//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:


Az erőszakra épített világ akkor hull véres darabokra, amikor a békét örökre biztosítottnak véli. Ennek a világnak nem több hatalomra, erősebb hadseregre, különb harci eszközökre, körmönfontabb diplomáciára van szüksége: ennek a világnak kis jóakaratra, jézusi erőkre van szüksége. Ezt a világot nem kívülről kell széppé tenni cicomás műveltséggel, technikai vívmányokkal: ezt a világot csak belülről lehet széppé tenni: az Isten szellemének, a lelkiségnek kiragyogtatásával.” Ravasz László református püspök


 

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik
szívem. Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító  FORMATSKÁJA 

M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend 

A Genfi Egyház Kátéja 1695 Ennek ismertetője.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.
www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozsvárig

- Fekete Csaba Káté, egyház,tanítás 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


Istvándi 1924-1996 Pápa

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505 - 1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 - 1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

XX. század Történelméhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formátum

 

Teremtésről

„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
 
 
- BUKSZ-1997 TISZTELETKÖR Szakály Ferenc
Mezőváros és reformáció 2. Balázs Mihály

BUKSZ - Budapesti Könyvszemle

9. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM 1997. NYÁR

http://epa.oszk.hu/00000/00015/00006/

 

TISZTELETKÖR

Balázs Mihály:
Trombitás és környezete

 

Szakály Ferenc: Mezőváros és reformáció
Tanulmányok a korai magyar polgárosodás kérdéséhez
(Humanizmus és reformáció; szerkeszti: Jankovics József)

 

Trombitás és környezete


Balázs Mihály

 

Szakály Ferenc hatalmas terjedelmű monográfiája imponálóan gazdag anyagot szuverén módon uraló, s a magyarországi reformáció történetére vonatkozó ismereteinket lényeges új adatokkal és meglátásokkal gazdagító mű. Az előszóban szerzője bepillantást enged a munka keletkezéstörténetébe is. Elmondja, hogy immár negyedszázada rendre egy felejtés ellen való könyvecskébe (memory book) írta össze a szorosabban vett gazdaság- és társadalomtörténeti kutató munkája során kezébe került forrásokat, illetve adatokat. Ezeket aztán meggazdagították azok a cédulák is, amelyekkel (megszámoltam!) 46 hazai és külföldi történész és irodalomtörténész kollégája ajándékozta meg. Szerencsére van még olyan tudományterület, ahol az ilyen típusú egymás keze alá dolgozás a természetes, és nem az ellenkezője, s persze az is természetes, hogy a szerző az előszóban némelyiküket szinte társszerzőjévé emeli. Az így összegyűlt adatok rendszerezéséből, majd feldolgozásából olyan - részben már korábban is közölt, de a mostani kötet számára jelentékeny módon átdolgozott, részben először itt napvilágot látott - tanulmányok keletkeztek, amelyek mindegyike új tudományos eredményeket tartalmaz. Hosszú lenne ezek felsorolása, ám néhány kiemelése mégis indokolt. A korábbi megfogalmazás korrekcióját is tartalmazó Schreiber Farkas(ok) tanulmány a hazai kutatás által egyáltalán nem ismert adatokat közöl Jacobus Heraclides Despota kalandos moldvai vállalkozásáról. A Szegedi Kis István-életrajz nem csupán új megfigyeléseket tartalmaz, hanem nagyon érdekes parasztpolgár portrékat is kerekít. Ugyanez mondható el a Skaricza Mátéról írottakról, amelyek a jeles reformátor életművét új - egyelőre továbbra is rejtélyes - opusszal is gazdagítják, s ugyanakkor új részleteket tartalmaznak arról az erőfeszítés-sorozatról, amellyel a protestánsok Pázmány Kalauzára próbáltak válaszolni. Szegeden élőként föltétlenül említésre méltónak tartom, hogy sok új adalékot kapunk a Bálint Sándor által "szegedi kirajzás"-nak nevezett jelenségcsoportról. Nyomatékosan hangsúlyozni kívánom: az itt csupán felvillantott eredmények kulcsa az, hogy a szerző mentes az impresszionisztikus esszézésnek hódoló hazai tudományosság - sajnos igen gyakori - két komoly hiányosságától: a nemzetközi eredmények egyszerre lusta és provinciális mellőzésétől, valamint a levéltári kutatások elhanyagolásától. A Schreiberek portréi például éppen azért váltak izgalmassá, mert Szakály mindazt, amit a hazai kutatás felhalmozott, "összehozta" Maria Holban és Martin Kriebel eredményeivel. Más esetekben pedig azáltal vált egy személyiség vagy jelenség az eddig sejtettnél is jóval izgalmasabbá, mert a szerző új levéltári anyagot tudott szóra bírni. E rendkívül izgalmas tanulmányok magabiztosan görgetik magukkal az egyes témakörök (olykor elfeledett vagy kevésbé idézett szerzőket is felölelő) teljes szakirodalmát, s a részleteknél szívesen elidőző széles elbeszélőkedvvel sorjázzák az eseményeket. Így bontakoznak ki a szerző reflexiója szerint is olykor már-már szépírói tollra kívánkozó történetek, amelyek előadása persze mégis megmarad a szorosabban vett tudományosság területén, s Szakály időnként megnyilatkozó finom iróniája a legjobb értelemben vett "megspékölés" kategóriájába tartozik.

