Oscar Cullmann

A kar�csony �nnep�nek kialakul�sa 

Ford.: Karasszon Dezs�n�

A kar�csony �nnepe

A mi december 25-i kar�csonyunkat az els� h�rom sz�zad kereszty�nei nem ismert�k. A negyedik sz�zad elej�ig ez a nap - mely k�s�bb a kereszty�n egyh�zban oly fontos d�tumm� v�lt - az �skereszty�nek k�zt �szrev�tlen�l telt el, nem gy�ltek �ssze istentiszteletre, m�g csak eml�t�st sem tettek Krisztus sz�let�s�r�l. Ezzel szemben azt l�thatjuk, hogy ebben az id�ben a pog�ny r�mai birodalomban december 25-e a Nap im�d�s�nak szentelt k�l�nleges �nnep volt.

Miel�tt ezen a napon kezdt�k �nnepelni Krisztus sz�let�s�t, ink�bb egy m�sik napra gondoltak Keleten (s k�s�bb Nyugaton is): janu�r 6-ra. Az �nnep l�nyeg�t tekintve eleinte nem volt alapvet� jelent�s�ge annak, hogy egy meghat�rozott naphoz k�ss�k, egyszer�en az�rt nem, mert az els� h�rom sz�zad egyh�za megel�gedett annyival, hogy mi a sz�let�s id�pontj�t egy�ltal�n nem ismerj�k, b�r voltak egy�ni id�sz�m�t�si k�s�rletek. Ezzel el is �rkezt�nk els� k�rd�s�nkh�z.

1. J�zus sz�let�s�nek d�tuma

Az evang�lium �r�i nem adj�k meg Krisztus sz�let�se napj�t, s m�s forr�sok erre n�zve nem �llnak rendelkez�s�nkre. Utal�s r� a Luk�cs evang�liuma kar�csonyi t�rt�nete, melyb�l legal�bb azt kiolvashatjuk, hogy melyik �vszakba helyezte ez az elbesz�l�s J�zus sz�let�s�t. Palesztin�ban kb. m�rcius - �prilis h�napt�l novemberig vannak a p�sztorok a mez�n. Eszerint tavasz, ny�r �s �sz j�het sz�m�t�sba. Enn�l t�bbet az evang�liumok a d�tumr�l nem mondanak.

Mivel minden k�zelebbi adat hi�nyzik, megk�s�relte n�h�ny �kori kereszty�n ember ezt a d�tumot mindenf�le spekul�ci�b�l levezetni; ennek t�rt�neti �rt�ke nincs, �s az �egyh�z hivatalosan nem is ismerte el. Olyan egy�ni sz�m�tgat�si k�s�rletekr�l van sz�, melyek egym�st�l elt�r�k, de amelyek m�r Krisztus sz�let�s�t kozmikus esem�nnyel hozz�k �sszef�gg�sbe. Csak egy p�ld�t eml�tek. 243-b�l val� irat szerint Krisztus sz�let�s�nek napja: m�rcius 28. Mi�rt �ppen m�rcius 28? Az irat szerz�je M�zes els� k�nyv�nek abb�l a szakasz�b�l indul ki, ahol Isten a teremt�skor a vil�goss�got elv�lasztja a s�t�ts�gt�l. A szerz� felt�telezi, hogy vil�goss�g �s s�t�ts�g egy eg�sznek k�t egyforma r�sze. K�vetkez�sk�ppen a vil�gteremt�se olyan napon t�rt�nt, amikor a nap �s az �j egyforma hossz�. A tavaszi nap�jegyenl�s�g a r�mai napt�rban m�rcius 25-e volt. Teh�t m�rcius 25-e a teremt�s els� napja. A teremt�st�rt�net elbesz�l�se szerint a Napot Isten a 4. napon teremtette, teh�t m�rcius 28-�n. A kereszty�nek sz�m�ra azonban Mal 3,20 szerint a Messi�s "az igazs�g Napja". Ebb�l k�vetkezik, hogy J�zusnak m�rcius 28-�n kellett vil�gra j�nnie.

Az els� h�rom sz�zadb�l sz�rmaz� m�s forr�sok is tavaszra teszik Krisztus sz�let�s�t, �gy pl. a pszeudo-kelemen lev�l. De itt azt�n m�r semmif�le egyez�s nincs. Az egyik J�zus sz�let�se napj�nak �prilis 19-�t jel�li meg - mindenf�le sz�m�t�si �s gondolati mesterked�ssel -, a m�sik m�jus 20-�t. �prilis 2-�t is eml�tik. Kivehet� ezekb�l, hogy a tavaszt r�szes�tik el�nyben. Az�rt, mert egyr�szt felt�telezik, hogy a vil�g teremt�se tavaszra esett, m�sr�szt J�zus hal�l�nak napja tavasszal k�vetkezett be, s azt gondolt�k, hogy J�zus �lete csakis teljes �vekb�l �llhat.

Azokban a ritka esetekben is, amikor t�li d�tumot sz�m�tanak ki, sz�mol�suk a tavaszb�l indul ki, �spedig �gy, hogy a fogantat�s tavasszal volt, 9 h�nappal k�s�bb a sz�let�s. �gy lehet december 25-�hez eljutni, az azt megel�z� m�rcius 25-�b�l. M�rcius 25-�t �gy tekintett�k ebben az esetben, mint a vil�g teremt�s�nek, J�zus fogantat�s�nak �s hal�l�nak napj�t. De a negyedik sz�zad k�zep�ig nem tulajdon�tottak ezeknek a sz�m�tgat�soknak nagyobb jelent�s�get, mint az el�bb eml�tett sok m�s d�tumnak. Az el�bb eml�tett megfontol�sok alapj�n egyszer kisz�m�tott�k janu�r 6-�t is (�prilis 6-a ut�n 9 h�nap, amit azt�n J�zus hal�la �s fogantat�sa napj�nak tekintettek).

