Dr. Gaál Botond: Kálvini vonások a magyarok lelki arcán II. rész

6. A kálvinizmus hatása az államéletre.

    B) Az 1909-es megemlékezés és ünnepségek 

    Kálvin születésének négyszáz éves évfordulóján a magyarországi ünnepségek már sokkal jobban szervezettek voltak. Ekkor már megvolt a Református Egyház országos szervezete, és ez látszott is a szervezői munka összefogottságán. Lényegében öt nagyobb program köré csoportosíthatók az 1909. évi események. 

    – Genfben nagyszabású nemzetközi Kálvin-ünnepséget rendeztek, és erre a magyar reformátusok is meghívást kaptak. A július 2–10. napokon zajló ünnepségen egy 111 főből álló magyar delegáció vett részt. Tagjai a mintegy 2,5 milliós magyar reformátusságot képviselték. Nem csupán mint vendégek voltak jelen, hanem mint szervezők és alkotó tagok. Útjukat a Kálvin Szövetség szervezte. Erről külön emlékkönyv készült.50

    – Fontos eseményként kell említenünk a Kálvin Szövetség létrehívását, mely jótékonysági szervezetként alakult meg a Református Egyházon belül már 1908-ban. E szövetség célja volt, hogy „a magyar kálvinista egyház híveit a szociális érzék fejlesztése és a vallásosság megerősítése által, valamint a társadalmi bajok felderítése, megelőzése és orvoslása által egyesítse”.51 A Kálvin Szövetség mozgalmakat szervezett a belmissziói munka elindítására, továbbá népjóléti intézményeket, helyi hitel-, értékesítő és segélyező szövetkezeteket alapított.

    – 1909-ben már nemcsak az ünnepségekben megnyilvánuló emlékezés játszott kizárólagos szerepet, hanem a csendben és szorgalmasan dolgozó teológusok is sokat fáradoztak. Az évforduló kapcsán hozta létre Czeglédy Sándor nagysallói lelkész aKálvin Fordítók Társaságát. Ő maga indította és szerkesztette a Kálvin János művei sorozatot, amelyben addig magyarra le nem fordított műveket jelentettek meg a legjobb fordítók munkájaként. Többek között ilyen művek láttak napvilágot magyarul:A genfi egyház kátéja; Az egyház reformálásának szükségességéről; Kálvin János értekezése az ereklyéről; III. Pál levele Kálvin János megjegyzéseivel; Sadolet bíboros levele. Kálvin válasza; A párizsi teológiai fakultás hitcikkei Kálvin elleniratával; A római levél magyarázata; Kálvin levelei. Ebben a sorozatban jelentették meg Theodore BézaKálvin János élete című művét és több, nem Kálvintól származó, de Kálvin teológiájához kapcsolódó írást. A sorozat legnagyobb fordítói munkát igénylő kiadványa volt az Institutio Religionis Christianae 1559. évi kiadása. Czeglédy Sándor és Rábold Gusztáv készítették ezt az új fordítást.52 Kálvin négy könyvét két kötetben adták ki, az első 1909-ben, a második 1910-ben jelent meg. Ma is ezt használja a magyar reformátusság, új fordítás azóta még nem készült.53 
    – Amint 1864-ben is nagy sikere volt Révész Imre Kálvin-életrajzának, 1909-ben újabb életrajzok láttak napvilágot. Ilyen volt Pruzsinszky Pál Kálvin János című műve, amely Budapesten jelent meg. Ezt megelőzően Jancsó Sándor írt Nagyenyeden 1894-ben egy érdekes életrajzot Kálvin János élete és egyházpolitikája címmel. Debrecenben S. Szabó József is írt egy népszerű Kálvin-életrajzot 1908-ban Kálvin János élete és reformációja címmel, amely előbb 21 ezer példányban gyorsan elkelt, és további 20 ezer példányt kellett még nyomtatni 1909-ben. A jubileumi évben újból kiadták Révész Imre Kálvin élete és a kálvinizmus című művét is. Teológiai szempontból az első komoly tanulmánykötet Kálvinról szintén 1909-ben látott napvilágot a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság kiadványai sorozatban Emlékezés Kálvinról címmel. A tanulmányok címe híven tükrözi a tartalmukat. Pruzsinszky Pál: Kálvin egyénisége leveleinek tükrében; Erdős József: Kálvin mint exegeta; Nagy Károly: Kálvin mint dogmatikus és ethikus; Antal Géza: Kálvin mint pedagógus és iskolalapító; Kun Béla: Kálvin mint egyházszervező; Pap István: Kálvin mint lelkipásztor. E kötet utáni években aztán több más és értékes tanulmány is napvilágot látott Kálvinról.54 Az életrajzi írások is szaporodtak.55 

    – Az év nagyobb szabású, úgyszólván látványosabb eseménye Kálvin születésének megünneplése volt a hazai egyházi életben. Ekkor, 1881 óta, a magyar reformátusság öt egyházkerületbe szerveződve élt, és közös ügyeik intézésére létrehozták az egyetemes konventet. Ez a legfelső testület a Kálvinra emlékező ülését 1909. október 31-re tűzte ki. Előtte azonban valamennyi egyházkerület szervezett ünnepségeket. Általában nem volt jellemző a központi nagy ünnepség, hanem inkább egyházmegyei és gyülekezeti szinten történtek megemlékezések. Ezek száma felsorolhatatlan. Nem volt olyan kis gyülekezet Magyarországon, amelyik valamilyen formában ne emlékezett volna Kálvinra. Mindezekhez kapcsolódtak az oktatási intézmények és az országos szervezetek ünnepi alkalmai. Hogy érzékelni lehessen az akkori ünnepi hangulatot, érdemes kiemelnünk ezek sorából az Országos Református Lelkészegyesület szeptember 29-i Kálvin-ünnepségét a debreceni Nagytemplomban, ahová nyolcszáz palástos lelkész vonult be. Az ünnepi alkalmon részt vett Emil Doumergue professzor, Kálvin életrajzi írója, a kor legnagyobb Kálvin-kutatója. Az 1909-es évben megjelentetett programok, beszédek, írások, tanulmányok, alkalmi versek vagy énekek több kötetet tennének ki. Tulajdonképpen ezt az országos emelkedett hangulatot tetőzte be az egyetemes konvent ünnepi ülése, amelyen az akkori elnökség megnyitó szavai után Kenessey Béla erdélyi püspök tartott nagy hatású beszédet, hangsúlyozva Kálvin jelentőségét az egyetemes keresztyén anyaszentegyház és a magyar reformátusság szempontjából. Hogy milyen hatása lehetett az emberekre vagy egyáltalán a társadalomra az egész országot átfogó emlékezés, azt nehéz lenne elmondani. Emil Doumergue, a külső szemlélő talán tárgyilagosabban ítélte meg, amikor ezeket a szavakat írta le: „Magyarország valóban kálvinista. Kálvinistább, mint amilyennek az ember képzelné. De nem oly értelemben, ahogy azt közönségesen vesszük.”56 

