VI. A további kutatómunka eszközeinek megteremtése:

 

a) A HALLEI MAGYAR KÖNYVTÁR.

 

 

A kutatóállomás működésének legfontosabb eszköze a Kassai-féle Hallei Magyar Könyvtár. Egyik legsürgősebb teendőmnek tartottam, hogy a Hallei Magyar Könyvtárt a magyar protestáns egyháztudományi irodalom és a magyar egyházakra vonatkozó külföldi irodalom szakkönyvtárává fejlesszük. Ez a feladat ma már elég nagy részében megoldottnak tekinthető. Szükségesek ugyan további beszerzések is, a közelebbi jövő feladataként mégis a katalógizálatlan régi és új anyag fokozottabb használhatóvá tételét kell megjelölnünk, amely alphabétikus és szakkatalógusok elkészítése útján történhetik. A Hallei Magyar Könyvtárnak az a nagy jelentősége, amelyet egész magyar köz­művelődésünk szempontjából bír, szolgáljon mentségemül, hogy jelentésem következő részében talán túlontúl részletes leszek.

 

 

Előzmények 1938-ig.

 

Már a XVI. és a XVII. században találunk rá adatokat, hogy a vittenbergai egyetem magyar diákjai áldozatokat hoztak egy saját könyvgyüjtemény létesítésére. A magyar Coetus anyakönyvének sűrű bejegyzésein kívül, melyek szerint a Coetusnak 1576 és 1590 közt saját könyvtára van1, 1616-ban az egyetem akkori magyar rektorát, Thurzó Imre grófot, egyenesen az egyetemi könyvtár megalapítójának nevezi az egyik adat.2

 

Eddig nem sikerült összefüggést találni e nyomok és a mai H.M.K. közt. Ez utóbbit a fennmaradt végrendelkezés tanúsága szerint Michaelis Georgius Cassai alapította saját gyűjteménye odaajándékozásával az egyetem magyar hallgatóinak.3 A könyvtár a XVIII. század első harmadától kezdve a XIX. század elejéig a vittenbergai, azután a hallei magyar evangélikus teológusok közvetlen tulajdonában és kezelésében állt. Valódi látható és lelki központja lett az ottani magyar főiskolások közös életének. Bár ezer viszontagságon ment át, diák őrei mindannyin átmentették. Aránylag kevés hiánnyal ment át 1890-ben a hallei egyetemi könyvtár kezelésébe. (Elkallódott könyvei közül is több megvan vittenbergai és hallei könyvtárakban. Egyedül a vittenbergai szemináriumi könyvtárban tíz vagy ennél több ,Ex. bibl, nat. hung. Viteb. 1813" szignatúrájú könyv található.) Eredetileg kétezres kötetszáma az átadáskor felül járt a háromezren. Az egyetemi könyvtár szakszerű, de pénzügyi és nyelvi nehézségekkel küzdő kezelésében az állomány gyarapodott ugyan, de elvesztette közvetlen, oly igen értékes kapcsolatát a magyar tanulóifjúsággal és csaknem teljesen elszigetelődött.

 

 

 

 

 

1. Thury, Iskolatörténeti adattár, 11. 58, 66-67. - G. Szabó, Geschichte des ungarischen Coetus an der Univensität Wittenberg, 1555-1613, Hallé, 1941. 71-74.
2. Justi Lipsi Opera, Leiden 1613. Kéziratos bejegyzés az „Donum... Emerici Thurzó ... Errectoris academiae Wittebergensis bibliothecae”
3. Michaelis G. C.: Deutsches Testament, Hallei Magyar Könyvtár VII. 28g.
(Ma) 4⁰

 

 

 

Felsőbb felügyelet szempontjából a H. M. K. a „Collegium der Professoren der Wittenberget Stiftung" nevű testület hatáskörébe tartozik, amely az összes egyetemi magyar alapokra felügyel. Tényleges kezelője a hallei egyetemi könyvtárnak egyik tisztviselője, ki „a H. M. K. első kusztosza" címet viseli. A második kusztoszt a Hallei Magyar Egylet ajánlja tagjai sorából. Az utóbbi is némi tiszteletdíjat élvez a Kassai-alapból, a könyvtár kezelésében azonban nincs érdemleges szerepe.

