Dr. Ga�l Botond: K�lvini von�sok a magyarok lelki arc�n II. r�sz

6. A k�lvinizmus hat�sa az �llam�letre.

    B) Az 1909-es megeml�kez�s �s �nneps�gek 

    K�lvin sz�let�s�nek n�gysz�z �ves �vfordul�j�n a magyarorsz�gi �nneps�gek m�r sokkal jobban szervezettek voltak. Ekkor m�r megvolt a Reform�tus Egyh�z orsz�gos szervezete, �s ez l�tszott is a szervez�i munka �sszefogotts�g�n. L�nyeg�ben �t nagyobb program k�r� csoportos�that�k az 1909. �vi esem�nyek. 

    – Genfben nagyszab�s� nemzetk�zi K�lvin-�nneps�get rendeztek, �s erre a magyar reform�tusok is megh�v�st kaptak. A j�lius 2–10. napokon zajl� �nneps�gen egy 111 f�b�l �ll� magyar deleg�ci� vett r�szt. Tagjai a mintegy 2,5 milli�s magyar reform�tuss�got k�pviselt�k. Nem csup�n mint vend�gek voltak jelen, hanem mint szervez�k �s alkot� tagok. �tjukat a K�lvin Sz�vets�g szervezte. Err�l k�l�n eml�kk�nyv k�sz�lt.50

    – Fontos esem�nyk�nt kell eml�ten�nk a K�lvin Sz�vets�g l�treh�v�s�t, mely j�t�konys�gi szervezetk�nt alakult meg a Reform�tus Egyh�zon bel�l m�r 1908-ban. E sz�vets�g c�lja volt, hogy „a magyar k�lvinista egyh�z h�veit a szoci�lis �rz�k fejleszt�se �s a vall�soss�g meger�s�t�se �ltal, valamint a t�rsadalmi bajok felder�t�se, megel�z�se �s orvosl�sa �ltal egyes�tse”.51 A K�lvin Sz�vets�g mozgalmakat szervezett a belmisszi�i munka elind�t�s�ra, tov�bb� n�pj�l�ti int�zm�nyeket, helyi hitel-, �rt�kes�t� �s seg�lyez� sz�vetkezeteket alap�tott.

    – 1909-ben m�r nemcsak az �nneps�gekben megnyilv�nul� eml�kez�s j�tszott kiz�r�lagos szerepet, hanem a csendben �s szorgalmasan dolgoz� teol�gusok is sokat f�radoztak. Az �vfordul� kapcs�n hozta l�tre Czegl�dy S�ndor nagysall�i lelk�sz aK�lvin Ford�t�k T�rsas�g�t. � maga ind�totta �s szerkesztette a K�lvin J�nos m�vei sorozatot, amelyben addig magyarra le nem ford�tott m�veket jelentettek meg a legjobb ford�t�k munk�jak�nt. T�bbek k�z�tt ilyen m�vek l�ttak napvil�got magyarul:A genfi egyh�z k�t�ja; Az egyh�z reform�l�s�nak sz�ks�gess�g�r�l; K�lvin J�nos �rtekez�se az erekly�r�l; III. P�l levele K�lvin J�nos megjegyz�seivel; Sadolet b�boros levele. K�lvin v�lasza; A p�rizsi teol�giai fakult�s hitcikkei K�lvin ellenirat�val; A r�mai lev�l magyar�zata; K�lvin levelei. Ebben a sorozatban jelentett�k meg Theodore B�zaK�lvin J�nos �lete c�m� m�v�t �s t�bb, nem K�lvint�l sz�rmaz�, de K�lvin teol�gi�j�hoz kapcsol�d� �r�st. A sorozat legnagyobb ford�t�i munk�t ig�nyl� kiadv�nya volt az Institutio Religionis Christianae 1559. �vi kiad�sa. Czegl�dy S�ndor �s R�bold Guszt�v k�sz�tett�k ezt az �j ford�t�st.52 K�lvin n�gy k�nyv�t k�t k�tetben adt�k ki, az els� 1909-ben, a m�sodik 1910-ben jelent meg. Ma is ezt haszn�lja a magyar reform�tuss�g, �j ford�t�s az�ta m�g nem k�sz�lt.53 
    – Amint 1864-ben is nagy sikere volt R�v�sz Imre K�lvin-�letrajz�nak, 1909-ben �jabb �letrajzok l�ttak napvil�got. Ilyen volt Pruzsinszky P�l K�lvin J�nos c�m� m�ve, amely Budapesten jelent meg. Ezt megel�z�en Jancs� S�ndor �rt Nagyenyeden 1894-ben egy �rdekes �letrajzot K�lvin J�nos �lete �s egyh�zpolitik�ja c�mmel. Debrecenben S. Szab� J�zsef is �rt egy n�pszer� K�lvin-�letrajzot 1908-ban K�lvin J�nos �lete �s reform�ci�ja c�mmel, amely el�bb 21 ezer p�ld�nyban gyorsan elkelt, �s tov�bbi 20 ezer p�ld�nyt kellett m�g nyomtatni 1909-ben. A jubileumi �vben �jb�l kiadt�k R�v�sz Imre K�lvin �lete �s a k�lvinizmus c�m� m�v�t is. Teol�giai szempontb�l az els� komoly tanulm�nyk�tet K�lvinr�l szint�n 1909-ben l�tott napvil�got a Magyar Protest�ns Irodalmi T�rsas�g kiadv�nyai sorozatban Eml�kez�s K�lvinr�l c�mmel. A tanulm�nyok c�me h�ven t�kr�zi a tartalmukat. Pruzsinszky P�l: K�lvin egy�nis�ge leveleinek t�kr�ben; Erd�s J�zsef: K�lvin mint exegeta; Nagy K�roly: K�lvin mint dogmatikus �s ethikus; Antal G�za: K�lvin mint pedag�gus �s iskolalap�t�; Kun B�la: K�lvin mint egyh�zszervez�; Pap Istv�n: K�lvin mint lelkip�sztor. E k�tet ut�ni �vekben azt�n t�bb m�s �s �rt�kes tanulm�ny is napvil�got l�tott K�lvinr�l.54 Az �letrajzi �r�sok is szaporodtak.55 

    – Az �v nagyobb szab�s�, �gysz�lv�n l�tv�nyosabb esem�nye K�lvin sz�let�s�nek meg�nnepl�se volt a hazai egyh�zi �letben. Ekkor, 1881 �ta, a magyar reform�tuss�g �t egyh�zker�letbe szervez�dve �lt, �s k�z�s �gyeik int�z�s�re l�trehozt�k az egyetemes konventet. Ez a legfels� test�let a K�lvinra eml�kez� �l�s�t 1909. okt�ber 31-re t�zte ki. El�tte azonban valamennyi egyh�zker�let szervezett �nneps�geket. �ltal�ban nem volt jellemz� a k�zponti nagy �nneps�g, hanem ink�bb egyh�zmegyei �s gy�lekezeti szinten t�rt�ntek megeml�kez�sek. Ezek sz�ma felsorolhatatlan. Nem volt olyan kis gy�lekezet Magyarorsz�gon, amelyik valamilyen form�ban ne eml�kezett volna K�lvinra. Mindezekhez kapcsol�dtak az oktat�si int�zm�nyek �s az orsz�gos szervezetek �nnepi alkalmai. Hogy �rz�kelni lehessen az akkori �nnepi hangulatot, �rdemes kiemeln�nk ezek sor�b�l az Orsz�gos Reform�tus Lelk�szegyes�let szeptember 29-i K�lvin-�nneps�g�t a debreceni Nagytemplomban, ahov� nyolcsz�z pal�stos lelk�sz vonult be. Az �nnepi alkalmon r�szt vett Emil Doumergue professzor, K�lvin �letrajzi �r�ja, a kor legnagyobb K�lvin-kutat�ja. Az 1909-es �vben megjelentetett programok, besz�dek, �r�sok, tanulm�nyok, alkalmi versek vagy �nekek t�bb k�tetet tenn�nek ki. Tulajdonk�ppen ezt az orsz�gos emelkedett hangulatot tet�zte be az egyetemes konvent �nnepi �l�se, amelyen az akkori eln�ks�g megnyit� szavai ut�n Kenessey B�la erd�lyi p�sp�k tartott nagy hat�s� besz�det, hangs�lyozva K�lvin jelent�s�g�t az egyetemes kereszty�n anyaszentegyh�z �s a magyar reform�tuss�g szempontj�b�l. Hogy milyen hat�sa lehetett az emberekre vagy egy�ltal�n a t�rsadalomra az eg�sz orsz�got �tfog� eml�kez�s, azt neh�z lenne elmondani. Emil Doumergue, a k�ls� szeml�l� tal�n t�rgyilagosabban �t�lte meg, amikor ezeket a szavakat �rta le: „Magyarorsz�g val�ban k�lvinista. K�lvinist�bb, mint amilyennek az ember k�pzeln�. De nem oly �rtelemben, ahogy azt k�z�ns�gesen vessz�k.”56 

