Szatm�ri-Karmanoczki Em�lia

S�rospataki F�zetek 2007/1. (2007) http://www.srta.hu/etn/files/okt_profil/pub_srta_8.doc.

M�LIUSZ JUH�SZ P�TER helye �s szerepe a magyar-orsz�gi reform�ci�ban 2. r�sz VI/B-VIII.

B) Zsinatok �s hitvit�k

            Debrecenben m�r 1551-ben is tartottak protest�ns zsinatot, teh�t h�t �vvel M�liusz �rkez�se el�tt. A zsinatok tart�s�nak igazi idej�r�l azonban M�liusz p�sp�ks�ge alatt besz�lhet�nk.

            Az 1559-es els� magyar reform�tus zsinaton Marosv�s�rhelyen M�liusz D�vid Ferenccel �s Heltai G�sp�rral egy�tt harcolt a luther�nizmus ellen, akikkel m�g 1559. augusztus 18-�n �r�sba foglalta a reform�tus hitelveket (Marosv�s�rhelyi Hitvall�s). Ezzel nem z�rult le a harc. Az erd�lyi sz�sz luther�nusok m�g �vek m�lva is t�madtak: bev�dolt�k a debreceni ekl�zsi�t k�lf�ldi fejedelmekn�l �s egyetemekn�l, hogy az elvet minden hit�gazatot �s t�rv�nyt.

            1561-ben Nagyv�radon, Debrecenben �s Egerben tartottak zsinatot. Az egri, a hit�k�rt �s vall�suk�rt �ld�z�tt egri �s egerv�lgyi reform�tusoknak Ferdin�nd el�tti �nv�delm�k megszervez�s�re volt egybegy�jtve. Verancsics Antal a t�r�k udvarn�l v�gzett k�vets�ge jutalm�ul 1557-ben megkapta Egerv�r parancsnoks�g�t �s az egri p�sp�ks�get. M�r 1560. janu�r 20-�n panaszolta a kir�lynak, hogy „a j�szber�nyiek az�rt akarnak ellene a kir�lyhoz B�csbe k�veteket k�ldeni, mert �ket Luther-k�vet�s�t�l eltiltja �s terh�kre van, mert nem engedik magokat a katholikus kegyess�g �t�ra visszah�vatni.”^[33] N�gy h�nappal k�s�bb m�r azt �llap�tja meg, hogy Egerben �s a szomsz�ds�gokban a k�zn�p, a nemess�g �s a katon�k t�bbs�ge is luther�nus. Verancsics erre felsz�l�totta a pr�dik�torokat, hogy hagyj�k el a p�sp�ks�get vagy t�rjenek vissza a katolikus hitre. Amennyiben ennek nem tesznek eleget, akkor b�rt�nbe veti �ket. Miut�n a pr�dik�torok nem tettek eleget a felsz�l�t�snak, �rizetbe vette �ket az egri p�sp�k. A katon�k erre t�megesen felzend�ltek �s azzal fenyegettek, hogy mindannyian elhagyj�k a v�rost, s�t a n�p is vel�k tart, azaz Eger eg�szen �rizet n�lk�l marad. Verancsics t�r�t� tev�kenys�ge �s zaklat�sai ellen az egri protest�nsok hitvall�st k�v�ntak megfogalmazni. A katolikus el�lj�r�k �sszeesk�v�ssel �s p�rt�t�ssel v�dolt�k �ket a kir�lyn�l, ti hogy az �j egyh�z a kir�ly ellen t�r. A protest�nsok M�liuszhoz fordultak seg�ts�g�rt, hogy igazolj�k a kir�ly el�tt �rtatlans�gukat a v�dakkal szemben. „… mik�nt m�r a sz.kir. fels�gtek biztosainak �s k�veteinek megmutattuk, hogy a mi sz�vetkez�s�nk nem kir�lyi fels�gtek ellen t�rt�nt, hanem a hit �s �dv�ss�g �gy�ben, az igaz vall�s, tudom�ny �s lelkeink �dv��rt; �gy most is az Istennel bizony�tjuk, hogy az lelkeink t�pl�lat��rt �s �dv��rt lett.”^[34]

            M�r k�szen volt az a terjedelmes hitvall�s (Confessio Debreciensis), melyet ekkor adott �t az egerv�lgyieknek M�liusz. Szerz�i voltak m�g rajta k�v�l: Szegedi Gergely �s Czegl�di Gy�rgy. Van olyan felfog�s is, mely egyed�l M�liusz m�v�nek tekinti, melyhez t�rsai csup�n az anyag �sszegy�jt�s�vel j�rultak hozz�. Maga M�liusz is 1564-ben a hitvall�st a maga munk�j�nak mondja.

            A hitvall�s hat�rozottan helv�t ir�ny�. Purit�n erk�lcs�ket �s egyh�zi szolg�latot k�vetel; az istentiszteletb�l kiz�r az evang�lium szellem�vel ellenkez� minden szertart�st, elveti a b�lv�nyoknak, olt�roknak, k�peknek nemcsak tisztelet�t, de jelenl�t�t is, elutas�tja a f�lbegy�n�st; a purgat�riumot „�rd�gi k�ltem�nynek”^[35] nevezi. Tagadja a katolikus �tl�nyeg�l�s dogm�j�t, azt vallja, hogy az �rvacsor�ban „nem testileg k�z�ltetik a Krisztus teste a testtel, hanem szellemileg”^[36] a l�lekkel. Elveti a j� cselekedetek �rdemes volt�t, �s a hit �ltal val� megigazul�st hirdeti. Teol�giai magyar�zatait egyszer� nyelven �s j�l �rthet� p�ld�kkal t�rta a h�vek el�. „Emberi �rdem az �dv�ss�get �pp �gy soha el nem �ri, mint a cig�ny, lov�n a t�r�k lovast, a tekn�sb�ka a nyulat.”^[37]

            Aktu�lis t�rsadalmi k�rd�sekben is eligaz�t�st adott. A „hat�s�g” n�la Isten rendel�se „a j�k v�delm�re �s a rosszak irt�s�ra”.^[38] Meghat�rozta a t�rv�nyes hat�s�g k�teless�geit: „Harcoljanak a haz��rt �s �gyeljenek fel annak v�delm�re. Az akad�mi�kat �s iskol�kat, melyek az ige vetem�nyes kertei, az orsz�g j�vedelm�b�l gondozz�k. Vesz�ts�k el a gonosztev�ket, rabl�kat, olts�k ki a zsiv�nyband�kat, b�ntess�k testi hatalommal a megc�folt, makacs �s igazs�gnak nem enged� eretnekeket. […] Ne puszt�ts�k ki �s ne rabolj�k el er�szakkal t�rv�nytelen�l amaz isteni parancs ellen�re: Ne lopj! az alattval�k �r�ks�g�t �s birtokait. […] Mert valamint mag�nos embernek nem szabad az Isten t�rv�nye ellen elrabolni a m�sok javait, �gy a hat�s�gnak sem szabad az. A t�rv�nyes ad�n fel�l semmit sem szabad kicsikarnia.”^[39]

            Ezzel egy�tt megfogalmazta azt is, hogy mivel tartoznak az alattval�k a hat�s�goknak. Tisztelettel, f�lelemmel, ad�val �s illet�kekkel b�r�kb�l �s j�sz�gaik j�vedelm�b�l.