Mi ezeket a j�tszadoz�sokat b�ntetlen�l feladhatjuk. Ezt bizony�tja, hogy J�zus sz�let�se napj�nak meghat�roz�sa k�rd�s�nek az egyh�zban nem volt dogmatikai jelent�s�ge. Alexandriai Kelemen a m�sodik sz�zad v�g�n kig�nyolja azt, hogy ilyen m�don akarj�k kik�vetkeztetni Krisztus sz�let�se napj�t.

2. A janu�r 6-i �nnep

J�zus sz�let�snapja d�tum�nak meghat�roz�s�ban teh�t az els� h�rom sz�zadban nagy egy�ni szabads�g uralkodott, s ennek k�vetkezt�ben hivatalos egyh�zi k�z�mb�ss�g. Az a tudat, hogy a pontos d�tumot nem ismerik, mutatja, hogy Krisztus f�ld�n val� megjelen�se �nnep�nek meghat�roz�s�hoz nem egy d�tum, hanem csakis egy theologiai elv adta meg az els� �szt�nz�st. A tov�bbi vizsg�lat folyam�n ki fog der�lni, hogy ez az els�dlegesen theol�giai gondolat pog�ny �nnepben gy�kerezik-e, vagy kereszty�n megfontol�sb�l �s sz�ks�gb�l sz�rmazik, vagy pedig pog�ny �nnepben gy�kerez� fogalmakat az egyh�z azut�n csak m�sodlagosan vett tekintetbe a d�tum megv�laszt�s�n�l.

Az els� id�ben a kereszty�nek nemcsak belenyugodtak abba, hogy nem ismerj�k J�zus sz�let�s�nek d�tum�t, hanem sz�ks�g�t sem �rezt�k annak, hogy k�l�n�sebben �nnepelj�k Krisztus f�ldre sz�ll�s�t. Krisztus hal�la �s felt�mad�sa sokkal jobban foglalkoztatta az �segyh�zat, mint az � emberr� l�tele. Eleinte minden "�r napja" (a k�s�bbi vas�rnap) az "�r" Krisztus felt�mad�s�nak napja volt. Emellett k�s�bb egy kereszty�n �nnep is volt: a h�sv�t, Krisztus hal�l�nak �s felt�mad�s�nak eml�k�re, a k�zvetlen�l ek�r� kialakult �nnepk�rrel. Az �skereszty�ns�gben az apostolok �s m�rt�rok eml�k�re szentelt �nnepek is az � hal�lukra �s nem sz�let�snapjukra vonatkoztak. Origenes, a harmadik sz�zad elej�n �lt �r� is kifejezetten tiltakozott a sz�let�snap meg�nnepl�s�nek szok�sa ellen. Az pog�ny szok�s. A Bibli�ban csak pog�nyok �s istentelenek �nnepelt�k sz�let�snapjukat: a f�ra� �s Her�des.

M�gsem lehetett enn�l a magatart�sn�l megmaradni Krisztus eset�ben. Krisztus m�giscsak t�bb volt, mint m�rt�r �s apostol. Az emberis�g Megv�lt�ja! Az � megjelen�s�t a vil�gban m�gis els�rang� �dvesem�nynek kell felfogni, akkor is, ha d�nt� �dv�z�t� tett�t hal�l�val vitte v�gbe. Ilyen k�l�n�s f�nnyel vil�g�tja meg M�t� �s Luk�cs evang�liuma J�zus sz�let�s�t, J�nos evang�liuma pedig a maga r�sz�r�l ennek a miszt�riumnak ad kifejez�st. Mihelyt a keresztre fesz�tett �s megdics��lt �rba vetett hitb�l Krisztus szem�ly�re �s m�v�re vonatkoz� theol�giai gondolkod�s visszatekintett, az � emberr� l�tel�nek egyre ink�bb a kegyes szeml�let el�ter�be kellett ker�lnie. K�l�n�sen a keleti kereszty�nek gondoltak elm�ly�lten arra a miszt�riumra, hogy Isten emberi alakban l�pett be ebbe a vil�gba. De k�l�nb�z� lehet�s�gek voltak arra, hogy ezt az esem�nyt elk�pzelj�k. N�melyek �gy k�pzelt�k, hogy az isteni Krisztus csak a kereszts�g pillanat�ban jelent meg a f�ld�n az ember J�zusban. Ez az az eretnek felfog�s, mely szerint Krisztus, mint isteni l�ny nem k�lt�zhetett teljesen f�ldi exisztenci�ba, hanem csak ideiglenesen volt az ember J�zussal �sszekapcsolva, �spedig csak a kereszts�gt�l fogva, amikor Isten szava meghirdette: "Te vagy az �n szeretett fiam". A k�s�bbi orthodox egyh�zi felfog�s szerint viszont Isten val�s�gosan az ember J�zusban jelent meg, �s ebben az esetben a sz�let�s pillanat�ban l�pett be az isteni Ige a vil�gba. Ezekb�l a krisztol�giai szeml�letekb�l kiindulva �rtj�k meg a kereszty�n kar�csonyi �nnep eredet�t - b�r csak gyeng�n kimutathat�an. Ugyanis Alexandriai Kelement�l tudjuk, hogy az alexandriai gnosztikusnak, a m�sodik sz�zadban �lt Basilides-nek k�vet�i janu�r 10-�n vagy janu�r 6-�n �nnepelt�k Krisztus keresztel�s�t. Itt van az els� - mindenesetre mostan�ig legmesszebbre visszany�l� �s indirekt - bizony�t�k a kar�csony eredet�re n�zve. Basilides �s k�vet�i ugyanis eretnek n�zeteket vallottak, mely szerint az isteni Krisztus csak J�zus keresztel�sekor jelent meg a f�ld�n. Err�l a megjelen�s sz�r�l - g�r�g�l: epifania - nevezt�k J�zus megkeresztel�s�nek �nnep�t epif�ni�nak. Teh�t Basiledes tan�tv�nyai janu�r elej�n �nnepelt�k Krisztusnak a f�ldi vil�gba l�p�s�t. Itt m�g J�zus sz�let�s�r�l sz� sincs. Annak - m�g eszerint a felfog�s szerint - nincs k�zponti jelent�s�ge az �dv�ss�gre n�zve. A d�nt� isteni "epif�nia" Basiledes k�vet�i sz�m�ra J�zus keresztel�s�vel esik egybe.

