//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:


Az erőszakra épített világ akkor hull véres darabokra, amikor a békét örökre biztosítottnak véli. Ennek a világnak nem több hatalomra, erősebb hadseregre, különb harci eszközökre, körmönfontabb diplomáciára van szüksége: ennek a világnak kis jóakaratra, jézusi erőkre van szüksége. Ezt a világot nem kívülről kell széppé tenni cicomás műveltséggel, technikai vívmányokkal: ezt a világot csak belülről lehet széppé tenni: az Isten szellemének, a lelkiségnek kiragyogtatásával.” Ravasz László református püspök


 

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik
szívem. Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító  FORMATSKÁJA 

M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend 

A Genfi Egyház Kátéja 1695 Ennek ismertetője.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.
www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozsvárig

- Fekete Csaba Káté, egyház,tanítás 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


Istvándi 1924-1996 Pápa

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505 - 1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 - 1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

XX. század Történelméhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formátum

 

Teremtésről

„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
 
 
- Solymosi Tari Emőke: Ki volt, Lajtha László?

Solymosi Tari Emőke

LAJTHA LÁSZLÓ, A NEMZETI ÉS NEMZETKÖZI MESTER

(Az életút összefoglalása és arcképvázlat)    

Ki volt Lajtha László?

A XX. század első felének Bartók Béla és Kodály Zoltán mellett legjelentősebb magyar zeneszerzője, népzenekutatója és zenepedagógusa – általában így határozzák meg Lajtha László zenetörténeti helyét. A kép azonban ennél jóval árnyaltabb, hiszen zongoraművész volt, karmester, egyházzenész, hangversenyszerkesztő és zenei ismeretterjesztő, hangszertörténeti szakember, a nemzetközi kultúrdiplomácia kiemelkedő alakja, hazai és európai tudományszervező… Életének sok-sok szála összetéveszthetetlenül egyedi szövedéket alkot. S bár munkássága sok tekintetben valóban rokon a nála egy évtizeddel idősebb Bartókéval és Kodályéval, legalább ugyanannyira különbözik is az övékétől.  Máig tartó mellőzöttsége, meg nem értettsége nagyrészt éppen annak köszönhető, hogy egészen egyéni utat járt be. 

Gyermekkor, tanulóévek, sorsdöntő hatások

Lajtha János László 1892. június 30-án Budapesten született egy  jómódú és művelt polgári család elsőszülött [1] gyermekeként. Apja, Lajtha Pál – akit fiatal korában karmesteri ambíciók fűtöttek, jól hegedült, sőt zenét is szerzett – a bicskei bőrgyár tulajdonosa volt és egy szakmai lapot is szerkesztett. Anyja, Wiesel Ida Erdélyből származott, amatőrként énekelt és zongorázott. Édesanyja révén Lajtha Erdélyt érezte igazi hazájának.  Kiemelkedő tehetsége hamar megmutatkozott: „Másfél éves koromban tudtam már betűzni, és mint hat éves gyermek, megvoltak a kedvenc könyveim. Akkor kezdtem zongorázni tanulni és hétéves koromból származnak az első kompozícióim.”[2] A francia zene már egészen korán felkeltette érdeklődését: „A kilencszázas évek elején nagy partitúrákat írtam Debussy-stílusban. Tizenegynéhány éves lehettem, mikor megismertem Debussyt, akit nem értettem meg, de érzékenysége mélyen meghatott.”[3] 15 évesen a Zeneakadémia zongoraelőkészítő[4] osztályába került, később Kodály Zoltánnál és Herzfeld Viktornál tanult zeneszerzést. Mivel szülei ellenezték a zenei pályát, kívánságukra a zeneakadémiai diploma mellé (1913) állam- és jogtudományi (politikai) doktorátust is szerzett (1918). Mindeközben Lipcsében (1909[5])  Bach kontrapunktikájában mélyedt el és hallgatta a Tamás-templom Bach-előadásait, Genfben pedig (1910-11) a Liszt-növendék Stavenhagennél folytatott tanulmányokat. Bartók bíztatására rendszeresen töltött hosszabb időt Párizsban (1911-13), a César Franckot eszményképének tekintő Vincent d’Indynél,[6] a Schola Cantorum egyik alapító tanáránál.[7]  D’Indy erőteljesen ösztönözte a fiatal magyar mestert a régi muzsika – főként a gregorián valamint a XVI-XVIII. század akkoriban szinte teljesen elfeledett (nem csak francia) mestereinek (Palestrina,  Monteverdi, a Couperin-ek, Rameau stb.)  megismerésére, s közben a párizsi zenei életbe is bevezette.  A francia fővárosban szerzett tudás, az ott kapott művészi élmények Lajtha egész életére meghatározóvá váltak. „Jelen voltam az utolsó nagy Debussy művek[8] és Stravinsky Sacre de Printemps-jának  [sic.] a premierjén Párizsban.[9] Az ottani zenei atmoszféra mélyen megfogott, s véglegesen azok  közé állított, akik megérezték, hogy a dagályos utóromantika helyett új utakat kell keresni.” A művészi hitvallás kialakításában„Debussy vezetett, akiről rögtön éreztem, hogy nem utánozható, csak példa-adó, abban, hogy a zeneiség területét, a hangzást, szonoritást elhagyni nem szabad, és mindenkinek magának kell megtalálni a saját nyelvét.”[10] Debussy mellett nem kevésbé fontos példaadó volt számára Ravel, akinek bemutatóin szintén ott lehetett: „Maurice Ravel az én értelmezésem szerint a zenei nyelvezet megújulását jelképezi. Debussy az én szememben az a lángész, aki a 20. század kezdetének zenéjét uralja.  De vajon a mesterség géniusza ebben a korszakban nem Ravel volt-é?”[11]

