Szak�ly Ferenc

(Zalaegerszeg, 1942. okt�ber 28. – Budapest, 1999. j�lius 6.)

Zalaegerszegen sz�letett, de Szeksz�rdon nevelkedett, �s iskol�it is ott j�rta ki. �retts�gi ut�n ker�lt a f�v�rosba. 1962-64-ben magyar-t�rt�nelem, 1964-67-ben t�rt�nelem-lev�lt�r szakos hallgat� a budapesti egyetemen, ahol 1967-ben t�rt�nelem szakos tan�ri �s lev�lt�rosi, 1972-ben b�lcs�szdoktori oklevelet szerzett. 1961-62-ben Budapesten a Pest �s N�gr�d Megyei Lev�lt�rban lev�lt�ros. 1967-77-ben a Magyar Nemzeti M�zeum �jkori oszt�ly�n szerz�d�ses tudom�nyos seg�dmunkat�rs, majd seg�dmuzeol�gus, muzeol�gus, v�g�l oszt�lyvezet�-helyettes. 1977-t�l az MTA T�rt�nettudom�nyi Int�zet�nek munkat�rsa, 1979-t�l f�munkat�rsa, 1986-t�l oszt�lyvezet�je.

F� kutat�si ter�lete a magyarorsz�gi t�r�k h�dolts�g korszaka. Gazdag lev�lt�ri anyagra �p�l� munk�iban �j megvil�g�t�sba helyezte a h�dolts�g kori magyar gazdas�g-, t�rsadalom- �s politikat�rt�net sz�mos k�rd�s�t. Kiemelked�t alkotott a t�r�k-magyar kett�s uralom, a h�dolts�gi mez�v�rosok �s reform�ci� t�mak�rben. Emellett foglalkozott Hunyadi M�ty�s kor�val, a t�r�k-magyar h�bor�k problematik�j�val, valamint helyt�rt�neti k�rd�sekkel is. K�l�n k�tetben foglalkozott a moh�csi csat�val �s el�zm�nyeivel, illetve a h�rhedt velencei kalandor, Lodovico Gritti �letp�ly�j�val. Fiatal fejjel �rt Moh�cs k�nyv�ben meggy�z�en bizony�totta be, hogy a Magyar Kir�lys�g katonailag nem vehette fel a versenyt a n�la sokszorosan er�sebb Oszm�n Birodalom hadig�pezet�vel.

Legf�k�ppen m�gis a t�r�k h�dolts�g kora bilincselte le: arra keresett v�laszt, mik�ppen, milyen er�knek k�sz�nhet�en volt k�pes a magyars�g t�l�lni azt a m�sf�l �vsz�zadot, amikor nem volt saj�t orsz�ga, r�szben egy idegen kult�r�j� birodalom kereteiben �lt, �s k�zben folyamatosan v�rzett �s pusztult. A t�l�l�s technik�i foglalkoztatt�k, a mindennapok h�sei, mez�v�rosi polg�rok, parasztok, lelk�szek �s keresked�k, akik ennyire elviselhetetlen k�r�lm�nyek k�z�tt is megpr�b�ltak valahogy boldogulni, �s k�zben emberek maradtak. Figyelemre m�lt� m�don dolgozta ki az �n. menek�lt v�rmegy�kre vonatkoz� ismereteket. Mindig hangs�lyozta a reform�ci� k�l�n�sen nagy szerep�t a magyar nyelv �s kult�ra fennmarad�s�ban. Az �rdekl�d� nagyk�z�ns�g 1990-ben a Vir�gkor �s hanyatl�s szerz�jek�nt ismerhette meg. Ebben, a Magyarok Eur�p�ban c�m� �sszefoglal�s m�sodik k�tet�ben ny�jtotta mesteri �sszegz�s�t mindannak, amit a 15–17. sz�zad magyar �s eur�pai t�rt�net�b�l a mai olvas� sz�m�ra a legfontosabbnak v�lt.

Igen nagysz�m� tanulm�nya k�z�l t�bb korai a Dun�nt�llal foglalkozott. �gy k�zz�tette Szigetv�r 1551-es connumeratioj�t, ezt a n�pesed�st�rt�neti szempontb�l fontos forr�st. Hosszabb tanulm�nyban mutatta be Tolna megye 40 esztendej�t 1526 �s 1566 k�z�tt. Horv�th M�rk szigeti v�rkapit�ny N�dasdy Tam�s n�dorhoz �s annak szervitoraihoz 1556-1561 k�z�tt int�zett leveleib�l t�bb tucatot kivonatolt. A D�l-Dun�nt�l kereskedelmi �tvonalair�l sz�lva egyebek mellett K�lm�ncsa meghat�roz� region�lis szerep�re h�vta fel a figyelmet. Ali kopp�nyi b�g sarca kapcs�n v�ratlan kereskedelmi �sszef�gg�seket is felt�rt. K�s�bb nem egy v�rosmonogr�fi�ba � k�sz�tette el a t�r�k kori fejezete(ke)t (Szeged, Mak�, Tolna, Gy�ngy�s, P�pa, illetve a m�g nyomd�ban l�v� Halas). Ilyenkor a tahr�r-defterek anyag�t is elolvastatta, hogy min�l teljesebb k�pet adhasson az �rintett telep�l�s sors�r�l.

