3. K�lf�ldi egyh�zi szem�lyek levelei Mikl�s Imr�hez

3.1. Gunnar Staalsett[35] Mikl�s Imr�hez, 1989. m�jus 24.

Genf, 1989. m�jus 24.

Lut[h]er�nus Vil�gsz�vets�g

A f�titk�r irod�ja

Mikl�s Imre �rnak

�llami Egyh�z�gyi Hivatal eln�k

Budapest

Kedves Mikl�s �r!

K�sz�n�m �prilis 30-i level�t, amelyben t�j�koztat benn�nket nyugalomba vonul�s�r�l. Rendk�v�li �r�m�nkre szolg�lt, hogy alkalmunk volt janu�r v�g�n n�lunk tett l�togat�sa sor�n kifejezni a Luther�nus Vil�gsz�vets�g h�l�j�t a hivatala �s a sz�vets�g k�z�tti sok�ves egy�ttm�k�d�s�rt.

Meggy�z�d�sem, hogy �n szem�ly szerint jelent�sen hozz�j�rult a pozit�v fejl�d�shez, amelynek tan�i voltunk ebben az id�szakban. Magyarorsz�gi tagegyh�zunkkal egy�tt v�rakoz�ssal tekint�nk a j�v� fejl�d�s fel�, amely k�lcs�n�sen j�t�kony lesz az �llam �s az egyh�z sz�m�ra �s amely er�s�ti majd az egyh�z szerep�t a magyar n�p �s glob�lis k�ldet�se ir�nti szolg�lat�ban.

K�rem fogadja legjobb k�v�ns�gaimat a j�v�re �s rem�nyteljesen „Au revoir” (viszontl�t�sra).

Kiv�l� tisztelettel

Gunnar Staalsett s.k.

f�titk�r

3.2. Paul Poppard[36] levele Mikl�s Imr�hez, 1989. m�jus 30.

Vatik�n, 1989. m�jus 30.

Nemh�v�k Titk�rs�ga

Mikl�s Imre �rnak

�llami Egyh�z�gyi Hivatal eln�k

Budapest – Magyarorsz�g

Eln�k �r!

K�sz�n�m �nnek 1989. �prilis 30-i level�t, a Magyar N�pk�zt�rsas�g �llami Egyh�z�gyi Hivatal�b�l val� t�voz�sa alkalm�b�l.

Mindig meg�rz�m tal�lkoz�saink eml�k�t az elm�lt �vek sor�n �s f�leg azokat, amelyekben r�szem lehetett �nnel a „T�rsadalom �s az erk�lcsi �rt�kek” szimp�zium sor�n Budapesten 1986 okt�ber�ben. Ha ez a tal�lkoz�s p�rbesz�dre marxist�k �s kereszt�nyek k�z�tt l�trej�hetett, ez ugyancsak �nnek volt k�sz�nhet� �s ez�rt h�l�s vagyok �nnek.

Legjobb k�v�ns�gaimmal az �n �s az �nh�z k�zel�ll�k boldogs�g�ra, biztos�thatom Eln�k �r, kiv�l� tiszteletemr�l

Paul Poupard biboros s.k.

3.3. Hans Kolvenbach[37] levele Mikl�s Imr�hez, 1989. j�nius 2.

R�ma, 1989. j�nius 2.

A J�zus T�rsas�g Gener�lis F�n�ke

R�ma, Borgo S.Spirito 5.

�excellenci�ja Mikl�s Imre �rnak

Magyar N�pk�zt�rsas�g

Excellenci�d!

�r�mmel vettem �prilis 30-r�l Budapestr�l kelt kedves level�t, amelyben sz�ves volt t�j�koztatni engem abban az id�pontban, amikor, el�rve a korhat�rt, elhagyja magas hivatal�t a Magyar N�pk�zt�rsas�g Korm�nya szolg�lat�ban.

M�lys�ges k�sz�netemet fejezem ki, �rt�kel�se kedves kifejez�s��rt. Fogadja a magam r�sz�r�l a legnagyobb nagyrabecs�l�s �s elismer�s �rz�seit mindaz�rt, amelyet a J�zus T�rsas�g �rdek�ben Magyarorsz�gon tett. Meg�rt� szolg�lat�t nem felejtj�k el. H�l�val gondolok valamennyi tal�lkoz�sunkra, �nnel �s mindenek felett olyan j�l el�k�sz�tett magyarorsz�gi utaz�somra.

Abban a rem�nyben, hogy az annyira gy�m�lcs�z� egy�ttm�k�d�s folytat�dhat az �j k�r�lm�nyek k�z�tt is, maradok kiv�l� tiszteletem nyilv�n�t�s�val

k�sz h�ve

Hans Kolvenbach S.J. atya s.k.

3.4. Francesco Colasuonno[38] levele Mikl�s Imr�hez, 1989. j�nius 2.

A Vatik�nb�l. 1989. j�nius 6.

�llamtitk�rs�g

Az �llamokkal val� kapcsolatok szekci�ja

Igen tisztelt Dr. Mikl�s!