 

A könyvállomány 1914-ben 4170 könyvtári és 106 kézirattári egységet tett ki. 1938-ig az állomány nem fejlődött jelentősebb mértékben. A könyvek felállításának rendszere még abból az időből származik, amikor a könyvtárt magyar lelkésznövendékek kezelték. Egyik diák-kusztosza, Schuleck, 1813-ban kétkötetes, fóliánsalakú, igen gondos katalógust készített. A mai felállításnak azonban mégsem ez lett az alapja, hanem egy Torkos és Raphanides kusztoszsága alatt 1860/61-ben készített jóval felületesebb katalógus. Torkosé a könyveket és kéziratokat nyolc tárgyi főcsoportba, az egyes főcsoportokat pedig alcsoportokba osztották és egy egykötetes fólialakú katalógusban jegyezték fel, úgy, amint következik:

 

I. Teológia

 

 

 

 

A. Szentírásmagyarázat - - - - - - - - - - - - az  5. oldaltól.
B. Történeti teológia - - - - - - - - - - - - - -    a 27. „
C. Rendszeres teológia - - - - - - - - - - - - a 45. „
D. Gyakorlati teológia - - - - - - - - - - - - - - a 65. „

 

II. Történettudomány - - - - - - - - - - - - - - - - - --  - a 89. „

 

III. Nyelvtudomány és szépirodalom

 

 

A. Nyelvtudomány - - - - - - - - - - - - - - - -a 113. „
B. Szépirodalom - - - - - - - - - - - - - - - - - a 131. „

 

IV. Bölcselet és jogtudomány

 

 

A. Bölcselet - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - a 140. „
B. Jogtudomány - - - - - - - - - - - - - - - - - a 167. „

 

V. Természettudomány - - - - - - - - - - - - - - - - - a 177. „

 

VI. Vegyes művek (Kolligátumok) - - - - - - - - - a 183. „

 

VII. Kéziratok - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - a 191. „

 

VIII. Hazai nyelveken írt művek

 

 

A. Magyar nyelvűek - - - - - - - - - - - - - - - a 197. „
B. Szláv nyelven írtak - - - - - - - - - - - - - -a 241. „

 

 

 

E katalogizálás az első pillanatra elárulja, hogy szakképzettség nélkül készítették. Belső, házi használatra ennek a célnak nagyjából meg is felelt. Legszembetűnőőbb, hogy a katalógusi sorrend nem mindig felel meg a felállítási sorrendjének. A szerzők neve felületesen van feltüntetve. Egybekötött műveknél sokszor csak a kötésben az első szerepel a katalógusban. Sok a ceruzabejegyzés és áthuzás. A beosztás is erősen kifogásolandó. A magyar művek, amely állománya a legerősebben gyarapodik, egyetlen alosztályba tartoznak. Emiatt a katalógus itt el is veszti szakok szerint- is csoportosító jellegét és beszerzési, vagy helyrajzi jegyzékké válik. 1860 óta a Magyar Tudományos Akadémia ajándékkép eljuttatta kiadványait. Halléban a könyveket és a folyóiratokat beérkezésük sorrendjében jegyezték be a Torkos-féle katalógusba, egyazon évfolyam egyes füzeteit tehát sokszor külön szám alatt. A felállítás és a könyvkötés általában a katalógus nyomán történt és aláhúzta ennek hibáit. Az egész katalógus inkább leltári jegyzéknek volt jó azokra a sűrűn ismétlődő alkalmakra, mikor a Hallei Magyar Könyvtár az egyik diákkusztosz kezeléséből a másikéba ment át. Mindamellett ez a katalógus ma is nélkülözhetetlen, mert az egyetlen használható könyvalakú katalógus.