    Még ha nem is tudjuk pontosan fölmérni a célját, szerepét és hatását, összegzésül feltétlenül érdemes néhány gondolatot fölvetni az 1909. évi Kálvin-ünnepség kapcsán. 1864-ben a Kálvin-emlékezésnek volt egyfajta nemzetébresztő hangulata. Ekkor lényegében az egyházkerületek emlékeztek Kálvinra központi ünnepségen, s ezeken vettek részt a gyülekezetek képviselői. Általában Kálvint méltatták, és kiemelték jelentőségét, hatását a magyar reformátusság életében. Az emlékezéseknek számottevő nemzetközi kapcsolódása nem volt. 1909-ben már más történelmi helyzetben ünnepelt a magyar reformátusság. Ekkorra már a liberális racionalista szellem sok pusztítást végzett a református egyházon belül. Ezt igyekezett ellensúlyozni a XIX. század végén és a XX. század elején megszervezett belmisszió, amelynek többféle formája és szervezete jött létre Magyarországon. Egyik legaktívabb ilyen szervezet volt a Kálvin Szövetség, amelynek a céljai között talán a legfontosabb volt a vallási élet erősítése. Nyilvánvalóan kálvini szellemben. Ez már akkor történt, amikor a nemzetközi liberális ateista áramlatok Magyarországot is elérték, sőt áthatották. Egy ilyen légkörben hangsúlyozták Kálvin erőteljes teista teológiáját, amelyet öntudatosan kálvinizmusnak hívtak. Párhuzamosan zajlott a Christian Endeavor Society (CE) hatására létrejött missziós mozgalmak magyarországi munkája. A kálvinizmus hívei elvi szempontból két dologtól féltek. Egyrészt attól tartottak, hogy a külföldről bejövő liberális ateizmus tönkreteszi a hitéletet, másrészt a CE mozgalmak missziós szemléletét sem tartották helyesnek, mivel azok mellőzték a hitvallásokat.57 Kálvin születésének 400. évfordulója abban segített, hogy helyes mederben igyekezett tartani a református egyházi életet. Azt mondhatnánk, hogy amíg az 1864-es emlékezésnek nemzetébresztő hatása, addig az 1909-es ünnepségnek inkább egyházmentő szerepe volt. Ezért – utólag megítélve – bölcsnek tűnik az akkori egyházi vezetés és a Kálvin Szövetség döntése, hogy (1) bekapcsolódnak a nemzetközi ünnepségek tevékenységébe, (2) művek sokaságának írásával és fordításával elindítják a kálvini teológia még erőteljesebb hazai megismertetését, ugyanakkor (3) a nagy reformátor születésének négyszázados évfordulóján az ünnepségek szervezését jobbára a gyülekezetekre bízták, ezzel is erősítve a kálvinista személetüket. 
.
    C) Emlékezés Kálvinra 1936-ban 

    Az Institutio első kiadásának négyszáz éves évfordulóján is voltak megemlékezések olyan országokban, ahol a kálvini reformáció elevenen élt.58 A magyarországi emlékezés is ehhez kapcsolódott. Ez azonban már más módon történt. A korábbi emlékezések inkább az egyházi vezetők által szervezett nagyszabású, ünnepélyes, látványos alkalmak voltak, amelyeken főként a szuperintendensek, püspökök, esetleg professzorok szónoklatai, prédikációi hangzottak el. Hiányzott az ünnepségekből a kálvini teológia alapos vizsgálata, illetve tudományos teológiai feldolgozása. Ezt pótolták 1936-ban. A magyar református teológiai tudományosság szempontjából két jelentős mű kiadását említjük itt meg. 
    1936-ban látott napvilágot magyarul Victor János új fordításában az Institutio 1536. évi kiadása. Maga a könyv Kálvin János Institutioja 1536 címmel jelent meg a Református Egyházi Könyvtár XIX. köteteként. Ezt a sorozatot hívták népszerű nevén Parochiális Könyvtár sorozatnak. Az 1536. évi Institutiót a magyar reformátusok „Kisinstituciónak” hívták. Első fordítását Nagy Károly készítette Erdélyben, ott adták ki 1903-ban. A Victor János fordításaként 1936-ban megjelent Kisinstitució ezt a címet viseli: Tanítás a keresztyén vallásra. Eredeti latin címe ennek is ugyanaz volt, mint az 1559-ben végleges alakot öltött „Nagyinstituciónak”: Institutio Religionis Christianae. Az 1909-ben és 1910-ben magyarul megjelent Nagyinstituciónak viszont Czeglédy Sándor és Rábold Gusztáv fordítók A keresztyén vallás rendszere címet adták.59 Az 1936. évi kiadáshoz Révész Imre írt történeti bevezetést, Vasady Béla pedig dogmatikai magyarázatot. E két komoly teológiai tanulmány 152 oldalt tesz ki, ami jelzi a kálvini teológia komoly értékelését. A könyvhöz készített jegyzetanyag és a bibliai idézetgyűjtemény is tekintélyes hosszúságú.

    Egy másik jelentős műről bővebben szólunk. Mivel 1909-től kezdődően a Kálvin Fordítók Társasága Czeglédy Sándor, későbbi pápai teológiai tanár, vezetésével sok-sok művet jelentetett meg magyarul, az 1920–30-as években élő tudós teológusok már jobb helyzetben voltak. A híres debreceni egyháztörténészprofesszor, Révész Imre nyert megbízást a Debreceni Egyetem Református Hittudományi Karától, hogy tudományosan is dolgozzák föl Kálvin teológiájának legjelentősebb részeit egy kötetben. Ez az ifjabb Révész Imre a már említett életrajzi szerző Révész Imrének volt az unokája, s lehetséges, hogy éppen ezért választotta a kötet címéül szinte ugyanazt, mint a nagyapja. A 461 oldalas, nagyalakú, vaskos kötet ezt a címet kapta:Kálvin és a kálvinizmus. 1936-ban jelent meg. Ez mindmáig az egyik legmaradandóbb magyarországi „emlékmű” Kálvinról, mert ebben a kötetben tényleg a nagy reformátor szellemét örökítették meg a kor legjobb teológusai. A 18 tanulmány itt már tudományos igénnyel dolgozta föl Kálvin teológiájának sarkalatos témáit.60 A biblikus tudósok, a rendszeres teológusok, a történészek és gyakorlati teológusok összefogásával és összehangolásával készült ez a mű, amely elviszi az olvasót Kálvin gondolkodásának mélységéig és magasságáig.61 Ha mégis a tudomány mércéjével mérünk, amit Kálvin nagyon megérdemel, akkor a Kálvin és a kálvinizmus című könyv túlhaladja mindazt, amit a korábbi ünnepélyes alkalmak szónokai és cikkírói teológiai-tudományos értelemben együttvéve nyújtottak.62 
    Nem kerülhetjük ki, ezért röviden összefoglalva szólnunk kell arról, milyen egyházi környezetben s milyen kül- és belpolitikai körülmények között született 1936-ban a Kálvin és a kálvinizmus című kötet. Szerzőinek többsége a Debreceni Egyetem (akkor Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem) teológus tanárai voltak, ketten Erdélyből való professzorok, néhányan később lettek a Debreceni Egyetem tanárai, mások pedig nem tartoztak az egyetem jogi kötelékébe. Két fontos tényezőt emelünk ki az emlékkötettel kapcsolatban. 

    Először azt, hogy a szerzők jól ismerték az akkori németországi politikai és egyházi helyzetet. Ezért óvatosságból szívesebben tájékozódtak a francia, a holland és az angolszász református teológián. Maga a történészprofesszor Révész Imre, a kötet gondozója, Emil Doumergue-nek volt a tanítványa, ezért alakulhatott úgy, hogy a tanulmányok jelentős része történeti jellegű. A szerzők közül néhányan hollandul is jól tudtak. Kállay Kálmán professzor a holland nyelvet is tanította. Csánki Benjámin professzor pedig nemcsak beszélte a hollandot, hanem kitűnően ismerte Herman Bavinck és Abraham Kuyper teológiáját. Tanította is. Ezért van az, hogy Kuyper gondolatai visszatükröződnek a predestinációról írt tanulmányában. Ennek az a lényege, hogy ha a kálvini teológiát, amelyet ő kálvinizmusnak nevez, mélyebben megértjük, akkor az az életminőségünkben egy magasabb szintet fog jelenteni, s ezt kell sugároznunk az egyházban, az egyháznak pedig ezt kell képviselnie a társadalomban. E következtetését Kuyper a kálvini predestinációra vezeti vissza. A magyar lelkészek, teológusok jól ismerték ezeket a gondolatokat, ugyanis Kuyper princetoni (New Jersey, USA) hat előadásának magyar nyelvű fordítása 1914-ben megjelent. Az I. világháború kapcsán a magyar történelem egyre rosszabbra fordult. 1920-ban a trianoni békediktátum Magyarországot darabokra szabdalta. Az új helyzetben mind társadalmi, mind pedig egyházi téren az volt a fő gond, hogy a megcsonkított ország miként tudja magát életképessé tenni. Az önszervező munkában az egyedüli segítséget Csánki a kálvinizmus által tanított predestinációban látja: csak ez tudja megújítani az országot, amint ez így volt a magyar nép nehéz múltú történelme során is. Kuypert állítja példaként a magyarok elé, aki a maga kálvini öntudatával és tettrekészségével valóban megújította Hollandiát. 

