//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:


Az erőszakra épített világ akkor hull véres darabokra, amikor a békét örökre biztosítottnak véli. Ennek a világnak nem több hatalomra, erősebb hadseregre, különb harci eszközökre, körmönfontabb diplomáciára van szüksége: ennek a világnak kis jóakaratra, jézusi erőkre van szüksége. Ezt a világot nem kívülről kell széppé tenni cicomás műveltséggel, technikai vívmányokkal: ezt a világot csak belülről lehet széppé tenni: az Isten szellemének, a lelkiségnek kiragyogtatásával.” Ravasz László református püspök


 

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik
szívem. Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító  FORMATSKÁJA 

M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend 

A Genfi Egyház Kátéja 1695 Ennek ismertetője.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.
www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozsvárig

- Fekete Csaba Káté, egyház,tanítás 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


Istvándi 1924-1996 Pápa

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505 - 1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 - 1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

XX. század Történelméhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formátum

 

Teremtésről

„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
 
 
- Hála József : A cigányprofesszor

Hála József A cigányprofesszor

 

Bevezetés. Herrmann Antal (Brassó, 1851. július 30–Szeged, 1926. április 15.), a magyar néprajztudomány jeles személyisége, a Magyar Királyi Polgári Iskola Tanítóképző Intézet (Pedagógium) németnyelv- és irodalomtanára (1883–1920), a kolozsvári, majd a szegedi tudományegyetem néprajzprofesszora (1898–1926), a Magyarországi (1896-tól Magyar) Néprajzi Társaság egyik létrehozója (1889), az első magyarországi néprajzi folyóirat, a III. kötettől a Zugleich Organ für Allgemeine Zigeunerkunde alcímmel megjelenő Ethnologische Mitteilungen aus Ungarn alapító szerkesztője elsősorban folklorista volt. Bejárta egész Magyarországot, különösen Erdélyben vizsgálódott sokat, ahol nemcsak a magyarok (székelyek, hétfalusiak, kalotaszegiek stb.) körében gyűjtött, hanem a románok, szászok, örmények, zsidók és különösen a cigányok népi kultúrája iránt is élénken érdeklődött.

    Sokoldalú néprajzi tevékenységén belül nagy jelentőségűek a cigánysággal kapcsolatos munkálkodásai. A gyűjtések szervezése, a gyűjtés, a feldolgozás, a közreadás és az oktatás terén egyaránt kiemelkedő munkát végzett. Nem véletlenül nevezték kortársai „cigányprofesszornak”, „cigányvajdának”,„országos főcigánynak”, „cigánytudósnak”,„tudós cigánynak”,sőt, „fehér cigánykirálynak”. 

    A CIGÁNYKUTATÁSBAN ELÉRT EREDMÉNYEIT LEGUTÓBB Bódi Zsuzsanna és Joachim S. Hohmann mutatta be.Nem akarván az általuk leírtakat ismételni, a következőkben, hozzájuk csatlakozva, néhol őket kiegészítve Herrmann Antal ez irányú négy évtizedes munkásságának néhány mozzanatát, fejezetét emelem ki.

Az első gyűjtőút. Herrmann Antal első gyűjtőmunkáját a cigányság körében kezdte, mégpedig Liszt Ferenc egyik művének hatására. 

    Liszt 1859-ben francia nyelven könyvet adott ki a magyarországi cigányokról és a cigányzenéről, amely 1861-ben magyar nyelven is megjelent.A világhírű zeneszerző és zeneművész e munkájában „jóhiszeműen a magyar zenét teljeséggel czigány találmánynak törekedett bizonyítani” – írta Pnori Thewrewk Emil. „Kizárólag a cigánybandák hangszeres zenéjét (tehát a verbunkosokat és magyar nótákat) tárgyalja, amelyet szerinte Indiából hoztak magukkal a cigányok, s Magyarországon kedvező fogadtatásra találván, e nép kebelében kivirágoztatták.” E megállapításával „A magyar szellemi élet egyik legnagyobb viharát kavarta fel a múlt (XIX.) század derekán (…).”