    M�g ha nem is tudjuk pontosan f�lm�rni a c�lj�t, szerep�t �s hat�s�t, �sszegz�s�l felt�tlen�l �rdemes n�h�ny gondolatot f�lvetni az 1909. �vi K�lvin-�nneps�g kapcs�n. 1864-ben a K�lvin-eml�kez�snek volt egyfajta nemzet�breszt� hangulata. Ekkor l�nyeg�ben az egyh�zker�letek eml�keztek K�lvinra k�zponti �nneps�gen, s ezeken vettek r�szt a gy�lekezetek k�pvisel�i. �ltal�ban K�lvint m�ltatt�k, �s kiemelt�k jelent�s�g�t, hat�s�t a magyar reform�tuss�g �let�ben. Az eml�kez�seknek sz�mottev� nemzetk�zi kapcsol�d�sa nem volt. 1909-ben m�r m�s t�rt�nelmi helyzetben �nnepelt a magyar reform�tuss�g. Ekkorra m�r a liber�lis racionalista szellem sok puszt�t�st v�gzett a reform�tus egyh�zon bel�l. Ezt igyekezett ellens�lyozni a XIX. sz�zad v�g�n �s a XX. sz�zad elej�n megszervezett belmisszi�, amelynek t�bbf�le form�ja �s szervezete j�tt l�tre Magyarorsz�gon. Egyik legakt�vabb ilyen szervezet volt a K�lvin Sz�vets�g, amelynek a c�ljai k�z�tt tal�n a legfontosabb volt a vall�si �let er�s�t�se. Nyilv�nval�an k�lvini szellemben. Ez m�r akkor t�rt�nt, amikor a nemzetk�zi liber�lis ateista �ramlatok Magyarorsz�got is el�rt�k, s�t �thatott�k. Egy ilyen l�gk�rben hangs�lyozt�k K�lvin er�teljes teista teol�gi�j�t, amelyet �ntudatosan k�lvinizmusnak h�vtak. P�rhuzamosan zajlott a Christian Endeavor Society (CE) hat�s�ra l�trej�tt misszi�s mozgalmak magyarorsz�gi munk�ja. A k�lvinizmus h�vei elvi szempontb�l k�t dologt�l f�ltek. Egyr�szt att�l tartottak, hogy a k�lf�ldr�l bej�v� liber�lis ateizmus t�nkreteszi a hit�letet, m�sr�szt a CE mozgalmak misszi�s szeml�let�t sem tartott�k helyesnek, mivel azok mell�zt�k a hitvall�sokat.57 K�lvin sz�let�s�nek 400. �vfordul�ja abban seg�tett, hogy helyes mederben igyekezett tartani a reform�tus egyh�zi �letet. Azt mondhatn�nk, hogy am�g az 1864-es eml�kez�snek nemzet�breszt� hat�sa, addig az 1909-es �nneps�gnek ink�bb egyh�zment� szerepe volt. Ez�rt – ut�lag meg�t�lve – b�lcsnek t�nik az akkori egyh�zi vezet�s �s a K�lvin Sz�vets�g d�nt�se, hogy (1) bekapcsol�dnak a nemzetk�zi �nneps�gek tev�kenys�g�be, (2) m�vek sokas�g�nak �r�s�val �s ford�t�s�val elind�tj�k a k�lvini teol�gia m�g er�teljesebb hazai megismertet�s�t, ugyanakkor (3) a nagy reform�tor sz�let�s�nek n�gysz�zados �vfordul�j�n az �nneps�gek szervez�s�t jobb�ra a gy�lekezetekre b�zt�k, ezzel is er�s�tve a k�lvinista szem�let�ket. 
.
    C) Eml�kez�s K�lvinra 1936-ban 

    Az Institutio els� kiad�s�nak n�gysz�z �ves �vfordul�j�n is voltak megeml�kez�sek olyan orsz�gokban, ahol a k�lvini reform�ci� elevenen �lt.58 A magyarorsz�gi eml�kez�s is ehhez kapcsol�dott. Ez azonban m�r m�s m�don t�rt�nt. A kor�bbi eml�kez�sek ink�bb az egyh�zi vezet�k �ltal szervezett nagyszab�s�, �nnep�lyes, l�tv�nyos alkalmak voltak, amelyeken f�k�nt a szuperintendensek, p�sp�k�k, esetleg professzorok sz�noklatai, pr�dik�ci�i hangzottak el. Hi�nyzott az �nneps�gekb�l a k�lvini teol�gia alapos vizsg�lata, illetve tudom�nyos teol�giai feldolgoz�sa. Ezt p�tolt�k 1936-ban. A magyar reform�tus teol�giai tudom�nyoss�g szempontj�b�l k�t jelent�s m� kiad�s�t eml�tj�k itt meg. 
    1936-ban l�tott napvil�got magyarul Victor J�nos �j ford�t�s�ban az Institutio 1536. �vi kiad�sa. Maga a k�nyv K�lvin J�nos Institutioja 1536 c�mmel jelent meg a Reform�tus Egyh�zi K�nyvt�r XIX. k�tetek�nt. Ezt a sorozatot h�vt�k n�pszer� nev�n Parochi�lis K�nyvt�r sorozatnak. Az 1536. �vi Instituti�t a magyar reform�tusok „Kisinstituci�nak” h�vt�k. Els� ford�t�s�t Nagy K�roly k�sz�tette Erd�lyben, ott adt�k ki 1903-ban. A Victor J�nos ford�t�sak�nt 1936-ban megjelent Kisinstituci� ezt a c�met viseli: Tan�t�s a kereszty�n vall�sra. Eredeti latin c�me ennek is ugyanaz volt, mint az 1559-ben v�gleges alakot �lt�tt „Nagyinstituci�nak”: Institutio Religionis Christianae. Az 1909-ben �s 1910-ben magyarul megjelent Nagyinstituci�nak viszont Czegl�dy S�ndor �s R�bold Guszt�v ford�t�k A kereszty�n vall�s rendszere c�met adt�k.59 Az 1936. �vi kiad�shoz R�v�sz Imre �rt t�rt�neti bevezet�st, Vasady B�la pedig dogmatikai magyar�zatot. E k�t komoly teol�giai tanulm�ny 152 oldalt tesz ki, ami jelzi a k�lvini teol�gia komoly �rt�kel�s�t. A k�nyvh�z k�sz�tett jegyzetanyag �s a bibliai id�zetgy�jtem�ny is tekint�lyes hossz�s�g�.

    Egy m�sik jelent�s m�r�l b�vebben sz�lunk. Mivel 1909-t�l kezd�d�en a K�lvin Ford�t�k T�rsas�ga Czegl�dy S�ndor, k�s�bbi p�pai teol�giai tan�r, vezet�s�vel sok-sok m�vet jelentetett meg magyarul, az 1920–30-as �vekben �l� tud�s teol�gusok m�r jobb helyzetben voltak. A h�res debreceni egyh�zt�rt�n�szprofesszor, R�v�sz Imre nyert megb�z�st a Debreceni Egyetem Reform�tus Hittudom�nyi Kar�t�l, hogy tudom�nyosan is dolgozz�k f�l K�lvin teol�gi�j�nak legjelent�sebb r�szeit egy k�tetben. Ez az ifjabb R�v�sz Imre a m�r eml�tett �letrajzi szerz� R�v�sz Imr�nek volt az unok�ja, s lehets�ges, hogy �ppen ez�rt v�lasztotta a k�tet c�m��l szinte ugyanazt, mint a nagyapja. A 461 oldalas, nagyalak�, vaskos k�tet ezt a c�met kapta:K�lvin �s a k�lvinizmus. 1936-ban jelent meg. Ez mindm�ig az egyik legmaradand�bb magyarorsz�gi „eml�km�” K�lvinr�l, mert ebben a k�tetben t�nyleg a nagy reform�tor szellem�t �r�k�tett�k meg a kor legjobb teol�gusai. A 18 tanulm�ny itt m�r tudom�nyos ig�nnyel dolgozta f�l K�lvin teol�gi�j�nak sarkalatos t�m�it.60 A biblikus tud�sok, a rendszeres teol�gusok, a t�rt�n�szek �s gyakorlati teol�gusok �sszefog�s�val �s �sszehangol�s�val k�sz�lt ez a m�, amely elviszi az olvas�t K�lvin gondolkod�s�nak m�lys�g�ig �s magass�g�ig.61 Ha m�gis a tudom�ny m�rc�j�vel m�r�nk, amit K�lvin nagyon meg�rdemel, akkor a K�lvin �s a k�lvinizmus c�m� k�nyv t�lhaladja mindazt, amit a kor�bbi �nnep�lyes alkalmak sz�nokai �s cikk�r�i teol�giai-tudom�nyos �rtelemben egy�ttv�ve ny�jtottak.62 
    Nem ker�lhetj�k ki, ez�rt r�viden �sszefoglalva sz�lnunk kell arr�l, milyen egyh�zi k�rnyezetben s milyen k�l- �s belpolitikai k�r�lm�nyek k�z�tt sz�letett 1936-ban a K�lvin �s a k�lvinizmus c�m� k�tet. Szerz�inek t�bbs�ge a Debreceni Egyetem (akkor Magyar Kir�lyi Tisza Istv�n Tudom�nyegyetem) teol�gus tan�rai voltak, ketten Erd�lyb�l val� professzorok, n�h�nyan k�s�bb lettek a Debreceni Egyetem tan�rai, m�sok pedig nem tartoztak az egyetem jogi k�tel�k�be. K�t fontos t�nyez�t emel�nk ki az eml�kk�tettel kapcsolatban. 

    El�sz�r azt, hogy a szerz�k j�l ismert�k az akkori n�metorsz�gi politikai �s egyh�zi helyzetet. Ez�rt �vatoss�gb�l sz�vesebben t�j�koz�dtak a francia, a holland �s az angolsz�sz reform�tus teol�gi�n. Maga a t�rt�n�szprofesszor R�v�sz Imre, a k�tet gondoz�ja, Emil Doumergue-nek volt a tan�tv�nya, ez�rt alakulhatott �gy, hogy a tanulm�nyok jelent�s r�sze t�rt�neti jelleg�. A szerz�k k�z�l n�h�nyan hollandul is j�l tudtak. K�llay K�lm�n professzor a holland nyelvet is tan�totta. Cs�nki Benj�min professzor pedig nemcsak besz�lte a hollandot, hanem kit�n�en ismerte Herman Bavinck �s Abraham Kuyper teol�gi�j�t. Tan�totta is. Ez�rt van az, hogy Kuyper gondolatai visszat�kr�z�dnek a predestin�ci�r�l �rt tanulm�ny�ban. Ennek az a l�nyege, hogy ha a k�lvini teol�gi�t, amelyet � k�lvinizmusnak nevez, m�lyebben meg�rtj�k, akkor az az �letmin�s�g�nkben egy magasabb szintet fog jelenteni, s ezt kell sug�roznunk az egyh�zban, az egyh�znak pedig ezt kell k�pviselnie a t�rsadalomban. E k�vetkeztet�s�t Kuyper a k�lvini predestin�ci�ra vezeti vissza. A magyar lelk�szek, teol�gusok j�l ismert�k ezeket a gondolatokat, ugyanis Kuyper princetoni (New Jersey, USA) hat el�ad�s�nak magyar nyelv� ford�t�sa 1914-ben megjelent. Az I. vil�gh�bor� kapcs�n a magyar t�rt�nelem egyre rosszabbra fordult. 1920-ban a trianoni b�kedikt�tum Magyarorsz�got darabokra szabdalta. Az �j helyzetben mind t�rsadalmi, mind pedig egyh�zi t�ren az volt a f� gond, hogy a megcsonk�tott orsz�g mik�nt tudja mag�t �letk�pess� tenni. Az �nszervez� munk�ban az egyed�li seg�ts�get Cs�nki a k�lvinizmus �ltal tan�tott predestin�ci�ban l�tja: csak ez tudja meg�j�tani az orsz�got, amint ez �gy volt a magyar n�p neh�z m�lt� t�rt�nelme sor�n is. Kuypert �ll�tja p�ldak�nt a magyarok el�, aki a maga k�lvini �ntudat�val �s tettrek�szs�g�vel val�ban meg�j�totta Hollandi�t. 