Mi�rt �ppen janu�r els� napjaiban tartott�k a keresztel�s �nnep�t s mi�rt �ppen janu�r 6-�n? Hiszen az evang�liumokban �pp�gy nincs megadva a keresztel�s d�tuma, mint a sz�let�s�. Helyes, ha ebben az �sszef�gg�sben r�mutatunk arra, hogy a pog�nyoknak janu�r 6-�n Dionysos-�nnep�k volt, amely a nappalok meghosszabbod�s�val �llt �sszef�gg�sben, s hogy �ppen Alexandri�ban ugyanezen a napon �nnepelt�k a sz�z Kor�t�l sz�rmaz� Ai�n sz�let�s�t, tov�bb�, hogy ez a nap Osirisnek szentelt is volt. S�t �ll�t�lag janu�r 6-�n �jszaka telt meg a N�lus vize is k�l�n�s csodaer�vel. �gy �rthet� meg az, hogy Basilides tan�tv�nyai Krisztus keresztel�se �nnep�nek ezt a napot v�lasztott�k, hogy a pog�nyokkal szemben hirdess�k, a f�ld�n megjelent igazi isteni l�ny Krisztus, Aki hirtelen a Jord�nn�l bel�pett a f�ldi vil�gba, amint felhangzott a sz�: "Te vagy az �n szeretett fiam."

Mi k�ze mindennek a kar�csonyhoz? Basilides tan�t- v�nyainak ez a janu�r 6-�n tartott keresztel�si �nnepe meghonosodott Kelet hivatalos egyh�z�ban, mely b�r harcolt az eretnekek ellen, m�gis t�l�k m�s egyh�zi szok�sokat is �tvett. L�ttuk, hogy Krisztus keresztel�s�t eleinte csak Krisztus "megjelen�se", az epif�nia szemsz�g�b�l n�zve �nnepelt�k. F�fogalom enn�l az �nnepn�l a megjelen�s volt. Az egyh�zban - az eretnekek k�r�t kiv�ve - Krisztus tulajdonk�ppeni f�ldi megjelen�s�nek nem a keresztel�st, hanem J�zus sz�let�s�t tekintett�k, egybehangz�an az evang�liumoknak az � sz�let�s�r�l sz�l� elbesz�l�seivel. Lehet az is, hogy n�h�ny eretnek gnosztikus mind a kett�t, a keresztel�st �s a sz�let�st �nnepelte janu�r 6-�n. K�l�n�sen a negyedik sz�zad elej�n, a Krisztus istens�g�r�l folytatott vit�k kapcs�n mer�lt fel az az ig�ny, hogy Krisztus megjelen�s�nek az � sz�let�s�t tekints�k. Mindenesetre hat�rozottan �ll�tjuk, hogy a negyedik sz�zad els� fel�ben most m�r az egyh�z janu�r 6-�n epif�ni�t �nnepelt, s ezzel Krisztus sz�let�s�t �s keresztel�s�t egym�ssal �sszek�t�tte. Az eredeti keresztel�si �nnepb�l semmit le nem vontak, csak hozz�adt�k a sz�let�s �nnep�t. K�t r�szre oszthat� az �nnep lefoly�sa. Janu�r 5-r�l 6-ra virrad� �jjel volt Krisztus sz�let�s�nek �nnepe, a janu�r 6-i nap a keresztel�si �nnep. Teh�t miel�tt Krisztus sz�let�s�t december 25-�n �nnepelt�k, legal�bbis Keleten janu�r 5-r�l 6-ra virrad�an eml�keztettek erre a boldog esem�nyre.