Bár Lajthát joggal tartják a Magyarországon élt szerzők közül a leginkább „franciásnak”, e megközelítés félrevezető lehet, hiszen a saját, meglehetősen egyéni útját járta, s a francia zene csak egyike volt az őt ért fontos hatásoknak. Hogy most csak a legszembetűnőbbeket említsük, a gregorián zene, a németalföldi és itáliai reneszánsz vokálpolifónia, Johann Sebastian Bach és a Lajtha által valósággal istenített Mozart muzsikája a francia zene mellett ugyancsak meghatározó volt a szintézisre törekvő zeneszerző nyelvezetének kialakulásában. Mint Tallián Tibor rámutat, a komponista nem is „személyes vagy nemzeti motívumokat akart eltanulni a franciáktól, hanem a szabad, racionális válogatás, az eklektika módszerét.”[12]   

 A gyökérzet egyik legvastagabb szála kétségtelenül a magyar népzene. A népzenekutatást diákkorában kezdte meg: „1910-ben,[13] Bartók példája nyomán önállóan mentem el először népdalt gyűjteni.  /…/ Már első utam Erdélybe vezetett és a háború kitöréséig ott dolgoztam, ott tanultam meg a folklorista mesterséget.  Ez a népzene otthonom lett, és minden mesternél jobban hatott reám. Bartók közelségéből kiindulva, ez a népzene és a párisi iskola tartatta meg azt a kis ösvényt, melyen elindultam, s amelyet az első világháború szakított meg.”[14]  

Az első opuszok és frontszolgálat az I. világháborúban

Első opusza, az Egy muzsikus írásaiból című, 9 fantáziából álló zongoramű 1912-ben keletkezett és a következő évben jelent meg a Rózsavölgyi kiadónál.  Ragyogóan kezdődő pályáját kettétörte az I. világháború. 1914-ben, 22 évesen, hazaszeretettől, kötelességtudattól vezérelve önként vonult a frontra. Négy éves,[15] tüzértisztként letöltött  katonaságáért – melynek során kétszer megsebesült – többször  is  kitüntették, a vitézségi érmek azonban nem tudták visszaadni az elvesztett éveket.[16]  A Zongoraszonátán (Op. 3) kívül ezekben az években  nem született más kompozíció, de amennyire lehetett, Lajtha igyekezett megtartani a muzsikával való kapcsolatát:  „A zenei munkát nem tudtam abbahagyni, és a harctéren, a fedezékben mindég velem volt vázlatkönyvem, amelybe leginkább kontrapunktot írtam, gyakoroltam magam, nehogy mesterségi készségem véglegesen elveszítsem. Bach és Palestrina voltak mestereim.”[17]1917 májusában felsorolja, mi mindennel töltekezik a harcok szüneteiben: Romain Rolland Jean Christophe-ját olvassa (amelyre Bartók hívta fel a figyelmét, mondván, Lajtha bátorsága, egyenessége, tehetsége a regényhősre emlékezteti), aztán Balzacot, Dosztojevszkijt, középkori Mária-legendákat, ó-francia és ó-olasz novellás könyveket, no meg Busoni zeneesztétikai fejtegetéseit, s  közben tanulmányozza Bartók, Stravinsky, Debussy zenekari műveit, Beethoven utolsó vonósnégyeseit,[18] majd néhány hét múlva„Mozart Don Juan partitúráját” és Bach fúgáit…[19]

