Sur�nyi Dezs�

Mez�gazdas�gi termel�s az �kori Palesztin�ban — a Biblia t�kr�ben

Ponticulus Hungaricus  XI. �vfolyam 5. sz�m  2007. m�jus copyright � Sur�nyi Dezs�, 1974 ▪ � Agr�rt�rt�neti Szemle, 1974 kulcsszavak biol�gia, mez�gazdas�g, f�ldm�vel�s, n�v�nytermeszt�s, �llatteny�szt�s

http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/hidverok/sur-bib.html

Bevezet�s

A mez�gazdas�g mindenkori fejletts�ge meghat�rozza a magaskult�r�k anyagi—gazdas�gi sz�nvonal�t, t�rsadalmi teljes�t�k�pess�g�t. Miel�tt ezt az izgalmas k�rd�st megvizsg�ln�nk, fontosnak �rezz�k a Biblia szerinti zsid� t�rsadalomb�l kiemelten a paraszts�g jogi �s vagyoni helyzet�nek vizsg�lat�t, hiszen e n�lk�l nem tudjuk meg�rteni, hogy Palesztin�ban — ha olyan volt a mez�gazdas�g fejletts�ge, amilyen — mennyire hatottak a t�rsadalmi viszonyok a term�szeti adotts�gokon k�v�l a mez�gazdas�gi termel�sre.

A Biblia jellegzetes oszt�lyt�rsadalom k�p�t festi (J�b 3,19), s�t k�l�nf�le megfontol�sokb�l esetenk�nt t�relemre is inti az elnyomottakat (Tim 2,9). Kb. i. e. 1200 t�j�n a K�na�nba �rkezett zsid� t�rzsek t�rzsi—nemzets�gi t�rsadalmi tagoz�d�st mutattak. Eredetileg a legel�, a sz�l��ltetv�nyek �s a sz�nt� a nemzets�g k�z�s tulajdona volt, amolyan �kori csoporttulajdon-forma. Ha a f�ld elad�sra ker�lt, a megv�s�rl�sban el�jogot �lveztek az elad� f�l nemzets�g�nek tagjai. Ilyen inform�ci�kat k�z�l Ruth k�nyve is. Azt mondhatn�k, hogy megvolt a zsid�kn�l a t�rv�ny adta lehet�s�g, hogy a birtok tulajdonosi joga ne v�ltozzon. A szok�s a patriarch�lis t�rsadalmakra nagyon jellemz�.

A honfoglal�s ut�n megindult a t�rzsi szervezet felboml�sa, a ter�leti tagoz�d�s v�lt uralkod�v�: a helyzet alapvet� megv�ltoz�sa differenci�l�lag hatott a t�rsadalomra: a j�m�d�ak r�teg�t a nagybirtokosok (�zs 3,19—24) �s a k�z�pbirtokosok alkott�k; a zsid�k z�me kisbirtokos lett, esetleg f�ldn�lk�li parasztt� v�lt.

A mez�gazdas�g �s �ltal�ban a gazdas�g fejl�d�se ki�lezte az ellent�teket; az i. e. IX. sz�zadban m�r megkezd�dik a kisbirtokosok f�ldj�nek kisaj�t�t�sa, �s ennek k�vetkezt�ben a b�rl�k, napsz�mosok, s�t az ad�srabszolg�k sz�ma is megn�vekedett. Ellene �mos, �zsai�s �s Mike�s is pr�f�t�l (�m 8,4; �zs 5,8 �s Mik 2,1—2).

Harcuk (ti. a paraszts�g�) k�t ok miatt is �rthet�: f�ltett�k f�ldj�ket �s rettegtek a szolgas�gt�l. Az �kori Keleten csak �tmeneti rabszolgas�g volt, pl. az ad�ss�g ledolgoz�sa, ennek ideje nem haladhatta meg a 6 �vet (2M�z 21,2 �s 5M�z 15,12). Az �rdek�kben nem nagyon sz�lnak a pr�f�t�k, a harcot az �r�k�s rabszolgas�g ellen vezett�k — sok esetben. Ma m�r vil�gosan l�that�, hogy nem lett volna �rtelme az �r�k�s rabszolgas�g int�zm�nyes�t�s�nek, hiszen a zsid� gazdas�g el�g fejletlen volt, m�g a szomsz�dos �llamok�hoz k�pest is.

A k�zdelem eredm�nyeir�l k�zvetett bizony�t�kokat ad egyes bibliai r�szek egybevet�se, �gy a 2M�z 20. fejezethez k�pest t�bb �j elemet tartalmaz az 5M�z 5. fejezet. A gēr-ek (f�ldn�lk�liek) �rdekeit jobban figyelembe veszik, �gy a betakar�t�s idej�n szer�ny term�szetbeni juttat�sban r�szes�lnek, kal�szszed�s joga a learatott t�bl�kon stb.

Tov�bbra is Hahn (l�sd irodalomjegyz�k) professzor gondolatmenet�t k�vetve, n�h�ny sz�t kell sz�lni a jōb�l �vr�l. Minden �tvenedik �v k�l�nleges szerepet t�lt�tt be a zsid�k �let�ben: "minden �tvenedik �vben, az abban az id�szakban eladott f�ldek visszasz�llnak eredeti tulajdonosukra — voltak�ppen teh�t a f�ldtulajdont nem lehetett �truh�zni, nem lehetett elidegen�teni, csup�n hosszabb-r�videbb id�szakra haszn�latra �tadni." A r�gi megv�lt�sn�l jobbnak tartott�k ezt az elj�r�st: "A f�ldet pedig senki el ne adja �r�kre, mert eny�m a f�ld; csak j�vev�nyek �s zsell�rek vagytok ti n�lam" (3M�z 25,23); vagyis a f�ld senki haland�nak sem k�pezheti v�gleges tulajdon�t.

1. F�ldm�vel�s

A leg�sibb id�kben is m�r ismert a zsid�k k�r�ben a f�ldm�vel�s: K�in f�ldm�ves (1M�z 4,2), No� sz�l�t telep�t (1M�z 9,20) �s Izs�k szemes term�nyeket vet (1M�z 26,12), �bel viszont �llatteny�szt�ssel foglalkozik (1M�z 4,2). Fontosabb n�v�nyek: a gabonaf�l�k (b�za — 1M�z 41,49 �s �rpa — 5M�z 8,8), a sz�l� (1M�z 27,37; Zsolt 4,7), az olajfa (5M�z 6,11). N�v�nytermeszt�si szempontb�l d�nt� id�szak az egyiptomi rabs�g ideje, mivel a f�ra�k orsz�g�ban sz�mos �j termeszt�si elj�r�ssal ismerkedtek meg a zsid�k (pl. az �nt�z�s — 5M�z 11,10), ugyan�gy �j n�v�nyfajokat is megkedveltek, termeszteni kezdtek; bizony�tja ezt, hogy t�bb �j n�v�nyt magukkal vittek a pusztai v�ndorl�skor. A honfoglal�s ut�n komolyan foglalkoznak b�za, sz�l�, f�ge, olajfa �s gr�n�talma termeszt�s�vel (5M�z 8,8); a K�na�nban tal�lt haszonn�v�nyeket is bevonj�k a termeszt�sbe, �gy a k�lest (Ez 4,9), a lencs�t (1M�z 25,29—34), a mandul�t (4M�z 17,1—10), a di�t (�n 6,11). Ismert�k �s alkalmazt�k a vet�sforg�t, m�gpedig a h�tszakaszosat (2M�z 23,10—11): sz�nt�f�ldi egy�ves �s a t�bb�ves kult�r�kra is alkalmazt�k (3M�z 25,3—5).

Belterjess�g tekintet�ben k�tf�le n�v�nytermeszt�si teret lehet elk�l�n�teni: mez�ket �s kerteket. A mez�k eloszt�s�t a zsid�k nagyon igazs�gosan v�gezt�k, sorsol�ssal d�lt el, ki melyik chelkah-t kapja; N�b�t (2Kir 9,25) �s Bo�z (Ruth 2,3) mezej�t a tulajdonos neve szerint is eml�ti a Biblia. A ter�let kit�z�se m�r�zsin�rral t�rt�nt (�m 7,7), maradand�an hat�rk�vekkel jel�lt�k meg (J�b 24,2), amelyeket n�ha becstelen emberek el is mozd�tottak — term�szetesen a szomsz�d k�r�ra (5M�z 27,17).

