Egyh�zunk k�lvini �r�ks�ge.

(A K�lvin-jubileumok �ve el�)

1959

Az eg�sz vil�g reform�tus egyh�zaiban k�sz�l�dnek a nagy egyh�zt�rt�neti �vfordul�k meg�nnepl�s�re. K�lvin J�nos 1509-ben sz�letett, 1534 elej�n d�nt�tt v�glegesen az evang�lium �gye mellett, 1559-ben adta meg f�m�v�nek, az Institutionak v�gs� form�j�t, 1559-ben nyitotta meg a genfi Akad�mi�t, v�g�l 1559-ben, K�lvin ir�ny�t�sa mellett, a francia reform�tusok megtartott�k els� nemzeti zsinatukat, elfogadt�k a Confessio Gallicana-t �s a Discipline ecclesiastque-ot. De ugyancsak 1559-ben k�sz�lt el m�g k�t m�sik nagyon fontos reform�tus hitvall�s is, a Confessio Belgica �s a magyarnyelv� Marosv�s�rhelyi Hitvall�s* az �rvacsora �rtelmez�s�r�l. A Confessio Belgica-t az 1566. �vi antwerpeni zsinat nyilv�n�totta a n�metalf�ldi reform�tusok hitvall�s�nak.

Egyh�zunk a nagy K�lvin-�vfordul�kat akkor fogja �ld�sosan meg�lni, ha felk�sz�l azokra. Felk�sz�l az�ltal is, hogy m�r most felveti a k�rd�st, miben �ll k�lvini �r�ks�g�nk �s hogy mostani helyzet�nkben mire k�telez benn�nket ez az �r�ks�g?

K�lvin jelent�s�g�t �ltal�ban abban szokt�k �sszefoglalni, hogy az evang�liumi kereszty�ns�get, amelyet Luther �bresztett fel, az ac�los jellem�, nagy vez�ri k�pess�gekkel meg�ldott K�lvin v�dte meg az ellenreform�ci� iszony� viharai k�z�tt. �gy �t�lt August Lang Zwingli und Calvin c. m�v�ben. (1913. 144.) Richard Schlier is azt emelte ki, hogy mind Nyugaton, mind Magyarorsz�gon K�lvin szellemis�ge tartotta fel a r�mai katolicizmus ellent�mad�s�t. Schlier a sv�d liturgiat�rt�n�sz, Liedgren nyom�n m�g azt is meg�llap�totta, hogy K�lvinnak fontos r�sze volt az evang�likus sv�d kir�ly, Guszt�v Adolf gy�zelmeiben is. Ugyanis a harminc�ves h�bor� h�s sv�d katon�inak a K�lvin �s Marot nyom�n j�r� reform�tus zsolt�r�nekl�s adott er�t, amely XIV. Erik uralkod�sa idej�n Sv�dorsz�gba is megtal�lta a maga �tj�t. (Richard Schlier: Calvins Bedeutung f�r ide evgl. Glaubensgenossen in der Zerstreuung zur Zeit ser Gegenreformation. Bruno Geissler Gedenkbuch. Leipzig 1957. 198.)

Az a meggy�z�d�sem, hogy a K�lvin-kutat�snak enn�l j�val tov�bb, j�val m�lyebbre kell hatolni a k�lvini �r�ks�g megfogalmaz�s�ban. Mert ez az �r�ks�g egyar�nt kiterjed az egy�ni kegyess�gnek egy olyan alakj�ra, amely m�s �s t�bb mint a lutheri, vagy a spiritualista rajong�s, kiterjed tov�bb� az egyh�z �letrendj�nek �s feladatainak teljesebb �rtelmez�s�re, v�g�l pedig igen becses p�ldaad�s az egyetemes kereszty�n �gynek, mai sz�val az �kumen�nek a szolg�lat�ra. L�ssuk ezeket a vonatkoz�sokat egyenk�nt!