Rem�ltem, hogy m�lt h�ten tal�lkozom �nnel Budapesten, azonban azt k�z�lt�k velem, hogy eg�szs�gileg nincs j�l �s �n tiszteletben akartam tartani az �n k�v�ns�g�t, hogy n�h�ny napi pihen�st k�v�nt.

Megkaptam sz�ves level�t, amellyel �n k�z�lte velem visszavonul�s�t az �llami Egyh�z�gyi Hivatal eln�ki tiszt�b�l. Sajn�lattal t�lt�tt el ez a k�zl�s. H�rom �v �ta bar�ts�gos munkak�r�lm�nyeket hoztunk l�tre, amely megengedte nek�nk, hogy k�z�s �rdekl�d�sre sz�mot tart� k�rd�seket vitassunk meg �s konkr�t eredm�nyekre jussunk. Nem k�telkedtem abban, hogy ezen a vonalon tov�bb haladva, mind gy�m�lcs�z�bb meg�rt�sekre vonatkoz�lag munk�lkodtunk volna, a meg�jul�s l�gk�r�ben, amely a jelen pillanatban jellemzi Magyarorsz�got.

�r�mmel gondolok �nre �s k�v�nom �nnek, hogy kedves Nej�vel �s eg�sz csal�dj�val, der�s boldogs�gban �lvezheti a – rem�lem sok �v�t – harmadik kor�nak.

Engedje meg, kedves Dr. Mikl�s, hogy kifejezzem kiv�l� tiszteletemet, �s fogadja sz�v�lyes k�sz�nt�semet

k�sz h�ve

Francesco Colasuonno s.k.

apostoli nuncius

3.4. Roger Etchegaray[39] levele Mikl�s Imr�hez, 1989. j�nius 10.

R�ma, 1989. j�nius 10.

Roger Etchegaray b�boros

Mikl�s Imre �rnak

�llami Egyh�z�gyi Hivatal, eln�k

Budapest

Tisztelt Uram!

Igaz�n nagyon megind�tott levele, amely tan�s�tja finoms�g�t �s h�s�g�t. Igaz, mi r�g�ta ismerj�k egym�st, �s nem esett nehez�nkre k�lcs�n�sen tisztelni egym�st. Tudom azt, hogy mit k�pviselt az �n sz�m�ra ez a neh�z �s kitart� bevet�s egy k�l�n�sen k�nyes ter�leten, �s gondolom milyen szakad�st jelent az �n sz�m�ra, hogy k�ldet�s�nek v�get vetett.

Tal�lkoz�saink eleven eml�k�t �rizve, biztos�thatom �nt legsz�v�lyesebb �rz�seimr�l. Isten �rizze meg �nt az � b�k�j�ben!

Roger Etchegaray biboros s.k.

3.5. Glen Garfield Williams[40] levele Mikl�s Imr�hez, 1989. szeptember 4.

Genf, 1989. szeptember 4.

Dr.Glen Garfield Williams lelk�sz

Mikl�s Imre eln�k �r

Budapest

Kedves Mikl�s Eln�k, kedves Bar�tom!

Most kis ideje m�r, hogy megkezdte nyugd�jas �let�t. Akartam �rni �nnek �let�nek annyira fontos pillanat�ban, azonban eddig akad�lyozva voltam, el�sz�r az�rt, mert nem tudtam a c�m�t �s azt�n a Genft�l val� t�voll�tem egy id�szak �ltal k�l�nb�z� utaz�sokon.[41] Azonban gondoltam �nre, �s besz�ltem �nr�l az elm�lt h�napokban, �s akartam �rni �nnek h�rom dologr�l.

El�sz�r, egy meleg szava a k�sz�netnek �s nagyrabecs�l�snek az �nnel val� gy�m�lcs�z� egy�ttm�k�d�s sok �v�nek tapasztalat��rt. K�l�nb�z� felel�ss�geink �s k�l�nb�z� meggy�z�d�seink voltak, azonban megtanultuk, hogyan m�k�dj�nk egy�tt a magyarorsz�gi egyh�zak jav�ra az akkor haz�j�ban uralkod� t�rsadalmi-politikai felt�telek mellett. Nem volt ez k�nny� feladat egyik�nk sz�m�ra sem, azonban �n, szem�ly szerint �szt�nz�nek �s nyeres�get hoz�nak tal�ltam. A folyamatban sokat tanultam, �s nagy m�rt�kben nyertem n�vekv� k�lcs�n�s meg�rt�s�nk �s bizalmunk r�v�n. Mindenkor �gy fogok tekinteni az �nnel val� kapcsolatomra, mint �kumenikus tev�kenys�gem harminc �v�nek legjelent�sebb tapasztalataira. Mindez�rt rendk�v�l h�l�s vagyok �nnek.

