Dr BUCSAY MIH�LY:  A magyarorsz�gi reform�tus egyh�z �s a nacionalizmus I r�sz

T�rt�neti �ttekint�s*Debrecenben 1973. augusztus 28-�n a reform�tus egyh�zszaktanfolyamon elhangzott el�ad�s, n�h�ny, a vit�ban felvet�d�tt gondolattal kieg�sz�tve.

T�m�nk pontos bem�r�st k�vetel, mert a c�mben szerepl� k�t fogalom egyike sem probl�mamentes. A nacionalizmus sz�n sokan egyszer�en a hazaszeretetet1 �rtett�k �s �rtik. Enn�l m�r Ady Endre is messzebbre l�tott. Ilyen nyilatkozatait olvashatjuk: „A nacionalizmus maga ezer arc. Megzavarja a legbiztosabb szem� embert. Lefoglal mag�nak minden emberi gy�nges�get. Utazik trad�ci�ra, kegyeletre, fajb�szkes�gre, keny�r-irigys�gre .,. minden er�nyre �s b�nre"2. „Az �j nacionalizmus vil�gszerte a legf�rtelmesebb hazugs�g, a legveszedelmesebb nyavalya. Kiakn�zza a t�megek vak butas�g�t, a f�lm�veltek szenved�lyeit. A nacionalizmus voltak�ppen internacion�lis sz�vetkezete a s�t�ts�gnek, butas�gnak, s a gonosz tekint�lyek �nz�s�nek". „A magyar nacionalist�kban nincs egy cs�pp igaz �s hiv� hazafis�g"3. Ha m�s nem, a hitlerizmus �vei megmutatt�k, hogy Adynak igaza volt. "Viszont azt sem lehet tagadni, amire Andics Erzs�bet �gy mutatott r�: ..A nacionalizmus az �jkori t�rsadalom egyik legbonyolultabb �s legellentmond�sosabb jelens�ge. Szerepe a n�pek fejl�d�s�nek bizonyos szakasz�ban el�rehajt�, s�t forradalmi...a fejl�d�s m�s fok�n viszont a maradis�g, a reakci�s ellen�ll�s z�szl�j�v� lesz, hat�kony eszk�zz� a visszah�z� t�rsadalmi er�k kez�n"4. �gy azut�n a nacionalista ideol�gia k�t �rt�k�. „A marxist�k t�mogatj�k a nemzeti t�rekv�seket - folytatja Andics - amikor �s amennyiben azok halad�k, �s felveszik ellen�k a harcot, amikor �s amennyiben ellent�tbe ker�lnek az egyetemes halad�s �rdekeivel...3. Meg�llap�thatjuk teh�t, hogy a nacionalizmus m�st-m�st jelenthet az id�pont, a helyzet, a fejl�d�s szakasza szerint, s�t m�g az is sz�m�t, hogy milyen dialektikus fesz�lts�gben, kisark�totts�gban ker�l sor az �ll�sfoglal�sra.

A magyarorsz�gi reform�tus egyh�z fogalma m�s �ven, m�s sz�r�d�sban, de szint�n sokf�le jelent�st fed. J�zus Krisztusnak m�r most jelenval� orsz�gl�sa �s egy �nnepszentel� szervezet mint k�t p�lus k�z�tt fesz�l ez az �v. Itt is m�s-m�st jelent a n�v az id�pont, a helyzet, a nyilatkoz� szem�ly tudat�llapota, �rlel�d�si foka �s a v�lem�nynyilv�n�t�s esetleges kisark�totts�ga, polariz�lt volta szerint. A nacionalizmus �s a magyarorsz�gi reform�tus egyh�z az elm�lt m�sf�l sz�zadban szoros kapcsolatba ker�ltek egym�ssal. E kapcsolat r�vid v�zol�sa �s �rt�kel�se most a feladatunk.

Egyh�zunk a maga 400 �ves t�rt�net�ben h�rom politikai ideol�gi�val tal�lkozott. 1848-ig a feud�lis t�rsadalmi rendben �lt. Ezt egy sok �llamot �tfog�, integr�l� eszme f�zte �ssze, a Corpus Christianum eszm�je, amely az egyh�zi �s a vil�gi hierarchi�nak, a t�rsadalom eg�sz rendi fel�p�t�s�nek vall�sos szentel�st adott. Egyh�zunk l�te a feud�lis t�rsadalmi rendben nem volt probl�mamentes. A dinasztia, a r�mai katolikus f�paps�g �s a f�nemess�g t�lnyom� r�sze benn�nk az egys�g megbont�j�t l�tta �s egyh�zunk felsz�mol�s�ra t�rekedett. Magyar reform�tus �seink k�nytelenek voltak vall�suk gyakorlat�nak szabads�g�t fegyveresen kiharcolni. Hi�ba lenne Bocskai, Bethlen, a R�k�cziak Habsburg-ellenes harcait �gy tekinteni, hogy csak j�maguk �s oszt�lyuk szabads�g��rt �s f�ggetlens�g��rt k�zdtek. Ebben az esetben �rthetetlen lenne a felvid�ki luther�nus polg�rv�rosok csatlakoz�sa, holott ennek jelent�s�g�t nem szabad al�becs�lni. Nyilv�nval�an f�k�nt vall�sgyakorlatuk szabads�g��rt csatlakoztak. A f�nemesi, megyei �s v�rosi hadak sz�m�ra a vall�sszabads�g - protest�ns t�bbs�g� orsz�gr�l l�v�n sz� - teljesen egyet jelentett a politikai szabads�ggal, az alkotm�nyos szabads�gjogok birtokl�s�val. Ezek a harcok nemzeti harcok voltak akkor is, ha a nemzet sz� jelent�se m�g nem sz�k�lt �ssze olyanra, amilyenn� a romantika alak�totta. A b�kek�t�sek becikkelyez�se �tj�n a protest�nsok vall�s-szabads�ga az alkotm�ny szerves r�sze lett. Mindannyiszor, amikor R�ma �s a Habsburg-h�z �jb�l t�madt�k a protest�nsok vall�si jogait, �s amikor az ut�bbiak vall�suk v�delm�re fegyvert fogtak, egyben az orsz�g alkotm�ny�t �s f�ggetlens�g�t is oltalmazt�k. A magyar reform�tusok eml�kezet�ben �s idegeiben szorosan �sszeforrt egym�ssal a lelkiismereti �s a politikai szabads�g, a hit �s a hazaszeretet �gye.

