelki �dv�ss�g�r�l val� gon-doskod�st. Szil�rd meggy�z�d�se volt, hogy ezt csak-is az egyed�l �dv�z�t� r�mai katolikus egyh�z tudja biztos�tani Eg�sz energi�j�t, asszonyos tal�l�kony-s�g�t �s az �llamhatalmat a protest�nsok megt�r�t�s�-nek a szolg�lat�ba �ll�totta.5 A kir�lyn� magatart�sa mint�nak sz�m�tott az �llamappar�tus f�- �s ala-csonyabb tiszts�gvisel�i sz�m�ra �pp�gy mint az arisztokrata �s a nemesi csal�doknak, �ltal�ban min-denkinek, aki az �rv�nyes�l�s �tj�n a korona kegy�re sz�m�tott, vagy legal�bbis nem akart a kir�lyn�vel ellent�tbe ker�lni.

M�ria Ter�zi�i �r�k�lte atyj�t�l, III. K�rolyt�l azt a t�rel-metlen, rekatoliz�ci�s szellem� vall�spolitikai rend-szert, amely m�g az Explanatio Leopoldina-ban, �s annak alapj�n a k�t Carolina Resolutio-ban (1731 �s 1734) �ll el�tt�nk.6 Ezekhez m�r nem kellett semmit hozz�tenni, el�g lett volna puszta megval�s�t�suk, ha az Magyarorsz�gon nem �tk�z�tt volna akad�lyokba.

Ismeretes, hogy az ellenreform�ci� a Habsburg �r�k�s tartom�nyokban embertelenebb�l d�h�ng�tt, gyorsabb �s teljesebb eredm�nyt �rt el, mint Magyarorsz�gon.7 Az �r�k�s tartom�nyok titkos protest�nsai M�ria Ter�zia uralkod�s�nak �vtizedeiben is �gy tekintettek Magyarorsz�gra, mint ahol hitsorsosaiknak sokkal jobb dolguk van. Magyar szempontb�l azonban m�sk�nt festett a helyzet. Nemcsak az sz�m�tott, hogy a XVI. sz�zad v�g�re haz�nkban a n�p t�lnyom� r�sze elhagyta a r�mai egyh�zat, hanem az is, hogy az �gostai �s a Helv�t Hitvall�st vall� protest�nsok vall�sszabads�g�t a v�rrel szerzett b�keokm�nyok �s orsz�gos t�rv�nyek eg�sz sora biztos�totta. Az �n. gy�sz�vtizednek (1671-1681) a magyar protestantiz-mus l�te ellen vezetett front�lis t�mad�sa nem tudott teljes eredm�nyt el�rni, mert a lelkip�sztorok �s a gy�lekezetek kitartottak hit�k �s jogaik mellett, majd t�mogat�st kaptak a kuruc felkel�sben �s a protest�ns eur�pai hatalmak intervenci�iban. Nem csoda teh�t, hogy az 1691 �s 1781 k�z�tt eltelt kilencven esztend� sem volt elegend� a K�roly-f�le resoluti�k v�grehaj-t�s�ra. Ez nem jelenti azt, hogy M�ria Ter�zia kor-m�nya, tov�bb� a r�mai egyh�z kl�rusa �s annak laikus t�mogat�i b�rmit is elmulasztottak volna, ami k�zelebb seg�thette �ket k�z�s c�ljukhoz.

Legyen szabad r�viden felsorolni a M�ria Ter�zia-f�le rekatoliz�ci� legfontosabb eszk�zeit: 1. A nem kato-likus templomok �s imah�zak kisaj�t�t�sa, bez�r�sa vagy sz�trombol�sa;. 2. A lelk�szek el�ld�z�se, a val-l�sgyakorlat megtilt�sa; 3. az iskol�k bez�r�sa, vagy kisaj�t�t�sa; 4. az iskol�k alap�tv�nyainak elv�tele, a reform�tus v�rosok t�mogat�sainak betilt�sa, az is-kol�k sz�m�ra foly� gy�jt�s lehetetlenn� t�tele; 5. a szellemi �s lelki �let elfojt�sa, a k�nyvcenz�ra»a teo-l�gusok k�lf�ldi tanulm�nyainak megtilt�sa, �z onnan hazahozott tudom�nyos m�veknek a v�mhat�ron val� hosszas cenz�r�ja �s visszatart�sa; 6. r�mai katolikus p�sp�k�k �s f�esperesek l�togat�sai protest�ns pa-r�ki�kon, a lelk�szek, a tan�t�k �s a presbiterek megf�leml�t�se. Ilyen alkalommal a l�togat�k minden �r�gyet megragadtak, hogy betilthass�k a protes-t�nsok egyh�zi �let�t �s �p�leteiket r�mai katolikus c�lra foglalj�k le; 7. A protest�nsok kiz�r�sa a k�zhi-vatalokb�l olyan esk�forma k�nyszer�t�se �ltal, ame-lyet jellemes protest�ns nem tehetett le, tov�bb� a protest�ns iparosok h�traszor�t�sa a c�hekben �s azok k�nyszer�t�se, hogy r�szt vegyenek katolikus istentiszteleteken �s k�rmeneteken; 8. A protest�ns egyh�zak valamelyik�be val� �tt�r�s eltilt�sa, tov�bb� az �lland� nyomoz�s, hogy a protest�ns lelk�szek nem engedik-e meg olyan katolikusok r�szv�tel�t a protest�ns istentiszteleteken, akiket az ellenreform�-ci�s jogszab�lyok meggy�z�d�s�k ellen�re a r�mai egyh�znak �t�ltek oda.