    Liszt művének rá gyakorolt hatásáról, egyben cigánykutatásainak megkezdéséről egy helyen így írt Herrmann:

„1886. újév után kezdtem foglalkozni a czigányzenével, illetve a czigányoknak a magyar zenéhez való viszonyával. Láttam, milyen zavaros a külföldi zenetheoretikusoknak ebbeli nézete. Liszt Ferencz, a »hírhedett zenésze a világnak«, a ki zseniális zeneműveivel és tüneményes játékával meghódította a világot a magyar zenének, elméleti munkáiban megtagadta e zenének létezését. (…) Áttanulmányoztam az e témára vonatkozó irodalmat. Nagyon meggyőzők voltak a mi muzsikusaink fejtegetései – magunkra nézve, a kiket nem kellett meggyőzni, de nem a külföldiekre nézve, a kiket nem lehetett meggyőzni. Láttam, hogy egy igen fontos momentum hiányzik a tárgyalásból: az az igazi czigány zene, a mi nem lehet vita tárgya. Eddig csak a hotel vagy a csárda czigányának instrumental zenéjét vették tekintetbe, a mit másnak huz pénzért s nem vonták bele a kutatásba az eredetibb vokálzenét, az éneket, a czigány népdalt, a mit magának dudol kedvtelésből. Hát ezt akartam én kutatásaim tárgyává tenni.”

    1886 nyarán Wlislocki Henrikkel és fiatal sógorával, Heltai Zoltán (Nándor) színésszel és hegedűművésszel indult az első erdélyi gyűjtőútra. Kutatásaikat a Kisfaludy Társaság ajánlólevéllel és némi pénzzel, a Közlekedésügyi Minisztérium pedig a Magyar Államvasutakra érvényes ingyenjeggyel támogatta. Vonattal, illetve sátoros cigányokkal szekérrel és gyalog közlekedtek – inkognitóban, magukat cigánynak kiadva. Herrmann Wlislockitól akkorra már megtanult cigányul, és hogy még „hitelesebb” legyen, egy, az 1885. évi budapesti Országos Általános Kiállítás „fegyencz-pavillonjában” vásárolt rabruhát viselt. Wlislocki időnként külön utakon járt. „Menet közben este az erdőben, a sátortűz körül, sok czigányéneket tanultunk meg. A legelső kedvező alkalommal, aztán feljegyeztük, én a szöveget, sógorom a nótát” – olvashatjuk Herrmann egyik visszaemlékezésében.

    Heltai, az Országos Színészegyesület későbbi tisztviselője, pénztárnoka, irodalmi és színészeti ügynökségének igazgatója nem tudott cigányul, ezért a gyűjtés közben némának tettette magát. Később ő is megtanulta a nyelvet és cigánydal-fordításai is megjelentek.

    Herrmann az 1886-ban gyűjtött dalok egy részét lapjában, az Ethnologische Mitteilungen aus Ungarn-ban, illetve a cigánykutatók nemzetközi társaságának folyóiratában hamarosan közölte.

    Mindig gyűjtött, s ha kellett, rögtönzött. Herrmann az első élmények és eredmények hatására minden alkalmat megragadott, hogy a cigányoktól folklóralkotásokat gyűjtsön. Lelkes turista volt, s kirándulásai alkalmával sem tagadta meg önmagát, ahogy Gaál István írta róla: „Turista kirándulásain magának is és a társaságnak is sok derűs percet szerzett azzal, amikor alkalomadtán a sátoralját anyanyelvén szólítva meg, a dádék és rajkók szertelen csodálkozásának, majd örömének kitörésében gyönyörködött.” Álljon itt néhány példa kirándulásain végzett gyűjtéseiről!