    Mondandónk második részében hozzászólunk a két világháború közötti magyar kálvinizmus kérdéséhez. Itt ugyanis kétfelé ágazik a kálvinizmus magyarországi története. Az egyik ágat „hitébresztő” kálvinizmusnak lehetne nevezni, s ez a fölfogás volt jellemző az ország keleti és északi református egyházkerületeiben, valamint Erdélyben. A másik ágat „történelmi kálvinizmusként” szoktuk említeni, amely Sebestyén Jenő budapesti professzor nevéhez kötődik.63 Ennek az utóbbinak inkább az ország középső részén és Budapesten volt számottevő hatása. Mindkettő mélyen hitvallásos elkötelezettségű volt, és mindkettő nagyra becsülte Kuyper kálvinizmusát, de azt más módon értékelte. Erdélyt ekkor már Romániához csatolták, s ezzel – a kisebb gyülekezeteket is beleszámítva – mintegy ezer református gyülekezetet szakítottak el az anyaegyházától. Az ott élő magyar reformátusokban az identitástudatot egyre inkább a Második Helvét Hitvallás és a Heidelbergi Káté szelleme biztosította, az egyházi élet pezsdülését pedig a belmisszió. Így Erdélyben a kálvinizmus ötvöződött a belmisszióval. Ha nem is pontosan így, de hasonló jelenség játszódott le a csonka-Magyarország keleti részén élő reformátusok esetében is. Természetesen a történelmi Magyarország feldarabolását senki sem fogadta el, ezért egy későbbi igazságosabb döntés reményében az elcsatolt területeken mindenki, mindenhol őrizte az identitását, főként az egyháza révén. Ez azonban különösen nem tetszett a román nacionalista hatóságnak, s az 1930-as években az erdélyi református egyházi vezetők megfigyelése, korlátozása, fenyegetése már egyre gyakoribbá vált.64 Ezért 1936-ban, amikor a magyarok ismét Kálvinra emlékeztek, ezt az emlékezést már nem tehették az erdélyi magyarsággal együtt. Nem sokkal később a „hitvallásos” szellemiség mind a Kolozsvári Egyetem, mind pedig a Debreceni Egyetem tudós tanárai körében beletorkollott a Barth Károly nevével fémjelzett újreformátori teológia tanításába, melyet ezeken a helyeken hamar befogadtak.65 A „történelmi kálvinizmus” nyíltan szembeszállt a liberális és racionalista szellemiséggel, de féltette Kálvin tanítását a belmissziótól is, amelynek hívei viszont egyfajta „világnézeti” mozgalmat láttak a „történelmi kálvinizmusban”. A II. világháború utáni ébredési hullám mindkettőt magával sodorta. Visszafelé nézve a mögöttünk lévő nagyon nehéz történelmi időkre, mégis azt mondhatjuk, hogy a kálvini szellemi örökség továbbra is nemzetet és egyházat megtartó erőnek bizonyult mind a mai Magyarországon, mind pedig az elcsatolt területeken.

Gyorsírással készült kálvini szövegek megfejtése

    A Kálvin-kutatással kapcsolatban rendkívüli teljesítménynek számított a volt sárospataki teológiai professzor, Nagy Barna (1909–1969) munkássága. Ő nemzetközi szinten is kimagaslóan tudományos eredménnyel hívta föl magára és a magyar teológusokra a figyelmet. Maga a történet nagyon érdekes. Kálvin előadásait jobbára gyorsírók jegyezték le. Nem mindegyiket sikerült a gyorsírás után áttenni írott formába. A fennmaradt jegyzetek egy része a XVI. századi gyorsírók jeleivel maradt az utókorra. A gyorsírók az akkori ófrancia szavakat rövidítették sajátos jeleikkel, amelyek később szinte megfejthetetlennek tűntek. Egyénileg is más-más jeleket használtak. Még lengyelek is voltak közöttük, akik lengyel nyelvi rövidítéseket is alkalmaztak. A különleges nyelvtudással és nyelvérzékkel rendelkező Nagy Barna professzornak azonban sikerült ezeket megfejtenie. Ennek érdekében még lengyelül is megtanult. Így válhatott teljesebbé a kálvini életmű. 

Bibliographia Calviniana

    Ezzel a címmel látott napvilágot a Csehszlovákiában, majd Csehországban élő magyar teológus, Bihary Mihály (1926–2002) műve 2000-ben. Ez felsorolja Kálvinnak mindazokat a műveit, amelyek franciául, németül, angolul, latinul és magyarul megjelentek 1850 és 1997 között.66 A Kálvin-kutatás szempontjából, nemzetközi vonatkozásban is, jelentős alkotásról van szó.

Fontosabb művek Kálvinról magyar nyelven a legújabb időkben.

    – A Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodájának Sajtóosztálya egy kisalakú, 11 kötetből álló sorozatot jelentetett meg Kálvinról Békési Andor szerkesztésében. A sorozat neve: Evangéliumi Kálvinizmus Füzetei. Ezeket fölsoroljuk a megjelenésük évszámával. Békési Andor: Kálvin a Szentlélekről (1985), Bolyki János: Az imádkozó Kálvin (1985), Fejes Sándor: Kálvin a megszentelődésről (1985), Benke György: Kálvin társadalmi etikája (1986), Bereczky Albert: Van-e út Istenhez? (1986), Gyökössy Endre: A lelkigondozó Kálvin (1986), Szabó László: Az igehirdető Kálvin (1986), Szénási Sándor: Kálvin emberi arca (1986), Békési Andor: Kálvin a sákramentumokról (1987), Dékány Endre: A pedagógus Kálvin (1987), Békési Andor: Mi kálvinisták (1990). A teológusok és a gyülekezeti tagok egyaránt haszonnal fogatják mindmáig e könyveket. 
    – 1996-ban megjelent magyar fordításban Alister E. McGrath Kálvin című könyve. Ebben a művében a szerző nem életrajzot közöl, hanem a reformátort úgy mutatja be, mint aki szellemével jelentősen formálta a nyugati kultúrát. 
    – Nem lehet említés nélkül hagyni, hogy a magyar Gánóczy Sándor és a német Stefan Scheld római katolikus teológusok híres munkája Kálvin hermeneutikája címmel 1997-ben megjelent magyarul. A két szerző tudományosan elemzi a kálvini írásmagyarázat teológiai jelentőségét római katolikus szemszögből.

Terek, utcák, intézmények és képzőművészeti alkotások Kálvinról

    Nem lehet teljes képet adni arról, hol, mennyi és milyen emléket állítottak Magyarországon Kálvinnak.67 Egy szóval kifejezve: sokat! Magyarországon az utcák és terek elnevezése egy-egy híres személyről inkább csak a XIX. század második felében kezdődött. Ugyanezt lehet elmondanunk a magyar szobrászatról is, ekkor kezdték a nemzet nagy alakjait megformálni, megörökíteni. A festészet is a XIX. és XX. században „termett” sok művészt a korábbi időkhöz képest. Ezt figyelembe véve, sorolunk föl az alábbiakban néhány jelentős Kálvin-emléket Magyarországon. 

    Terek, utcák, közök .

    Kálvin tér van a főváros három kerületében is (V., VIII. és IX.), a nagyvárosok közül Debrecenben, Szegeden, Nyíregyházán, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, valamint a következő városokban, falvakban: Berettyóújfalu, Bojt, Demecser, Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló, Istvándi, Izsák, Kunszentmiklós, Kunmadaras, Mátészalka, Mezőberény, Monor, Nagykanizsa, Nagykőrös, Nyírmada, Pécel, Püspökladány, Sáregres, Szabadszállás, Szekszárd, Szikszó, Tószeg-Tisza, Veresegyház, Vezseny és még több más helyen. 