 

 

Az elhelyezési, bekötési és katalogizálási munkálatok 1900-ban vettek hirtelen nagy lendületet, amikor a H. M. K. Dr. Reinhold Henrik első kusztosz személyében fáradhatatlan ügybuzgalmú vezetőre tett szert. Dr. Reinhold azonnal hozzálátott a címek felvételezéséhez az újabb porosz utasítások szerint, cédulákon, két példányban. 1901-ben szétválasztotta és külön katalógusban vette számba a folyóiratokat és a, nyüjteményes műveket. 1909-ben a folyóiratok egy külön „Z” osztályba sorozva újra számoztattak. Dr. Reinhold a kéziratokat is újból rendezte, tartalomjegyzékkel látta el, cédulakatalógust, könyvkatalógust és névmutatót készített hozzájuk. Mikor ez a kitűnő könyvtáros odahagyta a H. M. K. vezetését, nemcsak a további munka szilárd alapjait rakta már le, de a munka oroszlánrészét el is végezte. A két példányban készített cédulakatalógus mindössze a VI. csoport (kolligátumok) 5-6. és 21-76. számaira, továbbá ugyanezen csoport 1-3. és 179 -184. számainak nem magyar vonatkozású nyomtatványaira nem terjedt ki. Az egyik cédulakatalógus az egyetemi könyvtár által használt hosszú papirokra írva abc rendben állíttatott össze. A másik kartonlapokon és a helyrajzi számok sorrendjében, fekete dobozokban ma a H. M. K. helyrajzi katalógusa. Dr. Reinhold távozásakor a megkezdett munkák befejezésén kívül legsürgősebb további feladatként jelölte meg egy reálkatalógus készítését. A VIII. A. csoport reálkatalógusának elkészítését a könyvtár használhatósága érdekében egyenesen elengedhetetlennek nevezte.

 

 

Dr. Reinbold távozása után azonban az általa kezdett és a befejezéshez közelálló munka nem nyert folytatást, hanem pusztán. a mindenkori új anya- feldolgozása történt meg. Az egyik cédula-katalógust még 1914-ben beömlesztették az egyetemi könyvtár betűrendes összkatalógusába. Reálkatalógus nem készült magáról a VIII. A. csoportról (magyarnyelvű könyvek) sem, úgyhogy a H. M. K. ma is csak igen korlátolt mértékben, elsősorban az egyetemi könyvtárnak a hivatalnokok termében elhelyezett betűrendes katalógusa révén használható.

 

 

Az 1921, év hozott még lényegesebb változást a könyvállományban. A háború, a Kassai-alap devalválódása és végül a könyvtárnak a magyar lelkészjelöltek kezeléséből kivétele miatt Halléba egyelőre nem jöttek magyar lelkész- és tanárjelöltek. Berlinben ugyanekkor Gragger Róbert, a magyar-német kultúrkapcsolatok e fáradhatatlan és fényes emlékű munkása a mai berlini Magyar Intézet erősítésével foglalkozott. Megismerve a H. M. K. értékeit, sikerült neki érthetően erős ellenállás leküzdése után annak magyar irodalomtörténeti vonatkozású könyv- és kéziratanyagát és a folyóiratanyag jelentős részét kölcsönképen kilencvenkilenc évre a berlini Magyar Intézet számára megszerezni. Berlinbe került az I-VI. csoportból 172 helyrajzi szám, a VIII. A. csoportból 643, csaknem a teljes VIlI. B, csoport (kb. 50 mű) és a Z csoport túlnyomó része, összesen kb. 865 könyvtári, 105 kézirattári és 100 folyóirattári szám. Ezeket a Berlinbe került könyveket Halléból 1938- 40-ben kényelmesen, gyorsan és költségmentesen kaptuk meg tetszés szerinti tartamú használatra.

 

 

A Hallén maradt háromnegyed rész gyarapodása, szinte kizárólag ajándékozás utján történt. A M, T. Akadémia továbbra is rendszeresen, elküldte kiadványait és a M. Orsz. Könyvforgalmi és Bibl. Központ is több hazai. folyóiratot juttatott el rendszeresen, mely küldeményekből ugyan a Századok és a szegedi Acta (Sectio chemica, etc.)nem a H. M. K.-t gyarapítják.

 

 

Könyvek bekötésére és egy-egy mű beszerzésére megfelelő összeg a Kassai-aIapból nyer kiutalást az egyetem kurátora útján. Más beszerzési vagy fenntartási alap nincs. A könyvek kölcsönzése úgy történik, mint az egyetemi könyvtár egyéb könyveinél.

 

 

Kassai a könyvtárnak és diák kusztoszainak elhelyezésére saját berendezett Iakását hagyta, fenntartási pénzalappal együtt. Még a múlt században is saját helyisége volt a könyvtárnak. 1915-ben még volt egy külön iróasztala az egyetemi könyvtár közös olvasótermében, elzárható fiókokkal, mikben a magyar folyóiratok legújabb számai álltak. Ma nincs sem külön akár-, sem külön dolgozóhelyisége.