Szinte lehetetlen felsorolni a t�rsadalmi megk�l�nb�z-tet�snek, a zaklat�snak, a megf�leml�t�snek azt a hatal-mas eszk�zt�r�t, amelyet M�ria Ter�zia egyh�zpolitik�ja a protest�nsokkal szemben alkalma-zott. Legfeljebb az �n. pozit�v m�dszerekr�l kell m�g sz�lni. M�ria Ter�zia tal�l�konys�ga ezen a t�ren is kimer�thetetlen volt. A bizonytalann� v�lt protest�nso-kat, pl. a volt �gens Bessenyei Gy�rgy�t is, kegyek �g�ret�vel �s osztogat�s�val tudta r�venni az �tt�r�sre. Ennek az el�ny�ket �s p�nzt osztogat� po-litik�nak a t�mogat�s�ra a kir�lyn� �s a r�mai egyh�z hierarchi�ja „t�r�t� t�rsas�gokat" szervezett, amelyek-hez tartozni az el�kel�bbek sz�m�ra k�teless�gnek, a felfel� t�rekv�k sz�m�ra pedig az �rv�nyes�l�s j� �tj�nak sz�m�tott. Nem csoda, hogy a h�trat�teleknek, a zaklat�snak, s�t �ld�z�snek ebben a leveg�j�ben a magyar protest�nsok II. J�zsef T�relmi Rendelet�ben egy �j korszak felragyog�s�t l�tt�k �s �dv�z�lt�k.

II. J�zsef vall�spolitik�j�nak alapelvei

M�r a T�relmi Rendelet figyelemre m�lt� bevezet�se r�mutatott arra az �j eszm�re, amely hivatva volt, hogy felv�ltsa M�ria Ter�zia vall�spolitik�j�nak t�relmetlen-s�g�t. Az �j uralkod� m�r azokban az �vekben sem titkolta elgondol�s�t amikor m�g csak t�rsuralkod�k�nt �llt a kir�lyn� oldal�n. Sz�m�ra a vall�si t�relem nem taktikai k�rd�s. Nemcsak ott volt hajland� engedni, ahol botr�nyos jeleneteket kellett elker�lni, hogy a protest�ns hatalmaknak ezzel kapcsolatban v�rhat� beavatkoz�s�t elker�lje, mint tette anyja, hanem meggy�z�d�s�b�l ad�d�an alak�totta vall�spolitik�j�t. II. J�zsef �szinte ragaszkod�ssal viseltetett r�mai ka-tolikus egyh�za �s hite ir�ny�ban. Az ut�bbiban azonban nem a tant�telek autoritat�v rendszer�t l�tta �s tartotta fontosnak, hanem a m�g�tte �ll� szem�lyes meggy�z�d�st. Ahol teh�t luther�nusokn�l �s refor-m�tusokn�l - akiknek �rt�k�r�l, s�t kiv�l�s�g�r�l meg volt gy�z�dve - olyan szem�lyes meggy�z�d�st tal�lt, amelyben ugyan a r�mai egyh�z sz�m�ra fontos tanbeli, szertart�si �s szervezeti t�telek nem szere-peltek, de �rt�kes erk�lcsi, m�vel�d�si �s gazdas�gi teljes�tm�nyekre �szt�k�l� Krisztus hit �llt, az ilyen alattval�it�l nem tudta megvonni elismer�s�t �s megbecs�l�s�t. Nem minden protest�ns ir�nt volt ilyen meg�rt�. Az �n. szekt�kat merev fanatizmusa miatt nem sz�velte. Ebben nem volt k�vetkezetes, mert ezeknek a kis k�z�ss�geknek az erk�lcsi �s gazdas�gi sz�nvonala szint�n eml�t�sre m�lt� volt.

T�ves nyomon j�r az, aki II. J�zsefn�l a francia felvil�gosod�s hat�sait keresi.9 Sem a n�pszuvereni-t�s eszm�je, sem a materialista vall�skritika nem j�tszott szerepet gondolkod�s�ban.10 Az angol felvil�-gosod�st�l, a deist�kt�l is csak keveset �s mell�-kesebb dolgokat tanult. A kutat�s felder�tette,11 hogy II. J�zsef gondolkod�s�t a n�met felvil�gosod�s isko-l�zta. K�zelebbr�l S�muel Pufendorf gondolatvil�ga hatott r� �gy, ahogy ezt Pufendorf b�csi tan�tv�nya Christian August Beck, a Theresianum professzora eljuttatta hozz�. Az a kompendium, amelyet Beck az ifj� tr�n�r�k�s kez�be adott nem m�s, mint Pufendorf term�szetjogi m�v�nek a kivonata: De officio hominis et civis secundum legem maturalem (1673). (Ez a m� egy�bk�nt Pufendorf sok k�tetes nagy m�ve: De jure naturae et gentium libri VIII (Lund 1672) utols� k�tet�nek a r�videbb foglalata.) Beck professzor n�mi �n�ll�s�ggal tudta �tadni a Pufendorfn�l tal�lt anya-got, pl. bevonta az el�ad�sba Nagy Frigyes Anti-machiavelli c irat�nak t�bb gondolat�t.

II. J�zsef Pufendorfn�l, illetve Beckn�l a vall�si t�relem eszm�j�nek k�vetkez� f�bb elemeivel tal�lkozott: 1. Egyed�l Isten k�pes az emberi sz�vben bizonyoss�got kialak�tani a hitnek olyan k�rd�sei fel�l, amelyeket az �rtelem nem k�pes tiszt�zni. Enn�lfogva a fels�s�g ne ker�lj�n szembe Istennel, �s ne akarjon uralkodni a lelkiismereten, hiszen erre nem is k�pes. Ne akarja parancsszer�en el��rni, hogy az alattval�k mit higgyenek �s mit ne higgyenek. 2. Nagyon esztelen�l �s el�t�l�sre m�lt�an t�ltik be tiszt�ket azok az �llamf�rfiak, akik az egy�bk�nt j� �s hasznos polg�raikt�l a teljes polg�rjogot k�szek puszt�n az�rt megvonni, mert vall�si -k�rd�sekben nem mindenben �rtenek egyet vel�k.13