Van a negyedik sz�zad elej�r�l egy Egyiptomban tal�lt papirusz-lap. Liturgiai formul�r�l van sz�, amely egyh�zi �nekkar sz�m�ra k�sz�lt, �s azokat a liturgikus r�szleteket tartalmazza, amelyeket a karnak feleletk�ppen kellett �nekelni a pap igeolvas�s�ra. Ezt a lapot nagyon sokat haszn�lt�k; sok k�z nyoma l�that� rajta. A h�tlapj�n egy m�sik liturgiai feljegyz�sb�l kider�l, hogy janu�r 5-�n �s 6-�n tartott epif�nia �nnepre vonatkozik, melyet a Jord�nban val� megkeresztelked�s eml�k�re �nnepeltek. A kez�nkben lev� liturgiai r�szlet az �nnepnek �ppen arra a fel�re vonatkozik, melynek Krisztus sz�let�se a t�rgya. Ez az �rdekes papirusz tartalmazza azt a leg�sibb kar�csonyi liturgi�t, amir�l tudom�sunk van, s eszerint m�g janu�r 5-r�l 6-ra virrad� �jjel �nnepelt�k a kar�csonyt. A bibliai felolvas�sra - Krisztus betlehemi sz�let�se, az Egyiptomba menek�l�s �s N�z�retbe val� visszat�r�s - az �nekkar g�r�g himnusszal v�laszol, melynek ford�t�sa:

Bethlehemben sz�letett,

N�z�retben neveltetett,

Galile�ban lakott.

Azt�n nyilv�nval�an M�t� evang�lium�b�l olvasta a pap a keleti b�lcsek t�rt�net�t. Az �nekkar ezt felelte:

F�nyl� csillag jel�t

L�ttuk fenn az �gen.

Akkor a Luk�cs evang�liuma m�sodik r�sz�b�l k�vetkezett a kar�csonyi t�rt�net felolvas�sa, mire az �nekkar:

A mez�n legeltet� p�sztorok el�multak,

�nekeltek �s t�rd�kre hullottak:

Dics�s�g az Aty�nak. Halleluja!

Dics�s�g a Fi�nak �s a Szentl�leknek.

Halleluja! Halleluja! Halleluja!

�gy �nnepelt�k Keleten janu�r 5-r�l 6-ra virrad� �jjel Krisztus sz�let�s�t. Eleinte Alexandri�ban Krisztus sz�let�s�hez �s keresztel�s�hez m�g m�s elemek is tartoztak ezen az �kereszty�n epif�nia �nnepen. J�zus sz�let�sekor t�rt�nt megjelen�s�n k�v�l, keresztel�sekor t�rt�nt megjelen�s�n k�v�l, visszaeml�keztek a csod�k �ltal val� megjelen�s�re is: a k�nai csod�ra, a v�z borr� v�ltoztat�s�ra (ebbe belej�tszhatott a N�lus csodatev� erej�be vetett �si pog�ny hiedelem), vagy a keny�rszapor�t�s csod�j�ra, �s mint legfontosabb jelens�get eml�tett�k mindig a csillagot, amit a keleti b�lcsek l�ttak. Ez az egyetlen, ami sz�munkra a janu�r 6-i gazdag �kereszty�n epif�nia-�nnepb�l megmaradt: "a h�rom kir�lyok �nnepe".

Sz�r Efr�m negyedik sz�zadban �lt egyh�zaty�t�l is maradt r�nk le�r�s err�l az �nnepr�l. Azt mondja, hogy ez a janu�r 6-i a kereszty�n �nnepek k�zt a legfens�gesebb. Eml�ti, hogy ezen a napon minden h�zat koszor�kkal d�sz�tettek (tal�n a mi kar�csonyf�nknak leg�sibb el�k�p�vel van dolgunk). Efr�m le�rja azt a t�l�rad� �r�m�t, mely ezen a napon az eg�sz egyh�zat elt�lt�tte. Azt mondja: maguk a templomok falai is ujjongani l�tszanak ezen a napon, s a gyerekek csak �r�mteli szavakat mondanak. Majd k�l�n is le�rja a sz�p �jszakai �nnepet. Felki�lt: "Itt az �j, az az �j, mely a vil�gmindens�gnek b�k�t adott! Ki tud ezen az �jszak�n aludni, melyen az eg�sz mindens�g �ber!" Azt�n �nneplik Krisztus sz�let�s�t, a p�sztorok im�dat�t �s a csillag megjelen�s�t. A k�vetkez� napot a keleti b�lcsek h�dolat�nak �s a Krisztus Jord�nban val� megkeresztel�s�nek szentelik. Egy himnuszban, melyet Efr�m maga k�lt�tt, megpr�b�lja az epif�nia-�nnep k�l�nb�z� elemeit �sszekapcsolni: A teremtett mindens�g ezt hirdeti.

A b�lcsek ezt hirdetik.

A csillag ezt hirdeti:

N�zz�tek, itt a Kir�ly Fia!

A menny megny�lik,

A Jord�n vize tajt�kzik,

A galamb megjelenik:

Ez az �n szeretett Fiam!

Itt l�tjuk, hogy m�r milyen szorosan egybetartoz�nak tekintik Krisztus keresztel�s�t �s sz�let�s�t a megjelen�s fel�l n�zve.

K�l�n�s pomp�val �nnepelt�k m�g sok�ig Palesztin�ban az epif�nia-�nnepet. H�res tud�s�t�sunk van err�l a nemes zar�ndokn�t�l, Aetheriat�l, aki 3 �vet t�lt�tt Palesztin�ban. Szinte nem tal�l szavakat az �nnep nagyszer�s�g�nek, az �ri�si embert�megben felhangz� �nekek sz�ps�g�nek, le�r�s�hoz. Elmondja, hogy janu�r 5-r�l 6-ra virrad� �jjel �nnepi menetben a p�sp�kkel egy�tt Bethlehembe vonulnak, hogy ott abban a barlangban tartsanak �jszakai istentiszteletet, melyet J�zus sz�let�se hely�nek tartanak. M�g napfelkelte el�tt indul az eg�sz menet vissza Jeruzs�lembe himnuszokat �nekelve Krisztus dics�s�g�re, Aki elj�tt e vil�gra. Janu�r 6-�n hajnali dereng�sben Jeruzs�lembe �rkeznek, mennek a Felt�mad�s-templomba, melyet bel�l ezernyi gyertya hihetetlen f�nye ragyog be. Ott zsolt�rokat �nekelnek, a pap im�dkozik. Akkor n�h�ny �rai pihen�sre visszavonulnak. D�lben �jra a felt�mad�s-templomba mennek. D�lben befejez�dik az �nnep els� r�sze, majd este �jabb pomp�val kezd�dik a m�sodik r�sz.

