Solymosi Tari Em�ke

LAJTHA L�SZL�, A NEMZETI �S NEMZETK�ZI MESTER

(Az �let�t �sszefoglal�sa �s arck�pv�zlat)    

Ki volt Lajtha L�szl�?

A XX. sz�zad els� fel�nek Bart�k B�la �s Kod�ly Zolt�n mellett legjelent�sebb magyar zeneszerz�je, n�pzenekutat�ja �s zenepedag�gusa – �ltal�ban �gy hat�rozz�k meg Lajtha L�szl� zenet�rt�neti hely�t. A k�p azonban enn�l j�val �rnyaltabb, hiszen zongoram�v�sz volt, karmester, egyh�zzen�sz, hangversenyszerkeszt� �s zenei ismeretterjeszt�, hangszert�rt�neti szakember, a nemzetk�zi kult�rdiplom�cia kiemelked� alakja, hazai �s eur�pai tudom�nyszervez�… �let�nek sok-sok sz�la �sszet�veszthetetlen�l egyedi sz�ved�ket alkot. S b�r munk�ss�ga sok tekintetben val�ban rokon a n�la egy �vtizeddel id�sebb Bart�k�val �s Kod�ly�val, legal�bb ugyanannyira k�l�nb�zik is az �v�k�t�l.  M�ig tart� mell�z�tts�ge, meg nem �rtetts�ge nagyr�szt �ppen annak k�sz�nhet�, hogy eg�szen egy�ni utat j�rt be. 

Gyermekkor, tanul��vek, sorsd�nt� hat�sok

Lajtha J�nos L�szl� 1892. j�nius 30-�n Budapesten sz�letett egy  j�m�d� �s m�velt polg�ri csal�d els�sz�l�tt [1] gyermekek�nt. Apja, Lajtha P�l – akit fiatal kor�ban karmesteri amb�ci�k f�t�ttek, j�l heged�lt, s�t zen�t is szerzett – a bicskei b�rgy�r tulajdonosa volt �s egy szakmai lapot is szerkesztett. Anyja, Wiesel Ida Erd�lyb�l sz�rmazott, amat�rk�nt �nekelt �s zongor�zott. �desanyja r�v�n Lajtha Erd�lyt �rezte igazi haz�j�nak.  Kiemelked� tehets�ge hamar megmutatkozott: „M�sf�l �ves koromban tudtam m�r bet�zni, �s mint hat �ves gyermek, megvoltak a kedvenc k�nyveim. Akkor kezdtem zongor�zni tanulni �s h�t�ves koromb�l sz�rmaznak az els� kompoz�ci�im.”[2] A francia zene m�r eg�szen kor�n felkeltette �rdekl�d�s�t: „A kilencsz�zas �vek elej�n nagy partit�r�kat �rtam Debussy-st�lusban. Tizenegyn�h�ny �ves lehettem, mikor megismertem Debussyt, akit nem �rtettem meg, de �rz�kenys�ge m�lyen meghatott.”[3] 15 �vesen a Zeneakad�mia zongorael�k�sz�t�[4] oszt�ly�ba ker�lt, k�s�bb Kod�ly Zolt�nn�l �s Herzfeld Viktorn�l tanult zeneszerz�st. Mivel sz�lei ellenezt�k a zenei p�ly�t, k�v�ns�gukra a zeneakad�miai diploma mell� (1913) �llam- �s jogtudom�nyi (politikai) doktor�tust is szerzett (1918). Mindek�zben Lipcs�ben (1909[5])  Bach kontrapunktik�j�ban m�lyedt el �s hallgatta a Tam�s-templom Bach-el�ad�sait, Genfben pedig (1910-11) a Liszt-n�vend�k Stavenhagenn�l folytatott tanulm�nyokat. Bart�k b�ztat�s�ra rendszeresen t�lt�tt hosszabb id�t P�rizsban (1911-13), a C�sar Franckot eszm�nyk�p�nek tekint� Vincent d’Indyn�l,[6] a Schola Cantorum egyik alap�t� tan�r�n�l.[7]  D’Indy er�teljesen �szt�n�zte a fiatal magyar mestert a r�gi muzsika – f�k�nt a gregori�n valamint a XVI-XVIII. sz�zad akkoriban szinte teljesen elfeledett (nem csak francia) mestereinek (Palestrina,  Monteverdi, a Couperin-ek, Rameau stb.)  megismer�s�re, s k�zben a p�rizsi zenei �letbe is bevezette.  A francia f�v�rosban szerzett tud�s, az ott kapott m�v�szi �lm�nyek Lajtha eg�sz �let�re meghat�roz�v� v�ltak. „Jelen voltam az utols� nagy Debussy m�vek[8] �s Stravinsky Sacre de Printemps-j�nak  [sic.] a premierj�n P�rizsban.[9] Az ottani zenei atmoszf�ra m�lyen megfogott, s v�glegesen azok  k�z� �ll�tott, akik meg�rezt�k, hogy a dag�lyos ut�romantika helyett �j utakat kell keresni.” A m�v�szi hitvall�s kialak�t�s�ban„Debussy vezetett, akir�l r�gt�n �reztem, hogy nem ut�nozhat�, csak p�lda-ad�, abban, hogy a zeneis�g ter�let�t, a hangz�st, szonorit�st elhagyni nem szabad, �s mindenkinek mag�nak kell megtal�lni a saj�t nyelv�t.”[10] Debussy mellett nem kev�sb� fontos p�ldaad� volt sz�m�ra Ravel, akinek bemutat�in szint�n ott lehetett: „Maurice Ravel az �n �rtelmez�sem szerint a zenei nyelvezet meg�jul�s�t jelk�pezi. Debussy az �n szememben az a l�ng�sz, aki a 20. sz�zad kezdet�nek zen�j�t uralja.  De vajon a mesters�g g�niusza ebben a korszakban nem Ravel volt-�?”[11]