M�sodszor, egy sz�v�lyes sz� a szerencsek�v�natra a nagyon magas elismer�s�rt, amelyet a magyar �llam adott �nnek visszavonul�sa pillanat�ban. B�s�gesen igazolt elismer�se volt egy gyakran k�nyes feladatnak, amelyet j�l v�gzett el. Vannak tal�n egyesek, akik nem l�v�n sem felel�ss�g�k, sem tapasztalatuk a magas tiszts�g gondjait illet�en az elm�lt �vtizedek k�r�lm�nyei k�z�tt, megengedhetik maguknak, hogy kritiz�lj�k tev�kenys�g�t. Nekem hasonl� tapasztalatom volt. De azok k�z�l�nk, akiknek kiv�lts�ga volt, hogy dolgozhattak �nnel, j�l tudj�k, hogy a legmagasabb c�lok motiv�lt�k �s �n teljesen feladat�nak szentelte mag�t. Sz�v�lyesen gratul�lok �nnek, hogy ezt elismert�k az �rdemrenddel, amelyet �nnek �tadtak. Sok bar�tja �nnel �r�l.

Harmadszor a j�k�v�ns�gok �szinte szava a j�v�re. A visszavonul�s, �gy tal�ltam, nem a v�ge, hanem ink�bb a kezdete a tev�kenys�g �j form�j�nak, amelyben felszabadulva a hivatalos felel�ss�g k�nyszer�t�l, az ember tetsz�se szerint alkalmazhatja tapasztalat�t s tud�s�t, van, aki azt mondan�: a b�lcsess�get, amelyet az ilyen felel�ss�g gyakorl�s�nak �vei sor�n szerzett. Lehet ez egy kih�v� �s nagyon kiel�g�t� id�szaka az ember �let�nek, amikor a m�lt tapasztalat�nak elvetett magvai kal�szba sz�kkennek. Nagyon �szinte rem�nyem �s im�ds�gom, hogy Isten adjon �nnek �s kedves feles�g�nek sok-sok �vet eg�szs�gben �s boldogs�gban, hogy egy�tt �lvezz�k csendben �s nyugalomban a nyug�llom�ny gazdag id�szak�t.

V�g�l biztos�thatom, hogy feles�gem teljes sz�vvel csatlakozik hozz�m az el�bbi �rz�sek kifejez�s�ben, �s mindketten rem�lj�k �s b�zunk abban, hogy a j�v� alkalmakat tartogathat sz�munkra, hogy ism�t tal�lkozzunk, kedves j� feles�g�vel egy�tt ak�r Genfben, ak�r Budapesten. Mindenkor �r�m lesz ez sz�munkra.

Megism�telt k�sz�netekkel, szerencsek�v�natokkal �s j� k�v�ns�gokkal vagyok �szinte tisztel�je

Glen Garfield Williams s.k.

3.6. Agostino Casaroli[42] levele Mikl�s Imr�hez, 1989. szeptember 11.

A Vatik�nb�l, 1989. szeptember 11.

A B�boros �llamtitk�r

Igen tisztelt Mikl�s Imre �rnak

Budapest

Igen tisztelt �s eml�kezetes Mikl�s �r!

K�zeledik annak a szeptember 15-nek 25. �vfordul�ja, amely l�nyeges v�ltoz�st jelentett a Szentsz�k �s a Korm�ny, az �llam �s az egyh�z k�z�tt Magyarorsz�gon. Egy d�tum, amelyet bizonyosan t�rt�nelminek tekinthet�nk, �s amely kezdet�t jelentette sok m�s l�p�snek, lerakva �j fejl�d�sek alapjait, amelyek jelentkeznek.

Gondolatom nem teheti, ebb�l az alkalomb�l, hogy ne forduljon �n fel�, aki akkor, mint eln�khelyettese a felekezetekkel val� kapcsolatok �llami szervezet�nek, majd eln�ki min�s�g�ben akt�van k�s�rte ezt az eg�sz folyamatot, az el�k�sz�t�s szakasz�ban, a megegyez�sek megk�t�s�ben �s azt�n az ezeket k�vet� l�p�sekben, eg�szen a legut�bbi id�kig.

�n is, mint r�szese a behat� munk�nak, amelyet a k�t f�l v�gzett, k�zvetlen�l tan�s�thatom az odaad�st, [amelyet] �n a meggy�z�d�sek �s az akarat �szintes�g�vel tan�s�tott, hogy a k�z�s er�fesz�t�snek pozit�v eredm�nyeket biztos�tson, lek�zdve a neh�zs�geket �s a j�v�be tekintve egy olyan optimizmussal, amelyet a t�nyek a helyzet realit�s�ban gy�kerez�nek mutattak meg.

�gy hiszem, �n most a m�ltba tekinthet – kezdve 1963. m�jus elej�n, amikor XXIII. J�nos p�pa rendelkez�se arra ind�tott engem, hogy els� �zben l�pjem �t a magyar hat�rt, �nt tal�ltam, amint v�rt re�m – annak el�gt�tel�vel, aki nem munk�lkodott hi�ba. Egy el�gt�tel, amelyet �n is, a magam r�sz�r�l �rzek.

Visszagondolok ebben a pillanatban, t�l sz�mos hivatalos tal�lkoz�sunk hivatalos r�sz�n, az el�z�kenys�gre, amely szinte azonnal sz�v�lyess�g �s, ha �gy fejezhetem ki magam, szinte bar�ts�gg� v�lt, amelyet �n �lland�an ir�ntam tan�s�tott szem�lyi szinten, �s amelyet �n j�l tudja, �n is osztottam.