    Kálvin utca található az alábbi helyeken: Budapesten a III. és IV. kerületben, valamint Abony, Albertirsa, Békéscsaba, Békésszentandrás, Csákvár, Gyoma, Gyömrő, Gyula, Makó, Miskolc, Karcag, Ócsa, Pécs, Tiszavasvári, Siklós-Máriagyüd, Vác, Veresegyház településeken és még más helyeken. Kálvin köz is van például Óbudán, Ócsán. 

    Azt is érdemes megjegyezni, hol nincs Kálvinról elnevezve utca vagy tér. Főként a nagyobb városokat említve: Érd, Eger, Kaposvár, Sopron, Székesfehérvár, Szolnok, Tatabánya, Veszprém, Zalaegerszeg. Ezek főleg katolikusok lakta városok. De például Cegléden és még több más nagyobb városban, ahol jelentős számban vannak reformátusok, nincs Kálvinról elnevezett tér vagy utca, ugyanakkor számos katolikus többségű városban van. Általános következtetést tehát nem vonhatunk le, csupán annyit, hogy Kálvin nevét meglehetősen sok helyen őrzik utcák és terek. Hangsúlyozzuk: pontos felmérés hiányában jelenleg erről nem lehet teljes képet adni. 

    Szólnunk kell arról is, hogy a II. világháború végén Magyarországot a győztes hatalmak feldarabolták. A magyar református lakosságnak közel 40%-a más országokba került. Nem tudjuk fölmérni, hogy az egyes utcák és terek neve ott miként változott. Erdélyben például szinte minden utcanevet megváltoztattak a román diktatúra idején. Kálvin János utca van Nagyváradon az 1993 utáni évektől. Kálvin tér található Sepsiszentgyörgyön, és tudtommal Aradon, Érmihályfalván és Kolozsvárott is.68 

    Intézmények .
    Az Országos Református Lelkészegyesület létrehozott két középfokú oktatási intézményt a lelkészárvák számára. Mindkettő a Kálvineum nevet kapta. Az egyiket a fiúk számára Hajdúböszörményben alapították 1914-ben, a másikat a leányok számára Nyíregyházán 1926-ban.69 Ugyancsak a Kálvineum nevet kapta az 1990-es években Bukarestben létrehozott új református egyházi központ, amelynek az udvarán kapott helyet Kálvin mellszobra. Budapesten 1992-ben alapította a Magyarországi Református Egyház a központi kiadóját, amely Kálvin János Kiadó néven működik. A csákvári idősek otthonát is Kálvin Jánosról nevezték el. 1994-ben jött létre Komáromban (Szlovákia) a szlovákiai magyar és szlovák reformátusok számára egy teológiai lelkészképző felsőfokú intézmény, amely mindmáig a Kálvin János Intézet nevet viseli. Beregszászon (Ukrajna) az ottani magyar reformátusok nyomdáját nevezték el Kálvinról néhány évvel ezelőtt. Az Amerikai Egyesült Államokban élő nagyszámú magyar reformátusok egyik egyházkerületét Calvin Synodnak hívják 1957 óta. Visszatérve a hazai területekre, a Mátészalkai Református Egyházközség presbitériuma 2000-ben alapította és 2001-ben indította új intézményét, a Kálvin János Református Általános Iskolát.70 A Nyíregyházi Városi Református Egyházközség 2003-ban alapította a Kálvineum Idősek Otthonát. Megemlítjük még, hogy Egerben, a magyar katolikusok egyik érseki városában a kis református gyülekezet a központjának a Kálvin Ház nevet adta 1996-ban, s ugyanebben az évben alakult az evangélikus többségű Sopron városban a Soproni Kálvin Kör. Hasonló érdekességként kell szólnunk a Szegedi Kálvinista Körről, amelyet 2005-ben hozott létre a Szeged Kálvin téri Egyházközség. Igazából ezt a kört újból indították, mert ebben az erősen katolikus többségű városban 1929-ben alakult meg a Szegedi Kálvinista Kör, amelynek alapszabálya szerint az volt a cél, hogy a „református keresztyén hitvallást követő öntudatos férfi híveknek” alkalmat teremtsen a hazafias, nemzeti és közművelődési összefogásra valláserkölcsi alapon. 

    Képzőművészeti alkotások 

    1909-ben kezdődött egy nagyobb szabású országos gyűjtés a később Debrecenben felállítandó Kálvin-szoborra. Ez azonban nem valósult meg, nem tudjuk, miért.71 Mostani ismeretünk szerint életnagyságú Kálvin-szobor csak Budapesten és Mátészalkán található. Az első Kálvin-szobrot 1999-ben állították föl Mátészalkán a reformáció ünnepe alkalmából. A körülötte lévő teret már 1991-ben elnevezték Kálvin térnek. A szobrot Mátészalka város önkormányzata készíttette Bíró Lajos helyi szobrászművésszel. Budapesten 2000-ben emeltek szobrot Kálvinnak a Kálvin téren. E szobor alkotója Búza Barna szobrászművész. A Magyar Reformátusok Negyedik Világtalálkozójának nyitó napján, 2000. június 30-án avatták föl. Az ünnepélyes alkalmon jelen voltak a református egyházi vezetőkön kívül Göncz Árpád köztársasági elnök, Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Seregély István érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Harmati Béla, az Evangélikus Egyház püspökelnöke. Orbán Viktor miniszterelnök köszöntő levelét felolvasták.72 Az említett egri Kálvin Ház belső udvarán található Kálvin mellszobra, amelyet a helyi gyülekezet készíttetett. Kutas László szobrászművész alkotását 2000 decemberében avatták föl. A mellszobor másolata látható Sopronban, Piliscsabán és a Budapesti Lónyai Utcai Gimnáziumban. Dombormű van egymás mellett Kálvinról és Zwingliről a Debreceni Kollégium homlokzati falán a főbejáratnál. Ezeket Nagy Sándor János szobrász készítette az Országos Református Presbiteri Szövetség kérésére 1931-ben. 

    Itt említjük meg, hogy Horvai János szobrászművész a reformáció genfi emlékművére pályázatot nyújtott be 1909-ben. Második vagy harmadik helyezett lett.73 Középen és magasan Krisztus áll, lentebb Kálvin ül a Szentírással, a két oldalon az egyes nemzetek nagy reformátorai láthatók. A bírák olyan jónak tartották, hogy bronzba öntött változatát ajándékba elküldték a magyar reformátusoknak. Ez ma a Ráday Kollégiumban található Budapesten. 

    Mivel sok van belőlük, a grafikák, érmék és festmények alaposabb művészeti megítélést kívánnának. Vannak régebbi Kálvin-ábrázolások is és újabbak is. Ezek közül csak hármat emelünk ki, amelyeket bizonnyal a legjobbak közé sorolnának mások is. 

    – A festőművész Lühnsdorf Károly (1893–1958) 1949-ben készített egy grafikát Kálvinról. Rajta van Kálvin jelmondata is: Cor meum velut mactatum Domino in sacrificium offero! (Szívemet égő áldozatul felajánlom az Úrnak! – a szerző fordítása.) Ez a kép a legelterjedtebb Magyarországon, szinte valamennyi lelkészi hivatal falán megtalálható. 
    – 1936-ban készítette Berán Lajos éremművész a 9,5 cm átmérőjű Kálvin-érmet. Ennek egyik oldalán magyarul is rajta van Kálvin jelmondata. 