Mindh�rom le�r�sban nagy szerepet j�tszik a f�ny, s ezt szimbolikusan is kifejez�sre juttatt�k. M�r az �jtestamentum �gy �br�zolja Krisztus megjelen�s�t a vil�gban, mint a vil�goss�g bel�p�s�t a s�t�ts�gbe. Lehet, hogy ezzel f�gg �ssze, hogy �ppen janu�r 6-�t v�lasztott�k �nnepnek; m�r a pog�nyok is a nappal meghosszabbod�s�t, mint Ai�n sz�let�s�t �nnepelt�k. De egy�ltal�n nem val�sz�n�, hogy innen vett�k az ind�ttat�st a kereszty�n �nnepre. A s�t�ts�get el�z�, Krisztusban megjelent vil�goss�g k�pe olyan r�gi, mint maga a kereszty�ns�g, v�gig k�vethet� az eg�sz �jtestamentumon. A janu�r 5-i �s 6-i �egyh�zi epif�nia-�nnep kimer�t� �br�zol�s�val csak az volt a c�lom, hogy megmutassam: a mi kar�csonyi �nnep�nknek eg�sz kereszty�n gondolat-rendszere m�r itt jelen van liturgikus form�ban. Mert nemcsak az a fontos kar�csonyr�l sz�lva, hogy mi�rt december 25-�n �lj�k ezt az �nnepet. Hogy a janu�r 6-i �nnep - mint epif�nia-�nnep - egyidej�leg �sszekapcsol�dott a keleti b�lcsek, a keresztel�s, a k�nai menyegz� �nnep�vel, mit sem v�ltoztat azon a t�nyen, hogy minden kereszty�n kar�csonyi gondolat, Krisztus f�ldi megjelen�s�nek a kozmikus esem�nyekkel val� �sszekapcsol�sa is, ebben az �nnepben m�r liturgikusan �s szimbolikusan kifejez�dik, �s hogy semmi l�nyeges �j gondolatot nem hoz az, amikor a sz�let�s �nnepe k�l�nv�lik az epif�nia �nnep�t�l.

Eg�szen al�rendelt szerepet j�tszik enn�l az �nnepn�l az a k�rd�s, hogy Krisztus t�nyleg janu�r 6-�n sz�letett-e. Aligha elm�lkedtek azon, hogy vajon az �sszes esem�ny, amelyet ezen a napon egyidej�leg �nnepeltek, mind janu�r 6-�n ment-e v�gbe. D�nt� a megjelen�s-�nnep gondolata volt, nem a d�tum. �gy kereszt�lvihet� volt a sz�let�s-�nnep megtart�s�ra egy m�sik d�tum a negyedik sz�zad folyam�n. Ezzel meg�rkezt�nk a december 25-i �nnephez.

3. A december 25-i �nnep

Mikor, hol �s mi�rt mer�l fel a december 25-i k�l�n sz�let�snapi �nnep? Ezekre a k�rd�sekre m�g mindig nem tal�lt�k meg a tud�sok az egy�ntet� v�laszt. A legbiztosabb felt�telez�s szerint ez R�m�ban 325 �s 354 k�z�tt t�rt�nt. Val�sz�n�leg az �si epif�nia-�nnep addigra m�r Keletr�l Nyugatra, s�t R�m�ba is eljutott. Ez a f�lt�telez�s k�zenfekv�, b�r nem bizony�that�. Mindenesetre az bizonyos, hogy R�m�ban 336-ban december 25-�n �nnepelt�k Krisztus sz�let�se napj�t, s�t m�r el�z�leg Nagy Konstantin idej�ben is. Lehets�ges, hogy R�m�ban eleinte m�g a r�gi epif�nia-�nnepet tov�bbra is meg�lt�k eredeti form�j�ban akkor is, mikor az �j �nnep m�r kezdett meghonosodni.

Mi volt az alapja annak, hogy december 25-re esett a v�laszt�s, amikor az epif�ni�t�l f�ggetlen, k�l�n �nnepet vezettek be Krisztus sz�let�se meg�nnepl�s�re? El�lj�r�ban megjegyzem, hogy a december 25-i sz�let�sd�tum kisz�m�t�s�hoz nem az a sok m�s, r�szben hasonl�, alkalmi sz�m�tgat�s adott ind�t�st, melyekr�l m�r sz�ltunk, hanem tal�n csak seg�tette ezt a fejl�d�st. Sokkal ink�bb tekintetbe vehet� a negyedik sz�zad elej�n a krisztol�giai k�rd�s megfogalmaz�sa, tov�bb� az a t�ny, hogy a pog�nyoknak december 25-e k�l�nlegesen fontos �nnepe volt, melyet a Nap-isten tisztelet�re tartottak, �s az, hogy Nagy Konstantin cs�sz�r tudatosan t�rekedett a Nap-kultusz �s a Krisztus-kultusz �sszekapcsol�s�ra.