K�lvin kegyess�ge �s teol�gi�ja

1. K�lvin kegyess�g�r�l �s teol�gi�j�r�l el�sz�r is azt kell meg�llap�tani, hogy az a biblikus egyh�zi trad�ci�n bel�l �llt �s azzal szemben nem t�rekedett semmif�le eredetis�gre. K�lvin nem akart m�sk�nt kereszty�n lenni, mint P�ter vagy P�l apostol, mint Augustinus vagy Luther. Szinte sz�nd�k�n k�v�l t�rt�nt, hogy m�gis van saj�tos sz�nezete teol�gi�j�nak a Luther� mellett. M�g Luther teol�gi�j�ban a bizalomteljes hit, ez a n�mik�ppen m�gis szubjekt�v sz�nezet� mozzanat �ll a k�zpontban, addig K�lvinn�l er�teljesen az objekt�v alapra tol�dik el a hangs�ly, a szuver�n, �l� Istenre, Istennek az Ig�ben k�z�lt akarat�ra, az Ige �ltal alap�tott, fenntartott �s vez�reit egyh�zra �s Istennek az eg�sz vil�gra kiterjed� uralm�ra. K�lvin azzal fejlesztette tov�bb a refom�tori teol�gi�t, hogy ilyen teljess�gben mutatott r� Isten irgalmas �s dics�s�ges megv�lt� �s gondvisel� munk�j�ra. Ez fejez�d�tt ki a szertart�sok ter�n: Istent az Ig�b�l el��rt m�don az � Ig�j�vel kell tisztelni. Ennek volt k�vetkezm�nye a predestin�ci� tana: az �dv�ss�g egyed�li szerz�je Isten. Ez fejez�d�tt ki a k�lvini �rvacsoratanban: az �rvacsor�nak nemcsak az aj�nd�ka, de az aj�nd�koz�ja is az �l� Ige, J�zus Krisztus. Az �rvacsora megront�sa lenne az a tan�t�s, hogy annak mennyei aj�nd�ka felett ak�rcsak egyetlen pillanatra is nem az aj�nd�koz�, hanem az ember rendelkezik. Az �dv�ss�gnek valamilyen misztikus, vagy pietista �lvez�se, illetve m�sfel�l a teol�gi�nak filoz�fiai, vagy mor�lis spekul�ci�kkal val� �sszekever�se egy reform�tort�l sem �llt t�volabb, mint K�lvint�l.

De m�gse higgye senki, hogy az �rzelmi �s k�pzeleti elemek h�tt�rbe szorul�sa egy ked�lytelen �s �r�mtelen embert�pust eredm�nyezett. �ppen ellenkez�leg! K�lvinn�l az �letkedvnek nagyfesz�lts�g�, de teljess�ge mellett is tiszta v�ltozata jelenik meg, amelynek alkot�erej�t egyfel�l a k�szikl�n �ll�s biztons�ga, m�sfel�l a szeml�tom�st gyarapod� talentumok, az eredm�nyes j� szolg�latok feletti �rvendez�s t�pl�lta. Az ilyen kereszty�n a vil�g javaib�l t�bbet tudott tisztess�ggel megszerezni, mint amennyit maga fel�lt, teh�t nem f�gg�tt m�s embert�l �s javaib�l m�dj�ban �llt m�sokat is megseg�teni. A k�lvini kegyess�get anyagi �s lelki f�ggetlens�g, szellemi �s gazdas�gi aktivit�s �s ennek folyt�n a t�rsadalom r�sz�r�l el�bb-ut�bb kijut� megbecs�l�s jellemzi. Mindez egyszer� visszf�nye csak annak az istenismeretnek, amelyre K�lvin eljutott. K�lvin szerint az eg�sz teremtett vil�g nem m�s, mint Isten dics�s�g�nek sz�ntere, mert Isten sz�ntelen�l munk�lkodik az eg�sz mindens�g jav�ra. Gloria Dei, ez K�lvin teol�gi�j�nak �s �let�nek a vez�rfonala. Ennek a teret �s id�t �tfg� �dvt�rt�neti istenismeretnek legszebb �s legk�vetkezetesebb r�szletes elmond�sa J�zus Krisztus h�rmas tiszt�r�l sz�l� tan�t�sa.