Az ilyen típusú írásokat keretbe foglaló két elméleti igényű tanulmányra - Prológus: mezőváros és reformáció (megoldási javaslatok); Epilógus - az alábbiakban még visszatérünk, a bekeretezettek egyikéről - Egy hódoltsági parasztpolgár, aki beleavatkozott a nagypolitikába. Nagymarosi, majd nagyszombati Trombitás János, 1559-1592 - azonban a szorosabban vett szakmai érintettség okán részletesebben is szólunk. A kötetnek ez a legterjedelmesebb fejezete mintegy kvintesszenciáját adja a fent jelzett erényeknek, hiszen úgy rajzolja fel az említett Trombitás életútját, hogy mennyiségében is tekintélyes - a fejezet függelékében részben közölt - új levéltári anyagra támaszkodik. Tegyük mindjárt hozzá, dús invenciót igényelt ezeknek az újonnan talált forrásoknak a megszólaltatása, hiszen a történésekben nem kis lyukakat hagyó felségfolyamodványokról, peres iratokról és vallomásokról van szó, amelyek hasznosítása komoly intézmény- és hivataltörténeti ismereteket igényelt. Az eredmény, a dolog természetéből adódóan megmaradt kiadós hézagok ellenére, lebilincselően izgalmas pályakép lett. Kiderült, hogy a korábbi szakirodalomban előkelő nemesként is emlegetett Trombitás személyében ugyan valóban nemes volt, valójában azonban ahhoz a Thököly Sebestyénhez hasonlítható, aki gyulai, majd nagyszombati polgárként olyan anyagi tőkét vállalkozott össze magának, amely várúrrá, majd főrenddé tette. Az 1560-1570-es években Nagymaroson élő, de szerteágazó kereskedelmi kapcsolataival Bécsig, továbbá a török birodalom szívéig és Erdélyig is elérő török harmincados azonban nem lett főúr: 1592 januárjában Komáromban kivégezték. Ennek a pályaképnek az oknyomozó kibontását kapjuk tehát, amelynek során megismerkedhetünk városi közössége gazdasági életével - a fentebb említett elbeszélőkedv jegyében a kezdetekig visszanyúló településtörténetet olvashatunk -, majd azt is figyelemmel kísérhetjük, hogy Báthory István erdélyi fejedelem által is felpanaszolt módon a hetvenes évek derekán tevékeny szerepet vállalt a Békes Gáspár körüli szervezkedésekben.