    Az 1889. évi Csobánka környéki turistaútjáról az alábbiakat írta:

    „A faluba visszajövet kissé megállapodtam a czigánykoloniánál. Lakói ugyancsak megörvendettek a czigány szónak, de még inkább a bő aprópénznek. Pár jelentéktelen czigány danát jegyeztem fel; mutatványul közlök itt két apróságot (…).” S közölt két négysoros dalt cigány és magyar nyelven. 
    A Magyarországi Kárpát Egyesület Budapesti Osztályának tagjai 1889. nyár elején Pomáz környékére kirándultak, az Oszolyt akarták megmászni. A kirándulásról a fiatal turistatárs, a későbbi jeles pályatárs, Jankó János a következőket írta:

    „Ezen a díszes fogaton (szőlőszállító kocsin) robogtunk tova; a falu előtt azonban egy csoport cigányt pillantottunk meg; a cigány-professzor nem akart tovább menni, ő azokkal beszélni akar, az alelnök pedig az egész csoportot, amíg a tudós beszélgetett velük cigányul, lefényképezte. (…) A falun keresztül aztán elérkeztünk a Laszkovszky-ligethez (…). A ligetben maga Laszkovszky úr fogadott (…). De hol a mi cigány-tudósunk? Nincs sehol. Le kellett róla mondanunk. A társaság nélküle mászott fel az Oszolyra, a társaságunkba levő hölgy (az alelnök 12 éves kis leánya) volt az első odafönn. A sziklák közt csoportba ültünk, hogy lefényképezzenek, minden készen volt már, csak a napot lestük. De az nem akart előbujni; egyszerre hatalmas dörgés hallatszott; a társaság felugrott, a készüléket hamar összecsomagolta s le a vizes bozóton át rohantunk a vendéglőbe; épen hogy jól megáztunk! Mikor leértünk, már ott várt minket a cigány-professzor; a szemei csillogtak, boldogság sugárzott arcáról, cigányokat fogott s leirt egy cigány mesét.”

    1892-ben Kisfaludy Károly győri szobrának felavatásán vett részt. „Az ünnepélyes banketre nem mentem el. Nem szoktam diszlakomákra járni, de külömben is ethnographiai kóborláson voltam, természetesen nem szalonruhában” – írta erről az utazásáról. A fogadás helyett inkább kiment a cigánytelepre és gyűjtött négy dalt, amelyeket cigány nyelven és magyar fordításban közölt is.

    A XIX. század végére annyira behatóan ismerte a cigányság kultúráját, hogy nem esett zavarba, ha arról bárhol, bármikor, akár rögtönözve beszélnie kellett. Példa erre az alábbi eset.

    Az Erdélyi Kárpát Egyesület 1898. június 12-ére néprajzi műsort szervezett Kolozsváron. „A közönség nagy érdeklődéssel nézett Vikárnak (Vikár Bélnak) a magyar népköltészetről szóló fonográf-mutatványokkal kísérendő előadása elé és egészen megtöltötte a Központi Szálló tágas és ilyen czélra igen alkalmas disztermét, amelyet Nagy Gábor a tudományos czél tekintetéből dijtalanul engedett át.” Azonban Vikár Budapesten lekéste a vonatot, ezért Herrmannak kellett átvenni a szót. Erről így számolt be az Ellenzék című lap tudósítója: „Herrmann a közönségtől bocsánatot és elnézést kér, hogy a Vikár érdekes mutatványai elmaradván, saját, (…) egészen rögtönzött s csak függeléknek szánt előadásával kell betölteni az egész programmot. Ez után egy órai szabad előadásban érdekesen, és behatóan ismertette az erdélyi czigányok népköltészetét.” 