Els�sorban a k�vetkez�t kell megjegyezn�nk: a 325-�s nicaeai zsinaton az egyh�z kifejezetten el�t�lte azt a tant, mely szerint J�zus sz�let�sekor nem maga Isten lett emberr�. Ezzel egy�tt minden m�s tant is elutas�tottak, azt is, hogy J�zust csak keresztel�sekor adopt�lta Isten. A r�mai egy- h�znak k�l�n�sen fontos szerepe volt a zsinat d�nt�seiben. �rthet�, hogy ez a vita egyr�szt kedvezett annak, hogy �ltal�ban elterjedjen Krisztus sz�let�s�nek �nnepe - egyel�re a d�tum k�rd�s�t�l f�ggetlen�l -, m�sr�szt azonban annak is kedvezett, hogy teol�giailag visszatasz�t�nak tal�lj�k (a megfogalmazott dogmatikai hat�rozatok k�vetkezt�ben) a sz�let�s �nnep�nek a keresztel�s �nnep�vel val� �sszekapcsol�s�t ezen c�msz� alatt: "megjelen�s". Nem azt jelenten�-e ez, hogy az orthodoxi�t �sszekapcsolj�k az eretneks�ggel? �gy magyar�zhat� teljesen kereszty�n theologiai meggondol�sok alapj�n az a t�rekv�s, hogy Krisztus sz�let�se napj�nak k�l�n �nnepet szenteljenek, s hogy ott, ahol a r�gebbi epif�nia-�nnepet tartott�k, ilyen m�don a sz�let�s �nnep�t az epif�nia-�nnepet�l elv�lassz�k.

�rthet�, hogy �ppen a r�mai egyh�z volt azon, hogy a pog�ny term�szet-kultusszal szembe�ll�tsa a maga saj�tos f�ny-�nnep�t, Krisztus sz�let�s�nek �nnep�t, annak a gyermek J�zusnak �nnep�t, akit Simeon dics�r� �neke �gy k�sz�nt�tt: "f�ny, vil�goss�gul a n�peknek". S �jra meg �jra eml�keztek Mal 3,20-ra: "F�lragyog majd az igazs�g Napja sz�motokra", mely Krisztusr�l sz�l� j�vend�l�s. Ambrosius, mil�n�i p�sp�k egy pr�dik�ci�ban - melyben kifejezetten a pog�ny �s a kereszty�n �nnepet �ll�tja szembe - azt mondja: "Krisztus a mi �j napunk!" Augustinus is utal a pog�ny december 25-i �nnepre, mikor felsz�l�tja a kereszty�neket, hogy ezen a napon ne a Napot im�dj�k, mint a pog�nyok, hanem Azt, Aki a Napot teremtette. S�t m�g Nagy Le� p�pa is feddi azoknak t�vhit�t, akik kar�csonykor a Nap sz�let�s�t �nneplik Krisztus sz�let�se helyett. Mindenesetre ezek a megnyilv�nul�sok mutatj�k, hogy amikor Krisztus sz�let�s�nek �nnep�t december 25-re helyezt�k, nem annak a k�vetkezm�nye volt, hogy az egyh�z ne ismerte volna ennek a napnak pog�ny jelent�s�g�t.

Bizonyosan k�zrej�tszott azonban Nagy Konstantin cs�sz�rnak a Nap-kultuszt �s Krisztus-kultuszt egyes�teni akar� tudatos t�rekv�se is. Ma m�r bizonyosnak l�tszik, hogy Konstantin nem annyira kereszty�n, hanem ink�bb tudatos szinkretista volt, vagyis hogy � a kereszty�ns�g �s a pog�nys�g �rt�kes elemeinek szint�zis�re t�rekedett. B�r a kereszty�ns�g volt a legjobban p�rtolt vall�s, mert - h�la szervezetts�g�nek - ez a vall�s a birodalmat legink�bb egyes�teni tudta. De Konstantin arra is gondolhatott, hogy ebbe az egys�ges keretbe a vall�sok sokas�g�t is belek�nyszer�thetn�. Tudatos pog�nys�g elleni harc�r�l nem is �rtes�l�nk, szem�ly szerint pog�nys�g�t nem adta fel hal�los �gy�n t�rt�nt megkeresztelked�s�ig. Term�szetesen igyekezett a pog�nys�g megreform�l�s�ra, aminek lehet�v� kellett volna tenni, hogy a pog�nys�got a kereszty�ns�ghez t�r�tse. �gy betiltotta a j�sl�s gyakorl�s�t, a priv�t �ldozati kultuszt �s a durva, erk�lcstelen templomi kultuszt. Eg�sz �let�ben szorgalmazta viszont a Nap-kultuszt. Mag�t k�t szobron is mint Napistent �br�zoltatta f�ny�z�nben, s a talapzatra ezt v�sette: "Konstantinnak, a Naphoz hasonl�an t�nd�kl�nek". Biztos, hogy Konstantin �tlete volt - h�la a meglev� Krisztus-nap szimb�lum�nak -, hogy a Nap-kultusz a Krisztus-kultusszal egyes�lj�n.

