//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:


Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. János 3,16


 

 

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik
szívem. Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító  FORMATSKÁJA 

M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend 

A Genfi Egyház Kátéja 1695 Ennek ismertetője.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.
www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozsvárig

- Fekete Csaba Káté, egyház,tanítás 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


Istvándi 1924-1996 Pápa

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505 - 1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 - 1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

XX. század Történelméhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formátum

 

Teremtésről

„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
 
 
- Dr. BUCSAY Mihály A gyászévtized drámája és
a résztvevők külföldi kapcsolatai. ThSz 1976.
179-183

 

 

Dr. Bucsay Mihály

A gyászévtized drámája és a résztvevők

külföldi kapcsolatai

A gyászévtized története nem lenne érthető a külföldi kapcsolatok figyelembevétele nélkül. E kapcsolatok éppen úgy mint a dráma résztvevői, két ellentétes táborra oszlottak és mindkét főág külön-külön több irányzatra. A Habsburg és római katolikus tábor három vonalra különült, egyre, amely inkább a minisztereké volt és központosító állampolitikai célokat követett, továbbá egy erőszakosan és végül egy szelíden rekatholizáló klerikális irányra. Megoszlott a protestáns tábor is ágostai evangélikus és református csoportra. A két szembenálló fél táborain belül az egyes irányzatok és elképzeléseik vetélkedése, mégpedig nagyobb mértékben a Habsburg-táborban, kisebb mértékben a protestantizmus két ága között, a gyászévtized folyamán az események logikájának a kulcsa, az intézkedések és reagálások különféleségének és ingadozásának a magyarázata.

Bécs és Róma közös táborában már a gyászévtized kezdete előtt is megvolt mind a három irányzat, de a Wesselényi-féle összeesküvés leleplezése mind a három számára soha vissza nem térő alkalmat csillantott fel céljaik megvalósításához. Nincs még minden adat kikutatva a három irányzat szereplőire, a döntésekben való részesedésére nézve, de az elmúlt években is jelentékeny kutatások vitték közelebb a kérdést a tisztánlátáshoz.1

Az állampolitikai, központosító irányzat

Elsőnek nem a római katolikus egyháznagyok, hanem a bécsi udvar befolyásos politikusai és katonái tettek kísérletet a megnyílt lehetőség kihasználására. Kifejezetten világi cél mozgatta őket, amely elvontan értelmezve a társadalmi haladást szolgálta. Feltették magukban, hogy a sokféle alkotmány szerint kormányzott Habs-burg államokat az állam erejének növelésére és a kormányzás megkönnyítésére egysége-sítik, tehát hogy a viszonylag független Magyarország államjogi helyzete, igazgatása a jövőben ne térjen el attól, ami az osztrák örökös tartományokban, vagy Cseh - és Morvaországban érvényes. Egy ilyen merész akció sikerére ott állt előttük biztatásul nemcsak a cseh példa, de az a Franciaország is, amelyet Richelieu és Mazarin központosítottak és amelyben megvalósították az ab­szolutizmus kormányrendszerét.

A bécsi államférfiak szerint megsemmisítendő a magyar alkotmánynak minden olyan különlegessége, ami biztosítja, hogy az ország a saját törvényei szerint kormányozandó állam. Ilyenek a koronázási hitlevél, az országgyűlés a maga széles jogkörével, a nádori tiszt­ség, a vármegyei önkormányzat, sőt a magyar nemesi előjogok is, amennyiben azok meghaladják pl. a cseh nemesség előjogait.2 A cél eléréséhez kitűnő ideológiai eszközül kínálkozott az ún. jogeljátszási elmélet, a „Verwirkungstheorie". Érvelésük szerint a Wesselényiféle össze-esküvésben az ország alkotmányos vezetői készítettek elő lázadást koronás királyuk ellen, tehát a királyt sem kötelezi többé a koronázási hitlevél.

Ez az állampolitikai irány 1672 végéig, amíg befolyása korlátlanul érvényesült, átfogó és radikális eszközöket alkalmazott, mint amilyenek az ország katonai megszállása, a magyar katonák szélnek eresztése, idegen katonák beszállásolása a rendkívül ered-ményes francia példák szerint, az adónak a korábbi összeg 30-60-szorosára emelése mintegy kollektív „nemzeti büntetésként", amint ezt Benczédi Lászlónak a Theológiai Szemlében nemrég megjelent tanulmányában részletesen is olvashatjuk3. Persze kiderült, hogy hiába vetettek ki ekkora adót, mert ez behajthatatlan. Ezért már 1671. június 6-án a felére szálították le, de - új mozzanatként - a földesurakat kötelezték, hogy a csökkentett adó fele összegét ők biztosítsák. Ha a földesúr vonakodik, a jobbágy orvoslásért fordulhat a bécsi udvarhoz. A gyakorlatban a jobbágy a német tiszteknek volt köteles jelenteni panaszát. Ezt a látszólag jobbágyvédő intézkedést több mint 100 évvel II. József előtt, az akkori társadalmi viszonyok. között, természetesen nem lehetett végrehajtani, de arra jó volt, hogy lazítson, nem volt tehát egyéb szociális demagógiánál.