            �sszecsengenek ezek az elvek a csak k�s�bb, 1562-ben Bullinger �ltal megfogalmazott II. Helv�t Hitvall�snak a vil�gi fels�bbs�gr�l �s az alattval�k k�teless�g�r�l sz�l� tan�t�s�val. Eszerint „Minden fels�bbs�get maga Isten rendelt az ember b�kess�g�re, nyugalm�ra, m�gpedig �gy, hogy e vil�gon az els� helyet foglalja el.” (XXX. fejezet)^[40] Az alattval�k k�teless�g�t is meghat�rozta Bullinger u.itt: „…minden alattval� ismerje fel a fels�bbs�gben Isten j�t�tem�ny�t. Tisztelj�k �s becs�lj�k a fels�bbs�get, mint Isten szolg�j�t, szeress�k, j�rjanak kedv�ben �s im�dkozzanak �rte, mint atyjuk�rt, tov�bb� engedelmeskedjenek minden jogos �s m�lt�nyos rendelkez�s�nek. V�g�l pedig fizess�k h�s�gesen �s sz�vesen a v�mokat �s ad�kat �s m�s ilyen term�szet� szolg�ltat�sokat. […] Aki ellene t�mad a fels�bbs�gnek, Isten s�lyos haragj�t vonja mag�ra. El�t�lj�k teh�t a fels�bbs�g minden megvet�j�t, a l�zad�kat, az �llam ellens�geit �s a p�rt�t� semmirekell�ket, egysz�val mindazokat, akik ak�r ny�ltan, ak�r alattomban kib�jnak el��rt k�teless�geik al�l.” (XXX. fejezet)^[41]

            M�liusz az alattval�i engedelmess�gnek egyetlen hat�rt szab: „Mindazokban miket csak az Isten ellen nem parancsol a hat�s�g, engedelmeskedni kell annak. De ha valamit a term�szeti t�rv�ny avagy az Isten dics�s�ge �s t�rv�nye ellen parancsol: abban a hat�s�gnak sem kell engedelmeskedni. Mert ink�bb kell f�lni Istent�l mint emberekt�l.”^[42]

            „K�tf�l�k a hat�s�gok: j�k �s rosszak. [Isten] a rossz fejedelmek �ltal, kiket az � bossz�j�b�l ad mint az � haragj�nak ostorait, haragj�t mutatja ki a f�ld lak�i ellen. […] Engedelmeskedn�nk kell pedig az �r�rt �s lelkiismeret�rt m�g a rosszaknak �s gonoszoknak is, kik t�rv�nyes hatalommal b�rnak. … �s mint Krisztus parancsolta, hogy a hitetlen cs�sz�rnak is adjuk meg az ad�t.”^[43]

            Ez az alattval�k k�teless�ge. Az �t�let �s b�ntet�s pedig Isten�; ez adhat bizodalmat a n�pnek. „Meg fogja pedig az �r b�ntetni, s el fogja t�rleni a gonosz �s zsarnok fejedelmeket, mint az � haragj�nak szolg�it, vesszeit �s p�lc�it. […] A j� fejedelmek az isteni k�ny�r�letess�g, irgalom szolg�i, az isteni er�nyek t�krei s k�pei. […] A j� fejedelmeknek az Istent kell k�vetniek �s semmit nem kell t�rv�nytelen�l az Isten �s orsz�guk t�rv�nye �s rendel�se ellen cselekedni�k.”^[44] „Ha a t�rv�nyes hat�s�gok hatalmukat igazs�gosan b�rj�k, engedelmeskedn�nk kell n�k�nk, mert ez kir�lyi jog. Teh�t sem ellen�k nem kell szeg�ln�nk, sem aj�ndokul nem kell javainkat nekik oda adnunk, mivel az �r parancsolja, hogy mindenek engedelmeskedjenek a hitetlen kir�lynak. […] Az �t�letet Istenre kell b�zni, aki megb�nteti mint rabl�kat �s tolvajokat mindazokat, akik az Isten �s term�szet t�rv�nye ellen benyelik alattval�ik javait. De ha Isten t�rv�nye ellen parancsolnak valamit, p�ld�ul hogy a b�lv�nyokat im�djuk, raboljunk �s igazs�gtalanul �lj�k meg az �rtatlanokat, teljess�ggel nem kell nekik engedelmeskedn�nk.”^[45] K�teless�g �s parancs, isteni t�rv�ny teh�t az engedelmess�g, melynek hat�ra egyed�l a b�nre val� felsz�l�t�s megtagad�sa. „Ne v�tkezz az Isten ellen, f�ldi urad kedv��rt.”^[46]

            Kor�ntsem akarja teh�t M�liusz a feud�lis t�rsadalom megv�ltoztat�s�t, de abban t�rv�nyess�get k�vetel. G�tat k�v�n szabni a m�rt�ktelen terhekkel �s a fels�bbs�gek t�lkap�saival szemben.

            Eredetileg a luther�nusok hirdett�k az engedelmess�get, a k�lvinist�k pedig az �n. ellen�ll�s jog�t. Luther az 1523. �vi, A vil�gi hatalmass�gr�l c�m� �r�s�ban foglalkozott e k�rd�sk�rrel. A szerz� itt P�l apostolt id�zi: „Minden l�lek engedelmeskedj�k a fels� hatalmass�goknak, mert nincsen hatalmass�g, hanem csak Istent�l: �s amely hatalmass�gok vannak, az Istent�l rendeltettek” (R�m 13,1). A jog birtokosainak kedvez Luther: „Nem lenne helyes, ha az urak elejten�k jogukat a robotra, mert a parasztnak terhekkel kell megrakodva lennie, k�l�nben elpajkosodik.”^[47]

            K�lvin ellen�ll�si tan�ban viszont „a n�pt�l szervezett bizonyos fels�bbs�gek”^[48] az ellen�ll�si jog let�tem�nyesei. Az egyes ember e felfog�s szerint sem l�zadhat az uralkod� ellen, m�g ha az zsarnok is.