A magyar polg�ri liberalizmus �s nacionalizmus

1848-t�l, majd 1867-t�l haz�nkban a feudalizmus hely�re t�bb-kevesebb k�vetkezetess�ggel a t�k�s rendszer l�pett. A polg�ri liberalizmus �s nacionalizmus ennek volt az ideol�gi�ja. A t�rsadalom integr�l� elve sz�kebb a Corpus Christianumn�l, az �nc�l� nemzet�llam ez. A szekularizmus nagy l�p�se �ll el�tt�nk, a hit t�rgy�t k�pez�, orsz�ghat�rokon �thatol� nagyobb t�rsadalom hely�re a megfoghat�bb, �rzelmileg tel�tettebb nemzeti t�rsadalom l�p. Ha a nemzeti egys�g megteremt�se, a nemzeti f�ggetlens�g kiv�v�sa m�g a j�v� �eladata, akkor ez roppant �sszefog� er�vel �s etikai m�lt�s�ggal ragadja meg az �llampolg�rokat. A nacionalizmushoz - hogy nagy hat�sfokot �rjen el a t�megekben - ellens�gre van sz�ks�g, amely ellen mindazok szent k�teless�ge �sszefogni, akiket �sszek�t a k�z�s nyelv, haza, t�rt�nelmi sors, az �let h�tk�znapjainak �s vas�rnapjainak k�z�ss�ge. Az ellens�g n�lunk b�ven megvolt a Habsburg-h�z t�rekv�seiben, az azzal sz�vetkez� ellenreform�ci�ban, a Hasburgok seg�dcsapatak�nt szolg�l� osztr�k �s n�met egyedek koloniz�l� hajlamaiban. Hiba lenne ugyanis azt hinni, hogy f�ggetlens�gi t�rekv�seinket csak a Habsburgh�z keresztezte, �s nem �lltak mellette osztr�k �s n�met koloniz�l� sz�nd�kok. El�g elolvasni egyet-kett�t a n�met �d�k k�z�l, amelyekkel a Bach-korszak pesti egyetem�nek n�met tan�rai az uralkod� csal�d �vfordul�it �nnepelt�k. Egy�tt �llnak itt a k�z�ppontban Ferenc J�zsef cs�sz�r, Szent Istv�nnak t�rv�nyes �r�k�se, m�sfel�l az �n. szentistv�ni �llam, mint amely tudvalev�leg alap�t�sakor is „idegenekre" t�maszkodott, �s azut�n sem �llhatott meg n�lk�l�k. A Habsburg dinasztikus sz�nd�k �s a n�met-osztr�k �rv�nyes�l�si v�gy �rdekes m�don „a szentistv�ni eszm�ben" tal�lkozott.

N�lunk azonban 1848-ban, s�t m�g 1867-ben is kev�s volt a polg�r, �s k�z�l�k t�bb volt a n�met mint a magyar. Persze a sz�zadok �ta az orsz�gban �l� �s boldogul� n�met anyanyelv� honpolg�r m�s elb�r�l�st ig�nyel, mint a Bach-husz�rok l�gi�ja. Mindenesetre a magyarorsz�gi szabadelv� �s nacionalista mozgalom egyik saj�toss�ga, hogy t�rzskara �s h�veinek jelent�s r�sze nem a polg�rs�gb�l, hanem a nemesekb�l ker�lt ki.

Azt is le kell sz�gezni, hogy az er�k �sszefog�s�hoz, harcbavitel�hez nem volt elegend� egy puszt�n negat�v eszme: szabadulni a f�gg�s�gt�l, kiv�vni az �nrendelkez�st. Sz�ks�g volt egy pozit�v �s gazdag tartalommal b�r� eszm�re is, a lehets�gesnek �s megval�sitand�nak l�tott jobb t�rsadalom eszm�j�re. A felvil�gosod�s korszaka sok vonatkoz�sban j�l al�t�masztotta azt a rem�nys�get, hogy - ha a feud�lis f�gg�s�gek �ltal meg nem k�t�z�tt polg�rs�g �s a m�r-m�r alig t�mogatott k�znemess�g veszi kez�be az orsz�g sors�t - ezek a nemzet eg�sz�nek k�zrem�k�d�s�vel �s jav�ra minden addigin�l gyorsabb halad�st tudnak majd biztos�tani. Ehhez azonban nemcsak az kell, hogy megsz�njenek a rendi el�jogok, a jobb�gy- �s a c�h-rendszer, hogy egyenjog� legyen a t�rv�ny �s ad�z�s szempontj�b�l minden orsz�glakos, hanem az is, hogy �rzelmileg is egybeforrjon az eg�sz n�p, �s egy emberk�nt v�dje meg �s �p�tse szabads�g�t. Sz�ks�g volt a polg�ri szintig m�g el nem jutott falusi f�ldm�ves �s v�rosi plebejus r�tegek t�mogat�s�ra is. Ezek megnyer�s�t szolg�lta a liber�lis �s nacionalista ideol�gia, a szabad egy�ni �s nemzeti boldogul�s vonz� k�p�t festve a legegyszer�bbek el� is. A vall�s festette t�lvil�gi boldogs�got megel�z�en, s�t sokakn�l egyenesen ahelyett a f�ldi paradicsom k�pe volt ez. Az evil�gi j�v�k�pzet t�rh�d�t�sa egy�tt j�rt a menny fel� fordul� elv�r�s al�bbhagy�s�val. Neh�z lenne megmondani, hogy melyik okozta vagy siettette ink�bb a m�sikat.

A konfesszionalizmus neh�z �vtizedei

A liber�lis-nacionalista ideol�gi�nak volt egy azonnal jelentkez� el�nye a kor�bbi felekezeties felfog�ssal szemben. A konfesszionalizmus az emberek eml�kezet�ben �sszekapcsol�dott a harminc�ves h�bor�val, a hugenott�k, a magyar g�lyarabok, a remonstr�nsok, a janzenist�k �ld�z�s�vel. M�r a felvil�gosod�s elkezdte a t�relem gyakorl�s�t, a liberalizmus azonban szinte teljesen devalv�lta a hitvall�si k�l�nbs�geket, s�t mag�t a hitvall�st is. Az emberek eml�keztek r�, hogy papjaik a puszt�t� rag�lyokra, a vall�si �s dinasztikus h�bor�kra, az alacsony �tlag�letkorra, a meg�lhet�s bizonytalans�gaira azt mondt�k, hogy azok Isten feny�t� �s nevel� eszk�zei, nem lehet�nk meg n�lk�l�k. A liberalizmus ezeket a n�zeteket megellenezte, �s �ll�sfoglal�s�t sikerek k�vett�k. Szerinte a hitvall�sra �p�l� felekezeti rendszern�l jobban munk�lja a nemzet halad�s�t a pezsg� politikai �let, a szabad sajt�, az altruista egyes�l�s, a polg�ri szorgalom, szaktud�s �s v�llalkoz� szellem. A felekezeti iskolarendszern�l t�bbet tehet az egys�g �s a halad�s �rdek�ben az �llami n�poktat�s.