Az államközpontosító irány stábjában Montecuccoli és Lobkowitz vitték a vezér-szerepet. Montecuccoli (1609-1680) 1658-tól már mint tábornagy töltötte be a haditanács elnöki tisztét, 1660-tól Győr várának parancsnoka, 1663-tól a császári haderők főparancsnoka, szentgotthárdi győző, Zrínyi Miklós ádáz vetélytársa. Hasonlóan nagy befolyású és elszánt híve volt a magyar alkotmányosság elleni radikális támadásnak Lobkowitz (1609-1677), a titkos tanács első tanácsosa, továbbá Hocher osztrák kancellár, elnöke az összeesküvő magyar főurak perében halálos ítéleteket hozó rendkívüli törvényszéknek. Hochert nem lehet kizárólag a politikusok kemény vonala emberének tekinteni, mert őrá az erőszakos rekatholizáló vonal is mindig számíthatott4. Hozzá hasonló szereplője volt a gyászévtizednek, mintegy összekötő szerepet játszva az említett két irányzat közöt, Kollonich (1631-1707) akkor bécsújhelyi püspök, aki mint a magyar Kamara elnöke ezt a fontos állami szervet német hivatalnokokkal töltötte fel és a nemesi birtokok tömeges elkobzásával félelmetes politikai és valláspolitikai instrumentummá tette. A központosító politikusi vonal fontosabb képviselői voltak még Nostitz és Abele, az utóbbi a mágnás-összeesküvésben ítélkező bécsi külön törvényszék vizsgáló bírája és végül, de nem utolsósorban, még egy egyházi ember is, Müller abbé, a király gyóntatója. Müller Werbőczi Hármas Könyvének tüzetes átolvasása után jelentette ki E. Pufendorf bécsi svéd követnek 1673. június 18-án, hogy: „A magyarok... a hadijog alapján minden kiváltságukat elvesztették és ma már semmiben sem különböznek a Habsburg örökös tartományok alattvalóitól, bármennyire berzenkedjenek is ez ellen"5.

Az erőszakos központosító irányzat csak 1672 késő őszéig tudta magát tartani.6 1672 augusztusában az erőszak elől Erdélybe menekült magyarországiak 15 000 főnyi serege nyomult be a Felvidékre és Spankau császári vezért Kassánál megverte. A politikusok irányzata addig sem jelentette, hogy az erőszakos rekatholizálás törekvéseit felfüg-gesztették volna, hanem a két irányzat, ha most a politikusokénak a túlsúlyával is, de lényegében egyaránt érvényesült. A kuruc felkelés hatására az egyensúly jócskán megbillent, mégpedig hosszú évekre, a gyászévtized további tartamára, az erőszakosan rekatholizáló irányzat javára. Ennek élén Szelepcsényi György esztergomi érsek állt, a háttérben pedig Buonvisi bécsi pápai nuncius, illetve maga a római Kúria.

Feltehetjük a kérdést, hogy a miniszterek pártja, ahogy a nuncius nevezte, miért nem tudta megvalósítani elképzeléseit? Az ok nyilvánvaló: Lebecsülték elképzeléseikben azt az ellenállást, amelyet intézkedéseik kiváltottak. Nemcsak a protestáns nemesek tanúsítottak ellenállást, ahol és amilyen módon tehették, a túladóztatás, az alkotmány konfiskálása ellen, de római katolikus világi, sőt egyházi főrendek is. Ezek szívesen vezényelték és támogatták az erőszakos rekatholizáció akcióit, de az ország függetlenségének a maradékaihoz, a saját előjogaikhoz ragaszkodtak. Utoljára, de nem utolsósorban, ellenállt a protestáns parasztság. Ezeknek a vallási elnyomás miatt halmozódó elégedetlensége már az 1660-as években hazánk­ba is ellátogató angol világjáró orvosnak, Sir Eduárd Brownnak is feltűnt.7 Túlnyomórészt protestáns nemesek, katonák és jobbágyok ellenállása teremtett magának forradalmi medret a kuruc felkelésben, amelynek előzményeit kutatva Makkai László joggal mutatott rá a puritanizmus, sőt az angol forradalom hatásaira.

Az erőszakos központosító állami politika nemcsak hogy nem csinált a Habsburg tartományokból és a királyi Magyarországból egyetlen államot, hanem a magyar királyság nagy részében egy független rebellis államkezdemény alakult, és az a veszély fenyegette a királyt, hogy a megmaradt részt is elveszti. Lipót most még nem ismerte be az erőszakos központosító politika fiaskóját nyíltan, hanem csak olyan formában, hogy nem törődött az adótörvény végrehajtásával, helyette a szoldateszkára bízta, hogy maga teremtse elő magának ellátását és zsoldját, a miniszterek helyett pedig előtérbe hagyta lépni a rekatholizáció kemény vonalának képviselőit. A gyászévtized esztendeit ezentúl a protestáns egyházak rendszeres megsemmisítését célzó intézkedések töltötték ki. A magyar alkotmány elkobzására irányuló politika csődjét a király nyilvánosan csak 1681-ben ismerte el azzal, hogy országgyűlést tartott, amelyen nádort választottak, deklarálták a koronázási hitlevél érvényes voltát és Kollonich átmenetileg bukott embernek számított.