B�r Lajth�t joggal tartj�k a Magyarorsz�gon �lt szerz�k k�z�l a legink�bb „franci�snak”, e megk�zel�t�s f�lrevezet� lehet, hiszen a saj�t, meglehet�sen egy�ni �tj�t j�rta, s a francia zene csak egyike volt az �t �rt fontos hat�soknak. Hogy most csak a legszembet�n�bbeket eml�ts�k, a gregori�n zene, a n�metalf�ldi �s it�liai renesz�nsz vok�lpolif�nia, Johann Sebastian Bach �s a Lajtha �ltal val�s�ggal isten�tett Mozart muzsik�ja a francia zene mellett ugyancsak meghat�roz� volt a szint�zisre t�rekv� zeneszerz� nyelvezet�nek kialakul�s�ban. Mint Talli�n Tibor r�mutat, a komponista nem is „szem�lyes vagy nemzeti mot�vumokat akart eltanulni a franci�kt�l, hanem a szabad, racion�lis v�logat�s, az eklektika m�dszer�t.”[12]   

 A gy�k�rzet egyik legvastagabb sz�la k�ts�gtelen�l a magyar n�pzene. A n�pzenekutat�st di�kkor�ban kezdte meg: „1910-ben,[13] Bart�k p�ld�ja nyom�n �n�ll�an mentem el el�sz�r n�pdalt gy�jteni.  /…/ M�r els� utam Erd�lybe vezetett �s a h�bor� kit�r�s�ig ott dolgoztam, ott tanultam meg a folklorista mesters�get.  Ez a n�pzene otthonom lett, �s minden mestern�l jobban hatott re�m. Bart�k k�zels�g�b�l kiindulva, ez a n�pzene �s a p�risi iskola tartatta meg azt a kis �sv�nyt, melyen elindultam, s amelyet az els� vil�gh�bor� szak�tott meg.”[14]  

Az els� opuszok �s frontszolg�lat az I. vil�gh�bor�ban

Els� opusza, az Egy muzsikus �r�saib�l c�m�, 9 fant�zi�b�l �ll� zongoram� 1912-ben keletkezett �s a k�vetkez� �vben jelent meg a R�zsav�lgyi kiad�n�l.  Ragyog�an kezd�d� p�ly�j�t kett�t�rte az I. vil�gh�bor�. 1914-ben, 22 �vesen, hazaszeretett�l, k�teless�gtudatt�l vez�relve �nk�nt vonult a frontra. N�gy �ves,[15] t�z�rtisztk�nt let�lt�tt  katonas�g��rt – melynek sor�n k�tszer megsebes�lt – t�bbsz�r  is  kit�ntett�k, a vit�zs�gi �rmek azonban nem tudt�k visszaadni az elvesztett �veket.[16]  A Zongoraszon�t�n (Op. 3) k�v�l ezekben az �vekben  nem sz�letett m�s kompoz�ci�, de amennyire lehetett, Lajtha igyekezett megtartani a muzsik�val val� kapcsolat�t:  „A zenei munk�t nem tudtam abbahagyni, �s a harct�ren, a fedez�kben mind�g velem volt v�zlatk�nyvem, amelybe legink�bb kontrapunktot �rtam, gyakoroltam magam, nehogy mesters�gi k�szs�gem v�glegesen elvesz�tsem. Bach �s Palestrina voltak mestereim.”[17]1917 m�jus�ban felsorolja, mi mindennel t�ltekezik a harcok sz�neteiben: Romain Rolland Jean Christophe-j�t olvassa (amelyre Bart�k h�vta fel a figyelm�t, mondv�n, Lajtha b�tors�ga, egyeness�ge, tehets�ge a reg�nyh�sre eml�kezteti), azt�n Balzacot, Dosztojevszkijt, k�z�pkori M�ria-legend�kat, �-francia �s �-olasz novell�s k�nyveket, no meg Busoni zeneeszt�tikai fejteget�seit, s  k�zben tanulm�nyozza Bart�k, Stravinsky, Debussy zenekari m�veit, Beethoven utols� von�sn�gyeseit,[18] majd n�h�ny h�t m�lva„Mozart Don Juan partit�r�j�t” �s Bach f�g�it…[19]