Ennek az eg�sz szeml�letnek a nagy teljes�t�k�pess�ge legjobban abb�l l�tszik meg, hogy K�lvin olyan ellent�teket, amelyek a teol�gi�ban szinte megcsontosodtak, term�szetes k�nnyeds�ggel tudott feloldani, �s egym�s alkatr�szeiv� v�ltoztatni egy nagyobb eg�szen bel�l. Ilyen ellent�tek voltak az �sz�vets�g �s az �jsz�vets�g, a t�rv�ny �s a kegyelem, a megigazul�s �s a megszentel�d�s, a Szent�r�s �rott Ig�je �s a Szentl�lek bels� hangja, a kultuszban a k�ls� cselekm�ny �s a bels� t�rt�n�s. Az ilyen, l�tsz�lag ellent�tes kett�ss�gekr�l sz�lva K�lvin sokszor haszn�lja a simul (egyszersmind, ugyanakkor) sz�csk�t, ak�rcsak a mi szint�n igen m�ly bibliai vil�goss�gban mozg� teol�gusunk, D�vai B�r� M�ty�s. Felhozunk n�h�ny p�ld�t: „Az a kett�, amit Krisztusban egyszerre �s egy�tt kapunk, ti. az igazs�g �s a megszentel�d�s, elv�laszthatatlan egym�st�l." Inst. III.. 11. 6. „Egyszerre kell mind a kett�nek - az Ig�nek �s a Szentl�leknek - �sszekapcsol�dnia, hogy Isten orsz�ga megszil�rduljon." (Corpus Ref. 45. 197.) Niesel helyesen mutat r�, hogy K�lvinn�l ez az „egyszerre" nem emberi, hanem isteni pillanat. (Niesel, Vilmos: K�lvin teol�gi�ja, ford. Nagy Barna 214., az id�zetekre 30. �s 118.)

A l�tsz�lag elszak�tott, s�t ellent�tes dolgok megtal�lj�k egym�s mellett a maguk j� rendj�t. Ezt csak az tudja megtenni, aki a t�rt�nelmet mint egyetlen k�z form�lta esem�nyt tudja meg�rteni. K�lvin az�rt k�pes az ellent�teknek erre az egy�ttl�t�s�ra, mert mindent J�zus Krisztus mint Verbum Regens, mint teremt� �s megv�lt� Logos fel�l n�z. Mindig az eg�szet, �s mindig J�zus Krisztus fel�l n�zve, l�tja �s vallja K�lvin, hogy Isten akarata �s munk�ja nemcsak a szem�lyes �dv�ss�g, hanem az is, hogy az � akarat�nak megfelel� legyen az eg�sz emberi �let. Ez a k�lvini saj�toss�g a szem�lyes kegyess�g ter�let�n: A Poitou-beli reform�tusokat egy hozz�juk int�zett lev�lben K�lvin �gy buzd�totta a h�tk�znapi cselekedetekben megnyilv�nul� kegyess�gre: „A gy�lekezeti istentiszteletr�l hazat�rve meg kell hogy mutass�tok, hogy ott er�t kaptatok arra, hogy helyesebben cselekedjetek, mint azel�tt, �s hogy valami olyat hoztatok el onnan, ami j�t�konyan sz�t�rad a h�z minden tagj�ra, hogy v�g�l annak megfelel� legyen az eg�sz �let." (Rudolf Schwarz: Joh. Calvins Lebenswerk in Briefen. T�bingen 1909. 2. k�t. 32.)

A k�lvini kegyess�g a gyakorlatban

2. M�g azok is, akik K�lvint a kegyess�g �s a teol�gia ter�let�n Luther epigonj�nak szokt�k felt�ntetni, elismerik, hogy K�lvin az egyh�znak az �jsz�vets�gi p�lda alapj�n olyan szervezetet szabott, amely a gy�lekezetek bels� �leterej�t �s a t�rsadalomra gyakorolt hat�s�t er�teljesen fokozta. Ennek az egyh�zszervezetnek a l�nyeges von�sa a r�mai katolikus, vagy a luther�nus ; t�pussal szemben a nem-lelk�szi gy�lekezeti tagoknak tiszts�gen alapul� int�zm�nyes r�szv�tele a gy�lekezeti munk�k ir�ny�t�s�ban �s v�gz�s�ben. A genfi egyh�zban l�tes�tett n�gy tiszts�g, a lelkip�sztori, a tan�t�i, a presbiteri �s a diak�nusi k�z�l a legjellezetesebb a k�t ut�bbi. A nem-lelk�szi gy�lekezeti tagok �rdemesebbjeinek, mint presbitereknek az egyh�z korm�nyz�s�ba val� bevon�s�val siker�lt K�lvinnak, �s m�g nagyobb m�rt�kben az ellenreform�ci�ban �ld�z�st szenvedeti reform�tus gy�lekezeteknek, f�ggetlenn� tenni az egyh�zat vil�gi hat�s�gokt�l �s patr�nusokt�l gazdas�gi �s egyh�zfegyelmi vonatkoz�sban. A luther�nus lelkip�sztor vagy egyed�l kellett hogy birk�zz�k ezekkel a terhekkel �s gondokkal, vagy - �s ez t�rt�nt s�r�bben - r�t�maszkodott a vil�g hat�s�gra.