Az erőszakos rekatolizáló irány

Ez és az erőszakos központosító irány a gyászévtized egész folyamán, függetlenül attól, hogy melyik irányíthatta első helyen a politikát - bár kétféle, de egymást kiegészítő elképzelés jegyében - és csak akkor bírálta egymást, ha a rossz bizonyítványt kellett megmagyarázni. Ilyen esetben a politikusok a vallási elvakult-ságot, a nuncius és a püspökök pedig a központosítok kíméletlen mohóságát tették felelőssé a balsikerért. 1673 után azonban elsősorban a rekatholizáló irányzat vethette be a maga sajátos eszközeit, tulajdonképpen kettőt, a jogeljátszási elmélet vallási változatát, továbbá a protestánsok vallási élete ellen irányuló, hatósági jellegű kényszerítő intézkedéseket.

Az elmélet bővebb kifejtésével, mint ismeretes, Bársony György váradi címzetes püspök, szepesi prépost Kassán 1671-ben napvilágot látott „Veritas toti mundo daclarata" c. könyve szolgált. Ennek megjelenésétől számították a gyászévtizedet. Az érvelés lényege az, hogy a protestánsok fellázadtak a király ellen, tehát érvénytelenné váltak vallászabadságuknak alkotmányos biztosítékai. Ehhez új mozzanat-ként Szegedi Fe­renc egri püspök a klerikális párt felülkerekedése után, 1673. február 15-én egyenesen I. Lipót ismert hiúságára is próbált építeni, amikor arra mutatott rá, hogy a király a rendkívüli alkalmat felhasználva, a prédikátoro-kat proskribálva akár Szent Istvánt is felülmúlhatná, aki ugyan „apostoli király" volt, de Lipót még az „apostol-király" névre is rászolgálhatna. Annál is inkább megtehetné ezt, mert nem kellene tartania Európa protestáns uralkodóitól, hiszen ők sem tűrik meg országuk belsejében a lázadókat9.

A kényszer különböző eszközei túlontúl ismertek. Az 1661 utáni hugenottaellenes francia intézkedések hazánkban is alkalmazás-ra kerültek úgy, mint a protestáns templomok, iskolák és az egyházi vagyon elfoglalása, az egyházi szolgák elűzése, a kényszerítések. De jelentkezett egy új instrumentum is. Mint Benczédi László rámutatott10, Szegedi Ferenc egri püspök és Ottó Ferdinánd Volkra szepesi kamarai elnöknek, valamint Holló Zsigmond-nak, a kamara egyik tanácsosának értelmi szerzősége mellett megrendezték a pozsonyi bírósági komédiákat, hogy segítségükkel megfosszák nemcsak a királyság, hanem a Hódoltság és a Partium protestáns egyházait is egyházi szolgáiktól.

Az országos méretű akció vezérkarában megtaláljuk a már említett Szelepcsényit és Kollonichot Müller abbéval együtt, de most ott szerepelnek a magyarországi püspökök mellett a hitbuzgalmukkal tüntető katolikus mágnások is. A piramis csúcsán maga a király vakbuzgó-sága biztosított az akciónak legfelsőbb jóváhagyást, hiszen széles körben ismertté lett az a nyilatkozata, hogy inkább koldulni menne, mintsem eltűrje, hogy országában az eretnekek gyarapodjanak.11 Lipót 1670-ben kiűzette a zsidókat Bécsből és már az 1659. évi országgyűlésen ezt követelte a magyar rendektől is.12 Az erőszakos rekatholizáció gépezetének a középső és alsó kádereit a jezsuita rend, világi papok, a püspökök hajdúi és Lipót katonasága adták. A Báthory István Lengyelországának kollégiumaiban, valamint Rómában. Bécsben, Grazban és máshol nevelt jezsuiták13 elözönlötték a magyar királyságot, de bár sokan voltak, a világi papokkal együtt sem annyian, hogy ne csak a városokba, hanem a falvakba is jusson belőlük.

Kezdetben könnyűnek látszott a dolog. Kollonich környezete14, vagy a jezsuita rend évkönyvei15 a rekatholizálás százezrekre menő eredményeivel dicsekednek. Egyedül Lőcse városában az 1675! évben 2100 sikerült térítésről számolhattak be. Bár az egész polgári és katonai apparátus rendelkezésükre állt, a több éves akció végül mégis részered-ményekkel volt kénytelen beérni. 1675. november 20-án a jolsvai katolikus pap már azt jelentette Kassára, hogy az elűzött prédikátor visszatért és éjszakánként terjeszti a „lutheránus mételyt". Szatmár, Szabolcs és Bereg megyék falvaiban ez idő tájt már mintegy 200 elűzött prédikátor fejtett ki újra titkos lelkipásztori tevékenységet, egy év elteltével pedig hivatalos jelentésekből értesülünk, hogy a tiszaháti részekre csaknem minden prédikátor visszatért és saját szertartása szerint látja el a szokásos szolgálatot templomban16.