Term�szetesen az �l�nk szellem� II. J�zsef m�r fiatal kor�ban sem egyed�l Pufendorft�l �s Beckt�l vett �t hat�sokat, hanem figyelemmel k�s�rte a korszak m�s filoz�fusait, �llamb�lcs�szeit �s term�szetjog�szait is, k�zt�k els�sorban Thomasiust, Wolffot �s Martinit. Egy dolgot azonban Pufendorf vil�g�tott meg el�tte �s k�t�tt a lelk�re - persze Becken kereszt�l. - S �ppen ez volt nagyjelent�s�g� a magyar protest�nsok helyzet�nek meg�t�l�s�ben. Pufendorf azt tan�totta, hogy az uralkod� k�l�n�sen azokat a vall�si disszidenseket kell hogy elt�rje, akik sz�m�ra b�keszerz�d�sek �s �llami t�rv�nyek biztos�tott�k a vall�sszabads�got. Pufendorf szerint a szerz�d�sek s�rthetetlens�ge nem puszt�n Isten megm�s�thatatlan akarata �s a kereszty�n hit parancsa, hanem az �llami �s nemzetk�zi �let fundamentuma is.13 Pufendorfnak ez a tan�t�sa befoly�solta II. J�zsefet abban, hogy a magyar protest�nsok szabads�gjogair�l - amelyeket a b�csi �s a linzi b�ke garant�lt - m�sk�nt volt k�pes gondolkodni mint III. K�roly vagy M�ria Ter�zia.

II. J�zsef els� toler�ns int�zked�sei

A tr�n elfoglal�sa ut�n az uralkod� szabad kezet kapott ugyan az �j vall�spolitika megval�s�t�s�hoz, de m�g bizonyos esem�nyek bek�vetkez�s�re volt sz�ks�g, hogy a vall�s�gy gy�keres rendez�s�re sz�nja el mag�t. Ezek k�z�l megeml�tend� egy jellemz� vall�ss�relmi eset, tov�bb� k�t m�s, d�nt� fontoss�g� el�k�sz�t� mozzanat.

Meleghegy �s Perj�s G�m�r-megyei falvak „jegyz�i", akik az�rt �ltek jegyz�s�gb�l, mert az ellenreform�ci� k�vetkezt�ben nem tal�ltak tan�t�i �ll�st, azt a b�ntetend� cselekm�nyt k�vett�k el, hogy hit-testv�reiket h�zukba h�vt�k, vel�k im�dkoztak �s az �sszej�vetel jelz�s�re a harangot is megkongatt�k.14 Meleghegy �s Perj�s m�r kor�bban elvesztett�k szabad vall�sgyakorlatukat. A k�t jegyz� abban is tiltott seg�ts�get ny�jtott hittestv�reinek, hogy eljuttatt�k gyermekeiket kereszts�gre, halottaikat temet�sre abba a k�zs�gbe, ahol m�g volt protest�ns pr�dik�tor. Tov�bbi b�n�knek sz�m�tott, hogy ezek�rt a vall�sos szertart�sok�rt nem fizettett�k meg el�re a st�l�t Meleghegy �s Perj�s katolikus pl�b�nos�nak. Az �gy II. J�zsef el� ker�lt a h�rom illet�kes f�rum nem teljesen egyez� javaslataival. A Helytart�tan�cs h�romhavi b�rt�nt javasolt, hetenk�nt k�tszer keny�ren �s v�zen val� b�jt�l�ssel s�lyosb�tva. II. J�zsef magyar kancell�ri�ja arra mutatott r�, hogy a k�t jegyz� az els� int�sre abbahagyta kritika t�rgy�v� tett tev�kenys�g�t, el�g lesz nekik teh�t a komoly dorg�l�s is. Ezt a javaslatot a legfels�bb f�rum, az �llamtan�cs is mag��v� tette. II. J�zsef 1780. december 7-�n, teh�t m�r n�h�ny nappal anyj�nak �s el�dj�nek temet�se ut�n, foglalkozott az �ggyel. Nemcsak hogy az enyh�bb b�ntet�st rendelte el, hanem votum�hoz hozz�f�z�tt egy elvi utas�t�st is azzal a paranccsal, hogy a magyar kancell�ria az �sszes als�bb szerveknek hozza tudom�s�ra: „Vall�s�gyekben azok gy�ng�d �s szel�d kezel�se az egyetlen helyes �s apostoli m�d."13

A k�vetkez� h�napok sor�n, a s�r�n felmer�l� vall�s�gyi v�dak meg�t�l�s�ben, ism�t elt�rtek a n�zetek egym�st�l. Az uralkod� konzervat�v tan�csad�i, akik M�ria Ter�zia vonal�t igyekeztek tov�bbfolytatni minduntalan bizonyos „eszmei resoluti�k"-ra hivatkoztak, mint egy olyan rendszerre, amelyen az �llami egyh�zpolitika �ll�t�lag nyugszik. Nemcsak hogy senki sem tudta el�adni ezeket a resoluti�kat �r�sos egy�ttesbe szedve, hanem az �llamtan�cs egyik halad�bb szellem� tagja, Tobias von Gebler megkock�ztatta az uralkod� el�tt azt a gondolatot, hogy itt lenne az ideje fel�lvizsg�lni ezeket az eszmei resoluti�kat. II. J�zsef azonnal elfogadta von Gebler javaslat�t �s megb�zta a t�relmetlens�g rettegett k�pvisel�j�t, �rm�nyi J�zsefet, a magyar kancell�ria f�el�ad�j�t, hogy �ll�tsa �ssze ezeknek a resoluti�knak teljes rendszer�t.10 �rm�nyi tehets�ges k�s�i tan�tv�nya volt mintak�p�nek, Kollonich Lip�t �rsekpr�m�snak; m�v�sze volt a vall�s�gyi t�rv�nyek szellem�vel homlokegyenest ellenkez� �rtelmez�snek. II. J�zsef azonban megkapta a jelent�sben amit akart. �t tudta tekinteni az �llami ellenreform�ci� ir�nyelveit, ter�leteit �s eszk�zeit. �rm�nyi b�v�szked� t�rv�ny-magyar�zatai viszont nem t�vesztett�k meg, hanem k�vetkezetesen ment tov�bb a t�relem politik�j�nak megtervez�s�ben �s megval�s�t�s�ban.

