II. Helv�t Hitvall�s

 

A M�sodik Helv�t Hitvall�s az ut�bbi �vtizedekben ugyancsak dr. Erd�s J�zsef, n�hai debreceni theol. professzor kiv�l� ford�t�s�ban forgott k�zk�zen, aki egyh�zunk m�sik hitvall�si irat�nak, a Heidelbergi K�t�nak a leford�t�s�val maradand� eml�kezetre m�lt� szolg�latokat tett egyh�zunknak. Ford�t�sa t�bb kiad�st �rt meg, az els�t kiv�ve a Tisz�nt�li Egyh�zker�let tulajdon�ban.

(Legut�bb 3. kiad�sban 1941-ben jelent meg.)

Abb�l a h�l�s kegyeletb�l, amelyet ennek a ford�t�snak sz�lesk�r� �s �ld�sos szolg�latai-�rt mindny�junknak illik �rezn�nk, mit sem von le az, hogy az elk�sz�lte �ta (megjelent 1907-ben) eltelt �vtizedek alatt m�gis megv�ltozott nyelv�rz�k�nk ig�nyeinek megfelel� korsze-r�bb ford�t�s elk�sz�ttet�s�t �s kiad�s�t tartottuk sz�ks�gesnek.
 

A Heidelbergi K�t� �j kiad�s�t�l elt�r�leg itt az�rt l�tszott ez a legmegfelel�bb megold�snak, mert ennek a hitvall�snak a term�szet�b�l foly�lag hosszabb fejteget�-seket k�zl� �rtekez� jellege fokozottan k�v�na-toss� teszi, hogy az olvas� eg�szen mai nyelven �lvezhesse. Az �j ford�t�s elk�sz�t�-s�re dr. Szabadi B�la latinszakos gimn�ziumi tan�r kapott megb�z�st.
 

K�l�nb�zik ez a ford�t�s a dr. Erd�s J�zsef�t�l abban, hogy h�ven k�vetve a Hitvall�s eredeti-j�t, a szent�r�sbeli hivatkoz�sokat a lap alj�r�l visszahelyezi mag�ba a sz�vegbe (csak azokat a bibliai helyeket jelezv�n a lap alj�n, amelyeket a Hitvall�s maga a hely megjel�l�se n�lk�l id�z), elhagyja az egyes fejezeteken bel�li szakaszok sorsz�moz�s�t, ehelyett azonban k�zli az eredetiben szerepl� alc�me-ket.
 

Megegyezik azonban vele abban, hogy a Hitvall�s elej�n k�z�lt „Cs�sz�ri rendeletet” �s „Damasus hitvall�s�t” szint�n k�zli (ugyancsak dr. Szabadi B�la ford�t�s�ban), tov�bb� F�gge-l�kk�nt k�zli az �n. „�kumenikus hitvall�sok” sz�veg�t, �s pedig �tv�ve azt dr. Erd�s J�zsef ford�t�s�b�l az � hozz�juk f�z�tt magyar�zatai-val egy�tt, valamint ugyancsak az � �ltala k�sz�tett „Jegyzeteket” l�nyegtelen v�ltoztat�-sokkal.

 

Victor J�nos