    A Magyar Néprajzi Társaság cigány szakosztálya. Herrmann egy „folklore társulat” alapítására Meltzl Hugó lapjában, az Összehasonlító Irodalomtörténelmi Lapokban név nélkül már 1881-ben javaslatot tett, de a felhívás akkor visszhang nélkül maradt. Azonban a gondolat később is foglalkoztatta őt, és az évtized végén, 1889-ben szinte egy személyben megteremtője lett a Magyarországi Néprajzi Társaságnak, amelyben titkárként (1889–1892, 1896–1906) és alelnökként (1893–1896) tevékenykedett, illetve szerkesztette az egyesület folyóiratát, az Ethnographiát (1891–1892). 
    A József főherceg védnöksége alatt 1889. január 27-én Budapesten megalakult társaságban nyolc nagyobb szakosztályt szerveztek. Az első (Népfajok szerinti szakosztályok) huszonkét kisebb szakosztályra oszlott. „Utóbb – Fiume lakosságára tekintettel – még olasz szakosztály készült alakulni, s így valóban a korabeli Magyarország minden népe és nemzetisége képviseltette magát a zsidóság kivételével, melyről azonban tudvalévő, hogy önmagát nem népcsoportként, hanem felekezetként tartotta számon és e korban a hivatalos álláspont szerint sem minősült nemzetiségnek.” 
    A cigány szakosztály elnöki tisztét József főherceg töltötte be, helyettese Ponori Thewrewk Emil, az előadó pedig Herrmann Antal lett. E szakosztály és tagjainak elismertségét jelzi, hogy a társaság első felolvasó ülésén, 1889. november 16-án József főherceg A czigányokról című előadása hangzott el Ponori Thewrewk Emil tolmácsolásában. Az előadás, amelyről részletesen beszámoltak a korabeli lapok, az Ethnographia I. évfolyamának 1. számában jelent meg. 
    Az említett Ponori Thewrewk Emil klasszika-filológusról, budapesti egyetemi tanárról itt csak annyit, hogy Budenz József mellett ő volt József főherceg Cigány nyelvtanának bírálója 1886-ban, és ő állította össze és szerkesztette a kötet terjedelmes és tartalmas függelékét (Irodalmi kalauz) is. 
    Megemlítjük, hogy számos forrás szerint Herrmannak elévülhetetlen érdemei voltak a könyv megalkotásában. Ha ez így volt, akkor nem értjük, hogy abban köreműködőként miért nem szerepel sehol a neve. Viszont a mű Ponori Thewrewk függeléke nélküli német nyelvű változata az ő fordításában látott napvilágot. 

    A jegenyefürdői „ethnographus telep”. Herrmann nemcsak kutatott, hanem kutatásokat elő is segített, 1890-ben például bérbe vette a kalotaszegi Jegenyefürdőt azzal a céllal, hogy a „magyar szellemi munkásoknak” olcsó és jó pihenő- és nem utolsósorban kutatóhelyet biztosítson. Az „ethnographus telepen” kétéves fennállása alatt számos neves kutató fordult meg, akik közül többen fontos dolgozatokkal járultak hozzá Kalotaszeg megismeréséhez. Az ő meghívására ment Kalotaszegre Jankó János is, aki három hónapos gyűjtőmunkájára alapozva megírta az első magyar néprajzi tájmonográfiát. 
    A Jegenyefürdőn időző (pihenő és kutató) tudós társaság egyik „oszlopos tagja” Herrmann barátja, a másik „cigánytudós”, Wlislocki Henrik volt, aki ott a fürdőigazgatóság titkáraként és könyvtárosként is tevékenykedett. Jankó János írta róla:

    „A fürdőn tanyázik tudós remeteségében dr. Wlislocki Henrik, az a másik cigánytudós, ki könyvet írt a cigányok jóslásairól és kártyavetéséről. Ismeri és szereti az egész vidék minden cigánya, hiszen jobban érti az ő nyelvüket, mint ők maguk. Csodálatos ember, rengeteg szorgalmu, reggeltől estig nem mozdul ki magányából, dolgozik folyton, s ha kint van, csak a nép közt jár-kel, gyüjt dalokat, meséket, szerelmi varázslásokat és népszokásokat.”