Nemzeti elk�telezetts�g� t�rt�n�sz volt: a t�rt�nelemb�l azt a tanuls�got vonta le, hogy soha nem volt �s ma sincs egyetlen igaz �t; hogy nem sz�ks�gk�ppen mindenki ellens�g, aki nem azon az �ton j�r, mint a mi�nk; hogy a m�lt panoptikuma nem oszthat� j�kra �s �rul�kra; hogy minden t�borban voltak h�s�k �s hitv�nyak, s�t egyazon l�lekben is megf�rt egym�ssal a j� �s a rossz. Ak�rcsak szellemi el�dje, Szekf� Gyula �s atyai bar�tja, Kos�ry Domokos, � is azon f�radozott eg�sz �let�ben, hogy helyrebillentse t�rt�nelemszeml�let�nket, amelyet t�l egyoldal�nak v�lt. Munk�iban mindig arra pr�b�lt figyelmeztetni, hogy a m�ltunk soksz�n�, �s t�bbf�le �rt�k van benne.

1986-91-ben a Magyar T�rt�nelmi T�rsulat f�titk�ra, 1991-t�l �gyvezet� aleln�ke. 1991-t�l a T�rt�nelmi Szemle f�szerkeszt�je. A t�rt�nelem-tudom�nyok kandid�tusa (1976), doktora (1992). Az MTA levelez� tagja 1995. december 18-t�l. Akad�miai sz�kfoglal�j�t T�r�k-kori t�rt�nelm�nk kritikus k�rd�sei c�mmel tartotta 1997. febru�r 7-�n. Bar�tai tisztelet�re eml�k�rmet alap�tottak.

F� m�vei:

Parasztv�rmegy�k a XVII. �s XVIII. sz�zadban. Bp., 1969.; A moh�csi csata. Bp., 1975.; Magyar ad�ztat�s a t�r�k h�dolts�gban. Bp., 1981.; Hung�ria deliberata. Budav�r visszav�tele �s Magyarorsz�g felszabad�t�sa a t�r�k uralom al�l, 1683-1718. Bp., 1986.; Veszt�hely az �t por�ban. Gritti Magyarorsz�gon 1529-1534. Bp., 1986.; Magyarok Eur�p�ban. Vir�gkor �s hanyatl�s 1440-1711. Bp., 1990.; Mak� a t�r�k h�dolts�g idej�n. Mak�, 1993.; Gazdas�gi �s t�rsadalmi v�ltoz�sok a t�r�k h�d�t�s �rny�k�ban. Bp., 1994.; Lodovico Gritti in Hungary, 1529-1534. Bp., 1995.; Mez�v�ros �s reform�ci�. Tanulm�nyok a korai magyar polg�rosod�s k�rd�s�hez. Bp., 1995.; Vir�gkor �s pusztul�s. A kezdetekt�l 1606-ig. Magyarorsz�g t�rt�nete t�rk�pekben elbesz�lve I. Engel P�llal. Bp., 1995.; Magyar int�zm�nyek a t�r�k h�dolts�gban. Bp., 1997.; Polg�rdi t�rt�nete. Erd�s Ferenccel, F�l�p Gyul�val. Sz�kesfeh�rv�r-Polg�rdi, 1997.; Ami Tolna v�rmegye k�z�pkori okleveleib�l megmaradt, 1314-1525. Szeksz�rd, 1998.

R�la sz�l� irodalom:

Glatz Ferenc - Engel P�l: Szak�ly Ferenc s�rj�n�l. Hist�ria, 1999.; Gecs�nyi Lajos: Szak�ly Ferenc. Sz�zadok, 1999.; P�lffy G�za: Szak�ly Ferenc. Hadt�rt�nelmi K�zlem�nyek, 1999.; D�vid G�za: Szak�ly Ferenc. Magyar Tudom�ny, 2000.; Tanulm�nyok Szak�ly Ferenc eml�k�re. Szerk.: Fodor P�l – P�lffy G�za – T�th Istv�n Gy�rgy. Bp., 2002.

 http://www.mult-kor.hu/20090530_szakaly_ferenc