Csal�dalap�t�s

Az ifj� zeneszerz�-tud�s az I. vil�gh�bor� legelej�n ismerte meg a sz�nin�vend�k Holl�s R�z�t, aki igen sz�pen j�tszott lanton.  H�zass�gukat mindk�t csal�d ellenezte, �gy a h�bor� ut�n,  1919-ben  titokban keltek egybe. K�t fi�k sz�letett: L�szl�, aki Angli�ban lett vil�gh�r� r�kkutat� (1995-ben elhunyt), �s �bel, aki az Amerikai Egyes�lt �llamokban �l, �s jelenleg is nemzetk�zileg elismert neurok�mikus, agykutat�. (Lajtha 1948-t�l m�sf�l �vtizeden �t csak levelez�s �ltal tudta tartani fiaival a kapcsolatot. A mindig k�t p�ld�nyban meg�rt levelek[20] gazdag t�rh�zat jelentenek a Lajtha-kutat�snak.) Holl�s R�za m�lt� szellemi t�rsa volt f�rj�nek, csak neki, csak �rte �lt, t�bb �vtizedes �zvegys�ge alatt is, amikor mindent megtett f�rje elismertet�s��rt. 96 esztend�sen (1990-ben) �rte a hal�l.

A kibontakoz�s �vei �s a k�t vil�gh�bor� k�z�tti kiteljesed�s 

Bart�k B�la, aki egy ideig Lajtha zongoratan�ra, majd atyai j�bar�tja �s seg�t�je volt, m�r 1920-ban ezt a sokatmond� nyilatkozatot adta r�la egy angol zenetud�snak:[21] "Kod�lyon  �s  Lajth�n  k�v�l nincs �rt�kes  zeneszerz�nk."[22] K�t �v m�lva„kiemelked�en tehets�ges �s v�llalkoz� szellem� komponist�nak” nevezte,  megjegyezv�n, hogy mer�szen avantgard korai zongoram�veiben „az aton�lis iskola k�vet�jek�nt mutatkozik be, s mint ilyen,  tal�n Sch�nberghez �ll legk�zelebb”.[23] Lajtha id�s kor�ban megeml�ti, hogy korai zongoram�veit Sch�nberg adatta el� B�csben, a Privataff�hrung f�r Neue Musik t�rsas�gban.[24] A „sch�nbergi �tt�l”azonban igen hamar elt�volodott, s m�r a h�szas �vekt�l jellemz�v� v�lt r� a kor�bbi st�lusokhoz, szerkeszt�sm�dokhoz val� visszany�l�s �s a szint�zis keres�se.

Nemzetk�zi h�rneve szempontj�b�l sokat sz�m�tott, hogy egy d�sgazdag amerikai mec�n�sh�lgy, Elisabeth Sprague-Coolidge alap�tv�nya nemcsak jelent�s �sszeggel d�jazta 1929-ben alkotott III. von�sn�gyes�t (Op. 11), hanem sz�mos amerikai �s eur�pai nagyv�rosban is el�seg�tette a m� bemutat�s�t.  Szint�n a korai nagy zeneszerz�i sikerek k�z� tartozik a II. von�stri� (Op. 18, 1932), amelyet az aj�nl�s c�mzettje, Romain Rolland rendk�v�l elismer� sorokkal[25] k�sz�nt meg.    

A k�t vil�gh�bor� k�z�tti id�szakban folytat�dott �s kiteljesedett a p�rizsi m�v�szvil�ggal val� kapcsolata. Sz�mos m�v�t mutatt�k be nagy sikerrel, s Lajth�t egyform�n befogadta a muzsikus szakma �s a publikum. Amikor 1932-ben megalakult a Triton, a c�lj�ul az �j zene bemutat�s�t kit�z� nemzetk�zi t�rsas�g,[26] a bemutatkoz� koncert els� sz�ma a magyar Lajtha L�szl� Coolidge-d�jas III. von�sn�gyese (Op. 11, 1929) volt.[27]  Kiad�ra is P�rizsban tal�lt: Alphonse Leduc c�g�re,[28] amelyhez  h�rom �s  f�l �vtizeden �t h� maradt.[29]   (M�vei kisebb r�sz�nek kiad�i: a budapesti R�zsav�lgyi, a b�csi Universal �s a p�rizsi Salabert.)   A Leduc csal�ddal bar�ti kacsolatot tartott fenn, csak�gy, mint a kor szellemi �let�nek sz�mos kiv�l�s�g�val: „Mondhatn�m, a kor legnagyobbjaival volt tal�lkoz�som, besz�lget�sem, kapcsolatom, s�t k�s�bb, munk�m r�v�n Paul Val�ry, T. S. Eliot, Huizinga, Madariaga, Fo�illon, Thomas Mann, Florent Schmitt, Debussy eg�sz�tett�k ki a sort, �s folytathatn�m a list�t Hindemith-tel, Bart�kkal, Kod�llyal v�gig Prokofjevig, aki utols� eur�pai �tj�r�l az �n lak�somb�l ment haza Oroszorsz�gba… Honegger, Milhaud… Nem is tudn�m elmondani, micsoda k�lt�k, �r�k, fest�k,  mennyi-mennyi nagy ember, akik mellett meg�llottam a helyem egyszer� embervoltommal…”[30]– eml�kezett vissza Erd�lyi Zsuzsann�nak.  A sor hosszan folytathat� tov�bbi zeneszerz�kkel (Ravel, Roussel, Barraud, Poulenc, Ibert, Messiaen, Auric, a P�rizsban �l� Hars�nyi Tibor stb.), el�ad�m�v�szekkel (Nadia Boulanger, Robert Casadesus, Andr� Navarra stb.), zenetud�sokkal (Jacques Chailley, Constantin B�ailoiu, a P�rizsban �l� Gergely J�nos stb.).[31]