Egy m�sik szint�n fontos l�p�sr�l is meg kell eml�-kezni. A magyar protest�nsok k�t vezet� szem�-lyis�ge, Teleki J�zsef gr�f17 �s Vay Istv�n, a k�t egyh�z megb�z�s�b�l �ssze�ll�tottak egy terjedelmes eml�kiratot, amelyet ifjabb R�day Gedeon, Pr�nay L�szl�, Vay Istv�n �s Zay P�ter 1781. �prilis 29-�n szem�lyesen ny�jtottak �t az uralkod�nak.ls Az eml�kirat el�sz�r is k�pet adott az alkotm�nyos legitimit�s szellem�ben a magyar protest�nsok k�zjogi st�tus�r�l, azut�n hitet tett a szerz�knek a vall�s-szabads�gra �s a vall�si t�relemre vonatkoz� meg-gy�z�d�s�r�l �s elk�pzel�seir�l, v�g�l - az eml�kirat f� r�sz�ben - felsorolt�k 16 pontban a magyar protes-t�nsok jogs�relmeinek fontosabb eseteit �s fajt�it.19 �rm�nyinek az el�bb eml�tett jelent�se egyfel�l, a magyar protest�nsok roppant vil�gos, �ntudatos, de tiszteletteljes eml�kirata m�sfel�l, olyan lehetett II. J�zsef sz�m�ra, mint ugyanannak az �rm�nek k�t oldala. Teleki �s Vay eml�kirat�nak hat�sa a T�relmi Rendeletre f�leg annak magyarorsz�gi vonatkoz�s�-ban letagadhataitlan.

A T�relmi Rendelet f�bb int�zked�sei �s �rt�kel�se

II. J�zsef 1781. okt�ber 25-�n �rta al� a T�relmi Rendeletnek Magyarorsz�g sz�m�ra k�sz�tett okm�ny�t.20 Ennek f�bb rendelkez�sei a k�vetkez�k:

1. • Az �gostai �s helv�t hitvall�s� pro-test�nsok, tov�bb� a nem egyes�lt g�-r�gkeletiek ezent�l az orsz�g minden olyan helys�g�ben mag�n-vall�sgya-korlatot folytathatnak, ahol nincs nyil-v�nos vall�sgyakorlatuk.

   • Az 1. pontban eml�tett mag�n-vall�s-gyakorlatot nem abban a megszor�tott �rtelemben kell alkalmazni, mint kor�b-ban. Ugyanis minden�tt, ahol valamely nem katolikus hitvall�snak legal�bb 100 csal�dot, azaz 500 lelket kitev� h�ve van, �s ahol ezek olym�don rendelkez-nek a megfelel� anyagi eszk�z�kkel, hogy ad�z� k�pess�g�k nem ker�l vesz�lybe, imah�zat �p�thetnek tor-nyok, harangok �s utcai bej�rat n�lk�l, tov�bb� lelk�szlakot �s iskol�t is. Sza-bad lelk�szt �s tan�t�t alkalmazni, akik ell�tj�k a kultuszt, a lelkigondoz�st �s az iskolai oktat�st.

3. Magyarorsz�g nem katolikus alattval�i ezent�l ott is tulajdonjoggal, polg�rjoggal, a c�hekben ipar�z�si joggal rendelkezhetnek, valamint bet�lhetik az �llami �s akad�miai hivatalokat, ahol ez sz�mukra eddig nem volt lehets�ges.

4-5. Ugyanezek felmentetnek a r�mai katolikus esk�-forma let�tele, tov�bb� a r�mai katolikus isten-tiszteleteken �s k�rmeneteken val� r�szv�tel k�telezetts�ge al�l.

7. A vegyesh�zasok reverz�lisai ezent�l nem �rv�-nyesek. Az ilyen h�zass�gokb�l sz�rmaz� gyermekek, ha az atya katolikus, valamennyien az � vall�s�t k�vetik, ha pedig nem katolikus, akkor csak a fi�k. Enn�l a pontn�l nyilv�nval�, hogy II. J�zsef nem akart a felekezeteknek teljes egyenjog�s�got biztos�tani.

9. R�mai katolikus lelk�szek csak abban az esetben l�togathatnak nem katolikus betegeket, ha h�vj�k �ket. A betegek �s foglyok lelkigondoz�sa ezut�n a saj�t lelkip�sztor feladata.

11. Azok a nem katolikus gyermekek, akiknek a lak�hely�k�n nincs saj�t felekezeti iskol�juk, l�togathatj�k a r�mai katolikusok vagy b�rmely m�s felekezet iskol�it. Tilos azonban, a nem katolikus f�iskol�soknak �s k�z�piskol�soknak iskol�ik sz�m�ra adom�nyokat gy�jteni.

13. • A nem katolikusok beomlott vagy le�gett templomaikat helyre�ll�that-j�k,21 ha ez ad�z� k�pess�g�ket nem vesz�lyezteti.

    • Azok a peres elj�r�sok, amelyeket nem katolikus lelk�szek megb�ntet�se c�lj�b�l kezdem�nyeztek, mert azok a le�ny-egyh�zk�zs�geket l�togatt�k, azonnal besz�ntetend�k.

16. • A nem katolikusok tov�bbra is k�te-lesek st�l�t fizetni a r�mai katolikus pl�b�nosoknak azok ut�n az egyh�zi cselekm�nyek ut�n is, amelyeket saj�t lelk�szeik v�geztek el. Az uralkod� meg�g�rte, hogy ebben a k�rd�sben �jabb rendelkez�st ad majd ki.

    • R�mai katolikus p�sp�k�k �s f�espe-resek nem l�togathatj�k t�bb� a nem katolikus lelk�szeket, �s a kereszts�g k�rd�s�ben nem vizsg�ztathatj�k �ket. A nem katolikus lelk�szeket ezent�l saj�t egyh�zi el�lj�r�ik l�togathatj�k, de az ad�k�teles lakoss�g gazdas�gi megterhel�se n�lk�l. A T�relmi Rende-let megengedte, hogy a protest�nsok zsinatokat tartsanak, azok t�rgysoroza-t�t azonban el�z�leg be kell jelenteni a korm�nyzatnak.

    • Vall�sa miatt a j�v�ben senkit sem szabad megb�ntetni vagy h�tr�nyokkal s�jtani. Mind a katolikusok, mind a nem katolikusok szigor�an tart�zkodjanak egym�s �cs�rl�s�t�l.