            M�liuszn�l nem szerepel ez az ellen�ll�si jog. Ez is bizony�tja, hogy nem nevezhet� egyszer�en „magyar K�lvinnak”, ahogy ezt n�h�ny egyh�zt�rt�n�sz tette. Teol�gi�j�nak jellemz�je ink�bb az eredetis�ge. B�r j�l ismerte kora hittud�sainak teol�giai rendszereit, s azoknak elemeit felhaszn�lta, de �gy, ahogy ez sz�m�ra �s a hazai viszonyokra alkalmazva szerinte elfogadhat� �s helyes volt. Jelen esetben azt bizony�totta Ferdin�nd el�tt, hogy semmi olyat nem tesznek �s nem hirdetnek az egri protest�nsok, ami a kir�ly, a p�sp�k vagy az urak tekint�ly�t s�rten�, hatalm�t tagadn�, ellen�k l�z�tana. �k csak hit�ket nem akarj�k megtagadni.

            M�liusz debreceni m�k�d�se idej�n nagy hat�ssal volt sokakra a Felvid�ken �s Erd�lyben �vek �ta agit�l� �s vit�z� Francesco Stancaro krisztol�gi�ja, mely szerint J�zus Krisztus igaz Isten �s igaz ember, csak emberi term�szete szerint k�zbenj�r�. Hi�ba �zt�k el Stancarot, a magvak m�r el voltak hintve.

            Hamar behatoltak a v�rosba az �szak-olasz, d�lkelet-sv�jci antitrinit�rius hitt�telek is, el�sz�r K�r�speterdi Arany Tam�s fell�p�se nyom�n. Azt hirdette, hogy Krisztus nem Isten, hanem csak Istennek fia �s embernek fia. Mint ilyen, kisebb az Aty�n�l, csak f�papi k�zbenj�r�, amit az bizony�t, hogy meghalt �s az Aty�t�l t�masztatott fel. A Szentl�lek sem m�s szerinte, mint Isten aj�nd�ka; azaz tagadta a h�rom szem�lyt a Szenth�roms�gban. „A Krisztus nem Isten - �gymond -, hanem csak Istennek fia �s embernek fia, mert az �r�s sehol nyilv�n Istennek nem mondgya, hanem embernek fi�nak mondgya. Azt is mongya, hogy k�ssebb Atty�n�l, megholt, Atty�t�l t�masztatott f�l, k�ldetett pap, k�zbenj�r�, k�r Atty�t�l, Atty�nak k�ny�r�g, hogy ne hadgya, megdics��tse.”^[49]

M�liusz Arany Tam�s elleni vitairat�nak el�szav�b�l – melyet Husz�r G�l, a k�nyv kinyomtat�ja �rt – kider�l, hogy Aranynak sz�nd�ka volt n�zeteinek Debrecenbe is h�veket szerezni. „ …sz�lok r�vid besz�ddel csak az minapi disput�ci�kr�l, kiket Aran T. nagy k�sz�lettel alattomba a ti v�rastokba be hozott �s indejtott vala. Egy el�ben mennyi sok j�mbor kereszty�neket h�borejtott vala meg az � Arri�nus t�velg�sivel �s az Isten ellen val� egy�b sok eretneks�givel.”^[50]

            M�liusz felismerte az egyh�z�t fenyeget� vesz�lyt, ez�rt hamar felvette a harcot. Az 1561. november 30-t�l december 14-ig tart� templomi vit�n Arany visszavonta tanait, s reverz�list adott mag�r�l: „�n Keres Peterdi Arany Tam�s vall�st �s bizonys�got teszek az egy Istennek, Atya Istennek, Fi� Istennek, Szentl�lek Istennek, mind itt az N. T�r�k J�nos uram h�z�ban val� nemes uraim el�tt, ti Gergel pap debreceni pl�b�nos, […] Somogyi P�ter pap, p�sp�k […], G�l pap, Mikl�s pap stb. el�tt az �n hitem szer�nt az mint megesk�dtem az pr�dik�tor uraim el�tt, szabad akaratom szer�nt, hogy ezek ez vall�sok, akiket Istennek sz�j�b�l ez �n levelemben megirattam, igazak, �s az �n el�bbi t�velyg�seim, kik ellene v�ltanak ezeknek, hamisak…”^[51] K�s�bb m�gis az unit�riusokhoz csatlakozott.

            1566-ban Egri Luk�cs l�pett fel. � sem tartotta a Fi�t �s Szentlelket az Aty�val egyenl�nek �s mindkett�t az Aty�t�l sz�rmaztatta.

            K�roli G�sp�r az �ltala �sszeh�vott 1566-os g�nci zsinaton k�v�nta rendezni a k�rd�st. A zsinat �ssze�lt, de Egrit nem lehetett r�b�rni tanai visszavon�s�ra. K�roli ekkor M�liuszhoz fordult seg�ts�g�rt. 1568. janu�r 5-�re h�vtak �ssze zsinatot a reform�lt egyh�zak sz�m�ra Sziksz�ra. Ez a zsinat nem �lt �ssze, ez�rt �jnak az �sszeh�v�s�ra ker�lt sor, melyet m�g ugyanabban a h�napban Kass�n meg is tartottak. M�liusz �s a zsinat eretneknek nyilv�n�totta Egri tanait, s mivel � nem �llt el ezekt�l, a zsinat fogs�gra �t�lte, ahonnan csak �t �v m�lva, tanai megtagad�s�val szabadulhatott (m�sok szerint j�sz�i b�rt�n�ben halt meg 1574-ben).

            Legnagyobb hitvit�it M�liusz D�vid Ferenccel v�vta, aki kor�bban katolikus papb�l lett el�bb luther�nus p�sp�k, majd reform�tus (1559), �ppen M�liusz hat�s�ra. D�vid azonban az 1566. m�rcius 15-i tordai zsinaton m�r unit�rius tanokat hirdetett. Ezen a zsinaton kezd�d�tt a Szenth�roms�g tana elleni els� ny�lt t�mad�s, mely tanokat D�vid mellett Blandrata Gy�rgy, J�nos Zsigmond fejedelem udvari orvosa is k�pviselt. Tan�t�suk l�nyege, hogy Isten �gy l�nyeg�re, mint szem�ly�re n�zve csak egy.

            A vit�t nem tudt�k Tord�n lez�rni, �gy ez �v �prilis�ban a gyulafeh�rv�ri zsinaton is folytatt�k. D�vid�k tov�bbra is hirdett�k, hogy a Fi� csak megisten�lt ember, a Szentl�lek pedig nem m�s, mint az Atya kisug�rz� ereje, azaz mindkett� az Aty�nak al�rendelt.