Családalapítás

Az ifjú zeneszerző-tudós az I. világháború legelején ismerte meg a színinövendék Hollós Rózát, aki igen szépen játszott lanton.  Házasságukat mindkét család ellenezte, így a háború után,  1919-ben  titokban keltek egybe. Két fiúk született: László, aki Angliában lett világhírű rákkutató (1995-ben elhunyt), és Ábel, aki az Amerikai Egyesült Államokban él, és jelenleg is nemzetközileg elismert neurokémikus, agykutató. (Lajtha 1948-tól másfél évtizeden át csak levelezés által tudta tartani fiaival a kapcsolatot. A mindig két példányban megírt levelek[20] gazdag tárházat jelentenek a Lajtha-kutatásnak.) Hollós Róza méltó szellemi társa volt férjének, csak neki, csak érte élt, több évtizedes özvegysége alatt is, amikor mindent megtett férje elismertetéséért. 96 esztendősen (1990-ben) érte a halál.

A kibontakozás évei és a két világháború közötti kiteljesedés 

Bartók Béla, aki egy ideig Lajtha zongoratanára, majd atyai jóbarátja és segítője volt, már 1920-ban ezt a sokatmondó nyilatkozatot adta róla egy angol zenetudósnak:[21] "Kodályon  és  Lajthán  kívül nincs értékes  zeneszerzőnk."[22] Két év múlva„kiemelkedően tehetséges és vállalkozó szellemű komponistának” nevezte,  megjegyezvén, hogy merészen avantgard korai zongoraműveiben „az atonális iskola követőjeként mutatkozik be, s mint ilyen,  talán Schönberghez áll legközelebb”.[23] Lajtha idős korában megemlíti, hogy korai zongoraműveit Schönberg adatta elő Bécsben, a Privatafführung für Neue Musik társaságban.[24] A „schönbergi úttól”azonban igen hamar eltávolodott, s már a húszas évektől jellemzővé vált rá a korábbi stílusokhoz, szerkesztésmódokhoz való visszanyúlás és a szintézis keresése.

Nemzetközi hírneve szempontjából sokat számított, hogy egy dúsgazdag amerikai mecénáshölgy, Elisabeth Sprague-Coolidge alapítványa nemcsak jelentős összeggel díjazta 1929-ben alkotott III. vonósnégyesét (Op. 11), hanem számos amerikai és európai nagyvárosban is elősegítette a mű bemutatását.  Szintén a korai nagy zeneszerzői sikerek közé tartozik a II. vonóstrió (Op. 18, 1932), amelyet az ajánlás címzettje, Romain Rolland rendkívül elismerő sorokkal[25] köszönt meg.    

A két világháború közötti időszakban folytatódott és kiteljesedett a párizsi művészvilággal való kapcsolata. Számos művét mutatták be nagy sikerrel, s Lajthát egyformán befogadta a muzsikus szakma és a publikum. Amikor 1932-ben megalakult a Triton, a céljául az új zene bemutatását kitűző nemzetközi társaság,[26] a bemutatkozó koncert első száma a magyar Lajtha László Coolidge-díjas III. vonósnégyese (Op. 11, 1929) volt.[27]  Kiadóra is Párizsban talált: Alphonse Leduc cégére,[28] amelyhez  három és  fél évtizeden át hű maradt.[29]   (Művei kisebb részének kiadói: a budapesti Rózsavölgyi, a bécsi Universal és a párizsi Salabert.)   A Leduc családdal baráti kacsolatot tartott fenn, csakúgy, mint a kor szellemi életének számos kiválóságával: „Mondhatnám, a kor legnagyobbjaival volt találkozásom, beszélgetésem, kapcsolatom, sőt később, munkám révén Paul Valéry, T. S. Eliot, Huizinga, Madariaga, Foçillon, Thomas Mann, Florent Schmitt, Debussy egészítették ki a sort, és folytathatnám a listát Hindemith-tel, Bartókkal, Kodállyal végig Prokofjevig, aki utolsó európai útjáról az én lakásomból ment haza Oroszországba… Honegger, Milhaud… Nem is tudnám elmondani, micsoda költők, írók, festők,  mennyi-mennyi nagy ember, akik mellett megállottam a helyem egyszerű embervoltommal…”[30]– emlékezett vissza Erdélyi Zsuzsannának.  A sor hosszan folytatható további zeneszerzőkkel (Ravel, Roussel, Barraud, Poulenc, Ibert, Messiaen, Auric, a Párizsban élő Harsányi Tibor stb.), előadóművészekkel (Nadia Boulanger, Robert Casadesus, André Navarra stb.), zenetudósokkal (Jacques Chailley, Constantin Břailoiu, a Párizsban élő Gergely János stb.).[31]

