A francia forradalom ut�ni �vtizedekben a f�ldr�sz politikai t�rk�pe j�csk�n megv�ltozott, de a francia fegyverekkel szellemi hat�sok is eljutottak Eur�p�ban a sz�lesebb r�tegekhez, m�g pedig term�szetesen a felvil�gosod�s, a materialista kritika eszm�i, a halad�s gondolat�nak szembe�ll�t�sa a vall�si tekint�lyekkel.

Haz�nkat is ellept�k a materialista szellem� megnyilatkoz�sok, miut�n m�r II. J�zsef uralkod�sa alatt is sokan megismerkedtek vel�k. Gr�f Batthy�nyi Alajos (1750-1818), aki m�r jezsuita pap is volt 1767-1769-ig, de azt�n katonai uniformissal cser�lte fel a reverend�t, felvetette f�rendi t�rsai k�z�tt, hogy a klastromokat �t kellene alak�tan nyilv�nos h�zakk�, mert ebben az esetben legal�bb eg�szs�gi szempontb�l lenne valami hasznuk. (Domanovszky: Magyar M�vel�d�st�rt�net, IV. 436.)

Nap�leont a rendi vil�g �llamai legy�zt�k. 1815 szeptember�ben az orosz c�r, az osztr�k cs�sz�r �s a porosz kir�ly megk�t�tt�k a Szent Sz�vets�get. Ebben kem�nyen fogadkoztak, hogy a j�v�ben igazi kereszty�n uralkod�k m�dj�ra fogj�k �vni n�peik b�k�j�t �s boldogul�s�t. A nagy fogadkoz�sok ellen�re a Szent Sz�vets�g mint az eml�tett �llamokat �tfog� titkos rend�ri szervezet val�sult meg. Metternich osztr�k kancell�r igyekezett a francia forradalom eszm�inek az �rmagj�t is kiirtani, a polg�ri szabads�gt�rekv�seket �s a nemzeti f�ggetlens�gi mozgalmakat.

A francia forradalom kisikl�sai �s a nap�leoni h�bor�k sor�n alaposan megviselt eur�pai k�zgondolkod�s egyszerre nagyot v�ltozott �s nyugalomig�nyesnek mutatkozott. Bek�vetkezett, mint nem t�l hossz� pihen� a romantika id�szaka. A romantika nem az �rtelmet tartotta t�bb� az ember leg�rt�kesebb k�pess�g�nek, hanem �jra az �rzelmeket �s a k�pzeletet. A halad�sba vetett hit helyett a m�ltb�l �r�k�lt int�zm�nyek m�lys�ges b�lcsess�g�t fedezte fel. Igen nagy hat�st gyakorolt F. R.-Chateaubriand (1768 -1848) „Le genie du Christianisme" c�m� 1802-ben megjelent m�ve. A franci�kn�l Lamartine, az angolokn�l Walter Scott voltak a romantika legismertebb k�pvisel�i. Chateaubriand eml�tett m�v�nek egy r�sze, az „Atala" Pozsonyban is megjelent 1803-ban magyar nyelven.

A r�mai egyh�z, �l�n a p�p�val elismer�sre m�lt� b�tors�ggal �llt helyt Nap�leonnak azzal a t�rekv�s�vel szemben, hogy a p�pas�got is politik�ja engedelmes eszk�z�v� tegye. K�l�nleges magyar esem�ny is kapcsol�dik ide. Amikor Nap�leon VII. Piust 1812-ben fogs�gba hurcolta, egy reform�tus lelk�sz, De�ki Gedeon jelentetett meg „Tisztelet olt�ra" c�men egy k�nyvet a p�pa magasztal�s�ra. Amikor �t egyh�z�nak egyik tagja emiatt megr�tta, egy protest�ns vil�gi patr�nus, P�li Nagy Andr�s sietett v�delm�re „A Tisztelet olt�r�nak apol�gi�ja" c�m�, 1815-ben kiadott �r�s�val.