    – A harmadik képzőművészeti alkotás az a festmény, amely a Debreceni Református Kollégium dísztermében található. Másolatról van szó, Félegyházi László festőművész készítette 1977-ben. A kép eredetijét ifjabb Holbein festette Kálvinról. Akkortájt Kálvin üldözött volt, ezért a portrénak a Fiatal francia nemes nevet adták. A kép egy magángyűjteménybe került, és az utókor számára csak az emlékezet őrizte, ugyanis sosem állították ki. A XX. század közepén a festmény előkerült, és Genf városa meg is vásárolta. A képen látható fiatal francia nemes tipikusan Kálvin-portré. Kálvin sokat tanított. Amikor magyarázatában elérkezett egy bizonyos pontig, megállt, sapkájának ellenzőjét lehúzta a szemére, s ezzel fejezte ki azt, hogy az emberi értelem nem képes tovább menni. Ekkor az ujjával fölfelé mutatott, jelezve, hogy a megoldás Istennél van.74 A történet alapján ez a debreceni portré kifejezi Kálvin egész lényét és munkásságát!75 

Lábjegyzet

1 Vö. Zsindely Endre: Bullinger Henrik magyar kapcsolatai. In:Studia et acta ecclesiastica II.MORE Zsinati Iroda, Budapest, 1967, 57–86; valamint Révész Imre:Méliusz és Kálvin. In: Kálvin és a kálvinizmus. Debrecen város és a Tiszántúli Református Egyházkerület Könyvnyomdavállalata, Debrecen, 1936, 295–340. 
2 Vö. Révész Imre: i. m. 295–340. 
3 Révész Imre: A Kistemplom történetének legszebb napja. In:Tegnap és ma és örökké. Coetus Theologorum, Debrecen, 1944, 399. Révész idézi Kornis Gyula katolikus történész A magyar művelődés eszményei című művét. 
4 Révész Imre: i.m. 399. 
5 Révész Imre: i.m. 399. 
6 Révész Imre: i.m. 399. 
7 Vö. Tóth Béla: Szájrul szájra. A magyarság szálló igéi. Athenaeum, Budapest, 1901. Reprint, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002, 183–184.; Vö. Révész Imre: Méliusz Péter és a reformáció két arca. In: Tegnap és ma és örökké. Coetus Theologorum, Debrecen, 1944, 365. Révész úgy tudja, hogy Dávid Ferenc egy névtelen unitárius íróval pellengéreztette ki Méliuszt mint valami tudatlan és gyáva főpapot. Ezért csúfolja „Péter pápának”. 
8 Vö. Balogh Ferenc: A magyar protestáns egyháztörténelem részletei. Debrecen, 1872, 98–99. In: Kathona Géza: Méliusz Péter és életműve. Studia et acta esslesiastica II. MORE Zsinati Iroda, Budapest, 1967, 107. 
9 Hogy ezt a jelzőt Kazinczy Dávid Ferenctől vette volna, nem tudjuk. Mindmáig nem tisztázott kellőképpen, hogy a „kálvinista Róma” kifejezés pontosan kitől származik és melyik évből. Révész Imre történész írásából az látszik, hogy ő Kazinczynak tulajdonítja, ugyanakkor pedig tud róla, hogy Dávid Ferenctől származik. Vö. Révész Imre: Debrecen lelke. In:Tegnap és ma és örökké. Coetus Theologorum, Debrecen, 1944, 358. 
10 Vö. Kálnási Árpád: Mit üzen a korzó? Válasz Keresztury Tibor A korzó üzenete című cikkére. Kézirat. (Keresztury igaztalanul elmarasztalja a debrecenieket a Hajdú-bihari Napló 2001. július 14-i számában, Kálnási válaszát nem közölték.) 
11 Vö. Győri János: A Kollégium szerepe a magyar irodalom művelésében. In: A Debreceni Református Kollégium története. MORE Zsinati Sajtóosztály, Budapest, 1988. 679. 
12 Ezt nem tudjuk pontosan. Valószínűleg a kálvinista Róma név a XIX. század második felében már kezdett pozitív jelentéssel bírni, hiszen egy Szilágyi Ferenc nevű tudós, akadémikus is ilyen értelemben használja 1864-ben a Prot.Egyh. és Iskolai Lap hasábjain. 
13 Vö. Révész Imre: Debrecen lelke. In: Tegnap és ma és örökké. Coetus Theologorum, Debrecen, 1944, 354–359. 
14 A történelem során a város sok nevet kapott: maradandóság városa, ókikötő, szabadság őrvárosa, cívis város, magyar Genf, a Napba néző város, a Főnix városa. 
15 Karácsonyi egyházi beszéd a debreceni Nagytemplomban, tartotta Fésűs András debreceni prédikátor. In: Gáborjáni Szabó Botond: A szabadság szent igéi. Tiszántúli Református Egyházkerület kiadása, Debrecen, 1999, Forrásgyűjtemény 30. 117. 
16 Uo. 120. 
17 A teljes Institutio magyar nyelven már 1624-ben megjelent Szenczi Molnár Albert fordításában. A lelkészek jelentős része latinul ismerte. Az 1909-ben és 1910-ben Pápán, a Református Főiskolai Könyvnyomda által két kötetben kiadott új fordítású Institutio magyar nyelvű címe: A keresztyén vallás rendszere. Fordította: Czeglédy (Ceglédi) Sándor és Rábold Gusztáv. (Továbbiakban: Institutio.) 
18 Vö. Institutio, Vol. II. 754. 
19 Kálvin János: Tanítás a keresztyén vallásra 1559. Rövidített formában. Zsinati Iroda, Budapest, 1991, 301. 
20 Révész Bálint: A debreczeni főiskolai tanuló ifjuság előtt tartott beszéd. In: Gáborjáni Szabó Botond:A szabadság szent igéi. Debrecen, 1999, Forrásgyűjtemény 3. 64. 
21 Vö. Szoboszlai Pap István beszéde a Nagytemplomban 1848. március 26-án. In: Gáborjáni Szabó Botond: A szabadság szent igéi. Debrecen, 1999, Forrásgyűjtemény 6. 71–76. 
22 Vö. Könyves Tóth Mihály: Mi történt? S mit kell tennünk? In: Gáborjáni Szabó Botond: A szabadság szent igéi. Debrecen, 1999, Forrásgyűjt.8. 77–85. 
23 Uo. 85. 
24 Vö. Könyves Tóth Mihály: A keresztyén polgár szabadsága, egyenlősége, testvérisége. In: Gáborjáni Szabó Botond: A szabadság szent igéi. Debrecen, 1999, Forrásgyűjtemény 9. 85–92. 
25 Uo. 91. 
26 Vö. Czeglédy Sándor: A teológia tanítása a Kollégiumban. In: A Debreceni Református Kollégium története.MORE Zsinati Bp1988, 562.
27 Egy mezőtúri kollégiumi diák levelét ismertette a Magyar Rádió 2003. március 15-én. A levél tartalma az, hogy az ifjú kész életét hazájáért feláldozni, s ha elesne a harcokban, a hátramaradt könyveit az öccsére hagyja,hogy ő is tanulhasson a DebreceniKollégiumban
28 A magyar történelemben jelentős szerepet játszott a királyság idején, 1222-ben megalkotott Aranybulla. Ennek a 31. pontjában az áll, hogy ha a király a Bullában lefektetett törvényeket nem tartja meg, az alattvalóknak szabad a király ellen felkelniük lázadás bűntette nélkül. Ezt csak erősítette Kálvinnak az „istentelen és igazságtalan zsarnokokról” mondott ítélete, mely szerint az embernek van ezekkel szembeni természetes, „vele született érzülete”. Vö. Institutio IV. 20, 24–32. (Vol II. 771–779.) 
29 Ezeket a gondolatokat már máskor is és más írásaiban a szerző megfogalmazta. 