Eklektika és újhumanizmus  

Lajtha a kezdetektől egyformán kötődött az egyik oldalról a nyugathoz, mégpedig – az akkori Magyarországon szokatlan módon – a latinos kultúrához, főként Párizshoz, a másik oldalról pedig a kelethez, vagyis Magyarországhoz, és különösen Erdélyhez. Számára azonban ez nem jelentett kettősséget, hiszen úgy vélekedett, hogy „magyarságunkkal a latinitáshoz kötődünk”.[32] Némi büszkeséggel mondta: „Bartók /…/ engem valamilyen viszonylatban mindig latinnak nevezett.”[33] Mégis, kortársait és talán még a mai közönséget is zavarba hozta és hozza a sokfelé ágazó gyökérzet, a Lajtha-művészet eklektikája. (Magyarországon – a franciákkal ellentétben, ahol a különböző stílusok, stluselemek „racionális és kifinomult egyeztetése” hagyománynak számított – „a nemzeti stílusidentitás parancsa” miatt a Lajthát is jellemző eklektikus alkotói mód pejoratív felhangot kapott – jegyi meg Tallián Tibor.[34])

Lajtha – némi öniróniával – így jellemzi helyzetét: „Furcsa sorsra jutottam. Magyarországon legtöbbször azt írják rólam, hogy muzsikám egyik fő jellege, hogy franciás, Franciaországban meg még akkor is magyar folklórt emlegetnek, mikor én azt hiszem, és bizonyítani is tudom, hogy abban a muzsikában bizony semmi folklór nincsen.”[35] A népzene a komponista számára (csakúgy, mint a XX. század elejének francia zenéje) a romantika „zsákutcájából” való kiutat jelentette: „Meg lehet újulni benne, meg lehet erősödni általa, ha nem külsőségeit, hanem belső lényegét, a humanitását éli át a komponista; ha nyelvezetében olyan szervesen és úgy épülnek be a népi elemek, hogy azáltal minden néphez szól.” Meggyőződése volt, hogy „az európai művelődés egyetlenegyés oszthatatlan”.[36]  Mint ő maga is sokszor megfogalmazta, európai zenét akart írni az „új-humanizmus”[37] szellemében. Egy fiaihoz írott levelében[38] szinte meghatározta önmaga zenetörténeti helyét: „Ha van valami új abban a szerepben, amelyet a muzsika történetében vállalni szeretnék, akkor ennek jelentősége az, hogy visszavinni a sok »izmus« után a muzsikát a humanizmus területére. Nagy gesztusok, u. n. mélységek nélkül való emberi emberhez, amilyen volt a muzsika Haydn és Mozart kezeiben.” A nemzetközi érvényességű muzsika alapjának az erős nemzeti gyökereket tekintette. Azok a gondolatok, amelyeket a komponista az általa oly nagyra tartott mesterről, Debussyről mondott, egyben saját ars poeticája részeként is tekinthetők: „Az igazi nagyság adni is tud, elfogadni is. Egyszerre tud nemzeti és nemzetközi is lenni. Kitágítja a nemzeti művelődés határait, befogadja az általános emberi minden hozzája érkező áramlását, és nem is ismeri a szűk, elzárkózó, nemzetinek csúfolt gyűlölködést.”[39] Ugyanebben a rádióműsorban mondta: „aki hazája művészetének mutatja meg az igazi honi utat, akinek gyökerei mélyen megkapaszkodnak  a hazai műveltség hagyományaiban, akárhogyan is csak nemzetit akar alkotni – ha igaz ember és igaz művész, ha magasra emelkedő géniusz –, mégis egyetemes jelentőségűt teremt.”[40]

A polihisztor

Lajtha nemcsak nyugat és kelet között közlekedett könnyedén, hanem korok között is. Rajongott a legújabb technikáért, például elsők között szorgalmazta, hogy a népzenét annak hiteles környezetével, a hozzátartozó szokásvilággal, a táncokkal együtt hangosfilmre rögzítsék, de szívesen visszarévedt a korábbi századokba is, amint azt nemcsak kompozíciói, hanem a reneszánsz, barokk és klasszikus mesterek megismertetésére különös hangsúlyt helyező pedagógiai munkássága is tanúsítja. Az európai művészetet az ókori görögöktől kezdve egységében látta, és zeneszerzőként a különböző stílusok, stíluselemek közül szabadon válogatott. Rendkívül fogékony volt a képzőművészetek és az irodalom iránt, a hagyatékában lévő könyvek (és a bennük lévő bejegyzések) pedig arról tanúskodnak, hogy bizonyos tudományok (fizika, csillagászat stb.) iránt is szenvedélyesen érdeklődött. Kivételes műveltségű, páratlanul széleslátókörű muzsikus volt, az őt közelről ismerő Fábián László[41] szavaival: „A mélyen kulturált polihisztor és humanista típusát testesítette meg.”[42]  