1. �bra. Palesztin eke

A sz�nt� jobb kez�ben tartja az �szt�k�t (a), bal kez�ben az ekeszarvat (b), az ekevas �ppen a talajba m�lyed (c). Az �kr�k k�z�tt az iga l�that� (d), ehhez er�s�tik az ekef�t (e). Ekefa �s ekeszarv k�zti t�vols�g stabiliz�l�s�ra egy fadarabot haszn�ltak (f)

A f�ld m�rt�kegys�ge a #s.emed, az egyik le�r�s alapj�n �gy t�nik, hogy az �k�r �ltal megsz�ntott ter�letb�l hat�rozt�k meg (napi teljes�tm�ny), eredetileg (1S�m 14,14) kb. 110 n�gysz�g�lr�l van sz�.

A vir�gokat (�n 5,1 �s 6,2) �s a gy�m�lcsf�kat, valamint a sz�l�t (Jer 29,5; �m 9,14) kertekbe �ltett�k. A legels� kert, amir�l sz� esik, az �den (1M�z 2,8 �s 3,24); tov�bb� a kir�lyi kertek Jeruzs�lemben (2Kir 25,4), az ethami — Betlehem k�zel�ben (�n 6,11), a sushani palotakert (Eszter 1,5) konkr�tan szerepel az �sz�vets�gben. �ltal�ban a kertet fallal vagy s�v�nnyel ker�tett�k k�r�l (�n 4,12; �zs 5,2—5).

A mez�gazdas�gi munk�k ideje napt�ri terminusokkal j�l behat�rolhat�. Az �vet 12 h�napra osztott�k a zsid�k (1Kir 4,7; 1Kr�n 27,1—15), ez az �n. hold�v: 254 nap, 8 �ra, 48 perc �s 34 m�sodperc a pontos tartama. 19 �v alkotott egy ciklust; minden �v �sszel (a mediterr�n �kori kult�r�kra jellemz�), a Nisan h�nappal kezd�d�tt (2M�z 12,2). �rdemes egy m�szt�gl�ra �rt sz�veget id�zni Scheiber professzor ford�t�s�ban a mez�gazdas�gi munk�kr�l (felt�n�en n�v�nycentrikus!):

K�t h�nap az (olajbogy�) lever�se,
k�t h�nap a (b�za) �ltet�se,
k�t h�nap a k�sei �ltet�s;
a len megszed�s�nek h�napja,
az �rpa arat�s�nak h�napja,
az arat�s �s �nnep h�napja;
k�t h�nap a sz�l� �rz�se,
a ny�ri gy�m�lcsnek h�napja.

2. �bra. Cs�pl�sz�n

K�t sz�ntalpb�l �ll (a), keresztf�k r�gz�tik, amelyre a cs�pl� �l�hely�t er�s�tik (b). A sz�ntalpak k�z�tt 3 sor henger figyelhet� meg (c), ezek perem�t megmunk�lt vask�pennyel vonj�k be (d), hogy jobb hat�sfokkal dolgozzon e primit�v berendez�s

a) Gabonatermeszt�s

A b�za, �rpa vet�se november—december h�napban t�rt�nik. Egyiptomi k�pz�m�v�szeti �br�zol�s szerint k�zvetlen a sz�nt� ut�n halad a magvet�, k�zzel hinti a szemeket (�zs 28,25), a kevert mag kisz�r�sa tilos (3M�z 19,19; 5M�z 22,9); felt�tlen tudniuk kellett ennek h�tr�nyait, ez�rt ilyen kategorikus az el��r�s. Az arat�s ideje elh�z�dik Palesztin�ban: az �rp�t a Jord�n v�lgy�ben m�r �prilisban aratni lehet, ekkor fejez�dnek be a nagy tavaszi es�z�sek (1S�m 12,17; P�ld 26,1), vagy valamivel k�s�bb, amikor m�r a Jord�n-foly� er�sen meg�radt (J�zs 3,15 �s 5,11). A b�zaarat�s viszont j�niusban zajlik, t�bbnyire nagy melegben, emiatt k�l�n�sen f�rads�gos munka (P�ld 25,13; �zs 18,4). Arat�eszk�z�k a sarl� (5M�z 16,9), az arat�k bal k�zbe fogj�k a markot, �s jobb k�zbe fogott sarl�val v�gj�k le (Zsolt 129,7; �zs 17,5). A cs�pl�shez cs�pl�hengert (�zs 41,15) �s cs�pl�sz�nt (�zs 28,27) haszn�ltak; �llatok m�k�dtett�k ezeket az egyszer� eszk�z�ket: f�leg �kr�t, ritk�bban �szv�rt fogtak a cs�pl�eszk�z el�. A kal�szb�l kiszabad�tott pelyv�s szemet sz�r�lap�ttal �s sz�r� vill�val (�zs 30,24) nem t�l er�s sz�lben (Jer 4,11), a reggeli �s esti �r�kban (Ruth 3,2) megtiszt�tott�k, a k�l�nv�lt pelyv�t el�gett�k (Mt 3,12). Tov�bbi tisztogat�s sz�ks�ges a neh�z, de nem gabonaszemek elt�vol�t�s�ra: apr� lyuk� (kecskeb�r-, juhb�r-h�l�) rost�kon �thullik a konkoly vagy m�s gyomok magva; �gy vet�sre, �rl�sre alkalmas b�z�t, �rp�t kapnak. A term�s sz�mbav�tele ut�n k�zvetlen t�rt�nt a cs�pl�s (Lk 6,38), a szemes term�nyeket sz�raz t�rfogat-m�rt�kegys�gekben fejezt�k ki: log (0,5 l), kab (2,1 l), seah (12,7 l), efa (38,2 l), homer (381 l), f�leg az ut�bbit emlegeti sokszor a Biblia.

3. �bra. Sz�r�lap�t �s sz�r�villa

(A finom megk�l�nb�ztet�s Ridderbost�l sz�rmazik)

4. �bra. Gabonarost�l�s sz�r�n

A f�ldm�ves (c) rost�t tart kez�ben (b), el�tte a s�lyos gabonaszemek (a), m�g�tte a pelyva gy�lik �ssze. A gabonarost�l�st mindig a sz�r�n v�gezt�k, ennek fala alacsony (d) a h�zfalakhoz k�pest (e)

b) Sz�l�termeszt�s

A sz�l� "ind�s (k�sz�) n�v�ny, mint a t�k" (2Kir 4,39), a Kaspi-t� vid�k�r�l ker�lt a K�zel-Keletre (1M�z 9,20—21). R�gt�l termesztik Egyiptomban (1M�z 40,9—11; Zsolt 78,47) �s Palesztin�ban (1M�z 14,18). Gyakran �ltett�k: tudunk sz�l��ltetv�nyekr�l Jezr�elben (1Kir 21,1), Sikemben (B�r 9,27), Shilohban (B�r 21,20), az Eskol v�lgy�ben (4M�z 13,23), de Engediben (�n 1,14), Hesbon, Elealeh �s Shibmah vid�k�n (�zs 16,8—10; Jer 48,32) is sz�mottev� a sz�l�termeszt�s.

Nagy k�l�nbs�g van (�rthet�en) a j� �s a rossz sz�l� k�z�tt (�zs 5,2; Jer 2,21), fajta tekintet�ben a v�r�s sz�l� volt t�ls�lyban (�zs 63,2), de ma Betlehem �s Hebron vid�k�n a feh�r fajt�k domin�lnak. S�k- �s hegyvid�ki terepen egyar�nt telep�tett�k a sz�l�t (5M�z 6,11; B�r 14,5). K�ves ter�leten el�sz�r lehordt�k a m�vel�st akad�lyoz� szikladarabokat, a f�ldet fel�st�k, �s csak ekkor telep�tett�k el a vessz�t (�zs 1,8); Ez�kiel pr�f�ta a sz�l� talajig�nyeit tal�l�an hat�rozza meg (Ez 17,9 �s 19,10). �rt�kes �ltetv�ny a sz�l�, ez�rt �rdemes beker�teni, s�t �r�s idej�re �rkunyh�t �ll�tani (�zs 1,8 �s 5,1—7).