Genfben az egyh�zfegyelem gyakorlata szervesen k�vetkezett, abb�l a teol�giai alapszeml�letb�l, amely a gy�lekezetet Isten uralma al� helyeti, teh�t nemcsak a lelkip�sztoroknak, de az eg�sz gy�lekezetnek t�r�dnie kell Isten akarat�nak teljes�l�s�vel, �s intelem form�j�ban minden egyes tag sz�m�ra k�l�n is hirdetni kell Isten Ig�j�t. (Inst. �V. 12.2.) Aki pedig erre a k�l�n hozz� int�zett felsz�l�t�sra sem hallgat, hanem Isten Ig�j�t nyilv�nosan elveti, azt, ha csak jobb bel�t�sra nem t�r, v�g�l is ki kell z�rni a gy�lekezetb�l, nehogy Krisztist agy�lekezet kell�s k�zep�n k�roml�s �s gyal�zat �rje. (Inat. IV. 12. 5.)

A negyedik genfi egyh�zi test�let, a diak�nusok�, annak a felismer�snek a kifejez�d�se. hogy a gy�lekezeteknek az Ige hallgat�s�n �s Isten tisztelet�n k�v�l olyan egy�b feladatai �s �letnyilv�nul�sai is vannak, amelyek az el�bbiekb�l szervesen k�vetkeznek �s �lland� felk�sz�l�st �s folyamatos int�z�st ig�nyelnek. Ilyenek az ins�gbe jutottak gazdas�gi megseg�t�se lehet�le? nem alamizsna, hanem rendes munkalehet�s�g �ltal, a betegek gondoz�sa �s a j�vev�nyek felkarol�sa. Mindez persze nem olym�don a diak�nusok feladata, hogy rajtuk k�v�l m�s ne tartozn�k vele t�r�dni.

A k�lvini egyh�zt�pus a r�mai katolikusoknak a teljes ellent�te, teh�t nem centralisztikus papuralom, hanem lelkip�sztorok �s laikus" egyh�zkorm�nyz�k test�letei �ltal ir�ny�tott gy�lekezetek sz�vets�ge. Elvben minden gy�lekezeti tag �s minden gy�lekezet egyenrang�. A megk�l�nb�zt�tes nagyobb szolg�latra val� elh�v�st jelent, de nem ad elvesz�thetetlen el�jogot.

