Borsa Gedeon

Magyarorsz�gi nyomd�szatt�rt�net

XV-XVII. sz�zad

Magyarorsz�gon a k�nyvnyomtat�s vil�gviszonylatban is a legels�k k�z�tt t�nt fel: Gutenberg N�metorsz�g�n k�v�l id�rendben csak It�lia (1465), Sv�jc (1470), Franciaorsz�g (1470) �s N�metalf�ld (1470?) el�zte meg. Most �ppen �tsz�z �ve, 1473. j�nius 5-�n k�sz�lt el Bud�n a Chronica Hungarorum, amelyet Andreas Hess nyomtatott. M�g egy m�sik kiadv�nya is ismert a budai m�helynek, amely �vsz�m n�lk�l jelent meg. Az els�, igen korai k�nyvsajt� r�vid id� ut�n nyomtalanul elt�nt.

M�g ugyanebben az �vtizedben �jabb m�hely l�tes�lt haz�nkban, amelynek azonban sem nyomd�sz�t, sem nyomdahely�t nem ismerj�k, de h�rom term�ke maradt fenn 1477 �s 1480 k�z�tti id�b�l. Ezek k�z�l az els�r�l nevezz�k ennek mester�t a "Confessionale nyomd�sz�"-nak. Miut�n az utols� kiadv�ny�t pozsonyi megrendel�sre k�sz�tette, nem lehetetlen, hogy tal�n ebben a v�rosban m�k�d�tt. E m�sodik �snyomda �lete is igen r�vid volt, majd ezt k�vet�en t�bb mint f�l �vsz�zadig haz�nkban nem dolgozott k�nyvsajt�, �gy a k�nyvsz�ks�glet kiel�g�t�se ez alatt k�lf�ld�n t�rt�nt. A Moh�cs el�tti Bud�n tucatnyi k�nyvkeresked� m�k�d�tt, akik ugyancsak k�lf�ld�n - els�sorban Velenc�ben - nyomtatt�k kiadv�nyaikat.

1529-ben az erd�lyi sz�szok f�v�ros�ban, Szebenben alap�tottak nyomd�t, amelynek k�t�ves m�k�d�s�r�l van tudom�sunk Lukas Trepoldner vezet�s�vel. Ugyanitt 1544-t�l cirill bet�s m�hely a rom�ns�g szolg�lat�ban tev�kenykedett k�zel egy �vtizeden �t a moldvai sz�rmaz�s� Philip ir�ny�t�s�val.

A sz�szok m�sik k�zpontj�ban, Brass�ban, 1539-ben kezdett el a k�nyvsajt� dolgozni. Ennek k�l�n�s jelent�s�get k�lcs�n�z az, hogy gazd�ja, fametsz�je �s szellemi vez�re a neves humanista, Johannes Honterus volt. E m�hely ir�ny�t�s�t hal�la ut�n tan�tv�nya, Valentin Wagner vette �t, aki igen akt�v volt. Az � elhunyta ut�n (1558-t�l) a nyomda ugyan egyre ritk�bban, de eg�szen a sz�zad utols� �vtized�ig jelentkezett �jabb term�keivel.

Ugyancsak 1539-ben S�rv�rott N�dasdy Tam�s t�mogat�s�val indult meg a humanista Sylvester J�nos nyomd�ja. El�bb az � neves nyelvtank�nyv�t, majd �jsz�vets�g-ford�t�s�t jelentett�k itt meg (1541). Az id�rendben k�vetkez� nyomdaalap�t�s kiemelked�en jelent�s: Kolozsv�r 1550-ben. El�bb Georg Hoffgreff t�rsas�g�ban, majd 1574-ben bek�vetkezett hal�l�ig Heltai G�sp�r egyed�l vezette ezt a m�helyt. Heltai egyben a magyar irodalomt�rt�net egyik jelent�s alakja. Szem�lye j�l form�zza az akkori id�k rendk�v�l v�ltozatos vall�si viszonyait, hiszen a katolikus, evang�likus, reform�tus �s unit�rius hitet vallotta gyors egym�sut�nban. Nyomdaterm�keinek t�lnyom� r�sze magyar nyelv�. Heltai nem csak m�velt szerz� volt, de a gazdas�gi �gyekhez is j�l �rtett. Bizony�tja ezt, hogy m�hely�nek megfelel� �s olcs� pap�rell�t�sa �rdek�ben pap�rmalmot is l�tes�tett. (A brass�ival �s a szebenivel egy�tt csak a kolozsv�ri pap�rgy�rt�s term�kei ismeretesek haz�nkb�l a 16. sz�zadb�l.) �zvegye m�g j� �zleti �rz�kkel folytatta a n�pszer� sz�phist�ri�k megjelentet�s�t, de fiuk idej�ben a nyomda jelent�s�ge m�r mind mennyis�gileg, mind min�s�gileg jelent�sen cs�kkent.