A sz�ret szeptember k�zep�n kezd�dik �s okt�ber h�napban is tart, �nnep is egyben - az eg�sz �vi f�radoz�s gy�m�lcse, egyben sz�mbav�tel (B�r 9,27; �zs 16,10; Jer 25,30). A f�rt�ket k�ssel v�gj�k le a t�k�r�l (Jel 14,18-20), azut�n kos�rba rakj�k (Jer 6,9); a sz�l�t megtaposs�k �s kisajtolj�k (Jer 25,30; Joel 3,13; �m 9,13). Persze, nem az �sszes sz�l�term�sb�l k�sz�lt must, hanem frissen (5M�z 23,24) �s aszalva (4M�z 6,3; 1S�m 25,18) is fogyasztott�k. �rdekes, hogy szerepel a Biblia egyik hely�n a term�s mennyis�ge is, amely a becsl�sek szerint 6-12 hl/kh mustnak felel meg (az akkori sz�l�fajt�k teljes�t�k�pess�ge �s a termeszt�stechnikai sz�nvonal alapj�n jelent�s term�snek tekinthet�) (�zs 5,10). A sz�l�levet t�ml�be engedt�k, vagy szabadon hagyt�k az erjeszt�k�dban (J�b 32,19; Mt 9,17); miut�n megforrt, �tsz�rt�k, vagyis lefejtett�k a sepr�r�l az �jbort (Jer 48,11-12).

c) Olajfa- �s f�getermeszt�s

A vadolajfa �sid�k �ta honos Palesztina f�ldj�n, erre utal az Olajf�k hegye (2S�m 15,30; Zak 14,4; Csel 1,12). Term�s�t gy�jt�tt�k �s felhaszn�lt�k a zsid�k (5M�z 32,13; J�b 29,6); j�val nagyobb jelent�s�ge volt viszont a nemes olajf�nak, amely L�bi�b�l terjedt el a Mediterr�neumban. A kult�rfajt�kat kiz�r�lag �ltetv�nybe telep�tett�k (1S�m 8,14; �zs 16,20). Hajlamos szakaszos term�sre, egyik �vben a fa igen b�ven terem, a m�sikban a kev�s vir�gb�l is alig k�t�dik gy�m�lcs (J�b 15,33; Hab 3,17). J�zus kor�ban m�r feltehet�leg (de el�bb is megvan a val�sz�n�s�ge) vadolajfa-magoncokra oltj�k a nemes vessz�t (parabol�ja: R�m 11,17-24).

A term�st bottal levert�k vagy r�zt�k a f�r�l �sszel (�zs, 17,6 �s 24,13). Az �sszegy�jt�tt bogy�t sz�td�rzs�lt�k. Az els�re kapott olaj a legjobb min�s�g� sz�nolaj, de ezut�n sajtol�ban meg is pr�selt�k a massz�t (Joel 2,24). Felhaszn�l�sa rendk�v�l sz�lesk�r�, ami igazolja azt, hogy a bibliai id�kre az univerz�lis felhaszn�l�s� szez�molaj teljesen visszaszorult az olajfa t�rnyer�se k�vetkezt�ben.

A sz�rv�ny gy�m�lcsf�k k�z�tt a f�ge tekinthet� a legfontosabbnak. Semmi olyan adat sem ismert, mely alapj�n felt�telezhetn�nk, hogy a f�g�t �ltetv�nybe telep�tett�k (m�g ma is sok helyen �gy termesztik). A nom�d zsid� n�p eleinte csak a szikomorf�g�t ismerte meg a puszt�ban (1Kr�n 27,28; �zs 9,10; �m 7,14), de ezt k�s�bb a val�di f�ge v�ltja fel a leteleped�s idej�n. Szesz�lyesen terem a val�di f�ge, maga a term�sk�pz�s igen bonyolult, k�ls� t�nyez�k (id�j�r�s, gubacsdar�zs rajz�sa) f�ggv�nye a term�smennyis�g, ezenk�v�l pedig sz�mos t�pusa m�g j� �kol�giai viszonyok k�z�tt sem terem, ami a faj alapvet� biol�giai saj�toss�gaival van kapcsolatban. T�bbsz�r szerepel a f�ge mint a j� �s a rossz fa gy�m�lcse (Jer 24,1—8 stb.). Friss term�se (�zs 28,4) �s az aszalt gy�m�lcs egyar�nt ehet�, �rt�kes, kal�ri�ban gazdag t�pl�l�k, egyben az aszalt f�ge alkalmas kelev�nyek gy�gy�t�s�ra is (2Kir 20,7; �zs 38,21).

d) Agrotechnikai elj�r�sok �s m�vel�si eszk�z�k

A j� term�s biztos�t�s�hoz legels�, egyben igen fontos munka a talajm�vel�s. Legfontosabb eszk�ze az eke. A palesztinai eke l�nyegesen k�l�nb�zik az egyiptomi �s babiloni ek�t�l, nevezetesen sokkal egyszer�bb faeke volt. Eleinte fa�gb�l k�sz�lt (bronzkor), k�s�bb az eke munkaeleme a vaslemez lett, k�sz�t�s�t a filiszteusokt�l tanult�k meg a zsid�k (1S�m 13,20). A sz�nt� f�ldm�ves jobb kez�ben tartja az �kr�k k�t�r�dj�t, az �szt�k�t (B�r 3,31), bal kez�ben pedig az eke szarv�t. Nagyon gyenge min�s�g� munk�t v�gzett a palesztinai eke, ut�na g�dr�k maradtak vissza, a g�r�ngy�k, hantok sz�tsz�r�s�val fejtett ki talajlaz�t�st (Zsolt 65,11). A sz�nt�s er�s fizikai munka, neh�zs�g�t n�veli, hogy fokozott figyelmet k�v�n (Lk 9,62). K�zi talajm�vel� eszk�zre k�t h�ber sz� is ismert: maharēshah (1S�m 13,20—21) �s ma′dēr (�zs 7,25), egyar�nt lehet �s� vagy kapa. Kev�sb� talajlaz�t�sra haszn�lt�k, sokkal ink�bb fiatal f�k, gaz �s a k�vek kikap�l�s�ra (J�zs 17,17—18); a k�veket �ssze is gy�jt�tt�k, hogy ne akad�lyozza a munk�t (�zs 5,2).

N�v�nytermeszt�si mell�kterm�k a szalma, kiv�l� alomanyag az �llatoknak (1Kir 4,28), amelyet ist�ll�ba ter�tve, tr�gy�t nyertek (�zs 25,10). Tr�gy�z�si m�veletr�l kifejezetten csak Luk�cs evang�lium�ban van sz�, amikor is a vincell�r a rosszul term� f�gef�t j�l megtr�gy�zza, h�tha k�pes m�g teremni, �s kiv�g�sa elker�lhet� (Lk 13,6—9). Ink�bb t�zel�nek haszn�lt�k a tr�gy�t, k�l�n�sen a nom�d korszakban, m�gpedig a s�trak f�t�s�re (Ez 4,12).

Arid t�jakon a v�z minden �l�l�ny sz�m�ra fokozottan az �letet jelenti (1M�z 16,7). A zsid�k az �nt�z�s m�dszer�vel m�g Egyiptomban ismerkedtek meg (5M�z 11,10). A k�lsz�ni vizek, a foly�k id�szakos jelleggel biztos�tottak �nt�z�vizet, mikor meg�radtak: a N�lus (Jer 46,7; �m 8,9), az Eufr�tesz (J�zs 24,2) �s a Jord�n (Zsolt 66,6) kil�pnek medr�kb�l. A vizet csatorn�n vezett�k el a kertekbe (Jer 31,12). Nagyobb v�zt�rol�si lehet�s�ggel megoldhat� volt a folyamatos �nt�z�s (�zs 58,11), ilyenkor a n�v�nyek �lland�an �d�k, j�l fejl�dnek (Zsolt 1,3; Jer 17,8). A csatorna neve h�ber�l b′ēr, telep�l�snevekben is szerepel, p1. B′ēr-sheba (1M�z 21,30—31 �s 24,19), nagyon val�sz�n� teh�t, hogy k�rny�k�n nagyobb m�ret� �nt�z�s volt megval�s�that� — sok esetben igen j�l t�j�koztatnak a helys�gnevek jelent�sei. Talajvizeket nem is pr�b�ltak �nt�z�sre hasznos�tani, mert �r�lhettek, ha elegend� vizet adott a k�t embernek, �llatnak ... (5M�z 8,7 �s 6,11 stb.).

e) N�v�nyi k�rokoz�k, k�rtev�k �s gyomok

A k�rokoz�k puszt�t�s�nak megeml�t�se sem marad ki a Bibli�b�l. A h�t b� �s a h�t sz�k esztend� kapcs�n eml�tik a M�zes-k�nyvek: a k�t kisz�radt kal�sz (1M�z 41,6.23), Isten b�ntet�se (5M�z 28,22), k�rt�tele igen komoly term�skies�st id�z el� (1Kir 8,37; Agg 2,17; �m 4,9). Mivel a le�r�s egy�rtelm�en gabon�ra vonatkozik, mikol�giailag 3 gombafajra lehet gondolni, nevezetesen a lisztharmat, k��sz�g �s por�sz�g. — A keny�r szabad leveg�n hagyva nemcsak megsz�rad, hanem pen�szes is lesz: a fejespen�sz megtelepszik rajta: s�r�, selyemszer�, feh�r, k�s�bb barn�s sz�n� gyepet k�pez (J�zs 9,12).