    Egy másik cikkben a következőket olvashatjuk:

    „Herrmann Jegenyén tartotta jeles dolgozótársát, dr. Wlislocki Henriket, ki ottan 2 ˝ évi időzése alatt igen számos tudományos czikken kívül 8 nagy néprajzi munkát írt és adott ki, mindegyiket Jegenyéről keltezve, melyek az eddig ismeretlen helyet híressé tették a nemzetközi etnografiai irodalomban (…).” 
    S persze Jegenyefürdőn Herrmann Antal sem csak a vendégeivel foglalkozott, hanem gyűjtéssel is. Az ott és a környéken feljegyzett cigány népdalokat és meséket a Kalotaszeg című lapban közölte. 
    Herrmann Jegenyefürdőn a vendégeivel ünnepelte meg negyvenedik születésnapját, amely egy korabeli tudósító szerint a következőképpen zajlott le: 
    „A Jul. 30-án Herrmann tanár 40. születésnapjának tiszteletére tiltakozó körmenetet rendeztek. Majd meg az ünnepeltet pódiumra ültették és üdvözlések, karének, szónoklatok közt leleplezték. A deputácziók koszorukat raktak lábaihoz, a végén pedig nagy diszmurira gyülekeztek.” 
    Erre az alkalomra Wlislocki Henrik verset írt, amely cigány és magyar nyelven a Jegenyefürdő Értesítője 1891. 5. számában jelent meg az alábbi lábjegyzettel: „Póthang a Herrmann-ünnepélyhez.”     A vers így hangzik:

Romengo thagar hin kate; 
Stárvárdes bersá hin leszke; 
Ker, oh gule devla lesz 
Barvalesz te bachtalesz! 
But romenge but’ the del 
But chal szake te pijel! 

Itt lakik a czigány vajda; 
Ma van születése napja; 
Jó Istenem, oh adjad, 
Legyen mindig boldog, gazdag! 
Czigányokhoz jó maradjon, 
Nekik enni-inni adjon.

    1890–1891-ben Jegenyefürdőn Eötvös Albert nagyalmási cigányprímás „derék bandájával” húzta a „talp alá meg a tiszta czelnai borhoz valót”. A cigány zenészt Jankó János így jellemezte:

    „Bánkódó és nem bánkódó szerelmesek és szerelemteleneké itt az élet. A főszerelmes szerepét azonban a cigánybanda primása, Berci játsza; ő szerelmes abba az arcképbe, melyet mindig a szivén hordoz, ezenkivűl a nyesze-nyuszájába, no meg a fürdő minden hölgyvendégébe, kikkel azonban ezt csak a legkellemesebb módon, zene által érezteti.”

    Eötvös Albert, nyilván Herrmann hatására, egy nagyalmási karácsonyi éneket közölt a Kalotaszegben, a zenekarának tagjairól írt dalait pedig ugyanabban a lapban a „főnöke” tette közzé.

    A néprajztudós és a cigányprímás jó kapcsolatára bizonyíték az az 1890 és 1907 között Herrmannhoz írt tizenegy Eötvös-levél, amelyek a professzor hagyatékában maradtak fenn. A cigány sorokat is gyakran tartalmazó magyar, illetve cigány nyelvű levelekből, amelyekben Herrmann többször „nagyságos principális uram”-nak szólíttatik, egyebek mellett az alábbiak derülnek ki. Kérte a tudós közbenjárását, hogy megszületendő gyermekének József főherceg legyen a keresztapja (ez nem sikerült). A millenniumi ünnepségeken Budapesten akart zenélni a bandájával, ez ügyben jótevője tanácsát kéri, valamint segítségét ahhoz, hogy fia tovább tanulhasson Kolozsváron. A levelekből kiviláglik az is, hogy a cigányprímás dalokat és meséket gyűjtött Herrmann számára. Hagyatékában Eötvös Albert cigány nyelvű lejegyzésében 59 dal és két mese található.