A K�lvin tan�t�sai szerint reform�lt egyh�zi szervezeteknek igen hasznos mell�kterm�kei jelentkeztek n�pnevel� �s t�rsadalomfejleszt� vonatkoz�sban is. Ez szervezet a tagok mindegyik�nek k�zrem�k�d�s�t ig�nyelte az egyh�zban �s a t�rsadalomban val� egy�tt�l�s sz�m�ra. A legt�bbsz�r kisebbs�gben lev� �s igen sokszor s�lyos nyomat�st szenved� reform�tus gy�lekezetekben az �nigazgat�s, az. anyagi �nfenntart�s, a k�lcs�n�s seg�lyez�se, az �n�ll�s�g m�dszere beb�z�ny�totta a maga nagy erej�t, �s sokban v�lt az �jkori t�rsadalmi fejl�d�snek is j� p�ld�j�v�. Nieselnek azt a meg�llap�t�s�t, hogy a k�lvini egyh�zfegyelem nem az erk�lcsis�g felvir�goztat�s�t c�lozta az egyh�zban; (id�zett m�, 171.), csak akkor tudn�k al��rni, ha erk�lcsis�gen mind�ssz� bizonyos J�zus Krisztust�l f�ggetlennek �rtelmezett mor�lis elvek �s szab�lyok �rv�ny�t kellene �rteni. De ha kereszty�n erk�lcsis�gen azt �rtj�k, hogy a kereszty�nek megtanult�k, hogy a hely�k J�zus Krisztus mindenre kiterjed� uralokd�s�ban �s a Szentl�lek seg�ts�g�vel engedelmesen s�f�rkodnak, hogy hely�ket h�s�ggel bet�lts�k, akkor nem kell visszariadni egy olyan �sszef�gg�s kimond�s�t�l, hogy az egyh�zi fegyelem az egyh�zban igenis az erk�lcsis�g felvir�goztat�s�t c�lozta. Csakis bizonyos teol�giat�rt�neti felt�telek k�z�tt vesztheti el ez a sz�: erk�lcsis�g az egyh�zban a maga kereszty�n jelent�s�t. Az Isten Ig�j�re �p�l� teol�gi�ban �s az Ige �s a Szentl�lek �ltal regener�lt �letben az egyh�zi fegyelem �s az erk�lcsis�g felvir�gz�sa nem ellent�tek, hanem m�ly bels� kapcsolat �ll fenn k�z�tt�k.

K�lvin maga adott r� p�ld�t, hogyan kell a gy�lekezettel egy haz�ban �l� emberek evil�gi boldogul�s�t is er�teljesen, b�tran �s eredm�nyesen munk�lni. Vil�gosan felismerte az ipar �s a kereskedelem t�rsadalmi fontoss�g�t. Ismerte a t�k� jelent�s�g�t az ipari termel�sben �s nem tiltotta meg a m�rs�kelt kamatszed�st. A munkaheIyek szapor�t�sa c�lj�b�l Genfben 1544-ben az � kezdem�nyez�s�re l�tes�tettek �llami p�nzen egy sz�v�gy�rat. Persze a k�nyvsajt� �s a k�nyvkereskedelem volt az a ter�let, amellyel a legt�bbet t�r�d�tt. De seg�tett a polg�ri igazgat�s szorosabban szakjelleg� ter�letein is, m�gpedig kit�n� gyakorlati �s jogi k�szs�ggel. R�sze volt Genfben a polg�r�rs�g, az �nk�ntes t�zolt�s�g, az �p�t�si fel�gyelet, a perrendtart�s korszer�s�t�s�ben. K�lvin az akarat �s az �rtelem erej�nek fejleszt�s�re �s a k�z�ss�g szolg�lat�ba �ll�t�s�ra adott a reform�tus egyh�zakban hagyom�nyoss� v�lt j� p�ld�t. A polg�ri korm�nyzatot az Institutio jellemz� m�don egy sorban t�rgyalja az �dv eszk�zeivel (media salutis). K�lvin hazaszeretet�hez soha nem f�rt k�ts�g. Az ismert t�nyek alapj�n �rhatta I. Ferenc francia kir�lynak: „Soha senki nem hallott t�l�nk egyetlen l�z�t� hangot sem, �s mindenki el�tt ismeretes volt csendes �s szer�ny �let�nk, am�g a te uralmad alatt �lt�nk... most is; haz�nkb�l el�ld�z�tten, szakadatlanul im�dkozunk az�rt, hogy mindenben j�szerencse k�s�rjen T�ged �s orsz�godat" (Inst. 1536. Victor J. ford. 21.)