 

 

1938 - 1940.

 

 

A nélkül, hogy a Hallei Magyar Könyvtár ügyvezetésében bármiféle hivatalos szerepet vittem volna, feletteseim utasítására a kutatóállomás keretein belül és a kutatóállomás szempontjai szerint különös gondot fordítottam a legsürgősebb könyvtári feladatok elvégzésére. Ilyen sürgős feladatok voltak: a könyv- és folyóiratállomány olyan mérvű gyarapítása, hogy a kutatóállomás munkájához szakkönyvtár álljon rendelkezésre, továbbá a legszükségesebb könyvészeti teendők elvégzése és végül a könyv- és a folyóiratállomány célszerűbb elhelyezéséről való gondoskodás.

 

Az állomány növelése.

 

 

A Hallei Magyar Könyvtár gyarapítására mind a két módot, t. i. az ajándékgyűjtést is és a vásárlást is, erőteljesen igénybe vettem.

 

 

A kutatóállomás szabályzata szerint a debreceni és soproni hittudományi karok magukra vállalják, hogy nemcsak saját kiadványaikat juttatják el a Hallei Magyar Könyvtárnak, de közbenjárnak felettes egyházi és állami hatóságaiknál is a Hallei Magyar Könyvtár gyarapítása érdekében. Ez ígéretnek megfelelően a soproni evangélikus hittudományi kar száznál több művet, a debreceni református hittudományi kar pedig 36 művet juttatott el, legnagyobb részben az utolsó évtizedek teológiai doktori és magántanári dolgozatait. Ezzel a. Hallei Magyar Könyvtár magyar protestáns teológiai vonatkozásban igen értékesen gyarapodott. A Magyar Református Egyház Egyetemes Konventje elküldötte az igen becses Református Egyházi Könyvtár 14 kötetét és küldött istentiszteleti célokra 15 új énekeskönyvet. Az Evangélikus Egyházegyetem főtitkára szíves volt elküldeni az elmúlt két évtizedből az egyetemes egyházi jegyzőkönyveket néhány más becses nyomtatvánnyal együtt. A Gusztáv Adolf - Egylet lipcsei központja, is több értékes művet ajándékozott. A berlini Magyar Intézet két ízben ajándékozta meg a Hallei Magyar Könyvtárt könyvtári másodpéldányainak egy-egy válogatott csoportjával: első ízben 38, a másodikban kb. 300 kötettel, A Magyar Református Egyház Egyetemes Konventje, leiratban volt szíves értesíteni, hogy kiadványaiból kész átengedni a Hallei Magyar Könyvtárnak egy-egy példányt. Ez a küldemény, köztük az olyannyira fontos zsinati és konventi jegyzőkönyvek, még nem érkeztek meg. A kutatóállomáson keresztül juttatott el könyveket a Hallei Magyar Könyvtárnak boldog emlékezetű Dr. Csikesz vándor egyetemi tanár, továbbá a könyvtár voltaképem tulajdonosa, a Hallei Magyar Egylet, végül, részben átengedett duplumok fejében, a jelentéstevő. Ajándékként kap, a kutatóállomás, azaz általa a Hallei Magyar Könyvtár, a református egyetemes konventtől, egy, az Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központtól hat folyóiratot. Mindent összevéve a Hallei Magyar Könyvtár az utóbbi másfél évben ajándékozás útján kb. 550 kötet könyvvel és 7 kurrens folyóirattal gyarapodott.

 

 