Az ut�bbi felfog�st a protest�nsok sz�mos jelent�keny egy�nis�ge is osztotta, Ballagi M�r pesti reform�tus teol�giai tan�r �s lapja, a Protest�ns Egyh�zi �s Iskolai Lap (PEIL), azt hangoztatta, hogy �llamos�tani kell a k�zoktat�st, mert a felekezeti iskola elv�lasztja egym�st�l az embereket �s megbontja a nemzet egys�g�t.6 Szerinte a felekezeti iskola nem a magyar nemzeti mivolt er�s b�sty�ja t�bb�, mert elm�lt a Habsburg-veszedelem. Van m�r demokratikus �llami berendezked�s�nk, amelyben a magyars�g j�tssza a f�szerepet7. M�s jelent�s egyh�zi vezet�knek persze j�val konzervat�vabb volt az �ll�spontjuk, �gy az els�k k�z�tt id. R�v�sz Imr�nek �s Balogh Ferencnek Debrecenben, akik az�rt alap�tott�k a Magyar Protest�ns Egyh�zi �s Iskolai Figyelmez�t, hogy ellens�lyozz�k Ballagit �s k�r�t. M�rkus Jen�, e korszak teol�gi�j�nak t�rt�n�sze, pontosan ecsetelte az ellent�teket. „Am�g a PEIL szinte ujjongva k�z�lte - olvassuk- hogy egy-egy egyh�zk�zs�g �tadta iskol�j�t az �llamnak, addig a Figyelmez� a nagy j�kedvben egyh�zunk sirat� �nek�t hallotta8 .

Liber�lis teol�gusaink nem az�rt akartak kivonulni a felekezeti oktat�sb�l, ahol egyh�zunk �vsz�zados nagy szolg�latokat teljes�tett, mert rem�nytelennek tartott�k, hogy az �rtelmez�s�k szerinti protest�ns szellemmel t�lts�k meg a korszer� k�zm�vel�st. Ellenkez�leg! A r�szt akart�k csak fel�ldozni, hogy megkapj�k helyette az eg�szet. A liber�lis �s nacionalista szellemet teljesen egynek vett�k a protest�ns szellemmel �s azt rem�lt�k, hogy be lehet fejezni a reform�ci�t, meg lehet nyerni annak az ultramont�nizmust�l idegenked� katolikusokat �pp �gy, mint a k�z�ny�s, de a parlagi materializmus �ltal m�r meg�rintett t�megeket, r�viden: az eg�sz n�pet. Ugyan�gy nem visszavonul�si, hanem terjeszked�si jelleg� az a reform�tus liber�lis jelsz�, hogy az egyh�z korm�nyz�s�t a n�p kez�be kell adni. Farkas J�zsef pesti reform�tus teol�giai tan�r szerint a magyar ember term�szet szerint protest�ns m�don gondolkozik. A protest�ns �gy, egyben a magyar �gy is, �s megford�tva. Az igaz protest�ns szellemis�g hordoz�ja maga a magyar n�p. „Valamikor a f�nemesek, k�s�bb a nemesek j�tszott�k egyh�zunkban a f�szerepet, most a sor a n�pre ker�lt" - �llap�totta meg9. Ez persze l�nyeg�ben megmaradt jelsz�nak. A tov�bbra is f�lfeud�lis birtokrend �s k�z�let kiv�lts�gosai nem adt�k �t hatalmukat a n�pnek egyh�zunkban sem, legfeljebb a hatalom h�nyadait. A liber�lis �s nacionalista szeml�let al�l azonban �k sem vonhatt�k �s vont�k ki magukat. E megnyilatkoz�sok alkalmasak voltak arra is, hogy elfedj�k a vagyon- �s befoly�sbeli k�l�nbs�geket. Divat volt azt mondani, hogy el�bb magyarok vagyunk, �s csak azut�n reform�tusok10. Csak az �nnepront� szoci�ldemokrat�k toldt�k meg ezt a k�t jelz�t a szerint�k sokkal fontosabbakkal. �k �gy l�tt�k, hogy a magyar ember mindenek el�tt csel�d vagy gr�f, gy�ros vagy prolet�r, �s hogy a prolet�rnak, a csel�dnek nincs haz�ja.

A liber�lis korszak halad� egyh�zi szem�lyis�gei �ppen a szocialista vesz�lyre tekintettel is t�bb� nem a sz�k�s �s felekezetekre oszl� egyh�zi eszk�z�kkel, hanem az �llam minden erej�vel �hajtott�k �p�tem a nemzet�llamot mint a tov�bbi felemelked�s alapj�t �s felt�tel�t. A Ballagi�k ut�ni liber�lis teol�gus-nemzed�k egyik vez�ralakja Zov�nyi Jen� eg�szen k�vetkezetesen sz�gezte le 1910-ben: „Egy a panacea: kiz�r�lagos �llami oktat�s az eg�sz vonalon, az �vod�t�l fel az egyetemig, bele�rtve m�g a lelk�szk�pz�st is ... Csup�n a kiz�r�lagos �llami k�zoktat�s biztos�thatja a sz�th�z� �s egym�s ellen acsarkod� sok felekezet �s nemzetis�g k�z�tt �gy az �llam fennhat�s�g�t, mint a nemzeti �s t�rsadalmi k�z�s �rdeket."11

A liber�lis nacionalizmus t�nd�kl�se �s nyomor�s�ga

A magyar reform�tuss�g a kiegyez�st k�vet� �vtizedekben mind felekezeti, mind orsz�gos vonatkoz�sban a siker�lm�nyek ragyog� sorozat�t �lhette �t. Az 1848. �vi XX. t�rv�nycikk nagy elvk�nt kimondta a bevett felekezetek egyenl�s�g�t �s viszonoss�g�t, �s hogy azok egyh�zi �s iskolai k�lts�geit �llami forr�sb�l kell fedezni. 1867 ut�n megkezd�d�tt e c�lok realiz�l�sa. 1868-ban t�rv�ny sz�letett a vegyesh�zass�gi v�l�perekr�l, az �tt�r�sr�l �s a vegyes h�zass�gokb�l sz�rmaz� gyermekek vall�s�r�l. Ebbe a sorozatba tartoznak az 1894. �s 1895. �vek �n. egyh�zpolitikai t�rv�nyei is az �ltal�nos vall�sszabads�g kimond�s�val �s az izraelita hitfelekezet recepci�j�val. A korm�nyzat elindult a felekezetek k�z�tti s�lyos anyagi egyenl�tlens�g �llamseg�llyel, kongru�val val� enyh�t�s�nek �tj�n is. Az ultramont�n katolikus k�r�k fel� tett engedm�nyk�nt, hab�r formailag m�g mindig a liberalizmus szellem�ben, az 1894. �vi XXXII. tc. lehet�v� tette a reverz�lis-ad�st. A r�mai egyh�z haz�nkban sok�ig akkora gazdas�gi �s t�rsadalmi hatalmat �lvezett, amely a vele val� „szabad versenyt" a gyermek harc�v� tette egy �ri�ssal, �s �lland�an m�rgezte a felekezetek k�zti viszonyt.