Igazán izgalmassá azonban az tette őt, hogy további két területen is invenciózus vállalkozónak bizonyult. Az egyik a kémkedés volt, amelynek az olvasóban feszült figyelmet kiváltó részleteit ugyancsak széles háttéren tárja elénk Szakály. A leírtakat úgy summázhatjuk, hogy Trombitás hosszú évtizedeken keresztül egyszerre szolgáltatott adatokat a török és a magyar oldalra, s vesztét az okozta, hogy a kilencvenes évek elején Bécsben elérkezettnek látták az időt kiiktatására. Nem kevésbé izgalmas, hogy Trombitás valamikor a hetvenes évek elején a szentháromság-tagadók mozgalmához csatlakozott, s mivel a feltárt dokumentumok ebből a szempontból is beszédesek, Szakály monográfiája új megvilágításba helyezi a hódoltsági antitrinitarizmus kezdeteit. Nincs mód arra, hogy minden eredményét és megfontolását méltassam, csupán jelzem, hogy lényeges korrekciókat tud javasolni a hetvenes évek elejének eseménytörténetére éppúgy, mint a behatolás útjaira és módozataira. Másfelől - bár a feltárt dokumentumok eszmetörténeti hasznosításától többnyire eltekint - helyenként finom stilisztikai és dogmatikai megfigyeléseket is megfogalmaz: párhuzamot mutat ki például Dávid Ferenc egyik műve és a nagymarosiak Nagyszombatba küldött panaszlevele között. Eszmetörténeti szempontból mégis inkább azt az elfogulatlan és gyakorlatias szemléletű józanságot emelném ki, amely a Szentháromság-tagadók és a törökök alfejezetet jellemzi, s amely igen meggyőzően cáfolja azt az elképzelést, hogy a törökök ideológiai megfontolásokból következetesen támogatták volna a hódoltsági antitrinitáriusokat, ezek pedig az ő szekértolóik lettek volna. Ne feledjük, ez a XVI. századi hitviták során a szentháromság-tagadók ellenfelei tollán megfogalmazott elképzelés igen szívósan tovább él napjainkig is, s egyáltalán nem megnyugtató, hogy Bucsay Mihály német nyelvterületen előszeretettel forgatott egyháztörténete ezt még azzal is kiegészíti, hogy az evangéliumot befogadó nép tartós ellenállást tanúsított az antitrinitarizmussal szemben. Szakály egyfelől meggyőző példákat hoz arra, hogy a törökök lényegében közömbösek voltak alattvalóik felekezeti hovatartozását illetően, másfelől érzékelteti, hogy az eszmeileg is meglehetősen tarka konglomerátumot jelentő antitrinitarizmusban sokféle elképzelés élt egymás mellett a mohamedánok hitéről. Úgy vélem egyébként, hogy a kérdéskör tárgyalásánál még a Szakályénál is finomabb distinkciókkal kell élnünk, illetőleg várnunk kell a végleges válasszal a XVI. századi antitrinitárius írásbeliség teljesebb körű feltárásáig. Ennek hézagos ismeretében is meg merem azonban kockáztatni: nem helyt-álló a szerző azon megállapítása, hogy az "unitarizmus gazdag irodalmi hagyatékából jelenlegi ismereteink szerint teljességgel hiányoznak a törököt megbélyegző toposzok" (312. old.).

E sorok írója elsősorban itt érez indíttatást a Szakály által feltártak kiegészítésére, ám most csupán egyetlen mozzanatra utal. A Trombitás környezetében keletkezett iratok - a kifejezetten vallási jellegűek szinte teljes pusztulása ellenére - egyértelműen bizonyítják, hogy a Hódoltságban nem csupán az erdélyi antitrinitarizmus mechanikus recepciója zajlott le, hanem esetenként megfigyelhető az európai eszmetörténetben sem szokványos gondolatok alkotó felhasználása is. Ez nem utolsósorban egy népszerű és magyar nyelvű beszédmód kialakulásában ragadható meg, amelynek során a prédikátorok és a laikus hitterjesztők előszeretettel éltek a mindennapi életből merített hasonlatokkal és metaforákkal, s úgy próbáltak beszélni a magvas teológiai témákról, hogy mondandójuk az egyszerű emberek számára is követhető legyen. Szakály bedolgozza értekezésébe e megnyilatkozások némelyikét, ám e laikus teologizálás megérdemli, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon, hiszen esetenként izgalmasan rendhagyó és műfajilag is nagyon nehezen besorolható szövegeket vagy inkább szövegrészleteket eredményez.