    Egyetemi előadásai a cigányokról. Herrmann Antal a kolozsvári egyetemen próbaelőadását 1898. január 31-én, bevezető előadását pedig március 8-án tartotta meg. Gaál György szerint valószínűsíthető, hogy a néprajz bevezetése, esetleg Herrmann habilitációja érdekében is a Ferenc József Tudományegyetemen 1897. július 6-án díszdoktorrá avatott József főherceg tett lépéseket. Ez csak feltételezés, azt azonban bizonyosan tudjuk, hogy a magyar néprajz első katedrájának megszületését és első magántanárának európai viszonylatban is jelentősnek mondható kinevezését nagy részben – talán teljes mértékben – az Erdélyi Kárpát Egyesületnek köszönhetjük. 

    Herrmann Kolozsváron és később Szegeden 1898 és 1926 között összesen 123 kurzust hirdetett meg. Már az első kurzus címe A cigányokról volt (1897/1898. II. félév). Róluk bizonyára más előadásaiban (például Néprajzi szemelvények, Erdély néprajzi áttekintése) is beszélt, az alábbiak pedig címeikkel is utalnak tartalmukra: Az erdélyi cigányok néprajza (1903/1904. I. fé.), A cigányok néprajza (1903/1904. II. fé.; 1904/1905. I. fé.); Cigány szövegek olvasása – főleg néprajzi szempontból (1904/1905. I-II. fé.); A cigány népköltésről (1905/1906. I. fé.); Az erdélyi cigányok népköltése (1905/1906. II. fé.); Az erdélyi cigányokról (1907/1908. I. fé.); A cigányügy rendezése néprajzi szempontból (1908/1909. II. fé., 1909/1910. I-II. fé.); A cigányügy rendezésének néprajzi vonatkozásai (1911/1912. I. fé.); A magyarországi cigányok demográfiája, A cigány népköltésről és zenéről (1911/1912. II. fé.); A hazai cigány tárgyú irodalom kritikája (1912/1913. I. fé.); A cigányok vallása (1913/1914. II. fé.); A cigányügy rendezésének etnikus vonatkozásai (1917/1918. II. fé.); A cigányrendezés kulturális feladatai (1918/1919. I. fé.); A cigány élet a cigány népköltészetben (1922/1923. II. fé.); A cigány élet a cigány népköltészetben (1922/1923. II. fé.); A cigányok élete, nyelve, költészete és zenéje (1923/1924. I-II. fé., 1924/1925. I. fé.); A cigányok néprajza (1924/1925. II. fé.); A cigányok népköltése (nyelvmutatványokkal) (1925/1926. I–II. fé.).

    Műveinek bibliográfiája. Herrmann Antal publikációinak száma több ezerre tehető. A mennyiséget pontosan nem tudjuk, mert műveinek teljességre törekvő bibliográfiája még nem készült el. Több tudományszak hasznára válna, ha ezt a nagy munkát valaki elvégezné.

    A cigányokkal kapcsolatos írásainak (önálló kiadványok, tanulmányok, cikkek, folklórközlések, könyvismertetések stb.) jegyzékét Bódi Zsuzsannának köszönhetjük. A „korántsem teljes” „válogatás” az eddigi legteljesebb lista Herrmann ilyen tárgyú műveiről (az utánközlésekkel együtt 125 számozott és három számozatlan, összesen 128 tétel az 1886 és 1915 közötti időszakból). Amikor Bódi Zsuzsanna e munkát végezte, rendelkezésére bocsátottam az általam összegyűjtött bibliográfiai adatokat. Azóta újabb tizenegy cikket találtam, és most megragadom az alkalmat, hogy ezekkel kiegészítsem a bibliográfiát. 
    A tizenegy közül Herrmann kettő alá az általa gyakran használt Nonquis álnevet írta. Az egyikből többek között kiderül, hogy A Pallas nagy lexikona IV. kötetének külön mellékletében megjelent A cigányok népköltészete és zenéje című rész szerzőjéül tévedésből tüntették fel az ő nevét, ezt valójában Wlislocki Henrik írta. E helyreigazítást a jövőben a kutatóknak figyelembe kell venniük. 
    A másik írás József főhercegről szól és a magyar nyelvű változattal egy időben megjelent a hazánkból elszármazott Felbermann Lajos által szerkesztett Life című angol hetilapban is.