Vásárlás útján való könyvbeszerzésre egy, a debreceni egyetem hittudományi kara útján a m. kir. vallás- és közoktatásügyi Miniszter úrtól nyert 400 P összegű azonnali és egy 1600 P összegű egyszersmindenkori beruházási segély állt rendelkezésre. Az 1600 P összegű segély terhére a kifizetéseket a debreceni egyetem quaestori hivatala, a 400 pengős segély terhére a jelentéstevő teljesítette. Az 1600 P összegű segély felhasználása oly módon történt, hogy egy több mint ötszáz beszerzendő új és antikvár könyv címét és árát feltüntető jegyzéket terjesztettem a debreceni hittudományi kar Dékánja elé, megjelölve a vásárlásra elsősorban ajánlottakat. Az előterjesztés jóváhagyása után történt meg a könyvek megrendelése. A Franklin-Társulat könyvkereskedésétől 61 művet 315.90 P értékben, a budapesti Bethlen-könyvkercskedéstől 110 művet 555 P értékben és a debreceni Dr. Bertók-könyvkereskedéstől 48 művet 132.10 P értékben vásároltunk. Magam vásároltam 65 jórészt antikvár művet 113.10 P vételárért. Összesítve, vásárlás útján gyarapodott a Hallei Magyar Könyvtár 284 művel 1116.10 P vételárért. (A végleges számadatokkal a kifizetéseket végző debreceni egyetemi quaestori hivatal rendelkezik.) A háború nagyon megnehezítette a beszerzés lebonyolítását. Ezért mondottunk le az egész beszerzési összeg mostani felhasználásáról. A beszerzett könyvek tervszerűen oszlanak meg a kutatóállomás által ápolt szakterület egyes ágai közt. Beszereztünk több nagyobb szótárt, lexikont és falitérképet is.

 

 

Míg az 1600 pengős segélyösszeg terhére kizárólag a Hallei Magyar Könyvtár számára tettem bevásárlásokat, addig a 400 P összegű segélyből a Hallei Magyar Könyvtárnak tett könyv- és folyóiratbeszerzéseken kívül a kutatóállomás dologi kiadásaira és a saját személyes költségeimre is fordítottam bizonyos összegeket. Könyvvásárlásra és foiyóiratmegrendelésre fordítottam 169.82 pengőt. Előfizetés útján jártak a következő folyóiratok. Igazság és Élet, Református Élet, Jelenkor, Protestáns Szemle, Deutsche Theologie. Fotokópiák és nyomódúcokhoz fényképek beszerzésére fordítottam 22.56 pengőt, irodai dologi kiadásokra 97.17 pengőt, irodai személyi kiadásokra (idegen munkaerők által végeztetett másolási és gépírómunka) 33.70 pengőt, végül levél- és csomagportóra 67.40 pengőt. A fennmaradó 9.38 pengőt a kutatóállomás miatt tett személyes, elsősorban útikiadásaim részbeni fedezésére fordítottam.

 

 

Összesítve, a kutatóállomás révén a Hallei Magyar Könyvtár kb. 854 művel, folyóiratévfolyammal és térképpel gyarapodott.

 

A kutatóállomás címére tíz magyar folyóirat jár, úgy hogy a Hallei Magyar Könyvtárnak járó kurrens folyóiratokkal és a hallei egyetemi könyvtárnak járó hat folyóirattal (Athenaeum, Irodalomtörténet, Irodalomtörténeti Közlemények,Revue de Hongrie, Századok, Magyar Szemle) együtt több, mint harminc kurrens folyóirat áll a kutatóállomás rendelkezésére.

 

 

Mind könyvbeszerzésnél, mind folyóiratmegrendelésnél azt az elvet tartottam irányadónak, hogy a nem magyar és nem magyarországi nemzetiségi nyelvű kiadványok megvásárlására a hallei egyetemi könyvtárt kell felkérni. Kivételt csak azzal a német könyvvel vagy folyóiratévfolyammal tettem, melyben a kutatóállomás műhelyéből kikerülő tanulmány jelent meg. Ezt a Hallei Magyar Könyvtárnak akkor is megszereztem, ha az egyetemi könyvtárban már megvolt.

 

 

Katalógizálás.

 

 

A legszükségesebb teendő ezen a téren egy kézi cédulakatalógus elkészítése volt a Hallei Magyar Könyvtár minden olyan darabjáról, amelynek a kutatómunka szempontjából jelen értéke van. Ez a jegyzék elkészült és felvettem bele a berlini Magyar Intézet könyvtárának egyházi vonatkozású műveit és a hallei egyetemi könyvtár némely hasonló nyomtatványát is, természetesen helyrajzi számokkal együtt. A kutatóállomás mindenkori vezetője, igy áttekintéssel rendelkezik a könnyen elérhető szakbavágó művek fölött. Ezt a kézi jegyzéket tovább kell fejleszteni más hallei és más közeli könyvtárak csak ott található szakműveinek, továbbá az ez évi könyvbeszerzés hátralevő részének a felvételével. Még bizonyos ideig el fog ugyanis tartani, míg ez utóbbiak a Hallei Magyar Könyvtárban könyvtárosi feldolgozást nyernek. Sürgős szükség volt egy kézi cédulakatalógusra az egész Z csoportról, tehát a Hallei Magyar Könyvtár régi és új folyóiratállományáról is, amely jegyzék a fönti kiegészítésekkel szintén elkészült.