Hadd hívjam fel a figyelmet ebből a szempontból a Függelék 6. darabjára, Trombitás János Forgách Simon bányavidéki és dunáninneni főkapitányhoz 1574 májusában Nagymarosról írott levelére. Ez a Szakály által más szempontból bőségesen elemzett, rendkívül kusza szöveg részletesen szól a nagymarosi harmincados sérelmeiről és érdemeiről, a Julius Salm által tőle elvett borsot éppúgy szóba hozza, mint az ellenkémek kiiktatására tett erőfeszítéseit, majd feltárja, hogy immár két hete erősen töri a fejét azon, írjon-e a címzettnek hite és vallása felől, amely Forgáchnak utálatos, s emiatt "erősen tör" mind reá, mind a vele egy valláson lévőkre. Ezután így folytatja: "Maga bizony az egy hatalmas Isten ellen törekedik nagyságod, mely Isten mind zsidót, magyart, törököt és minden nemzetséget arra teremtett és vitt, hogy azmiben ő akarja, ugyan abban legyenek, mert az hit Isten ajándéka, azmint Kor. 9. Szent Pál int, mert sem az akarójé, sem az futójé, csak az könyörülő Istené a hitadás, Cristus urunk is azt mondja, hogy senki nem mehet őhozzája, hanem csak az, azkit az ő szent atyja vonszony." (370. old.) Talán azt is szimptomatikusnak tarthatjuk itt, hogy levélírónk elvétette a bibliai helyet, hiszen a Róm. 9. 16. híres locusáról van szó, de inkább azt hangsúlyoznám, hogy a közismerten általában a szabad akarat kérdéséről folyó vitákban előkerülő bibliai idézet itt egészen szokatlan kontextusba kerül, hiszen annak bizonyítására szolgál, hogy mindenkit meg kell hagyni a maga vallásában. Mondanom sem kell, hogy a zsidók, törökök és magyarok ilyen hangsúllyal való felemlegetése sem tekinthető szokványosnak, s ezt olvasva persze nehéz figyelmen kívül hagyni, hogy ekkorra már részben megíródtak Kolozsvárott Jacobus Palaeologusnak a három nagy vallás szinkretizálására vonatkozó elképzelései.