Ez�rt vezette be Konstantin 321-ben a kereszty�n �rnapj�t mint �llami heti nyugalom napj�t is, mert ez a nap egybeesett egy Napistennek szentelt nappal. A m�sodik sz�zad k�zep�t�l kezdve az egykori "�r-napja" helyett el�- fordul a "Nap-napja" elnevez�s. Teh�t m�r itt, j�val el�bb �sszekapcsol�dott a kereszty�n �dvt�rt�netnek (nevezetesen Krisztus felt�mad�s�nak) gondolata - mert hiszen ez a vas�rnap kereszty�n �rtelme - a nap szimbolik�val. Ismerve Konstantin szimp�ti�j�t a Nap-kultusz ir�nt, meg�rtj�k azt az er�lyes kereszty�n int�zked�s�t, amivel a kereszty�n vas�rnapot �llami �nnepp� tette, hogy egy�ttal sz�nd�k�nak megfelel�en a pog�ny Nap-kultuszt kereszty�n form�ban a kereszty�ns�gbe bevegye.

A vas�rnap anal�gi�ja, mely �ppen Konstantin uralkod�sa alatt lett hivatalos �nnep, sz�momra azt teszi val�sz�n�v�, hogy tal�n m�g Konstantin idej�ben, de mindenesetre az � befoly�s�ra tett�k Krisztus sz�let�se �nnep�t december 25-re, a nagy Nap-�nnepre. Ahogy a Nap-napj�val �sszek�t�tt�k Krisztus felt�mad�s�t, �gy most m�r a december 25-vel az � sz�let�se is �sszekapcsol�dott a Nap-�nneppel. De az olyan figyelmeztet�sek, mint az Augustinus� vagy Le� P�p�� nyilv�nval�an sz�ks�gesek voltak. Mert ez az er�sen gy�keret vert pog�ny �nnep: "a legy�zhetetlen Nap" val�j�ban nem �p�lt le egyszer�en, hanem sok szok�sban -melyeket most a Krisztus-�nnepre vittek �t - tartotta mag�t. �gy v�lt el a kar�csony egy m�sik kereszty�n �nnept�l, a keresztel�s �nnep�t�l, viszont most egy pog�ny �nnep befoly�sa al� ker�lt. Ez a befoly�s els�sorban a kar�csonyi szok�sokra terjedt ki. Egy sz�r theologust�l tudjuk, hogy a kereszty�nekn�l is szok�s volt ezen a napon t�zet gy�jtani. De az a gondolat, hogy Krisztus a vil�g vil�goss�ga, Aki a s�t�ts�gben f�nylik, �s hogy elj�vetele a vil�g teremt�s�vel kapcsolatban van, f�ggetlen a december 25-i �nnept�l, s�t el�z�leg is minden �nnept�l f�ggetlen�l benne van a kereszty�ns�gben.

4. A december 25-i �nnep elterjed�se

Most azt kell megvizsg�lnunk, hogy hogyan terjedt el a december 25-i �nnep az eg�sz kereszty�ns�gben R�m�b�l kiindulva a negyedik sz�zad m�sodik fel�ben. R�ma arra t�rekedett, hogy ennek az epif�nia-�nnept�l f�ggetlen kar�csonyi �nnepnek a keleti egyh�zban is �rv�nyt szerezzen. Ez pedig nem ment minden neh�zs�g n�lk�l. Mert egyes keleti egyh�zak ahhoz ragaszkodtak, hogy Krisztus sz�let�s�nek �nnep�t a r�gi form�ban, mint epif�nia-�nnepet janu�r 5-�n �s 6-�n �nnepelj�k tov�bbra is. K�l�n�sen kem�ny volt az ellen�ll�s Sz�ri�ban. Antiochi�ban 375-t�l val�sz�n�leg t�z �ven �t hi�ba k�s�rletezett R�ma, hogy december 25-t elfogadj�k. Ez csak a nagy pr�dik�tornak, Chrysostomusnak siker�lt. 386 december 20-i h�res pr�dik�ci�j�ban k�rve k�ri hallgat�it, hogy j�jjenek el �t nap m�lva is, 25-�n, �s �nnepelj�k meg J�zus sz�let�s�t, "mely minden �nnep b�lcs�je", azt az �nnepet, mely "minden �nnepn�l nagyobb tiszteletet �s megillet�d�tts�get v�lt ki". Mindenki "hagyja ott hajl�k�t, hogy l�ssuk j�szolban fekv�, bep�ly�lt Urunkat, ezt a megind�t� �s csod�s l�tv�nyt". Fel-h�v�s�ra nagy t�meg gy�lt �ssze, Chrysostomus akkor - h�res kar�csonyi pr�dik�ci�j�ban - igyekezett meggy�zni egyh�z�nak h�veit arr�l, hogy december 25-�n kell �nnepelni Krisztus sz�let�s�t, mert Krisztus t�nyleg ezen a napon sz�letett. Hogy ezt bizony�tsa, nemcsak �ll�t�lagos r�mai okm�nyokra hivatkozik, hanem bonyolult sz�m�tgat�sokat is alkalmaz - amiknek nincs t�bb �rt�ke, mint az �sszes t�bbi sz�m�tgat�snak. Csak akkor kezdtek s�lyt helyezni J�zus sz�let�se t�rt�nelmi d�tum�nak k�rd�s�re, amikor ezt a december 25-i kar�csonyt mindenhol elterjeszteni igyekeztek. Eddig a d�tum a sz�let�si �nnep sor�n mell�kes volt. �kes-sz�l�an fejezi ki Chrysostomus af�l�tti �r�m�t, hogy ez a nap, mely Antiochi�ban csak alig t�z �ve v�lt ismertt�, most �jra felragyogott "mintha r�g�ta, sok �ven �t hagyt�k volna r�nk". Chrysostomusnak siker�lt egyh�z�ban a december 25-i �nnepet diadalra seg�teni.

