H�la J�zsef A cig�nyprofesszor

Bevezet�s. Herrmann Antal (Brass�, 1851. j�lius 30–Szeged, 1926. �prilis 15.), a magyar n�prajztudom�ny jeles szem�lyis�ge, a Magyar Kir�lyi Polg�ri Iskola Tan�t�k�pz� Int�zet (Pedag�gium) n�metnyelv- �s irodalomtan�ra (1883–1920), a kolozsv�ri, majd a szegedi tudom�nyegyetem n�prajzprofesszora (1898–1926), a Magyarorsz�gi (1896-t�l Magyar) N�prajzi T�rsas�g egyik l�trehoz�ja (1889), az els� magyarorsz�gi n�prajzi foly�irat, a III. k�tett�l a Zugleich Organ f�r Allgemeine Zigeunerkunde alc�mmel megjelen� Ethnologische Mitteilungen aus Ungarn alap�t� szerkeszt�je els�sorban folklorista volt. Bej�rta eg�sz Magyarorsz�got, k�l�n�sen Erd�lyben vizsg�l�dott sokat, ahol nemcsak a magyarok (sz�kelyek, h�tfalusiak, kalotaszegiek stb.) k�r�ben gy�jt�tt, hanem a rom�nok, sz�szok, �rm�nyek, zsid�k �s k�l�n�sen a cig�nyok n�pi kult�r�ja ir�nt is �l�nken �rdekl�d�tt.

    Sokoldal� n�prajzi tev�kenys�g�n bel�l nagy jelent�s�g�ek a cig�nys�ggal kapcsolatos munk�lkod�sai. A gy�jt�sek szervez�se, a gy�jt�s, a feldolgoz�s, a k�zread�s �s az oktat�s ter�n egyar�nt kiemelked� munk�t v�gzett. Nem v�letlen�l nevezt�k kort�rsai „cig�nyprofesszornak”, „cig�nyvajd�nak”,„orsz�gos f�cig�nynak”, „cig�nytud�snak”,„tud�s cig�nynak”,s�t, „feh�r cig�nykir�lynak”. 

    A CIG�NYKUTAT�SBAN EL�RT EREDM�NYEIT LEGUT�BB B�di Zsuzsanna �s Joachim S. Hohmann mutatta be.Nem akarv�n az �ltaluk le�rtakat ism�telni, a k�vetkez�kben, hozz�juk csatlakozva, n�hol �ket kieg�sz�tve Herrmann Antal ez ir�ny� n�gy �vtizedes munk�ss�g�nak n�h�ny mozzanat�t, fejezet�t emelem ki.

Az els� gy�jt��t. Herrmann Antal els� gy�jt�munk�j�t a cig�nys�g k�r�ben kezdte, m�gpedig Liszt Ferenc egyik m�v�nek hat�s�ra. 

    Liszt 1859-ben francia nyelven k�nyvet adott ki a magyarorsz�gi cig�nyokr�l �s a cig�nyzen�r�l, amely 1861-ben magyar nyelven is megjelent.A vil�gh�r� zeneszerz� �s zenem�v�sz e munk�j�ban „j�hiszem�en a magyar zen�t teljes�ggel czig�ny tal�lm�nynak t�rekedett bizony�tani” – �rta Pnori Thewrewk Emil. „Kiz�r�lag a cig�nyband�k hangszeres zen�j�t (teh�t a verbunkosokat �s magyar n�t�kat) t�rgyalja, amelyet szerinte Indi�b�l hoztak magukkal a cig�nyok, s Magyarorsz�gon kedvez� fogadtat�sra tal�lv�n, e n�p kebel�ben kivir�goztatt�k.” E meg�llap�t�s�val „A magyar szellemi �let egyik legnagyobb vihar�t kavarta fel a m�lt (XIX.) sz�zad derek�n (…).”