K�l�n csoportot alkotnak az erd�lyi cirill bet�s nyomd�k, amelyeknek k�zpontja Brass� volt. Vezet� tipogr�fusuk Coresi, aki 1557 �s 1583 k�z�tt r�szben egyed�l, r�szben t�rsakkal (Oprea, Tudor �s Manaila) itt dolgozott, ill. k�zben 1580-ban Sz�szsebesen. Ugyancsak Brass�ban m�k�d�tt Calin (1565), Lorint (1567 �s 1572), valamint Serban (1586-1588). Lorint k�s�bb (1578-1579) Gyulafeh�rv�rott, Serban pedig el�bb (1582) Marien t�rsas�g�ban Sz�szv�roson m�k�d�tt. A lutheri reform�ci� el�harcosa volt Husz�r G�l, aki eszm�inek hirdet�s�re a k�nyvsajt�t nagy lend�lettel vette ig�nybe. Magyar�v�r (1558-1559) �sKassa (1560) ut�n 1561-t�l Debrecenben nyomtatott. Innen a k�vetkez� �vben t�vozott �s 1573-1574 �vekben Komj�tin dolgozott, majd D�vid nev� fia 1577-ben P�p�n.

Debrecenben Husz�r t�voz�sa ellen�re is meggy�kerezett Gutenberg tal�lm�nya. A v�ros t�mogat�s�val egym�s ut�n t�bb mester is dolgozott: T�r�k Mih�ly (1563-1567), Koml�s Andr�s (1569-1575), ennek �zvegye (1576-1577) �s Cs�ktornyai J�nos (1590-1594). Ezek sor�ban tal�ljuk m�g a k�t Hoffhaltert is. Az apa, Raphael m�r, mint neves b�csi nyomd�sz ker�lt haz�nkba, ahol Debrecenben (1565),V�radon (1565-1567), majd Gyulafeh�rv�rott (1567-1568) dolgozott. Hal�la ut�n egy ideig m�g �zvegye vezette a m�helyt Gregorius Wagner seg�ts�g�vel (1568-1569). Hoffhalter Rudolf, a fiuk a Mura �s a Dr�va vid�k�n tev�kenykedett (Nedelic �s Als�lindva) az 1573-1574 �vekben, majd a debreceni m�helyt vezette 1576-1586 k�z�tt. K�zben r�vid ideig (1584-1585) V�radon m�k�d�tt.

Egyetlen, de irodalmilag igen fontos term�ke ismert Kar�di P�l m�hely�nek 1569-b�l, amely Abrudb�ny�n k�sz�lt. Kar�di ut�bb Sim�ndra k�lt�z�tt, de arr�l, hogy ott nyomtatott volna, nincs biztos tudom�sunk.

A 16. sz�zadi magyar irodalomt�rt�net m�sik kimagasl� alakja, Bornemissza P�ter ugyancsak rendelkezett k�nyvsajt� felett: 1574-1578 k�z�tt Sempt�n, 1579-1584 k�z�tt Detrek�n, v�g�l 1584-ben R�rb�kon. Itt t�bbnyire saj�t munk�it nyomtatta ki. Ebben seg�t�t�rsa Mantskovit B�lint volt, aki a m�hely k�szlet�t �tv�ve el�bb Galg�con (1584-1588), majd Vizsolyban dolgozott. Ez ut�bbi helyen k�sz�tette a 16. sz�zadi hazai k�nyvnyomtat�s m�reteiben is legjelent�sebb alkot�s�t, az els� teljes, K�rolyi G�sp�r �ltal ford�tott magyar nyelv� Bibli�t. A vizsolyi m�hely Mantskovit hal�la ut�n m�g 1599-ig m�k�d�tt. Szebenben a v�ros 1575-ben �jra nyomd�t hozott l�tre, amelynek vezet�i a sz�zad v�g�ig rendk�v�li s�r�s�ggel v�ltogatt�k egym�st: Martin Heusler (1575-1576), Martin Wintzler (1575-1576), Gregor Frautlinger (1576-1578), Georg Greuss (1581-1584 �s k�zben 1583-ban, Brass�ban), Johann Heinrich Crato (1590-1594) �s Johann Fabricius (1595-1601).

A Felvid�k akkor egyik legjelent�sebb v�ros�ban, B�rtf�n 1577-ben alap�totta nyomd�j�t D�vid Gutgesell, amely 1599-ben bek�vetkezett hal�l�ig �l�nk tev�kenys�get fejtett ki. Innen sz�rmazik az egyetlen korabeli adat egy bet��nt� tev�kenys�g�r�l: Salamon Sultzer 1589-ben �j�totta fel a Gutgesell-m�hely nyomdak�szlet�t.