Most a j�v�be tekintve, amely mind jobbnak �g�rkezik, �r�mmel fejezem ki annak, aki hozz�j�rult annak el�k�sz�t�s�hez.

Kifejezem �szinte j�k�v�ns�gaimat �nnek �s kedves feles�g�nek �s minden csal�dtagj�nak, k�rve sz�mukra a magass�gb�l j�v� �ld�st

A.Casaroli b�boros s.k.

3.7. Agostino Casaroli levele Mikl�s Imr�hez, 1990. febru�r 11.

Esztergom, 1990. febru�r 11.

Tisztelt Mikl�s �r!

E napokban Budapesten l�v�n a Magyarorsz�g �s a Szentsz�k k�z�tti diplom�ciai kapcsolatok rendez�se c�lj�nak alkalm�b�l, nem tehetem, hogy ne gondoljak �nre �s a munka �veire, amelyek megel�zt�k ezt az igaz�n t�rt�nelmi pillanatot.

Az id�k meg�r�se hossz� �s nem k�nny� volt, de minden ehhez val� hozz�j�rul�s meg�rzi �rt�k�t.

Meg kell m�g k�sz�nn�m a j� k�v�ns�gokat �s sz�ves szavakat 75. sz�let�snapomra. �n is visszatekintek az elv�gzett munk�ra �s el�k�sz�l�k arra, hogy m�sokra hagyjam a folytat�st.

Mindig eml�kszem �nre �s �nnel kedves Nej�re, akinek, k�rem sz�veskedj�k �tadni �dv�zletem �s j�k�v�ns�gaimat, amit �r�l�k k�ldeni Neki e k�r�lm�nyek k�z�tt.

Nem j�n-e m�s alkalommal R�m�ba?

Kiv�l� tiszteletemmel

Agostino Casaroli b�boros

3.8. Giovanni Cheli[43] levele Mikl�s Imr�hez, �v n�lk�l

Monsignore Giovanni Cheli, Santa Giusta c. �rseke

A V�ndorl�k �s �ton l�v�k P�pai Tan�cs�nak eln�ke

Palazzo S. Calisto

Kedves Excellenci�s Uram!

Legsz�v�lyesebb j�k�v�ns�gaimat k�ld�m az �j�vre, amely rem�lem gazdag lesz j�ban �n �s csal�dja sz�m�ra.

1989 m�lyrehat� v�ltoz�sokat hozott eg�sz Eur�p�ban, az egyh�z sz�m�ra is. M�jusban P�csre l�togatok egy kongresszusra a cig�nyok pasztor�lis gondoz�s�r�l �s ebb�l az alkalomb�l sz�m�tok arra, hogy viszontl�thatom. Eml�kezem m�g a munk�ra, amelyet egy�tt v�gezt�nk, �s amely arra szolg�lt, hogy a maga idej�n megoldjuk az igen s�lyos probl�m�kat: az egyh�zmegy�k bet�lt�s�t, a Mindszenty-k�rd�st, a papok parlamenti tags�g�t stb. �n mindig megmutatta, hogy meg�rti az egyh�z ig�nyeit, akkor is, amikor nem volt k�nny� ezt megtenni.

Ha van alkalma Olaszorsz�gba j�nni �s R�m�ba, nagyon fogok �r�lni, ha vend�g�l l�thatom h�zamban.

Ism�telt j�k�v�ns�gokkal fogadja �dv�zletemet, k�sz h�ve

Giovanni Cheli s.k.

Jegyzetek

[1] A t�m�r�l ld. �ltal�noss�gban: SZ�NT� KONR�D OFM.: Az egyh�z�gyi hivatal titkai. Bp., 1990.; BALOGH MARGIT: Egyh�z �s egyh�zpolitika a K�d�r-korszakban. In: Eszm�let, 1997. 34. sz. 69-79. p.; MAJSAI TAM�S: Kinek a titka? (Egyh�zak versus Hivatal). In: NYERGES ANDR�S (szerk.): K�z�rdek� iratok, adatok �s az �llampolg�r. Bp., 1997. 89-128. p.; BERTALAN P�TER: Egyh�z �s politika: a K�d�r-rendszer egyh�zpolitik�ja a d�l-dun�nt�li r�gi�ban. Kaposv�r, 2000. K�zlem�ny�nkh�z felhaszn�ltuk (tov�bbi hivatkoz�sok n�lk�l): BALOGH MARGIT – GERGELY JEN�: Egyh�zak az �jkori Magyarorsz�gon, 1790-1992. Kronol�gia. Bp., 1993. (Hist�ria k�nyvt�r. Kronol�gi�k, adatt�rak, 1.) 376-388. p.