    Liszt m�v�nek r� gyakorolt hat�s�r�l, egyben cig�nykutat�sainak megkezd�s�r�l egy helyen �gy �rt Herrmann:

„1886. �j�v ut�n kezdtem foglalkozni a czig�nyzen�vel, illetve a czig�nyoknak a magyar zen�hez val� viszony�val. L�ttam, milyen zavaros a k�lf�ldi zenetheoretikusoknak ebbeli n�zete. Liszt Ferencz, a »h�rhedett zen�sze a vil�gnak«, a ki zseni�lis zenem�veivel �s t�nem�nyes j�t�k�val megh�d�totta a vil�got a magyar zen�nek, elm�leti munk�iban megtagadta e zen�nek l�tez�s�t. (…) �ttanulm�nyoztam az e t�m�ra vonatkoz� irodalmat. Nagyon meggy�z�k voltak a mi muzsikusaink fejteget�sei – magunkra n�zve, a kiket nem kellett meggy�zni, de nem a k�lf�ldiekre n�zve, a kiket nem lehetett meggy�zni. L�ttam, hogy egy igen fontos momentum hi�nyzik a t�rgyal�sb�l: az az igazi czig�ny zene, a mi nem lehet vita t�rgya. Eddig csak a hotel vagy a cs�rda czig�ny�nak instrumental zen�j�t vett�k tekintetbe, a mit m�snak huz p�nz�rt s nem vont�k bele a kutat�sba az eredetibb vok�lzen�t, az �neket, a czig�ny n�pdalt, a mit mag�nak dudol kedvtel�sb�l. H�t ezt akartam �n kutat�saim t�rgy�v� tenni.”

    1886 nyar�n Wlislocki Henrikkel �s fiatal s�gor�val, Heltai Zolt�n (N�ndor) sz�n�sszel �s heged�m�v�sszel indult az els� erd�lyi gy�jt��tra. Kutat�saikat a Kisfaludy T�rsas�g aj�nl�lev�llel �s n�mi p�nzzel, a K�zleked�s�gyi Miniszt�rium pedig a Magyar �llamvasutakra �rv�nyes ingyenjeggyel t�mogatta. Vonattal, illetve s�toros cig�nyokkal szek�rrel �s gyalog k�zlekedtek – inkognit�ban, magukat cig�nynak kiadva. Herrmann Wlislockit�l akkorra m�r megtanult cig�nyul, �s hogy m�g „hitelesebb” legyen, egy, az 1885. �vi budapesti Orsz�gos �ltal�nos Ki�ll�t�s „fegyencz-pavillonj�ban” v�s�rolt rabruh�t viselt. Wlislocki id�nk�nt k�l�n utakon j�rt. „Menet k�zben este az erd�ben, a s�tort�z k�r�l, sok czig�ny�neket tanultunk meg. A legels� kedvez� alkalommal, azt�n feljegyezt�k, �n a sz�veget, s�gorom a n�t�t” – olvashatjuk Herrmann egyik visszaeml�kez�s�ben.

    Heltai, az Orsz�gos Sz�n�szegyes�let k�s�bbi tisztvisel�je, p�nzt�rnoka, irodalmi �s sz�n�szeti �gyn�ks�g�nek igazgat�ja nem tudott cig�nyul, ez�rt a gy�jt�s k�zben n�m�nak tettette mag�t. K�s�bb � is megtanulta a nyelvet �s cig�nydal-ford�t�sai is megjelentek.

    Herrmann az 1886-ban gy�jt�tt dalok egy r�sz�t lapj�ban, az Ethnologische Mitteilungen aus Ungarn-ban, illetve a cig�nykutat�k nemzetk�zi t�rsas�g�nak foly�irat�ban hamarosan k�z�lte.

    Mindig gy�jt�tt, s ha kellett, r�gt�nz�tt. Herrmann az els� �lm�nyek �s eredm�nyek hat�s�ra minden alkalmat megragadott, hogy a cig�nyokt�l folkl�ralkot�sokat gy�jts�n. Lelkes turista volt, s kir�ndul�sai alkalm�val sem tagadta meg �nmag�t, ahogy Ga�l Istv�n �rta r�la: „Turista kir�ndul�sain mag�nak is �s a t�rsas�gnak is sok der�s percet szerzett azzal, amikor alkalomadt�n a s�toralj�t anyanyelv�n sz�l�tva meg, a d�d�k �s rajk�k szertelen csod�lkoz�s�nak, majd �r�m�nek kit�r�s�ben gy�ny�rk�d�tt.” �lljon itt n�h�ny p�lda kir�ndul�sain v�gzett gy�jt�seir�l!