Az els� hazai nyomda, amely kiz�r�lag a katolikus egyh�z szolg�lat�ban �llott, 1578-ban alakult Nagyszombatban. Szervez�je Telegdi Mikl�s volt, akinek hal�l�val a m�hely a t�r�k�k el�l ide h�z�dott esztergomi k�ptalan� lett (1588-t�l).

Csup�n egyetlen �vb�l, 1578-b�l ismert Beszterceb�nya k�nyvsajt�ja, amelyet Christoph Scholtz vezetett.

K�l�n�sen mozg�kony volt a Krajn�b�l haz�nkba j�tt Joannes Manlius. K�zel negyedsz�zados nyugat-magyarorsz�gi tev�kenys�ge sor�n sz�mtalanszor v�ltoztatta lakhely�t: N�met�jv�r (1582-1585, 1589, 1595-1597), Monyor�ker�k (1587-1589, 1590-1591), Sicz (1592-1593), Kereszt�r (1598, 1601, 1603-1605), S�rv�r (1600, 1602). K�zben m�g a horv�torsz�gi Varasdon is j�rt (1586-1587).

Bizonytalan �s m�g tov�bbi meger�s�t�st k�v�n Johann Walo nyomd�ja, amelyr�l csak egyetlen r�pirat ad h�rt 1594-b�l, hogy az Pozsonyban m�k�d�tt.

A Lajta menti Vimp�con 1593-ban az ottani ferencesek kolostor�ban kezdtek el nyomtatni. E m�hely tev�kenys�g�r�l 1599-ig maradt fenn adat.

A fentieket �sszefoglalva meg�llap�that�, hogy a 15. sz�zadb�l mind�ssze k�t hazai nyomda ismeretes. A k�vetkez� �vsz�zadb�l m�r 30 helys�gben �sszesen 20 m�hely tev�kenys�g�r�l van tudom�sunk, ahol - mai ismereteink szerint - 50 n�v szerint is ismert nyomd�sz gondoz�s�ban �sszesen mintegy 850 kiadv�ny k�sz�lt. A nyomd�k jelent�s r�sze r�vid �let� volt. �gy a sz�zadfordul�n mind�ssze �t v�rosban m�k�d�tt k�nyvsajt� (Kolozsv�r, Debrecen, Szeben, B�rtfa �s Nagyszombat) �s Manlius m�helye.

�gy l�phet�nk �t a k�vetkez� korszakba, a 17. sz�zadba, amely a t�r�k�k elleni harc folytat�sa jegy�ben telt el. Ennek ellen�re a hazai nyomd�szat fejl�d�se, ha nem is t�retlen�l, de tov�bb tartott.

A magyar nyelv� kiadv�nyok szempontj�b�l �vsz�zadokon �t fontos nyomda volt Kolozsv�r. Az itteni Heltai nyomda ifjabb G�sp�r, majd annak ut�dai tulajdon�ban maradt, de a m�helyt faktorok vezett�k. Ezek sor�b�l az els� n�v szerint is ismert Makai Ny�r� J�nos (1616-1621), majd Szilv�si V�lasz�ti Andr�s (1624-1625) �s v�g�l Abrugyi Gy�rgy (1630-1660). 1660-ban a Heltai nyomda utols� tulajdonos�nak, Joannes Raviusnak a neve is felt�nt egy kiadv�nyon, de m�g ugyanebben az esztend�ben be is fejezte tev�kenys�g�t ez a nagyh�r� m�hely.

V�radr�l menek�lt�ben 1661-ben Kolozsv�rott m�k�d�tt r�vid ideig m�hely�vel Szenci Kert�sz �brah�m, de hamarosan tov�bbment Szebenbe. Ekkor n�h�ny �vig nyomda n�lk�l volt Kolozsv�r, de m�r 1668-ban, Szenci Kert�sz hal�la ut�n m�helye felszerel�s�t Apafi Mih�ly fejedelem int�zked�s�re idesz�ll�tj�k, �s 1672-ben a reform�tus egyh�znak adj�k. A k�vetkez� �vben ugyanez t�rt�nt az egykori gyulafeh�rv�ri fejedelmi m�hely megmaradt k�szlet�vel. Az �j officina vezet�s�t Veresegyh�zi Szentyel Mih�lyra b�zt�k, aki ezt 1684-ig l�tta el. Ekkor a felszerel�s egy r�sz�t Keresdre vitt�k a Bethlen csal�d szolg�lat�ra. A kis keresdi m�hely 1684-1686 k�z�tt m�k�d�tt Sz�kesi Mih�ly vezet�s�vel. A kolozsv�ri nyomda �j faktora N�methi Mih�ly volt (1684-1690), akit Veresegyh�zi Istv�n k�vetett (1690-1693). 1693 v�g�vel �j �s fontos korszak k�sz�nt�tt Kolozsv�rra, mert hazat�rt igen sikeres n�metalf�ldi bet�metsz�i tev�kenys�ge ut�n Miszt�tfalusi Kis Mikl�s, a magyar nyomd�szatt�rt�net kimagasl� egy�nis�ge. 1702-ben bek�vetkezett hal�l�ig t�bb mint sz�z kiadv�nyt k�sz�tett. A reform�tus egyh�z k�t �r�kl�tt nyomd�j�t �tmenetileg egyes�tette saj�t k�szlet�vel, amib�l azut�n s�lyos neh�zs�gei t�madtak. 1691-ben az unit�rius vall�s� �s lengyel sz�rmaz�s� Kmita Andr�s alap�tott �j nyomd�t Kolozsv�rott. Ezt az unit�rius egyh�z szolg�lat�ba �llt m�helyt �zvegye, Lengyel Kmita Andr�sn� idej�n faktorok vezett�k: Liszkai Mih�ly (1697) �s Michael Heltzd�rfer (1702). A m�hely tev�kenys�ge 1702-vel sz�nt meg.