 A kultúrdiplomata

Lajtha kultúrdiplomáciai tevékenységének kezdete az 1920-as évek végéhez kapcsolódik. 1928-ban egy nagy figyelmet keltő, a magyarországi népies játékokról és táncokról (illetve ezek gyűjtési módszeréről) szóló előadással mutatkozott be Prágában, a Népszövetség Szellemi Együttműködési Bizottsága által rendezett I. Nemzetközi Népművészeti Kongresszuson.[43] Ettől fogva évente egy-két alkalommal hosszabb időt töltött Párizsban. Néhány év múlva már a Népművészet és Néphagyományok Nemzetközi Bizottsága[44] népzene-néptánc osztályának elnökévé[45] választották. Több szakértői megbízatást is kapott: „1931-ben a Népszövetség Párisban székelő »Institut International de Coopération Intellectuelle«-jének[46] népzenei ügyekben »expert permanent-ja,[47] majd mikor Bartók egyéb dolga miatt /…/ résztvenni nem tudott, a »Lettres et Arts«[48]»expert musical«-ja[49] lettem.”[50]  1947-ben részt vett az UNESCO  védnöksége alatt működő, londoni székhelyű Nemzetközi Népzenei Tanács[51] megalakításában, és a vezetőség tagja („member of the executive board”) volt egészen haláláig. Tudományszervezőként igen nagy tiszteletnek és elismerésnek örvendett, és ebbéli munkálkodását minden olyan időszakban folytatta, amikor erre a történelem módot adott.  

 Pedagógiai, múzeumi és rádiós tevékenység, igazgatói tisztségek

Lajtha a lehető leghamarabb megkezdte tudása továbbadását.  Alig jött haza a frontról, 1919-ben már kinevezték a Nemzeti Zenede tanárává. Főként zeneszerzést és kamarazenét, rövidebb ideig zeneelméletet, metodikát, zeneirodalomismeretet, vonósnégyesjátékot tanított, bevezette a magyar népzene tanítását, továbbá foglalkozott az iskolai kórussal. Rendkívül sokoldalú, legendásan igényes, szigorú és következetes tanár volt. Tanítványai közé tartozott Ferencsik János, Tátrai Vilmos,[52] Starker János, Kórodi András.[53] Lajthát 1947 elején igazgatónak, a következő esztendő nyarán főigazgatónak nevezték ki a Zenede élére. 1949-ben állása megszűnt.  (1951-52-ben, egyetlen tanév erejéig visszatért a intézményes tanításhoz: népzenei gyakorlatot tanított zeneakadémista növendékeknek.)      

A Magyar Nemzeti Múzeumban 21 évesen kezdett dolgozni, először a hangszergyűjteményt gondozta, majd – Bartók utódaként – a népzenei osztályt vezette. 1946-ban megbízták „a Magyar Néprajzi Múzeum vezetésével és munkatervének kidolgozásával”.[54] Igazgatói pozíciójától néhány hónappal később meg kellett válnia. 1947-ben megválasztották a Magyar Néprajzi Társaság alelnökének.[55] 

1935-től 1938-ig a Magyar Rádió szabadegyetemének zenei műsorait irányította, majd 1945-től másfél éven át a Rádió zeneigazgatója[56] volt.  Nemcsak a zenekar újjászervezésében és szimfonikus együttessé való kibővítésében játszott fontos szerepet, hanem egy mai szemmel nézve is igényes és kiegyensúlyozott műsorstruktúra kialakításával lerakta a hazai modern rádiós zenekultúra alapjait. Igazgatása alatt saját műveinek rádiós közvetítését megtiltotta. 

 Zeneírói tevékenység

Lajtha zenetudományi-zeneírói tevékenysége kilencven különböző műfajú munkát eredményezett.[57]  A korai évekből kiemelkednek hangszertörténeti tanulmányai. Népzenei tárgyú munkái közül legjelentősebb a Népzenei Monográfiák öt kötete: Szépkenyerűszentmártoni gyűjtés (1954), Széki gyűjtés (1954), Kőrispataki gyűjtés (1955),Sopronmegyei virrasztó énekek (1956), Dunántúli táncok és dallamok (1962).  Minthogy Lajtha a népzene megőrzését annak eredeti, vagyis hangzó formájában tartotta leghelyesebbnek, 1937-től haláláig hatalmas energiával vett részt a Patria-lemezekként emlegetett sorozat[58] elkészítésében.  Újságírói tevékenységet is folytatott: 1927-től 1933-ig a Protestáns Szemlében jelentek meg zenei tárgyú cikkei és kritikái, később a Nouvelle Revue de Hongrie-ban publikált.