    Az 1889. �vi Csob�nka k�rny�ki turista�tj�r�l az al�bbiakat �rta:

    „A faluba visszaj�vet kiss� meg�llapodtam a czig�nykoloni�n�l. Lak�i ugyancsak meg�rvendettek a czig�ny sz�nak, de m�g ink�bb a b� apr�p�nznek. P�r jelent�ktelen czig�ny dan�t jegyeztem fel; mutatv�nyul k�zl�k itt k�t apr�s�got (…).” S k�z�lt k�t n�gysoros dalt cig�ny �s magyar nyelven. 
    A Magyarorsz�gi K�rp�t Egyes�let Budapesti Oszt�ly�nak tagjai 1889. ny�r elej�n Pom�z k�rny�k�re kir�ndultak, az Oszolyt akart�k megm�szni. A kir�ndul�sr�l a fiatal turistat�rs, a k�s�bbi jeles p�lyat�rs, Jank� J�nos a k�vetkez�ket �rta:

    „Ezen a d�szes fogaton (sz�l�sz�ll�t� kocsin) robogtunk tova; a falu el�tt azonban egy csoport cig�nyt pillantottunk meg; a cig�ny-professzor nem akart tov�bb menni, � azokkal besz�lni akar, az aleln�k pedig az eg�sz csoportot, am�g a tud�s besz�lgetett vel�k cig�nyul, lef�nyk�pezte. (…) A falun kereszt�l azt�n el�rkezt�nk a Laszkovszky-ligethez (…). A ligetben maga Laszkovszky �r fogadott (…). De hol a mi cig�ny-tud�sunk? Nincs sehol. Le kellett r�la mondanunk. A t�rsas�g n�lk�le m�szott fel az Oszolyra, a t�rsas�gunkba lev� h�lgy (az aleln�k 12 �ves kis le�nya) volt az els� odaf�nn. A szikl�k k�zt csoportba �lt�nk, hogy lef�nyk�pezzenek, minden k�szen volt m�r, csak a napot lest�k. De az nem akart el�bujni; egyszerre hatalmas d�rg�s hallatszott; a t�rsas�g felugrott, a k�sz�l�ket hamar �sszecsomagolta s le a vizes boz�ton �t rohantunk a vend�gl�be; �pen hogy j�l meg�ztunk! Mikor le�rt�nk, m�r ott v�rt minket a cig�ny-professzor; a szemei csillogtak, boldogs�g sug�rzott arc�r�l, cig�nyokat fogott s leirt egy cig�ny mes�t.”

    1892-ben Kisfaludy K�roly gy�ri szobr�nak felavat�s�n vett r�szt. „Az �nnep�lyes banketre nem mentem el. Nem szoktam diszlakom�kra j�rni, de k�l�mben is ethnographiai k�borl�son voltam, term�szetesen nem szalonruh�ban” – �rta err�l az utaz�s�r�l. A fogad�s helyett ink�bb kiment a cig�nytelepre �s gy�jt�tt n�gy dalt, amelyeket cig�ny nyelven �s magyar ford�t�sban k�z�lt is.

    A XIX. sz�zad v�g�re annyira behat�an ismerte a cig�nys�g kult�r�j�t, hogy nem esett zavarba, ha arr�l b�rhol, b�rmikor, ak�r r�gt�n�zve besz�lnie kellett. P�lda erre az al�bbi eset.