            A k�lvinist�k m�jus 19-�re �jabb zsinatot h�vtak �ssze Marosv�s�rhelyre. D�vid ezen a zsinaton az egyh�zban haszn�lt k�t�t, a Heidelbergi K�t�t saj�t tanai �rtelm�ben �tdolgozta. Az �tdolgozott sz�veget az unit�riusok M�liusz�k el� terjesztett�k. V�g�l a k�z�sen meg�llap�tott sz�veg 1566-ban Kolozsv�rott Heltai G�sp�r nyomd�j�ban jelent meg. Az eredetib�l kihagytak 26 k�rd�st �s ezek hely�be ugyanannyi �jat iktattak be. A betoldott anyag jelent�s r�sz�n D�vid �s Blandrata szelleme az uralkod�, v�geredm�ny�ben m�gis kompromisszumnak tekinthet� ez az �tdolgoz�s. Az antitrinitarizmus kibontakoz�s�t azonban nem lehetett kompromisszumokkal feltart�ztatni. Erre M�liusz hamarosan r�j�tt, s ekkor �j utat kezdett. Hozz�fogott egyh�za bels� meger�s�t�s�hez.

Az 1567-es debreceni zsinat

            M�liusz a gy�zelem rem�ny�ben 1567. febru�r 24-�re ism�t zsinatot h�vott egybe. Itt akart v�gleg megm�rk�zni D�viddal. De az unit�riusok k�z�l senki nem jelent meg. Mindazon�ltal a zsinatot megtartott�k. A h�rom napig tart� gy�l�st (febru�r 24-26) egyh�zszervez� zsinatnak nevezi az egyh�zt�rt�nelem. A zsinat egyben a tisz�nt�li egyh�zker�let kialakul�s�nak is jelent�s �llom�sa, mert itt voltak el�sz�r egy�tt a fokozatosan �sszekov�csol�dott hatalmas egyh�ztest 14 egyh�zmegy�j�nek k�pvisel�i, �l�k�n az espereseikkel. M�liusz megh�vta a szomsz�dos tisz�ninneni megy�ket is, melyek k�z�l h�romnak meg is jelentek a megb�zottai. Ez is mutatja, hogy a zsinat egybeh�v�ja a ter�leti illet�kess�g�t meghalad� egyetemes int�zked� szerepet sz�nt a zsinatnak. Legf�bb int�zked�sei voltak:

1. Tagadt�k az antitrinit�rizmus tan�t�sait.

2. M�liusz el�terjeszt�s�re a zsinat bevette a Bullinger-f�le �n. II. Helv�t Hitvall�st �s elfogadta a B�za-f�le hitvall�st.

3. Megb�zt�k M�liuszt k�t hitvall�s �s egy k�nonosk�nyv elk�sz�t�s�vel.

            A debreceni zsinat minden int�zked�se sorsd�nt� jelent�s�g� volt nemcsak a tisz�nt�li egyh�zker�let, hanem az eg�sz magyar reform�tus egyh�z tov�bbi �let�re n�zve.

            A k�nonosk�nyv bevezet�s�ben �s z�rad�k�ban kihangs�lyozz�k, hogy a II. Helv�t Hitvall�st a genfi egyh�z tan�t�saival egy�tt vett�k be. Kiny�lv�n�t�sa ez a K�lvin �s B�za teol�gi�j�val val� azonosul�snak, annak elfogad�s�nak. Az ifj� magyar reform�tus egyh�z ebben az �rtelemben szerves r�sze lett az eur�pai reform�tus egyh�zak k�z�ss�g�nek, miut�n a II. Helv�t Hitvall�st a sv�jci kantonok t�bbs�ge (pl. Z�rich, Genf, Bern), majd a pfalzi �s sk�ciai egyh�zak m�g 1566-ban elfogadt�k s k�s�bb a franci�k �s lengyelek is k�vett�k p�ld�jukat.

            A zsinat hat�rozatait �s munk�latait h�rom k�nyvbe foglalt�k. Az els�t M�liusz latinul �rta, �s a fejedelemnek aj�nlotta. Ennek c�me magyarra ford�tva: R�vid hitvall�sa a debreceni zsinatra egybeh�vott p�sztoroknak. A m�sodik k�nyvet, A Debrecenbe �sszegy�lt kereszty�n pr�dik�toroknak igaz �s Szent�r�s szerint val� vall�suk c�mmel magyarul fogalmazta a szerz�, hiszen ezt a debreceni, kassai, nagyv�radi, nagyszombati keresked�knek, „�ros n�peknek” aj�nlotta. �s ezen a zsinaton sz�letett meg az Articuli Maires; a Magyarorsz�gi Reform�tus Egyh�z legels� t�rv�nyk�nyve, a magyar protest�ns egyh�zjog alapforr�sa, mely az egyh�zkorm�nyzat alakj�t is meghat�rozta.

            A latin hitvall�snak – mely 12 cikket tartalmaz – kb. a k�tharmad�t, a magyarnak – mely eredetileg 14 cikkb�l �llt, �m csak hi�nyosan maradt fenn – mintegy a fel�t szenteli M�liusz az athanasiosi Szenth�roms�g-tan v�delm�nek D�vid�k t�teleivel szemben. Emellett m�s teol�giai k�rd�sekkel is foglalkozott, �gy mint a predesztin�ci�val, �rvacsoratannal, a halottak hal�l ut�ni �llapot�val.

            A magyar sz�veg� hitvall�sban, melyet a p�sp�k a keresked�knek sz�nt, az Isten akarat�val egyez� �s az azzal ellenkez� keresked�sr�l �rt. J�nak azt a keresked�st tartja, amely megfelel az �ltala meghat�rozott elveknek:

1. Isten nev�ben, az � tisztess�g�re �s az egyh�z �p�l�s�re legyen.

2. Az ember els�dleges feladata Isten orsz�g�nak keres�se. E szerint nem lehet fontosabb a keresked�s �s vagyonszerz�s, mint az Isten dolgaival val� foglalatoss�g.

3. Csal�ssal ne szerezzen senki t�bbet; igazs�gos m�rt�ket k�v�n.

4. Az ad�t �s minden m�s k�ztartoz�st teljes�ts�k a keresked�k.

Term�szetesen ebben a m�v�ben is komolyan foglalkozik teol�giai k�rd�sekkel, melyeket els�sorban az antitrinitarizmussal szemben fogalmazott meg M�liusz. Elterjeszt�s�t ez esetben a gy�lekezetek �s a t�rsadalom legmozg�konyabb tagjaira b�zta. Ennek megfelel�en alakult a hitvall�s tartalma, fel�p�t�se �s st�lusa is. Nem egyszer� ford�t�sa ez teh�t a latin hitvall�snak, hanem n�pszer� �jrafogalmaz�sa.