    Mondand�nk m�sodik r�sz�ben hozz�sz�lunk a k�t vil�gh�bor� k�z�tti magyar k�lvinizmus k�rd�s�hez. Itt ugyanis k�tfel� �gazik a k�lvinizmus magyarorsz�gi t�rt�nete. Az egyik �gat „hit�breszt�” k�lvinizmusnak lehetne nevezni, s ez a f�lfog�s volt jellemz� az orsz�g keleti �s �szaki reform�tus egyh�zker�leteiben, valamint Erd�lyben. A m�sik �gat „t�rt�nelmi k�lvinizmusk�nt” szoktuk eml�teni, amely Sebesty�n Jen� budapesti professzor nev�hez k�t�dik.63 Ennek az ut�bbinak ink�bb az orsz�g k�z�ps� r�sz�n �s Budapesten volt sz�mottev� hat�sa. Mindkett� m�lyen hitvall�sos elk�telezetts�g� volt, �s mindkett� nagyra becs�lte Kuyper k�lvinizmus�t, de azt m�s m�don �rt�kelte. Erd�lyt ekkor m�r Rom�ni�hoz csatolt�k, s ezzel – a kisebb gy�lekezeteket is belesz�m�tva – mintegy ezer reform�tus gy�lekezetet szak�tottak el az anyaegyh�z�t�l. Az ott �l� magyar reform�tusokban az identit�studatot egyre ink�bb a M�sodik Helv�t Hitvall�s �s a Heidelbergi K�t� szelleme biztos�totta, az egyh�zi �let pezsd�l�s�t pedig a belmisszi�. �gy Erd�lyben a k�lvinizmus �tv�z�d�tt a belmisszi�val. Ha nem is pontosan �gy, de hasonl� jelens�g j�tsz�dott le a csonka-Magyarorsz�g keleti r�sz�n �l� reform�tusok eset�ben is. Term�szetesen a t�rt�nelmi Magyarorsz�g feldarabol�s�t senki sem fogadta el, ez�rt egy k�s�bbi igazs�gosabb d�nt�s rem�ny�ben az elcsatolt ter�leteken mindenki, mindenhol �rizte az identit�s�t, f�k�nt az egyh�za r�v�n. Ez azonban k�l�n�sen nem tetszett a rom�n nacionalista hat�s�gnak, s az 1930-as �vekben az erd�lyi reform�tus egyh�zi vezet�k megfigyel�se, korl�toz�sa, fenyeget�se m�r egyre gyakoribb� v�lt.64 Ez�rt 1936-ban, amikor a magyarok ism�t K�lvinra eml�keztek, ezt az eml�kez�st m�r nem tehett�k az erd�lyi magyars�ggal egy�tt. Nem sokkal k�s�bb a „hitvall�sos” szellemis�g mind a Kolozsv�ri Egyetem, mind pedig a Debreceni Egyetem tud�s tan�rai k�r�ben beletorkollott a Barth K�roly nev�vel f�mjelzett �jreform�tori teol�gia tan�t�s�ba, melyet ezeken a helyeken hamar befogadtak.65 A „t�rt�nelmi k�lvinizmus” ny�ltan szembesz�llt a liber�lis �s racionalista szellemis�ggel, de f�ltette K�lvin tan�t�s�t a belmisszi�t�l is, amelynek h�vei viszont egyfajta „vil�gn�zeti” mozgalmat l�ttak a „t�rt�nelmi k�lvinizmusban”. A II. vil�gh�bor� ut�ni �bred�si hull�m mindkett�t mag�val sodorta. Visszafel� n�zve a m�g�tt�nk l�v� nagyon neh�z t�rt�nelmi id�kre, m�gis azt mondhatjuk, hogy a k�lvini szellemi �r�ks�g tov�bbra is nemzetet �s egyh�zat megtart� er�nek bizonyult mind a mai Magyarorsz�gon, mind pedig az elcsatolt ter�leteken.

Gyors�r�ssal k�sz�lt k�lvini sz�vegek megfejt�se

    A K�lvin-kutat�ssal kapcsolatban rendk�v�li teljes�tm�nynek sz�m�tott a volt s�rospataki teol�giai professzor, Nagy Barna (1909–1969) munk�ss�ga. � nemzetk�zi szinten is kimagasl�an tudom�nyos eredm�nnyel h�vta f�l mag�ra �s a magyar teol�gusokra a figyelmet. Maga a t�rt�net nagyon �rdekes. K�lvin el�ad�sait jobb�ra gyors�r�k jegyezt�k le. Nem mindegyiket siker�lt a gyors�r�s ut�n �ttenni �rott form�ba. A fennmaradt jegyzetek egy r�sze a XVI. sz�zadi gyors�r�k jeleivel maradt az ut�korra. A gyors�r�k az akkori �francia szavakat r�vid�tett�k saj�tos jeleikkel, amelyek k�s�bb szinte megfejthetetlennek t�ntek. Egy�nileg is m�s-m�s jeleket haszn�ltak. M�g lengyelek is voltak k�z�tt�k, akik lengyel nyelvi r�vid�t�seket is alkalmaztak. A k�l�nleges nyelvtud�ssal �s nyelv�rz�kkel rendelkez� Nagy Barna professzornak azonban siker�lt ezeket megfejtenie. Ennek �rdek�ben m�g lengyel�l is megtanult. �gy v�lhatott teljesebb� a k�lvini �letm�. 

Bibliographia Calviniana

    Ezzel a c�mmel l�tott napvil�got a Csehszlov�ki�ban, majd Csehorsz�gban �l� magyar teol�gus, Bihary Mih�ly (1926–2002) m�ve 2000-ben. Ez felsorolja K�lvinnak mindazokat a m�veit, amelyek franci�ul, n�met�l, angolul, latinul �s magyarul megjelentek 1850 �s 1997 k�z�tt.66 A K�lvin-kutat�s szempontj�b�l, nemzetk�zi vonatkoz�sban is, jelent�s alkot�sr�l van sz�.

Fontosabb m�vek K�lvinr�l magyar nyelven a leg�jabb id�kben.

    – A Magyarorsz�gi Reform�tus Egyh�z Zsinati Irod�j�nak Sajt�oszt�lya egy kisalak�, 11 k�tetb�l �ll� sorozatot jelentetett meg K�lvinr�l B�k�si Andor szerkeszt�s�ben. A sorozat neve: Evang�liumi K�lvinizmus F�zetei. Ezeket f�lsoroljuk a megjelen�s�k �vsz�m�val. B�k�si Andor: K�lvin a Szentl�lekr�l (1985), Bolyki J�nos: Az im�dkoz� K�lvin (1985), Fejes S�ndor: K�lvin a megszentel�d�sr�l (1985), Benke Gy�rgy: K�lvin t�rsadalmi etik�ja (1986), Bereczky Albert: Van-e �t Istenhez? (1986), Gy�k�ssy Endre: A lelkigondoz� K�lvin (1986), Szab� L�szl�: Az igehirdet� K�lvin (1986), Sz�n�si S�ndor: K�lvin emberi arca (1986), B�k�si Andor: K�lvin a s�kramentumokr�l (1987), D�k�ny Endre: A pedag�gus K�lvin (1987), B�k�si Andor: Mi k�lvinist�k (1990). A teol�gusok �s a gy�lekezeti tagok egyar�nt haszonnal fogatj�k mindm�ig e k�nyveket. 
    – 1996-ban megjelent magyar ford�t�sban Alister E. McGrath K�lvin c�m� k�nyve. Ebben a m�v�ben a szerz� nem �letrajzot k�z�l, hanem a reform�tort �gy mutatja be, mint aki szellem�vel jelent�sen form�lta a nyugati kult�r�t. 
    – Nem lehet eml�t�s n�lk�l hagyni, hogy a magyar G�n�czy S�ndor �s a n�met Stefan Scheld r�mai katolikus teol�gusok h�res munk�ja K�lvin hermeneutik�ja c�mmel 1997-ben megjelent magyarul. A k�t szerz� tudom�nyosan elemzi a k�lvini �r�smagyar�zat teol�giai jelent�s�g�t r�mai katolikus szemsz�gb�l.

Terek, utc�k, int�zm�nyek �s k�pz�m�v�szeti alkot�sok K�lvinr�l

    Nem lehet teljes k�pet adni arr�l, hol, mennyi �s milyen eml�ket �ll�tottak Magyarorsz�gon K�lvinnak.67 Egy sz�val kifejezve: sokat! Magyarorsz�gon az utc�k �s terek elnevez�se egy-egy h�res szem�lyr�l ink�bb csak a XIX. sz�zad m�sodik fel�ben kezd�d�tt. Ugyanezt lehet elmondanunk a magyar szobr�szatr�l is, ekkor kezdt�k a nemzet nagy alakjait megform�lni, meg�r�k�teni. A fest�szet is a XIX. �s XX. sz�zadban „termett” sok m�v�szt a kor�bbi id�kh�z k�pest. Ezt figyelembe v�ve, sorolunk f�l az al�bbiakban n�h�ny jelent�s K�lvin-eml�ket Magyarorsz�gon. 

