Járóka Lívia

Hatvan javaslat a romák valós integrációja érdekében

I. Általános

1.A mélyszegénységet ne kezeljük romaügyként! - A kb. háromnegyed milliós leszakadó rétegből mintegy 250-300 ezer ember roma és megfordítva: a hét-nyolcszázezresre becsült cigányságból becslések szerint hasonlóképpen 250-300 ezren élnek mélyszegénységben.

2.Ne etnicizáljuk a szociális problémákat! - Meg kell különböztetni a roma és nem-roma ügyeket, azaz a romákat sújtó kirekesztettséget nem kell szükségszerűen és minden esetben elkülönített kérdésként kezelni. Aromák oktatási, foglalkoztatási és egészségügyi szempontjait az általános szociál- és gazdaságpolitikai tervezésben kell megjeleníteni, hiszen a mélyszegénységben élők (ahol a roma lakosság jelentősen felülreprezentált) problémái faji hovatartozásuktól függetlenül rendkívül hasonlóak az összes vonatkozó területen.

3.Gazdasági szükségszerűség! - Aromák társadalmi befogadása nem csupán erkölcsi kötelesség, hanem gazdasági szükségszerűség is, és a romák teljes körű integrációja nem valamiféle jótékonykodás miatt elengedhetetlen, hanem egyben az ország jól felfogott pénzügyi érdeke. Amintegy 750-800 ezer főre becsült cigányság alkotja Magyarország legnagyobb számú és legdinamikusabban növekvő kisebbségét. Miközben a többségi társadalom rohamosan öregszik, a romák aránya gyorsan nő, és egyes előrejelzések szerint Magyarországon az aktív korú roma népesség aránya 2050-re magasabb lesz, mint a nem romáké. Aroma közösségek sikeres gazdasági-társadalmi integrációja ezért hazánk jövőjének egyik kulcskérdése.

4.Partnerséget, nem paternalizmust! - Aromák valós integrációja érdekében fel kell hagyni a szocialistákra jellemző paternalisztikus és etatista szemléletmóddal, valamint a liberálisokra jellemző, etnospecifikus megoldási kísérletekkel egyaránt, főként mivel az elmúlt húsz évben egyik sem párosult valós politikai akarattal, szakmai hozzáértéssel és megfelelő pénzügyi feltételekkel. Aszocialista-liberális kormányok csupán a választások előtt kezdtek „osztogatni", illetve valós cselekvés nélküli látványos médiapolitizálást folytattak, miközben a romák társadalmi helyzete egyre romlott.

5.
Paradigmaváltást! - Az elmúlt években bekövetkezett Európában egy paradigmaváltás, melynek során az antidiszkriminációs és emberi jogi megközelítésről a gazdasági és pénzügyi érvek irányába tolódott el a hangsúly, valamint egy jelentős pozitív irányú szemléletváltás is megfigyelhető az európai politikában: öt évvel ezelőtt csaknem elképzelhetetlennek tűnt az a figyelem, amelyet ma már az uniós politika fő áramlata szentel a romák helyzetének.

II. Oktatás

Jövedelmező befektetés - Az a befektetés, amely ahhoz szükséges, hogy egy roma gyerek elvégezze a középiskolát, bőségesen megtérül a nemzeti költségvetéshez való későbbi hozzájárulásai révén. Bár a befektetés önmagában nem jelent garanciát a jövőbeni sikerre, már a 20%-os sikerarány, azaz csupán minden ötödik gyerek is képes ellensúlyozni a másik négy sikertelenségét. Ahogyan a romák egyre termelékenyebbé válnak és csökken az őket sújtó szegénység, úgy ők maguk is inkább a társadalom hozzájáruló tagjaivá válnak, ahelyett, hogy a köztámogatások kedvezményezettei maradnának. Amegnövekedett hozzájárulások és a közpénzekből kifizetett támogatások csökkenése pedig együttesen nettó hasznot jelent a nemzeti költségvetés számára.

Döntő a korai fejlesztés - Főleg olyan gyermekek esetében, akiket az otthoni környezetük kevéssé ösztönöz a tanulásra, az egész életútra kihatóan döntő jelentőségű az óvodai előkészítés.

Bár egy-egy bölcsődei férőhely kialakítása és fenntartása igen költséges, a szükséges nettó ráfordítás jóval alacsonyabb az otthon maradó anyáknak nyújtandó támogatások és a munkavégzés elmaradása folytán kieső adóbevételek hiányának összegénél.