A magyar reform�tuss�g a polg�rparasztt�l �s a rendesebben ell�tott tan�t�t�l felfel� m�gis j�l �rezte mag�t az �j vil�gban. Sz�vesen olvasta az egyh�zi sajt�ban, hogy a polg�rosod�s, a modern halad�s a protestantizmusnak, szorosabban a presbiteri elvet vall� reform�tus ir�nynak a gy�m�lcse12. Egy�bk�nt ugyanezt mindj�rt a szabads�gharc buk�sa ut�n sz�mos eml�kirat sietett k�z�lni az ifj� Ferenc J�zseffel. Pl. Solt�sz Alajos Selmecb�ny�i katolikus k�pl�n szerint a kossuthizmus vagy m�sk�nt magyarizmus �s a protestantizmus ugyanazon f�nak k�t hajt�sa, mindegyik egyar�nt felforgat� �s dinasztiaellenes. Protest�nsok voltak a forradalom legagilisabb vezet�i. Ha az uralkod� b�kess�get �s rendet akar, els�sorban a protest�nsokat kell Magyarorsz�gon let�rni, egyh�zaikat �tszervezni �s megrendszab�lyozni13. Az ilyen ellens�ges szeml�letre, amely a nem magyarok r�sz�r�l, �gy a p�tens-harc folyam�n, m�g �lesebben is megnyilv�nult, az irodalom pl. J�kai M�r „Az �j f�ldes�r" alakj�ban (1863), de az �let is, a sz�nd�kolatlan beolvad�sr�l tan�skod� esetekkel felelt, nemzeti „megt�r�si" t�rt�netekkel. A reform�tus v�laszt�k nem a 67-es, hanem a 48-as politikai vonalat t�mogatt�k, de lelkesen vettek r�szt olyan korm�nyakci�kban is, mint az 1880-as �vekben a t�rt�nelmi eml�k� helys�gnevek vissza�ll�t�sa, 1886-ban Budav�r visszav�tel�nek, 1896-ban pedig a honfoglal�s ezer�ves �vfordul�j�nak meg�nnepl�se.

Az orsz�g k�ls� k�pe el�ny�sen kezdett megv�ltozni. Budapest gyors temp�ban sz�p, modern nagyv�ross� n�tte ki mag�t. Vid�ken is sz�mottev� ipar l�tes�lt, de a gazdas�gi helyzet a liberalizmus term�szet�nek megfelel�en nem volt kiegyenl�tett. M�g miel�tt a szabad versenyes t�zsdei �let, ipar �s mez�gazdas�g meg tudta volna teremteni azt az ipari b�zist, amely szil�rd alapja lehetett volna a tov�bbi fejl�d�snek, az iram lelassult, n�h�ny fontos vonatkoz�sban elakadt. A sz�zad v�g�re m�r minden addigi m�rt�ket meghalad�an �llt egym�s mellett a szemet sz�r� b�s�g �s a rem�nytelen nincstelens�g. A nemzeti egys�gben a vagyon m�g nagyobb vagyont sz�lt, a szeg�nys�g pedig m�g nagyobb szeg�nys�get. Tov�bbi l�p�sekk�nt er�teljes f�ldbirtokreformnak �s az �ltal�nos titkos v�laszt�jognak kellett volna k�vetkezni, ezek el�tt azonban a nacionalista politika megtorpant, mert t�l�k a magyar elem vez�rszerep�t f�ltette. Ezzel a vonakod�ssal azonban a korszak �n. liberalizmusa hazugs�gg� v�lt.

Az Ausztri�val foly� k�zjogi vit�k a nacionalista szenved�lyeket �lezt�k tov�bb. A nem sok j�val kecsegtet� gazdas�gi helyzetben a magyar �s nemzetis�gi lakoss�g soraib�l �vente t�z- �s sz�zezrek vett�k kez�kbe a v�ndorbotot, hogy iszony� tiportat�sok ut�n t�bbnyire Amerik�ban tal�ljanak �j haz�t. Tulajdonk�ppen a t�megek n�pszavaz�sa volt ez. Amikor az els� vil�gh�bor� utols� szakasz�ban a nemzetis�gek r�sz�r�l fokoz�d� er�vel jelentkeztek a centrifug�lis t�rekv�sek, egy, a legjogosabb nemzetis�gi ig�nyekkel szemben is - kev�s kiv�tellel - elz�rk�z�, a nagy t�rsadalmi ellent�tek cs�kkent�s�re komolyan nem gondol�, szinte vaks�ggal megvert uralkod� oszt�llyal tal�lt�k magukat szemk�zt. A h�bor� kit�r�sekor a politikai p�rtok, a szoci�ldemokrata is, fegyversz�netet k�t�ttek, de ez nem sok� tartott. Az ellenz�k vil�gosabban l�t� vezet�i j�l tudt�k, hogy a t�rsadalmi �s politikai reformokat a h�bor� bizonytalan kimenetele miatt sem lehet tov�bb halogatni. A legfontosabb az lett volna, hogy Magyarorsz�got a nemzetis�gi �s magyar t�megek jobban haz�juknak �rezhess�k. M�gis t�bb sz� esett enn�l arr�l, hogy az Ausztri�hoz f�z�d� viszonyt re�l-�ni�b�l perszon�lis uni�v� kell �talak�tani. Az ellenz�k sajnos csak akkor ker�lt hatalomra, amikor az els� vil�gh�bor� m�r elveszett, �s a magyar �llamhatalom a szakad�k sz�l�re ker�lt.

A nacionalizmus �s a fasiszta nacionalizmus

Az 1918. okt�ber 30-i polg�ri demokratikus forradalom erej�t meghalad� probl�m�kkal tal�lta mag�t szemk�zt. A horv�t nemzetgy�l�s m�r egy nappal kor�bban kimondta Horv�torsz�g �s Szlav�nia kiv�l�s�t a magyar birodalom egys�g�b�l. A csehek megsz�llt�k Fels�-Magyarorsz�got, a rom�nok Erd�lyt, a szerbek D�l-Magyarorsz�got. A gy�ztes nyugati hatalmak jegyz�ke e megsz�ll�sokat j�v�hagyta. Tiltakoz�sk�nt K�rolyi Mih�ly 1919 kora tavasz�n lemondott, �s �tadta a hatalmat a Tan�csk�zt�rsas�gnak, a szocialista t�rsadalmi rend emez els� zseng�j�nek magyar f�ld�n. A fiatal k�pz�dm�nyt k�t nem az � erej�hez m�retezett feladat terhelte �s nyomta agyon: az orsz�g ter�leti egys�g�nek meg�rz�se, illetve vissza�ll�t�sa, tov�bb� a t�rsadalmi rendszer szocialista �talak�t�sa. A V�r�s Hadsereg a cseh hader�t visszanyomta ugyan eg�szen a V�gig, de a Szolnokon �t a f�v�ros fel� nyomul� rom�n csapatokkal szemben nem volt ellenszere. Ez 1919. augusztus 1-�n az els� magyarorsz�gi szocialista �llam v�g�t jelentette.