Nem csoda, hogy a T�relmi Rendelet, valamint az �jabb ilyen t�rgy� rendelkez�sek �s intim�tumok abba a h�rbe hozt�k II. J�zsefet, hogy titkos protest�ns,22 teh�t eretnek, s�t egyh�z�nak �rul�ja. Ezeket a titokban hangoztatott, majd n�vtelen, gyal�zkod� iratokban a - cenz�ra elt�rl�se folyt�n - a nyilv�noss�g el�tt is sz�v�tett v�dakat megalapozni l�tszott az a t�ny, hogy a T�relmi Rendelet megjelen�se ut�n megindult a t�meges �tt�r�s a nem katolikus egyh�zakba.

II. J�zsef ezt m�r nem n�zhette beavatkoz�s n�lk�l. Tiszt�znia kellett, hogy mit jelent vall�spolitik�j�ban a t�relem elve, hol vannak annak hat�rai. 1782. m�jus 24-�n kiadott intim�tum�ban vall�st tett arr�l, hogy � r�mai egyh�z�nak h� fia. Sz�vb�l �hajtja, hogy minden alattval�ja katolikus legyen, a k�nyszer�t�st azonban nemcsak nem helyesli, de meg sem engedi. 1782. j�nius 6-�n szigor�an megtiltotta a protest�nsok �ltal �ll�t�lag folytatott „prozelita fogdos�st". 1782. decem-ber 11-�n kiadta azt a rendk�v�l s�lyos k�vetkezm�-nyeket maga ut�n von� rendeletet, hogy minden katolikusnak, aki egy m�sik felekezetbe akar �tt�rni, valamelyik kolostorban vagy pl�b�ni�n el�bb hathetes k�telez� vall�soktat�son kell �tesnie. Err�l bizo-ny�tv�nyt kap. Ha valamely nem katolikus lelk�sz egy volt katolikust ilyen bizony�tv�ny n�lk�l felvesz gy�lekezet�be, �ll�sveszt�ssel b�nh�dik.23

F�lreismerhetetlen, hogy az ut�bb felsorolt rendelkez�sek restrikt�v term�szet�ek, a T�relmi Rendelet �ltal keltett v�rakoz�snak nem felelnek meg. P�ter F. Barton, b�csi egyh�zt�rt�n�sz hasonl� jeleket fedezett fel Ausztri�ban. „A jozefinista reforml�p�sek ter�n - �rja - oly gyakran megtal�lhat� cikk-cakk vonal ott van a tolerancia k�rd�s�ben is".24 Mi magyarok is elmondhatjuk, hogy a jozefinizmus reakci�s �szzetev�je k�pes volt kiszor�tani a halad� �sszetev�t, mihelyt a dolog igaz�n komolyra fordult.

A r�mai katolikus lelk�szek megtal�lt�k a m�dj�t, hogy a hathetes k�telez� vall�soktat�st �gy alak�ts�k ki, hogy a katolikusok kedve elmenjen a protest�ns egyh�zak valamelyik�hez val� csatlakoz�st�l. Meg�lla�p�tott�k, hogy kev�s volt ai hat h�t, mert az illet� nem el�g j�indulat�, vagy a szellemi k�pess�gei ig�nyelnek r�ad�st a hat h�tre. T�bbnyire ott altatt�k �ket a pl�b�ni�n, ami n�k sz�m�ra bizony el�g kellemetlen volt, a vil�g nyelve miatt. Nemcsak a koszt volt elrettent��n szeg�nyes, pedig az �tt�rni akar�nak meg kellett azt fizetni, hanem ki volt t�ve m�g a sz�nni nem akar� g�nyol�d�snak, zaklat�snak, megsz�gye-n�t�snek is. A panaszok eljutottak az uralkod� f�l�be, mire � 1787-ben meg�llap�totta, hogy a hathetes vall�soktat�s nem jelenti azt, hogy az illet�nek reggelt�l estig, s�t eg�sz nap ott kell tart�zkodnia a pl�b�ni�n, hanem csup�n a nap n�h�ny el�re kit�z�tt �r�j�ban. Megtiltotta azt is, hogy az �tt�rni akar�kat ijesztgess�k vagy nevets�gess� tegy�k, tilos volt ilyen eszk�z�ket („allerlei Neckereien")23 alkalmazni. A T�relmi Rendelet teh�t kor�ntsem t�lt�tte be a | magyar protest�nsok valamennyi t�rv�nyes jog�t �s elv�r�s�t. II. J�zsef uralkod�sa alatt is megmaradt a r�mai egyh�z „religio praedominans"-nak, uralkod� egyh�znak. A vegyes h�zass�gokat tov�bbra is csak r�mai katolikus lelk�sz el�tt lehetett megk�tni, az ilyen h�zass�gokb�l sz�rmaz� gyermekek vall�s�gy�nek szab�lyoz�sa a protest�nsokat s�jtotta. II. J�zsef azt a terhet sem vette le a sok mag�nos vall�sgyakorlatot nyert nem katolikus falu lak�ir�l, hogy a saj�t lelk�sz�k �ltal v�grehajtott egyh�zi cselekm�nyek ut�n ne kelljen st�l�t fizetni a r�mai katolikus pl�b�nosnak. A pl�b�nosok panaszlevelei28 alapj�n az uralkod� meg�llap�totta, hogy ennek a gyakorlatnak az elt�rl�se alapj�ban rend�ten� meg igen sok katolikus lelk�sz egzisztenci�j�t. Tudjuk, hogy II. J�zsef nemcsak a protest�nsoknak volt j�ltev�je, de � az, aki birodalm�-ban szinte �talak�totta, saj�t r�mai katolikus egyh�z�t abban az �rtelemben, hogy nagym�rt�kben szapo-r�totta �s t�mogatta a pl�b�ni�kat, megk�vetelte a szem�lyes lelkigondoz�i �s tan�t�i munk�t a lelk�-szekt�l.