 

 

Kötelességemnek kellett tekintenem egy mintegy hatvan éve elkezdett, de mindig félbehagyott munka befejezését: a Hallei Magyar Könyvtár 1712 előtti magyar szerzőjű nyomtatványainak teljes és pontos feljegyzését. Összesen 754 ilyen nyomtatványról, köztük 183 már ismert és 123 még ismeretlen unikumról jegyzékben számol be „Régi magyar könyvek a hallei magyar könyvtárban" c. nyomtatásban is megjelent dolgozatom.

 

 

Végül, mint kevésbé sürgős, de ugyancsak fontos teendőt munkába vettem egyrészt másolat készítését a Hallei Magyar Könyvtár teljes cédulakatalógusáról. A terv szerint 1560-ig minden nyomtatvány címlapját lemásoltuk, ezen az éven túl csak a valamilyen szempontból érdekesekét. Ez a másolás eddig az I. C. csoport 326. számáig haladt előre. A jegyzék azért szükséges, mert hivatva van magába foglalni a Hallei Magyar Könyvtár nagybecsű bölcsőnyomatait és nagyszámú, a XVI. század első feléből való nyomtatványát, de sok későbbi keletű, ritka és becses nyomatot is.

 

 

Reálkatalógus készítését éppen csak hogy munkába vehettem. Mivel a jövőben a Hallei Magyar Könyvtár gyüjtésterülete a kutatóállomás szakkörével esik egybe, kidolgoztam az ennek megfelelő szakrendszert. Ez a szakrendszer már a könyvbeszerzések irányításánál is jó szolgálatot tett és ennek alapján volna az egyelőre a kutatóállomás céljaira tekintő reálkatalógus már a közeljövőben elkészítendő. E mellett változatIan a Hallei Magyar Könyvtár hivatalos kezelőségének feladata marad egy egészen átfogó reálkatalógus elkészítése. E nélkül ugyanis mindig igen nagy nehézségekbe ütközik majd a gondjaira bízott könyvtár eredményes használata.

 

 

Célszerűbb elhelyezés.

 

 

Törekvésem a könyvtár elhelyezését tekintve egyfelől arra irányult, hogy a könyvállomány mai, félreeső és szűkös helyéről, hol kettős sorban, tehát igen kedvezőtlenül van tárolva, megfelelőbb helyre kerüljön, másfelől arra, hogy a gyakrabban használt könyvek és folyóiratok az egyetemi könyvtár nyilvános olvasótermében nyerjenek felállítást. Az egyetemi könyvtár igazgatósága elvben mindkét kérésemnek helyt adott ugyan és az utóbbit illetőleg megbízott a megfelelő jegyzék összeállításával, az átrendezés azonban eddig még nem történt meg, főleg azért, mert a háború miatt nem, vagy alig jönnek magyar diákok Halléba, úgyhogy hiába helyeznénk el egyes műveket az olvasóteremben, egyelőre csak egy-két ember használná. A könyvtár kedvezőbb elhelyezésére ígéret szerint hamarasan sor fog kerülni.

 

 

A Hallei Magyar Könyvtár és a kutatóállomás viszonya mindezideig nincsen hivatalosan szabályozva. Az egyetemi könyvtár vezetősége és tisztviselői - köztük a Hallei Magyar Könyvtár első kusztoszai - részéről jóindulatot élveztem, amiért e helyen is hálás köszönetet mondok. A dolgok mai állásán szerény véleményem szerint egyelőre nem szükség változtatni, mert az egyetemi könyvtár, ha nem rendelkezik is megfelelő anyagiakkal a Hallei Magyar Könyvtár fejlesztésére és ha magyarul kielégítően tudó hivatalnoka nincs is, könyvtárosi szempontból megnyugtatóbb módon őrzi és kezeli a Hallei Magyar Könyvtárat, mint azt a mai viszonyok közt maguk a magyar tanulók, vagy esetleg a kutatóállomás másfél évenként változó vezetői tehetnék.