    Az Erd�lyi K�rp�t Egyes�let 1898. j�nius 12-�re n�prajzi m�sort szervezett Kolozsv�ron. „A k�z�ns�g nagy �rdekl�d�ssel n�zett Vik�rnak (Vik�r B�lnak) a magyar n�pk�lt�szetr�l sz�l� fonogr�f-mutatv�nyokkal k�s�rend� el�ad�sa el� �s eg�szen megt�lt�tte a K�zponti Sz�ll� t�gas �s ilyen cz�lra igen alkalmas diszterm�t, amelyet Nagy G�bor a tudom�nyos cz�l tekintet�b�l dijtalanul engedett �t.” Azonban Vik�r Budapesten lek�ste a vonatot, ez�rt Herrmannak kellett �tvenni a sz�t. Err�l �gy sz�molt be az Ellenz�k c�m� lap tud�s�t�ja: „Herrmann a k�z�ns�gt�l bocs�natot �s eln�z�st k�r, hogy a Vik�r �rdekes mutatv�nyai elmaradv�n, saj�t, (…) eg�szen r�gt�nz�tt s csak f�ggel�knek sz�nt el�ad�s�val kell bet�lteni az eg�sz programmot. Ez ut�n egy �rai szabad el�ad�sban �rdekesen, �s behat�an ismertette az erd�lyi czig�nyok n�pk�lt�szet�t.” 

    A Magyar N�prajzi T�rsas�g cig�ny szakoszt�lya. Herrmann egy „folklore t�rsulat” alap�t�s�ra Meltzl Hug� lapj�ban, az �sszehasonl�t� Irodalomt�rt�nelmi Lapokban n�v n�lk�l m�r 1881-ben javaslatot tett, de a felh�v�s akkor visszhang n�lk�l maradt. Azonban a gondolat k�s�bb is foglalkoztatta �t, �s az �vtized v�g�n, 1889-ben szinte egy szem�lyben megteremt�je lett a Magyarorsz�gi N�prajzi T�rsas�gnak, amelyben titk�rk�nt (1889–1892, 1896–1906) �s aleln�kk�nt (1893–1896) tev�kenykedett, illetve szerkesztette az egyes�let foly�irat�t, az Ethnographi�t (1891–1892). 
    A J�zsef f�herceg v�dn�ks�ge alatt 1889. janu�r 27-�n Budapesten megalakult t�rsas�gban nyolc nagyobb szakoszt�lyt szerveztek. Az els� (N�pfajok szerinti szakoszt�lyok) huszonk�t kisebb szakoszt�lyra oszlott. „Ut�bb – Fiume lakoss�g�ra tekintettel – m�g olasz szakoszt�ly k�sz�lt alakulni, s �gy val�ban a korabeli Magyarorsz�g minden n�pe �s nemzetis�ge k�pviseltette mag�t a zsid�s�g kiv�tel�vel, melyr�l azonban tudval�v�, hogy �nmag�t nem n�pcsoportk�nt, hanem felekezetk�nt tartotta sz�mon �s e korban a hivatalos �ll�spont szerint sem min�s�lt nemzetis�gnek.” 
    A cig�ny szakoszt�ly eln�ki tiszt�t J�zsef f�herceg t�lt�tte be, helyettese Ponori Thewrewk Emil, az el�ad� pedig Herrmann Antal lett. E szakoszt�ly �s tagjainak elismerts�g�t jelzi, hogy a t�rsas�g els� felolvas� �l�s�n, 1889. november 16-�n J�zsef f�herceg A czig�nyokr�l c�m� el�ad�sa hangzott el Ponori Thewrewk Emil tolm�csol�s�ban. Az el�ad�s, amelyr�l r�szletesen besz�moltak a korabeli lapok, az Ethnographia I. �vfolyam�nak 1. sz�m�ban jelent meg. 
    Az eml�tett Ponori Thewrewk Emil klasszika-filol�gusr�l, budapesti egyetemi tan�rr�l itt csak annyit, hogy Budenz J�zsef mellett � volt J�zsef f�herceg Cig�ny nyelvtan�nak b�r�l�ja 1886-ban, �s � �ll�totta �ssze �s szerkesztette a k�tet terjedelmes �s tartalmas f�ggel�k�t (Irodalmi kalauz) is. 
    Megeml�tj�k, hogy sz�mos forr�s szerint Herrmannak el�v�lhetetlen �rdemei voltak a k�nyv megalkot�s�ban. Ha ez �gy volt, akkor nem �rtj�k, hogy abban k�rem�k�d�k�nt mi�rt nem szerepel sehol a neve. Viszont a m� Ponori Thewrewk f�ggel�ke n�lk�li n�met nyelv� v�ltozata az � ford�t�s�ban l�tott napvil�got. 