A protest�nsok azonban abban l�tt�k a T�relmi Rendelet legnagyobb fogyatkoz�s�t, hogy a nagy �r�mmel �s h�l�val fogadott enyh�t�seket csak egyoldal� uralkod�i akaratnyilv�n�t�s biztos�totta sz�mukra, nem pedig az orsz�ggy�l�s alkotm�nyos hat�rozata. Jellemz�, hogy �ppen ez az ut�bbi, annyira �hajtott forma az uralkod� szem�ben sz�mba se j�hetett. Hiszen tudjuk, hogy m�g a koron�z�sr�l is lemondott, csakhogy �ssze ne kelljen h�vni az orsz�ggy�l�st. Ez ut�bbinak az �sszet�tele m�g olyan volt, hogy az uralkod� f�lhetett, att�l, hogy t�bbs�ge el fogja utas�tani nemcsak vall�spolitikai reformjat, de egy�b �j�t�si t�rekv�seit is, amelyek t�bbek k�z�tt a jobb�gyok helyzet�re, az ad�z�sra, a k�zigazgat�sra, az iskol�z�sra, az �llamnyelvre vonatkoztak.

Nagy akad�lyok a T�relmi Rendelet �rv�nyes�t�s�nek �tj�n

A T�relmi Rendeletben biztos�tott jogok Magyarorsz�g t�lnyom� r�sz�ben �veken �t a pap�ron maradtak. A protest�nsok m�g h�rom �ven kereszt�l gyako-rolhatt�k a t�relem �s a rem�nyked�s er�nyeit. Ugyanis az �llam v�grehajt� szerveit, a megy�kt�l elkezdve, a pozsonyi Helytart�tan�cson �t a b�csi magyar kancell�ri�ig, s�t a titkos �llamtan�csig, egyel�re m�g olyan emberek tartott�k a kez�kben, akik vagy maguk is a r�mai egyh�z hierarchi�j�hoz tartoztak, vagy pedig teljesen �sszen�ttek a t�relmetlen ter�zi�nus vall�spolitik�val. A Helytart�-tan�cs rendk�v�l befoly�sos vall�s�gyi bizotts�g�ban maga az esztergomi hercegpr�m�s eln�k�lt, el�ad�i pedig szint�n a p�sp�ki karb�l, vagy a kanonokok sor�b�l ker�ltek ki. Elk�pzelhet�, hogy ezek a hiva-talnokok mindent megtettek, hogy a T�relmi Rendelet �ltal biztos�tott k�nny�t�sek fennakadjanak a b�rokr�cia sz�r�j�n. II. J�zsef azonban nem engedett. Kezdve att�l, hogy maga olvasta el a protest�nsok panasziratait, a vall�si perek akt�it, hivatalnokainak refer�tumait, �ll�sfoglal�saiban �rt�kes�tette azokat a szem�lyes tapasztalatait is, amelyeket m�g t�rs-uralkod� kor�ban erd�lyi �s magyarorsz�gi utaz�sai sor�n, t�bbek k�z�tt a protest�nsok k�zpontjaiban �s koll�giumaiban is szerzett.27 V�g�l azonban arra a bel�t�sra jutott, hogy az �desanyj�t�l �r�k�lt hiva-talnoki karral lehetetlen sz�nd�kait kereszt�lvinni. Nem riadt vissza teh�t att�l sem, hogy az eml�tett vall�s�gyi bizotts�got egyszer�en feloszlassa, a Helytart�-tan�csba pedig megh�vjon k�t igen der�k protest�nst, a luther�nus Pr�nay L�szl�t �s a reform�tus Darvas Ferencet. Csak ezut�n, nagyj�b�l az 1784. �vt�l kezdve mehettek �t a T�relmi Rendelet k�nny�t�sei az �letbe. Pl. a megyegy�l�sek eg�sz sora ki sem hir-dette a T�relmi Rendeletet, mert egyszerre hangoz-tatni kezdt�k, hogy a vall�s�gy t�rv�nyes szab�-lyoz�s�nak joga nem az uralkod�t, hanem csakis az orsz�ggy�l�st illeti meg. Bezzeg j� sz�z �ven �t elfeledkeztek arr�l, hogy az Explanatio Leopoldina �s a k�t Carolina Resolutio is csak fejedelmi rendelkez�sek.

Hogyan fogadt�k a protest�nsok a T�relmi Rendeletet?

Az �letbe val� �t�ltet�s ter�n tapasztalt minden huza-vona ellen�re a magyar protest�nsok kezdett�l fogva az ujjong� h�la �szinte kifejez�s�vel �nnepelt�k a T�relmi Rendeletet.28 Hivatalos �s mag�njelleg� nyomdaterm�kek eg�sz sora �dv�z�lte II. J�zsefet, mint a protest�nsok nagy bar�tj�t �s j�ltev�j�t.29 A k�t protest�ns egyh�z vil�gi vezet�inek sz�kebb k�re 1781. december 10-�n �s 11-�n, teh�t kev�ssel a rendelet kibocs�t�sa ut�n Pilisen konventet tartott, �s elhat�rozta, hogy �nnep�lyes h�laad� k�ld�tts�get meneszt B�csbe az uralkod�hoz. A sz�pen meg-fogalmazott k�sz�n� �r�st ifjabb R�day Gedeon �s Pr�nay L�szl�-330-1782. febru�r 28-�n adt�k �t az uralkod�nak, aki az audienci�t kiad�s, tartalmas �s a j�v�re n�zve �g�retes eszmecser�re haszn�lta fel.30 Az- evang�likus �s a reform�tus egyh�zker�letekben h�laad� �nnepi istentiszteleteket tartottak.31 Ezek egyik-m�sik�nak eg�sz lefoly�s�t meg�rizte egy-egy der�k napl��r�. Az elhangzott besz�dek �s im�k sok esetben nyomtat�sban is megjelentek. M�s r�sz�ket lev�lt�raink �rzik. A k�z�s benn�k az, hogy a sz�nokok �s im�dkozok II. J�zsefet „az �r Isten ren-delte Szabad�t�nak" nevezik.32