Streaming igen, szegregáció nem - Atisztán etnikai alapú elkülönítés ellentétben áll az Alkotmánnyal és az uniós joggal egyaránt, ezért az ellen a leghatározottabban fel kell lépni. Másrészről a tanulók fejlettség, intelligencia vagy képesség szerinti homogenizálása, szétválasztása (angolul streaming) nem emberi jogi, hanem pedagógiai szakkérdés.

Romáknak jobb, a többieknek nem rosszabb - Kézdi Gábor és Surányi Éva 2008-ban publikált kutatásukban kimutatták, hogy a megfelelő pedagógiai támogatással kísért integrált oktatás a roma tanulók teljesítményét javítja, a nem roma tanulók teljesítményét pedig nem rontja. Az integrált osztályokban javul a hátrányos helyzetű tanulók szocializációja, hiszen a gyerekek legalább annyit tanulnak egymástól, mint a pedagógusoktól, ám az elkülönítés ezt a csatornát elzárja.

Korai fejlesztés

6.A védőnői szolgálatot teljes körűvé kell tenni, a forráshiányt orvosolni, az érintett önkormányzatokat pedig rá kell szorítani a törvényi előírások betartására, számon kell kérni a szolgáltatási kötelezettséget.

7.Meg kell erősíteni a gyermeksegítő szakmák (védőnő, gyermekorvos, dada, óvónő stb.) megbecsülését és társadalmi (anyagi) elismerését, például:

- a védőnői képesítéssel rendelkezőknek a nehezebb munkát megfelelően kompenzáló béreket kell felkínálni;

- közlekedési támogatást kell nyújtani a nagy területeken fekvő körzetekben dolgozó védőnők számára.

8.Az óvodát hároméves kortól elérhetővé, négyéves kortól pedig kötelezővé kell tenni (az esetlegesen hiányzó szülői szándékot pótolva).

9.A kiugró különbségek mérséklésére kis létszámú preventív csoportokat lehet létrehozni (vagy a nagycsoportban, vagy önállóan), amelyek többletidőt biztosítanak a gyermekek számára az alapkészségek és kulcskompetenciák elsajátítására.

10.Az óvoda nélkül működő településeken óvodát kell létesíteni, ahol pedig férőhelyhiány van, ott bővíteni kell azok számát.

Általános iskola

11.A preventív csoportoknak az általános iskolában, ötödik, hatodik osztályban is van haszna: a tanulók előzetesen feldolgozhatják a tananyagot, annak „normál" menetben való meghallgatása előtt, így megkönnyítve annak feldolgozását.

12.Felül kell vizsgálni a rugalmas beiskolázás rendszerét, mivel az intézményeket arra ösztönzi, hogy egyrészt iskolaérett gyerekek maradjanak az óvodában (minél többen legyenek), másrészt érdekeltek abban, hogy a problémás gyermekeket fogyatékossá minősítsék, amely megengedhetetlen.

13.Jutalmazni kell azokat az oktatási intézményeket, amelyekből középfokú oktatási intézménybe nyernek felvételt kiemelkedő mértékben a hátrányos helyzetű tanulók, illetve hasonló arányban jutnak el az érettségi bizonyítványig.

Középfokú oktatás

14.A szakiskoláknak és fenntartóiknak felelősséget kell vállalniuk, hogy ne váljanak az általános iskola után perspektíva nélkül maradó, „csökkent értékű" tanulók gyűjtőhelyeivé.

15.Az érettségit adó középiskolában továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók alanyi jogon kapjanak ösztöndíjat.

16.Az Oktatási Minisztérium hozzon létre tehetséggondozó, a társadalmi innovációt és mobilitást segítő közalapítványokat, a meglévőket pedig részesítse kiemelt támogatásban.

Felsőoktatás és a roma értelmiség szerepe

17.Olyan támogatási eszközöket (ösztöndíj, mentori támogatás stb.) kell bevezetni a roma fiatalok számára, amelyek arra ösztönzik őket, hogy egyrészt érettségi vizsgát tegyenek, másrészt felsőoktatási intézménybe iratkozzanak be. Olyan ösztönzők bevezetését is meg kell fontolni, amelyek révén javítható lenne a romák felsőoktatásban való részvételének és képesítésének aránya.