            E m�v�nek c�lj�t, vagyis az Isten akarata szerinti keresked�st �gy t�nik nem �rte el, hiszen egy �vvel k�s�bb m�g mint komoly probl�m�r�l sz�l a keresked�k „b�neir�l”: „… a katona rend ut�n �k [az �ros n�p] mer�ltek be a b�nbe: Csal�rds�g a marhav�telbe �s lop�s, csal�rds�g �s lop�s a harmincadl�sba, lop�s, sok hamis esk�v�s az elad�sba; sokaknak semmi gongyok a Isten tisztess�g�re nincsen, �jjel-nappal csak a marhakeres�sbe j�r, nyomorult szeg�nyeket nem t�pl�l, hanem csak mint egy m�sz�rsz�kre h�zlalt tulok mag�t h�zlallya, irigys�g, �lnoks�g, uzsora �s egy�b sok vadh�s benne. H�t igaz�n kereskeggyetek, Isten �ld�sa gazdag�tson, ne a S�t�n gy�ny�rk�dtet� hazugs�ga …”^[52]

            Az Articuli Maiores (’Nagyobb cikkek’) c�m� k�nonosk�nyv jelent�s�ge az, hogy az unit�riusokkal harcban �ll� reform�tus egyh�z legfontosabb tanbeli, szervezeti, korm�nyzati, fegyelmez�si �s korabeli �letk�rd�seit v�laszolta meg 74 cikk�ben. A Bibli�t t�rv�nyhoz� forr�sk�nt szerepelteti. Eszerint az egyh�zi t�rv�nysz�k �llap�tja meg a b�n�ss�get, mely�rt az egyh�zb�l val� kirekeszt�s j�r. Az �t�let kimond�sa �s v�grehajt�sa m�r a vil�gi hat�s�gnak a dolga. Kifejezi azon ig�ny�t, hogy a vil�gi b�r�s�g is szent�r�si rendelkez�sek szerint m�k�dj�n. Megr�ja azokat a magisztr�tusokat, amelyek Werb�czi t�rv�nyk�nyv�t, vagy b�rmilyen emberi t�rv�nyt a Biblia el� helyezik. „A kir�lyok, fejedelmek, t�rv�nyhat�s�gok, tisztvisel�k �s  b�r�k szentek �s feddhetetlenek legyenek, �s igazs�gosan uralkodjanak. […] A fejedelmek tarts�k kez�kn�l a Bibli�t, s tegy�k elibe az Istennek M�zesn�l �s a pr�f�t�kn�l meg�rott t�rv�ny�t minden cs�sz�r parancsainak. […] Az isteni t�rv�ny �s igazs�gszolg�ltat�s legyen minden n�pek t�rv�ny�nek �s igazs�gszolg�ltat�s�nak sz�v�tneke �s szab�lyoz�ja. […] Egyetemes parancs ez a fejedelmekhez: «A gonosztev�ket ne engedj�tek �lni» 2 M�z 21,22 «A fejedelmek az�rt viselik a fegyvert, hogy megb�ntess�k a gonoszokat» 2R�m 13 […] De haj. Most a fejedelmek palot�ja t�mve van e rosszak �z�n�vel: keveset tal�lunk, akik e b�n�ket k�rhoztatj�k, igaz�n �s j�zanon �lnek.” (LVI. cikk)^[53] A hatalmasok eszerint nem t�ltik be Istent�l kapott feladatukat. Ez azonban nem mentes�ti az alattval�kat k�teless�g�k al�l, akik tov�bbra is engedelmess�ggel, tisztelettel, ad�val, d�zsm�val �s m�s illetm�nyekkel �s j�vedelmekkel tartoznak a „hat�s�goknak”. B�rmelyik f�l mulasztja el k�teless�g�t, v�tkezik vele, b�nt k�vet el. A fejedelmek �s alattval�k viszonya M�liuszn�l a term�szet t�rv�nye alapj�n teh�t jogok �s k�teless�gek k�lcs�n�ss�g�n alapul. „Teh�t mid�n a fejedelmek nem adj�k meg az alattval�knak tartoz�sukat, amint az a n�p v�tkezik, mely nem adja meg a fejedelemnek, ami az �v�: �pp �gy v�tkeznek a fejedelmek, ha oltalmazhatn�nak �s nem oltalmaznak.”^[54] Ha pedig ennek teljes�t�s�re k�ptelenek, akkor alattval�ik ad�j�b�l �s minden m�s szolg�ltat�saib�l engedni tartoznak, mert a munka n�lk�l (itt az „oltalmaz�s” elmulaszt�s�val) vett jutalom a lop�s egy neme. Ezzel a szerz� radik�lis hangot �t meg, amihez hasonl� ink�bb csak a parasztmozgalmak eszmevil�g�ban fordult el�. Ez a gondolat a debreceni t�zs�r-kalm�r �rdekk�rb�l �s a v�ros saj�tos politikai helyzet�b�l sz�rmazhatott. A h�rom orsz�gr�sz, a kir�lyi, az erd�lyi �s a t�r�k h�dolts�gi ter�let �sszesz�gell�s�ben fekv� Debrecen k�l�nleges probl�m�ja volt, hogy h�rom �tk�z� hatalom fesz�lts�g�ben kellett �lnie. Beh�dolt a t�r�knek, mert v�delm�r�l senki sem gondoskodott, de e magatart�s�rt neheztelt r� a b�csi udvar. Nincs m�g k�t �ve, hogy a Habsburgok zsoldj�ban �ll� Sz�kely Antal feld�lta �s kifosztotta a v�rost (1565), mert b�k�j�t a t�r�knek val� ad�fizet�s �r�n biztos�totta. Debrecen k�rd�s�v� v�lt ezut�n, hogy mi jogon sarcolja a v�rost a kir�ly, ha nem tudja megv�deni a t�r�kt�l. De M�liusz k�rd�s�ben sok sz�z, t�r�knek beh�dolt falu k�rd�se is benne volt: Mi�rt kell ad�t fizetni a magyar f�ldes�rnak, ha ennek ellen�rt�k�t, a v�detts�get nem tudja biztos�tani? Mi ez, ha nem lop�s? „Mert minden hatalmass�g Istent�l van: teh�t sz�ks�g mindenkinek engedelmeskedni. Innen erednek az alattval�knak elpusztul�sai, kifoszt�sai, mely rosszakban a fejedelmek a b�n�s�k, mid�n megtiltj�k, hogy ne vess�k m�sok al� magokat, pedig �ket azok zsarnoks�g�t�l nem tudj�k megv�deni.”^[55]

            Ennek kimond�s�t nem l�z�t�snak sz�nta M�liusz, ink�bb a v�ros beh�dol�s�t akarta igazolni vele, �s m�g mindig hitt a fejedelmek magatart�s�nak megv�ltoztathat�s�g�ban, jobb�that�s�g�ban. De f�k�ppen Istent�l rendelt k�teless�ge, mert „… akarja �s parancsolja az �r, hogy a kir�lyokat �s fejedelmeket meg kell feddeni” (LXXI. cikk).^[56] A b�n�s fejedelmeket meg kell feddeni �s el kell tiltani Isten ig�j�nek a hallgat�s�t�l �s a s�kramentumokkal val� �l�st�l, v�gs� soron pedig ki kell k�z�s�teni �ket az egyh�zb�l is.