    Terek, utc�k, k�z�k .

    K�lvin t�r van a f�v�ros h�rom ker�let�ben is (V., VIII. �s IX.), a nagyv�rosok k�z�l Debrecenben, Szegeden, Ny�regyh�z�n, Kecskem�ten, H�dmez�v�s�rhelyen, valamint a k�vetkez� v�rosokban, falvakban: Beretty��jfalu, Bojt, Demecser, Hajd�b�sz�rm�ny, Hajd�szoboszl�, Istv�ndi, Izs�k, Kunszentmikl�s, Kunmadaras, M�t�szalka, Mez�ber�ny, Monor, Nagykanizsa, Nagyk�r�s, Ny�rmada, P�cel, P�sp�klad�ny, S�regres, Szabadsz�ll�s, Szeksz�rd, Sziksz�, T�szeg-Tisza, Veresegyh�z, Vezseny �s m�g t�bb m�s helyen. 

    K�lvin utca tal�lhat� az al�bbi helyeken: Budapesten a III. �s IV. ker�letben, valamint Abony, Albertirsa, B�k�scsaba, B�k�sszentandr�s, Cs�kv�r, Gyoma, Gy�mr�, Gyula, Mak�, Miskolc, Karcag, �csa, P�cs, Tiszavasv�ri, Sikl�s-M�riagy�d, V�c, Veresegyh�z telep�l�seken �s m�g m�s helyeken. K�lvin k�z is van p�ld�ul �bud�n, �cs�n. 

    Azt is �rdemes megjegyezni, hol nincs K�lvinr�l elnevezve utca vagy t�r. F�k�nt a nagyobb v�rosokat eml�tve: �rd, Eger, Kaposv�r, Sopron, Sz�kesfeh�rv�r, Szolnok, Tatab�nya, Veszpr�m, Zalaegerszeg. Ezek f�leg katolikusok lakta v�rosok. De p�ld�ul Cegl�den �s m�g t�bb m�s nagyobb v�rosban, ahol jelent�s sz�mban vannak reform�tusok, nincs K�lvinr�l elnevezett t�r vagy utca, ugyanakkor sz�mos katolikus t�bbs�g� v�rosban van. �ltal�nos k�vetkeztet�st teh�t nem vonhatunk le, csup�n annyit, hogy K�lvin nev�t meglehet�sen sok helyen �rzik utc�k �s terek. Hangs�lyozzuk: pontos felm�r�s hi�ny�ban jelenleg err�l nem lehet teljes k�pet adni. 

    Sz�lnunk kell arr�l is, hogy a II. vil�gh�bor� v�g�n Magyarorsz�got a gy�ztes hatalmak feldarabolt�k. A magyar reform�tus lakoss�gnak k�zel 40%-a m�s orsz�gokba ker�lt. Nem tudjuk f�lm�rni, hogy az egyes utc�k �s terek neve ott mik�nt v�ltozott. Erd�lyben p�ld�ul szinte minden utcanevet megv�ltoztattak a rom�n diktat�ra idej�n. K�lvin J�nos utca van Nagyv�radon az 1993 ut�ni �vekt�l. K�lvin t�r tal�lhat� Sepsiszentgy�rgy�n, �s tudtommal Aradon, �rmih�lyfalv�n �s Kolozsv�rott is.68 

    Int�zm�nyek .
    Az Orsz�gos Reform�tus Lelk�szegyes�let l�trehozott k�t k�z�pfok� oktat�si int�zm�nyt a lelk�sz�rv�k sz�m�ra. Mindkett� a K�lvineum nevet kapta. Az egyiket a fi�k sz�m�ra Hajd�b�sz�rm�nyben alap�tott�k 1914-ben, a m�sikat a le�nyok sz�m�ra Ny�regyh�z�n 1926-ban.69 Ugyancsak a K�lvineum nevet kapta az 1990-es �vekben Bukarestben l�trehozott �j reform�tus egyh�zi k�zpont, amelynek az udvar�n kapott helyet K�lvin mellszobra. Budapesten 1992-ben alap�totta a Magyarorsz�gi Reform�tus Egyh�z a k�zponti kiad�j�t, amely K�lvin J�nos Kiad� n�ven m�k�dik. A cs�kv�ri id�sek otthon�t is K�lvin J�nosr�l nevezt�k el. 1994-ben j�tt l�tre Kom�romban (Szlov�kia) a szlov�kiai magyar �s szlov�k reform�tusok sz�m�ra egy teol�giai lelk�szk�pz� fels�fok� int�zm�ny, amely mindm�ig a K�lvin J�nos Int�zet nevet viseli. Beregsz�szon (Ukrajna) az ottani magyar reform�tusok nyomd�j�t nevezt�k el K�lvinr�l n�h�ny �vvel ezel�tt. Az Amerikai Egyes�lt �llamokban �l� nagysz�m� magyar reform�tusok egyik egyh�zker�let�t Calvin Synodnak h�vj�k 1957 �ta. Visszat�rve a hazai ter�letekre, a M�t�szalkai Reform�tus Egyh�zk�zs�g presbit�riuma 2000-ben alap�totta �s 2001-ben ind�totta �j int�zm�ny�t, a K�lvin J�nos Reform�tus �ltal�nos Iskol�t.70 A Ny�regyh�zi V�rosi Reform�tus Egyh�zk�zs�g 2003-ban alap�totta a K�lvineum Id�sek Otthon�t. Megeml�tj�k m�g, hogy Egerben, a magyar katolikusok egyik �rseki v�ros�ban a kis reform�tus gy�lekezet a k�zpontj�nak a K�lvin H�z nevet adta 1996-ban, s ugyanebben az �vben alakult az evang�likus t�bbs�g� Sopron v�rosban a Soproni K�lvin K�r. Hasonl� �rdekess�gk�nt kell sz�lnunk a Szegedi K�lvinista K�rr�l, amelyet 2005-ben hozott l�tre a Szeged K�lvin t�ri Egyh�zk�zs�g. Igaz�b�l ezt a k�rt �jb�l ind�tott�k, mert ebben az er�sen katolikus t�bbs�g� v�rosban 1929-ben alakult meg a Szegedi K�lvinista K�r, amelynek alapszab�lya szerint az volt a c�l, hogy a „reform�tus kereszty�n hitvall�st k�vet� �ntudatos f�rfi h�veknek” alkalmat teremtsen a hazafias, nemzeti �s k�zm�vel�d�si �sszefog�sra vall�serk�lcsi alapon. 

    K�pz�m�v�szeti alkot�sok 

    1909-ben kezd�d�tt egy nagyobb szab�s� orsz�gos gy�jt�s a k�s�bb Debrecenben fel�ll�tand� K�lvin-szoborra. Ez azonban nem val�sult meg, nem tudjuk, mi�rt.71 Mostani ismeret�nk szerint �letnagys�g� K�lvin-szobor csak Budapesten �s M�t�szalk�n tal�lhat�. Az els� K�lvin-szobrot 1999-ben �ll�tott�k f�l M�t�szalk�n a reform�ci� �nnepe alkalm�b�l. A k�r�l�tte l�v� teret m�r 1991-ben elnevezt�k K�lvin t�rnek. A szobrot M�t�szalka v�ros �nkorm�nyzata k�sz�ttette B�r� Lajos helyi szobr�szm�v�sszel. Budapesten 2000-ben emeltek szobrot K�lvinnak a K�lvin t�ren. E szobor alkot�ja B�za Barna szobr�szm�v�sz. A Magyar Reform�tusok Negyedik Vil�gtal�lkoz�j�nak nyit� napj�n, 2000. j�nius 30-�n avatt�k f�l. Az �nnep�lyes alkalmon jelen voltak a reform�tus egyh�zi vezet�k�n k�v�l G�ncz �rp�d k�zt�rsas�gi eln�k, T�k�s L�szl� kir�lyh�g�mell�ki reform�tus p�sp�k, Sereg�ly Istv�n �rsek, a Magyar Katolikus P�sp�ki Konferencia eln�ke, Harmati B�la, az Evang�likus Egyh�z p�sp�keln�ke. Orb�n Viktor minisztereln�k k�sz�nt� level�t felolvast�k.72 Az eml�tett egri K�lvin H�z bels� udvar�n tal�lhat� K�lvin mellszobra, amelyet a helyi gy�lekezet k�sz�ttetett. Kutas L�szl� szobr�szm�v�sz alkot�s�t 2000 december�ben avatt�k f�l. A mellszobor m�solata l�that� Sopronban, Piliscsab�n �s a Budapesti L�nyai Utcai Gimn�ziumban. Domborm� van egym�s mellett K�lvinr�l �s Zwinglir�l a Debreceni Koll�gium homlokzati fal�n a f�bej�ratn�l. Ezeket Nagy S�ndor J�nos szobr�sz k�sz�tette az Orsz�gos Reform�tus Presbiteri Sz�vets�g k�r�s�re 1931-ben. 

    Itt eml�tj�k meg, hogy Horvai J�nos szobr�szm�v�sz a reform�ci� genfi eml�km�v�re p�ly�zatot ny�jtott be 1909-ben. M�sodik vagy harmadik helyezett lett.73 K�z�pen �s magasan Krisztus �ll, lentebb K�lvin �l a Szent�r�ssal, a k�t oldalon az egyes nemzetek nagy reform�torai l�that�k. A b�r�k olyan j�nak tartott�k, hogy bronzba �nt�tt v�ltozat�t aj�nd�kba elk�ldt�k a magyar reform�tusoknak. Ez ma a R�day Koll�giumban tal�lhat� Budapesten. 

    Mivel sok van bel�l�k, a grafik�k, �rm�k �s festm�nyek alaposabb m�v�szeti meg�t�l�st k�v�nn�nak. Vannak r�gebbi K�lvin-�br�zol�sok is �s �jabbak is. Ezek k�z�l csak h�rmat emel�nk ki, amelyeket bizonnyal a legjobbak k�z� soroln�nak m�sok is. 