18.Új típusú ösztöndíjprogramokat kell kidolgozni a roma hallgatók legmagasabb szintű oktatásának elősegítése céljából annak érdekében, hogy kinevelődhessen a roma civil társadalom vezetőinek új generációja.

19.Meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a roma értelmiségiek ne csupán a megélhetés eszközét keressék és lássák a közösség javára végzett munkában, hanem kialakuljon bennük egy olyan hivatástudat, amely által a határon túli magyarság körében évtizedes hagyományokkal bíró „népszolgálat" révén:

- szaktudásuknak, ismeretanyaguknak és tapasztalataiknak megfelelően segítik és gazdagítják saját közösségeik életét;

- példaképként szolgálnak közösségeik számára, megosztják tapasztalataikat és megmutatják a társadalmi felemelkedés, boldogulás lehetőségeit;

a felnövekvő nemzedékeket képzik, útjukat egyengetik és felkészítik őket a modern társadalom keltette új kihívásokra, valamint;

- vezető szerepet vállalnak a lehető legtöbb területen, különösképpen a közéletben; nem feltétlenül politikusként, hanem szervezőként, tanárként, vállalkozóként, illetve bármilyen egyéb módon.

Az integrált oktatás dilemmái

20.Egyedi esetekben a családi hátrányok iskolai leképeződései (túlkorosság, agresszivitás), a beilleszkedési zavarok elfogadható alapjai lehetnek az egyéni elkülönítésnek, azaz a problémás tanuló egyéni felmentésének a rendszeres óralátogatási kötelezettség alól, hiszen az ezekből fakadó hátrányok nem terhelhetők a többi tanulóra. Az iskolának és fenntartójának azonban minden esetben gondoskodnia kell arról, hogy a tanuló számára más úton biztosíthassák az iskola elvégzését, a boldogulás és szakmaszerzés alapját.

21. A magántanulóvá nyilvánítást minden esetben hivatalosan rögzíteni kell

22.Az iskolai elvándorlást nem szabad tiltani, de szükséges azt csökkenteni. Például azáltal, hogy a körzeten kívüli iskolába járás többletköltségeit a családnak kell viselnie, míg a központi támogatásokat a körzeti iskolába járók igényelhetik. 23.Differenciált bérezés révén el kell ismerni azt a pedagógiai többletteljesítményt, amely a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatásához szükséges.

III. Foglalkoztatás

Tarthatatlan helyzet - Aroma közösségek túlnyomó többségét elfogadhatatlan mértékű átlagos munkanélküliség sújtja: a tartósan munkanélküliek aránya Magyarország egyes területein eléri a 70%-ot. Bár a foglalkoztatáspolitikai tervek jelentős részében hangsúlyos helyet foglal el a romák foglalkoztatásának bővítése, a rosszul kivitelezett vagy elmaradt programok nem bizonyultak sikeresnek a romák munkaerő-piaci integrációjának tekintetében, amely pedig az egész társadalom érdeke lenne.

Történelmi determináció - Aromák alacsony foglalkoztatásának kulcstényezője az alacsony iskolázottság. Aképzetlenségen túl azonban még számos egyéb tényező determinálja a magas munkanélküliséget:

a) hátrányok - a magyar cigányság nagy része „halálra ítélt" aprófalvas területeken lakik;

b) kirekesztés - az etnikai hovatartozással összefüggő hátrányos megkülönböztetés, faji diszkrimináció;

c) a szocialista gazdasági struktúra összeomlása - a tervgazdálkodás kiemelt ágazatai (építőipar, bányászat, nehézipar) tönkrementek, a hagyományosan nagy számú roma munkaerőt foglalkoztató területek megszűntek;

d) új típusú munkaerő-kereslet - az új, piaci vállalkozások a szakképzett, magasan kvalifikált munkaerő iránt mutatnak igényt;

e) önfoglalkoztatási akadályok - a megfelelő tőke, a vállalkozási készségek és know-how hiánya jelentősen nehezítik a roma vállalkozások indítását;

f) szegénységi csapda - a jelenlegi rendszerben a családi összjövedelem maximalizálásának igénye az otthon maradásban tesz sokakat érdekeltté, mivel a szociálpolitikai támogatások bizonyos esetekben meghaladhatják az adott körülmények között elérhető munkajövedelem mértékét.