Egyházi szolgálat

Sokféle elfoglaltsága mellett Lajtha még rendszeres egyházi szolgálatot is teljesített. Presbiteri[59] megbízatást töltött be, s 1926-tól 1944-ig[60] vezette a Szabadság téri református templomban működő Goudimel-énekkart, amelyhez 1941-ben az általa alapított hangszeres együttes is csatlakozott. A templom alagsorában lévő 450 fős díszteremben megrendezett koncerteket is a rá jellemző alapossággal, művészi meg nem alkuvással készítette elő, és nemcsak dirigált, hanem ismeretterjesztő előadásokat is tartott, elemezte a műveket.[61] A református Lajtha felesége, Hollós Róza katolikus volt. Lajtha sohasem tett különbséget vallások között.  A hit volt számára „az egyetlen, mindig megmaradó erő. Csalódhatunk mindenben, csak az emberségben és a Krisztusban nem csalódhatunk soha, ha megvan a hitünk. De ha elvész e hit, reánk zuhan e zűrzavaros világ minden üressége.”[62]

Az 1947-48-as londoni esztendő és a 14 éven át tartó hazai mellőzöttség

Lajtha László családjával 1947-48-ban Londonban élt egy évig,  addig soha nem tapasztalt anyagi biztonságban és kényelemben. Filmzenét írt a rendező-producer Georg Hoellering felkérésére (immár másodszor dolgoztak együtt[63]),  aki T. S. Eliot[64] Murder in the Cathedral[65] című  (Becket Tamás vértanúságáról szóló) verses drámájából készített filmet. Az angol fővárosban kezdte el komponálni kétfelvonásos vígoperáját A kék kalapot a spanyol Salvador de Madariaga francia nyelvű szövegkönyvére. A filmzeneírásra szóló szerződés lejártakor Lajthát sokan féltették a kommunista Magyarországra való visszatéréstől, ő azonban nem hagyta magát meggyőzni, a szíve hazahúzta. Itthon nem rejtette véka alá, hogy nem szimpatizál a kommunista hatalommal, de kiterjedt nyugati kapcsolatai miatt amúgy is gyanússá vált.  Tizennégy éven át hiába kérvényezte, hogy utazhasson, egyetlenegyszer kapott útlevelet, akkor is csak néhány napra, egy koppenhágai kongresszuson való részvételre.[66]  Még akkor sem engedélyezték neki az utazást, amikor 1955-ben a Francia Akadémia (Institut de France – Académie des Beaux Arts) halhatatlanjai közé választották.[67] Pedig Lajtha László előtt ilyen megtiszteltetés más magyar zeneszerzőt nem ért.[68] Műveit itthon alig játszották,[69] egzisztenciálisan ellehetetlenítették, hiszen nemcsak vezető állásait vesztette el, hanem gyakorlatilag mindenféle pénzkereseti forrását. Mindezen nem enyhített az 1951-ben, népzenei kutatómunkájáért kapott Kossuth-díj. Az ezzel járó pénzösszeget szétosztotta a nálánál is szegényebbeknek és megalázottabbaknak.  Nem hódolt be, elveit soha nem adta fel. A megalkuvást bűnnek tekintette.[70]  A legnagyobb nélkülözésben is óriási intenzitással folytatta a komponálást, sorra születtek a szimfóniák (többek között a levert 1956-os forradalom elkeseredett visszhangjaként az Op. 63-as VII.[71]), a kamarazenei alkotások, az egyházi kompozíciók. Muzsikája nem felelt meg az akkori kultúrpolitika kívánalmainak, Lajthát „a nyugat-európai kozmopolitizmus és formalizmus” követőjének tartották.[72] Tamási Áronnal közös alkotásukat (A bújdosó lány, 1953) soviniszta, irredenta lázításnak minősítették és betiltották.  1958-ban írta: „az idei szezonban Magyarországon nyilvános hangversenyen  egyetlen  művem sem hangzott el, sőt nyáron a Károlyi kertben tartandó népszerű hangversenyeken Kodálytól kezdve vagy húsz magyar zeneszerzőtől játszanak egy-egy zenekari művet, csak éppen én vagyok az a zeneszerző, kit teljesen kihagytak, kitől nem játszanak semmit. Ennek természetesen politikai oka van, amit meg is mondottak nekem.”[73] Közben nyugaton rendszeresen felcsendültek művei, kiváló művészek előadásában, igen elismerő kritikákkal, de  Lajtha a sikerekről csak a nyugati barátok leveleiből és a neki elküldött újságcikkekből értesülhetett.[74] Többször is fontolgatta a kivándorlás lehetőségét. Vonósnégyeseit, egyházi műveit, és különösen szimfóniáit (Lajtha kiemelkedő szimfóniatermése egyedül áll a XX. századi magyar zenetörténetben) a nyugati közönség nagy lelkesedéssel fogadta.  Három utolsó szimfóniájának (VII-IX.) párizsi sikeréről beszámolva az egyik – éltútját és oeuvre-jét kiválóan ismerő – francia méltatója a XX. század egyik legnagyobb szimfonistájának nevezte,[75]  megjegyezve, hogy  a magyar mester ebben a műfajban volt egyszerre a legszemélyesebb és a leginkább nemzetközi érvényességű. Lajtha különállása a hazai (és részben külföldi) zenei irányzatoktól ebben az utolsó, „belső száműzetésben” töltött több mint egy évtizedre jellemző leginkább. Ahogyan Berlász Melinda fogalmaz, Lajtha ekkor „egy kivételes individualista alkotói jelenség, amely az elvárásoknak és kötelezettségeknek teljes ellentétét képviselte.”[76]       