30 Mi nem foglalunk állást abban, hogy ki a legnagyobb magyar költő. 
31 Vö.Csohány János: Kálvin halálának három évszázados emlékünnepe és az első magyar Kálvin-életrajz. Th.Sz.XXXV.évf.1992/4.sz. 234. 
32 A püspöki tisztség mint olyan nem kálvini. Elvi szempontból a református egyház püspöki tisztsége különbözik a római egyház hasonló tisztségétől, gyakorlati szempontból azonban nem sok különbség van. A külső szemlélő és általában a közélet ezt a különbséget aligha veszi észre. 
33 Vö. Protestáns Egyházi és Iskolai Lap (PEIL), 1864. május 8. 19. sz. 597–598. 
34 Vö. PEIL, 1864. június 5. 23. sz. 731–735. 
35 Vö. PEIL, 1864. május 8. 19. sz. 597–598. 
36 Vö. PEIL, 1864. június 19. 25. sz. 796–800. Erről a Kálvin-szoborról nem tudunk. 
37 Vö. PEIL, 1864. június 19. 25. sz. 800. 
38 Erre nézve nem találtunk adatokat. Csak annyit tudunk, hogy a vasárnapot követő napokon egyházkerületi közgyűlést tartottak. Ennek a beszámolójából nem derül ki, miként zajlott az előző napi emlékünnep. Vö. Sárospataki Füzetek, 1864. Szerkesztette: Erdélyi János. 
39 Vö. Sárospataki Füzetek, 1864, 531–554. 
40 Heiszler József: Kálvin János halálának háromszázados emlékünnepén. Sárospataki Füzetek, 1864, 533. 
41 Vö. PEIL, 1864. május 1. 18. sz. 575. 
42 Vö. PEIL, 1864. július 24. 30. sz. 961–962. 
43 Vö. PEIL, 1864. június 19. 25. sz. 804. 
44 Vö. PEIL, 1864. március 20. 12. sz. 378. 
45 Vö. PEIL, 1864. április 3. 14. sz. 447. 
46 Vö. PEIL, 1864. március 20. 12. sz. 378. 
47 Ez volt abban az időben az egyetlen lap, amely folyamatosan közölt egyházi és teológiai írásokat. 
48 A mű eredeti példánya a Debreceni Kollégium Nagykönyvtárában megtalálható. 
49 Ezt a vitát a PEIL 1864. évi számai pontosan közlik több héten át folytatásos anyagként. 
50 Vö. Kálvin jubileumi emlékkönyv. A magyarok genfi útja. A Kálvin-Szövetség kiadványa. Hornyánszky Viktor könyvnyomdája, Bp. 1910. 
51 Az idézetet az internet közli a Kálvin Szövetség szabályzatából. A Debreceni Kollégium Nagykönyvtárában e szabályzat könyvtári példánya elveszett. Jelzete ismert. 
52 A Kálvin János művei sorozatban megjelent írásokat, könyveket egy külön fejezet veszi számba Kovách Péter dolgozatában. Vö. Kovách Péter: Az 1909. évi genfi Kálvin-emlékünnepély és a Magyarországi Református Egyház. DRTA., Debrecen, 1989, 45–47. 
53 Jelenleg folyamatban van egy új fordítás készítése Erdélyben. 
54 Vö. Kálvin hatásáról monográfiák. 11 mű egybekötve a Debreceni Kollégium Nagykönyvtárában. A szakaszban felsorolt írások ebben mind megtalálhatók. Jelzete: 2-46.962.
55 Csupán példaként említjük, hogy Erdélyben Tavaszi Sándor írt Kálvin János élete címmel biográfiát, amely Kolozsvárott jelent meg 1924-ben. 
56 Kálvin jubileumi emlékkönyv. A magyarok genfi útja. i. m. 83. Az emlékkönyv idézi Doumergue professzornak a PEIL-ben megjelent Visszaemlékezés és köszönet című cikkét. 
57 Vö. A magyar református egyház története. Kossuth Könyvkiadó. Budapest, 1949, 410. 
58 Egy példaként említjük, hogy 1936-ban volt Genfben a kálvinista teológusok kongresszusa. 
59 A két fordítónak komoly fejtörést okozott az Institutio Religionis Christianae cím magyar nyelvű megfelelője. Ők maguk is dilemma előtt álltak, míg végül úgy döntöttek, hogy A keresztyén vallás rendszerecímet adják Kálvin művének. Mivel e tanulmány írójának a felesége, Dr. Czeglédy Mária orvos a fordító Czeglédy Sándor unokája, a családi elbeszélések alapján ismert számára a cím fordításának problémája. A két nemzedékkel későbbi teológusok számára is gondot jelentene a cím pontos fordítása. E tanulmány szerzője A keresztyén vallás rendszere címet tartja kifejezőbbnek, mivel Kálvin ebben a művében ténylegesen is rendszerezett formában tárja az olvasó elé teológiai gondolatait. Itt ugyanis – mai szemmel nézve – a „tanítás” szó gyengébb és kevesebb, mint a „rendszerbe” szedett ismeretek előadása, lévén szó egy négykötetes nagy műről. 
60 A szerzők nevét és írásuk címét itt soroljuk föl. Varga Zsigmond:Előszó; Lang Ágost: Az 1536-i Institutio forrásai; Musnai László:Kálvin János az Ige fényében; Kállay Kálmán: Kálvin mint zsoltármagyarázó; Tóth Lajos:Kálvin János magyarázata Ézsaiás elhivatási látomásáról; Erdős Károly: Kálvin ’Commentarius in harmoniam evangelicam’ munkája és a görög szöveg; Pongrácz József:Kálvin kommentára az Efézusi levélről; Török István: Az Ószövetség értékelése Kálvin Institutiojában; Vasady Béla: Isten megismerésének kérdése Kálvin Institutioja alapján a napjainkban folyó teológiai vitatkozások tükrében; Csánki Benjámin: Kálvin predestináció-tana; Csikesz Sándor:Kálvin pásztori igehirdetése módszerének legfőbb elemei; Soós Béla: Kálvin és Zwingli; Révész Imre: Méliusz és Kálvin; Ferenczy Károly: A missziói felelősség nyomai a magyar református keresztyénség első századában, az egykorú theologiai irodalom alapján; Nagy Géza: A belmisszió nyomai az erdélyi református egyház régebbi történetében; Miklós Ödön: A holland kálvinizmus elvi állásfoglalása a magyar protestantizmus gyászévtizedében; Tóth Endre: Pápa város plébánosa és Kálvin Instititioja; Payr Sándor:Testvéri közösség magyar protestáns énekeskönyveinkben; Varga Zsigmond: A magyarországi közkönyvtárak értékes bibliai gyűjteményeinek ismertető leírása a XVI. század végéig. 
61 A könyv szerzői közül hiányzik Sebestyén Jenő budapesti rendszeres teológiai professzor, a magyarországi „történelmi kálvinizmus” legerőteljesebb képviselője. De Tavaszy Sándor nevét is hiányolhatjuk Erdélyből. Ennek esetleges okát vagy lehetséges magyarázatát a következő szakaszban találja... 
62 Hogy a magyar Kálvin-irodalom 1936-ig milyen mértékűre nőtt, azt Kovács Bálint mutatja be az Emanuel Stickelberger: Kálvin című könyv függelékében. Feltétlenül idéznünk kell itt Kovács Bálint utolsó mondatát: „Ezen felsorolt munkákon kívül számos tanulmány jelent meg Kálvin Jánosról az egyes folyóiratokban, így a Protestáns Szemlében, az Egyházi és Iskolai Lapban, a Sárospataki Füzetekben, a Magyar Kálvinizmusban, az Igazság és Életben, a Theologiai Szemlében, a Kálvin Szövetség évkönyveiben, továbbá a református iskolák emlék- és évkönyveiben. A Magyar Kálvinizmus és az Igazság és Élet 1936-ban külön Kálvin-számot adtak ki.” Vö. E. Stickelberger: Kálvin. (Ford. Péter János) Sylvester Kiadó, Budapest, 1937, 179–183. E mű megjelenése magyarul azt is jelzi, hogy Kálvin élete és műve folyamatosan az érdeklődés előterében állt a magyar reformátusok körében. 