A reform�tusok, Eur�pa kev�s pontj�t kiv�ve, kissebbs�gben voltak haz�jukban. T�bbek k�z�tt ez tette �ket a vall�si t�relem, a vall�sszabads�g �tt�r� hirdet�iv�. K�lvin ebben a vonatkoz�sban m�g m�sk�nt gondolkodott. � m�g a k�z�pkori szeml�letnek megfelel�en a t�rv�ny mindk�t t�bl�j�nak az �rv�nyre juttat�s�t az �llam feladat�nak tartotta, teh�t azt is, hogy az minden erej�vel l�pjen fel az istentagad�kkal �s eretnekekkel szemben, Annak a kornak a r�mai jogban gy�kerez� n�zetei szerint az eretneks�g�rt m�glya j�rt �s az �llamnak az egyh�z mondta meg, hogy ki az eretnek. K�lvin ebben a vonatkoz�sban csak kev�ssel el�zte meg kor�t. V�lem�nye szerint egyazon gy�lekezetben nem szabad t�vtanokat elt�rni. Csak az egyes gy�lekezetek k�z�tt, vagy m�g ink�bb a k�l�nb�z� orsz�gokban �l� egyh�zak k�z�tt lehet szeretetben elt�rni hitbeli elt�r�seket akkor, ha a fundament�lis hitt�telekben egy�bk�nt egyez�s �ll fenn. A reform�tusokat id�k folyam�n �ppen a vall�si t�relmetlens�ggel kapcsolatban passz�ve �s akt�ve szerzett igen rossz tapasztalatok tan�tott�k meg arra, hogy a hittani elt�r�sek nem tartoznak az �llamra, tov�bb� arra is, hogy a m�sodik t�rv�nyt�bla �rv�nyes�t�se dolg�ban viszont az �llam saj�t k�ldet�se �s felel�ss�ge alapj�n j�r el. Az �llam �s az egyhaz viszony�nak k�z�pkori felfog�s�val els� �zben nem a reform�tus egyh�zak szak�tottak, hanem olyan kisebb evang�liumi csoportok, amelyek m�g a reform�tus egyh�zak r�sz�r�l itt-ott �ld�z�st is szenvedtek, mint pl. az independensek, a baptist�k stb.

Err�l a k�rd�sr�l sz�lva �s K�lvinra eml�kezve fel kell id�zn�nk a k�vetkez�, mind�ssze 55 �vvel ezel�tt lezajlott esem�nyt is. (2007-ben �rthet�, hogy 104 �ve volt. HP szerk) A franciaarsz�gi reform�tus egyh�z zsinat�nak �s a genfi reform�tus lelkip�sztoroknak helyesl�s�vel Genfben 1903. okt�ber 27-�n eml�km�vet �ll�tottak fel a k�vetkez� felirattal: „Servetus Mih�ly, sz�letett Villeneuveben, Arag�ni�ban 1511, szept.. 29-�n, meghalt 1553. okt�ber 27-�n Champelben, veszt�helyen. Ezt az eml�km�vet az engesztel�s jelek�nt �ll�tottuk mi, K�lvin tisztel�i �s h�l�s fiai, akik azonban el�t�lj�k azt a t�ved�st, amely annak a sz�zadnak jelleg�hez tartozott, �s akik a reform�ci� �s a Szent�r�s igaz tan�t�sainak megfelel�en rend�thetetlen�l hisz�nk a lelkiismeret szabads�g�ban." Az engesztel� eml�km� �ll�t�s�nak f� mozgat�ja az az Doumergue Emil teol�giai professzor volt, akinek K�lvin legnagyobb gonddal �s szeretettel meg�rt �letrajz�t k�sz�nhetj�k. A b�nb�natnak ez az aktusa csaknem �gy megr�zta a kereszty�n vil�got, mint a hugenott�k, vagy a magyar g�lyarabok szenved�sei. Felverte a r�mai katolikusok lelkiismeret�t is. L. de Zuluetas felvetette a gondolatot, hogy R�ma is �ldozzon engesztel� eml�km�vet a spanyol inkviz�ci� �ldozatainak, Bonomelli p�sp�k pedig akci�t ind�tott egy a Galilei eml�k�t kiengesztelni hivatott eml�km�re.