    – A fest�m�v�sz L�hnsdorf K�roly (1893–1958) 1949-ben k�sz�tett egy grafik�t K�lvinr�l. Rajta van K�lvin jelmondata is: Cor meum velut mactatum Domino in sacrificium offero! (Sz�vemet �g� �ldozatul felaj�nlom az �rnak! – a szerz� ford�t�sa.) Ez a k�p a legelterjedtebb Magyarorsz�gon, szinte valamennyi lelk�szi hivatal fal�n megtal�lhat�. 
    – 1936-ban k�sz�tette Ber�n Lajos �remm�v�sz a 9,5 cm �tm�r�j� K�lvin-�rmet. Ennek egyik oldal�n magyarul is rajta van K�lvin jelmondata. 

    – A harmadik k�pz�m�v�szeti alkot�s az a festm�ny, amely a Debreceni Reform�tus Koll�gium d�szterm�ben tal�lhat�. M�solatr�l van sz�, F�legyh�zi L�szl� fest�m�v�sz k�sz�tette 1977-ben. A k�p eredetij�t ifjabb Holbein festette K�lvinr�l. Akkort�jt K�lvin �ld�z�tt volt, ez�rt a portr�nak a Fiatal francia nemes nevet adt�k. A k�p egy mag�ngy�jtem�nybe ker�lt, �s az ut�kor sz�m�ra csak az eml�kezet �rizte, ugyanis sosem �ll�tott�k ki. A XX. sz�zad k�zep�n a festm�ny el�ker�lt, �s Genf v�rosa meg is v�s�rolta. A k�pen l�that� fiatal francia nemes tipikusan K�lvin-portr�. K�lvin sokat tan�tott. Amikor magyar�zat�ban el�rkezett egy bizonyos pontig, meg�llt, sapk�j�nak ellenz�j�t leh�zta a szem�re, s ezzel fejezte ki azt, hogy az emberi �rtelem nem k�pes tov�bb menni. Ekkor az ujj�val f�lfel� mutatott, jelezve, hogy a megold�s Istenn�l van.74 A t�rt�net alapj�n ez a debreceni portr� kifejezi K�lvin eg�sz l�ny�t �s munk�ss�g�t!75 