[2] A sz�mos dokumentum k�z�l csak egyet eml�t�nk, a korszak v�g�nek �llapot�t t�kr�z� egyik alapos �sszefoglal�s�t: MIKL�S IMRE: Az MSzMP egyh�zpolitik�ja. Az �llam �s az egyh�zak viszonya. Bp., 1987. (MSZMP Politikai F�iskola)

[3] Err�l a parlamenti �l�sr�l ld.: FAZEKAS CSABA: Kult�rb�ke, 1987. „Vita” a K�d�r-korm�ny egyh�zpolitik�j�r�l a parlamentben. In: ArchivNet, 2003. 1. sz. [Online: http://www.archivnet.hu] Az 1987 decemberi parlamenti �l�s l�nyeg�r�l, �s az egyh�zaknak „sz�vets�gi politika” c�m�n a p�rt�llam szolg�lat�ba �ll�s�r�l m�r 1989-ben pontos le�r�s�t adta: WILDMANN J�NOS: B�cs� az �llamegyh�zt�l. In: Hitel, 1989. 16. sz. 44-45. p. A folyamatr�l ld. m�g r�vid �sszefoglal�sk�nt az eml�tettek mellett: GERGELY JEN�: Egyh�zak. In: A Dun�n�l. Magyarok a 20. sz�zadban (1918-2000) Bp., 2001. (Encyclopaedia Humana Hungarica 9.) [Magyar Elektronikus K�nyvt�r: http://mek.oszk.hu/01900/01906/html/index5.html ] Stb.

[4] Ld. pl. a Politikai Bizotts�g 1987. december 1-jei �l�s�t. N�METH J�NOSN� (szerk.): Az MSZMP k�zponti vezet� szervei �l�seinek napirendi jegyz�kei. IV. k�t. 1981–1989. Bp., 2001. (A Magyar Orsz�gos Lev�lt�r seg�dletei. I/4.) (tov�bbiakban: MSZMP-jegyz�kek, 2001.) 180. p.

[5] KULCS�R K�LM�N: K�t vil�g k�z�tt. Rendszerv�lt�s Magyarorsz�gon, 1988-1990. Bp., 1994. (tov�bbiakban: KULCS�R, 1994.) 265-266. p. Kulcs�r K�lm�n egy k�lf�ldi szociol�gusnak adott interj�ban fejtette ki el�sz�r �ll�spontj�t, amelyet r�di��llom�sok (BBC, SZER stb.) is �tvettek. EIBNER, JOHN: The Rule of Law in Hungary. An Interview with Dr. K�lm�n Kulcs�r. In: Religion in Communist Land, 1989. Nr. 2.

[6] V�. 31. sz. jegyz. ill. MSZMP-jegyz�kek, 2001. 212., 215., 218. p.; valamint: LAKOS J�NOS (sajt� al� rend.): A Magyar Szocialista Munk�sp�rt K�zponti Bizotts�g�nak 1989. �vi jegyz�k�nyvei. II. k�t. Bp., 1993. (A Magyar Orsz�gos Lev�lt�r forr�skiadv�nyai. 24.) (tov�bbiakban: MSZMP KB-jegyz�k�nyv, 1993.) 1388-1389. p.

[7] Mit k�v�n a magyar nemzet? (1989. m�rcius 15.) Kiad�s�ra ld. pl.: BOZ�KI ANDR�S (szerk.): Tiszta lappal. A FIDESZ a magyar politik�ban, 1988-1991. Bp., 1992. 135. p.

[8] K�bel Szilvia lev�lt�ri kutat�sai alapj�n. Ez�ton is k�sz�n�m, hogy k�ziratban l�v� adatait haszn�lhattam.

[9] MSZMP-jegyz�kek, 2001. 216., 219. p.

[10] N�pszabads�g, 1989. m�jus 3. 4. p.

[11] N�pszabads�g, 1989. m�jus 3. 1., 4. p. Megjegyezz�k, nyilatkozat�ban ugyanakkor el�g szerencs�tlen�l fogalmazott, amikor az 1989-es v�ltoz�sok nagys�grendj�t 1958-hoz hasonl�totta, „amikor az �llam felhagyott a ny�lt szemben�ll�ssal, �s sz�vets�get keresett az egyh�zakban”.

[12] N�pszabads�g, 1989. m�jus 11. 5. p.

[13] N�pszabads�g, 1989. m�jus 15. 5. p.

[14] Konkr�tan Mikl�s Imre szem�ly�r�l: T�TH GUSZT�V: B�cs� Mikl�s Imr�t�l, az �llami Egyh�z�gyi Hivatal volt eln�k�t�l. In: Hitel, 1989. 20. sz. 35-36. p.; �ltal�ban az �EH-r�l: B�LINT B. ANDR�S: Hittan�ra. In: Magyar Nemzet, 1989. m�jus 20. 5. p.; SARL�S MIH�LY: Az �EH-r�l �s a B�kepapi Mozgalomr�l. In: T�r-K�p, 1989. 36. sz. 30-31. p. (Ld. m�g a 3. sz. jegyz.-ben id�zett Wildmann-tanulm�nyt.) Az �EH tev�kenys�g�t nyilv�nosan illett�k kritik�val m�g korm�nyzati politikusok, egyh�zi szervezetek, szem�lyek is: Magyar H�rlap, 1989. j�nius 9. 5. p. (Raft Mikl�s, a Minisztereln�ki Hivatal �llamtitk�r�nak nyilatkozata.); Magyar Nemzet, 1989. j�lius 8. 7. p. (interj� V�rszegi Asztrik benc�s f�ap�ttal az �EH-r�l �s a vall�s�gyi t�rv�nyr�l); Magyar Nemzet, 1989. j�lius 13. 4. p. (A Magyar Protest�ns K�zm�vel�d�si Egyes�let nyilatkozata az �EH ut�n kialakult helyzetr�l) Stb.