S�t besz�molhatunk egy olyan kev�ss� ismert t�nyr�l is, ami sokat megvil�g�t a romantika hangulat�r�l. Gr�f Sz�chenyi Istv�n atyja, Ferenc, Nemzeti K�nyvt�runk alap�t�ja, egy kor�bbi szabadk�m�ves, B�csben r�mai katolikus vall�si meg�jhod�snak lett a vez�ralakja. �r� is Klemens Hofbauer hatott, aki, egyszer� katolikus pap, B�csben �ltala megt�r�tett konvertit�kb�l rendk�v�l magas szellemis�g� k�rt gy�jt�tt �ssze. K�z�j�k tartozott nej�vel egy�tt Friedrich Schlegel vagy a szint�n konvertita Z. Werner, a b�csi kongresszus h�res egyh�zi sz�noka. Ennek a k�rnek volt gr�f Sz�ch�nyi Ferenc az egyik leg�ldozatk�szebb �s legtekint�lyesebb tagja annyira, hogy a b�csi rend�rs�g az eg�sz t�rsas�got mint Sz�ch�nyi-klubot emlegette. A gr�f �ldozatk�szen t�mogatta a magyarorsz�gi katolikusokat is. K�ldi bibliaford�t�s�nak m�g fellelhet� 400 p�ld�ny�t �sszev�s�roltatta �s sz�tosztatta. Foglalkozott egy �j bibliaford�t�s gondolat�val is, de az nem val�sult meg, ellenben sok, a vall�soss�got �p�t� katolikus k�nyvet ford�ttatott magyarra �s osztatta sz�t Jord�nszky Elek kanonok �s bar�ti kapcsolatban �ll� magyarorsz�gi p�sp�k�k �tj�n. (Gillemot Katalin: Gr�f Sz�ch�nyi Ferenc �s b�csi k�re. Bp., 1933. 53, 55.)

Az eml�tett b�csi k�r Sz�ch�nyi b�csi palot�j�ban szerd�n �s p�nteken tartotta �sszej�vetel�t, a magyarorsz�gi posta �rkez�s�nek id�pontj�ban, hogy azonnal �rtes�ljenek a kor�bbi megtett l�p�sek hat�s�r�l �s megbesz�lj�k a tov�bbi teend�ket. Hermann Egyed egyh�zt�rt�net�b�l azt is megtudjuk, hogy ez a b�csi k�r a reform�ci� 300 �ves jubileum�n nem pol�mikus�n foglalt �ll�st, mint B�csben �s m�shol annyi katolikus tette, hanem ima- �s engesztel�napot tartott. (Hermann Egyed: A katolikus egyh�z t�rt�nete Magyarorsz�gon 1914-ig. Kiadta Adri�nyi G�bor. M�nchen 1973. 418.)

A reform�ci� h�romsz�zados jubileuma alkalm�b�l n�met katolikus k�r�kben d�vatos jelsz�v� lett, hogy a protest�nsok ezt a jubileumot akkor �ln�k meg a legm�lt�bban, ha visszat�rn�nek a katolikus egyh�zba. A vall�si �jraegyes�l�snek, a reuni�nak a gondolat�t a n�met nyelv� irodalomban, csakhamar a magyarban is k�nyvek �s �js�gcikkek garmad�ja propag�lta. Ezek ismertet�s�re helyhi�ny miatt nem tudunk kit�rni, de legal�bb arr�l a k�t k�nyvr�l meg kell eml�kezn�nk, amelyeket nemcsak a n�met�l tud�k olvastak haz�nkban, de magyarra is leford�tott�k, kiadt�k �s terjesztett�k azokat.