L�bjegyzet

1 V�. Zsindely Endre: Bullinger Henrik magyar kapcsolatai. In:Studia et acta ecclesiastica II.MORE Zsinati Iroda, Budapest, 1967, 57–86; valamint R�v�sz Imre:M�liusz �s K�lvin. In: K�lvin �s a k�lvinizmus. Debrecen v�ros �s a Tisz�nt�li Reform�tus Egyh�zker�let K�nyvnyomdav�llalata, Debrecen, 1936, 295–340. 
2 V�. R�v�sz Imre: i. m. 295–340. 
3 R�v�sz Imre: A Kistemplom t�rt�net�nek legszebb napja. In:Tegnap �s ma �s �r�kk�. Coetus Theologorum, Debrecen, 1944, 399. R�v�sz id�zi Kornis Gyula katolikus t�rt�n�sz A magyar m�vel�d�s eszm�nyei c�m� m�v�t. 
4 R�v�sz Imre: i.m. 399. 
5 R�v�sz Imre: i.m. 399. 
6 R�v�sz Imre: i.m. 399. 
7 V�. T�th B�la: Sz�jrul sz�jra. A magyars�g sz�ll� ig�i. Athenaeum, Budapest, 1901. Reprint, Akad�miai Kiad�, Budapest, 2002, 183–184.; V�. R�v�sz Imre: M�liusz P�ter �s a reform�ci� k�t arca. In: Tegnap �s ma �s �r�kk�. Coetus Theologorum, Debrecen, 1944, 365. R�v�sz �gy tudja, hogy D�vid Ferenc egy n�vtelen unit�rius �r�val pelleng�reztette ki M�liuszt mint valami tudatlan �s gy�va f�papot. Ez�rt cs�folja „P�ter p�p�nak”. 
8 V�. Balogh Ferenc: A magyar protest�ns egyh�zt�rt�nelem r�szletei. Debrecen, 1872, 98–99. In: Kathona G�za: M�liusz P�ter �s �letm�ve. Studia et acta esslesiastica II. MORE Zsinati Iroda, Budapest, 1967, 107. 
9 Hogy ezt a jelz�t Kazinczy D�vid Ferenct�l vette volna, nem tudjuk. Mindm�ig nem tiszt�zott kell�k�ppen, hogy a „k�lvinista R�ma” kifejez�s pontosan kit�l sz�rmazik �s melyik �vb�l. R�v�sz Imre t�rt�n�sz �r�s�b�l az l�tszik, hogy � Kazinczynak tulajdon�tja, ugyanakkor pedig tud r�la, hogy D�vid Ferenct�l sz�rmazik. V�. R�v�sz Imre: Debrecen lelke. In:Tegnap �s ma �s �r�kk�. Coetus Theologorum, Debrecen, 1944, 358. 
10 V�. K�ln�si �rp�d: Mit �zen a korz�? V�lasz Keresztury Tibor A korz� �zenete c�m� cikk�re. K�zirat. (Keresztury igaztalanul elmarasztalja a debrecenieket a Hajd�-bihari Napl� 2001. j�lius 14-i sz�m�ban, K�ln�si v�lasz�t nem k�z�lt�k.) 
11 V�. Gy�ri J�nos: A Koll�gium szerepe a magyar irodalom m�vel�s�ben. In: A Debreceni Reform�tus Koll�gium t�rt�nete. MORE Zsinati Sajt�oszt�ly, Budapest, 1988. 679. 
12 Ezt nem tudjuk pontosan. Val�sz�n�leg a k�lvinista R�ma n�v a XIX. sz�zad m�sodik fel�ben m�r kezdett pozit�v jelent�ssel b�rni, hiszen egy Szil�gyi Ferenc nev� tud�s, akad�mikus is ilyen �rtelemben haszn�lja 1864-ben a Prot.Egyh. �s Iskolai Lap has�bjain. 
13 V�. R�v�sz Imre: Debrecen lelke. In: Tegnap �s ma �s �r�kk�. Coetus Theologorum, Debrecen, 1944, 354–359. 
14 A t�rt�nelem sor�n a v�ros sok nevet kapott: maradand�s�g v�rosa, �kik�t�, szabads�g �rv�rosa, c�vis v�ros, magyar Genf, a Napba n�z� v�ros, a F�nix v�rosa. 
15 Kar�csonyi egyh�zi besz�d a debreceni Nagytemplomban, tartotta F�s�s Andr�s debreceni pr�dik�tor. In: G�borj�ni Szab� Botond: A szabads�g szent ig�i. Tisz�nt�li Reform�tus Egyh�zker�let kiad�sa, Debrecen, 1999, Forr�sgy�jtem�ny 30. 117. 
16 Uo. 120. 
17 A teljes Institutio magyar nyelven m�r 1624-ben megjelent Szenczi Moln�r Albert ford�t�s�ban. A lelk�szek jelent�s r�sze latinul ismerte. Az 1909-ben �s 1910-ben P�p�n, a Reform�tus F�iskolai K�nyvnyomda �ltal k�t k�tetben kiadott �j ford�t�s� Institutio magyar nyelv� c�me: A kereszty�n vall�s rendszere. Ford�totta: Czegl�dy (Cegl�di) S�ndor �s R�bold Guszt�v. (Tov�bbiakban: Institutio.) 
18 V�. Institutio, Vol. II. 754. 
19 K�lvin J�nos: Tan�t�s a kereszty�n vall�sra 1559. R�vid�tett form�ban. Zsinati Iroda, Budapest, 1991, 301. 
20 R�v�sz B�lint: A debreczeni f�iskolai tanul� ifjus�g el�tt tartott besz�d. In: G�borj�ni Szab� Botond:A szabads�g szent ig�i. Debrecen, 1999, Forr�sgy�jtem�ny 3. 64. 
21 V�. Szoboszlai Pap Istv�n besz�de a Nagytemplomban 1848. m�rcius 26-�n. In: G�borj�ni Szab� Botond: A szabads�g szent ig�i. Debrecen, 1999, Forr�sgy�jtem�ny 6. 71–76. 
22 V�. K�nyves T�th Mih�ly: Mi t�rt�nt? S mit kell tenn�nk? In: G�borj�ni Szab� Botond: A szabads�g szent ig�i. Debrecen, 1999, Forr�sgy�jt.8. 77–85. 
23 Uo. 85. 
24 V�. K�nyves T�th Mih�ly: A kereszty�n polg�r szabads�ga, egyenl�s�ge, testv�ris�ge. In: G�borj�ni Szab� Botond: A szabads�g szent ig�i. Debrecen, 1999, Forr�sgy�jtem�ny 9. 85–92. 
25 Uo. 91. 
26 V�. Czegl�dy S�ndor: A teol�gia tan�t�sa a Koll�giumban. In: A Debreceni Reform�tus Koll�gium t�rt�nete.MORE Zsinati Bp1988, 562.
27 Egy mez�t�ri koll�giumi di�k level�t ismertette a Magyar R�di� 2003. m�rcius 15-�n. A lev�l tartalma az, hogy az ifj� k�sz �let�t haz�j��rt fel�ldozni, s ha elesne a harcokban, a h�tramaradt k�nyveit az �ccs�re hagyja,hogy � is tanulhasson a DebreceniKoll�giumban
28 A magyar t�rt�nelemben jelent�s szerepet j�tszott a kir�lys�g idej�n, 1222-ben megalkotott Aranybulla. Ennek a 31. pontj�ban az �ll, hogy ha a kir�ly a Bull�ban lefektetett t�rv�nyeket nem tartja meg, az alattval�knak szabad a kir�ly ellen felkelni�k l�zad�s b�ntette n�lk�l. Ezt csak er�s�tette K�lvinnak az „istentelen �s igazs�gtalan zsarnokokr�l” mondott �t�lete, mely szerint az embernek van ezekkel szembeni term�szetes, „vele sz�letett �rz�lete”. V�. Institutio IV. 20, 24–32. (Vol II. 771–779.) 
29 Ezeket a gondolatokat m�r m�skor is �s m�s �r�saiban a szerz� megfogalmazta. 
30 Mi nem foglalunk �ll�st abban, hogy ki a legnagyobb magyar k�lt�. 
31 V�.Csoh�ny J�nos: K�lvin hal�l�nak h�rom �vsz�zados eml�k�nnepe �s az els� magyar K�lvin-�letrajz. Th.Sz.XXXV.�vf.1992/4.sz. 234. 
32 A p�sp�ki tiszts�g mint olyan nem k�lvini. Elvi szempontb�l a reform�tus egyh�z p�sp�ki tiszts�ge k�l�nb�zik a r�mai egyh�z hasonl� tiszts�g�t�l, gyakorlati szempontb�l azonban nem sok k�l�nbs�g van. A k�ls� szeml�l� �s �ltal�ban a k�z�let ezt a k�l�nbs�get aligha veszi �szre. 
33 V�. Protest�ns Egyh�zi �s Iskolai Lap (PEIL), 1864. m�jus 8. 19. sz. 597–598. 
34 V�. PEIL, 1864. j�nius 5. 23. sz. 731–735. 
35 V�. PEIL, 1864. m�jus 8. 19. sz. 597–598. 
36 V�. PEIL, 1864. j�nius 19. 25. sz. 796–800. Err�l a K�lvin-szoborr�l nem tudunk. 
37 V�. PEIL, 1864. j�nius 19. 25. sz. 800. 
38 Erre n�zve nem tal�ltunk adatokat. Csak annyit tudunk, hogy a vas�rnapot k�vet� napokon egyh�zker�leti k�zgy�l�st tartottak. Ennek a besz�mol�j�b�l nem der�l ki, mik�nt zajlott az el�z� napi eml�k�nnep. V�. S�rospataki F�zetek, 1864. Szerkesztette: Erd�lyi J�nos. 
39 V�. S�rospataki F�zetek, 1864, 531–554. 
40 Heiszler J�zsef: K�lvin J�nos hal�l�nak h�romsz�zados eml�k�nnep�n. S�rospataki F�zetek, 1864, 533. 
41 V�. PEIL, 1864. m�jus 1. 18. sz. 575. 
42 V�. PEIL, 1864. j�lius 24. 30. sz. 961–962. 
43 V�. PEIL, 1864. j�nius 19. 25. sz. 804. 
44 V�. PEIL, 1864. m�rcius 20. 12. sz. 378. 
45 V�. PEIL, 1864. �prilis 3. 14. sz. 447. 
46 V�. PEIL, 1864. m�rcius 20. 12. sz. 378. 
47 Ez volt abban az id�ben az egyetlen lap, amely folyamatosan k�z�lt egyh�zi �s teol�giai �r�sokat. 
48 A m� eredeti p�ld�nya a Debreceni Koll�gium Nagyk�nyvt�r�ban megtal�lhat�. 
49 Ezt a vit�t a PEIL 1864. �vi sz�mai pontosan k�zlik t�bb h�ten �t folytat�sos anyagk�nt. 
50 V�. K�lvin jubileumi eml�kk�nyv. A magyarok genfi �tja. A K�lvin-Sz�vets�g kiadv�nya. Horny�nszky Viktor k�nyvnyomd�ja, Bp. 1910. 
51 Az id�zetet az internet k�zli a K�lvin Sz�vets�g szab�lyzat�b�l. A Debreceni Koll�gium Nagyk�nyvt�r�ban e szab�lyzat k�nyvt�ri p�ld�nya elveszett. Jelzete ismert. 
52 A K�lvin J�nos m�vei sorozatban megjelent �r�sokat, k�nyveket egy k�l�n fejezet veszi sz�mba Kov�ch P�ter dolgozat�ban. V�. Kov�ch P�ter: Az 1909. �vi genfi K�lvin-eml�k�nnep�ly �s a Magyarorsz�gi Reform�tus Egyh�z. DRTA., Debrecen, 1989, 45–47. 
53 Jelenleg folyamatban van egy �j ford�t�s k�sz�t�se Erd�lyben. 
54 V�. K�lvin hat�s�r�l monogr�fi�k. 11 m� egybek�tve a Debreceni Koll�gium Nagyk�nyvt�r�ban. A szakaszban felsorolt �r�sok ebben mind megtal�lhat�k. Jelzete: 2-46.962.
55 Csup�n p�ldak�nt eml�tj�k, hogy Erd�lyben Tavaszi S�ndor �rt K�lvin J�nos �lete c�mmel biogr�fi�t, amely Kolozsv�rott jelent meg 1924-ben. 
56 K�lvin jubileumi eml�kk�nyv. A magyarok genfi �tja. i. m. 83. Az eml�kk�nyv id�zi Doumergue professzornak a PEIL-ben megjelent Visszaeml�kez�s �s k�sz�net c�m� cikk�t. 
57 V�. A magyar reform�tus egyh�z t�rt�nete. Kossuth K�nyvkiad�. Budapest, 1949, 410. 
58 Egy p�ldak�nt eml�tj�k, hogy 1936-ban volt Genfben a k�lvinista teol�gusok kongresszusa. 
59 A k�t ford�t�nak komoly fejt�r�st okozott az Institutio Religionis Christianae c�m magyar nyelv� megfelel�je. �k maguk is dilemma el�tt �lltak, m�g v�g�l �gy d�nt�ttek, hogy A kereszty�n vall�s rendszerec�met adj�k K�lvin m�v�nek. Mivel e tanulm�ny �r�j�nak a feles�ge, Dr. Czegl�dy M�ria orvos a ford�t� Czegl�dy S�ndor unok�ja, a csal�di elbesz�l�sek alapj�n ismert sz�m�ra a c�m ford�t�s�nak probl�m�ja. A k�t nemzed�kkel k�s�bbi teol�gusok sz�m�ra is gondot jelentene a c�m pontos ford�t�sa. E tanulm�ny szerz�je A kereszty�n vall�s rendszere c�met tartja kifejez�bbnek, mivel K�lvin ebben a m�v�ben t�nylegesen is rendszerezett form�ban t�rja az olvas� el� teol�giai gondolatait. Itt ugyanis – mai szemmel n�zve – a „tan�t�s” sz� gyeng�bb �s kevesebb, mint a „rendszerbe” szedett ismeretek el�ad�sa, l�v�n sz� egy n�gyk�tetes nagy m�r�l. 