3. Az a nagy lelkiismeretess�g, amellyel K�lvin a genfi gy�lekezetnek gondj�t viselte, nem akad�lyozta meg �t abban, hogy J�zus Krisztusnak az eg�sz vil�gon sz�tsz�rt ny�j�t mint egyetlen egys�get szemmeltartsa �s seg�tse, ir�ny�tsa �s �p�tse. Sz�m�ra az egyh�z nemcsak a hit t�rgya volt, hanem arra ir�nyuk minden munk�ja. Azt m�r eml�tett�k, hogy sokat t�r�d�tt a haz�jukb�l elbujdosott francia reform�tusokkal. 1558, m�rcius 16-�n Viret-hez �gy �rt: „V�rosunk hamarosan megtelik �s nem lesz k�pes befogadni az ide�raml�k nagy sz�m�t, de �s �n erre �p�tek, ink�bb t�volabbra vissz�k a v�ros v�d�falait, mintsem hogy kiz�rjuk Isten gyermekeit. Ha neh�z �s k�lts�ges is az �p�tkez�s, de el�g arra gondolni, hogy m�g mindig mennyivel k�nnyebb, mint 40 �ven �t lakni s�torban, mint Izr�el tette a puszt�ban". (R. Schwartz, id�zett m�, 2. k�tet, 210.)

K�lvin b�mulatosan t�j�kozott volt a nemzetk�zi politikai helyzet mindenkori bonyodalmai fel�l �s biztos �t�lettel tudta meg�t�lni a lehet�s�gek�t �s a veszedelmeket J�zus Krisztus egyh�z�nak szempontj�b�l. Hihetetlen munkab�r�ssal ir�ny�totta a reform�ci� el�halad�s�t, ahol pedig R�ma m�r ellent�mad�sba ment �t, ott a k�z�s v�delmet. Leghatalmasabb k�t seg�deszk�ze maga az Institutio �s a genfi Akad�mia volt, de harmadiknak mell�j�k lehet �ll�tani azt a hatalmas levelez�st is, amelynek a fontoss�ga miatt a Corpus Reformatorumban publik�lt r�sze 4271 lev�lre r�g, k�zt�k van egy magyar l�togat�j�nak levele is 1545-b�l.

Testv�ri �rz�se �s seg�t�k�szs�ge nem �llt meg a francia reform�tusokn�l, m�g csak az Eur�pa m�s orsz�gaiban gyarapod� �s k�zd� reform�tus hittestv�rein�l sem, hanem �kumenikus t�vlatot is mutat. A valdensek jav�ra, akiknek sorait ekkor �jra v�res �ld�z�s tizedelte meg, Sv�jcban �s Strasbourgban adam�nygy�jt� k�rutat tartott. (Farelhoz 1545, m�j. 4-�n �rt level�nek tan�s�ga szerint. R. Schwartz, i. m. 1. k�tet, 216.) A cseh testv�reknek 1560. j�nius 30-�n meg�rta, hogy �polni akarja vel�k a genfi lelkip�sztorokkal egy�tt a szent egys�get annak ellen�re, hogy nem mindenben �rt egyet a tan�t�sukkal. (u. o. 2. k�tet 311.)

Az eddigiekben arra a k�rd�sre pr�b�ltunk, ha csak egy-k�t von�ssal is, feleletet adni, hogy miben �ll k�lvini �r�ks�g�nk a szem�lyes kegyess�g, az egyh�z �letrendje �s J�zus Krisztus �gy�nek az eg�sz vil�gon egyetlen egys�gk�nt l�t�sa �s munk�l�sa szempontj�b�l. H�tra van m�g az, hogy mire k�telez minket ma ez a k�lvini �r�ks�g?

A szem�lyes kegyess�g vonal�n arra k�telez, hogy �let�nket ne �p�ts�k sem pietista m�don saj�t kegyes �rz�seinkre �s v�gyainkra, sem a teol�giai racionalizmus �s liberalizmus m�dj�n saj�t �rtelm�nkre, vagy erk�lcsi tudatunkra, hanem �p�ts�k azt mindenben Istennek a Szent�r�sban foglalt �s ennek alapj�n az egyh�zban hirdetett Ig�j�re. Isten Ig�j�n persze semmik�ppen nem az olyan sz��radatot �rtj�k, amely sokszor �ppen a val�di istenf�lelem, meggy�z�d�s, �s engedelmess�g hi�nyait akarja elleplezni.