            A jobb�gyok �rdekeit �s �rz�seit fejezte ki M�liusz akkor is, amikor lop�snak nevezte azt, ha a fejedelmek, hat�s�gok igaztalanul elnyomj�k �s sarcolj�k alattval�ikat. Az ilyen t�rv�nyek v�grehajt�sa azonban a feud�lis viszonyok k�z�tt csak ill�zi� maradt.

            E zsinat ut�n is folytat�dott a ny�lt hitvita.

            Az 1568. janu�r 6-i tordai orsz�ggy�l�si t�rv�ny minden�tt megengedte az Evang�lium szabad hirdet�s�t, �s �jb�l kimondta a pr�dik�tor szabad v�laszt�s�t.

            Az 1568. m�rcius 8-17-i gyulafeh�rv�ri zsinaton tal�lkozott �jra M�liusz �s D�vid. A zsinaton megjelent a fejedelem is, s vele Cs�ki Mih�ly kancell�r, B�k�s G�sp�r bels� titkos kamar�s m�s udvari f�emberekkel. A zsinat t�m�ja volt a Szenth�roms�g �s J�zus Krisztus �r�kt�l val� sz�let�s�nek k�rd�se. A vita egyik f�l oldal�ra sem d�lt el, mindegyik kitartott a maga n�zete mellett. Gyakorlatilag m�gis az unit�riusok lettek a nyertesek. Els� volt maga a fejedelem, J�nos Zsigmond, aki B�k�s G�sp�rral egy�tt csatlakozott az antitrinit�rizmushoz, s p�ld�jukat k�vette h�t bels� titkos tan�csos, a f�haditan�cs, a fejedelmi t�bla �s a nemess�g sz�mos tagja.

            A gyulafeh�rv�ri disput�ci� hat�s�nak ellens�lyoz�s�ra a tisz�nt�li �s tisz�ninneni reform�tusok zsinatok tart�s�t hat�rozt�k el, �s M�liusz Nagyv�radra, m�g Czegl�di Ferenc liszkai lelk�sz, a zempl�ni egyh�zmegye esperese S�rospatakra h�vt�k �ssze ker�let�k zsinat�t. A nagyv�radi zsinat egyben hitvit�nak is volt tervezve, de M�liusz nem k�zvetlen�l h�vta meg D�vid�kat, hanem a fejedelemhez k�ldte el vita c�lj�ra 21 pontban �ssze�ll�tott t�teleit. D�vid ez�rt nem is ment el V�radra, hanem a t�telek c�folat�t �r�sban juttatta el M�liuszhoz. A zsinat a fejedelem jelenl�t�ben folyt le 1569 okt�ber�ben, aki B�k�s G�sp�rt nevezte ki moder�tornak. B�k�s a vita al�bbi sorrendj�t �llap�totta meg: els� nap az Aty�r�l, m�sodik nap a Fi�r�l, harmadik nap a Szentl�lekr�l, negyedik nap Krisztus istens�g�r�l vitatkozzanak. A vit�k hat�s�ra kb. 3000 ember t�rt �t az unit�rius hitre. A n�p most is k�vette vezet�it: a fejedelem �ltal k�vetett ir�nyt tartotta most m�r helyesnek az udvar, a nemess�g �s a n�p is. Egyed�l a sz�szok maradtak h�vek Luther tan�hoz Erd�lyben, mint saj�tos n�met hitvall�shoz.

            A nagyv�radi hitvita ut�n a frontok lassan megmerevedtek. Egyre kevesebb rem�ny maradt arra, hogy a k�t t�bor egyes�t�se hitvit�k rendez�s�vel m�g el�rhet� lesz. M�liusz �s trinit�rius t�rsai a fejedelem el�tt most m�r v�glegesen kegyvesztettek lettek. Az unit�riusok pedig J�nos Zsigmond t�mogat�sa mellett m�r olyan er�snek �rezt�k magukat, hogy Erd�ly hat�rain t�lmen� terjeszked�sre is gondoltak. M�liusz minden ellen�ll�sa dac�ra is siker�lt az unitarizmusnak legal�bb �tmeneti id�re a tisz�nt�li reform�tus egyh�zker�let K�r�s–Maros-t�ji alf�ldi r�szeibe behatolnia, s ott gy�lekezeteket alkotnia.

            A korban a vall�sos mozgalmak ir�nti �ltal�nos �rdekl�d�st jegyezte fel Borsos Sebesty�n kr�nik�j�ban: „A kir�ly … a h�rom tud�s emberek [D�vid, Blandrata, Franchen] �rtelm�n �llapod�k meg. […] A kir�ly mell� �ll�nak sokan a magyars�gos urakban is, �.m. a Kendiek �s sokan t�bben is; azut�n a v�rosok k�z�l Kolozsv�r, Torda, De�s �s a sz�kelys�gben is neh�ny faluk �s darab f�ldek a sz�kely f�emberekkel egy�tt. […] Akkori napokban hallott�l volna eg�sz Erd�lyben minden helyeken a k�zn�pt�l sok esztelen disputatiot �s p�ntol�d�st: falun, v�roson �tel-ital k�zt, estve-reggel, �jjel �s nappal, pr�dik�torokt�l a pr�dik�l�-sz�kb�l sok k�roml�sokat �s m�d n�lk�l val� k�rp�l�d�sokat a k�t religi�, �. mint a calvinista �s ariana religion val�kt�l disput�l�st hallott�l volna.”^[57]

            A t�meges �tt�r�sek ellen�re m�gsem besz�lhet�nk egy�rtelm�en unit�rius gy�zelemr�l. M�liusz m�g egyszer akart tal�lkozni D�viddal, ez�rt 1570-ben �jabb zsinatot h�vtak �ssze a helv�t reform�torok. Ez 1570. j�lius 26-�n �lt �ssze Csengeren. Az unit�riusok ezen sem jelentek meg. A jelenlev�k elfogadt�k a M�liusz �ltal szerkesztett hitvall�st, melyet a p�sp�k m�g ugyanabban az �vben kinyomtatott �s a fejedelemnek aj�nlott. C�lja az volt, hogy J�nos Zsigmondot a Szenth�roms�g-hit�re t�r�tse. Ez nem siker�lt, s�t a fejedelem az 1571. janu�r 5-i Marosv�s�rhelyen tartott orsz�ggy�l�sen meg is vallotta, hogy unit�rius lett. Ekkor �llt ez a vall�s t�rnyer�s�nek tet�pontj�n, de nem sok�ig. A fejedelem 1571. m�rcius 15-�n elhunyt, �s ezzel kezdet�t is vette az unit�rius vall�s hanyatl�sa.