Debrecenben, 1596-ban a lipcsei Rheda P�l vette �t a nyomda ir�ny�t�s�t, akit fia, P�ter k�vetett (1619-1630). 1632-t�l Fodorik Menyh�rt vezette a m�helyt, b�r � emellett f�leg k�nyvk�t�ssel foglalkozott. Ut�na 1652 �s 1660 k�z�tt nincs h�r a debreceni k�nyvsajt�r�l. Karancsi Gy�rgy idej�n (1661-1676) h�rhedten gyenge min�s�gben k�sz�ltek a kiadv�nyok. Ut�da a kor�bban S�rospatakon tev�kenykedett Rosnyai J�nos volt (1677-1682), aki jav�tott a nyomtatv�nyok sz�nvonal�n. Csak r�vid ideig �llt a m�hely �l�n T�lt�si Istv�n (1683-1685). Kassai P�l (1686-1695) �s �zvegye (1696) idej�n �jra roml�snak indult az officina. Ez a folyamat ut�duk, Kassai P�l idej�n (1697-1705) csak folytat�dott. A labancok azut�n 1075-ben fizikailag is megsemmis�tett�k a magyar nyelv� kiadv�nyok szempontj�b�l k�l�n�sen neves debreceni nyomd�t �s annak teljes felszerel�s�t.

Szeben nyomd�j�r�l meglehet�sen hi�nyos k�p �ll rendelkez�sre, mert viszonylag kev�s term�ke ismeretes. Ezek szerint Simon Gr�ngrass (1604-1607), Paul Wolff (1611-1613), Jakob Thilo (1616-1619) vezett�k a 17. sz�zad els� k�t �vtized�ben ezt a m�helyt. 1622-ben Benjamin Fiebick adott ki egy k�nyvet. A linzi sz�rmaz�s� Marcus Pistorius 1629 �s 1654 k�z�tt �llt a nyomda �l�n, �t pedig Martin Pistorius k�vette. Christoph Hildebrand (1659-1660) �s Blasius Pr�sll (1665) ut�n Stephan Jurgling m�k�d�tt itt, majd ez ut�bbi �zvegye, Agnes (1687-1693), akit el�bb Johann Hermelius (1691), majd Johann Barth (1693) mint faktor Seg�tett. Kaspar Falumski (1695) �s Marcus Reichard (1696) r�vid m�k�d�se ut�n 1696-ban Johann Barth kez�be ker�lt a szebeni nyomda, amelyet � �s ut�dai azut�n eg�szen a 19. sz�zadig vezettek. 1660-ban V�radr�l Kolozsv�rra menek�lt, majd onnan Szebenbe k�lt�z�tt Szenci Kert�sz �brah�m, aki 1663 �s 1667 k�z�tt rendk�v�l sok kiadv�nyt k�sz�tett itt. Hal�la ut�n Udvarhelyi Mih�ly vette �t a m�hely vezet�s�t (1668), amely azut�n �tker�lt Kolozsv�rra.

B�rtfa nyomd�sza, az id�sebb Jakab Kl�ss m�g a sz�zadfordul� el�tt (1597) kezdte el tev�kenys�g�t. 1614-ben �tmenetileg L�cs�re k�lt�z�tt, de a k�vetkez� �vben m�r visszat�rt B�rtf�ra. 1618/19 t�jt halt meg. Azonos nev� fia nagykor�s�g�ig Martin Wolfgang nev� faktor vezette a m�helyt (1621). Ifjabb Jakab Kl�ss v�rosi b�r�i tiszte mellett 1622-t�l 1665-ben bek�vetkezett hal�l�ig �llt a nyomda �l�n. Ekkor B�rtfa v�rosa �tvette a helyi officin�t, amelyet azut�n tov�bbiakban faktorok vezettek. Els�k�nt Georg Sambuch (1666-1669), majd Thomas Scholtz (1669-1671), aki 1656-ban Eperjesen jelentetett meg egy munk�t. Leonard Ockerlan csak 1683-b�l ismeretes. Az ezt k�vet� egy �vtizedes sz�net ut�n 1694-t�l ism�t Thomas Scholtz, de feltehet�en m�r az ifjabb, a faktor. A b�rtfai v�rosi nyomda egy r�sz�t 1710-ben, a R�k�czi hadi�js�g�nak, a Mercurius Veridicusnak megjelen�s�t biztos�ts�k, �tk�lt�ztett�k. 1715-ig m�g elv�tve jelent meg b�rtfai nyomtatv�ny, de ekkor az eg�sz k�szlet �tker�lt Kass�ra a jezsuit�khoz.