Az �j korm�nyzat jelleg�t annak ellenforradalmi eredete hat�rozta meg. 1920. j�nius 4-�n k�nytelen volt al��rni a trianoni b�keszerz�d�st, amely az orsz�g ter�let�nek 32,2%-�t, a beruh�zott nemzeti vagyonnak szint�n kb. egyharmad�t, a lakoss�gnak pedig 41%-�t, hagyta magyar k�zen. A nemzeti vagyon k�tharmad�t a magyar liber�l-nacionalist�kt�l a gy�ztes, illetve a gy�ztesek sor�ba magukat be�gyesked� liber�l-nacionalist�k vett�k el. Ha azonban az 1918 el�tti magyar korm�nyok komolyan vett�k volna saj�t liber�lis �s nacionalista ideol�gi�jukat, az ellent�tek nem �lez�dhettek volna ki ennyire, �s nem vezettek volna sz�ks�gszer�en egy olyan �j rendhez, amely a kor�bbinak a hib�it nagy�totta fel. Szoci�letikai kateg�riak�nt kellett volna kezelni az orsz�g hat�rain bel�l �l� valamennyi nemzeti csoportot, �s a liberalizmus szellem�ben szabad teret kellett volna adni a politikai szabad�gnak. Az �j hat�rokon k�v�lre nemcsak a volt nemzetis�gek t�lnyom� r�sze ker�lt, de mintegy 3 �s f�l milli� magyar is, m�gpedig az ut�bbiak egy, a nacionalizmus �ltal m�r megm�rgezett �s tov�bb m�rgezett l�gk�rbe.

Nem volt neh�z a K�rolyi Mih�ly korm�nya �s a Tan�csk�zt�rsas�g nyak�ba varrni a trianoni vesztes�geket, �s a b�ke-rev�zi�t tenni meg a politikai �s t�rsadalmi �let k�zponti �s szinte egyetlen �gy�nek. A felfokozott nacionalizmus alkalmas volt arra, hogy elterel�dj�k a figyelem a feudalizmus maradv�nyair�l, amelyek m�g meg is szil�rdultak, a rossz f�ldbirtokeloszl�s�r�l, a gazdas�gnak a k�lf�ldi t�k�t�l f�gg� helyzet�r�l, a bels� t�kek�pz�d�s akad�lyair�l, �s mindezeknek egyszerre ok�r�l is �s k�vetkezm�ny�r�l is, a politikai �s a kultur�lis demokr�cia gyarl� sz�nvonal�r�l. A k�z�let az erk�lcs �s a szakszer�s�g szempontj�b�l az els� vil�gh�bor� el�ttinek a szintje al� s�llyedt.

A f�lfeud�lis, neobarokk, imm�r bevallottan nem liber�lis „neonacionalizmus" a r�mai egyh�zt�l kapta az ihletet �s a gl�ri�t annak ellen�re, hogy a korm�nyz� �s a minisztereln�k a reform�tus egyh�zhoz tartoztak.

De m�g az 1919 el�tti liber�lis nacionalizmus szinte az eg�sz magyar reform�tuss�got meg tudta nyerni mag�nak, addig a neonacionalizmus most csak egyes egyh�zi vezet�k keskenyebb r�teg�t lelkes�tette. Antiliber�lis �sszetev�je nem tudott m�lyre hatolni. A paraszts�g �s a munk�ss�g szinte �rintetlen maradt. Az ipari jelleg� v�rosok mellett a reform�tus paraszts�g v�laszt� ker�letei voltak az ellenz�k legh�bb t�maszai.

A neonacionalizmus dikt�lta a korm�nynyilatkozatokat, az egyes�leti �letet, a sajt�, az irodalom, a m�v�szet nagy r�sz�t, a vezet� pedag�gusok kiv�laszt�s�t. Ennek ellen�re a reform�tus ifj�s�g, a k�zpaps�g sz�mos tagja, k�zt�k olykor magasabb �ll�s� egyh�zi emberek is b�tran b�r�lt�k a fenn�ll� k�z�llapotokat. S�rgett�k, hogy �szinte f�ldreform, telep�t�s �s demokratikus politikai �let �tj�n tegy�k az orsz�got az eg�sz n�p haz�j�v�, a nemzeti m�vel�d�st pedig ne idegenb�l becipelt �j�t�sokkal, hanem annak tiszta n�pi forr�sai fel�l engedj�k meg�julni. B�r ezek a t�rekv�sek r�szben a t�rgyilagos inform�ci� hi�nya miatt kev�s esetben jutottak el a szocializmus eszm�inek elfogad�s�ig, de az eml�tett reform�tus k�r�k �szint�n �s b�tran kerest�k az �tj�t annak, hogy a kevesek �rdekeit v�d�, �lnemzeti neonacionalizmust a t�megek �rdekeit k�pvisel� demokr�ci�val v�lts�k fel.

A b�kerev�zi� �gy�t ezek a halad� reform�tus ifj�s�gi �s lelk�szi csoportok is maguk�v� tett�k. Ez fogadtatta el vel�k a fasiszta Olaszorsz�ggal, majd a hitlerista N�metorsz�ggal val� sz�vetkez�s gondolat�t is. Az els� �s a m�sodik b�csi d�nt�s igazolni l�tszott ezt a k�lpolitik�t. Hamar fel kellett azonban ocs�dni az ill�zi�kb�l, amikor 1941. j�nius 22-�n ellenszolg�ltat�sk�nt k�nytelenek voltunk hadat �zenni a haz�nk ir�nt j�szomsz�di politik�t folytat� Szovjetuni�nak. Ezut�n saj�t b�r�nk�n kellett tapasztalni a hitlerista agresszi�t. Hitler 1944. m�rcius 19-�n csal�ssal �s er�szakkal megsz�llta haz�nkat, �s elrabolta marad�k f�ggetlens�g�nket is. A tragikus jelenetek hossz� sora, zsid�k �s halad� politikusok embertelen �ld�z�se, az �rtelmetlenn� v�lt h�bor� v�gvonagl�sai haz�nkban �s f�v�rosunkban, a k�z�let m�rt�ktelen lealjasod�sa megmutatt�k a fasiszta nacionalizmus igazi arc�t. Be�rtek egy olyan liberalizmus �s nacionalizmus keser� gy�m�lcsei, amelyt�l 1848/49-ben m�g mindent v�rtunk, de amelyb�l a liberalizmus n�lunk �ppen a nacionalizmus miatt nem tudott kiteljesedni, a nacionalizmus pedig ism�telten a s�r sz�l�re juttatta az �ltala mindent szentes�t� c�ll� tett magyar nemzet�llamot.

Hogyan jutott id�ig a dolog? Milyen - csak a kifejl�d�s sor�n ki�tk�z� - ellentmond�sok rejt�znek a nacionalizmusban? Mi�rt t�rt�nt, hogy a nacionalista politika nem egyes�tett, hanem sz�ttagolt, �s a nemzet nem megtal�lta �ltala �nmag�t, hanem csaknem elvesz�tette ?