Befejezésül néhány észrevételt tennék a keretező írásokról. Nem kérdés-felelet viszonyban állnak ezek egymással, hanem inkább a közbezárt tanulmányok tanulságait is érvényesítő gondolatmeneteket tartalmaznak a mezővárosok történeti szerepéről, az ezekben kialakult kultúra jellegéről. Emeljük ki mindjárt, hogy széles körű érdeklődésre számíthatnak már csak azért is, mert a kérdéskör historiográfiai áttekintését is adják, s ily módon bizonyára jól hasznosíthatók lesznek az egyetemi oktatásban is. A szakirodalom áttekintése során világosan körvonalazódnak a kutatás hiányosságai: a mezőváros fogalmának meghatározatlansága, illetve nagyon sokszínű történeti valóságot jelölő volta, a XVI. századi fejlemények kutatásának viszonylagos elhanyagoltsága, a kelet-közép-európai térségre vonatkozó összehasonlító vizsgálatok hiánya, a mégis megfogalmazott tipológiák egyszempontúsága. Egyfelől hangsúlyozza tehát, hogy kutatási programokat és konferenciákat igényelne az összegző írásokban érintett kérdéskör kibontása, másfelől azonban a nagyon lendületes Epilógusból világos: a szerző úgy gondolja, hogy "a török magyarországi térnyerése és a vele járó állandó háborúskodás még annál is többet pusztított, mint amiről eddig tudtunk, s más egyéb mellett eltiporta egy autochton magyar városfejlődés csíráit (is)". Másutt, a mezővárosok önszervezésre és önkormányzásra való képességének méltatása során ismételten megfogalmazza: "a török uralom két százada közé szakadékként ékelődő >>tizenötéves<< háború veszteségeihez a következőkben esetleg immár egy erősebb magyar polgárság és egy városiasodottabb településhálózat elpusztítását is hozzá kell írnunk". (424. old.) Teljes egészében meg tudom érteni az izgalmas mezővárosi vállalkozói pályákat felrajzoló szerző lelkesedését hősei iránt, s az újabb történeti irodalom alapján magam is úgy gondolom, hogy a tizenötéves háború meghatározó jelentőségű volt a Kárpát-medence egészében lezajló történeti folyamatokra. Arról azonban már nem vagyok meggyőződve, hogy a XVI. századot a magyar vállalkozás első fénykorának kellene neveznünk. (Őszintén szólva kissé sérti a fülemet e meghatározás publicisztikus hangoltsága, mint ahogy inkább publicisztikába valónak vélem a mostani vállalkozók, gazdasági hatalmasságok és késedelmes jogszolgáltatók címére kiosztott oldalvágásokat is.) Mondandómnak tehát az a lényege, hogy várjuk meg a mérlegkészítéssel az említett, további szempontokat is érvényesítő kutatási programokat, ami persze nem jelenti azt, hogy ne lehetne megfogalmazni ilyen munkahipotézist is.

Lényegében hasonló mondható el a mezővárosok és a reformáció viszonyáról leírtakról. Szakály kétségtelenül jogosan bírálja Klaniczay Tibor 1956-ban íródott nagy összegző tanulmányát1 vulgarizálásra hajlamos szemlélete miatt, azt azonban nem egészen értjük, miért gondolja úgy, hogy "a >>miért<< kérdésére ma sem tudunk árnyaltabb és megnyugtatóbb választ adni, mint jó száz évvel ezelőtt Friedrich Engels és háromnegyed százada Max Weber" (30-31. old.). Hagyjuk most figyelmen kívül, hogy az említett Klaniczay-tanulmány leegyszerűsítő szemlélete ellenére jelentékeny módon oldotta az engelsi tipológia mechanikus hazai használatát, hiszen fontosabb annak hangsúlyozása, hogy az említett két gondolkodó nem egészen azonos módon vélekedett a vallási szféra autonómiájáról. Ennél is fontosabb azonban azt megemlítenünk, hogy az utóbbi csaknem száz esztendő konkrét történeti kutatásai teljesen kihúzták a talajt elképzeléseik alól, s ma már nem lehetséges az ő nagy léptékű elméleteik szerint elképzelnünk a reformáció európai útját és történelmi szerepét. Reformáció és mezőváros egymásra találását kutatva Szakály tehát akkor jár legközelebb a modern kutatási trendekhez, amikor a konkrét körülmények vagy a protestáns prédikátor személyiségjegyeinek fontosságáról beszél, vagy amikor arról ír, hogy szellemi folyamatokat és spirituális megnyilvánulásokat lehetetlen közvetlenül lebilincselnünk a gazdasági mozgásokhoz. Mindez természetesen nem jelenti, hogy ne volna lehetőség különféle régiók és fejlődési tendenciák összehasonlító vizsgálatára. Erre nagyon is szükség van, hiszen ilyen vizsgálatok elvégzése után lehet majd megfogalmazni, mit is jelent az, amikor monográfiánk szerzője azt írja, "hogy a magyar vállalkozás fénykorának, ha nem is legnagyobb, de mindenképpen legmaradandóbb >>vállalkozása<< a reformáció különböző irányzatainak befogadása volt". (421- 422. old.)

 

 

 

Szabolcska Mihály
Uram, maradj velünk!