Ha n�h�ny �vig m�g v�rni kellett is, de azut�n a j�r�szt m�r 1784-ben v�gbemen� v�ltoz�sok, val�ban hatalmas m�ret�ek voltak. Nem kevesebb mint 102 reform�tus �s 165 luther�nus anyagy�lekezet kapta vissza vall�sszabads�g�t, amelyek azut�n gyors �temben hozt�k rendbe, vagy �p�tett�k fel temp-lomaikat, iskol�jukat, lelk�szi �s tan�t�i lak�sukat, miut�n t�bbnyire m�r el�bb lelk�szt �s tan�t�t �ll�tottak munk�ba. 162 olyan reform�tus �s 586 luther�nus „le�nyegyh�z'' kapta meg �jra a vall�sgyakorlatot, amelyek saj�t lelk�szt ugyan nem tartottak, de volt imah�zuk, el�k�riy�rg� tan�t�juk �s iskol�juk. A g�r�gkeleti egyh�zban 5 anya- �s 10 le�nyegyh�z nyerte vissza a szabad vall�sgyakorlatot. Ha ezt mind �sszesz�moljuk, akkor nem kevesebb mint 1000 faluban lehetett ism�t nem katolikus istentiszteletet tartani.33

A k�p teljess�g�hez az is hozz�tartozott, hogy II. J�zsef t�relmi politik�ja a zsid�kra is kiterjedt, nev�ket azonban 1788. janu�r 1-t�l n�metre kellett felcser�lni. A szabadk�m�vesek is el�j�hettek a f�ld al�l. Minden tartom�ny sz�kv�ros�ban h�rom p�holyuk m�k�dhetett, de be kellett jelenteni tagjaikat �s �sszej�veteleiket.

A bilincsei legt�bbj�t�l megszabadult magyar protestantizmus h�l�j�nak sz�p jeleit adta azokban a misszi�s �ldozatokban, amelyeket sz�mos fiatal lelk�sz�k a cseh �s a morva protestantizmus felt�maszt�s�hoz ny�jtott, az itthoni egyh�z pedig az�ltal, hogy a maga teljess�g�ben �vi rendszeres seg�lyez�sben r�szes�tette a cseh �s morva misszi�t eg�szen 1849-ig.

Viszont tal�n kev�sb� ismert, hogy a magyar reform�tuss�g a T�relmi Rendelet ir�nti h�la gy�m�lcsek�nt m�r igen �rt�kes misszi�s szolg�-latokat is tett. Ezek mennyis�g�kben nem �rik el a cseh-morva misz-szi�t, de term�szet�k azonos azzal. A D�l-Magyarorsz�gra telep�tett reform�tus n�metek k�zti szolg�latokra gondolunk. Ott is debreceni �s s�rospataki di�kok vetett�k meg a gy�lekezeti �let, a lelkip�sztori szolg�lat, az egyh�zi szervezet alapjait. Megvannak azok a levelek �s ker�leti jegyz�k�nyvek a Dunamell�ki Egyh�zker�let lev�lt�r�ban, amelyek el�adj�k, hogyan kaptak fiatal reform�tus lelk�szt Torzsa, Cservenka �s a t�bbi n�met reform�tus telepes k�zs�g. Ezekre a r�szletekre most nem t�rhet�nk ki.

II. J�zsef nagy centraliz�l� �s aufkl�rista buzgalm�ban t�lfesz�tette a h�rt. Voltak int�zked�sei, amelyeket m�g a h�l�s magyar protest�nsok is felh�borod�ssal fogadtak. Ilyen volt pl., hogy a felekezeti iskol�kat �llami fel�gyelet al� helyezte, tov�bb� hogy azokban is bevezette a n�met nyelv tan�t�s�t. A f�ldesurakat az uralkod�nak jobb�gy v�d� int�zked�sei nyugtala-n�tott�k. Amikor pedig bek�vetkezett a szerencs�tlen d�lmagyarorsz�gi t�r�k hadj�rat, �s amikor azzal egy-id�ben az osztr�k uralom alatt �ll� Belgiumban forradalmi zavarg�sok l�ptek fel, nem is sz�lva a nagy francia forradalom esem�nyeir�l P�rizsban, a beteg uralkod� tan�csosainak szav�ra hallgatva legt�bb rendelet�t visszavonta. A T�relmi Rendeletet �s n�h�ny m�s ren�deletet azonban nem. Id�zek megragad�, visszavon� rendelet�b�l, amely 1790. janu�r 28-�n kelt, �s amely egyben az utols� is volt: „Nem vonom azonban vissza a T�relmi Rendeletet, a lelk�szs�gek szab�lyoz�s�t �s a jobb�gyok �gy�t felkarol� rendelkez�seket." A magyar protest�nsok sziv�nek v�gy�t az 1790-1791-i orsz�ggy�l�s telje-s�tette, visszahelyezte �ket az alkotm�nyos alapra. Jogaikat �me �jra megkapt�k, de elvesztettek egy uralkod�t aki olyan segit�k�szen �llt oldalukra, mint kes�bb egy kir�lyuk sem.