A nacionalizmus ellentmond�sai

Felsoroljuk a belpolitikai t�ren jelentkez�k k�z�l a legf�bbeket: 1. Nem tud megold�st tal�lni a nemzetis�gi k�rd�sre. 2. Antiszemitizmust sz�t. 3. Antikommunizmusk�nt jelentkezik. 4. Meleg�gya a kritik�tlan �nt�mj�nez�snek �s a sir�nkoz� b�nbak-keres�snek. 5. Vall�sp�tl�kk�nt jelentkezik egy partikul�ris �s etik�tlan vall�s minden t�k�letlens�g�vel. Sz�ljunk most ezekr�l az ellentmond�sokr�l k�l�n-k�l�n!

a) A nemzetis�gi probl�ma. A magyar nacionalizmus meglep�dve tal�lta mag�t szemben a nemzetis�gi k�rd�ssel. J�hiszem�en rem�lte, hogy minden neh�zs�g n�lk�l p�tolhatja a latin �llamnyelvet a mag��val. A nacionalizmus egys�ges nyelv� nemzet�llamot akar. De m�g a latin �llamnyelv a hazai nemzetis�gek �ntudat�t nem s�rtette, a magyar viszont m�r igen. A nacionalista eszmek�rben egyetlen megold�s marad az ilyen helyzetben: a kisebbs�gek asszimil�l�sa, felsz�v�sa a t�bbs�gi nemzetbe. K�rd�s azonban, hogy egy mesters�ges, gyors�tott beolvaszt�s egy�ltal�ban lehets�ges-e? Az viszont nem is k�rd�s, hogy erk�lcsileg nem igazolhat�. A nemzetis�gi �llampolg�r ugyan�gy erk�lcsi parancsnak �rzi az �seihez, anyanyelv�hez, a nemzetis�gi �let- �s szok�srendhez val� ragaszkod�st, mint a t�bbs�gi nemzet fia a mag��t.

A magyar korm�nyok r�sz�r�l a viszonylag hum�nus nemzetis�gi t�rv�nyhoz�s ellen�re 1919 el�tt durv�bb, 1919 ut�n finomabb, de mindig egyc�l� int�zked�sek t�rt�ntek a magyar nyelv mesters�ges terjeszt�s�re, a nemzetis�gi nyelvek f�l� emel�s�re, k�zvetve teh�t az elnemzetietlen�t�sre. Nem ments�g, hanem csak magyar�zat, hogy nacionalista talajon ezt m�r kor�bban �s a vil�gon mindenhol ugyan�gy csin�lt�k, nagyj�b�l hasonl� sikerrel �s hasonl� k�vetkezm�nyekkel. Az Apponyi-f�le iskolat�rv�ny a nem magyar tan�t�si nyelv� iskol�k tan�t�it fegyelmi b�ntet�s terhe mellett k�telezte a magyar nyelv olyan m�rv� oktat�s�ra, hogy a IV. elemist�k m�r sz�ban �s �r�sban tudjanak magyarul. Jelent�s �sszeg� seg�lyt juttatott a nem�llami iskol�k r�sz�re, hogy annak r�v�n a korm�nyzat beavatkozhassak a nemzetis�gi iskol�k fel�gyelet�be, k�telez�en el��rhassa, milyen „hazafias tartalm� tank�nyveket �s taner�ket alkalmazhatnak"14. A vas�tn�l az 1907. �vi vas�ti szolg�lati szab�lyzat szerint m�g Horv�torsz�gban is csak a magyarul tud�k voltak alkalmazhat�k, viszont Horv�torsz�gban is csak a k�z�ns�ggel �rintkez�kt�l, teh�t az als�bb rend� beoszt�s�akt�l k�v�nt�k meg a horv�t nyelv ismeret�t14/a. 1932 �sz�t�l N�metorsz�gban tanultam, �s ott meglepet�ssel �rtes�ltem a Klebelsberg-f�le rendeletekr�l a nemzetis�gi iskol�kra vonatkoz�an, az iskol�k k�l�nb�z� kateg�ri�ir�l. A n�metek felh�borodottan �gy besz�ltek ezekr�l az int�zked�sekr�l, mint a magyaros�t�s kend�z�ttebb, de egy�rtelm� v�ltozatair�l. A politikai �letben minden id�ben voltak, akik el�t�lt�k az er�szakos nemzetis�gi politik�t, de sz�muk oly kev�sre r�gott, hogy ink�bb a szab�lyt er�s�t� kiv�tel szerepe jutott nekik, m�sfel�l a nemzetis�gek asszimil�l�s�nak k�rd�s�ben nem annyira a c�l, mint a temp� �s az eszk�z�k k�rd�s�ben k�l�nb�ztek a hivatalos ir�nyvonalt�l, �s m�g ink�bb a moh� �s er�szakos k�zhangulatt�l. A szoci�ldemokrat�k is ink�bb csak jelsz�k�nt hangs�lyozt�k, hogy a prolet�rnak nincs haz�ja15. Eg�szen k�l�n�s er�vel hatottak a k�zfelfog�sra a nagy nemzeti buk�sok, 1849 �s 1918/19 traum�i. A higgadt, erk�lcsileg kiel�g�t� szeml�let sz�m�ra nem engedett teret a nacionalizmus leveg�je. Nem, vagy csak nagyon nehezen tudott helyet szor�tani mag�nak az a k�z�ns�ges igazs�g, hogy. az anyanyelv, a haza szeretete kiolthatatlan, nem valami privil�gium, hanem a norm�lis emberi alkat r�sze, �s mint olyan�rt nem j�r sem jutalom, sem b�ntet�s.

b) Az antiszemitizmus. Ez t�bb egym�sba fog�dz�, egym�st er�s�t� k�r�lm�ny miatt v�lt a k�s�i, a balsikerek �ltal haragoss� tett �s a bizony�tv�ny�t magyar�zni k�v�n� nacionalizmus alkatelem�v�. A gazdas�gi versenyben sok szorgalmas zsid� polg�r szerzett �zletet, gy�rat, f�ldbirtokot. A szabad sajt�ban, irodalomban �s m�v�szetben, a politikai �s szoci�lis b�r�lat ter�n radik�lis zsid� �rtelmis�gek szereztek maguknak k�z�ns�get. Egyszer� zsid� csoportok meg�rizt�k jiddis nyelv�ket, saj�tos viselet�ket, szok�saikat. Az „idegens�g" benyom�s�t, amiben a nacionalizmus mindig vesz�lyt, egy potenci�lis ellens�get szimatolt, ez ut�bbiakr�l nem volt neh�z �tvinni a k�t el�bbi csoportra, f�leg ha azt a konkurrencia balsikerei f�t�tt�k. Pedig a gazdas�gi �s a szellemi �letben fontos szerepet bet�lt� zsid�k t�bbnyire asszimil�l�dtak m�r. A nacionalizmus erre a k�rd�sre is csak egy v�laszt ismert. K�vetelte a zsid�knak kev�ssel el�bb megadott jogok korl�toz�s�t, a numerus clausust, k�s�bb pedig megcsin�lta a zsid�t�rv�nyeket16, �s kiszolg�lta Hitler likvid�l� int�zked�seit is.