Eklektika �s �jhumanizmus  

Lajtha a kezdetekt�l egyform�n k�t�d�tt az egyik oldalr�l a nyugathoz, m�gpedig – az akkori Magyarorsz�gon szokatlan m�don – a latinos kult�r�hoz, f�k�nt P�rizshoz, a m�sik oldalr�l pedig a kelethez, vagyis Magyarorsz�ghoz, �s k�l�n�sen Erd�lyhez. Sz�m�ra azonban ez nem jelentett kett�ss�get, hiszen �gy v�lekedett, hogy „magyars�gunkkal a latinit�shoz k�t�d�nk”.[32] N�mi b�szkes�ggel mondta: „Bart�k /…/ engem valamilyen viszonylatban mindig latinnak nevezett.”[33] M�gis, kort�rsait �s tal�n m�g a mai k�z�ns�get is zavarba hozta �s hozza a sokfel� �gaz� gy�k�rzet, a Lajtha-m�v�szet eklektik�ja. (Magyarorsz�gon – a franci�kkal ellent�tben, ahol a k�l�nb�z� st�lusok, stluselemek „racion�lis �s kifinomult egyeztet�se” hagyom�nynak sz�m�tott – „a nemzeti st�lusidentit�s parancsa” miatt a Lajth�t is jellemz� eklektikus alkot�i m�d pejorat�v felhangot kapott – jegyi meg Talli�n Tibor.[34])

Lajtha – n�mi �nir�ni�val – �gy jellemzi helyzet�t: „Furcsa sorsra jutottam. Magyarorsz�gon legt�bbsz�r azt �rj�k r�lam, hogy muzsik�m egyik f� jellege, hogy franci�s, Franciaorsz�gban meg m�g akkor is magyar folkl�rt emlegetnek, mikor �n azt hiszem, �s bizony�tani is tudom, hogy abban a muzsik�ban bizony semmi folkl�r nincsen.”[35] A n�pzene a komponista sz�m�ra (csak�gy, mint a XX. sz�zad elej�nek francia zen�je) a romantika „zs�kutc�j�b�l” val� kiutat jelentette: „Meg lehet �julni benne, meg lehet er�s�dni �ltala, ha nem k�ls�s�geit, hanem bels� l�nyeg�t, a humanit�s�t �li �t a komponista; ha nyelvezet�ben olyan szervesen �s �gy �p�lnek be a n�pi elemek, hogy az�ltal minden n�phez sz�l.” Meggy�z�d�se volt, hogy „az eur�pai m�vel�d�s egyetlenegy�s oszthatatlan”.[36]  Mint � maga is sokszor megfogalmazta, eur�pai zen�t akart �rni az „�j-humanizmus”[37] szellem�ben. Egy fiaihoz �rott level�ben[38] szinte meghat�rozta �nmaga zenet�rt�neti hely�t: „Ha van valami �j abban a szerepben, amelyet a muzsika t�rt�net�ben v�llalni szeretn�k, akkor ennek jelent�s�ge az, hogy visszavinni a sok »izmus« ut�n a muzsik�t a humanizmus ter�let�re. Nagy gesztusok, u. n. m�lys�gek n�lk�l val� emberi emberhez, amilyen volt a muzsika Haydn �s Mozart kezeiben.” A nemzetk�zi �rv�nyess�g� muzsika alapj�nak az er�s nemzeti gy�kereket tekintette. Azok a gondolatok, amelyeket a komponista az �ltala oly nagyra tartott mesterr�l, Debussyr�l mondott, egyben saj�t ars poetic�ja r�szek�nt is tekinthet�k: „Az igazi nagys�g adni is tud, elfogadni is. Egyszerre tud nemzeti �s nemzetk�zi is lenni. Kit�g�tja a nemzeti m�vel�d�s hat�rait, befogadja az �ltal�nos emberi minden hozz�ja �rkez� �raml�s�t, �s nem is ismeri a sz�k, elz�rk�z�, nemzetinek cs�folt gy�l�lk�d�st.”[39] Ugyanebben a r�di�m�sorban mondta: „aki haz�ja m�v�szet�nek mutatja meg az igazi honi utat, akinek gy�kerei m�lyen megkapaszkodnak  a hazai m�velts�g hagyom�nyaiban, ak�rhogyan is csak nemzetit akar alkotni – ha igaz ember �s igaz m�v�sz, ha magasra emelked� g�niusz –, m�gis egyetemes jelent�s�g�t teremt.”[40]