A Népművelési Minisztérium 1951 nyarától anyagi támogatást nyújtott egy Lajtha által irányított, állandó népzenekutató munkacsoport létrehozásához és rendszeres foglalkoztatásához. 1953-tól haláláig fiatal munkatársaival, Erdélyi Zsuzsannával és Tóth Margittal járta fáradhatatlanul a Dunántúl vidékét, s folytatta rendkívüli jelentőségű munkáját a vokális és instrumentális történeti népzene kutatásában, lejegyzésében és rendszerezésében. 

Ezekben az években Franciaországgal, Nyugat-Európával csak leveleken keresztül tudott kapcsolatot tartani.  Haláláig a budapesti Francia Intézet zenei tanácsadójaként működött. Nemcsak javaslatot tett a hangversenyek programjára és a művészek személyére vonatkozólag, hanem a szervezésben is részt vett.  Munkájáért honoráriumot kapott;az intézet így kívánt hozzájárulni megélhetése biztosításához.[77] 

Európai utazások, új remények – és a hirtelen vég 

Élete végén vigaszt jelenthetett számára, hogy 1962-ben végre ismét Nyugatra utazhatott. Oslóban, Londonban, Párizsban, Strasbourgban, Monte-Carlóban ünnepelték. Hét évvel azután, hogy a Francia Akadémia tagjává választották, végre elfoglalhatta székét, tudományos  előadásokat tartott, vezényelt, jelen lehetett művei bemutatóján, zeneszerzőversenyen zsűrizett, találkozott  családtagjaival (ekkor ismerte meg  menyeit és négy unokája közül kettőt),  barátaival, s a Leduc  kiadóval, amely egyéves meghívást ajánlott fel neki és feleségének.  Szándéka szerint csak néhány hónapra utazott haza. Itthon ismét belevetette magát a népzenei gyűjtőmunkába, s a komponálást, a bemutatókat illetően is tele volt tervekkel, energiával, de 1963. február 16-án – néhány nappal azután, hogy hazatért utolsó gyűjtőútjáról[78] – a  második szívinfarktus hirtelen véget vetett életének.

Itthoni megbecsültségének hiányát jól szimbolizálja, hogy halála után még jó ideig csak azt örökítette meg az emléktábla a Lajtha-házon /V. kerület, Váci u. 79.[79]/, hogy ott járt I. Ferenc József egy minisztere ravatalánál.[80]  Ugyanennek a táblának díszes keretébe helyezték el később a Lajthára emlékező sorokat.  Legnagyobb posztumusz elismerése, hogy 2001-ben Magyar Örökség díjat[81] kapott.   

Opusz-számozás, műcsoportok

Lajtha László 69 kompozíciójának adott opusz-számot, ezek közül hat elveszett,[82] egy hetedik elveszett mű opusz-számát pedig megkapta egy korai alkotás.[83]  Ugyanakkor három opusz-szám több művet is jelöl.[84]  A népzenei feldolgozásoknak nem adott opusz-számot, továbbá néhány műzenei alkotásának sem.[85]  Számos alkotása a mai napig kiadatlan. Elsősorban instrumentális műveket alkotott, az életmű gerincének a 9 szimfónia és a 10 vonósnégyes tekinthető.