Ez a szeml�let 1919 ut�n �s a neonacionalizmus propagand�ja folyt�n a reform�tus egyh�znak azokra a t�megeire is �thatott, amelyek kor�bban meg�rizt�k t�rgyilagoss�gukat tal�n az�rt, mert vid�ki, agr�r helyzet�kben nem �reztek er�s konkurrenci�t. Balthaz�r Dezs� tisz�nt�li p�sp�k ugyan ki�llt a zsid�k mellett a neh�z �r�kban is, azt mondv�n, hogy a kereszty�ns�g egyik legnagyobb aj�nd�k�t, az �sz�vets�get nekik k�sz�nheti. A fels�h�zban igen hat�rozott hangnemben �t�lte el erk�lcsileg a numerus clausust.17 A harmincas �vek k�zep�n azonban Balthaz�r egyik legjobb munkat�rsa, Csikesz S�ndor debreceni teol�giai tan�r jellemz�en m�r csak azzal igyekezett a zsid�k seg�ts�g�re sietni, hogy megk�l�nb�ztette a nemzeti szempontb�l �rt�kesnek, hazafiasnak min�s�tett, �vsz�zadok �ta itt �l� zsid�s�got, a frissen besziv�rgott, „idegen" gal�ciaiakt�l18. Annak a felismer�s�re, hogy olyan megk�l�nb�ztet�s az �llam polg�rai k�z�tt, amely t�lmegy a mindenkire �rv�nyes t�rv�nyeken, egyszer�en embertelens�g, a fasizmus kora ember�nek mintha m�r nem lett volna szeme. Ezt az antiszemitizmusr�l sz�lva �s a dolog �rdem�t n�zve akkor is el kell mondani, ha fel lehetne sorolni sz�mos j� szolg�latot is, amivel reform�tus egyh�zi emberek az �ld�z�tteket t�mogatt�k. Egyesek egyszer�en emberbar�ti �rz�sb�l tett�k ezt, m�sok teol�giai mot�vumokb�l, �s eszmeileg, irodalmilag is szembeszeg�ltek az �radattal19.

c) Az antikommunizmus. A Kommunista Ki�ltv�ny szerint „a prolet�rnak nincs haz�ja". Ezzel azut�n a marxista munk�smozgalom az els� sz�m� k�zellens�g c�m�t �s rangj�t kapta meg a nacionalist�kt�l. Mi�rt is kellett ilyen antagonisztikus �llel fell�pni a marxist�knak a nacionalizmus ellen? Val�ban nem volna haz�ja a munk�snak? A v�laszt Andics Erzs�bet �gy fogalmazta meg: „A nacionalizmus a polg�rs�g uralkod� ideol�gi�ja; keletkez�se, fejl�d�se egybeesik a polg�ri rend, a kapitalizmus t�rt�net�vel". „A XVIII. �s XIX. sz�zadi polg�ri forradalmak sor�n a nacionalizmus volt a k�ld�kzsin�r, amely az akkor m�g kialakul�ban lev� munk�soszt�lyt a felt�rekv� burzso�zi�hoz k�t�tte. Ezt a k�ld�kzsin�rt el kellett v�gni, hogy a munk�ss�g emancip�l�dj�k... �s sikeresen megv�vhassa a maga sz�ks�gszer�en internacionalista harc�t a felszabadul�s�rt. Ezt a k�ld�kzsin�rt v�gja el a Kommunista Ki�ltv�ny t�m�r �s hat�rozott mondata. Ebben bizonyos �rtelemben benne van a Ki�ltv�ny alapvet� tartalma: �j oszt�ly l�pett a t�rt�nelem sz�nter�re saj�t, �n�ll�, �j korszakot megnyit� c�lkit�z�seivel"20. Ezekre az �j c�lkit�z�sekre a polg�ri rend �les antikommunizmussal v�laszolt. Igyekezett mindenkibe besulykolni, hogy a kommunista „haz�tlan bitang". Nem k�rd�s, hogy - mint a nemzetis�gi k�rd�s �s az antiszemitizmus eset�ben - a liber�lis-nacionalista koncepci� �les ellentmond�sba keveredett �nmag�val. Mert vajon liber�lis-e, s�t egy�ltal�n etikus-e fell�pni az ellen, hogy a kapitalizmus g�pezet�nek kiszolg�ltatott, id�nk�nt eg�szen embertelen terhekkel s�jtott, azok hordoz�s�ban magukra maradt munk�st�megek egyes�letet �s p�rtot alkossanak saj�t �rdekeik v�delm�re �s egy jobb t�rsadalmi rend kiharcol�s�ra? A nemzet fogalm�ban nyilv�nval�an benne van, hogy mint egy nagy csal�d a gy�nge tagok �rdek�t kell hogy els� helyre tegye. Nem mondhat� teh�t nemzetinek a munk�st�megek magukra hagy�sa, m�g kev�sb� a megakad�lyoz�sa abban, hogy - csal�dva nemzet�k „er�seiben"- boldogul�suk �rdek�ben �sszefogjanak �s saj�t �tjukat k�vess�k.

d) A kritik�tlan �nt�mj�nez�s. A k�zt�nk lev� 40 �vn�l id�sebbeknek nem kellett Adyt�l megtanulni, mennyire egyet jelentett sokakn�l a nacionalizmus a hazai t�jakon t�l nem l�t� fajb�szkes�ggel, a f�lm�velt ember g�gj�vel. A reform�tus egyh�z lelk�szeinek, akik k�z�l sokan k�lf�ldi akad�mi�kon eg�sz�tett�k ki tanulm�nyaikat, e t�ren sok tennival�juk lett volna. A k�lf�ldi �let nem gy�ng�ti, hanem er�s�ti a nemzeti �rz�st, de kritikaibb� is teszi. A magyar n�pben megvannak azok a k�pess�gek, mint a vil�g b�rmely m�s n�p�ben. Ezzel azonban a nacionalizmus nem �ri be.Teol�giai- tan�t�ink viszont nem l�ptek fel el�g hat�rozottan a hamis, ingov�nyos nemzeti �ntudat ellen.Majd csak a hitlerizmus fel�l helyesen meg�rzett vesz�ly helyezte egy id�re a k�z�ppontba legal�bbis a jobbakban - a gy�trelmes k�rd�st: mit �r az ember,ha magyar?