Nagyszombatban az esztergomi k�ptalan nyomd�j�t �rz�kenyen �rintette, amikor 1609 t�jt felszerel�s�nek egy r�sze Pozsonyba ker�lt. A visszamaradt m�helyt 1620-ban Nikolaus M�ller vezette, aki azut�n Kass�ra t�vozott. Ekkor �tmenetileg megsz�nt a k�nyvnyomtat�s Nagyszombatban.

1648-ban ker�lt vissza Pozsonyb�l az officina, amely most m�r a jezsuit�k vezette akad�mia (egyetem) szolg�lat�ban �llt, eg�szen a rendnek 1773-ban t�rt�nt feloszlat�s�ig. A mind t�bb �s t�bb kiadv�nyt k�sz�t� m�hely a sz�zad v�g�re haz�nk legnagyobb teljes�tm�ny� nyomd�j�v� v�lt. A szakvezet�st az �n. faktorok l�tt�k el, akiknek neveit r�szben meg�rizt�k a kiadv�nyok c�mlapjai: Philipp Jakob Mayr (1648-1653), Matthias Willmann (1654), Melchior Venzeslous Schneckenhaus (1654-1664), Matth�us Byller (1664-1671), Martinus Thomas (1676), Matthias Rietmiller (1676-1678), M. Rechlinger (1679), Matthias Srnensky (1679-1682), Joannes Nikolaus Martius (1687-1688), Johann Christoph Beck (1688), Johann Andreas Hauch (1689-1690), Johann Adam Friedl (1690-1693), Johann Andreas H�rmann (1693-1704) �s Johann Georg Frey (1695).

Joannes Manlius 1605-ben bek�vetkezett hal�l�ig m�k�d�tt Kereszt�ron. N�h�ny �ves sz�net ut�n Farkas Imre 1608-t�l dolgozott itt e nyomda felszerel�s�vel eg�szen 1620-ig. Tev�kenys�g�t ut�bb Csepregen folytatta 1625 �s 1643 k�z�tt.

Pozsonyban 1609 t�jt ker�lt �t a nagyszombati m�hely berendez�s�nek egy r�sze, amely azut�n itt, mint �rseki nyomda m�k�d�tt a 17. sz�zad els� fel�ben. Faktorainak neve majd mind ismeretlen. Egyed�l a k�l�nben B�csben dolgoz� Michael Rickhes neve fordul el� 1631-ben, majd Zacharias Aksamitek� (1647-1648). Ekkor ker�lt �t a nyomda Nagyszombatba.

Pozsonyban a k�vetkez� nyomda m�r f�ggetlen volt az �rseks�gt�l, �s azt el�bb Gottfried Gr�nder (1669-1673), majd Johann Gregor Zerweg (1675-1678) vezette. Van m�g adat Michael Faber (1676) �s David Sch�ffer (1683) tev�kenys�g�r�l, de a m�hely a sz�zad v�g�re elhalt.

Kassa v�ros�ban, 1610-ben id�sebb Jakab Kl�ss vejek�nt r�szben a b�rtfai m�hely felszerel�s�b�l Johann Fischer alap�tott nyomd�t. �zvegye 1614-ben Johann Festhez ment n��l, aki 1621-ig vezette az officin�t. �t k�vette a Nagyszombatb�l �tj�tt Nikolaus M�ller, akit m�r 1622-ben elragadott a pestis. Ekkor L�cs�r�l �ttelep�lt D�niel Schultz, aki 1629-ig dolgozott itt. �zvegy�nek, Mari�nak neve 1634-ig szerepel a nyomtatv�nyokon. A negyvenes �vekben a v�ros �tvette a nyomd�t, amely 1654-ben �jra�ledt Valentin Gevers vezet�s�vel, aki azonban m�r a k�vetkez� esztend�ben elhunyt. Ut�da 1657-t�l 1663-ig Marcus Severinus, ill. �zvegye, Susanna (1664-1665) volt. M�r 1663-ban (el�sz�r nyilv�n csak, mint faktor) felt�nt Johann David T�rsch, aki 1668-ig vezette a m�helyt, majd �r�k�be �zvegye (1668-1669) l�pett. Mint t�bbi el�dje, Ericus Erich is el�bb k�nyvk�t� volt Kass�n, miel�tt a nyomd�t 1669-ben �tvette. B�r Erich neve 1674-ig szerepel a kiadv�nyokon, m�r 1673-ban a helybeli jezsuit�k nyomd�szak�nt L�csei P�l dolgozik. 1674-ben Georg Pilgram �s Franciscus Lubovienski vezette a jezsuita officin�t. �k azonban hamarosan �tengedt�k Johann Seiderlichnek (1676), akit k�s�bb Stephanus Bosytz (1677-1686), majd Johann Klein (1691-1694) k�vettett.