A s�ska �vente rendk�v�l sok ut�dot hoz l�tre (Jer 46,23), rajz�skor veszedelmes k�rtev� (B�r 7,12), elpuszt�tja a legel�ket (2M�z 10,12), de nem k�m�li a f�s n�v�nyeket sem: a sz�l� (Joel 1,10—12) �s a f�ge (Joel 1,7; �m 4,9) hajt�sait �s �gainak h�ncs�t is megeszi. A m�zesi t�rv�ny szerint fogyaszthat� �llat (3M�z 11,21—22). E r�sz 4 fajnak a nev�t adja: ′arbeh, shōlam, khargōl, hāgāb; ezt K�roli sz�csk�, cserebog�r, herny� �s s�ska n�ven eml�ti (Joel 1,4 �s 2,25). Ebb�l viszont felt�telezhetj�k, hogy esetleg nem s�sk�r�l van sz�, hanem olyan �llatfajr�l, melynek megvan a n�gy fejl�d�si st�diuma: toj�s, l�rva, b�b �s im�g�; a s�sk�kra viszont ez nem jellemz�; a k�rd�s egyel�re nyitott. N�hum �ltal — �s �mosn�l is meglelhet� — gōb, gōbay pedig tal�n sz�cske (Locusta). — M�g egy fontosabb k�rtev� van, a r�ka; "od�ban �l" (Mt 8,20), megl�togatja a sz�l��ltetv�nyeket, �s az �rett f�rt�kr�l leeszi a bogy�t (�n 2,15).

V�g�l �rdemes m�g sz�t ejteni a gyomokr�l is. A konkoly a gabonavet�sben a leggyakoribb, szinte mindig a tiszt�talan vet�maggal ker�l a talajba, ez�rt "lesz" a b�z�b�l konkoly (J�b 31,40). Ez�rt csak tiszta magot szabad vetni (5M�z 22,9), megtiszt�t�sa — mint err�l m�r eml�t�st is tett�nk — rost�l�ssal t�rt�nt (�m 9,9; Lk 22,31); ha m�gis van a vet�sben konkoly, arat�skor k�l�n �sszegy�jtik �s el�getik (Mt 13,30). A szeder sok probl�m�t okozhat a f�ldeken, akad�lyozza a talajm�vel�st, visszafogja a termesztett kult�rn�v�nyt, vagyis gyom (Ez 7,23—25 �s 9,18). Irt�sa k�zi kap�val t�rt�nik (J�zs 17,18).

f) Erd�szet �s vad�szat

Nevezetesebb erd�s�gek Libanonban (1Kir 7,2), Efraim k�rny�k�n (J�zs 17i 15.18), Jude�ban (1S�m 22,5) �s Mahanaim mellett ter�ltek el (2S�m 18,6). A Biblia, le�r�sok, paleobotanikai kutat�sok eredm�nyei �s a jelenkori fl�rakutat�s alapj�n el�g pontosan siker�lt meghat�rozni a fontosabb erd�alkot� fafajokat. Ezek a k�vetkez�k: alepp�i feny�, mandulafeny�, libanoni c�drus, keleti plat�n, ez�stfa, ak�cia, �r�kz�ld �s lombhullat� t�lgy, ny�rfa, mandula, vadolajfa, szt�raxfa �s f�zfa. Erd�k biztos�tott�k a faanyagot az �p�tkez�sekhez (templom, lak�h�zak, szersz�mok stb.), ez �reztette is a hat�s�t a feny�- �s a c�drus�llom�nyra (1Kir 5,8—10; �n 1,17; 1Kir 5,6—10). A f�k kitermel�se fejsz�vel �s f�r�sszel folyt (5M�z 19,5; �zs 10,15).

A vadnak �letteret, v�delmet �s t�pl�l�kot jelent az erd�. Szint�n csak felsorol�st adva k�z�lj�k a fontosabb �llatfajokat (erdei, pusztai, v�zi): oroszl�n, p�rduc, hi�na, sak�l, farkas, medve, r�ka, szarvas, gazella, zerge, szirti borz, ny�l. Madarak k�z�l els�sorban a sas, hal�szsas, kesely�, s�lyom, h�ja, bagoly, kakukk, kuvik, karvaly, szarka, hatty�, strucc, f�rj �s b�bosbanka fordultak el� Palesztin�ban.

A vad�szat a kir�lyok, el�kel�s�gek sz�rakoz�sa (1M�z 10,9), f�k�nt erd�ben, sivatagban folyt, n�ha lakott ter�letek k�zel�ben ejtett�k el a k�ros (2M�z 23,29; 1Kir 13,24) vagy ehet�, de vadon �l� �llatokat (1M�z 27,3). Lehetett a vad�szat kimondottan sport is (Josephus Flavius). Egyes�vel, csoportosan (Jer 16,16), gyalogosan vagy lovon folyt a vad �ld�z�se. A vad�szok �jat, nyilat, l�ndzs�t (�zs 7,24) haszn�ltak; gyakran "seg�deszk�zh�z" is folyamodtak: h�l�t fesz�tettek ki (J�b 18,10), vagy g�dr�t �stak (2S�m 23,20; Ez 19,4.8) az �llatok befog�s�ra. Madarakat csak h�l�val fogtak, majd a madar�sz t�r�vel meg�lte a magatehetetlen �llatot (Zsolt 91,3 �s 124,7; H�s 9,8).

2. �llatteny�szt�s

Az �llatteny�szt�s kezdetei a nom�d, v�ndorl� �s legeltet� �llattart�sban kereshet�k. Az �sz�vets�g v�gigolvas�sakor szinte kronol�giai sorrendben megjelennek az �j �llatfajok, lassan a nom�d �llattart�s visszaszorul, el�ret�r az igazi �llatteny�szt�s. Ut�bbi els�sorban a nem �shonos fajokra vonatkozik (l�, �j teny�szt�si c�llal domesztik�lt szarvasmarha), k�s�bb a h�zi m�h, a fajhibrid �szv�r, valamint az �k�r, ami ivartalan�tott igavon��llat (l�nyeg�ben ez is csak k�s�bb terjedt el).

Alapvet� �lelemforr�st jelentenek az �llatok: h�s, tej, tejterm�kek; tov�bb� k�zm�ipari alapanyagot: sz�r, gyapj�, szaru, csont, ezenk�v�l tr�gy�t is adnak. A kereskedelem egyed�li sz�ll�t� alkalmatoss�gai a tevekarav�nok, szam�r- �s �szv�rcsapatok; a h�rn�k�k lovon, �szv�ren �s szam�ron k�zlekedtek, az �tviszonyokt�l f�gg�en. — A k�lterjes �llattart�s sz�ks�gk�ppen megmaradt, mert Palesztin�ban nagy ter�letek csak �gy voltak valamelyest hasznos�that�k: juhny�jakat, kecsk�ket tereltek a p�sztorok. Az �llatteny�szt�s �s a vad�szat hat�r�n �j h�sforr�s jelenik meg: a hal. Kedvelt csemeg�j�k a zsid�knak, a tengeri (s�s v�z) �s a folyami-tavi (�des v�z) hal�szat nagyon fejlettnek mondhat� J�zus kor�ra, gyakori mesters�g.

a) Juh- �s kecsketart�s

A Biblia szerint az els� juh�sz �bel (1M�z 4,2), �brah�mt�l J�kobig a zsid�k f�leg juhteny�szt�ssel foglalkoztak (1M�z 13,1—6). S�torban �ltek a p�sztorok (1M�z 4,20), esetleg barlangban, juhhod�lyban (Lk 2,8); mindig az �llatok k�z�tt vannak, mert k�l�nben sz�tsz�r�dik a ny�j (Ez 34,5; 4M�z 27,17). A veszedelmek miatt sz�ks�ges az �lland� �rk�d�s: farkascsord�k (Mt 10,16), oroszl�nok (1S�m 17,34; Mik 5,8) is megtizedelik az �llom�nyt. Nagyon nagy �rt�ket k�pvisel (Ez 27,21), ad�t is lehet vele egyenl�teni (= p�nzeszk�z) (2Kir 3,4), a ny�j m�rete f�gg a tulajdonos gazdags�g�t�l (1S�m 25,2; J�b 1,3): a szeg�nyeknek n�ha csak egy akad (2S�m 12,3), de nagyobb ny�jb�l a hi�nyz� egyet is megkeresi a p�sztor (Lk 15,4) — m�g ha itt ennek �tvitt is az, �rtelme ...