A polihisztor

Lajtha nemcsak nyugat �s kelet k�z�tt k�zlekedett k�nnyed�n, hanem korok k�z�tt is. Rajongott a leg�jabb technik��rt, p�ld�ul els�k k�z�tt szorgalmazta, hogy a n�pzen�t annak hiteles k�rnyezet�vel, a hozz�tartoz� szok�svil�ggal, a t�ncokkal egy�tt hangosfilmre r�gz�ts�k, de sz�vesen visszar�vedt a kor�bbi sz�zadokba is, amint azt nemcsak kompoz�ci�i, hanem a renesz�nsz, barokk �s klasszikus mesterek megismertet�s�re k�l�n�s hangs�lyt helyez� pedag�giai munk�ss�ga is tan�s�tja. Az eur�pai m�v�szetet az �kori g�r�g�kt�l kezdve egys�g�ben l�tta, �s zeneszerz�k�nt a k�l�nb�z� st�lusok, st�luselemek k�z�l szabadon v�logatott. Rendk�v�l fog�kony volt a k�pz�m�v�szetek �s az irodalom ir�nt, a hagyat�k�ban l�v� k�nyvek (�s a benn�k l�v� bejegyz�sek) pedig arr�l tan�skodnak, hogy bizonyos tudom�nyok (fizika, csillag�szat stb.) ir�nt is szenved�lyesen �rdekl�d�tt. Kiv�teles m�velts�g�, p�ratlanul sz�lesl�t�k�r� muzsikus volt, az �t k�zelr�l ismer� F�bi�n L�szl�[41] szavaival: „A m�lyen kultur�lt polihisztor �s humanista t�pus�t testes�tette meg.”[42]  

 A kult�rdiplomata

Lajtha kult�rdiplom�ciai tev�kenys�g�nek kezdete az 1920-as �vek v�g�hez kapcsol�dik. 1928-ban egy nagy figyelmet kelt�, a magyarorsz�gi n�pies j�t�kokr�l �s t�ncokr�l (illetve ezek gy�jt�si m�dszer�r�l) sz�l� el�ad�ssal mutatkozott be Pr�g�ban, a N�psz�vets�g Szellemi Egy�ttm�k�d�si Bizotts�ga �ltal rendezett I. Nemzetk�zi N�pm�v�szeti Kongresszuson.[43] Ett�l fogva �vente egy-k�t alkalommal hosszabb id�t t�lt�tt P�rizsban. N�h�ny �v m�lva m�r a N�pm�v�szet �s N�phagyom�nyok Nemzetk�zi Bizotts�ga[44] n�pzene-n�pt�nc oszt�ly�nak eln�k�v�[45] v�lasztott�k. T�bb szak�rt�i megb�zat�st is kapott: „1931-ben a N�psz�vets�g P�risban sz�kel� »Institut International de Coop�ration Intellectuelle«-j�nek[46] n�pzenei �gyekben »expert permanent-ja,[47] majd mikor Bart�k egy�b dolga miatt /…/ r�sztvenni nem tudott, a »Lettres et Arts«[48]»expert musical«-ja[49] lettem.”[50]  1947-ben r�szt vett az UNESCO  v�dn�ks�ge alatt m�k�d�, londoni sz�khely� Nemzetk�zi N�pzenei Tan�cs[51] megalak�t�s�ban, �s a vezet�s�g tagja („member of the executive board”) volt eg�szen hal�l�ig. Tudom�nyszervez�k�nt igen nagy tiszteletnek �s elismer�snek �rvendett, �s ebb�li munk�lkod�s�t minden olyan id�szakban folytatta, amikor erre a t�rt�nelem m�dot adott.  

 Pedag�giai, m�zeumi �s r�di�s tev�kenys�g, igazgat�i tiszts�gek

Lajtha a lehet� leghamarabb megkezdte tud�sa tov�bbad�s�t.  Alig j�tt haza a frontr�l, 1919-ben m�r kinevezt�k a Nemzeti Zenede tan�r�v�. F�k�nt zeneszerz�st �s kamarazen�t, r�videbb ideig zeneelm�letet, metodik�t, zeneirodalomismeretet, von�sn�gyesj�t�kot tan�tott, bevezette a magyar n�pzene tan�t�s�t, tov�bb� foglalkozott az iskolai k�russal. Rendk�v�l sokoldal�, legend�san ig�nyes, szigor� �s k�vetkezetes tan�r volt. Tan�tv�nyai k�z� tartozott Ferencsik J�nos, T�trai Vilmos,[52] Starker J�nos, K�rodi Andr�s.[53] Lajth�t 1947 elej�n igazgat�nak, a k�vetkez� esztend� nyar�n f�igazgat�nak nevezt�k ki a Zenede �l�re. 1949-ben �ll�sa megsz�nt.  (1951-52-ben, egyetlen tan�v erej�ig visszat�rt a int�zm�nyes tan�t�shoz: n�pzenei gyakorlatot tan�tott zeneakad�mista n�vend�keknek.)      