N�met�jv�r 1619-ben kapott �j nyomd�t, amelyet szepesv�raljai Berhard M�t� vezetett, aki 1624 �s 1632 k�z�tt P�p�n dolgozott.

Bethlen G�bor alap�totta Gyulafeh�rv�rott a fejedelmi nyomd�t 1623-ban, amelyet faktorok vezettek: Meszl�ni M�rton (1623-1627), a szil�ziai Liegnitzb�l j�tt Jakob Effmurdt (1628-1635), Andreas Gregorii (1644), Brassai Major M�t� (1647-1657). A rom�nok sz�m�ra cirill bet�kkel is nyomtattak itt Dobra p�pa vezet�se alatt (1641-1651). 1658-ban a t�r�k-tat�r sereg teljesen feld�lta Gyulafeh�rv�rt �s a pusztul�snak a nyomda is �ldozatul eshetett. K�szlet�nek marad�kait a kolozsv�ri reform�tusoknak adt�k �t 1673-ban.

L�cs�n k�t r�vid �let� v�llalkoz�s (Jakob Kl�ss 1614 �s Daniel Schultz 1617-1622) ut�n Lorenz Brewer alap�tott 1625-ben nyomd�t. Rendk�v�l tev�keny munk�ss�g�t 1664-ben bek�vetkezett hal�la ut�n fia, Samuel (1665-1699), majd annak �zvegye, Sophia (1699-1705) folytatta. M�hely�kben jelent meg a legt�bb kiadv�ny a 17. sz�zadi Magyarorsz�gon: t�bb mint ezer, t�bbs�g�kben kicsiny, alkalmi nyomtatv�ny.

Brass�ban - a rendelkez�sre �ll� igen hi�nyos adatok szerint - mintegy h�rom �vtizedes sz�net ut�n, 1625 t�jt kezdett el �jra k�nyvsajt� dolgozni, amelyet 1630 �s 1632 k�z�tt Martin Wolfgang vezetett, majd 1638-t�l Michael Hermann tulajdon�ban volt. 1659-ig csak az � neve szerepel a kiadv�nyokon, de 1666-t�l a m�hely vezet�je Nikolaus M�ller volt. K�zben 1675-1677 k�z�tt Peter Pfannenschmied, majd �zvegye Martha (1678) neve is el�fordul, feltehet�en, mint a Hermann-csal�d tagja, akinek a tulajdon�ban maradt a nyomda 1692-vel bez�r�lag. 1693-t�l k�zel egy �vsz�zadig Lukas Seuler� �s lesz�rmazottjai� volt ez a m�hely. A faktor eg�szen 1701-ig v�ltozatlanul a m�r eml�tett Nikolaus M�ller volt.

Els�sorban a felvid�ki luther�nus szlov�ks�g szolg�lat�ban �llott az a sajt�, amely 1636-ban Szenic�n, majd a k�vetkez� �vben Trencs�nben kezdte meg m�k�d�s�t V�clav Vok�l vezet�s�vel. �t �zvegye, Dorota k�vette (1642-1647). T�le Vavrinec Benjamin szerezte meg (1648-1655) �s Nikodem Czizek (1655-1661). Az �j tulajdonos 1662-t�l id�sebb J�n Dadan volt, aki 1664-ben �ttelep�lt Zsoln�ra. Itt dolgozott 1675 t�jt bek�vetkezett hal�l�ig. �zvegye, Alzbeta fiuk nagykor�s�g�ig vezette a m�helyt (1676-1683), majd ifj. J�n Dadan (1684-1704), akit �r�k�sei k�vettek (1704-1708).

Wechel J�nos Zsigmond a csall�k�zi Tejfaluban fejtett ki igen sz�rv�nyos tev�kenys�get 1638 �s 1646 k�z�tt, Wechel Andr�s 1650-ben Somorj�n �s 1651-1668 k�z�tt K�szegen dolgozott kis m�hely�vel.

A 17. sz�zadi Magyarorsz�g legsz�nvonalasabb ki�ll�t�s� nyomtatv�nyait Szenczi Kert�sz �brah�m �ll�totta el�, aki 1640-ben kezdte el tev�kenys�g�t V�radon. A v�rost 1660-ban elfoglalta a t�r�k, ekkor el�bb Kolozsv�rra, majd Szebenbe k�lt�z�tt.