A p�sztorok �lete viszontags�gos: nappal a h�s�g em�szti �ket, �jjel a hideg dermeszti test�ket, szinte �lmatlanul virrasztj�k v�gig az �jszak�t (1M�z 31,40). Ha valaki bar�tj�nak, ismer�s�nek seg�t az �llatokat �rizni �s k�z�l�k elveszik n�h�ny, de err�l nem tehet, nem k�teles a k�rt megt�r�teni (2M�z 22,10—13). A ny�j eg�sz nap legeli a gy�r f�vet — a nom�d �llattart�s �ratlan szab�lyai szerint —, �jabb �s �jabb legel�k fel� hajtja a p�sztor a ny�j�t. Mire delel�re jut a Nap, a p�sztor az �llatokat a k�thoz tereli �s megitatja (2M�z 2,16; 1M�z 29,2), ezut�n a k�t ny�l�s�t k�vel lez�rja, �gy akad�lyozza meg a v�z p�rolg�s�t (1M�z 29,7—10). A juh megismeri p�sztor�nak a hangj�t, hallgat a szav�ra (Jn 10,3—4), de a ny�j terel�s�ben seg�tenek a kuty�k is (�zs 56,11; J�b 30,1).

Legfontosabb eledele a nom�doknak a birkah�s (�zs 53,7; Jer 11,19 �s 1S�m 14,32 — k�s�bb m�r m�sz�ros dolgozza fel; 1Kir 4,23), a tej �s a bel�le k�sz�lt vaj, sajt, t�r� (5M�z 32,14; �zs 7,21—22; Ez 34,3; 1Kor 9,7), tov�bb� a szikomorf�ge (1Kr�n 27,28; �zs 9,10; �m 7,14). Fegyver�k a bot �s a parittya (Zsolt 23,4), hozz� a k�vet patak- �s foly�v�lgyekben gy�jtik (1S�m 17,40 �s 25,29); egyszer� hangszer�k a furulya (B�r 5,16). A p�sztor minden sz�ks�gleti cikk�t biztos�tja a juh, �gy b�rtakar� (2M�z 26,14; 3M�z 13,47), valamint gyapj�ruha k�sz�thet� sz�r�b�l (J�b 31,20; P�ld 27,26; Ez 34,3). Gyakran faragtak kosszarvb�l k�rt�t (J�zs 6,4).

A juh gyapj�ja �rt�kes ruhaanyag (Ez 27,18), sz�ks�g szerint a birkany�r�k leny�rj�k az �llatok sz�r�t (1M�z 38,18), ilyenkor a ny�j gazd�ja megvend�gelte a felfogadott munk�sokat (1M�z 25,11). Van arra is p�lda, hogy a ny�j ny�r�s�t maga a tulajdonos v�gzi el (1S�m 25,2.4; 2S�m 13,23). Az �llatok sz�ll�shelye a juhkar�m, de itt csak ny�ron t�lthetik az �jszak�t, k�l�nben z�rt, k�b�l �p�tett aklokba hajtott�k a birk�kat, rajta csak egy ajt�t �p�tenek (Jn 10,1—5). — Kedves �llata a zsid�knak a juh; �ldozati �llat, csak teljesen �p �s eg�szs�ges �lhet� meg az �ldozati olt�ron (3M�z 3,6—7 �s 22,21). H�la�ldozathoz �ltal�ban kost (3M�z 1,10), engesztel� �ldozatra anyajuhot �ltek (3M�z 4,32).

Kecske. �se a hegyek k�z�tt �l� vadkecske, h�ber�l yā′ēl (Zsolt 104,18; J�b 39,1; 1S�m 24,2) vagy ′akkō (5M�z 14,5). Haszna vitathatatlan: h�st (5M�z 14,4) — de k�v�rj�t nem szabad fogyasztani (3M�z 7,23) —, tejet (P�ld 27,27), ruhaanyagot (Zsid 11,37), s�tornak sz�het� sz�rt (2M�z 25,4 �s 35,26) ad; �ldozati �llat is (1M�z 15,9; 2M�z 12,5; 3M�z 1,10; �zs 6,17). A h�zi kecskegid�ja ′izzim a Biblia szerint (2M�z 23,19; B�r 6,19 �s 13,15—19), a bak neve sā′īr, m�g az anya�llat neve s′etrāh, de m�g tov�bbi n�gy kifejez�snek is kecske jelent�se van: ′attūd, tayīsh, sāphīr �s ′ēz.

b) L�- �s szam�rtart�s

J�kob kor�ban m�r ismert �llat a l� (1M�z 49,17), de eleinte csak a tengermell�ken, Jezr�el k�rny�k�n teny�sztett�k. Egyiptomban r�gt�l harci szekereket vontattak lovakkal (2M�z 14,9 �s 15,9). Ez�rt v�s�rol Salamon kir�ly nagy sz�m� lovat Egyiptomb�l, egyenk�nt 150 ez�st s�kelt fizet �rt�k. A l�tart�s meghonosod�s�nak egyik bizony�t�ka, hogy l�ist�ll�kat, szek�rszert�rakat �p�tenek (1Kir 9,19), s�t Salamon lovat ad el a hettita �s sz�r kir�lyoknak (1Kir 10,29). Az �sat�sok Meggid�ban igazolt�k a Kir�lyok 1. k�nyve �ll�t�s�t: l�teztek ekkor l�ist�ll�k, minden �llatnak k�l�n rekesze volt, k�z�pen gondoz�i folyos�val, az abrakot k�j�szolba �nt�tt�k, s�t minden rekesznek az oszlop�n kiv�g�st is hagytak, hogy az �llatokat kik�thess�k (van Deursen).

A kir�lyi l�teny�szet hozz�j�rult eg�sz Palesztin�ban a l�tart�s elterjed�s�hez (�zs 2,7; Zak 10,5 �s 14,20), s�t a sz�r kir�ly ellen m�r hadi c�lokra is bevetik (1Kir 22,4; 2Kir 3,7 �s 6,8). Fajt�ir�l �r Zakari�s k�nyve: v�r�s, tarka, fekete �s feh�r* lovak fordultak el� (Zak 1,8 �s 6,2—3).

Szam�r. H�rom fajr�l tesz eml�t�st a Biblia: vadszam�r (′ārōd), sz�riai vadszam�r (pere′) �s h�zi szam�r (h�mōr). A "kietlen t�jak" igazi �llata (�zs 32,14; D�n 5,11), a k�szikl�k �s mered�lyek k�z�tt is otthonosan mozog (Jer 14,6), �lelme a f� (J�b 24,5), nehezen vizet is tal�l (Zsolt 104,11).

A h�zias�tott szam�r fontos haszon�llat a Mediterr�neumban, van szamara �brah�mnak (1M�z 12,16), ritk�n feh�r sz�n� is lehet (B�r 5,10). Legt�bbsz�r ezen k�zlekedtek az emberek (1M�z 22,3), �gy maga Krisztus is (�zs 62,11; Zak 9,9; Mt 21,5). F�k�nt h�bor�s id�kben tehersz�ll�t�sra is befogt�k (�zs 30,6).

Az �szv�r a l� �s a szam�r fajhibridje, de a zsid�k sz�m�ra tilos volt az �llatokat keresztezni, tal�n Egyiptomb�l vagy Sz�ri�b�l hozt�k be (3M�z 19,10). Sok j� tulajdons�ggal rendelkezik, b�rja a sz�raz, k�ves, rendk�v�l meredek terepet, ig�nytelen, ak�rcsak a szam�r. Teherhord� (1Kr�n 12,40), viszont fontosabb politikai—igazgat�si—hadi c�llal fut�rok is k�zlekedtek vele (Eszter 8,10.14; 2S�m 13,29). Zabl�t �s kant�rt szereltek az �szv�rre (Zsolt 32,9). Mez�n legeltetik (1M�z 36,24), vagy ist�ll�ban takarm�nyozz�k (�zs 1,3). H�ber neve el�g k�l�nb�z�: pered �s rehesh.