Az els�nek szerz�je August Hille, egy 1810 h�sv�tj�n papp� szentelt ambici�zus, fiatal, sz�szorsz�gi k�pl�n, akinek �ltalunk t�rgyaland� m�ve el�tt m�r h�rom m�s hitbuzgalmi munk�ja jelent meg nyomtat�sban. Hille m�v�nek csak a magyar ford�t�sban kapott c�m�t jelezz�k: „Fennmaradjon-e m�g tov�bb is a k�zfal, amely a katolikusokt�l a protest�nsokat elv�lasztja?" A n�met kiad�sok, mert t�bb ilyen volt, a sz�sz kir�ly apostoli vik�rius�nak �s gy�ntat�atyj�nak t�mogat�s�val, a magyar kiad�sok pedig Jord�nszky Elek esztergomi kanonoknak, tov�bb� az esztergomi pr�m�s vik�rius�nak t�mogat�s�val jelentek meg. A k�nyv a reform�ci� 300 �ves �vfordul�j�n rendezett impoz�ns n�metorsz�gi �nneps�gek b�r�lat�b�l indult ki, �s m�r els� mondat�ban kifejezte f� gondolat�t: „Ez a jeles �nnepl�s sokkal ink�bb a katolikus anyaszentegyh�z ir�nt val� gy�l�ls�gnek, mint a Krisztus Evangyelium�nak fenntart�s�ra c�lozik." Hille el�bb somm�san el�adja �rvel�s�nek f� pontjait, hogy azt�n csaknem 400 oldalon �t r�szletesen is kifejtse azokat. Sz�munkra el�g, ha ezt a n�h�ny pontot megismerj�k:

1. A reform�ci� nem m�lt� t�rgy arra, hogy jubileum�t �nneps�ggel meg�lj�k, mert c�lj�t eg�szen elt�vesztette, Krisztus tan�t�s�t a protest�nsokn�l megrontotta, mik�zben ezt a tan�t�st a katolikus egyh�z ann�l f�nyesebben fenntartotta.

2. Az �jraegyes�l�s sz�ks�ges, mert nemcsak Krisztus vil�gos parancsa k�v�nja, hanem a polg�ri t�rsas�g k�zjava �s boldogs�ga is.

3. Az egyes�l�s lehets�ges, mert a katolikus egyh�z hajland� arra, hogy a feny�t�khez tartoz� t�rgyakban engedjen, de a dogm�kban nem engedhet. Ezekben a protest�nsoknak kell engedni�k, �s k�zel�teni�k. Tenni�k kell ezt ann�l is ink�bb, mert „a protest�ns liturgia sov�ny, asszu, �zetlen �s sikertelen".

4. Az egyes�l�sre serkent� okok k�z�l Hille legmer�szebb �ll�t�sa az, hogy a katolikusokn�l „�ll�tattak fel a legidvess�gesebb �s legsz�mosabb int�zetek"

Hacsak a kolostorokat nem sz�m�tjuk, az igazs�g az, hogy a XVIII. sz�zadban is ink�bb a protest�nsok gyarap�tott�k iskol�ikkal, k�nyvkiad�sukkal, tudom�nyos �let�kkel a k�z�s kult�r�t, Hille persze nem tudhatta, hogy P�p�n �jra fel�ll�tott�k a m�r a XVI. sz�zadban m�k�d�, az ellenreform�ci� miatt el�ld�z�tt f�iskol�t. Haz�nkban olyan protest�ns tud�sok szereztek f�nyes nevet a tudom�nyban, mint a p�pai f�iskola helyre�ll�t�ja, M�ndi M�rton Istv�n, azut�n T�th Ferenc, Budai �zsai�s, K�teles S�muel, Kiss J�nos stb. Gr�f Teleki L�szl� a Bibli�t Utrechtben 8000 p�ld�nyban kinyomatta a reform�tusoknak, az evang�likusok pedig a Torkos f�le Bibli�t nyomatt�k ki �jra. Mindk�t protest�ns egyh�zban a h�vek �j iskolai alap�tv�nyokkal, vagy a r�giek gyarap�t�s�val �nnepelt�k meg a reform�ci� jubileum�t.

Hille k�nyv�nek magyarra ford�t�s�val, majd Hohenegger L�rinc kroisbachi pl�b�nos egy hasonl� szellem� k�nyv�nek n�met�l �s magyarul val� megjelentet�s�vel („Beleuchtung etc." Esztergom 1825) nagyon elszaporodtak azok a kisebb �s nagyobb hazai katolikus megnyilatkoz�sok, amelyek Hille �s Hohenegger l�t�sm�dj�t propag�lt�k. Ezeknek a kiadv�nyoknak a list�j�t felsorolja Zoltv�nyi L. Ir�n pannonhalmi benc�s tan�r „Guzmics Izidor �letrajza" c�m� m�v�ben, Budapest 1884. 99-109. lap.