A Magyar Nemzeti M�zeumban 21 �vesen kezdett dolgozni, el�sz�r a hangszergy�jtem�nyt gondozta, majd – Bart�k ut�dak�nt – a n�pzenei oszt�lyt vezette. 1946-ban megb�zt�k „a Magyar N�prajzi M�zeum vezet�s�vel �s munkaterv�nek kidolgoz�s�val”.[54] Igazgat�i poz�ci�j�t�l n�h�ny h�nappal k�s�bb meg kellett v�lnia. 1947-ben megv�lasztott�k a Magyar N�prajzi T�rsas�g aleln�k�nek.[55] 

1935-t�l 1938-ig a Magyar R�di� szabadegyetem�nek zenei m�sorait ir�ny�totta, majd 1945-t�l m�sf�l �ven �t a R�di� zeneigazgat�ja[56] volt.  Nemcsak a zenekar �jj�szervez�s�ben �s szimfonikus egy�ttess� val� kib�v�t�s�ben j�tszott fontos szerepet, hanem egy mai szemmel n�zve is ig�nyes �s kiegyens�lyozott m�sorstrukt�ra kialak�t�s�val lerakta a hazai modern r�di�s zenekult�ra alapjait. Igazgat�sa alatt saj�t m�veinek r�di�s k�zvet�t�s�t megtiltotta. 

 Zene�r�i tev�kenys�g

Lajtha zenetudom�nyi-zene�r�i tev�kenys�ge kilencven k�l�nb�z� m�faj� munk�t eredm�nyezett.[57]  A korai �vekb�l kiemelkednek hangszert�rt�neti tanulm�nyai. N�pzenei t�rgy� munk�i k�z�l legjelent�sebb a N�pzenei Monogr�fi�k �t k�tete: Sz�pkenyer�szentm�rtoni gy�jt�s (1954), Sz�ki gy�jt�s (1954), K�rispataki gy�jt�s (1955),Sopronmegyei virraszt� �nekek (1956), Dun�nt�li t�ncok �s dallamok (1962).  Minthogy Lajtha a n�pzene meg�rz�s�t annak eredeti, vagyis hangz� form�j�ban tartotta leghelyesebbnek, 1937-t�l hal�l�ig hatalmas energi�val vett r�szt a Patria-lemezekk�nt emlegetett sorozat[58] elk�sz�t�s�ben.  �js�g�r�i tev�kenys�get is folytatott: 1927-t�l 1933-ig a Protest�ns Szeml�ben jelentek meg zenei t�rgy� cikkei �s kritik�i, k�s�bb a Nouvelle Revue de Hongrie-ban publik�lt.

Egyh�zi szolg�lat

Sokf�le elfoglalts�ga mellett Lajtha m�g rendszeres egyh�zi szolg�latot is teljes�tett. Presbiteri[59] megb�zat�st t�lt�tt be, s 1926-t�l 1944-ig[60] vezette a Szabads�g t�ri reform�tus templomban m�k�d� Goudimel-�nekkart, amelyhez 1941-ben az �ltala alap�tott hangszeres egy�ttes is csatlakozott. A templom alagsor�ban l�v� 450 f�s d�szteremben megrendezett koncerteket is a r� jellemz� alaposs�ggal, m�v�szi meg nem alkuv�ssal k�sz�tette el�, �s nemcsak dirig�lt, hanem ismeretterjeszt� el�ad�sokat is tartott, elemezte a m�veket.[61] A reform�tus Lajtha feles�ge, Holl�s R�za katolikus volt. Lajtha sohasem tett k�l�nbs�get vall�sok k�z�tt.  A hit volt sz�m�ra „az egyetlen, mindig megmarad� er�. Csal�dhatunk mindenben, csak az embers�gben �s a Krisztusban nem csal�dhatunk soha, ha megvan a hit�nk. De ha elv�sz e hit, re�nk zuhan e z�rzavaros vil�g minden �ress�ge.”[62]

