Vizkeleti András

Kódexkatalógusok szerkesztése és használata

Minden kódexleírás a következő elemekből tevődik össze: Címsor, tartalmi leírás, formai leírás.

Címsorban szerepelhet: Szerző és cím (összefoglaló cím) - keletkezési idő - fóliószám - méret - utalás a provenienciára (keletkezési helyre).

Tartalmi leírásban szerepelhet: Szerző - cím - incipit + expicit - kiadások - szövegkritikai megjegyzések - vonatkozóirodalom felsorolása - párhuzamos kéziratok - minden más adat, ami a kézirat keletkezésére, szövegének tartalmi kérdéseire vonatkozik.

Külső leírásban szerepelhet: A kódex anyaga: pergamen, papír (vízjelek), ennek állapota, sérült v. hiányzó lapok, penész, féregrágás, stb. - Az ívek összefűzési módja, reklamansok, custosok. - Az írás: kora, jellege (l. a későbbi paleográfiai gyakorlatok), vonalazás, sorok száma, a tükör mérete, hány kéz írta stb. - A kötés: anyaga és díszítése. - A miniálás foka és módja (aranyozás!) - Előző birtokosok: bejegyzések, régi szignatúrák.

Példák ezeknek az elemeknek az elrendezésére, kimerítő vagy erősen válogatott feltüntetésére:

A rövid, "catalogue sommair"-típus:

A bécsi Österreichische Nationalbibliothek régi katalógusa: Tabulae codicum manu scriptorum ... in Bibliotheca Palatina Vindobonensi asservatorum. I-X. Vindabonae 1864-90. - A külső leírást csak a adatai jelentik. Szövegkezdetet ismert szerzők művei esetében nem közöl; kiadást néha, irodalmat sohasem ad.

Hasonló a müncheni Staatsbibliothek régi katalógusa, az incipitekkel még szűkösebben bánik: Catalogus codicum manuscriptorum Bibliothecae Regiae Monacensis. Tomi III. Pars I. Codices Latinos continens. Monachii 1892 sk. évek.

Mint külön egység jelenik meg a külső leírás a párizsi Bibliotheque Nationale katalógusaiban: HUET, Gédéon: Catalogue des manuscrits Allemands de la Bibliotheque Nationale. Paris 1895.

Még tovább megy ezen a téren, a kiadésokra való hivatkozást azonban teljesen elhagyja az olasz könyvtárak inventarium-sorozata, pl. SORBELLI, Albano: Inventari dei manoscritti delle biblioteche d'Italia. Volume LXX Cremona. Firenze 1939. - Ez a sorozat, valamint DEGERING berlini katalógusa a német kéziratokról is mutatja, hogy a "sommás" kódexkatalógusnak a modern korban is vannak folytatói.

A tudományos leíró katalógus-típus korai példája:

ROSE, Valentin: Verzeichnisse der lateinischen Handschriften. I. Berlin 1893. (Die Handschriften-Verzeichnisse der Königlichen Bibliothek zu Berlin, Bd. XII.) A tartalmi leírások után szinte kis-tanulmányt ír az egyes kódexekhez.

ROSE és DEGERING katalógus-módszereinek szerencsés ötvözetéből alakult ki a 30-as évek elején a Német Birodalom számára elfogadott katalogizálási séma. Ezt (a grazi egyetemi könyvtár katalógusa nyomán) vette mintának BARTONIEK, Emma: Codices manu scripti Latini. Vol. I. Codices Latini Medii Aevi. Budapestini 1940. (Rövidre fogott külső leírások, bő tartalmi részletezés, de csak a kiadásokat adja meg, szekunder-irodalmat, párhuzamos kéziratokat nem.)

A második világháború után útkeresések következtek. Jellemző általában a leírások elmélyülése, árnyaltsága. Oka: a tudományok, amelyeknek elsősorban a kódexirodalom a forrása (liturgiatörténet, patrisztika, jogtörténet, természettudományok középkori története stb.) nagyot léptek előre.

Jellemző példák:

MENHARDT a "Deutsches Handschriftenarchiv" (német kéziratok központi katalógusa Berlinben) irányelveit vette alapul. Helyigényes, de nagyon jól áttekinthető (margóra kivetített beosztás!), ügyes tipografizálás.

A KNAUS-iskola (Darmstadt) katalógusai. Jelentőségük elsősorban egy fontos és nagy volumenű késő középkori műfaj, az imakönyv-feldolgozás terén (szerzőmegállapítások, rendekhez, vallásos mozgalmakhoz, pl. a devotio moderna-hoz köthető imakönyvszerkesztési módok megkülönböztetése stb.):

ACHTEN, Gerard - EINZENHÖFER, Leo - KNAUS, Hermann: Die lateinischen Gebetbuchhandschriften ... Wiesbaden 1972.

A nyugatnémet könyvtárak új kéziratkatalogizáló vállalkozásának termékei (a katalógusok kiadója és finanszírózója a Deutsche Forshungsgemeinschaft) :

AUTENRIETH, Johanne - FIALA, Ernst Virgil - IRTENKAUF, Wolfgang: Die Handschriften der ehemaligen Hofbibliothek Stuttgart. I. Codices ascetici. Wiesbaden 1968.

SCHNEIDER és KORNRUMPF-VÖLKER katalógusai.

Minden elképzelhető adatra kiterjed a bazeli egyetemi könyvtár katalógusa:

MEYER, Gustav - BURCKHARDT, Max: Die mittelalterlichen Handschriften der Universitätsbibliothek Basel. I-II. Basel 1960-66. Meyer célkitűzése az volt, hogy a használónak ne kelljen a katalógus után további információkért magát a kéziratot is kézbevennie. Eddig két kötet jelent meg, Meyer 1972-ben meghalt, az általa meghirdetett Totalaufnahme-nak aligha akad folytatója.

Nagyon jó, mértéktartó katalógus egy másik svájci könyvtár kiadványa:

SCHÖNHERR, Alfons: Die mittelalterlichen Handschriften der Zentralbibliothek Solothurn. Solothurn 1964.

Kitűnő, a kéziratok értékének megfelelően rövidebb vagy részletesebb leírásokat ad KER: Medieval Manuscripts in British Libraries. I. London. Oxford 1969.

Magyarországon Bartoniek katalógusa óta két kódexkatalógus jelent meg:

MEZEY, Ladislaus - BOLGÁR, Ágnes: Codices Latini Medii Aevi Bibliothecae Universitatis Budapestinensis. Budapest 1961.

Beschreibendes Verzeichnis ... Vizkeletytől. Ez utóbbi a tartalmi leírások tekintetében Schneider nürnbergi katalógusait, a tipografizálásnál, elrendezésnél Menhardt katalógusát, a külső leírásoknál pedig a bazeli katalógusokat vette mintául.