Az erőszakos rekatholizáló akció csődjének beismerése is az 1681. évi soproni országgyűlésen történt meg azzal, hogy az uralkodó ünnepélyesen elismerte az 1681. évi vallásszabadságot biztosító törvény érvényes-ségét, bár „a földesúri jog érintetlenül hagyá-sával". A Habsburg királyok ettől kezdve elvileg nem vonták többé kétségbe a protestáns egyházak létjogát Magyar­országon. A konfessziók pluralitásának elve, miután a reformáció századában Erdélyben jutott az elsők között érvényre, újra jogaiba lépett az erőszakos ellenrefor­máció legádázabb rohamának kimerülése utáni Ma­gyarországon is.17

A részleges sikerért Bécs és Róma elég drága árat fizetett. A nemzetközi közvéleményt a gályákra hurcolt protestáns prédikátorok sorsa éppúgy megrázta, mint a hugenottáké, de főleg a magyar protestánsok tudatában ültetett el súlyosan terhelő emlékeket a gyaszévtized mind a Habsburg-házzal, mind pedig Rómával és a katolikus klérussal szemben. Egy roppant trauma emléke intette és inti a magyar protestánsokat ösztönösen a vigyázásra.

A szelíd rekatolizálás iránya

A most említett következményeket óhajtotta volna elkerülni az a másik irány, amely a gazdaságilag és társadalmilag előzőleg bekerí-tett protestánsokhoz jóindulatú rábeszéléssel közeledett, sőt olyan katolikus-protestáns unió kilátásait festette az égre, amely kölcsönös megbecsülés és engedmények árán létesülne. Külföldön sem mindenkinek tetszett a jezsuiták harctéri levegőjű, minden eszközt szentesítő lélekvadászata, sok katolikus ízlésének, a saját meggyőződésébe vetett bizalmának jobban megfelelt a türelmes rábeszélés módszere. Richelieu a „la voie de douceur"-t követte még a politikában is, azt vallván, hogy ésszel köny-nyebben lehet célhoz érni, mint a szenvedélyek diktálta erőszakkal. Ezt a vonalat vitték tovább Bosseut és Fénelon, sőt Bosseut és Spinola teljes komolysággal tárgyalgatta a protestáns Leibnizzel és Molanussal együtt a reuniót. amíg csak a századforduló táján a pápa ad acta nem tétette ezt az egész ügyet.

Hazánkban ez a szelíd vonal került 1681-ben hivatalosan is az előtérbe. A nápolyi gályák prédikátor rabjainak a Kohlhaas Mihály igaz-ságérzetéhez hasonlítható törhetetlen ellen-állása egyfelől, a protestáns államok mély megütközése, szívós közbenjárása, a kiszaba-dultaknak nyújtott segítsége másfelől, de talán a legdöntőbb mértékben Thököly szabadság-harcának a sikerei arra a bizonyos gyötrelmes felülvizsgálatra kényszerítették Bécset.

Az irányváltásnak egy komáromi születésű kapucinus, Sinelli Imre volt a legbuzgóbb kovácsolója. Ö rá tudott mutatni, hogy erőszak-mentes protestánstérítő akciója Alsó-Ausztriában sokkal eredményesebb volt, mint az általa mélyen megvetett jezsuitáké. Már a pozsonyi terroperek idején úgy nyilatkozott Pufendorf bécsi svéd követnek, hogy a protestánsok közötti térítő munkának csak „per doctrinam et per bona exempla" lehet értelme és foganatja18. Sinelli 1669 óta a bécsi udvarban tevékenykedett mint Lobkowitz gyóntatója és a király személyes tanácsadója. A magyarországi balsikerek az ő jezsuita-ellenes vonalának adtak igazat, és ennek köszönhette, hogy 1681-ben bécsi püspök lett. Ekkor már a kemény vonal hívei közül is számosan Sinellihez csatlakoztak, így maga Buonvisi nuncius is.

A fordulat a császári tanács 1681. április 20-án tartott ülésén történt. Sinelli álláspontja győzött, amely szerint a magyarországi helyzetet azonnal rendezni kell, mégpedig a politikusok kemény vonala után az ellenreformációs kemény vonal feladása árán is. A tanácsnak nemcsak a magyar, osztrák és cseh mágnás tagjai álltak Sinelli mellé, de most már Hocher és Nostitz is. Így vált szabaddá az út a magyar protestánsok vallásszabadságának királyi nyilatkozattal való ünnepélyes elismerése, a soproni országgyűlés XXV. és XXVI. cikkelye előtt. A száműzött prédikátorok hazatérhettek és elfoglalhatták korábbi hivatalukat. Ha reverzálist írtak alá, az elvesztette érvényét.