          

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912 - 1988 - 2019
31 éve halt meg

 
Garai Gábor Jókedvet adj

Garai Gábor: Jókedvet adj

                  ennyi kell, semmi más

   Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
   A többivel megbirkózom magam.
   Akkor a többi nem is érdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
   nem kell más, csak ez az egy oltalom,
   még magányom kiváltsága se kell,
   sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
   ha jókedvemből, önként tehetem;
   s fölszabadít újra a fegyelem,
   ha értelmét tudom és vállalom,
   s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdődő és folytatódó bolond
   kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
   ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963-2019
56 éve halt meg

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999 - 20 éve halt meg

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta nekünk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segítsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkán szerettük,

   Kikért szálltunk hősen, együtt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelkünknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformán raktuk a szépet

   Barátnak és ellenségnek,

   Mert muszáj.

 

   Egyformán s mindig csalódtunk,

   De hát ez már a mi dolgunk

   S jól van ez.

 

   S szebb dolog így meg nem halni

   S kínoztatván is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

WEÖRES SÁNDOR

A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát. 

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

Diplomás asztrológustól: A nyárra való tekintettel. Horoszkóp + 3 éves elõrejelzés 2000 Ft. a konzultáció ingyenes!Katt!    *****    Szeretted a Trónok Harcát? Ha Westeros lenyûgözött, akkor Aneliath sem okozhat csalódást - Csatlakozz! FRPG    *****    Unalmas a nyár? Szeretnél kikapcsolódni? Az írás a véredben van? Szeretnéd kiélni a vágyaidat? - CSATLAKOZZ - FRPG    *****    SZEREPJÁTÉK - Te ki leszel ebben a csavaros, mágiával, intrikával és hataloméhséggel fûszerezett olvasztótégelyben?    *****    A te szavazatodra is szükség van, kérlek szavazz a családi napos pályázatunkra. A fõoldalról a szövegre klikkelve...!    *****    A nyárra való tekintettel óriási akciót indítok.Születési horoszkóp + 3 éves elõrejelzés 2000 Ft.A konzultáció ingyenes!    *****    Ha diplomás asztrológustól szeretnél horoszkópot + 3 éves elõrejelzést,rendeld meg.Most minden megrendelés csak 2000 Ft    *****    "Eljött értünk a végzet, s keze nyomán milliók hulltak élettelenül a porba. Félelem bûze áradt szét." - SZEREPJÁTÉK    *****    "Néha a legrosszabb befejezések egyáltalán nem is befejezések." - Vámpírnaplók FRPG    *****    Szerepjáték &#8211; Csatlakozz közénk, és részese Te is a kalandoknak - FRPG    *****    Egy igazi hõs sem tudja magáról, hogy hõs. - Egy igazi hõs sem tudja magáról, hogy hõs.    *****    A horoszkóp a lélek tükre, most nagyon kedvezõ nyári lehetõség, akcióra van lehetõséged, használd ki. Várlak az oldalon!    *****    BOOKISLAND - könyvajánlók, ahol a könyvek életre kelnek - BOOKISLAND    *****    Megnyitottunk. Magyarország jelenleg talán egyetlen rajongói oldala a népszerû Holnap Legendái sorozatról. Nézz be.    *****    ANELIATH - egy középkori világ - fórumos szerepjáték    *****    ANELIATH - varázslat és sárkányvér - szerepjáték - ANELIATH - varázslat és sárkányvér - szerepjáték    *****    &#9819; ANELIATH &#9737; varázslat és sárkányvér - szerepjáték - &#9819; ANELIATH &#9737; varázslat és sárkányvér - szerepjáték    *****    DIGIMON DIGITAL Monsters a digimonok rád várnak, kattints látogass meg minket!!!! A legjobb a íme a világon!    *****    >> Nézz be a "THE 100" (A visszatérõk) címû sorozattal foglalkozó lapra! Információk, érdekességek, interjúk, képek! <<    *****    A horoszkóp olyan lehetõségeket mutat,amire nem is gondoltál,a konzultáció során mindenre választ kapsz teljesen ingyen!