5. �bra. Salamon kir�ly l�ist�ll�i Meggid�ban

A rekonstru�lt �p�tm�ny felt�n�en hossz�k�s, a lovak sz�m�ra k�l�n rekeszekkel, a k�t rekeszsor k�z�tt gondoz�folyos�t alak�tottak ki. N�h�ny j� �llapotban lev� k�j�szlat is tal�ltak a r�g�szek

c) Teve- �s szarvasmarhatart�s

A teve (gām�l) nagyon sz�v�s, sivatagi viszonyok k�z�tt nagyobb terhek sz�ll�t�s�ra egyed�l alkalmas �llat (2Kir 8,9; �zs 66,20; 1M�z 37,25; 2S�m 10,2; �zs 30,6). N�ha harci �llat (B�r 6,5), ez�rt is gyakran elviszik a gy�ztes seregek hadizs�km�nyk�nt (1S�m 27,9; 1Kr�n 5,21; 2Kr�n 14,15). A sok teve a gazdags�g jele (1M�z 30,43), a kir�lyi tev�k nyak�ban �rt�kes aranyl�ncok l�gnak (B�r 8,21.26).

Szarvasmarha (t^eo). Kor�n domesztik�lt�k, Egyiptomban, Filiszti�ban �s Palesztin�ban ismert faj a bibliai id�kre. Igen gyakran �ldozati �llatk�nt meg�lt�k a fiatal, nem ig�s szarvasmarh�t (3M�z 3,1; 4M�z 19,4; 5M�z 21,1—9 stb.). J�b k�nyve tanuls�g r�, hogy a zsid� p�sztorok a teny�szt�si tud�snak a teljes birtok�ban voltak (J�b 21,10); tej�t fogyasztott�k (2S�m 17,29). Az ivartalan�tott bika, azaz �k�r a legfontosabb von�er� volt a zsid� mez�gazdas�gban. Felszersz�mozt�k (2S�m 24,22), nyak�ba ker�lt a j�rom, �s �gy sz�ntottak vele (1Kir 19,19), vagy a cs�pl�sz�nt �s a cs�pl�hengert mozgatta (5M�z 25,4). Munkav�gz�se r�v�n a tulajdonjog fontos �s megk�l�nb�ztetett form�ja, a T�zparancsolat is foglalkozik vele (2M�z 20,17), tov�bb� cseret�rgyat k�pvisel (1M�z 20,14 �s 21,27).

d) Hal�szat �s m�h�szet

A f�ra�k idej�n a lass� foly�s� egyiptomi foly�kban hal�sztak; k�l�n�sen a N�lus sok halat adott (�zs 19,8), a szakma fort�lyait a rabs�g idej�n tanult�k meg a zsid�k (4M�z 11,5). T�rosz �s Szidon lak�i a F�ldk�zi-tengeren hal�sztak (Neh 13,16), a zsid�k viszont els�sorban a Holt-tengerben �s a Jord�n foly�ban. Tristram 22 halfajt �rt le, amely egykor el�fordult a Jord�nban. �desv�zi hal�szat folyt a Genez�reti-tavon is (Jn 21,7). J�zus itt tal�lkozott P�terrel �s �ccs�vel, Andr�ssal: �ppen hal�sztak a tavon, h�l�t vetettek a v�zbe (Mt 4,18).

6. �bra. Hal�szat a Genez�reti tavon

H�tt�rben a Gaulanitis (Gol�n) hegyvid�k vonulata h�z�dik (a), benn a v�zben �ll az egyik hal�sz, a k�zel�ben lev� vars�n dug�k l�that�k (b). Az el�t�rben 6 hal�sz h�l�t h�z a partra (c)

�ltal�ban h�l�val hal�sztak (�zs 19,8; Hab 1,15; Mt 13,47), cs�nakkal mentek el a partt�l, �s a csendes v�zen vetett�k ki a h�l�t (Lk 5,4—7), de horoggal is fogtak halat (�zs 19,8; Hab 1,15; Mt 17,27). Hal�szeszk�z�k: a h�l�, a horog, valamint a hal�szk�s (�m 4,2; J�b 41,1.7; Hab 1,15). A zs�km�nyt partra viszik, �s gondosan sz�tv�logatj�k a halakat, az �rt�ktelen szem�thalat eldobj�k (Mt 13,47—48). Piacra ker�l az �ru, Jeruzs�lemben volt a legnagyobb zsid� halpiac, helyileg a Halkapun�l (2Kr�n 33,14), szombatra m�g a t�roszi hal�szok is hoztak halat (Neh 13,16).

A m�hek haszn�t hamar felismert�k (B�r 14,8.18), egy�tt�l�s�k hadsereg rendezetts�g�hez hasonl�that� (�zs 7,18). K�na�nban minden�tt �lt a vadm�h, az orsz�g b�s�g�t ez�rt nevezik m�zzel foly�nak is (2M�z 3,8), a pusztai nom�dok eledele (Mt 3,4). K�hasad�kban (Zsolt 81,16) �s f�ban (1S�m 14,25) van a f�szk�k, a n�v�nyekre j�rnak nekt�rt gy�jteni (�zs 7,18). A h�bor�t�st nem t�rik, az embert is �ld�z�be veszik vesz�ly eset�n (5M�z 1,44; Zsolt 118,18).

e) Legel�k �s takarm�nyoz�s

Nom�d p�sztorkod�skor viszonylag egyszer� az �llatok etet�se (felt�ve, ha van elegend� f� �s v�z) (1M�z 29,7—10). Az �llatok mozg�s�nak m�rt�k�t a legel�k min�s�ge szabja meg: csapad�kos id�ben szinte egy helyen maradva, elegend� f�vet tal�l a ny�j, csorda; sz�razs�gban (�s ez gyakoribb Palesztin�ban) rengeteget kell v�ndorolni, mivel nagyon gy�rr� v�lik a f� (Zsolt 102,11). A teljesen szabad mozg�snak a leteleped�s hat�rt szab; a legel�k egy-egy telep�l�shez, nemzets�gi sz�ll�shelyhez tartoztak, melyet �r�kletesen osztottak sz�t a nemzets�gek k�z�tt (J�zs 21,8—42). Esetenk�nt lev�gj�k a f�vet, vagyis az m�r f�lig-meddig kasz�l�nak tekinthet� (Zsolt 37,2).

A zsid�k a szarvasmarha, teve, szam�r �s l� takarm�nyoz�s�ra legt�bbsz�r bab�t (Vicia faba), b�kk�nnyel kevert szalm�t haszn�ltak (1M�z 24,25.32; B�r 19,19; 1Kir 4,28; �zs 11,7). Az �k�r �s a szam�r s�zott abrakot kap (!) (J�b 6,5; �zs 30,24), a lovak pedig szemes �rp�t (1Kir 4,28).

Sz�ll�shely ny�ri �jszak�kon a kar�m, ide terelt�k be a p�sztorok a kecske- �s a juhny�jakat (Ez 34,14), vagy k�b�l k�sz�lt akolban teleltek (4M�z 32,16). Igen nagy ny�jak, csord�k mozg�sa nehezen k�vethet�, ez�rt �rtornyokat, figyel�helyeket l�tes�tettek (2Kr�n 26,10; Mik 4,8). A lovat, a szarvasmarh�t, a tev�t �s a szamarat ist�ll�zt�k (�zs 1,3; 1Kir 9,19 stb.). N�vend�k�llatnak k�l�n sz�ll�shelye volt, �gy a b�r�nynak is (4M�z 32,16).