Kollonich mint mindkét kemény vonallal összeforrt személyiség megbukott, de csak néhány évre, mert az országot a török uralma alól felszabadító hadjáratok sikerrel, Sinelli halála és Thököly csillagának aláhanyatlása újra előtérbe juttatták Bécsben mind a központosítás, mind az ellenreformáció kemény vonalának politikus és főpapi híveit. A Sinelli-féle politika feladását egyfelől a magyar protestánsok ellen kiújult erőszakoskodások újra rendszeressé válása, másfelől pedig Kollonich pályájának további emelkedése jelzi. A harcias főpap 1685-től győri püspök, 1686-tól bíbo­ros, 1691-től kalocsai érsek, egy évre rá államminiszter és a bécsi udvar kamara elnöke, 1695-től pedig esztergomi érsek. Kollonich 1685 után szívesen tetszelgett a reuniós egyházpolitikus szerepében is. Így érthető, hogy a szelíd vonal emberét, Spinola de Roxast, Kollonich utódát a bécsújhelyi püspöki székben, 1691-ben hazánkba küldik a vallás-egyesítési akció teljhatalmú császári biztosa-ként.

Ekkorra itthon a helyzet újra a kemény vonal elképzelései szerint alakult már, a protestánsok a terror légkörében éltek. Debreceni Ember Pál közvetlen tanúja volt ezeknek az időknek, nem véletlen tehát, hogy egyháztörténeti művében ma már szinte érthetetlenül nagy szerepet szentel Spinola magyarországi akciójának Közli azt a Tentamina c. nyomdaterméket is20, amelyet Spinola az országban osztogatott a reunió elképzelt módjára nézve. Egy 12 katolikus és 12 protestáns tagból álló bizottság dolgozná majd ki az egyesülés pontos mikéntjét. A mise nemzeti nyelvű lesz, az úrvacsorát két szín alatt szolgáltatják ki. A pápa csalatkozhatatlanságát elejtik, mindennek a Szentírás lesz a zsinórmértéke. A protestánsokból lett újkatolikusokat „katolikus-reformátusoknak" fogják a régi katolikusok nevezni, az előbbiek Rómában a pápától templomot kapnak. A püspök és a világi papság házasodhat. A pápa marad ugyan a keresztyénség legfőbb papja, de ténylegesen nem lesz több, mint elnöke annak a főpapi tanácsnak, amelyben helyet foglalnak protes-táns püspökök is, most már mint „református-kato­likus'' egyháznagyok.

Ember Pál már a vonatkozó szakasz elején összegezte az akció eredményét. Elmondotta, hogy a bécsújhelyi püspök teljesen üres kézzel tért vissza hazájába, gyümölcs és eredmény hiánya miatt, feldühödve21. A magyar protes-táns lelkészek az ellenreformáció erőszakossá-gaitól szenvedve őszintétlennek, merőben taktikusnak értékelték Spinola akcióját és nem ültek le tárgyalóasztalhoz, egészen elenyésző kivételtől eltekintve.

Ellenben mindjárt a bécsújhelyi püspök reuniós kísérletét tárgyaló szakasz után kerített sort Ember Pál az egyik volt gályarab lelkésznek, Otrokocsi Póris Ferencnek az apostasiajára. A sorrenddel talán illusztrálni akarta, hogy a rekatholizálás szelíd vonala a már említett második céljából valamit azért hazánkban is elért, egy-egy valamilyen oknál fogva megingott protestánsban növelte a kompromisszum kész-ségét.

A protestánsok magatartása

a) Az evangélikusok

A gyászévtizedre is áll az, hogy a külföldi kapcsolatok a magyar egyházak és a magyar művelődés történetének nagy hatású alakító erői közé tartoznak. A gyászéítizedben a reformáció által teljesen le nem győzött, sőt restaurálódott római egyház, nemzetközileg kialakult két irányzatának, az erőszakos és a szelíd rekatholizációnak emberei, továbbá az abszolutizmus államát kovácsoló bécsi politikusok tettek kísérletet a reformáció magyarországi eredményeinek felszámolására. Amint ezeket a támadásokat is döntő mértékben erősítette, hogy az ellenreformációs, továbbá a Habsburg központosító törekvések szoros szövetségben dolgoztak, ugyanúgy a védekezést is kiszélesítette és elmélyítette az, hogy Magyarország protestáns népének lelkiismereti szabadsága és az országnak politikai önállósága egyszerre forgott végső veszélyben.

A reformáció örökségét hazánkban két különálló egyházi szervezet védelmezte, mindkettő más és más módon, mindkettő a maga módján. A különbség szembetűnő, de nem antipodikus. Fő okát abban látjuk, hogy az evangélikusok más szemmel néztek a felsőségre, mint a reformátusok. Bennünk a wittenbergi reformátor patriarkális társadalom-szemlélete folytatódott. Számukra vallási parancs volt a törvényes felsőség iránti engedelmesség függetlenül attól, hogy a parancsok törvényesek-e, kivéve ha a hit megtagadását írták volna elő. A pozsonyi rendkívüli törvényszék előtt az evangélikus egyházi szolgák nagy része az ellenállásnak azt a formáját választotta, hogy aláírta ugyan a reverzálist és száműzetésbe ment, de az idegen országból mindig hazafelé tekintett, ott a hazai evangélikus egyház ügyét is szolgálta. A végig, egészen a gályákig ellenállók száma az evangélikus lelkészek és tanítók között aránylag csekély.