            Az 1571. okt�ber 21-i tordai zsinatra M�liusz �j vitat�leket k�sz�tett. A p�sp�k m�v�t 1571. j�nius 1-j�n az akkor fejedelemm� v�lasztott Somlyai B�thory Istv�nnak �s testv�r�nek, Krist�fnak aj�nlotta. M�liusz B�thory tr�nra l�p�se ut�n is k�sz volt a tov�bbi hitvit�z�sra, s�t most a katolikus fejedelmet pr�b�lta az unit�riusok �ld�z�s�re b�rni. B�thory azonban m�rs�kelt vall�spolitik�t k�vetett; nem gondolt a katolikusok ny�lt p�rtfog�s�ra sem. A vall�soknak m�r kor�bban rendezett �llapot�t k�v�nta fenntartani, de mikor �j�t�ssal v�doltatott D�vid Ferenc, B�thory felhatalmaz�st nyert az orsz�ggy�l�st�l (Tord�n 1572. m�jus 25-�n), hogy feleletre vonhassa D�vidot, �s megb�ntesse az �j�t�kat. Tanai miatt D�vid Ferencet D�va v�r�ba z�ratta, ahonnan t�bb� m�r nem szabadulhatott.

            Ezzel Erd�lyben a vall�si mozgalmak v�get �rtek. J�nos Zsigmondot M�liusz sem �lte t�l sokkal, 1572. December 15-�n halt meg. Nem eg�szen m�sf�l �vtizedes nyilv�nos p�lyafut�s�nak csaknem fel�t a Szenth�roms�g-tagad�k elleni k�zdelem t�lt�tte ki.

            Egy eddig nem t�rgyalt hitvit�t ad el�nk a Debreceni disputa vagy V�lasz�ti kom�dia. M�liusz az egyetlen, akivel ellenfelei nemcsak hitvit�kon csat�ztak, nemcsak k�nyvekben t�madt�k, hanem ellene m�g sz�ndarabot is k�sz�tettek. Ez a m� antitrinit�rius, hiszen a szigor� szakrament�rius felfog�s a kom�di�z�st sem az iskol�ban, sem azon k�v�l nem n�zte j� szemmel. Pedig ezt a m�fajt is nagy hat�ssal alkalmazhatt�k az egyes felekezetek eszm�ik terjeszt�s�re �s propagandaeszk�zk�nt. A V�lasz�ti kom�di�ban (1572) a szerz� (val�sz�n�leg V�lasz�ti Gy�rgy) k�lt�tt esem�nyt ad el�, hiszen a debreceni vita a k�t ellenf�l k�z�tt sohasem t�rt�nt meg. Figur�i viszont �l�, s�t nevezetes t�rt�neti szem�lyek voltak. Szakrament�riusok: P�ter p�pa (M�liusz P�ter), Gy�rgy kardin�l (Czegl�di Gy�rgy), Vik�rius P�l �s D�k�ny; Szenth�roms�g-tagad�k: Varga Ferenc (D�vid Ferenc), Charianus J�nos (Sommer J�nos), Olasz doktor (Blandrata Gy�rgy) �s Filep b�r�; luther�nusok: G�l �s M�t� b�r�.

            A kom�di�ban a k�nyelmes, j�l�t�ket �lvez� M�liusz�k nyugalm�t megzavarj�k a D�vid Ferenc vezet�s�vel v�ratlanul Debrecenbe �rkez� antitrinit�riusok. Vic�rius P�l: „Megh mond�m az Fejedelemnek [P�ter p�pa], hogy j�nek az Erd�lyi eretnekek, �m bizony el�t� a k�rs�g.”^[58] A templomban megrendezett hitvit�n M�liuszt �s t�rsait legy�zik az „erd�lyiek.” G�l b�r�: „�gy tetczik, P�ter Uram, hogy szinte a cs�v�ba es�l.”^[59] „Elreked�l, mert az igazs�g el�t nints hov� menned.”^[60] Ennek eredm�nyek�ppen az egyik trinit�rius pap, Vik�rius P�l, ott helyben az unit�riusok oldal�ra �ll, mire G�l b�r� is kijelenti, hogy „m� is Vicarius uramot eg�sz v�rosost�l egy�tt k�vetty�k.”^[61]

            M�liusz itt, mint minden kom�dia „negat�v” h�se persze torz�tott, m�gis kaphatunk haszn�lhat� inform�ci�t r�la.

VII. M�liusz betegs�ge �s hal�la

            M�liusz fiatal kora ellen�re is beteges ember volt. T�bb forr�s eml�kezik arr�l, hogy valami s�lyos szervi bajban szenvedett. Erre utal a V�lasz�ti kom�dia n�h�ny r�szlete is. „Hamar, hamar, fogj�tok Uramot, mert majd el�ti az betegs�g.”^[62] „�n beteges ember vagyok, sokat nem sz�lhatok”^[63] – mondja mag�r�l „P�ter p�pa” a dr�m�ban. A szerz� egyenesen a betegs�get tartja a vita elveszt�se ok�nak. „Ne is tsud�lkozz�k kegyelmetek rajta, hogy a Varg��k megh gy�sztek volna m�nk�t, hanem tulajdon�ts�k betegs�g�nknek, mert P�sp�k Uram mindenkor beteges.”^[64]

            Betegs�ge tudat�ban m�r �let�ben k�sz�lt a hal�lra. Mikor azt k�zeledni �rezte, mint egykor K�lvin, � is mag�hoz h�vatta papt�rsait �s a v�ros tan�cs�t elb�cs�zni. Ekkor felolvastatta v�grendelet�t, mely szem�lyes hitvall�s is, hiszen nem f�ldi javakr�l int�zkedett, hanem hitelvi k�rd�sekr�l: a Szenth�roms�gr�l, a megigazul�sr�l, a b�n ok�r�l.

            1572. december 15-�n �rte a hal�l, temet�se m�snap volt. Akarata szerint a szertart�s a legegyszer�bb m�don folyt le, a harang se sz�lt.