    Ha valaki majd vállalja a további bibliográfiai adatgyűjtést, annak a különféle lapokban Nonquis aláírással megjelent cikkeket is figyelembe kell vennie. Csak óvatosnak kell lenne, mert ezt az írói álnevet Nyizsnyay (Nyizsnyánszky) Iván, szépirodalmi és egyházi írásokat, valamint műfordításokat publikáló római katolikus teológiai tanár is használta.

    Felesége és fia a cigányokról. Herrmann Antal huszonnégy éves korában vette feleségül Heller Júliát, akivel annak 1921-ben bekövetkezett haláláig boldog házasságban élt. Négy gyermekük született: Júlia, Irén, Antal és Károly. 1923-ban újra megnősült, házasságot kötött a nálánál harminchat évvel fiatalabb Cs. Jósa Aranka polgári iskolai tanárnővel. Mindkét feleségének jelentek meg publikációi.

    Heller Júliának több cikke látott napvilágot különféle lapokban, köztük egy cigánymese-közlés a Kalotaszegben. E mesét minden bizonnyal férje hatására, jegenyefürdői nyaralása idején gyűjtötte.

    Egyik fiának, ifj. Herrmann Antal tanárnak könyvei, versei és műfordításai jelentek meg. Cigány vonatkozású írásai közül A cigányok mint állatmérgezők címűt ismerjük. A Temes megyei cigányokról szóló kis füzetnek is ő volt a szerzője, nem édesapja, amint ez az Országos Széchényi Könyvtár katalógusában és néhány bibliográfiában tévesen szerepel. E tévedésre ezúton hívom fel a figyelmet.

    Anekdoták, történetek. A Herrmannról fennmaradt anekdoták és történetek közül több a cigányok társaságában történt kalandjairól szól: például hogy gyűjtés közben cigány származású katonaszökevénynek adta ki magát; hogy eltűnt és hosszú idő múlva került elő egy elfogott cigánykaraván tagjaként (Függelék 1.); hogy malacot vásárolt s mint lopott zsákmányt vitte a cigányoknak (Függelék 2.); hogy malacot, baromfit lopott a cigányokkal (Függelék 3.); hogy egy vajda meg akarta házasítani, ezért megszökött a cigányok köréből (Függelék 4.); hogy megvasaltatta magát, úgy csatlakozott egy cigánykaravánhoz (Függelék 5.) stb., stb.

    E történetek igazságtartalmát ma már nehéz lenne kideríteni. Egy részük bizonyára folklór, a Herrmann-mitológia körébe tartozik. E mitológia kialakításában ő maga is részt vett. A Tiszántúl cikkírója például azt közölte, hogy „saját fülemmel hallottam tőle a »mi vándorlásunkról« beszélni.” Egy másik újságírónak így nyilatkozott: „Hónapokig sátoros cigányokkal bolyongtam mindenfelé, velük éltem, velük laktam és velük együtt vittek be a csendőrök a börtönbe.” És ne felejtsük el azt a fentebb már idézett, saját maga által elmondott történetet sem, amely szerint első gyűjtőútján, 1886-ban rabruhában kereste fel az erdélyi cigányokat. 

http://www.napkut.hu/naput_2006/2006_09/028.htm

 

Szabolcska Mihály
Uram, maradj velünk!