Rendkívül jellemző, hogy ezek a kevesek sem adtak a saját végsőkig ellenállásuknak valamilyen különösebb, vagy egyenesen kizárólagos értéket. Amint erről Fabiny Tibor professzor szép tanulmányából22 meggyőződ-hetünk, nem az evangélikus gályarabok írták meg a közösség nevében a nagy agitációs erejű emlékiratokat, hanem az exulánsok, vagy akik útban Nápoly felé elszökdöstek. E sajátos reagálás okát tévedés lenne abban látni, hogy olyan egyházi szolgákról van szó, akik német vagy szláv nyelvtudásukkal könnyűszerrel kenyérhez jutottak külföldön is. Hiszen a ma­gyar anyanyelvűek sem voltak elveszett emberek a maguk latinságával a külföldi iskolai, sőt egyetemi üzemben. Még nagyobb hiba lenne kevésbé határozottaknak, kevésbé bátraknak tekinteni az evangélikusokat, mint a reformátusokat. Egyszerűen az történt, hogy azt az utat választották, amely a hitükkel szorosan összekapcsolódó jogi és társadalmi felfogásuknak megfelelt, mint exulánsok azonban minden gondolatukkal a magyar-országi vallásszabadság ügyéért küzdöttek. Éppen az evangélikus elvárásoknak megfelelő magatartásuk, száműzött, de nem a királynak engedetlen voltuk akkora társadalmi súlyt adott nekik külföldön, hogy igen nagy erőket voltak képesek mozgásba hozni a magyarországi protestánsüldözések elítélésére. Szívós és nyomatékos közbenjárásra és hittestvéri áldozatokra késztetik nemcsak a velencei jómódú német kereskedőket, nemcsak az őket befogadó egyházakat, azok polgárait, nyomda-tulajdonosait, hanem az evangélikus, vagy többségében evangélikus svéd, szász, brandenburgi államok uralkodóit és kormányait is.

b) A reformátusok

A perbefogott református egyházi szolgák, szintén a hitükből szorosan következő társadalomszemléletnek megfelelően, a fel-sőbbség parancsainak a törvényességét mérlegelték elsősorban. Felfogásuk szerint a felsőséget és az alattvalókat a törvények kölcsönös tisztelete köti egymáshoz, és a törvények érvényessége által mindkét fél fölött a királya uralkodik. Szerintük azt az uralkodót, aki az egyház létére, tisztességére, nyugalmára tör, Krisztusnak és az Antikrisztusnak üdytörténeti küzdelme keretében kell minősí-teni. Nem nehéz felismerni ebben a szemléletben legjelesebb reformátoraiknak, Kálvinnak, Bullingernek, Bézának a nézeteit. A református vádlottak azért vonakodtak bármelyik reverzálist is aláírni, mert ezzel elismerték volna, hogy joggal vádolják őket törvénysértéssel, és akkor joggal vádolhatnák ugyanezzel a gyülekezeteket is. Az ő számukra a törvénytelen eljárás és a törvénytelen vádak határozott visszautasítása volt az egyetlen út, hogy azonosságban tudjanak maradni önmagukkal.

A kor feudális vagy abszolutista levegőjében számtalanszor tették fel a református gálya-raboknak rabságuk alatt és szabadulásuk után a kérdést, mi bátorította fel őket arra a hallatlan merészségre, hogy ne engedelmes-kedjenek a királyi parancsnak? Ezek a hitük folytán némileg koruk társadalmi felfogása előtt járó emberek egybehangzóan mindig a fenti választ adták.23 A sok közül két példát legyen szabad felhozni. Az egyik Harsányi István felelete a pozsonyi törvényszék ügyészének kérdésére a fej- és jószágvesztésről szóló ítélet kihirdetése után, hogy miért nem hajlandó valamelyik reverzálist aláírni. A válasz teljes terjedelmében Ember Pál idézett művében olvasható.24 A másik indokolást Kocsi Csergő Narratio brevis-ében olvashatjuk25. E szerint a reverzálisok bármelyikének aláírása Krisztus ügyének elárulásával lett volna egyértelmű, mint egy-szerre való megtagadása az Isten dicső-ségének és az isteni igazságnak.

Az igazságtalanság egyaránt sérti Isten dicsőségét és szövetségesét, az embert. Az igazságért való szenvedés Krisztus művének része, üdvtörténeti összefüggésben áll, mert egyfelől leleplezi az Isten-ellenes erőt, másfelől pedig megmutatja Istent mint szabadítót,