24.A szociális segélyben részesülők, illetve a foglalkoztatáspolitikai eszközökkel támogatottak körét külön kell választani.

25.Fel kell lépni a munkáltató részéről tapasztalható hátrányos megkülönböztetés minden formája ellen, a hátrányos helyzetű csoportok és kiemelten a romák foglalkoztatottságának növelése érdekében.

26.Olyan összetett foglalkoztatási és szociális ellátó rendszert kell kialakítani, amely elsősorban az aktivitást ösztönzi és egyidejűleg képes kezelni a munkanélküliségből és a szociális helyzetből fakadó hátrányokat.

27.Adókedvezményeket és ösztönzőket kell biztosítani annak a munkáltatónak, amely romáknak biztosít elhelyezkedési lehetőséget (ez nem tekinthető etnikai „címkézésnek", mivel a diszkriminációt ellensúlyozza).

28.Az adórendszer átalakítása során célzottan csökkenteni kell a munkát terhelő adókat és járulékokat, a munkavállalás előmozdításának szempontjait figyelembe véve.

29.Kiemelt támogatásban kell részesíteni a kis- és középvállalkozásokat, illetve a mikrovállalkozásokat, amelyek a munkavállalók csaknem háromnegyedét foglalkoztatják, abból a célból, hogy foglalkoztatási potenciáljukat ne veszítsék el, illetve növeljék.

30.A hátrányos helyzetűeket foglalkoztató munkáltatók járulékfizetési kötelezettségét csökkenteni kell.

31.A vállalkozásokat anyagilag is érdekeltté kell tenni több roma foglalkoztatásában. Ezért párhuzamosan, olyan szabályozó eszközöket kell kidolgozni, amelyek versenyelőnyhöz juttatják a jelentős arányban hátrányos helyzetű munkavállalókat alkalmazó profitérdekelt cégeket, például hitelpolitikai eszközök vagy akár a közbeszerzési törvény módosítása révén.

32.A megyei és kistérségi területfejlesztési szervezetek, helyi önkormányzatok, munkaügyi központok és érintett alapítványok bevonásával vállalkozási inkubátor-rendszert kell kialakítani, vállalkozási oktatók alkalmazásával egyidejűleg.

33.Mindenki számára lehetőséget kell biztosítani az élethosszig tartó tanulásban való részvételre, a jobb munkaerő-piaci esélyek érdekében.

34.Megbízható, etnikai bontásban gyűjtött statisztikai adatokra van szükség a rendelkezésre álló negatív, azaz a munkanélküliségre vonatkozók helyett. Aszakpolitikai tervezés során azonban nagyobb segítséget nyújtana a különböző végzettségű és korú romák alkalmazóinak ágazati, tulajdonosi és egyéb megoszlásának, valamint annak ismerete, hogy milyen kritériumok tesznek bizonyos vállalkozásokat képessé arra, hogy a roma munkaerőt felszívják és megtartsák.

35.Az oktatási rendszernek hatékonyabban kell biztosítania az olyan készségek és képességek elsajátítását, amely iránt a munkaerőpiacon valós kereslet mutatkozik.

36.Olyan rendszert kell kialakítani, amely a társadalom legalsóbb rétegei és leginkább leszakadó területei számára is elérhetővé és megismerhetővé teszi a leglényegesebb pályázatokat, különös tekintettel a munkahelyteremtő, szociális, közösségszervező, oktatásszervező és esélyegyenlőségi pályázati programokra.

37.Lehetőséget kell biztosítani a segélyből élők és rászorulók számára, hogy kamatmentes gyorskölcsönhöz juthassanak olyan elkülönített pénzalapból, amelyet legalább részben a központi költségvetés finanszíroz. 38.Ki kell dolgozni annak törvényi szabályozását, hogy a mikrohitelezés elérhetővé váljon a „nem bankképesek", azaz olyan személyek számára is, akiknek a magasnak ítélt kockázat, a kis árrés és a nem teljesítés veszélye miatt a hagyományos bankszektor nem nyújt hitelt.

39.Ki kell terjeszteni a mikrohitelt nyújtók körét, így meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy mikrohitelt ne csak banki engedéllyel rendelkező szervezet nyújthasson. Ecélból érdemes megfontolni például a banki kölcsönök mikrohitel nyújtása céljából történő továbbkölcsönzését, illetve csökkenteni a hitelintézetekre nehezedő adminisztratív terheket.