[15] T�th K�roly reform�tus p�sp�k p�ld�ul �gy nyilatkozott, hogy nincs sz�ks�g az elm�lt �vtizedek egyh�zi s�relmeinek felh�nytorgat�s�ra, �s el kell ismerni az �EH szerep�t a szocialista �llam �s az egyh�zak k�z�tti p�rbesz�d, valamint egy�ttm�k�d�s�k kialak�t�s�ban. B�r� Imre r�mai katolikus kanonok hangs�lyozta, hogy a p�pa is elismerte az �EH pozit�v, k�zvet�t� szerep�t, Viczi�n J�nos, a Szabadegyh�zak Tan�cs�nak eln�ke pedig „t�rt�nelmi k�ldet�st” tulajdon�tott a Mikl�s Imre vezette hivatalnak. Magyar Nemzet, 1989. j�lius 5. 3. p.

[16] Ld. err�l a k�z�lt dokumentumon k�v�l: N�pszabads�g, 1989. �prilis 20. 4. p.

[17] Tov�bb a nyitott utakon. In: Vigilia, 1980. 10. sz. 651-659. p.; K�z�s kereszty�n felel�ss�gv�llal�s a hazaszeretet �pol�s��rt �s a t�rsadalmi fejl�d�s el�mozd�t�s��rt. In: Lelkip�sztor, 1984. 5. sz. 267-271. p.; A p�rbesz�d tanul�sa k�zben. In: Vil�goss�g, 1986. 4. sz. 213-222. p.; A dial�gust folytatni kell. In: N�pszabads�g, 1986. 302. sz. 15. p. stb.

[18] Ld. pl.: El��t�letekt�l mentes p�rbesz�det. In: Magyar H�rlap, 1988. augusztus 20. mell�klet 7. p. Itt p�ld�ul „Eur�pa lelki �jj�sz�let�se” kapcs�n arr�l �rt, hogy elfogadja a „szocializmus humanista alapt�teleit”, tov�bb� vall�selleness�ge miatt m�g a marxizmust �s a szocializmust sem szabad el�t�lni, s az �llam illetve az egyh�z r�sz�r�l egyar�nt v�llalni kell a marxista-kereszt�ny dial�gus k�vetelm�nyeit, k�vetkezm�nyeit. Ld. m�g: Megtisztul�s �s felemelked�s. In: Magyar Nemzet, 1988. december 9. 4. p. stb.

[19] CSERH�TI J�ZSEF: Lelki �jrakezd�s �s nemzeti egys�g. In: Magyar Nemzet, 1989. j�lius 11. 6. p.

[20] Megjelent a Koinonia c. foly�irat 1994. �vfolyam�ban. �jrak�z�lte: „Gyal�zatos volt, ami vel�nk t�rt�nt”. In: N�pszabads�g, 2001. szeptember 3. [Online: http://www.nol.hu]

[21] Ld. pl. Magyar Nemzet, 1988. j�lius 18. 5. p.; k�s�bbiekben: �j F�rum, 1989. 17. sz. 3-4. p.; Magyarorsz�g, 1990. janu�r 12. 21. p. stb.

[22] Minderr�l ld. m�g: KULCS�R, 1994. 266-269., 302-303. p.

[23] A tan�cskoz�st m�g augusztus 14-�n k�sz�tett�k el�. MSZMP-jegyz�kek, 2001. 326. p.

[24] Magyar H�rlap, 1989. j�nius 29. 7. p.; Vil�g, 1989. j�nius 29. 34. p. Sarkadi �ll�spontj�t r�szletesen, tanulm�ny form�j�ban is �sszefoglalta 1989-ben: SARKADI NAGY BARNA: Demokratikus jog�llam �s egyh�zpolitika. In: T�rsadalmi Szemle, 1989. 6. sz. 22-31. p.

[25] Az ir�nyelvek j�nius 14-i elfogad�sa ut�n az MSZMP K�zponti Bizotts�ga j�lius 28-�n, alapos t�rgyal�s ut�n alak�totta ki �ll�spontj�t. Az ebb�l fakad� feladatokat k�vetkezetesen igyekeztek a p�rt politik�j�ban is �rv�nyes�teni. MSZMP KB-jegyz�k�nyv, 1993. 1334-1345., 1404-1407. p.; N�pszabads�g, 1989. augusztus 5.; az Eln�ks�g szeptember 28-i �ll�sfoglal�s�r�l: MSZMP-jegyz�kek, 2001. 329. p.

[26] Kulcs�r K�lm�n megfogalmaz�sa szerint Sarkadi „a k�s�bbi t�rv�ny megalkot�s�ban nagyon kellemes �s okos partnernek bizonyult”. KULCS�R, 1994. 266. p.