Az 1947-48-as londoni esztend� �s a 14 �ven �t tart� hazai mell�z�tts�g

Lajtha L�szl� csal�dj�val 1947-48-ban Londonban �lt egy �vig,  addig soha nem tapasztalt anyagi biztons�gban �s k�nyelemben. Filmzen�t �rt a rendez�-producer Georg Hoellering felk�r�s�re (imm�r m�sodszor dolgoztak egy�tt[63]),  aki T. S. Eliot[64] Murder in the Cathedral[65] c�m�  (Becket Tam�s v�rtan�s�g�r�l sz�l�) verses dr�m�j�b�l k�sz�tett filmet. Az angol f�v�rosban kezdte el kompon�lni k�tfelvon�sos v�goper�j�t A k�k kalapot a spanyol Salvador de Madariaga francia nyelv� sz�vegk�nyv�re. A filmzene�r�sra sz�l� szerz�d�s lej�rtakor Lajth�t sokan f�ltett�k a kommunista Magyarorsz�gra val� visszat�r�st�l, � azonban nem hagyta mag�t meggy�zni, a sz�ve hazah�zta. Itthon nem rejtette v�ka al�, hogy nem szimpatiz�l a kommunista hatalommal, de kiterjedt nyugati kapcsolatai miatt am�gy is gyan�ss� v�lt.  Tizenn�gy �ven �t hi�ba k�rv�nyezte, hogy utazhasson, egyetlenegyszer kapott �tlevelet, akkor is csak n�h�ny napra, egy koppenh�gai kongresszuson val� r�szv�telre.[66]  M�g akkor sem enged�lyezt�k neki az utaz�st, amikor 1955-ben a Francia Akad�mia (Institut de France – Acad�mie des Beaux Arts) halhatatlanjai k�z� v�lasztott�k.[67] Pedig Lajtha L�szl� el�tt ilyen megtiszteltet�s m�s magyar zeneszerz�t nem �rt.[68] M�veit itthon alig j�tszott�k,[69] egzisztenci�lisan ellehetetlen�tett�k, hiszen nemcsak vezet� �ll�sait vesztette el, hanem gyakorlatilag mindenf�le p�nzkereseti forr�s�t. Mindezen nem enyh�tett az 1951-ben, n�pzenei kutat�munk�j��rt kapott Kossuth-d�j. Az ezzel j�r� p�nz�sszeget sz�tosztotta a n�l�n�l is szeg�nyebbeknek �s megal�zottabbaknak.  Nem h�dolt be, elveit soha nem adta fel. A megalkuv�st b�nnek tekintette.[70]  A legnagyobb n�lk�l�z�sben is �ri�si intenzit�ssal folytatta a kompon�l�st, sorra sz�lettek a szimf�ni�k (t�bbek k�z�tt a levert 1956-os forradalom elkeseredett visszhangjak�nt az Op. 63-as VII.[71]), a kamarazenei alkot�sok, az egyh�zi kompoz�ci�k. Muzsik�ja nem felelt meg az akkori kult�rpolitika k�v�nalmainak, Lajth�t „a nyugat-eur�pai kozmopolitizmus �s formalizmus” k�vet�j�nek tartott�k.[72] Tam�si �ronnal k�z�s alkot�sukat (A b�jdos� l�ny, 1953) soviniszta, irredenta l�z�t�snak min�s�tett�k �s betiltott�k.  1958-ban �rta: „az idei szezonban Magyarorsz�gon nyilv�nos hangversenyen  egyetlen  m�vem sem hangzott el, s�t ny�ron a K�rolyi kertben tartand� n�pszer� hangversenyeken Kod�lyt�l kezdve vagy h�sz magyar zeneszerz�t�l j�tszanak egy-egy zenekari m�vet, csak �ppen �n vagyok az a zeneszerz�, kit teljesen kihagytak, kit�l nem j�tszanak semmit. Ennek term�szetesen politikai oka van, amit meg is mondottak nekem.”[73] K�zben nyugaton rendszeresen felcsend�ltek m�vei, kiv�l� m�v�szek el�ad�s�ban, igen elismer� kritik�kkal, de  Lajtha a sikerekr�l csak a nyugati bar�tok leveleib�l �s a neki elk�ld�tt �js�gcikkekb�l �rtes�lhetett.[74] T�bbsz�r is fontolgatta a kiv�ndorl�s lehet�s�g�t. Von�sn�gyeseit, egyh�zi m�veit, �s k�l�n�sen szimf�ni�it (Lajtha kiemelked� szimf�niaterm�se egyed�l �ll a XX. sz�zadi magyar zenet�rt�netben) a nyugati k�z�ns�g nagy lelkesed�ssel fogadta.  H�rom utols� szimf�ni�j�nak (VII-IX.) p�rizsi siker�r�l besz�molva az egyik – �lt�tj�t �s oeuvre-j�t kiv�l�an ismer� – francia m�ltat�ja a XX. sz�zad egyik legnagyobb szimfonist�j�nak nevezte,[75]  megjegyezve, hogy  a magyar mester ebben a m�fajban volt egyszerre a legszem�lyesebb �s a legink�bb nemzetk�zi �rv�nyess�g�. Lajtha k�l�n�ll�sa a hazai (�s r�szben k�lf�ldi) zenei ir�nyzatokt�l ebben az utols�, „bels� sz�m�zet�sben” t�lt�tt t�bb mint egy �vtizedre jellemz� legink�bb. Ahogyan Berl�sz Melinda fogalmaz, Lajtha ekkor „egy kiv�teles individualista alkot�i jelens�g, amely az elv�r�soknak �s k�telezetts�geknek teljes ellent�t�t k�pviselte.”[76]       

A N�pm�vel�si Miniszt�rium 1951 nyar�t�l anyagi t�mogat�st ny�jtott egy Lajtha �ltal ir�ny�tott, �lland� n�pzenekutat� munkacsoport l�trehoz�s�hoz �s rendszeres foglalkoztat�s�hoz. 1953-t�l hal�l�ig fiatal munkat�rsaival, Erd�lyi Zsuzsann�val �s T�th Margittal j�rta f�radhatatlanul a Dun�nt�l vid�k�t, s folytatta rendk�v�li jelent�s�g� munk�j�t a vok�lis �s instrument�lis t�rt�neti n�pzene kutat�s�ban, lejegyz�s�ben �s rendszerez�s�ben. 