A gy�lekezeti �let rendj�t tekintve reform�tus �r�ks�g�nk arra k�telez, hogy zsinatpresbiteri szervezet�nk form�lis fenntart�sa mellett annak tartalma el ne sikkadjon. Az egyh�zban egyed�l Krisztus uralkodhatik, Az egyh�z Krisztus teste. Az egyh�znak minden munk�sa �s minden munka�ga Krisztus test�nek egyforma m�lt�s�ggal munk�ra felszabad�tott �s munk�ra elk�telezett tagja. A szervezet ez�rt a munk��rt van. Ha �nmag�ban m�goly j� lenne is, nem ez, hanem a benne term� �let �s gy�m�lcs�k igazolj�k. (Ef. 5, 8-9). V�g�l �kumenikus vonatkoz�sban arra k�telez minket a k�lvini �r�ks�g, hogy mik�zben J�zus Krisztus �g�reteibe fog�zva az � v�lts�g�nak r�szeseit az eg�sz vil�gon egyetlen egys�gnek l�tjuk , �s ez�rt az egys�g�rt im�dkozunk �s minden j� munk�ban buzg�n f�radozunk, a T�rv�nyb�l egyetlen jott�nyit is meg ne rontsunk, hanem a hitnek szab�lya szerint j�rjunk (R�m. 12, 6.).

�sszefoglalva: ismerj�k fel, hogy �let�nk minden vonatkoz�s�ban Isten irgalmas szeretet�re �p�l, �gy amint azt nek�nk a pr�f�t�k, az apostolok, az aty�k �s a reform�torok, egyh�zunk �ldott szolg�i tudtul adt�k �s adj�k. Mindenkor sz�vb�l adjunk h�l�t a m�r megval�sult �g�retek�rt �s f�radozzunk teljes engedelmess�ggel a m�g bek�vetkezend� �g�retek megval�sul�s��rt. Mindebben K�lvin J�nos ma is Istent�l rendelt tan�t�nk. Magyarra ford�tott m�veinek sz�ma el�g nagy ahhoz, hogy a mi nemzed�k�nk szoros kapcsolatban tudjon vele maradni. B�r �rvendetes lenne, ha a K�lvin-�vfordul�k �v�ben tov�bb folytatn�nk szent�r�s magyar�zatainak magyar nyelv� kiad�s�t, egyel�re m�g enn�l is fontosabb, hogy a m�r kiadott j� K�lvin-k�nyveket sokan olvass�k �s mindennapi lelki t�pl�l�kukk� tegy�k.

Bucsay Mih�ly

*A Marosv�s�rhelyi Hitvall�s az els� ilynem� magyar nyelv� egyh�zt�rt�neti okm�ny. Nem tiszt�n k�lvini szellem�. A magyar helyzetnek megfelel�en a helv�t ir�ny� reform�ci� k�l�nb�z� �gainak az �sszehangol�s�ra k�sz�lt. M�g t�ls�lyban van benne a zwingli�nus szeml�let, de jelen van m�r a k�lvini korrekt�vum is, az, hogy a J�zus Krisztusban val� r�szes�l�snek csak egyik felt�tele a hit. A Marosv�s�rhelyi Hitvall�s szerint a hit nem puszt�n szubjekt�v �s ment�lis jelleg� cselekm�ny, hanem m�ly objekt�v alapja van, m�gpedig a Szentl�leknek az Ig�vel p�rhuzamosan v�gbemen� munk�ja a hiv�ben. ;,A Christus J�zussal val� r�szes�l�s�nknek csatorn�ja a szent L�lek." „Csak a hitetlen nem veszi Christus test�t �llatja szerint �s L�lek szerint" - vallott�k Marosv�s�rhelyt �sszegy�lt aty�ink. Azaz a hiv� az -�rvacsor�ban jelenlev� val�s�gos Krisztussal egyes�l a Szentl�lek k�zvet�t�se folyt�n. Ez a tan�t�s h�dnak k�sz�lt �s h�dnak is bizonyult a zwingli�nus felfog�s fel�l a k�zvet�t� ir�ny n�zeteihez, teh�t K�lvin felfog�s�nak, ha nem is minden r�szlet�hez, de a l�nyeg�hez.

Dr. Bucsay Mih�ly theol�giai professzor, egyh�zt�rt�n�sz irta 1959-ben. A 450 �ves K�lvin- jubileum el�. Megjelent a Reform�tus Egyh�z XI. �vf. 1959. 1.sz. 17-20. oldalak.