A református egyházi szolgák a pozsonyi rendkívüli törvényszék előtt elsősorban nem engedelmességből jelentek meg, hanem, hogy szembenézzenek a hamis vádakkal és hogy saját szenvedéseik, esetleg haláluk árán elébe menjenek az isteni szabadításnak. Külföldi hittestvéreik mély emberi együttérzéssel siettek ugyan segítségükre, de az a mód, ahogy a prédikátorok teológiailag értelmezték azt, ami velük történt, a külföldiek legtöbbjének csak nehezen és sokára hatolt az értelmébe. Egyik legagilisabb támogatójuknak, Zaffius velencei orvosnak hozzájuk intézett számos levele közül csak a legutolsóban, a már a szabadulás előtt, 1676. január 11-én keltezettben villan fel a megértés szikrája az iránt, amit a gályarabok vallottak, hogy ti. az ő ügyük más vonat-kozásban is „opus Domini", nem pusztán mint egy hittestvéri segélyakció. Az ő ügyük az Isten hűségének a deklarációja, amelynek az ő szenvedésük és szabadulásuk a hordozó edénye. Zaffius így fejezi be levelét: „Az új esztendővel a mindenható Isten teremtse meg számotokra az új világot, ö tegye azt, hogy az egész teremtés, amely most a ti jajkiáltásaitokban sóhajt és nyög, felujjongjon az Isten fiainak a Szabadulása miatt"26. Ismeretes, hogy emberi szabadítójuk, Ruyter tengernagy azt mondotta a gályarabok szónokának, hogy bár sok győzelmet aratott életében, de ezeket a gályarabok kiszabadítása érdemben mind felülhaladja. A gályarabok hálanyilatkozatát ezekkel a szavakkal hárította el magától: „Mi nem voltunk egyebek, mint Isten eszközei, ti csak Istennek mondjatok köszönetet, Aki most kinyilvánította magát mint mindezen dolgoknak a szerzőjét.27

Jellemző, hogy a gályarabok itthon, amikor újra felvehették a szolgálatot, nem lettek valamilyen mártírkultusz tárgyai, a reformátusok talán még kevésbé, mint az evangélikusok. Az élet ment tovább, újabb próbák következtek, azokban ugyanarra a hitbeli gyökérzetre és ugyanazokra a külföldi hittestvéri kapcsolatokra támasz-kodhattak. A gyászévtized emléke nem annyira a személyekre vonatkoztatva élt, hanem az egész evangéliumi egyházra. A szenvedés és a szabadulás emléke adott újra és újra erőt újabb szenvedés vállalására. Az tett megértővé a mások szenvedése iránt is. A türelmi rendelet után félszáznál több fiatal protestáns magyar lelkész szolgálatvállalása a föld alól napfényre törő cseh és morva protestáns gyüleke-zetekben ilyesfajta emlékekből, ilyesfajta megértésből magyarázható.

Ha van egyházunk diakóniai teológiájának a bibliáin kívül történeti meghatározottsága is, akkor ez azokban a szenvedésekben gyökerezik, amelyeket a magyar protestáns gyülekezeteknek a több évszázados ellen-reformáció alatt kellett hitükért és reménységü-kért elszenvedni, különös mértékben a gyászévtizedben, A magyar evangéliumi egyházak közös magatartásának, amely az emberiség elnyomást szenvedő csoportjai és népei felé fordítja figyelmét, a saját szenvedések emléke az egyik alapja és erőforrása. Olyan kincs, amelyet a gályarabság emlékének tett ünnepi tiszteletadás hivatott, még fényesebbé tenni.

 JEGYZETEK

1. A gyászévtized régebbi irodalmát összeállították: Zoványi Jenő: Cikkei, 1940. p. 152. és 166. - Kosáry Domokos: Bevezetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmába, I. kötet, 1951. p. 389-392. Ujabb tanulmányok: Jean Bérengér: La contre reform en Hongrie au XVII. siecle. Bulletin de la Société de PHistoire du Protestantisme Francais. 1974. Janvier-Marc, p. 1-32. - Benczédi László: A prédikátor-perek történeti háttere. Theológiai Szemle, 1975. p. 199-206 és 264-267. - 2. Ennek az elképzelésnek Lipót egyik titkos tanácsosa elszólás formájában már az 1661. évi országgyűlésen hangot adott, amint azt a velencei követ nem késett feletteseinek jelenteni. Velencei Állami Levéltár, szenátusi anyag, német jelentések, 1662. szeptember 9., f. 121. - 3. Theológiai Szemle, 1975. p. 202-204. - 4. Montecuccoli nézeteire nézve lásd: L'Ungheria nell' anno 1677. c. emlékiratát. Bécs: Veltzé 1897. 3. kötet, p. 448-453. Hocherre nézve lásd: O. Redlich: Beitrage zur neueren Geschichte österreichs, 4. kötet (1908). p. 120-122. - 5. ,,Hungaros . . . perdidisse omnia privilegia etiam iure belli et esse hodie subditos haereditarios, quamquam id concedere nollent". E. Pufendorf: Tagebuch. Bécs. Haus-, Hofund Staat-sarchiv. W. 324. sz. kézirat, f. 300 - 6. Benczédi László: A prédikátor-perek történeti háttere. Theológiai Szemle, 1975. p. 264-266. - 7. Brérenger, i. m. p. 8. - 8. Makkai László: The Hungárián Puritans and the English Revolution. Acta Histori-ca, 5. kötet. Budapest, 1958. - 9. Benczédi L., i. m. p. 201. - 10. I. m. p. 200-202. - ll. A nuncius bizalmas jelentése 1666 júliusában. Archiv für österreichische Geschichte, 103. p. 802. - 3. Adriányi G.: Polnische Einflüsse auf die Reformation und Gegenrefoímation in Ungarn. Ungarische Jahrbücher, 1972. p. 61-72. - Öry Miklós: Pázmány Péter tanulmányi évei. Eisenstadt, 1970. - 12. Bérenger, i. m. p. 4-7. - 14. Bérenger, i. m. p. 13. és 17-18. - 15. Az osztrák rendtartomány 1674. évi jelentését idézi Bucsay M.: Geschichte des Protestantismus in. Ungarn. Stuttgart 1959. p. 96-97. - 16. Benczédi, i. m. p. 267. -   17. Bérenger, i. m. p. 28-29. — 18. E. Pufendorf: Bericht über den Wiener Hof. Helbig kiadása, Lipcse, 1862. - 19. Lampe-Ember: História Ecclesiae Reformatae in Hungária et Transylvania. Utrecht, 1728. p. 506-515. 20. Uo.: p. 513-515. - 21. Uo.: p. 506. - 22. Theológiai Szemle, 1975. p. 258-264. -23.  Lampe-Ember: i. m. p. 468., 475., és különösen 787-789. -24.  Uo.: p. 774. - 25. Uo.: p. 787. - 26. „Cum Novo anno Novum vobis Mundum creet Omnipotens,, et ut creatura,, quae ob afflictiones vestras gemit, ob liberationem filiorum Dei iubilet, faxit!" Lampe-Ember: i. m. p.. 484. - 27. ,,Nos enim Dei solum Instrumenta fuismus. Deo, qui horum omnium author extitit, gratias agatis!" Lampe-Embere: i. m. p. 919.