1651-ben III. R�k�czi Zsigmond fejedelem �s �desanyja, L�r�ntfi Zsuzsanna - t�bb �ves huzavona ut�n - S�rospatakon, az ottani reform�tus koll�gium c�ljaira nyomd�t alap�tott. A neves Jan Amos Comenius, aki ekkor kezdett ott tan�tani, a kezdetekt�l ig�nybe vehette. A m�helyt Georgius Renius vezette 1657-ig. Ut�da Rosnyai J�nos lett. Lor�ntfi Zsuzsanna v�grendeletileg a koll�giumra hagyta az officin�t 1660-ban, amely azonban a jezsuit�k betelep�t�s�vel besz�ntette tev�kenys�g�t 1671 v�g�n. A felszerel�st �tsz�ll�tott�k Debrecenbe, ahol 1705-ben a helyi nyomda berendez�s�vel egy�tt elpusztult.

K�t kis k�nyvsajt� tev�kenykedett m�g a katolikus szolg�lat�ban: az egyik az orsz�g nyugati v�g�n Lor�tomban David Krausz vezet�s�vel csup�n 1670-ben, a m�sik a keleti v�g�ben Cs�ksomly�n a ferencesek kolostor�ban 1676-t�l m�k�d�tt, de eg�szen a 19. sz�zad m�sodik fel�ig.

Cirillbet�s nyomda m�k�d�tt �ll�t�lag 1680 t�jt K�rtv�lyesen az ottani kolostorban, majd 1683-ban Sz�szsebesen. Gyulafeh�rv�rott el�bb Rus (1684-1686), majd a moldvai sz�rmaz�s� Kyriak nyomtatott cirillik�val (1687-1689), aki k�s�bb Szebenben (1696) dolgozott. A gyulafeh�rv�ri nyomd�t a sz�zadfordul�n Miahil Istvanovici vezette (1697-1702).

�sszefoglalva a 17. sz�zadi magyarorsz�gi nyomd�szat fentebb r�viden ismertetett adatait, meg�llap�thatjuk, hogy ebben az id�szakban - ak�rcsak a 16. sz�zadban - harminc helys�gben mintegy h�sz m�hely tev�kenys�g�r�l van tudom�sunk. A nyomd�k azonban most m�r j�val hosszabb �let�ek voltak, �gy t�bb mint sz�z, n�v szerint is ismert nyomd�sz gondoz�s�ban t�bb mint n�gyezer kiadv�ny, ill. ennek eml�ke maradt fenn.

Az RMNY v�llalkoz�s

A r�gi nyomtatv�nyok fogalm�nak fels� id�hat�ra egyre �ltal�nosabban 1800. Ennek megfelel�en gy�jtik, ill. t�rj�k fel az anyagot, pl. Csehszlov�ki�ban, Lengyelorsz�gban is. N�lunk Szab� K�roly - komoly t�rt�nelmi iratok alapj�n - 1711-gyel z�rta id�ben saj�t R�gi Magyar K�nyvt�ra (RMK) mindh�rom r�sz�t. Nagyj�b�l ezt az id�hat�rt tartotta be Apponyi S�ndor is a hungarik�k negyedik csoportj�b�l gy�jt�tt k�nyvt�ra katal�gusaiban. E nagy el�d�k kit�n� alapvet�se azonban kezdett egyre ink�bb el�regedni, ami nem csoda, hiszen nagy r�sze m�r k�zel sz�z�ves. Az �jonnan el�ker�lt, kor�bban ismeretlen kiadv�nyok, a n�vekv� ig�nyek stb. miatt id�szer�v� v�lt az �j feldolgoz�s. A Magyar Tudom�nyos Akad�mia �s az Orsz�gos Sz�chenyi K�nyvt�r k�z�s v�llalkoz�sban igyekeznek ezt elv�gezni. Ennek els� eredm�nye a "R�gi Magyarorsz�gi Nyomtatv�nyok" (RMNY) els� k�tete, amely 1971-ben ig�nyes feldolgoz�sban 1600-zal bez�r�lag az �sszes hazai nyomtatv�ny mellett a k�lf�ldi magyar nyelv� kiadv�nyokat t�rja fel, vagyis az RMK I-II. kateg�ri�kat.

A hungarik�k m�sik k�t csoportj�nak, a hazai szerz�k k�lf�ld�n nem magyar nyelven (RMK III) �s a k�lf�ldi szerz�knek idegenben k�sz�lt, nem magyar nyelven, de magyar t�rgy� (Apponyiana vagy RMK IV.) kiadv�nyainak �j regisztr�l�s�ra egyel�re nem lehet gondolni, mert egyr�szt az 1500 ut�ni nyomtatv�nyokr�l nemzetk�zi szinten m�g nincs meg a kell� �ttekint�s, m�sr�szt az er�k megoszt�sa nehez�ten� a primer hungarikumok �j feldolgoz�s�t. Ezek felt�r�sa az RMNY- sorozatban tov�bb folyik: jelenleg az 1635-tel z�r�d� korszak van munk�ban. Az anyaggy�jt�s 1712-ig meglehet�sen el�rehaladott, m�gis az egyh�zi gy�jtem�nyekben �rz�tt valamennyi p�ld�nynyilv�ntart�sba v�tel�hez nagy seg�ts�get jelent ezek most foly� bejelent�se. Erre a t�mogat�sra felt�tlen�l sz�m�t az RMNY szerkeszt�s�ge.