60 A szerz�k nev�t �s �r�suk c�m�t itt soroljuk f�l. Varga Zsigmond:El�sz�; Lang �gost: Az 1536-i Institutio forr�sai; Musnai L�szl�:K�lvin J�nos az Ige f�ny�ben; K�llay K�lm�n: K�lvin mint zsolt�rmagyar�z�; T�th Lajos:K�lvin J�nos magyar�zata �zsai�s elhivat�si l�tom�s�r�l; Erd�s K�roly: K�lvin ’Commentarius in harmoniam evangelicam’ munk�ja �s a g�r�g sz�veg; Pongr�cz J�zsef:K�lvin komment�ra az Ef�zusi lev�lr�l; T�r�k Istv�n: Az �sz�vets�g �rt�kel�se K�lvin Institutioj�ban; Vasady B�la: Isten megismer�s�nek k�rd�se K�lvin Institutioja alapj�n a napjainkban foly� teol�giai vitatkoz�sok t�kr�ben; Cs�nki Benj�min: K�lvin predestin�ci�-tana; Csikesz S�ndor:K�lvin p�sztori igehirdet�se m�dszer�nek legf�bb elemei; So�s B�la: K�lvin �s Zwingli; R�v�sz Imre: M�liusz �s K�lvin; Ferenczy K�roly: A misszi�i felel�ss�g nyomai a magyar reform�tus kereszty�ns�g els� sz�zad�ban, az egykor� theologiai irodalom alapj�n; Nagy G�za: A belmisszi� nyomai az erd�lyi reform�tus egyh�z r�gebbi t�rt�net�ben; Mikl�s �d�n: A holland k�lvinizmus elvi �ll�sfoglal�sa a magyar protestantizmus gy�sz�vtized�ben; T�th Endre: P�pa v�ros pl�b�nosa �s K�lvin Instititioja; Payr S�ndor:Testv�ri k�z�ss�g magyar protest�ns �nekesk�nyveinkben; Varga Zsigmond: A magyarorsz�gi k�zk�nyvt�rak �rt�kes bibliai gy�jtem�nyeinek ismertet� le�r�sa a XVI. sz�zad v�g�ig. 
61 A k�nyv szerz�i k�z�l hi�nyzik Sebesty�n Jen� budapesti rendszeres teol�giai professzor, a magyarorsz�gi „t�rt�nelmi k�lvinizmus” leger�teljesebb k�pvisel�je. De Tavaszy S�ndor nev�t is hi�nyolhatjuk Erd�lyb�l. Ennek esetleges ok�t vagy lehets�ges magyar�zat�t a k�vetkez� szakaszban tal�lja... 
62 Hogy a magyar K�lvin-irodalom 1936-ig milyen m�rt�k�re n�tt, azt Kov�cs B�lint mutatja be az Emanuel Stickelberger: K�lvin c�m� k�nyv f�ggel�k�ben. Felt�tlen�l id�zn�nk kell itt Kov�cs B�lint utols� mondat�t: „Ezen felsorolt munk�kon k�v�l sz�mos tanulm�ny jelent meg K�lvin J�nosr�l az egyes foly�iratokban, �gy a Protest�ns Szeml�ben, az Egyh�zi �s Iskolai Lapban, a S�rospataki F�zetekben, a Magyar K�lvinizmusban, az Igazs�g �s �letben, a Theologiai Szeml�ben, a K�lvin Sz�vets�g �vk�nyveiben, tov�bb� a reform�tus iskol�k eml�k- �s �vk�nyveiben. A Magyar K�lvinizmus �s az Igazs�g �s �let 1936-ban k�l�n K�lvin-sz�mot adtak ki.” V�. E. Stickelberger: K�lvin. (Ford. P�ter J�nos) Sylvester Kiad�, Budapest, 1937, 179–183. E m� megjelen�se magyarul azt is jelzi, hogy K�lvin �lete �s m�ve folyamatosan az �rdekl�d�s el�ter�ben �llt a magyar reform�tusok k�r�ben. 
63 Sebesty�n Jen� 1936. okt�ber 8-�n hozta l�tre a K�lvin J�nos T�rsas�got, melynek eln�ke � maga volt, f�titk�rk�nt pedig t�bben is dolgoztak mellette: Sipos Istv�n, Papp Ferenc, F�ldes Papp K�roly, Kulifay Gyula. A T�rsas�g 1948. j�nius 16-ig m�k�d�tt. Megsz�n�s�nek ok�t �s m�dj�t tov�bbi t�rt�neti kutat�sok t�rhatn�k f�l. Tagjai kor�bban a Sebesty�n Jen� �ltal 1920-ban alap�tott �s 1933-ig m�k�d� K�lvinista Szeml�ben publik�ltak. Ez egyh�zt�rsadalmi hetilap volt. Az 1934–1938 k�z�tt m�k�d�, �vente �tsz�r megjelen� Magyar K�lvinizmus c�m� foly�iratnak is Sebesty�n Jen� volt a szerkeszt�je, �gy az a K�lvin J�nos T�rsas�gnak is publik�ci�s lehet�s�get biztos�tott. 1938 ut�n csak kisebb kiadv�nyokat tudtak megjelentetni. V�. Kulifay Gyula: Sebesty�n Jen� �s a K�lvin J�nos T�rsas�g. In: Eml�kk�nyv Sebesty�n Jen� sz�let�s�nek 100. �vfordul�j�ra. MORE Zsinati Iroda, Budapest, 1986, 66–95. Az alapszab�ly a 8. pontban �gy kezdi a c�l meghat�roz�s�t: „A magyar reform�tus anyaszentegyh�z reform�ci�j�nak tanban, szervezetben �s �letben a tiszta reform�tus kereszty�ns�g elvei szerint val� munk�lkod�sa;…” Lad�nyi S�ndor: Sebesty�n Jen� (1884–1950). In: uo. 21. 
64 Ezt Makkai S�ndor erd�lyi p�sp�k, k�s�bbi debreceni egyetemi tan�r t�j�koztat�sa alapj�n �rtuk le. (A szerz� szem�lyes inform�ci�ja a Makkai csal�dt�l.) 
65 Ez nyilv�nval� volt a kolozsv�ri Tavaszy S�ndor �s a debreceni Vasady B�la professzorok munk�ib�l. 
66 Michael Bihary: Bibliographia Calviniana, 1850–1997. Third edition. Mag�nkiad�s. Prague, 2000. 
67 Ezekr�l nem k�sz�lt f�lm�r�s. Az internetes inform�ci�k is csup�n r�szlegesek. Sajnos, jelenleg Magyarorsz�gon m�g nincs a telep�l�sekr�l nyilv�noss�gra hozott teljes n�vt�r utc�kkal �s terekkel. Az egyes alkot�sok �sszesz�ml�l�s�t pedig az teszi neh�zz�, hogy a domborm�vek �s k�pek m�v�szi meg�t�l�se nem egy�rtelm�. Ez�rt sz�ks�gesnek l�tszik egy szak�rt�i v�lem�nyez�s a K�lvin-alkot�sokr�l, addig minden csak a szubjekt�v meg�t�l�s t�rgya marad. 
68 Az 1993. �vi erd�lyi reform�tus c�mt�r szerint m�g a nagyv�radi K�lvin utca is m�s nevet viselt. A c�mt�rban sehol nem tal�lni a K�lvin nevet. Hogy volt-e K�lvinr�l elnevezett utca vagy t�r az elcsatolt ter�leteken, csak hosszabb kutat�s alapj�n �llap�that� meg. 
69 V�. A Ny�regyh�zi Le�nyk�lvineum Reform�tus Tan�t�k�pz� �s Liceum Int�zet�nek jubileumi �vk�nyve 1928–1998. Ny�regyh�za, 1998. (A kiad� nincs megjel�lve.) Ez az �vk�nyv a jegyz�k�nyvi adatok alapj�n az ORLE alap�t� hat�rozat�t 1923-ra teszi (17. oldal), �s az int�zm�ny indul�s�t 1926. szeptember 16-t�l sz�m�tja (25. oldal). Az alap�t�s �s az indul�s �ve mind a b�sz�rm�nyi Fi� k�lvineum, mind a ny�regyh�zi Le�ny k�lvineum eset�ben k�l�nb�z�tt. A Zov�nyi-f�le egyh�zt�rt.lexikon adatai ez�rt tov�bbi pontos�t�sra szorulnak. 
70 T�th Zolt�n gy�lekezeti f�gondnokt�l kapott inform�ci�k alapj�n. 
71 Val�sz�n�leg ez egy �vekre sz�l� program volt, a szoborra val� p�nzgy�jt�s pedig elh�z�dott. A vil�gh�bor� kit�r�s�vel a p�nzek is odavesztek, amint ez t�rt�nt a Debreceni Koll�gium alap�tv�nyaival is. 
72 V�. K�lvin t�ri lapok. II. �vf. 2. sz�m 2000. j�nius–augusztus. 3. lap; Reform�tusok Lapja, 2000. j�lius 9-i sz�m. 
73 Ehhez nem �llt rendelkez�s�nkre eredeti dokumentum a genfi szobor-bizotts�g d�nt�s�r�l. A Debreceni Protest�ns Lap 1909. 56. �s 71–72. oldalak arr�l tan�skodnak, hogy Horvai harmadik d�jat nyert, Hegyi-F�st�s Istv�n pedig a Confessio 1993/2. sz�m�ban k�z�lt, K�lvin r�gebbi �s �jabb �br�zol�sa c�m� cikk�ben m�sodik helyez�st eml�t. 
74 Ezt a t�rt�netet csak egyik tan�rt�rsa �s a fest� szem�lyes elbesz�l�s�b�l ismeri e tanulm�ny �r�ja. A hallott t�nyek hiteless�g�t ellen�rizni sz�ks�ges a genfi szak�rt�k seg�ts�g�vel. Ann�l is ink�bb, mert e tanulm�ny szerz�j�nek (G. B.) K�lvinnal foglalkoz� tan�tv�nyai k�z�l Magyar Bal�zs v�gz�s teol�gus hallgat� �jabb �s nagyon l�nyeges inform�ci�kra bukkant 2008-ban. Ennek l�nyege az, hogy maga a t�rt�net „magva” igaz, mert Hans Holbein eredeti K�lvin-portr�j�t 1955-ben tal�lt�k meg, s jelenleg is mag�ntulajdonban van a n�metorsz�gi Aschbach v�r�ban. Inform�ci�ink szerint ennek a k�pnek a h�tulj�ra franci�ul r� van �rva: K�lvin portr�ja, k�sz�tette Holbein. K�lvin ezen a k�pen is sapk�ban van �s ujj�val f�lfel� mutat. Ez azonban nem ugyanaz a festm�ny, amelynek m�solata a Debreceni Koll�giumban van. (V�. Crampton, W. Gary: WhatCalvin Says. The Trinity Foundation, IV., Jefferson, 1992.) A Debreceni Koll�gium d�szterm�ben l�that� k�p is K�lvint �br�zolja, de annak eredetij�t egy Hanau nev� fest� k�sz�tette. Ez a k�p, amint most kider�lt, m�r kor�bban is ismert volt Magyarorsz�gon is �s Grand Rapidsben is. (V�. Pruzsinszky P�l:K�lvin J�nos. I. k�t., Magyarorsz�gi Reform�tus Egyh�z, P�pa, 1909, 133.; C. H. Irwin: K�lvin J�nos. Az ember �s munk�ja. /Ford.: Nagy S�ndor/, Londoni Vall�sos Trakt�tus T�rsulat, Budapest, 1927. A k�p sz�mozatlan oldalon tal�lhat�, k�l�n lapon a 30. �s 31. oldal k�z�tt.; Tavard, George H.: The Starting Point of Calvin’s Theology. Eerdmans, Grand Rapids, 2000. K�nyvbor�t�n l�that� k�p.) 
75 E tanulm�nyt sz�nd�kosan nem kerek�tj�k le valamilyen �rt�kel� gondolattal, nehogy a befejezetts�g vagy a teljess�g l�tszat�t kelts�k. Ink�bb szeretn�nk azt nyitva hagyni. A 62. l�bjegyzetben m�r r�szletesen utaltunk az 1936-ig keletkezett magyar nyelv� K�lvin-irodalomra. Az az�ta napvil�got l�tott m�vek sokas�ga m�g feldolgoz�sra v�r. Ez a tanulm�ny azonban alapul szolg�lhat vagy ind�t�sa lehet egy komolyabb felt�r�snak a magyar nyelv� K�lvin-irodalom tekintet�ben, amely figyelembe venn� a nem reform�tus �s nem egyh�zi szerz�k �r�sait is. K�lvin sz�let�s�nek 500. �vfordul�j�ra k�sz�lve ezt a t�rt�neti bemutat�st �rdemes volna elk�sz�teni.