    A jegenyef�rd�i „ethnographus telep”. Herrmann nemcsak kutatott, hanem kutat�sokat el� is seg�tett, 1890-ben p�ld�ul b�rbe vette a kalotaszegi Jegenyef�rd�t azzal a c�llal, hogy a „magyar szellemi munk�soknak” olcs� �s j� pihen�- �s nem utols�sorban kutat�helyet biztos�tson. Az „ethnographus telepen” k�t�ves fenn�ll�sa alatt sz�mos neves kutat� fordult meg, akik k�z�l t�bben fontos dolgozatokkal j�rultak hozz� Kalotaszeg megismer�s�hez. Az � megh�v�s�ra ment Kalotaszegre Jank� J�nos is, aki h�rom h�napos gy�jt�munk�j�ra alapozva meg�rta az els� magyar n�prajzi t�jmonogr�fi�t. 
    A Jegenyef�rd�n id�z� (pihen� �s kutat�) tud�s t�rsas�g egyik „oszlopos tagja” Herrmann bar�tja, a m�sik „cig�nytud�s”, Wlislocki Henrik volt, aki ott a f�rd�igazgat�s�g titk�rak�nt �s k�nyvt�rosk�nt is tev�kenykedett. Jank� J�nos �rta r�la:

    „A f�rd�n tany�zik tud�s remetes�g�ben dr. Wlislocki Henrik, az a m�sik cig�nytud�s, ki k�nyvet �rt a cig�nyok j�sl�sair�l �s k�rtyavet�s�r�l. Ismeri �s szereti az eg�sz vid�k minden cig�nya, hiszen jobban �rti az � nyelv�ket, mint �k maguk. Csod�latos ember, rengeteg szorgalmu, reggelt�l estig nem mozdul ki mag�ny�b�l, dolgozik folyton, s ha kint van, csak a n�p k�zt j�r-kel, gy�jt dalokat, mes�ket, szerelmi var�zsl�sokat �s n�pszok�sokat.”

    Egy m�sik cikkben a k�vetkez�ket olvashatjuk:

    „Herrmann Jegeny�n tartotta jeles dolgoz�t�rs�t, dr. Wlislocki Henriket, ki ottan 2 � �vi id�z�se alatt igen sz�mos tudom�nyos czikken k�v�l 8 nagy n�prajzi munk�t �rt �s adott ki, mindegyiket Jegeny�r�l keltezve, melyek az eddig ismeretlen helyet h�ress� tett�k a nemzetk�zi etnografiai irodalomban (…).” 
    S persze Jegenyef�rd�n Herrmann Antal sem csak a vend�geivel foglalkozott, hanem gy�jt�ssel is. Az ott �s a k�rny�ken feljegyzett cig�ny n�pdalokat �s mes�ket a Kalotaszeg c�m� lapban k�z�lte. 
    Herrmann Jegenyef�rd�n a vend�geivel �nnepelte meg negyvenedik sz�let�snapj�t, amely egy korabeli tud�s�t� szerint a k�vetkez�k�ppen zajlott le: 
    „A Jul. 30-�n Herrmann tan�r 40. sz�let�snapj�nak tisztelet�re tiltakoz� k�rmenetet rendeztek. Majd meg az �nnepeltet p�diumra �ltett�k �s �dv�zl�sek, kar�nek, sz�noklatok k�zt leleplezt�k. A deput�czi�k koszorukat raktak l�baihoz, a v�g�n pedig nagy diszmurira gy�lekeztek.” 
    Erre az alkalomra Wlislocki Henrik verset �rt, amely cig�ny �s magyar nyelven a Jegenyef�rd� �rtes�t�je 1891. 5. sz�m�ban jelent meg az al�bbi l�bjegyzettel: „P�thang a Herrmann-�nnep�lyhez.”     A vers �gy hangzik:

Romengo thagar hin kate; 
St�rv�rdes bers� hin leszke; 
Ker, oh gule devla lesz 
Barvalesz te bachtalesz! 
But romenge but’ the del 
But chal szake te pijel! 