D. Dr. Bucsay Mih�ly

JEGYZETEK

1. Bainton, Roland H.: The Paradie of the Tares as the Proof Text for Rengious Liberty to the.End of the Sixteenth century. churcn History 1. (1932) 67-89. - 2. Bates, N. Searie, Gliaubensfreineit. New Yovk 1947. 250. - 3. Henning Winam?, Walter, Statutes at Large, I-XIll. Virginia, Richmond 1810-1823. II. 165-166. - 4. Satanae stratagemata, 1565. passim - 5. M�lyusz Elem�r, a T�relmi Rendelet. II. J�zsef es a magyar protestantizmus. Bp. 1939. - Ravasz Boriska: A magyar �llam �s a protestantizmus M�ria Ter�zia uralkod�s�nak m�sodik fel�ben. Bp. 1935. - 6. Ravasz: i. m. - 7. Kuzm�ny, Karl: Urkundenbuch zum �sterreichisch-evangeliscnen Kirchenrecht, Wien 1856. 133-135., 137-138. - 8. „Cum nobis persvasum sit, omnem coaetionem, quae conscientiae hominum vim inferat, quam maxime nocere; contra vero, plurimum utilitatis in religionem et rempublicam e genuina, qualem Christiana charitas probat, tolerantia promanara...” Kuzm�ny i. m. 139. - 9. Barton, Peter F., Umetrittener ,,Reformkatholicismus". Modellfall Josephinismus. In: Br�cke zwischen Kirchen und Kulturen. Studien und Texte zur Kirchengeschichte und Geschichte. Reihe 2, Bd. 1, Wien-K�ln-Graz 1976. 24-41, k�l�n�sen 29-32. A T�relmi Rendelet magyar irodalm�t �ssze�ll�totta Kos�ry Domokos: Bevezet�s a magyar t�rt�nelem forr�saiba �s irodalm�ba. II. k�tet (1711-1825). Bp. 1954. 264-280, k�l�n�sen 276 �s k�v. - 10. M�lyusz i. m. 117. 56. sz. jegyzet. - 11. A Mensel: Kaiser Joseph II und das Naturrecht. In: Zeitschrift f�r �ffentliches Recht. I (1919) 511. �s k�v. - 12. ...viris bonis et utilibus ob solam circa quaedam religionis capita dissensionem". Pufendorf, Samuel: De habitu religionis Christianae ad vitam civilem. Bremen 1687. 50. �. - 13. U. o. 11. sz. jegyzet. - 14. M�lyusz i. m. 141-155. - 15. ,, .... in religiosis leni et suavi, qui solus verus apostolicus modus est, procedetet in confirmitatem subalternos instruet." B�cs, �llami Lev�lt�r, Allamtan�csi okm�nyok 1994/1780. sz. - 16. A jelent�s ugyanott tal�lhat�. 2144/1780. sz. alatt. - 17. Gr�f Teleki J�zsef fogalmazta 1751 �ta a magyar reform�tusok legfontosabb vall�ss�relmi felterjeszt�seit. Torm�ssy J�nos: A dunamell�ki ref. egyh�zker�let t�rt�nete (kiadta F�bi�n Mih�ly). S�rospatak 1867. 118. - Telekihez l�sd: Krusch� E.: Gr�f Teleki J�zsef �lete �s m�vei, Bp. 1928. - 18. M�lyusz i. m. 190. - 19. U. o. 180-189 �s 196-205. - 20. A latin sz�veget k�zli Kuzm�ny i. m. 139-145. - 1782-ben megjelent egy kiad�sa Debrecenben, Margitay Istv�n gondoz�s�ban. - 21. Az 1745. j�lius 28-i, 1767. m�jus 12-i �s az 1769. febru�r 25-i intim�tumok �rtelm�ben ehhez k�l�n kir�lyi enged�ly kellett. - Borbis, Johannes: Die evangelisch-lutherische Kirche Ungarns in ihrer Geschichtlichen Entwicklung.... N�rdlingen 1861. 110. - 22. ,,Beweise, dass Joseph der Zweite ein Protestant ist". Hely n�lk�l 1785. Az �r� az�rt �rja k�nyve c�m�ben ezt az elterjedt sz�lamot, hogy megc�folja: szerinte II. J�zsef csak abban a vonatkoz�sban nevezhet� protest�nsnak, hogy sz�v�s harcot visel a fanatizmus a babona �s az egyh�zi vissza�l�sek ellen.- 23. Bauhofer, Johann Georg: Geschichte der evangelischen Kirche in Ungarn (a szerz� neve n�lk�l). Berlin 1854. 487, tov�bb� Borbis i. m. 122. - 24. Barton, Peter F.: Jesuiten, Jansenisten, Josephiner. B�cs, 1978. 267. - 25. A Pozsony v�ros�hoz 1787. febru�r 13-�n int�zett intimatum. No. 6186. Kuzm�ny i. m. 151. - 26. T�th Endre: A bels� somogyi ref. egyh�zmegye M�ria Ter�zia kor�ban. Kaposv�r. 1940. 76., 80., 82., 143 �s k�v., 184. - 27. II. J�zsef l�togat�saira n�zve l�sd R. Kiss Istv�n: II. J�zsef �s Szil�gyi S�muel tisz�nt�li p�sp�k. Protest�ns Szemle 1915. 35-40. Ott tal�lhat� a tov�bbi irodalom is. - H�rk J�zse�: Az eperjesi ev. ker. koll�gium t�rt�nete. Kassa. 1896. II. 111-115. - 23. Keresztesi J�zsef napl�ja (1748-1812), kiadta Hoffer Endre, Pest. 1868. II. kiad. Bp. 1882. passim. - 29. Varjas J�nos �rt egy hossz� dics�r� �d�t csupa e-bet�vel, melynek latin c�me: Josepho II, Imperatori pio, felici, augusto...V�c, 1734. v. �. Kosary, II. 271-275. - 30. M�lyusz i. m. 317-324. - Zsindely Istv�n: A T�relmi Rendelet t�rt�net�hez. S�rospataki F�zetek II. (1905) 91. - 31. A dunamell�ki egyh�zker�let istentisztelet�n Torm�ssy J�nos tartotta az �nnepi besz�det. V. �. Kosary, II. 273 �s k�v. - 32. Pl. az �riszentp�teri ref. egyh�zk�zs�g presbit�rium! jegyz�k�nyv�ben. Pataky L�szl�: A T�relmi Rendelet hat�sa Dun�nt�lon. Gy�r, 1979. K�zirat. 2. - 33. Marczali Henrik: Magyarorsz�g t�rt�nete II. J�zsef kor�ban. 2 kiad Bp. 1885. II. 244. - Kov�cs S�ndor: A magyarhoni protest�ns egyh�z t�rt�nete a XVIII. sz�zadban. A Zsilinszky Mih�ly �ltal szerkesztett gy�jtem�nyes m�ben. Bp. 1907. 535. - Warga Lajos: A kereszty�n egyh�z t�rt�nelme. S�rospatak, 1906. II. 705.

* Debrecenben, 1980. augusztus 26-�n a reform�tus egyh�z egyh�zt�rt�neti szakkonferenci�j�n elhangzott el�ad�s.