[27] A k�z�lt dokumentumok Mikl�s Imr�t�l ker�ltek Szigeti Jen�h�z, aki azokat k�zl�sre szerkeszt�s�g�nknek eljuttatta. (Felaj�nl�s�t ez�ton is k�sz�nj�k!) Mikl�s Imre levelei (vagyis az 1.1-1.4. sz. dokumentumok) egykor� m�solatok, a magyar szem�lyek �ltal Mikl�shoz �rt levelek (1.5. illetve 2.1-2.4 sz. dokumentumok) s.k. al��r�ssal ell�tott eredetiek. A k�lf�ldi szem�lyek �ltal Mikl�snak �rt levelek (3.1.-3.8. sz.) az idegen nyelv� eredeti egykor� nyersford�t�sai. A k�z�r�ssal jelzett al��r�sokat kurziv�ltuk, a t�bbi sz�veg g�pirat.

[28] Megjegyz�s: A lev�l kelt�nek napj�n Mikl�s Imre egy�bk�nt Genfbe utazott az Egyh�zak Vil�gtan�csa, a Reform�tus illetve a Luther�nus Vil�gsz�vets�g megh�v�s�ra T�th K�roly reform�tus p�sp�k, Nagy Gyula evang�likus p�sp�k �s Viczi�n J�nos, a Szabadegyh�zak Tan�csa eln�k�nek t�rsas�g�ban. N�pszabads�g, 1989. janu�r 31. 5. p. V�. 40. sz. jegyz., 2.3. sz. dokumentum.

[29] Az orsz�ggy�l�s 1988. okt�ber 7-i �l�s�n 360 k�pvisel�b�l 317 a v�zl�pcs� �p�t�se mellett, 19 pedig ellene szavazott. Az egyh�zak �ltal az akkori orsz�ggy�l�sbe int�zm�nyesen deleg�lt 8 k�vet k�z�l csak egy ellenezte a projektet.

[30] B�r� Imr�t 1989. november 20-�n mentette fel Paskai L�szl� esztergomi �rsek a f�titk�ri tiszts�gb�l.

[31] 1989. janu�r 18-�n ny�lt meg a reform�tus egyh�z IX. zsinata Budapesten. (Eredetileg 12 �vre kapott mand�tumot, de 1991 febru�rj�ban feloszlatta �nmag�t, �j v�laszt�jogi stat�tumokat is alkotott.) Lelk�szi eln�kk� Kocsis Elem�r tisz�nt�li p�sp�k�t v�lasztott�k, T�th K�roly dunamell�ki p�sp�k az aleln�ki posztot kapta.

[32] Az MSZMP Politikai Bizotts�ga 1983. febru�r 15-�n t�rgyalta az „Egyh�zpolitika n�h�ny fontosabb k�rd�se” c. dokumentumot, mely az Agit�ci�s �s Propaganda Bizotts�g janu�r 10-i el�terjeszt�se alapj�n a Politikai Bizotts�g 1973. decemberi hat�rozat�nak meg�j�t�s�t, aktualiz�l�s�t tartalmazta. MSZMP-jegyz�kek, 2001. 76., 342. p. A Mikl�s �ltal eml�tett T�rsadalompolitikai Bizotts�g (1988 decembere �ta �gy nevezt�k az Agit�ci�s �s Propaganda Bizotts�got) az �EH-eln�k el�terjeszt�se alapj�n 1989. m�rcius 1-j�n val�ban megt�rgyalta az egyh�zpolitikai meg�j�t�s�t, valamint az �j egyh�zpolitikai t�rv�ny ir�nyelveit. MSZMP-jegyz�kek, 2001. 369. p.

[33] V�. a bevezet�sben, 3. sz. jegyz.-hez �rottakat.

[34] Az �EH eln�khelyettesei Sarkadi Nagy Barna �s Bug�r P�ter, f�oszt�lyvezet�i Bai L�szl�, Bak� Istv�n, Pozsonyi L�szl� �s V�lgyesi M�ty�s voltak, ut�bbiak k�z�l nem tudjuk, kik vettek r�szt az �nneps�gen.

[35] Staalsett, Gunnar norv�g evang�likus lelk�sz, osl�i p�sp�k, sok�ig a Nobel-b�ked�j Bizotts�g tagja. 1986-1991 k�z�tt a genfi sz�khely� Luther�nus Vil�gsz�vets�g f�titk�ra, k�s�bb a Nemzetk�zi Vall�sszabads�g T�rsas�g vezet�je.

[36] Poppard, Paul (1930-) francia pap, m�r fiatal kor�ban a p�pai diplom�cia szolg�lat�ba �llt. 1979-ben p�rizsi seg�d-p�sp�k, majd �rsek, 1985-t�l b�boros. Sz�mos p�pai int�zet, titk�rs�g, t�rsas�g meghat�roz� szem�lyis�ge, t�bb – magyarul is megjelent – teol�giai m� szerz�je. 2001-ben a P�zm�ny P�ter Katolikus Egyetem d�szdoktora lett. Legfontosabb posztja tal�n a K�ria P�pai Tan�cs�nak eln�ke, a Szentsz�k „kultur�lis minisztere”, k�s�bb a p�pas�g m�ltj�nak tiszt�z�s�ban is szerepet v�llalt.