Abban a k�zik�nyvben, ahol err�l a k�rd�sr�l sz� kellett volna, hogy ess�k, a reform�tus gy�lekezeti igehirdet�s elm�let�ben, k�zelebbr�l a nemzeti �nnepek egyh�zi meg�nnepl�s�r�l sz�l� r�szben, a kor egyik legtehets�gesebb egyh�zi �r�ja puszt�n eszt�tikai szempontb�l marasztalta el a sz�sz�ket is megh�d�t� �nt�mj�nez� nacionalizmust, a szoci�letikai kisikl�sok egy�b vesz�lyeire nem figyelmeztetett. „A nemzeti �nnepeken mondott besz�dek - olvassuk - tal�n a legsiralmasabbak azok k�z�tt, amelyek csak a mi nem nagyon v�logat�s gy�lekezeteinkben elhangzanak. Az ismeretes nemzeti sz�n� frazeol�gia �nnepli ilyenkor a maga diadalm�t: helyzetek �s egy�nek superlativusokben val� magasztal�sa az Isten gondolat�nak, igazi nagys�g�nak megl�t�sa n�lk�l, az a politikai mell�k�z� alap�ll�s, mely a minden gonoszs�ggal kib�lelt, �rd�gi n�metet szembe �ll�tja a szenved� �s im�dkoz�, angyali �s tulip�n magyarral.. ."21 Az id�zet v�g�n mintha re�lisabb �nismeretre serkentene a szerz�. Sajnos gazdag sz�noki tev�kenys�ge folyam�n az angyali �s tulip�nos magyart is �ppen � rajzolta meg m�r alig t�llicit�lhat� szupeiiativuszokban. Egy p�lda: „Istennek k�l�n�sen meg�ldott n�pe a magyar. Sz�p, �ri fajta, sz�letett el�kel�s�g, az er� �s kellem rokonszenves �s m�lt�s�gos vegy�l�ke. Elm�je vil�gos, s�t ragyog�, k�pzelete sz�nes �s �l�nk, ked�lye m�ly �s gazdag, ereje hihetetlen teljes�tm�nyekre k�pes. Arra termett, hogy egy�nis�g legyen: maga k�l�n vil�g, �r, amerre j�r, � az a puszt�ban nevelkedett r�zsa, amir�l a pr�f�cia sz�l"22. A j�zan t�rgyilagoss�gnak ilyen meging�sai mellett nem csoda, hogy f�k hi�ny�ban a gyermetegebb lelkek m�g tov�bb mentek, �s megjelent a sz�nen:

e)A nacionalizmus mint vall�sp�tl�. A nemzetnekvall�si szf�r�ba emel�se, abszol�t val�s�g �s �rt�kk�nt felt�ntet�se, amely minden �ldozatnak �rtelmet,s�t a v�teknek is feloldoz�st ad, olyan r�gi, mint maga a nacionalista ideol�gia. N�h�ny k�zismert nacionalista vezet� ironikus nyilatkozata: „Micsoda gazember lenne az - mondotta Cavour -, aki tulajdon �rdek�ben is hajland� lenne elk�vetni, amit vonakod�s n�lk�l tesz meg nemzet��rt"; Bismarck ugyanezt �gy fejezte ki: „Azt, ami szem�lyes c�lb�l erk�lcstelen lenne �s lova-giatlan, teljes joggal teszi meg az ember a kir�ly�rt �s az �llam�rt"23.

Teljes alaposs�ggal itt is a n�metek j�rtak el. Paul de Lagarde pr�b�lta megalkotni azt az �j vall�st, amely a n�met n�pet szakraliz�lja24. Szerinte Isten �s az angyalok a n�metet mint n�metet fogj�k ismerni �s szeretni az �r�kk�val�s�gban. A nagy nemzeti �sszeoml�sok hat�sa sz�lesebb k�r�kre is kiterjeszti a vall�ss�, vall�sp�tl�kk� v�l� nacionalizmust. Bizony�ra nem v�letlen, hogy Paul de Lagarde 1919-ben v�lt sokat olvasott n�met �r�v�25. � �s a hozz� hasonl� nacionalista ideol�gusok alapozt�k meg azt a hitleri �llami vall�spolitik�t, amely sok�ig nem is eredm�nytelen�l t�rekedett a kereszty�n egyh�z suta m�don val� �talak�t�s�ra a maga fajm�tosza szerint. A nemzetis�gi k�rd�shez a n�met evang�likus egyh�z sem tudott etikailag viszonyulni. Egy p�lda: ma m�v�szi mellk�p �r�k�ti meg annak a der�k szorb evang�likus lelk�sznek az eml�k�t, akit el�bb megintettek, majd pedig k�nyszer�thelyez�sre �t�ltek amiatt, hogy nem volt hajland� abbahagyni a saj�t �s gy�lekezete anyanyelv�n val� pr�dik�l�st. Az ezt eltilt� v�gz�st Gotthold Schwell�nak, Dissen (Cottbus-i egyh�zk�r) lelkip�sztor�nak 1941. m�jus 19-�n k�ld�tte el a berlini evang. konziszt�rium K. VII. 2761 sz�m alatt. (Die Kirche, evang. hetilap, Berlin, 1973. szept. 9., 4. lap.)

N�lunk is 1919 ut�n csapott magasra a nacionalizmus l�ngja �s f�stje. Kor�bban is elmondta minden m�rcius 15-i szaval�, hogy „A magyarok isten�re esk�sz�nk", de most kezdt�k ezt a sz��sszet�telt komolyan venni. Szerint�k a magyarok isten�nek els� �s legfontosabb tennival�ja, hogy a trianoni sebet begy�gy�tsa. Az iskol�k fal�n ott �llt: „... Eg�sz Magyarorsz�g mennyorsz�g", �s a gyerekek a felekezeti iskol�kban is hozz�csatolt�k az im�ihoz a Magyar Hiszekegyet. Ebben mint egym�sb�l k�vetkez� h�rom val�s�gra ir�nyult a vall�sos rem�nys�g Istenre, az isteni �r�k igazs�gra �s Magyarorsz�g felt�mad�s�ra.

Legyen szabad egy p�ld�t id�zni a Trianon ut�ni irredenta igehirdet�sre: „N�pet igazs�gtalanabbul, nagyobb kegyetlens�ggel m�g nem �t�ltek hal�lra, mint minket. Csak egyetlen szenved�s, a Krisztusnak kereszten val� szenved�se �s hal�la hasonl� a mi�nkhez ... A k�rd�s csup�n az, hogy v�lasztottak vagyunk-e... Ha van v�lasztott ember - van v�lasztott n�p is, amelynek �tadta Isten a zsid� n�pt�l visszavont kegyelmet. �s ez a n�p a magyar. Ez�rt a nemzet�rt, ennek a n�pnek a megb�nt�s��rt maga Isten �ll bossz�t. Az orsz�g sz�v�ben n�gy szobor �ll, mint ennek a nemzetnek k�v� meredt f�jdalma, tiltakoz�sa, tagad�sa ruh�j�nak n�gyfel� oszt�sa ellen. Nem, nem, soha! Erre tan�tsa apa a fi�t, anya a le�ny�t, erre oktassa a tan�t� n�vend�keit, ezt hirdesse a pap a sz�sz�kr�l... ezt ki�lts�k k�r�k �s egyes�letek �jjel �s nappal.. ."26. A pr�dik�tor egy k�lf�ldet j�rt, az egyh�zi irodalmat eg�sz �lete sor�n szorgalmasan m�vel� alf�ldi lelkip�sztor.