Műcsoportok:

  • színpadi művek (3 balett és 1 vígopera)

  • zenekari művek (16 mű, köztük 9 szimfónia, 5 szvit)

  • kamarazenekari művek (4 mű, köztük két sinfonietta) 

  • kórusok (4 mű)

  • egyházi zene (5 mű, köztük 2 mise, Magnificat)

  • szóló vokális művek hangszeres kísérettel (3 mű, ezekből csak a Trois nocturneskapott opusz-számot)

  • kamarazene (27 mű, köztük 10 vonósnégyes) 

  • szóló hangszeres művek (7 mű zongorára, ezekből 2 opusz-szám nélküli,  1 mű fuvolára) 

  • filmzene (a négyből 3 filmzenének adott opusz-számot)   

  • népzenei feldolgozások (opusz-szám nélkül)

            

 

Szabolcska Mihály
Uram, maradj velünk!

          

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912 - 1988 - 2019
31 éve halt meg

 
Garai Gábor Jókedvet adj

Garai Gábor: Jókedvet adj

                  ennyi kell, semmi más

   Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
   A többivel megbirkózom magam.
   Akkor a többi nem is érdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
   nem kell más, csak ez az egy oltalom,
   még magányom kiváltsága se kell,
   sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
   ha jókedvemből, önként tehetem;
   s fölszabadít újra a fegyelem,
   ha értelmét tudom és vállalom,
   s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdődő és folytatódó bolond
   kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
   ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963-2019
56 éve halt meg

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999 - 20 éve halt meg

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta nekünk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segítsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkán szerettük,

   Kikért szálltunk hősen, együtt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelkünknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformán raktuk a szépet

   Barátnak és ellenségnek,

   Mert muszáj.

 

   Egyformán s mindig csalódtunk,

   De hát ez már a mi dolgunk

   S jól van ez.

 

   S szebb dolog így meg nem halni

   S kínoztatván is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

WEÖRES SÁNDOR

A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát. 

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

Jótékonysági licit Aprajafalva mentett kutyusaiért! Gyertek! :)    *****    Jótákonysági licit! Gyertek, licitáljatok Aprajafalva mentett kutyusaiért!:)    *****    Diplomás asztrológustól: A nyárra való tekintettel. Horoszkóp + 3 éves elõrejelzés 2000 Ft. a konzultáció ingyenes!Katt!    *****    Szeretted a Trónok Harcát? Ha Westeros lenyûgözött, akkor Aneliath sem okozhat csalódást - Csatlakozz! FRPG    *****    Unalmas a nyár? Szeretnél kikapcsolódni? Az írás a véredben van? Szeretnéd kiélni a vágyaidat? - CSATLAKOZZ - FRPG    *****    SZEREPJÁTÉK - Te ki leszel ebben a csavaros, mágiával, intrikával és hataloméhséggel fûszerezett olvasztótégelyben?    *****    A te szavazatodra is szükség van, kérlek szavazz a családi napos pályázatunkra. A fõoldalról a szövegre klikkelve...!    *****    A nyárra való tekintettel óriási akciót indítok.Születési horoszkóp + 3 éves elõrejelzés 2000 Ft.A konzultáció ingyenes!    *****    Ha diplomás asztrológustól szeretnél horoszkópot + 3 éves elõrejelzést,rendeld meg.Most minden megrendelés csak 2000 Ft    *****    "Eljött értünk a végzet, s keze nyomán milliók hulltak élettelenül a porba. Félelem bûze áradt szét." - SZEREPJÁTÉK    *****    "Néha a legrosszabb befejezések egyáltalán nem is befejezések." - Vámpírnaplók FRPG    *****    Szerepjáték – Csatlakozz közénk, és részese Te is a kalandoknak - FRPG    *****    Egy igazi hõs sem tudja magáról, hogy hõs. - Egy igazi hõs sem tudja magáról, hogy hõs.    *****    A horoszkóp a lélek tükre, most nagyon kedvezõ nyári lehetõség, akcióra van lehetõséged, használd ki. Várlak az oldalon!    *****    BOOKISLAND - könyvajánlók, ahol a könyvek életre kelnek - BOOKISLAND    *****    Megnyitottunk. Magyarország jelenleg talán egyetlen rajongói oldala a népszerû Holnap Legendái sorozatról. Nézz be.    *****    ANELIATH - egy középkori világ - fórumos szerepjáték    *****    ANELIATH - varázslat és sárkányvér - szerepjáték - ANELIATH - varázslat és sárkányvér - szerepjáték    *****    ♛ ANELIATH ☉ varázslat és sárkányvér - szerepjáték - ♛ ANELIATH ☉ varázslat és sárkányvér - szerepjáték    *****    DIGIMON DIGITAL Monsters a digimonok rád várnak, kattints látogass meg minket!!!! A legjobb a íme a világon!