63 Sebestyén Jenő 1936. október 8-án hozta létre a Kálvin János Társaságot, melynek elnöke ő maga volt, főtitkárként pedig többen is dolgoztak mellette: Sipos István, Papp Ferenc, Földes Papp Károly, Kulifay Gyula. A Társaság 1948. június 16-ig működött. Megszűnésének okát és módját további történeti kutatások tárhatnák föl. Tagjai korábban a Sebestyén Jenő által 1920-ban alapított és 1933-ig működő Kálvinista Szemlében publikáltak. Ez egyháztársadalmi hetilap volt. Az 1934–1938 között működő, évente ötször megjelenő Magyar Kálvinizmus című folyóiratnak is Sebestyén Jenő volt a szerkesztője, így az a Kálvin János Társaságnak is publikációs lehetőséget biztosított. 1938 után csak kisebb kiadványokat tudtak megjelentetni. Vö. Kulifay Gyula: Sebestyén Jenő és a Kálvin János Társaság. In: Emlékkönyv Sebestyén Jenő születésének 100. évfordulójára. MORE Zsinati Iroda, Budapest, 1986, 66–95. Az alapszabály a 8. pontban így kezdi a cél meghatározását: „A magyar református anyaszentegyház reformációjának tanban, szervezetben és életben a tiszta református keresztyénség elvei szerint való munkálkodása;…” Ladányi Sándor: Sebestyén Jenő (1884–1950). In: uo. 21. 
64 Ezt Makkai Sándor erdélyi püspök, későbbi debreceni egyetemi tanár tájékoztatása alapján írtuk le. (A szerző személyes információja a Makkai családtól.) 
65 Ez nyilvánvaló volt a kolozsvári Tavaszy Sándor és a debreceni Vasady Béla professzorok munkáiból. 
66 Michael Bihary: Bibliographia Calviniana, 1850–1997. Third edition. Magánkiadás. Prague, 2000. 
67 Ezekről nem készült fölmérés. Az internetes információk is csupán részlegesek. Sajnos, jelenleg Magyarországon még nincs a településekről nyilvánosságra hozott teljes névtár utcákkal és terekkel. Az egyes alkotások összeszámlálását pedig az teszi nehézzé, hogy a domborművek és képek művészi megítélése nem egyértelmű. Ezért szükségesnek látszik egy szakértői véleményezés a Kálvin-alkotásokról, addig minden csak a szubjektív megítélés tárgya marad. 
68 Az 1993. évi erdélyi református címtár szerint még a nagyváradi Kálvin utca is más nevet viselt. A címtárban sehol nem találni a Kálvin nevet. Hogy volt-e Kálvinról elnevezett utca vagy tér az elcsatolt területeken, csak hosszabb kutatás alapján állapítható meg. 
69 Vö. A Nyíregyházi Leánykálvineum Református Tanítóképző és Liceum Intézetének jubileumi évkönyve 1928–1998. Nyíregyháza, 1998. (A kiadó nincs megjelölve.) Ez az évkönyv a jegyzőkönyvi adatok alapján az ORLE alapító határozatát 1923-ra teszi (17. oldal), és az intézmény indulását 1926. szeptember 16-tól számítja (25. oldal). Az alapítás és az indulás éve mind a böszörményi Fiú kálvineum, mind a nyíregyházi Leány kálvineum esetében különbözött. A Zoványi-féle egyháztört.lexikon adatai ezért további pontosításra szorulnak. 
70 Tóth Zoltán gyülekezeti főgondnoktól kapott információk alapján. 
71 Valószínűleg ez egy évekre szóló program volt, a szoborra való pénzgyűjtés pedig elhúzódott. A világháború kitörésével a pénzek is odavesztek, amint ez történt a Debreceni Kollégium alapítványaival is. 
72 Vö. Kálvin téri lapok. II. évf. 2. szám 2000. június–augusztus. 3. lap; Reformátusok Lapja, 2000. július 9-i szám. 
73 Ehhez nem állt rendelkezésünkre eredeti dokumentum a genfi szobor-bizottság döntéséről. A Debreceni Protestáns Lap 1909. 56. és 71–72. oldalak arról tanúskodnak, hogy Horvai harmadik díjat nyert, Hegyi-Füstös István pedig a Confessio 1993/2. számában közölt, Kálvin régebbi és újabb ábrázolása című cikkében második helyezést említ. 
74 Ezt a történetet csak egyik tanártársa és a festő személyes elbeszéléséből ismeri e tanulmány írója. A hallott tények hitelességét ellenőrizni szükséges a genfi szakértők segítségével. Annál is inkább, mert e tanulmány szerzőjének (G. B.) Kálvinnal foglalkozó tanítványai közül Magyar Balázs végzős teológus hallgató újabb és nagyon lényeges információkra bukkant 2008-ban. Ennek lényege az, hogy maga a történet „magva” igaz, mert Hans Holbein eredeti Kálvin-portréját 1955-ben találták meg, s jelenleg is magántulajdonban van a németországi Aschbach várában. Információink szerint ennek a képnek a hátuljára franciául rá van írva: Kálvin portréja, készítette Holbein. Kálvin ezen a képen is sapkában van és ujjával fölfelé mutat. Ez azonban nem ugyanaz a festmény, amelynek másolata a Debreceni Kollégiumban van. (Vö. Crampton, W. Gary: WhatCalvin Says. The Trinity Foundation, IV., Jefferson, 1992.) A Debreceni Kollégium dísztermében látható kép is Kálvint ábrázolja, de annak eredetijét egy Hanau nevű festő készítette. Ez a kép, amint most kiderült, már korábban is ismert volt Magyarországon is és Grand Rapidsben is. (Vö. Pruzsinszky Pál:Kálvin János. I. köt., Magyarországi Református Egyház, Pápa, 1909, 133.; C. H. Irwin: Kálvin János. Az ember és munkája. /Ford.: Nagy Sándor/, Londoni Vallásos Traktátus Társulat, Budapest, 1927. A kép számozatlan oldalon található, külön lapon a 30. és 31. oldal között.; Tavard, George H.: The Starting Point of Calvin’s Theology. Eerdmans, Grand Rapids, 2000. Könyvborítón látható kép.) 
75 E tanulmányt szándékosan nem kerekítjük le valamilyen értékelő gondolattal, nehogy a befejezettség vagy a teljesség látszatát keltsük. Inkább szeretnénk azt nyitva hagyni. A 62. lábjegyzetben már részletesen utaltunk az 1936-ig keletkezett magyar nyelvű Kálvin-irodalomra. Az azóta napvilágot látott művek sokasága még feldolgozásra vár. Ez a tanulmány azonban alapul szolgálhat vagy indítása lehet egy komolyabb feltárásnak a magyar nyelvű Kálvin-irodalom tekintetében, amely figyelembe venné a nem református és nem egyházi szerzők írásait is. Kálvin születésének 500. évfordulójára készülve ezt a történeti bemutatást érdemes volna elkészíteni.