Ezekben az �vekben Franciaorsz�ggal, Nyugat-Eur�p�val csak leveleken kereszt�l tudott kapcsolatot tartani.  Hal�l�ig a budapesti Francia Int�zet zenei tan�csad�jak�nt m�k�d�tt. Nemcsak javaslatot tett a hangversenyek programj�ra �s a m�v�szek szem�ly�re vonatkoz�lag, hanem a szervez�sben is r�szt vett.  Munk�j��rt honor�riumot kapott;az int�zet �gy k�v�nt hozz�j�rulni meg�lhet�se biztos�t�s�hoz.[77] 

Eur�pai utaz�sok, �j rem�nyek – �s a hirtelen v�g 

�lete v�g�n vigaszt jelenthetett sz�m�ra, hogy 1962-ben v�gre ism�t Nyugatra utazhatott. Osl�ban, Londonban, P�rizsban, Strasbourgban, Monte-Carl�ban �nnepelt�k. H�t �vvel azut�n, hogy a Francia Akad�mia tagj�v� v�lasztott�k, v�gre elfoglalhatta sz�k�t, tudom�nyos  el�ad�sokat tartott, vez�nyelt, jelen lehetett m�vei bemutat�j�n, zeneszerz�versenyen zs�rizett, tal�lkozott  csal�dtagjaival (ekkor ismerte meg  menyeit �s n�gy unok�ja k�z�l kett�t),  bar�taival, s a Leduc  kiad�val, amely egy�ves megh�v�st aj�nlott fel neki �s feles�g�nek.  Sz�nd�ka szerint csak n�h�ny h�napra utazott haza. Itthon ism�t belevetette mag�t a n�pzenei gy�jt�munk�ba, s a kompon�l�st, a bemutat�kat illet�en is tele volt tervekkel, energi�val, de 1963. febru�r 16-�n – n�h�ny nappal azut�n, hogy hazat�rt utols� gy�jt��tj�r�l[78] – a  m�sodik sz�vinfarktus hirtelen v�get vetett �let�nek.

Itthoni megbecs�lts�g�nek hi�ny�t j�l szimboliz�lja, hogy hal�la ut�n m�g j� ideig csak azt �r�k�tette meg az eml�kt�bla a Lajtha-h�zon /V. ker�let, V�ci u. 79.[79]/, hogy ott j�rt I. Ferenc J�zsef egy minisztere ravatal�n�l.[80]  Ugyanennek a t�bl�nak d�szes keret�be helyezt�k el k�s�bb a Lajth�ra eml�kez� sorokat.  Legnagyobb posztumusz elismer�se, hogy 2001-ben Magyar �r�ks�g d�jat[81] kapott.   

Opusz-sz�moz�s, m�csoportok

Lajtha L�szl� 69 kompoz�ci�j�nak adott opusz-sz�mot, ezek k�z�l hat elveszett,[82] egy hetedik elveszett m� opusz-sz�m�t pedig megkapta egy korai alkot�s.[83]  Ugyanakkor h�rom opusz-sz�m t�bb m�vet is jel�l.[84]  A n�pzenei feldolgoz�soknak nem adott opusz-sz�mot, tov�bb� n�h�ny m�zenei alkot�s�nak sem.[85]  Sz�mos alkot�sa a mai napig kiadatlan. Els�sorban instrument�lis m�veket alkotott, az �letm� gerinc�nek a 9 szimf�nia �s a 10 von�sn�gyes tekinthet�.

M�csoportok:

• sz�npadi m�vek (3 balett �s 1 v�gopera)

• zenekari m�vek (16 m�, k�zt�k 9 szimf�nia, 5 szvit)

• kamarazenekari m�vek (4 m�, k�zt�k k�t sinfonietta) 

• k�rusok (4 m�)

• egyh�zi zene (5 m�, k�zt�k 2 mise, Magnificat)

• sz�l� vok�lis m�vek hangszeres k�s�rettel (3 m�, ezekb�l csak a Trois nocturneskapott opusz-sz�mot)

• kamarazene (27 m�, k�zt�k 10 von�sn�gyes) 

• sz�l� hangszeres m�vek (7 m� zongor�ra, ezekb�l 2 opusz-sz�m n�lk�li,  1 m� fuvol�ra) 

• filmzene (a n�gyb�l 3 filmzen�nek adott opusz-sz�mot)   

• n�pzenei feldolgoz�sok (opusz-sz�m n�lk�l)