40.Biztosítani kell a hitelfelvevők és különösen a mikrovál-lalkozások alapítói számára a legszélesebb körű üzleti támogató szolgáltatásokhoz való hozzáférést, ideértve a képzést, tanácsadást, pénzügyi oktatást stb.

41.Létre kell hozni a családi csődbiztos intézményét (kereszténydemokrata kezdeményezés), melynek értelmében a fizetésképtelenné vált családok védelmére csődbiztost rendelhetne ki a bíróság. Az állami segítségnyújtás mindenképpen jövedelmezőbb a nemzetgazdaság számára is, mint ha a családok elszegényednek és talán véglegesen kiesnek a munkaerőpiacról. 42.Központi költségvetésből finanszírozott, szociális alapszolgáltatásként ellátott falu- és tanyagondnoki rendszert kell kiépíteni a hátrányos helyzetű, intézmény- és szolgáltatáshiányos településeken, az aprófalvakban és tanyai térségekben.

43.Fejleszteni kell a közlekedési infrastruktúrát a munkaerő területi mobilitásának segítésére.

IV. Telepfelszámolás és egészségügy

44.A nyomortelepeken élők száma rohamosan csökkent az elmúlt években, így ésszerű nem teljes egészében megszüntetni a telepeket, hanem részben felújítások és közművesítés révén fejleszteni azokat, az elkülönítés mértékét csökkenteni.

45.A nyomortelepek megszüntetését és/vagy fejlesztését a hatóságok és a helyi önkormányzatok együttesen kell, hogy véghezvigyék, a romák lakhatásának megfelelő biztosításával és az érintettek emberi jogainak maradéktalan tiszteletben tartásával.

46.Mindenki számára elérhetővé kell tenni a megelőző szűréseket és rehabilitációs kezeléseket.

47.Az egészségügyi intézményeknek kötelező és közérthető tájékoztatást kell nyújtaniuk a betegek jogairól.

48.Az egészségügyben tapasztalható mindennapos, túlnyomórészt a nőket sújtó diszkriminatív eljárásokat meg kell szüntetni. Ki kell vizsgálni például az olyan jogsértéseket, mint például a roma anyák elkülönítése a szülészeti osztályokon.

V. Komplex fejlesztés és krízistérkép

Halálra ítélt régiók - Azok a térségek, ahol a legsúlyosabb társadalmi és gazdasági hátrányok koncentrálódnak, komoly problémát jelentenek a társadalom egésze számára: a leszakadó területek szegényeiből minduntalan újra feltöltődik a segélyre szoruló nagyvárosi népesség, gyarapítja az önkényes lakásfoglalók, a hajléktalanok, az alkalmi munkások, a koldusok népes táborát, és bővítve újratermeli az egész társadalmat érintő szociális és gazdasági feszültségeket. A posták bezárása, a vasúti és autóbusz-közlekedés csökkentése vagy megszüntetése gyakorlatilag halálra ítél bizonyos apró-falvakat: a hátrányos helyzetű romáknak több mint a fele ilyen kistelepüléseken él.

Földrajzilag koncentrálódó nyomor – A mélyszegénység földrajzilag koncentrálódik az országban: a legkülönbözőbb hátrányokat (alacsony iskolai végzettség, munkanélküliség, várható életkor stb.) felmérő kutatások rendre egymást fedő szegénységtérképeket rajzolnak ki. Ilyen összefüggő területek kialakulását követhetjük nyomon a Csereháton és az Ormánságban, és kialakulófélben van többfelé az ország északkeleti és déli peremén, ahol az aprófalvakban élő lakosság csapdahelyzetbe, sőt nyomorspirálba került. Az ilyen térségekben koncentrálódó népesség esetében akár a jelenlegi, borzalmas életminőség szinten tartása is rengeteg pénzt emészt fel, a helyzet megoldatlansága pedig hosszú távon megbéníthatja a költségvetést és beláthatatlan feszültségeket okozhat.