Itt lakik a czig�ny vajda; 
Ma van sz�let�se napja; 
J� Istenem, oh adjad, 
Legyen mindig boldog, gazdag! 
Czig�nyokhoz j� maradjon, 
Nekik enni-inni adjon.

    1890–1891-ben Jegenyef�rd�n E�tv�s Albert nagyalm�si cig�nypr�m�s „der�k band�j�val” h�zta a „talp al� meg a tiszta czelnai borhoz val�t”. A cig�ny zen�szt Jank� J�nos �gy jellemezte:

    „B�nk�d� �s nem b�nk�d� szerelmesek �s szerelemtelenek� itt az �let. A f�szerelmes szerep�t azonban a cig�nybanda prim�sa, Berci j�tsza; � szerelmes abba az arck�pbe, melyet mindig a sziv�n hordoz, ezenkiv�l a nyesze-nyusz�j�ba, no meg a f�rd� minden h�lgyvend�g�be, kikkel azonban ezt csak a legkellemesebb m�don, zene �ltal �rezteti.”

    E�tv�s Albert, nyilv�n Herrmann hat�s�ra, egy nagyalm�si kar�csonyi �neket k�z�lt a Kalotaszegben, a zenekar�nak tagjair�l �rt dalait pedig ugyanabban a lapban a „f�n�ke” tette k�zz�.

    A n�prajztud�s �s a cig�nypr�m�s j� kapcsolat�ra bizony�t�k az az 1890 �s 1907 k�z�tt Herrmannhoz �rt tizenegy E�tv�s-lev�l, amelyek a professzor hagyat�k�ban maradtak fenn. A cig�ny sorokat is gyakran tartalmaz� magyar, illetve cig�ny nyelv� levelekb�l, amelyekben Herrmann t�bbsz�r „nagys�gos princip�lis uram”-nak sz�l�ttatik, egyebek mellett az al�bbiak der�lnek ki. K�rte a tud�s k�zbenj�r�s�t, hogy megsz�letend� gyermek�nek J�zsef f�herceg legyen a keresztapja (ez nem siker�lt). A millenniumi �nneps�geken Budapesten akart zen�lni a band�j�val, ez �gyben j�tev�je tan�cs�t k�ri, valamint seg�ts�g�t ahhoz, hogy fia tov�bb tanulhasson Kolozsv�ron. A levelekb�l kivil�glik az is, hogy a cig�nypr�m�s dalokat �s mes�ket gy�jt�tt Herrmann sz�m�ra. Hagyat�k�ban E�tv�s Albert cig�ny nyelv� lejegyz�s�ben 59 dal �s k�t mese tal�lhat�.

    Egyetemi el�ad�sai a cig�nyokr�l. Herrmann Antal a kolozsv�ri egyetemen pr�bael�ad�s�t 1898. janu�r 31-�n, bevezet� el�ad�s�t pedig m�rcius 8-�n tartotta meg. Ga�l Gy�rgy szerint val�sz�n�s�thet�, hogy a n�prajz bevezet�se, esetleg Herrmann habilit�ci�ja �rdek�ben is a Ferenc J�zsef Tudom�nyegyetemen 1897. j�lius 6-�n d�szdoktorr� avatott J�zsef f�herceg tett l�p�seket. Ez csak felt�telez�s, azt azonban bizonyosan tudjuk, hogy a magyar n�prajz els� katedr�j�nak megsz�let�s�t �s els� mag�ntan�r�nak eur�pai viszonylatban is jelent�snek mondhat� kinevez�s�t nagy r�szben – tal�n teljes m�rt�kben – az Erd�lyi K�rp�t Egyes�letnek k�sz�nhetj�k. 