Hohenegger L�rinc eml�tett munk�j�ban arra a vesz�lyre is figyelmeztette a magyar protest�nsokat, hogy modern teol�gi�juk miatt m�r elt�rtek mind az �gostai Hitvall�st�l, mind a II. Helv�t Hitvall�st�l, teh�t meg lehetne vonni t�l�k az ezeknek a hitvall�soknak orsz�gos t�rv�nyekben biztos�tott k�zjogi v�delmet. (Id�zett m� 253. lap.)

A most v�zolt helyzetben sz�ks�gess� v�lt, hogy a magyar protest�nsok valamelyik vezet� embere �ll�st foglaljon a felvetett k�rd�sben, hogy vajon a protest�nsok t�nyleg akkor �nnepeln�k-e a legm�lt�bban a reform�ci� 300 �ves jubileum�t, ha visszat�rn�nek a r�mai egyh�z kebel�be? A feladatot a dunamell�ki egyh�zker�let p�sp�ke, B�thory G�bor v�llalta mag�ra. Pr�dik�ci�kat tartott a t�m�r�l, �s ezeket, b�r n�vtelen�l, nyomtat�sban is megjelentette. A pr�dik�ci�k gyorsan, t�bb kiad�sban is elfogytak. B�thory p�sp�k ugyan er�s rendreutas�t�st kapott B�csb�l, de a reuni� k�rd�s�ben megvolt az a v�laszad�s, amellyel a protest�nsok t�lnyom� r�sze egyet�rtett. B�thory pr�dik�ci�inak m�r a c�me is mag�ba foglalja az �ll�sfoglal�st. Az els� kett� c�me ez: „Lehet-�, van-� egyed�l idvez�t� eklesia? Ha lehet �s van, hol van? Melyik az?" A m�sik k�t besz�d szint�n Trattnern�l jelent meg 1822-ben. C�m�k: „Az Evang�liumi Kereszty�n Tolerantzia. K�t pr�dik�tziokban el�adva, a melyek k�z�l az els�ben az mutattatik meg, hogy a kereszty�neknek a Vall�s dolg�ban egy �rtelemre val� jut�sok lehetetlen, a m�sodikban, hogy a vall�sok k�zt l�v� k�l�nbs�gek ellent nem �llv�n, a Hazafijak nyugodalmasan, tsendesen �s boldogul �lhetnek egy�tt".

Zoltv�nyi szerint B�thory G�bort f�leg Klobusitzky P�ter el�bb szatm�ri p�sp�k, majd kalocsai �rsek olyan l�tv�nyosnak sz�nt elj�r�sa k�sztette fell�p�sre, hogy Klobustzky egyszerre 400 reform�tust t�r�tett �t, k�zt�k a bihari �r-Adony n�tlen pr�dik�tor�t, Ga�l Mih�lyt, aki azt�n k�s�bb mint az �rsek szerpapja m�k�d�tt (Zoltv�nyi: Id�zett m� 65).B�thory pr�dik�ci�i nemcsak a b�csi korm�ny figyelm�t keltett�k fel, hanem a hazai katolikus egyh�zi �r�k t�bor��t is. Zoltv�nyi m�g az 1822. �vb�l n�gy ilyen megjelent vitairat adatait k�zli. K�z�l�k az els� be�rte m�sf�l �v terjedelemmel, de a m�sik h�rom �r�s mindegyike m�r csaknem 100 lapos.