„Láthatatlan" kistérségek – A hátrányos helyzetű kistérségek fejlesztésére elkülönített források, amelyek felhasználásáról az adott kistérségek vagy azok társulásai dönthetnek, európai szinten nem léteznek. AStrukturális Alapok vonatkozó célkitűzései szerint azokat a régiókat kell fejleszteni, ahol az egy főre eső GDP vásárlóerő-paritáson mért értéke nem éri el az uniós átlag 75%-át, illetve amelyek szerkezeti átalakulásokkal küzdenek. Ezek a célkitűzések azonban csupán a Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája (NUTS) szerinti III-as, illetve II-es besorolású területek esetében értelmezhető, míg a NUTS IV-es besorolású, a regionális átlagból akármennyire „kilógó" kistérségek fejlesztése tagállami hatáskör, azaz stratégiai referenciakeretükben (jelen esetben az Új Magyarország Fejlesztési Tervben) a nemzeti kormányok döntik el, hogy azt prioritásnak tekintik-e vagy sem.

Tűzoltásszerű, komplex programok - Atöbbféle hátrányt egyesítő, „gettósodó" térségek azonnali, jelentős forrásokat igénylő, a problémákat egyidejűleg a maguk összetettségében orvosolni képes „tűzoltásszerű" kezelést kívánnak. Aszakadékszerű interregionális különbségek által jellemezhető „beragadt" térségek az össztársadalmi fejlődést gátolják. Ahelyzet hasonlatos egy épület felújításához: a falakon tátongó repedéseket és lyukakat először be kell tömni, és csak azután lehet hozzáfogni az egész rekonstrukciójához. Arendkívül költséges komplex fejlesztés és szintbe hozás ebben az esetben még mindig olcsóbb lesz, mint ha a problémák halmozódnak és egyszerre rászakadnak a gazdaságra.

49.Átfogó válságtérkép felrajzolása, az azonnali cselekvést igénylő, leginkább leszakadó térségek földrajzi behatárolása.

50.Európai szinten elkülönített fejlesztési források a fenti, leghátrányosabb helyzetű NUTS IV-es kistérségek részére a Strukturális Alapokon belül. 51.Az Strukturális és Kohéziós Alapok programjai között, illetve a központi költségvetésből támogatott fejlesztési pályázatok közötti teljes átjárhatóság biztosítása a minél nagyobb forrásallokáció érdekében.

52.Az egy-egy nagyobb statisztikai régióba tartozó területeken a kisebb földrajzi egységek között, azok egyedi szükségleteihez igazítva kell elosztani a forrásokat, nem pedig fűnyíró-elv alapján. 53.A jóléti rendszer régióspecifikus átalakításának megfontolása: akár olyan támogatási formák bevezetése, amelyeket az ország más területein nem lehet, de nem is szükséges alkalmazni, kizárólag a válságtérkép által feltüntetett területeken.

54.A jelenlegi kísérleti (pilot) jellegű, helyi programok mellett nagyobb volumenű infrastrukturális és képzési programok együttesére lenne szükség, a társadalmi megújulási, társadalmi infrastruktúra, közlekedési és regionális operatív programok összekapcsolása révén. 55.A munkahelyek közelébe való költözés támogatása az új házak gettósodó térségekben való építésének finanszírozása helyett és egyidejűleg az alsó tagozatos és óvodai oktatás megőrzése vagy újraalakítása, a felső tagozatos és magasabb szintű iskolák regionális társulásainak kiemelt támogatásával egyetemben.

56.Utak és közművek sürgős építése és helyreállítása, átfogó és intenzív infrastruktúrafejlesztés beindítása (csatornázás, áramellátás, elektromos áram és gázellátás biztosítása).

57.Kiterjedt állami bérszubvenciós programokkal csökkenteni a bérterheket a válságterületeken, hogy bevonzzák a munkahelyteremtő vállalkozásokat.

58.Ellensúlyozni azokat a többletköltségeket is, amelyek e vállalkozások részére a mainstream gazdasági vérkeringésen kívüli, „eldugott" településen való működésből adódnak.

59.Azokban a kistérségekben, ahol ez lehetséges, kiemelt támogatásban kell részesíteni a munkalehetőséget biztosító mezőgazdasági vállalkozásokat, így a családi birtokokat és mezőgazdasági kisüzemeket.

60.Meg kell fontolni a műveletlen, parlagon hagyott földek alternatív felhasználását, például környezetvédelmi, turisztikai és/vagy a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos fejlesztések és beruházások révén.

Járóka Lívia

http://www.magyarszemle.hu/szamok/2009/5/Hatvan_javaslat

Új folyam XVIII. 9-10. szám