[37] Kolvenbach, Peter-Hans (1928-). Holland jezsuita, a K�zel-Keleti Provincia el�lj�r�ja, majd a P�pai Keleti Int�zet rektora. 1983-t�l a jezsuita rend f�n�ke. 1995-ben �jabb �ltal�nos rendgy�l�st tartott. El�sz�r 1985 j�nius�ban, majd ezt k�vet�en rendszeresen megl�togatta a magyarorsz�gi jezsuit�kat.

[38] Colasuonno, Francesco (1925-2003) d�l-olasz sz�rmaz�s� f�pap, 1947-es felszentel�se ut�n a Szentsz�k egyik legismertebb diplomat�ja. 1998-t�l b�boros. A „keleti politika” meghat�roz� szem�lyis�ge, 1986-t�l apostoli nunciusk�nt rendszeresen t�rgyalt a magyar �llam k�pvisel�ivel, 1989-1990-ben a diplom�ciai kapcsolatok helyre�ll�t�s�ban v�llalt szerepet. 1989. j�nius 5-�n �rt v�get egyik, egy hetes magyarorsz�gi l�togat�sa.

[39] Etchegaray, Roger (1922-) francia f�pap, 1947-ben szentelt�k fel, 1966-ban a francia p�sp�ki konferencia f�titk�ra. T�bb magas rang� francia egyh�zi tiszts�g bet�lt�se ut�n a Szentsz�k ir�ny�t�s�nak meghat�roz� alakja, II. J�nos P�l p�pa idej�n az �llamokkal val� kapcsolatok felel�se 1979-t�l. 1984-t�l az Igazs�g �s a B�ke P�pai Tan�cs�nak eln�ke, 1994-t�l a 2000. jubileumi �v �nneps�geit koordin�l� vatik�ni test�let eln�ke.

[40] Williams, Glen Garfield (1923–1994) walesi baptista lelk�sz, evang�likus teol�gus. 1959-1968 k�z�tt az Egyh�zak Vil�gtan�cs�nak titk�ra, 1961-t�l az Eur�pai Egyh�zak Konferenci�j�nak titk�ra, majd f�titk�ra. 1975-ben a magyarorsz�gi evang�likus teol�giai akad�mia d�szdoktora.

[41] Sic!

[42] Casaroli, Agostino (1914-1998) olasz f�pap, diplomata, az � nev�hez f�z�dik a VI. P�l p�pa idej�n kialakult �s II. J�nos P�l p�pa idej�ben folytatott vatik�ni „keleti politika” elm�ly�t�se, ennek egyik legl�tv�nyosabb jele a Magyar N�pk�zt�rsas�ggal 1964-ben k�t�tt meg�llapod�s volt. �rsekk�nt, a rendk�v�li egyh�zi �gyek titk�rs�g�nak vezet�jek�nt (a Vatik�n „k�l�gyminiszterek�nt”) 1963-t�l t�bbsz�r t�rgyalt Budapesten. B�boros �llamtitk�r, 1979-1991 k�z�tt a Vatik�n �llamtitk�rs�g�nak vezet�jek�nt a p�pas�g „korm�nyf�je” volt. 1990. febru�r 9-�n Budapesten N�meth Mikl�s minisztereln�kkel � �rta al� a teljes k�r� diplom�ciai kapcsolatok helyre�ll�t�s�r�l sz�l� meg�llapod�st. Ld. minderr�l tanuls�gos visszaeml�kez�seit: CASAROLI, AGOSTINO: A t�relem v�rtan�s�ga. A Szentsz�k �s a kommunista �llamok (1963-1989). Bp., 2001. 160-171. p. Jellemz�s�hez tanuls�gos: KULCS�R, 1994. 269. p. 13. sz. jegyz.

[43] Cheli, Giovanni (1918-) b�boros, 1978-1986 k�z�tt a Szentsz�k �lland� megfigyel�je az ENSZ-ben, majd 1998-ig a „V�ndorl�k �s �ton L�v�k” P�pai Tan�cs�nak eln�ke. A Szentsz�k egyik legismertebb diplomat�ja, „utaz� nagyk�vete”, k�l�nleges �gyekkel megb�zott apostoli nunciusa volt. Ilyen min�s�gben t�rgyalt 1971-ben a budapesti amerikai nagyk�vets�gen tart�zkod� Mindszentyvel, a Magyar N�pk�zt�rsas�g �s a Vatik�n sz�m�ra egyar�nt j� megold�s kialak�t�s�ban komoly szerepet v�llalt, Mindszenty egyik k�s�r�je volt a k�vets�g elhagy�sakor. Ld. minderr�l: SZATUCSEK ZOLT�N: Makacs �reg�r vagy nemzetment� v�tesz? Harminc �ve, 1971. szeptember 28-�n engedt�k ki az orsz�gb�l Mindszentyt. In: ArchivNet, 2001. 1. sz. [Online: http://www.archivnet.hu]