            Debrecen jegyz�k�nyv�ben a 328. lapon 1572. december 16-�n az al�bbi latin nyelv� bejegyz�s �ll M�liusz Juh�sz P�ter elhunyt�r�l �s temet�s�r�l: „A tiszteletre m�lt� �s legmagasabb m�velts�ggel meg�ldott f�rfi�, M�liusz P�ter �r, a debreceni ekl�zsia leg�berebb szuperintendense, a december 16-ik napj�t megel�z� �jjel 11 �rakor lelk�t az �r kez�be aj�nlva �let�t bev�gezte. A k�vetkez� napon sokaknak k�nnyei k�zt d�lut�n 2 �rakor, igen nagy gy�lekezet jelenl�t�ben, a v�rost�l keletre fekv� temet�kertbe, a nagyobbik domb tetej�n t�tetett s�rba s f�libe igen nagy k� g�rd�ttetett.”^[65]

VIII. �sszegz�s

            M�liusz a reform�tus teol�gi�t ki�p�tette a r�mai katolicizmus, a lutheranizmus �s az antitrinit�rizmus n�zetek ir�ny�ban. F�ggetlen gondolkod� volt, b�r e rendszer�nek ki�p�t�s�hez felhaszn�lta m�sok teol�giai rendszereinek elemeit is (K�lvin, Szegedi Kis Istv�n, Melanchton, Bullinger, Zwingli �s m�sok), de semmik�ppen nem vette �t teljes eg�sz�ben azokat. „M�liusz nem a magyar »k�lvinista« egyh�zat teremtette meg, hanem azt a reform�tus egyh�zat, amelynek K�lvin csak egyik, Magyarorsz�gon kor�ntsem a legjobban ismert teol�gusa volt.”^[66] „Teol�gi�j�t nem lehet kirakni m�shonnan k�lcs�nz�tt mozaikszemekb�l, mert f� von�sai �ppen az eredetis�g �s egy�ntet�s�g.”^[67] �sszess�g�ben annyi elmondhat� r�la, hogy a helv�t reform�ci� nagy csal�dj�hoz tartozik.

            Teol�gi�j�nak f� tengely�t az 1562-ben Bullinger �ltal fogalmazott II. Helv�t Hitvall�s jelentette, mely hitvall�s 1566-ban v�lt kiemelked� jelent�s�g�v� a n�met birodalmi gy�l�sen. A szerz� nem egy saj�tos reform�tus tanrendszer vagy reform�tus vil�gn�zet kinyilv�n�t�s�nak sz�nta, hanem a katolikus dogm�k el�terjeszt�s�nek, ahogy a c�mirat�ban is jel�lte: „Confessio et expositio simplex orthodoxae fidei et dogmatorum Chatolicorum syncerae religionis Christianae.”^[68] Az �egyh�zi hitvall�sokig ny�lik vissza, hivatkozik az egyh�zi aty�knak az egyh�z hivatalos dogm�jak�nt elfogadott, a Szent�r�ssal egyez�nek mondott nyilatkozataira. Ezzel c�lja az volt, hogy a m�sf�lezer �v alatt szerinte megromlott eg�sz kereszty�ns�get �jra meg kell ismertetni a „katolikus” forr�sokkal. Ebben az �rtelemben: „a reform�tus hitvall�s katholikus hitvall�s. Ha nem az, akkor nem is reform�tus.”^[69]

            Figyelemrem�lt�, hogy M�liusz az Egerv�lgyi Hitvall�snak ezt a c�met adta: Confessio Chatolica de praecipuis fidei articulis.^[70] S�t katolicizmusa igazol�s�ban addig ment, hogy ahol csak tehette, nemcsak az �egyh�zi �s k�z�pkori tekint�lyekre, hanem m�g a tridenti zsinat hat�rozataira is hivatkozott. P�ld�ul a V�lasz�ti Kom�dia hitvit�j�b�l is kit�nik, hogy P�ter p�pa a Biblia mellett m�s, katolikus hitvall�sokat is haszn�lt. „Te apr�d, hozd el a Bibli�t, �m ez Szent �goston Doctor k�nyv�t is, hogy mikor nem �rj�k a Bibli�val, megh is toldhassuk ezzel.”^[71]

            Elmondhat�, hogy a reform�ci� �s az azt k�vet� protest�ns ortodoxia idej�n a hit�j�t�k t�volr�l sem gondoltak arra sok�ig, hogy a katolikus elnevez�st �tengedj�k (kiz�r�lag) a r�mai egyh�znak �s h�veinek. „Csak egy k�z�ns�ges anyaszentegyh�z van minden id�ben. […] Ezt az�rt h�vjuk katholikusnak, azaz k�z�ns�gesnek, mert egyetemes �s kiterjed a vil�g minden r�sz�re �s minden id�kre, �s sem helyhez, sem id�h�z nincs k�tve. […] A f�ld�n hadakoz� egyh�z sok-sok r�szegyh�zb�l �ll, ezek azonban valamennyien a k�z�ns�ges anyaszentegyh�z egys�g�be tartoznak. […] Az anyaszentegyh�znak egyed�l Krisztus a feje. […] Nem szorul helytart�ra, hiszen arra csak t�vollev�nek van sz�ks�ge. Krisztus azonban jelen van az egyh�zban.”^[72]

            A reform�ci� alapgondolata �s teol�gi�ja ezek szerint nem volt forradalmi. Nem forradalmian �jat akartak, hanem egy kor�bbi �llapothoz val� visszat�r�st. Visszat�r�st a „forr�shoz” �s a kor�bban m�r elfogadott – de az �vsz�zadok sor�n elfelejtett vagy elhom�lyos�tott, elferd�tett – „katolikus”, azaz egyetemes hitt�telekhez.

            A reform�ci� „forradalomm�” R�ma ellen�ll�sa miatt kezdett v�lni: amikor a hit�j�t�k megtapasztalt�k, hogy eredeti elk�pzel�s�k a r�mai egyh�zban nem val�s�that� meg; amikor kimondt�k, hogy ha az egyh�zzal nem lehet reform�lni, akkor n�lk�le kell.

            Ebben az �rtelemben volt forradalm�r M�liusz Juh�sz P�ter is, aki a r�mai egyh�zzal val� teljes szak�t�st deklar�lta akkor, amikor megalak�totta a reform�tus egyh�zat Magyarorsz�gon.

            Emellett minden m�s tev�kenys�ge – mint hitvit�z�i, teol�giai, irodalmi, t�rsadalomtudom�nyi, n�pm�vel�i, s�t orvosi �s n�prajztudom�nyi – sz�mottev� �s kiemelked�, de nem forradalmi. (K�vetekezik 3.r�sz M�liusz �sszes jegyz�ke �s Bibliogr�fia 1-73)