    Herrmann Kolozsv�ron �s k�s�bb Szegeden 1898 �s 1926 k�z�tt �sszesen 123 kurzust hirdetett meg. M�r az els� kurzus c�me A cig�nyokr�l volt (1897/1898. II. f�l�v). R�luk bizony�ra m�s el�ad�saiban (p�ld�ul N�prajzi szemelv�nyek, Erd�ly n�prajzi �ttekint�se) is besz�lt, az al�bbiak pedig c�meikkel is utalnak tartalmukra: Az erd�lyi cig�nyok n�prajza (1903/1904. I. f�.), A cig�nyok n�prajza (1903/1904. II. f�.; 1904/1905. I. f�.); Cig�ny sz�vegek olvas�sa – f�leg n�prajzi szempontb�l (1904/1905. I-II. f�.); A cig�ny n�pk�lt�sr�l (1905/1906. I. f�.); Az erd�lyi cig�nyok n�pk�lt�se (1905/1906. II. f�.); Az erd�lyi cig�nyokr�l (1907/1908. I. f�.); A cig�ny�gy rendez�se n�prajzi szempontb�l (1908/1909. II. f�., 1909/1910. I-II. f�.); A cig�ny�gy rendez�s�nek n�prajzi vonatkoz�sai (1911/1912. I. f�.); A magyarorsz�gi cig�nyok demogr�fi�ja, A cig�ny n�pk�lt�sr�l �s zen�r�l (1911/1912. II. f�.); A hazai cig�ny t�rgy� irodalom kritik�ja (1912/1913. I. f�.); A cig�nyok vall�sa (1913/1914. II. f�.); A cig�ny�gy rendez�s�nek etnikus vonatkoz�sai (1917/1918. II. f�.); A cig�nyrendez�s kultur�lis feladatai (1918/1919. I. f�.); A cig�ny �let a cig�ny n�pk�lt�szetben (1922/1923. II. f�.); A cig�ny �let a cig�ny n�pk�lt�szetben (1922/1923. II. f�.); A cig�nyok �lete, nyelve, k�lt�szete �s zen�je (1923/1924. I-II. f�., 1924/1925. I. f�.); A cig�nyok n�prajza (1924/1925. II. f�.); A cig�nyok n�pk�lt�se (nyelvmutatv�nyokkal) (1925/1926. I–II. f�.).

    M�veinek bibliogr�fi�ja. Herrmann Antal publik�ci�inak sz�ma t�bb ezerre tehet�. A mennyis�get pontosan nem tudjuk, mert m�veinek teljess�gre t�rekv� bibliogr�fi�ja m�g nem k�sz�lt el. T�bb tudom�nyszak haszn�ra v�lna, ha ezt a nagy munk�t valaki elv�gezn�.

    A cig�nyokkal kapcsolatos �r�sainak (�n�ll� kiadv�nyok, tanulm�nyok, cikkek, folkl�rk�zl�sek, k�nyvismertet�sek stb.) jegyz�k�t B�di Zsuzsann�nak k�sz�nhetj�k. A „kor�ntsem teljes” „v�logat�s” az eddigi legteljesebb lista Herrmann ilyen t�rgy� m�veir�l (az ut�nk�zl�sekkel egy�tt 125 sz�mozott �s h�rom sz�mozatlan, �sszesen 128 t�tel az 1886 �s 1915 k�z�tti id�szakb�l). Amikor B�di Zsuzsanna e munk�t v�gezte, rendelkez�s�re bocs�tottam az �ltalam �sszegy�jt�tt bibliogr�fiai adatokat. Az�ta �jabb tizenegy cikket tal�ltam, �s most megragadom az alkalmat, hogy ezekkel kieg�sz�tsem a bibliogr�fi�t. 
    A tizenegy k�z�l Herrmann kett� al� az �ltala gyakran haszn�lt Nonquis �lnevet �rta. Az egyikb�l t�bbek k�z�tt kider�l, hogy A Pallas nagy lexikona IV. k�tet�nek k�l�n mell�klet�ben megjelent A cig�nyok n�pk�lt�szete �s zen�je c�m� r�sz szerz�j��l t�ved�sb�l t�ntett�k fel az � nev�t, ezt val�j�ban Wlislocki Henrik �rta. E helyreigaz�t�st a j�v�ben a kutat�knak figyelembe kell venni�k. 
    A m�sik �r�s J�zsef f�hercegr�l sz�l �s a magyar nyelv� v�ltozattal egy id�ben megjelent a haz�nkb�l elsz�rmazott Felbermann Lajos �ltal szerkesztett Life c�m� angol hetilapban is.