3. �lelmiszerek

A p�sztorok t�pl�l�ka lep�ny, tej, t�r�, h�s (1M�z 18,7—8; B�r 5,25), vadm�z (B�r 14,8—9). Palesztina elfoglal�sa ut�n az �trend alaposan megv�ltozott: bab�, lencse, bors�, t�k (2S�m 17,28), gr�n�talma, f�ge, sz�l� (4M�z 13,23 �s 20,5; Mt 7,16), tov�bb� a savany� �s �des bor (Ruth 2,14; 4M�z 18,12), hal, s�ska, mad�rh�s, toj�s (1Kir 4,23; Neh 13,16; Mt 4,18; Lk 11,12) is beker�lt a t�pl�l�kok k�z�: nagyobb lett a v�ltozatoss�g (1Kir 4,22—23; Neh 5,18).

a) Lep�nykeny�r

A K�zel-Keleten igen egyszer� szerkezet volt a "malom": k�t malomk�b�l �llt (5M�z 24,6). Anyaga bazaltk�, 45—50 cm �tm�r�j� �s 5—10 cm vastag. Az als� k� stabil, a fels� pedig mozgathat� (J�b 41,15), a fels�be kis lyukat faragtak, ide dugott fap�lc�val mozgatt�k a k�vet az �rl� asszonyok. F�rfinak �r�lni sz�gyen (B�r 16,21; JSir 5,13), vagyis kifejezetten n�i munk�nak tekintett�k (Mt 24,41): szolg�l�n� (2M�z 11,5; �zs 47,2) �s fogolyn� (B�r 16,21) feladata gazdagabb csal�dokban. Minden nap sor ker�l r� (P�ld 31,15), ez�rt a malomk� z�logk�nt nem fogadhat� el (5M�z 24,6). Nagyobb malmot, �rl�szerkezetet m�r �llattal m�k�dtettek (van Deursen).

�rl�s ut�n a lisztet (b�za, �rpa, bab�, lencse — Ez 1,9) v�zzel kevert�k, kov�szt (lechem, matzoth) adtak hozz� �s tekn�ben meggy�rt�k (2M�z 12,34; Mt 13,33). A keny�rt�szt�t, pihentett�k (3M�z 2,4), ezalatt a kov�sz "hat�anyaga", az �leszt�gomba megkeleszti. A p�k a t�szt�kat a kemenc�hez viszi (1M�z 40,16), majd beveti, megs�lve veszi ki a kenyereket (3M�z 2,4). F�val, r�zs�vel f�t�tt�k a kemenc�t, nem egy k�z�l�k �lland� �zem� volt (H�s 7,4). P�ks�g csak v�rosban m�k�d�tt (Jer 37,21; Lk 11,3), a nom�d p�sztorok eg�szen m�sf�le kenyeret fogyasztottak. A s�tlan t�szt�t s�t�tekn�ben k�sz�tett�k el az asszonyok (5M�z 28,5): t�zes k�re tett�k, forr� hamut sz�rtak r�. Lep�nykenyeret evett Ill�s (1Kir 19,6), de a tan�tv�nyok is (Jn 21,9.13). M�sik m�dszer a s�t�lapon t�rt�n� keny�rs�t�s, ezt is ismert�k a zsid�k (3M�z 2,5; Ez 4,3), ez a p�szka. Megjegyezz�k, hogy a beduinok ma is teljesen hasonl� m�don s�tik kenyer�ket, a m�veletek �gy ma m�g tanulm�nyozhat�k.

7. �bra. Betlehemi "moln�rok"

A bal oldali n� f�rjes asszony (a), f�k�t�t hord (b), rajta �rm�k �s p�nzdarabok vannak (c). Fels�ruh�j�nak (d) ujj�t felt�rte; alatta mell�ny (e). A m�sik n� m�g hajadon (f), fej�n feh�r kend�vel (g), a f�k�t� alatt p�nz�rm�kb�l �ssze�ll�tott l�nc cs�ng (h). Az egyik n� lapos kos�rb�l (i) szedi mar�kkal a gabonaszemeket; mivel ketten dolgoznak, mindketten forgatj�k a malomk�, ill. �rl�k� foganty�j�t

A keny�rnek teh�t k�t f� t�pusa alakult ki: kov�szos �s kov�sztalan (1Kor 5,6—8; 2M�z 12,15.19; 1S�m 10,3), ismeretesek k�l�nleges t�szt�k is, mint pog�csa (H�s 7,8), lep�ny, kal�cs, b�les (2S�m 6,19 �s 13,8.10) — m�g ha nem is pontosan felelnek meg e szavak a magyar nyelv� ford�t�sok �rtelm�nek.

b) Bor �s ecet

Legt�bbsz�r sz�l�mustb�l erjesztettek bort (�zs 63,1—3), ritk�bban gr�n�talm�b�l (�n 8,2), ezt f�szerezt�k is, vagy �rp�b�l (H�rodotosz), esetleg m�zb�l, datoly�b�l (4M�z 28,7) k�sz�tett�k. A sz�l�bort n�ha mirh�val �zes�tett�k (Mk 15,23), de leggyakrabban csak v�zzel h�g�tott�k (2 Makk 15,39). Az �des sz�l�l� a Saccharomyces ellipsoideus gomba hat�s�ra alkoholos erjed�sen megy kereszt�l, ez lesz�rve �lvezhet� (1M�z 9,21), de gy�gyszer is (P�ld 31,6; Lk 10,34; 1Tim 5,23). Haszn�lj�k �ldozatokhoz (2M�z 29,39—41; 3M�z 23,13), legt�bbsz�r negyed hin mennyis�gben (4M�z 15,5.7.10). A bort kecskeb�r t�ml�ben t�rolt�k (J�b 32,19; Mt 9,17; 1S�m 25,18). Fontosabb �rm�rt�kek, amelyeket a bormennyis�g kifejez�s�re haszn�ltak: log (0,5 l), hin (7,4 l), b�th (44,2 l) �s a homer, chor (440 l). Legnagyobb borv�s�rl�sr�l, ill. borkereskedelmi �gyletr�l a Kr�nik�k 2. k�nyve tud�s�t: 20 ezer b�th bort ad — t�bbek k�z�tt — Salamon Hir�mnak (2Kr�n 2,10; 1Kir 5,11), de err�l m�s szerz�k is eml�t�st tesznek (4M�z 6,20; 5M�z 16,26; Neh 5,18; Mt 11,19 stb.).

Ha a bort forr�s ut�n a leveg�t�l nem z�rjuk el, oxig�n jelenl�t�ben az Acetobacter aceticum mikroorganizmus tov�bb oxid�lja, �s bel�le ecet (chomets) k�pz�dik (4M�z 6,3). Melegben a szomj�s�got oltja (Zsolt 69,22), hasonl�an a savany� �telek (Ruth 2,14). Testi szenved�s, v�rz� sebek, nagy f�radts�g idej�n az ecetes spongya enyh�tette J�zus k�njait (Mt 27,34.48; Mk 15,36; Lk 23,36; Jn 29,30).

8. �bra. S�t�kemence

�getett agyagb�l k�sz�tett cilinder. Az als� ny�l�s a leveg� szabad be�raml�s�nak ad helyet (a) Fels� sz�le kiss� befel� hajl� (b), hogy a bels� oldalra a t�sztamassza k�nnyebben r�ragaszthat� legyen. A s�t�kemence mellett fatekn�, ennek v�g�n form�lt�k a t�szt�t (c)

A Biblia t�bb kifejez�ssel jel�li a mustot, az �jbort �s az �bort (4M�z 18,12; H�s 4,11; Lk 5,39). N�h�nyat �rdemes megeml�teni: tīrōsh (4M�z 18,12; Neh 10,37; Joel 2,24; �zs 62,8—9), yayin (Jer 40,10; �zs 65;8; Mik 6,15; �m 9,13), yishār (2Kir 18,32; Zak 4,12; 4M�z 18,13), ′asīs (�zs 49,26; �m 9,13), h�m�r (zsid� k�lt�k m�veiben hīmēr), me#s.ek (Zsolt 75,8), mismāk (P�ld 23,30; �zs 65,11); a gr�n�talmabor mezeg (�n 8,2), minden bizonnyal a datolyabor pedig shēkār (1S�m 1,13—15; P�ld 20,1; �zs 29,9 stb.). — Sok fejt�r�sre adott m�r okot eddig a sōbē′ sz�, m�g ma sem siker�lt a k�rd�st egy�rtelm�en lez�rni. Valamilyen n�v�ny gy�ker�b�l k�sz�lt ital (�zs 1,22; N�h 1,10), ami botanikailag lehet a ny�lf� tarackgum�ja, az aszfod�losz gy�k�rgum�ja, az erny�s vir�gk�ka gy�k�rt�rzse stb. Hess szerint a s�r neve.

c) Oliva olaj

A t�bb, olajra vonatkoz� kifejez�sb�l mez�gazdas�gi szempontb�l k�t sz� �rdekes: zayit (olaj) �s sh�mēn (olajfa). A l�bbal megtaposott bogy�b�l (5M�z 33,24; Mik 6,15) pr�sel�ssel nyert�k ki az olajat (Joel 2,24; J�b 24,11). R�viden az olajpr�s szerkezet�nek a l�nyege: k�r alak�, v�ly�val ell�tott k�ed�nyben egy sajthoz hasonl�an kimunk�lt k�vet forgatnak. Emel�szer�en al�t�masztott r�ddal mozgatj�k, �gy kapt�k az �tkez�si olajat. A sz�td�rzs�l�ssel, sajtol�s n�lk�l nyert yi#s.har, sz�nolaj a leg�rt�kesebb (2M�z 27,20 �s 29,40). Kereskedelmi jelent�s�ge nagy volt Palesztin�ban (4M�z 18,12; 5M�z 7,13; Neh 10,39): vil�g�t�shoz (2M�z 25,6; Mt 25,3), �ldozathoz (2M�z 27,20 stb.), kir�lyok felken�s�hez (1S�m 10,1; 1Kir 1,39; 2Kir 9,1.6), valamint b�r�pol�sra (Zsolt 23,5 �s 104,15) haszn�lt�k.