Az RMNY-munk�latok fels� id�hat�ra 1800, ebb�l az 1712-1800 k�z�tti korszak anyag�nak gy�jt�se nagy gondot okoz. Petrik 1712-1860 k�z�tti bibliogr�fi�ja a hazai, ill. a k�lf�ldi magyar nyelv� nyomtatv�nyok k�z�l 11.630-at regisztr�lt. Az OSZK-ban alakult munkak�z�ss�g az �vek sor�n tov�bbi 7660 e kateg�ri�ba tartoz� kiadv�ny adatait gy�jt�tte �ssze, amelyet 1971-ben publik�ltak, mint az eml�tett Petrik-f�le bibliogr�fia 5. k�tet�t. Ugyanennek 6. k�tete (1972-ben) az �gy most m�r �sszesen 19.290 publik�lt c�m nyomdahelyek szerinti mutat�ja. A hazai 18. sz�zadi nyomd�szatt�rt�nethez j� eligaz�t�st ny�jt ez a nyomdamutat� �s annak n�v-, ill. tartalommutat�ja

M�r az eml�tett kieg�sz�t�s (Petrik V.) magas ar�nya is mutatja, hogy ezzel m�g t�volr�l sem nyert regisztr�l�st az �sszes 18. sz�zadi RMNY. Val�ban, a gy�jtem�nyek - els�sorban a hazaiak - m�dszeres �tvizsg�l�sa m�g tov�bbi igen jelent�s kieg�sz�t�st �g�r. Az Orsz�gos Sz�ch�nyi K�nyvt�r ezt az anyaggy�jt�st tekinti az egyik legfontosabb feladat�nak, hiszen am�g ez nem k�zel�ti meg az 1711-gyel z�r�d� korszakhoz hasonl� viszonylagos teljess�get, nem lehet sz� az RMNY- munk�latoknak eme id�pont ut�ni folytat�s�r�l. Ez�rt a 18. sz�zadi RMNY-ok kikeres�s�t �s regisztr�l�s�t seg�teni k�v�njuk a nagyobb ilyen �llom�nnyal rendelkez� hazai k�nyvt�rakban, �gy szinte els�sorban az egyh�zi gy�jtem�nyekben.

N�h�ny adatban �sszefoglalva a 18. sz�zadi hazai k�nyvnyomd�szat fejl�d�s�t elmondhat�, hogy ekkor 50 v�rosban mintegy 250 nyomd�sz, kiad� �s faktor gondoz�s�ban jelent meg a mai ismereteink szerinti kb. 20.000 kiadv�ny. �sszevetve a 16., 17. �s 18. sz�zadok adatait, meg�llap�that�, hogy a nyomdahelyek viszonylag kis emelked�s�vel (30-30-50) p�rhuzamosan a nyomd�szok, kiad�k stb. sz�ma (50-106-243) enn�l jobban emelkedett, �gy v�rosonk�nti �tlaguk is n�tt (1-7-3-5). Az ismert nyomdaterm�kek sz�ma (850-4.250-20.000) impon�l� n�veked�se mind a nyomdahelyekkel (28-140-400), mind a nyomd�szok, kiad�k stb. sz�m�val �sszevetve (17-40-82) jelent�s fejl�d�sr�l tesz tan�s�got. (Megjegyzend�, hogy a 18. sz�zad sz�mai az eml�tett anyaggy�jt�s sor�n v�rhat�an kb. 20-30 sz�zal�kkal m�g emelkedni fognak.) Teh�t az id� haladt�val Magyarorsz�gon a korai, sok be nem v�lt k�s�rletez�s ut�n egyre ink�bb megszil�rdult a nyomd�szat �s mind hosszabb �let� m�helyekben, mind t�bb kiadv�ny l�tott napvil�got. J�l mutatja ezt, valamint az �ltal�nos elterjed�s fokoz�d�s�t az az ar�nysz�m, hogy a sz�zad v�g�n a nyomdahelyek h�ny sz�zal�ka ment �t "�lve" a k�vetkez� sz�zadba: a 16. sz�zadb�l 30 k�z�l 6, vagyis 20 sz�zal�k; a 17. sz�zadb�l 30 k�z�l 9; a 18. sz�zadb�l 50 k�z�l 28, vagyis 56 sz�zal�k.