          

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912 - 1988 - 2019
31 éve halt meg

 
Garai Gábor Jókedvet adj

Garai Gábor: Jókedvet adj

                  ennyi kell, semmi más

   Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
   A többivel megbirkózom magam.
   Akkor a többi nem is érdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
   nem kell más, csak ez az egy oltalom,
   még magányom kiváltsága se kell,
   sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
   ha jókedvemből, önként tehetem;
   s fölszabadít újra a fegyelem,
   ha értelmét tudom és vállalom,
   s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdődő és folytatódó bolond
   kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
   ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963-2019
56 éve halt meg

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999 - 20 éve halt meg

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta nekünk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segítsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkán szerettük,

   Kikért szálltunk hősen, együtt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelkünknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformán raktuk a szépet

   Barátnak és ellenségnek,

   Mert muszáj.

 

   Egyformán s mindig csalódtunk,

   De hát ez már a mi dolgunk

   S jól van ez.

 

   S szebb dolog így meg nem halni

   S kínoztatván is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

WEÖRES SÁNDOR

A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát. 

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

Diplomás asztrológustól: A nyárra való tekintettel. Horoszkóp + 3 éves elõrejelzés 2000 Ft. a konzultáció ingyenes!Katt!    *****    Szeretted a Trónok Harcát? Ha Westeros lenyûgözött, akkor Aneliath sem okozhat csalódást - Csatlakozz! FRPG    *****    Unalmas a nyár? Szeretnél kikapcsolódni? Az írás a véredben van? Szeretnéd kiélni a vágyaidat? - CSATLAKOZZ - FRPG    *****    SZEREPJÁTÉK - Te ki leszel ebben a csavaros, mágiával, intrikával és hataloméhséggel fûszerezett olvasztótégelyben?    *****    A te szavazatodra is szükség van, kérlek szavazz a családi napos pályázatunkra. A fõoldalról a szövegre klikkelve...!    *****    A nyárra való tekintettel óriási akciót indítok.Születési horoszkóp + 3 éves elõrejelzés 2000 Ft.A konzultáció ingyenes!    *****    Ha diplomás asztrológustól szeretnél horoszkópot + 3 éves elõrejelzést,rendeld meg.Most minden megrendelés csak 2000 Ft    *****    "Eljött értünk a végzet, s keze nyomán milliók hulltak élettelenül a porba. Félelem bûze áradt szét." - SZEREPJÁTÉK    *****    "Néha a legrosszabb befejezések egyáltalán nem is befejezések." - Vámpírnaplók FRPG    *****    Szerepjáték &#8211; Csatlakozz közénk, és részese Te is a kalandoknak - FRPG    *****    Egy igazi hõs sem tudja magáról, hogy hõs. - Egy igazi hõs sem tudja magáról, hogy hõs.    *****    A horoszkóp a lélek tükre, most nagyon kedvezõ nyári lehetõség, akcióra van lehetõséged, használd ki. Várlak az oldalon!    *****    BOOKISLAND - könyvajánlók, ahol a könyvek életre kelnek - BOOKISLAND    *****    Megnyitottunk. Magyarország jelenleg talán egyetlen rajongói oldala a népszerû Holnap Legendái sorozatról. Nézz be.    *****    ANELIATH - egy középkori világ - fórumos szerepjáték    *****    ANELIATH - varázslat és sárkányvér - szerepjáték - ANELIATH - varázslat és sárkányvér - szerepjáték    *****    &#9819; ANELIATH &#9737; varázslat és sárkányvér - szerepjáték - &#9819; ANELIATH &#9737; varázslat és sárkányvér - szerepjáték    *****    DIGIMON DIGITAL Monsters a digimonok rád várnak, kattints látogass meg minket!!!! A legjobb a íme a világon!    *****    >> Nézz be a "THE 100" (A visszatérõk) címû sorozattal foglalkozó lapra! Információk, érdekességek, interjúk, képek! <<    *****    A horoszkóp olyan lehetõségeket mutat,amire nem is gondoltál,a konzultáció során mindenre választ kapsz teljesen ingyen!