9. �bra. Olajpr�s munka k�zben.

Az olajpr�s stabil r�sze nagy k�r alak� k�ed�ny, k�zep�n tart�hengerrel (a). A munk�s emel�f�val (c) k�rbe-k�rbe j�rva forgatja a k�z�pen kif�rt sajtol�k�vet (b). (A kilenc �bra van Deursen nyom�n k�sz�lt)

Fontos �lelmiszer, eg�szs�ges n�v�nyi zsirad�k (1Kr�n 12,40; Ez 16,13). Keny�rbe is tettek olajat (1Kir 17,12.14; 3M�z 2,1.4—7). Gy�gy�szatban a zsid�k borral vegy�tve sebekre kent�k (Lk 19,34), de m�s betegs�g eset�n is j�t�kony (�zs 1,6; Mk 6,13). Josephus Flavius szerint Her�des betegs�g�re meleg olajf�rd�t vesz (A zsid� h�bor� I. 33,5). — Hir�m olajat is kap Salamont�l a templom�p�t�shez sz�ll�tott fa ellen�rt�kek�nt (1Kir 5,11; 2Kr�n 2,10), 20 ezer b�thnyi mennyis�gben, ami k�zel 9 ezer hl sz�nolaj, m�g mai vil�gkereskedelmi �ron is tekint�lyes �sszeget k�pvisel.

d) H�s �s zs�r

A m�zesi t�rv�ny el��rja, hogy milyen �llatok h�s�t nem ehetik a zsid�k: teve, sert�s, medve, ny�l, uszony n�lk�li �s pikkelytelen v�zi�llatok, sas, hal�szsas, saskesely�, s�lyom, h�ja, bagoly, f�lesbagoly, kuvik, karvaly, holl�, strucc, kakukk, hatty�, g�m, g�lya, szarka, b�bos banka (teh�t a madarak, a f�rj kiv�tel�vel), denev�r, k�gy�, gekk� gy�k, kam�leon, eg�r, vakond, a csigaf�l�k mind tiszt�tlanok, vagyis h�suk nem fogyaszthat� (3M�z 11).

H�sforr�sul a k�vetkez� �llatok szolg�lnak: szarvasmarha, juh, kecske, s�ska, hal (3M�z 11), �z, szarvas (5M�z 12,15—16.21—24) �s f�rj (2M�z 16,13; 4M�z 11,31). Ezen �llatok v�r�t sem szabad megenni (1M�z 9,4; 5M�z 12,23): "Mert minden testnek �lete az � v�re, a benne lev� �lettel. Az�rt mondom Izrael fiainak: Semmif�le testnek a v�r�t meg ne egy�tek, mert minden testnek �lete az � v�re; ha valaki megeszi azt, irtass�k ki." (3M�z 17,14.)

A t�z�n s�t�tt h�st keny�rrel �s sal�t�val eszik (2M�z 12,8); m�sik helyen �gy szerepel, hogy este h�st, reggel kenyeret kell fogyasztani (2M�z 16,8). A leggyakoribb �s legkedveltebb a juhh�s (1S�m 25,18; 2S�m 12,4; 1Kir 4,23), a kecske (1M�z 27,9; B�r 6,19 �s 15,1; 1S�m 16,20; Lk 15,29) �s a f�rj (Zsolt 105,40) h�sa, valamint ide sorolhat� a hal is (2Kr�n 33,14; Neh 13,16). — Az �llati zs�r (faggy�, h�j) lehet �lelem (5M�z 12,15—16.21—24; nem K�roli-ford�t�s!), gyakrabban azonban csak �ldozathoz haszn�lt�k (1M�z 4,4; 3M�z 3,1—15).

e) Tejterm�kek �s m�z

Palesztin�ban a teh�n �s a juh (5M�z 32,14; �zs 7,14), a kecske (P�ld 27,27), valamint a teve (1M�z 32,15) tej�t fogyasztott�k. A tevetej igen nagy t�p�rt�k�, nagyon �des. A tej melegben r�vid ideig tarthat� el, ez�rt a fej�s ut�n vagy k�zvetlen megitt�k, vagy savany� tejet, t�r�t, sajtot, vajat k�sz�tettek bel�le. Az �des �s savany� tejet kecskeb�r t�ml�ben t�rolt�k (B�r 4,19) �s cs�sz�b�l itt�k (B�r 5,25). Az �des tejb�l a v�z elt�vol�t�sa �s ennek beolt�sa (kim�z enzim van benne, a teh�n olt�gyomra termeli) (J�b 10,10) ut�n forr� vizes kezel�ssel, �rlel�ssel sajtot nyertek (1S�m 17,18; 2S�m 17,29). �rdekess�gk�nt megeml�thet�, hogy Jeruzs�lem k�zel�ben volt a Tyropoeon-v�lgy (A zsid� h�bor� V. 4,1), mely g�r�g�l a Sajt�rusok-v�lgy�t jelenti.

A savany� tejb�l (halab) vaj (hem′ah) k�sz�l (�zs 7,15. 22). H�rom botb�l g�l�t k�sz�tenek, a cs�cshoz er�s�tik a b�rzacsk�t, benne a savany� tejjel. Az asszony mell� �l �s k�p�lni kezdi a zs�kot (P�ld 30,33), v�g�l a nyomkod�s �s �t�get�s eredm�nyek�nt vaj marad vissza. Egyes biblikusok v�lem�nye a vaj k�rd�s�ben ellent�tes, pl. Thompson szerint a zsid�k vajat nem csin�ltak ...

A m�hek vir�gb�l gy�jtik a m�z alapanyag�t (B�r 14,8; Zsolt 19,11), kiv�l� �lelem (1M�z 43,11; 2S�m 17,29). Amilyen m�zet a zsid�k tal�ltak, megett�k mag�ban (1S�m 14,25—27), esetleg pog�cs�ba s�t�tt�k (2M�z 16,31). Vadm�z f�k odv�ban, k�vek hasad�kaiban lelhet� (1S�m 14,25; Zsolt 81,16; 5M�z 32,13; Mt 3,4); a m�zet �tel�ldozatul haszn�lni a m�zesi t�rv�ny szerint tilos (3M�z 2,11).

Fontosabb irodalom

Davies, J. D. (1944): The Westminster dictionary of the Bible. London—New York etc.

Deursen, A. van (1977): A Biblia vil�ga k�pekben. Eisenstadt.

Kr�ssmann, G. (1973): Als G�rtner im alten Babylon. Deutsche Baumschule 51 (2): 35—37.

Scheiber S�ndor (1972):Feliratok, osztrakonok, papiruszok �s a Biblia.In: A Biblia vil�ga109-126

Sur�nyi Dezs� (1973): A Biblia n�v�nyei. Vig�lia 38 (5): 308—318.

Szent Biblia. Ford�totta K�roli G�sp�r. Budapest.

The Holy Bible. London.

L�w, I. (1924—34): Bio Flora der Juden. I—IV. vol. Wien.

L�w, I. (1989): Fauna und Mineralien der Juden. Ed. A. Scheiber. Hildesheim.

Hess, J. J. (1934): L�w-Festschrift. Breslau.

Hahn Istv�n (1972): Oszt�lyok �s oszt�lyharcok a Bibli�ban. In: A Biblia vil�ga, 159—82.

forr�s - Agr�rt�rt�neti Szemle 18 (1974) 6 149—162. o.

http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/hidverok/sur-bib.html