Irodalom 
A Debreceni Református Kollégium története. MORE Zsinati Iroda, Budapest, 1988. 
A magyar református egyház története. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1949. 
Baráth Béla Levente: Az 1881. évi debreceni alkotmányozó zsinat. In: Orando et laborando, 4(2007), 221–228. 
Baráth Béla Levente: Martonfalvi Tóth György jelentősége a Debreceni Református Kollégium és a magyar peregrináció történetében. Debrecen, 2000 (A D. Dr. Harsányi András Alapítvány kiadványai, 2.) 
Baráth Béla Levente: Adattár Martonfalvi György peregrinus diákjairól. Debrecen, 2001 (A D. Dr. Harsányi András Alapítvány kiad, 3.) 
Békési Andor: Kálvin a Szentlélekről. Az Evangéliumi Kálvinizmus Füzetei. MORE Zsinati Iroda Sajtóosztálya, Budapest, 1985. 
Békési Andor: Kálvin a sákramentumokról. Az Evangéliumi Kálvinizmus Füzetei. MORE Zsinati Iroda Sajtóosztálya, Budapest, 1987. 
Békési Andor: Mi kálvinisták. Az Evangéliumi Kálvinizmus Füzetei. MORE Zsinati Iroda Sajtóosztálya, Budapest, 1990. 
Benke György: Kálvin társadalmi etikája. Az Evangéliumi Kálvinizmus Füzetei. MORE Zsinati Iroda Sajtóosztálya, Budapest, 1986. 
Benkő István: A predesztináczió világszemlélete. Bethlen G. Irodalmi és Nyomdai Rt., Budapest, 1938. 
Bereczky Albert: Van-e út Istenhez? Előadások Kálvin Institutiojáról. Az Evangéliumi Kálvinizmus Füzetei. MORE Zsinati Iroda Bp, 1986. 
Bihary Mihály (Michael): Bibliographia Calviniana – 1850–1997. A szerző kiadása. Prága, 2000. 
Bolyki János: Az imádkozó Kálvin. Az Evangéliumi Kálvinizmus Füzetei. MORE Zsinati Iroda Sajtóosztálya, Budapest, 1985. 
Czeglédy Sándor: A teológia tanítása a Kollégiumban. In: A Debreceni Református Kollégium tört. MORE Zsinati Sajtóosztály, Bp, 1988. 
Csohány János: Kálvin halálának három évszázados emlékünnepe és az első magyar Kálvin-életrajz. Th Szemle, XXXV. évf. 1992/4. sz. 
Dékány Endre: A pedagógus Kálvin. Az Evangéliumi Kálvinizmus Füzetei. MORE Zsinati Iroda Sajtóosztálya, Budapest, 1987. 
Emlékkönyv Sebestyén Jenő születésének 100. évfordulójára. (Szerk.: Ladányi Sándor) MORE Zsinati Iroda, Budapest, 1986. 
Fejes Sándor: Kálvin a megszentelődésről. Az Evangéliumi Kálvinizmus Füzetei. MORE Zsinati Iroda Sajtóosztálya, Budapest, 1985. 
Fekete Károly: A keresztyén nemzeti öntudat. In: Deus providebit -Tanulmányok dr. Mészáros István tiszteletére. Sárospatak.1999, 61-71. 
Fekete Károly: Tudománnyal és a hit pajzsával. Válogatott Makkai-tanulmányok. Az Erdélyi Református Egyker kiadása. Kolozsvár, 2008. 
Gáborjáni Szabó Botond: A szabadság szent igéi. Tiszántúli Református Egyker Gyűjtemények, Debrecen, 1999. Forrásgyűjtemény. 
Gánóczy Sándor–Scheld, Stefan: Kálvin hermeneutikája. Kálvin János Kiadó, Budapest, 1997. 
Gyökössy Endre: A lelkigondozó Kálvin. Az Evangéliumi Kálvinizmus Füzetei. MORE Zsinati Iroda Sajtóosztálya, Budapest, 1986. 
Győri, János: A Kollégium szerepe a magyar irodalom művelésében. In: A Debreceni Ref.Koll.tört.. MORE Zsinati Sajtóosztály, Bp, 1988. 
Kálvin: Institutio, Vol. I–II. 1909–1910. (Magyar fordításban.) 
Kálvin János Institutioja 1536. Református Egyházi Könyvtár, XIX. kötet. Bethlen Gábor irodalmi és nyomdai Rt., Budapest, 1936. (Ebben a kötetben van Victor János fordításában Kálvin 1536. évi Institutiója Tanítás a keresztyén vallásra címmel.) 
Kálvin János: Tanítás a keresztyén vallásra 1559. Rövidített formában. Zsinati Iroda, Budapest, 1991. 
Kálvin jubileumi emlékkönyv. A magyarok genfi útja. A Kálvin-Szövetség kiadványa. Hornyánszky Viktor könyvnyomdája, Budapest, 1910. 
Kálvin és a kálvinizmus. Debrecen város és a Tiszántúli Református Egyházkerület Könyvnyomdavállalata, Debrecen, 1936. 
Kálvin hatásáról monográfiák. 11 mű egybekötve a Debreceni Kollégium Nagykönyvtárában. Jelzete: 2-46.962 
Kathona Géza: Méliusz Péter és életműve. Studia et acta esslesiastica II. MORE Zsinati Iroda, Budapest, 1967. 
Kovách Péter: Az 1909. évi genfi Kálvin-emlékünnepély és a Magyarországi Református Egyház. DRTA., Debrecen, 1989. 
Kovács Ábrahám: Két kálvinista centrum egymásra találása:a skóciai ösztöndíj létrehozása.In En Christo.Fábián ny., Debr., 2004.177-186. 
Kovács Ábrahám: Ballagi Mór és a Skót Misszió: megtérés, áttérés vagy kitérés? Egy liberális protestáns zsidó életútjának kezdete. Confessio 2007. 31. évf. 3. szám. 109–125. 
Kovács Ábrahám: Mária Dorottya nádorné és a modern protestáns angolszász és német eszmék terjesztése M.-on, Századok 2006. 140. évf. 5. szám. 1531–
Kovács Ábrahám: Missziói, egyházépítési és egyházi megújulási elgondolások találkozása és gyakorlati megvalósulása a Budapesti Református Egyházban a 19. század végén. In: Horizont, szerk. Ódor Balázs és Xeravits Géza. Bp.–Pápa: L’Harmattan, 2005. 154–179. 
Loesche György: Kálvin hatása és a kálvinizmus Európa keleti országaiban. Ford. S. Szabó József. Függelék: S. Szabó József:A helvét irányú reformáció elterjedése Magyarországon és Erdélyben. Hegedűs és Sándor, Debrecen, 1912. 
McGrath, Alister E.: Kálvin. A nyugati kultúra formálódása. Osiris Kiadó, Budapest, 1996. 
A Nyíregyházi Leánykálvineum Református Tanítóképző és Liceum Intézetének jubileumi évkönyve 1928–1998. Nyíregyháza, 1998. kn.) 
Peres Imre: A hit és a jócselekedetek. In: Presbiteri Füzetek (1–24), Budapest 1996. 68–85. 
Protestáns Egyházi és Iskolai Lap (PEIL), 1864. 
Révész Imre: Kálvin élete és a kálvinizmus. Osterlamm Károly, Pest, 1864. 
Révész Imre: A „kálvinista Róma”. Két elnevezés története. Theologiai Tanulmányok. (Szerk.: Csikesz Sándor.) 35.sz, Debrecen, 1934. 
Révész Imre: Debrecen lelke. In: Tegnap és ma és örökké. Coetus Theologorum, Debrecen, 1944. 
Révész Imre: Méliusz Péter és a reformáció két arca. In: Tegnap és ma és örökké. Coetus Theologorum, Debrecen, 1944. 
Révész Imre: A Kistemplom történetének legszebb napja. In: Tegnap és ma és örökké. Coetus Theologorum, Debrecen, 1944. 
Révész Imre: Méliusz és Kálvin. In: Kálvin és a kálvinizmus. Debrecen város és a Tiszántúli Ref.Egy.ker. Könyvnyomda, Debrecen, 1936. 
Sárospataki Füzetek, 1864. 
Stickelberger, Emanuel: Kálvin. (Ford.: Péter János.) Sylvester Kiadó, Budapest, 1937. 
Szabó László: Az igehirdető Kálvin. Az Evangéliumi Kálvinizmus Füzetei. MORE Zsinati Iroda Sajtóosztálya, Bp, 1986. 
Szántó Konrád: A katolikus egyház története. II. kötet. Ecclesia, Budapest, 1985. 
Szénási Sándor: Kálvin emberi arca. Az Evangéliumi Kálvinizmus Füzetei. MORE Zsinati Iroda Sajtóosztálya, Bp, 1986. 
Tóth Béla: Szájrul szájra. A magyarság szálló igéi. Athenaeum, Budapest, 1901. Reprint, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002. 
Új aranyhárfa. Versek gyülekezeti és keresztyén gyülekezeti használatra. MORE Zsinati Iroda, Budapest, 1992. 
Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. 3. javított kiadás. (Szerk.:Ladányi Sándor.) Zsinati Iroda Sajtóo.Bp 1977. 
Zsindely Endre: Bullinger Henrik magyar kapcsolatai. In: Studia et acta esslesiastica II. MORE Zsinati Iroda, Budapest, 1967.