 

 

Szabolcska Mihály
Uram, maradj velünk!

          

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942
zeneszerző, orgonaművész, orgonatervező, karnagy
79 éve halt meg

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912 - 1988 - 2021
33 éve halt meg

 
Garai Gábor Jókedvet adj

Garai Gábor: Jókedvet adj

                  ennyi kell, semmi más

   Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
   A többivel megbirkózom magam.
   Akkor a többi nem is érdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
   nem kell más, csak ez az egy oltalom,
   még magányom kiváltsága se kell,
   sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
   ha jókedvemből, önként tehetem;
   s fölszabadít újra a fegyelem,
   ha értelmét tudom és vállalom,
   s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdődő és folytatódó bolond
   kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
   ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963-2021
58 éve halt meg

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999 - 22 éve halt meg

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta nekünk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segítsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkán szerettük,

   Kikért szálltunk hősen, együtt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelkünknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformán raktuk a szépet

   Barátnak és ellenségnek,

   Mert muszáj.

 

   Egyformán s mindig csalódtunk,

   De hát ez már a mi dolgunk

   S jól van ez.

 

   S szebb dolog így meg nem halni

   S kínoztatván is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

WEÖRES SÁNDOR

A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát. 

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

Florence Pugh magyar rajongói oldal. Ismerd meg és kövesd az angol színésznõ karrierjèt!    *****    Fele királyságomat nektek adom, hisz csak rátok vár ez a mesebirodalom! - Új menüpont a Mesetárban! Nézz be te is!    *****    DMT Trip napló, versek, történetek, absztrakt agymenés:)    *****    Elindult a Játék határok nélkül blog! Részletes információ az összes adásról, melyben a magyarok játszottak + egyéb infó    *****    Florence Pugh Hungary - Ismerd meg az Oppenheimer és a Dûne 2. sztárját.    *****    Megnyílt az F-Zero Hungary! Ismerd meg a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-sorozatát! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    A Cheer Danshi!! nem futott nagyot, mégis érdemes egy esélyt adni neki. Olvass róla az Anime Odyssey blogban!    *****    A 1080° Avalanche egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, pedig a Nintendo egyik remekmûve. Olvass róla!    *****    Gundel Takács Gábor egy különleges könyvet adott ki, ahol kiváló sportolókkal a sport mélységébe nyerhetünk betekintést.    *****    21 napos életmódváltás program csatlakozz hozzánk még!Január 28-ig 10% kedvezménnyel plusz ajándékkal tudod megvásárolni    *****    Szeretne egy olyan általános tisztítószert ami 333 felmosásra is elegendõ? Szeretne ha csíkmentes lenne? Részletek itt!!    *****    Új játék érkezett a Mesetárba! Elõ a papírral, ollóval, és gyertek barkácsolni!    *****    Tisztítószerek a legjobb áron! Hatékonyság felsõfoka! 333 felmosásra elengedõ általános tisztítószer! Vásároljon még ma!    *****    Hayashibara Megumi és Okui Masami rajongói oldal! Albumok, dalszövegek, és sok más. Folyamatosan frissülõ tartalom.    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    333 Felmosásra elegendõ! Szeretne gazdaságosan felmosni? Szeretne kiváló általános tisztítószert? Kiváló tisztítószerek!    *****    Ha tél, akkor téli sportok! De akár videojáték formájában is játszhatjuk õket. A 1080°Snowboarding egy kiváló példa erre    *****    Egy asztrológiai elemzés,sok segítséget ad,életünk megtervezéséhez,rendeld meg és küldök egy 3 éves éves elõrejelzést is    *****    Szeretne leadni felesleges kilókat? Szeretné méregteleníteni és tisztítani szervezetét?Csatlakozzon a programhoz még ma!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, kezd az évet azzal, hogy belenézel, én segítek értelmezni amit látsz. A saját akaratod dönt!