    Ha valaki majd v�llalja a tov�bbi bibliogr�fiai adatgy�jt�st, annak a k�l�nf�le lapokban Nonquis al��r�ssal megjelent cikkeket is figyelembe kell vennie. Csak �vatosnak kell lenne, mert ezt az �r�i �lnevet Nyizsnyay (Nyizsny�nszky) Iv�n, sz�pirodalmi �s egyh�zi �r�sokat, valamint m�ford�t�sokat publik�l� r�mai katolikus teol�giai tan�r is haszn�lta.

    Feles�ge �s fia a cig�nyokr�l. Herrmann Antal huszonn�gy �ves kor�ban vette feles�g�l Heller J�li�t, akivel annak 1921-ben bek�vetkezett hal�l�ig boldog h�zass�gban �lt. N�gy gyermek�k sz�letett: J�lia, Ir�n, Antal �s K�roly. 1923-ban �jra megn�s�lt, h�zass�got k�t�tt a n�l�n�l harminchat �vvel fiatalabb Cs. J�sa Aranka polg�ri iskolai tan�rn�vel. Mindk�t feles�g�nek jelentek meg publik�ci�i.

    Heller J�li�nak t�bb cikke l�tott napvil�got k�l�nf�le lapokban, k�zt�k egy cig�nymese-k�zl�s a Kalotaszegben. E mes�t minden bizonnyal f�rje hat�s�ra, jegenyef�rd�i nyaral�sa idej�n gy�jt�tte.

    Egyik fi�nak, ifj. Herrmann Antal tan�rnak k�nyvei, versei �s m�ford�t�sai jelentek meg. Cig�ny vonatkoz�s� �r�sai k�z�l A cig�nyok mint �llatm�rgez�k c�m�t ismerj�k. A Temes megyei cig�nyokr�l sz�l� kis f�zetnek is � volt a szerz�je, nem �desapja, amint ez az Orsz�gos Sz�ch�nyi K�nyvt�r katal�gus�ban �s n�h�ny bibliogr�fi�ban t�vesen szerepel. E t�ved�sre ez�ton h�vom fel a figyelmet.

    Anekdot�k, t�rt�netek. A Herrmannr�l fennmaradt anekdot�k �s t�rt�netek k�z�l t�bb a cig�nyok t�rsas�g�ban t�rt�nt kalandjair�l sz�l: p�ld�ul hogy gy�jt�s k�zben cig�ny sz�rmaz�s� katonasz�kev�nynek adta ki mag�t; hogy elt�nt �s hossz� id� m�lva ker�lt el� egy elfogott cig�nykarav�n tagjak�nt (F�ggel�k 1.); hogy malacot v�s�rolt s mint lopott zs�km�nyt vitte a cig�nyoknak (F�ggel�k 2.); hogy malacot, baromfit lopott a cig�nyokkal (F�ggel�k 3.); hogy egy vajda meg akarta h�zas�tani, ez�rt megsz�k�tt a cig�nyok k�r�b�l (F�ggel�k 4.); hogy megvasaltatta mag�t, �gy csatlakozott egy cig�nykarav�nhoz (F�ggel�k 5.) stb., stb.

    E t�rt�netek igazs�gtartalm�t ma m�r neh�z lenne kider�teni. Egy r�sz�k bizony�ra folkl�r, a Herrmann-mitol�gia k�r�be tartozik. E mitol�gia kialak�t�s�ban � maga is r�szt vett. A Tisz�nt�l cikk�r�ja p�ld�ul azt k�z�lte, hogy „saj�t f�lemmel hallottam t�le a »mi v�ndorl�sunkr�l« besz�lni.” Egy m�sik �js�g�r�nak �gy nyilatkozott: „H�napokig s�toros cig�nyokkal bolyongtam mindenfel�, vel�k �ltem, vel�k laktam �s vel�k egy�tt vittek be a csend�r�k a b�rt�nbe.” �s ne felejts�k el azt a fentebb m�r id�zett, saj�t maga �ltal elmondott t�rt�netet sem, amely szerint els� gy�jt��tj�n, 1886-ban rabruh�ban kereste fel az erd�lyi cig�nyokat. 

http://www.napkut.hu/naput_2006/2006_09/028.htm