 

 

Abban az esetben azonban, ha mód nyílnék- a kutatóállomásnak olyan egyetemi intézetté való átalakítására, amelynek állandóbb jellegű vezetősége és megfelelő segédszemélyzete lenne, a Hallei Magyar Könyvtár, mint ennek az intézetnek a könyvtára, hasonlíthatatlanul nagyabb fejlődési lehetőségeknek nézne elébe, mint ma és jobban be is töltené az örökhagyók akaratát éppúgy, mint ahogy jobban szolgálná a könyvtár majdnem két évszázadon keresztüli őrzőinek és fejlesztőinek, a hallei magyar evangélikus lelkészjelölteknek, velük együtt a magyar protestáns kultúrának az érdekeit is.

VI. b) KIADVÁNYSOROZAT ÉS IRODALMI SZEMLE.

 

A kutatóállomás keretében végzett kutatások eredményének közlése, a magyar teológiai irodalom mesterműveinek németre fordítása és általában a magyarországi protestáns teológusoknak közlési lehetőség nyújtása céljából egy kiadványsorozat tervét dolgoztam ki és terjesztettem a hallei teológiai kar dékánja, D. Schmidt János egyetemi tanár elé. D. Schmidt helyeselte a tervet, megbízott a Bibliothek des Protestantismus im mittleren Donauraum c. sorozat állandó szerkesztésével. Ugyanő 1000 RM támogatást is kieszközölt a sorozat céljaira. A Gusztáv Adolf Egylet lipcsei elnöksége a sorozat első két kötetére 600 RM összegben előfizetett. Más kiadóvállalatokkal folytatott hosszadalmas és végül is sikertelen tárgyalások után a hallei Akademischer Verlag vállalta el a németnyelvű sorozat kiadását. A szerződés értelmében minden kötetnek Magyarországon hatvan példányban való elhelyezéséért kellett személyes anyagi kötelezettséget vállalnom. E németnyelvű sorozat első kötete a már említett, a magyarországi protestáns teológiai irodalom minden ágát felölelő könyvészeti kézikönyv. 23 részben 16 munkatárs írja. Négy rész két füzetben már megjelent. A kötet befejezéséig az eddig szerzett tapasztalatok alapján még több év is eltelhet. A sorozat harmadik kötetéül D. Dr. Révész Imre magyar reformációtörténelmi művének német fordítását vettem tervbe. A fordításnak negyedrésze már készen állt, amikor kitört a háború és a fordító, Müller Ludolf, bevonult. A fordítás így - sub canditione Jacobi - csak a háború végén fog napvilágot látni. Második kötetként jelent meg Dr. Szabó Gézának a kutatóállomás keretében kidolgozott németnyelvű doktori értekezése a vittenbergai magyar Coetus történetéről.

 

 

A németnyelvű sorozattal párhuzamban egy magyar- és tótnyelvű sorozatot is útnak indítottam. Első köteteként a Hallei Magyar Könyvtár 1712 előtti magyar vonatkozású nyomtatványainak jegyzéke jelent meg. Kiadásra vár a Hallei Magyar Könyvtár kéziratainak Dr. Reinhold által sajtó alá készített katalógusa. A kutatóállomás magyar egyháztudományi bibliográfiai munkájának szerves folytatása céIjábóI megindítandó volna egy félévenként 2-3 íven megjelenő magyar protestáns teológiai könyvszemle. Mind ennek a könyvszemlének, mind a fenti két sorozatnak a kiadásához szükséges volna legalább olyan összegű segély, amelyből a lap kiadásán kívül a két sorozatot is kb. évi 15-20 ívvel lehetne növelni.

 

 

Ezekben van szerencsém a kutatóállomás tevékenységének első szakaszáról jelentésemet tisztelettel megtenni. E helyen hálás köszönetemet fejezem ki mindazok iránt, kik munkámat személy szerint elősegítették.

 

 

Kijelölt utódom, Pálfi Miklós evangélikus segédlelkész, május 16-án Halléba érkezvén, neki május 21-ig a, kutatóállomás ügyeit átadtam.

 

Halle, 1940. május 30,

 

Bucsay Mihály dr. sk.