M�g k�t olyan reform�tus egyh�zi ir�r�l �s k�nyv�r�l kell megeml�kezn�nk, amelyek l�nyeg�ben B�thoryval egyet�rtve, de n�mileg elt�r� k�vetkeztet�sekkel fejtett�k ki gondolataikat a reuni� sz�ks�gess�g�r�l, vagy lehet�s�g�r�l. Az egyik Szikszai Benj�min mak�i reform�tus lelkip�sztornak „A r�mai katolikus �s protest�ns kereszty�nek k�z�tt fenn�ll� uni�" c�m� alapos munk�ja (Szeged, 1824). Szikszai azt igyekszik bizony�tani, hogy az uni�t m�r csak az�rt sem kell megrendezni, mert az m�r fenn�ll. A k�nyv egy katolikus �s egy protest�ns k�z�tti besz�lget�s alakj�ban van meg�rva, �s azt igyekszik kimutatni, hogy nem csak a kereszty�n nevezet azonos mindk�t egyh�z k�z�tt, de mindkett� megengedi a vegyesh�zass�got, szerint k�nyv�nek tekinti a Bibli�t, �s egyar�nt �lnek a k�t legf�bb szents�ggel. Csup�n az egyh�zi rendtart�sokban l�t Szikszai elt�r�st, de ez szerinte nem �rinti a l�nyeget. Ilyen a szentek tisztelete, a mise, a p�pa prim�tusa. Ezekre n�zve sz�ks�gtelennek tartja az egyes�l�st, hanem mindk�t t�bor �ljen tov�bbra is a saj�t meglev� rendtart�sa szerint (34-85. lap).

Szinte diametri�lisan ellent�tes a m�sik magyar reform�tus lelk�sz. Pap Istv�n �ll�sfoglal�sa. � a k�ls� szertart�sokban val� k�zeled�st lehets�gesnek �s k�v�natosnak tartja. K�nyve n�vtelen�l jelent meg: „A vall�si egyes�l�s ide�ja, s ezen idea realiz�ltat�s�nak eszk�zei" c�mmel, Veszpr�m 1823. 

„Mi�rt ne lehetne - k�rdezi - a protest�nsok templomaiban is gyerty�kat �getni, annak jelk�p��l, hogy ezek azon helyek, hol a b�n hom�ly�b�l akarunk kitisztulni s a vil�goss�g fiaiv� lenni? Mi�rt ne lehetne k�peket, mint a j� p�ld�t ad� egy�nek �s szent t�rt�netek �br�zol�sait a protest�ns egyh�zak fal�ra is felf�ggeszteni? Mi�rt ne tarthatn�nk szent Istv�n kir�ly eml�kezet�re egy nemzeti �nnepet, hogy im�dn�k az Istent, ki � �ltala a kereszty�n vall�s vil�g�t nemzet�nk k�z�tt is felder�tette" (24. lap).

Mik�zben a magyar reform�tus teol�gusok kiss� szerte�gaz� m�don nyilatkoztak a reuni� k�rd�s�ben, sz�nre l�pett egy nagyon tanult, nemes gondolkod�s� katolikus teol�gus, hogy a k�rd�st, a protest�ns �r�sokat hol helyeselve, hol c�folva a maga szempontj�b�l a hely�re tegye. A reuni� mint t�ma az � bekapcsol�d�s�val v�lt n�h�ny �ven �t val�di katolikus-protest�ns orsz�gos dial�guss�, mert a v�laszokat �jb�l �s �jb�l mindk�t oldalr�l viszontv�laszok k�vett�k.

Guzmics Izidor a Sopron megyei J�nosfa k�zs�gben sz�letett 1786. �prilis 7-�n. Atyja Guzmics Istv�n moln�r mester, anyja pedig nemes Budai Anna. Mint negyedik gyermek a k�s�bbi Izidor a L�szl� nevet kapta. A rendk�v�l �rtelmes fi�csk�t atyai nagyb�tyja, Budai J�zsef szentgy�rgyv�lgyei pl�b�nos mag�hoz vette �s iskol�ztatta. A kis Guzmics K�szegen �s Sopronban fejezte be gimn�ziumi tanulm�nyait, k�zben kit�n�en megtanult n�met�l.

19 �ves volt, amikor bel�pett a Benedek-rendbe. Ott el�sz�r a D�nes nevet kapta, de miut�n egy �v letelt�vel kil�pett a rendb�l �s csak k�t h�nap eltelt�vel folyamodott visszav�tel��rt, �jb�l bel�phetett ugyan a rendbe, de most m�r Izidor n�ven. Alighogy 1815-ben papp� szentelt�k, teol�giai tan�ri beoszt�st kapott Pannonhalm�n. 1832-ben azut�n elnyerte a bakony�li ap�ti m�lt�s�got. Ott halt meg 1839. szeptember 1-�n.