Irodalom 
A Debreceni Reform�tus Koll�gium t�rt�nete. MORE Zsinati Iroda, Budapest, 1988. 
A magyar reform�tus egyh�z t�rt�nete. Kossuth K�nyvkiad�, Budapest, 1949. 
Bar�th B�la Levente: Az 1881. �vi debreceni alkotm�nyoz� zsinat. In: Orando et laborando, 4(2007), 221–228. 
Bar�th B�la Levente: Martonfalvi T�th Gy�rgy jelent�s�ge a Debreceni Reform�tus Koll�gium �s a magyar peregrin�ci� t�rt�net�ben. Debrecen, 2000 (A D. Dr. Hars�nyi Andr�s Alap�tv�ny kiadv�nyai, 2.) 
Bar�th B�la Levente: Adatt�r Martonfalvi Gy�rgy peregrinus di�kjair�l. Debrecen, 2001 (A D. Dr. Hars�nyi Andr�s Alap�tv�ny kiad, 3.) 
B�k�si Andor: K�lvin a Szentl�lekr�l. Az Evang�liumi K�lvinizmus F�zetei. MORE Zsinati Iroda Sajt�oszt�lya, Budapest, 1985. 
B�k�si Andor: K�lvin a s�kramentumokr�l. Az Evang�liumi K�lvinizmus F�zetei. MORE Zsinati Iroda Sajt�oszt�lya, Budapest, 1987. 
B�k�si Andor: Mi k�lvinist�k. Az Evang�liumi K�lvinizmus F�zetei. MORE Zsinati Iroda Sajt�oszt�lya, Budapest, 1990. 
Benke Gy�rgy: K�lvin t�rsadalmi etik�ja. Az Evang�liumi K�lvinizmus F�zetei. MORE Zsinati Iroda Sajt�oszt�lya, Budapest, 1986. 
Benk� Istv�n: A predesztin�czi� vil�gszeml�lete. Bethlen G. Irodalmi �s Nyomdai Rt., Budapest, 1938. 
Bereczky Albert: Van-e �t Istenhez? El�ad�sok K�lvin Institutioj�r�l. Az Evang�liumi K�lvinizmus F�zetei. MORE Zsinati Iroda Bp, 1986. 
Bihary Mih�ly (Michael): Bibliographia Calviniana – 1850–1997. A szerz� kiad�sa. Pr�ga, 2000. 
Bolyki J�nos: Az im�dkoz� K�lvin. Az Evang�liumi K�lvinizmus F�zetei. MORE Zsinati Iroda Sajt�oszt�lya, Budapest, 1985. 
Czegl�dy S�ndor: A teol�gia tan�t�sa a Koll�giumban. In: A Debreceni Reform�tus Koll�gium t�rt. MORE Zsinati Sajt�oszt�ly, Bp, 1988. 
Csoh�ny J�nos: K�lvin hal�l�nak h�rom �vsz�zados eml�k�nnepe �s az els� magyar K�lvin-�letrajz. Th Szemle, XXXV. �vf. 1992/4. sz. 
D�k�ny Endre: A pedag�gus K�lvin. Az Evang�liumi K�lvinizmus F�zetei. MORE Zsinati Iroda Sajt�oszt�lya, Budapest, 1987. 
Eml�kk�nyv Sebesty�n Jen� sz�let�s�nek 100. �vfordul�j�ra. (Szerk.: Lad�nyi S�ndor) MORE Zsinati Iroda, Budapest, 1986. 
Fejes S�ndor: K�lvin a megszentel�d�sr�l. Az Evang�liumi K�lvinizmus F�zetei. MORE Zsinati Iroda Sajt�oszt�lya, Budapest, 1985. 
Fekete K�roly: A kereszty�n nemzeti �ntudat. In: Deus providebit -Tanulm�nyok dr. M�sz�ros Istv�n tisztelet�re. S�rospatak.1999, 61-71. 
Fekete K�roly: Tudom�nnyal �s a hit pajzs�val. V�logatott Makkai-tanulm�nyok. Az Erd�lyi Reform�tus Egyker kiad�sa. Kolozsv�r, 2008. 
G�borj�ni Szab� Botond: A szabads�g szent ig�i. Tisz�nt�li Reform�tus Egyker Gy�jtem�nyek, Debrecen, 1999. Forr�sgy�jtem�ny. 
G�n�czy S�ndor–Scheld, Stefan: K�lvin hermeneutik�ja. K�lvin J�nos Kiad�, Budapest, 1997. 
Gy�k�ssy Endre: A lelkigondoz� K�lvin. Az Evang�liumi K�lvinizmus F�zetei. MORE Zsinati Iroda Sajt�oszt�lya, Budapest, 1986. 
Gy�ri, J�nos: A Koll�gium szerepe a magyar irodalom m�vel�s�ben. In: A Debreceni Ref.Koll.t�rt.. MORE Zsinati Sajt�oszt�ly, Bp, 1988. 
K�lvin: Institutio, Vol. I–II. 1909–1910. (Magyar ford�t�sban.) 
K�lvin J�nos Institutioja 1536. Reform�tus Egyh�zi K�nyvt�r, XIX. k�tet. Bethlen G�bor irodalmi �s nyomdai Rt., Budapest, 1936. (Ebben a k�tetben van Victor J�nos ford�t�s�ban K�lvin 1536. �vi Instituti�ja Tan�t�s a kereszty�n vall�sra c�mmel.) 
K�lvin J�nos: Tan�t�s a kereszty�n vall�sra 1559. R�vid�tett form�ban. Zsinati Iroda, Budapest, 1991. 
K�lvin jubileumi eml�kk�nyv. A magyarok genfi �tja. A K�lvin-Sz�vets�g kiadv�nya. Horny�nszky Viktor k�nyvnyomd�ja, Budapest, 1910. 
K�lvin �s a k�lvinizmus. Debrecen v�ros �s a Tisz�nt�li Reform�tus Egyh�zker�let K�nyvnyomdav�llalata, Debrecen, 1936. 
K�lvin hat�s�r�l monogr�fi�k. 11 m� egybek�tve a Debreceni Koll�gium Nagyk�nyvt�r�ban. Jelzete: 2-46.962 
Kathona G�za: M�liusz P�ter �s �letm�ve. Studia et acta esslesiastica II. MORE Zsinati Iroda, Budapest, 1967. 
Kov�ch P�ter: Az 1909. �vi genfi K�lvin-eml�k�nnep�ly �s a Magyarorsz�gi Reform�tus Egyh�z. DRTA., Debrecen, 1989. 
Kov�cs �brah�m: K�t k�lvinista centrum egym�sra tal�l�sa:a sk�ciai �szt�nd�j l�trehoz�sa.In En Christo.F�bi�n ny., Debr., 2004.177-186. 
Kov�cs �brah�m: Ballagi M�r �s a Sk�t Misszi�: megt�r�s, �tt�r�s vagy kit�r�s? Egy liber�lis protest�ns zsid� �let�tj�nak kezdete. Confessio 2007. 31. �vf. 3. sz�m. 109–125. 
Kov�cs �brah�m: M�ria Dorottya n�dorn� �s a modern protest�ns angolsz�sz �s n�met eszm�k terjeszt�se M.-on, Sz�zadok 2006. 140. �vf. 5. sz�m. 1531–
Kov�cs �brah�m: Misszi�i, egyh�z�p�t�si �s egyh�zi meg�jul�si elgondol�sok tal�lkoz�sa �s gyakorlati megval�sul�sa a Budapesti Reform�tus Egyh�zban a 19. sz�zad v�g�n. In: Horizont, szerk. �dor Bal�zs �s Xeravits G�za. Bp.–P�pa: L’Harmattan, 2005. 154–179. 
Loesche Gy�rgy: K�lvin hat�sa �s a k�lvinizmus Eur�pa keleti orsz�gaiban. Ford. S. Szab� J�zsef. F�ggel�k: S. Szab� J�zsef:A helv�t ir�ny� reform�ci� elterjed�se Magyarorsz�gon �s Erd�lyben. Heged�s �s S�ndor, Debrecen, 1912. 
McGrath, Alister E.: K�lvin. A nyugati kult�ra form�l�d�sa. Osiris Kiad�, Budapest, 1996. 
A Ny�regyh�zi Le�nyk�lvineum Reform�tus Tan�t�k�pz� �s Liceum Int�zet�nek jubileumi �vk�nyve 1928–1998. Ny�regyh�za, 1998. kn.) 
Peres Imre: A hit �s a j�cselekedetek. In: Presbiteri F�zetek (1–24), Budapest 1996. 68–85. 
Protest�ns Egyh�zi �s Iskolai Lap (PEIL), 1864. 
R�v�sz Imre: K�lvin �lete �s a k�lvinizmus. Osterlamm K�roly, Pest, 1864. 
R�v�sz Imre: A „k�lvinista R�ma”. K�t elnevez�s t�rt�nete. Theologiai Tanulm�nyok. (Szerk.: Csikesz S�ndor.) 35.sz, Debrecen, 1934. 
R�v�sz Imre: Debrecen lelke. In: Tegnap �s ma �s �r�kk�. Coetus Theologorum, Debrecen, 1944. 
R�v�sz Imre: M�liusz P�ter �s a reform�ci� k�t arca. In: Tegnap �s ma �s �r�kk�. Coetus Theologorum, Debrecen, 1944. 
R�v�sz Imre: A Kistemplom t�rt�net�nek legszebb napja. In: Tegnap �s ma �s �r�kk�. Coetus Theologorum, Debrecen, 1944. 
R�v�sz Imre: M�liusz �s K�lvin. In: K�lvin �s a k�lvinizmus. Debrecen v�ros �s a Tisz�nt�li Ref.Egy.ker. K�nyvnyomda, Debrecen, 1936. 
S�rospataki F�zetek, 1864. 
Stickelberger, Emanuel: K�lvin. (Ford.: P�ter J�nos.) Sylvester Kiad�, Budapest, 1937. 
Szab� L�szl�: Az igehirdet� K�lvin. Az Evang�liumi K�lvinizmus F�zetei. MORE Zsinati Iroda Sajt�oszt�lya, Bp, 1986. 
Sz�nt� Konr�d: A katolikus egyh�z t�rt�nete. II. k�tet. Ecclesia, Budapest, 1985. 
Sz�n�si S�ndor: K�lvin emberi arca. Az Evang�liumi K�lvinizmus F�zetei. MORE Zsinati Iroda Sajt�oszt�lya, Bp, 1986. 
T�th B�la: Sz�jrul sz�jra. A magyars�g sz�ll� ig�i. Athenaeum, Budapest, 1901. Reprint, Akad�miai Kiad�, Budapest, 2002. 
�j aranyh�rfa. Versek gy�lekezeti �s kereszty�n gy�lekezeti haszn�latra. MORE Zsinati Iroda, Budapest, 1992. 
Zov�nyi Jen�: Magyarorsz�gi protest�ns egyh�zt�rt�neti lexikon. 3. jav�tott kiad�s. (Szerk.:Lad�nyi S�ndor.) Zsinati Iroda Sajt�o.Bp 1977. 
Zsindely Endre: Bullinger Henrik magyar kapcsolatai. In: Studia et acta esslesiastica II. MORE Zsinati Iroda, Budapest, 1967.