Konstantin�polyba m�r 379-ben eljutott ez az �nnep Nazianzi Gergellyel, Krisztus istens�g�nek v�d�j�vel. Egyiptom tov�bbra is ellen�llt. De k�l�n�sen Jeruzs�lemben tudni sem akartak arr�l, hogy a r�gi epif�nia-�nnepnek f�l kell adnia f� tartalm�t egy �j �nnep kedv��rt. Hi�ba vetette be Hieronymus egyh�zatya eg�sz �kessz�l�s�t. A jeruzs�lemi kereszty�nek �ll�tott�k, hogy a Szentf�ld�n jobban ismerik a trad�ci�t, mint a messze Nyugaton lak�k. E konfliktus folyam�n egyre t�bbet foglalkoztak a megoldhatatlan d�tum-k�rd�ssel, amellyel szemben a r�gebbi egyh�z eg�szs�ges tart�zkod�st tan�s�tott, b�r m�r �k is k�l�n�s f�nnyel �nnepelt�k Krisztus sz�let�s�t. Ez a tart�zkod�s ez�ttal megv�ltozott. Egyik f�l be akarta bizony�tani, hogy J�zus janu�r 6-�n sz�letett, a m�sik f�l, hogy december 25-�n.

Ma december 25-�n �nneplik a kar�csonyt a r�mai katholikus �s protest�ns egyh�zakon k�v�l a konstantin�polyi, alexandriai, antiochiai, rom�niai, ciprusi, g�r�gorsz�gi, finnorsz�gi (chalcedoni hitvall�s�) orthodox egyh�zak, tov�bb� ezek diasp�r�i. Ezzel szemben kitartottak janu�r 6. mellett a jeruzs�lemi, oroszorsz�gi, szerbiai, bulg�riai, gr�z, lengyel �s csehszlov�k (chalcedoni hitvall�s�) orthodox egyh�zak, az eti�piai, kopt, sz�r-jakobita, indiai (nem chalcedoni hit- vall�s�) orthodox egyh�zak; viszont az �rm�ny egyh�z n�- h�ny nappal k�s�bb, janu�r 18/19-�n �nnepel.

5. T�rt�nelmi �s theologiai k�vetkeztet�sek

�sszefoglalva mit �rt�nk meg a kar�csonyi �nnep eredet�nek t�rt�net�b�l?

1./ A kereszty�nek sem janu�r 6-�n, sem december 25-�n nem �nnepelt�k �s nem �nneplik Krisztus sz�let�s�nek t�rt�nelmileg bizony�tott d�tum�t. Egy�ltal�n az els� kar�csonyi �nnepeken nem egy d�tumot �nnepeltek, hanem egy - a kereszty�n egyh�z sz�m�ra - fontos t�nyt, ami nem volt naphoz k�tve, azt a t�nyt, hogy Krisztus megjelent a f�ld�n.

2./ Nem k�v�lr�l j�tt az ind�t�s Krisztus sz�let�s�nek meg�nnepl�s�re, hanem az ind�t�k az �dvesem�ny theol�giai jelent�s�g�nek kereszty�n megfontol�s�b�l n�tt ki: Isten J�zus Krisztusban emberr� lett, hozz�nk, emberekhez al�sz�llt.

Itt term�szetes felvet�d�tt a kereszty�nek sz�m�ra az a k�rd�s, hogy kell-e - az �jtestamentum �rtelm�ben - Krisztus emberr� l�tel�nek k�l�n �nnepet szentelni, vagy nem azoknak a r�gieknek volt-e igazuk, akik ilyen �nnepl�st �ltal�ban mint kereszty�nietlent elutas�tott�k. Ezen a ponton meg kell mondani, hogy ennek az �nnepnek a nagyp�ntekkel �s h�sv�ttal szemben val� t�lbecs�l�se nemcsak a kereszty�n gyakorlatnak nem felel meg, mely eleinte csak amazokat ismerte el, hanem az �skereszty�n theologiai gondolkod�snak sem. Az �j-testamentum szerint a Krisztus-t�rt�net k�zponti esem�nye Krisztus hal�la �s felt�mad�sa. Innen kell n�zn�nk emberr� l�tel�t �s nem ford�tva. Ez�rt az egyh�zi �vnek nem adventtel kellene kezd�dni, hanem a h�sv�ti �nnepk�rrel.

M�gis - ennek az al�rendelts�gnek felt�telez�s�vel - teljesen megfelel az �jtestamentum hit�nek, hogy Krisztus sz�let�se egy k�l�n egyh�zi �nnep t�rgya legyen. M�t�, M�rk �s Luk�cs evang�list�k tartott�k magukat ehhez az esem�nyhez, amikor ki-ki a maga m�dj�n k�v�nta megvil�g�tani azt, �s �k ebben az esetben csak annak a gy�lekezetnek sz�sz�l�i, amely ezt a hagyom�nyt �t�r�k�tette. Mindenekel�tt meg kell azt a himnuszt eml�teni, melyet P�l Fil 2,6kk-ben id�z, mely Krisztus emberr� l�tel�r�l sz�l �gy, hogy elej�t�l fogva szoros �sszef�gg�sben van azzal a megfesz�tett �s megdics��lt �rral, Aki "szolgai form�t vett fel".

A legr�gibb Krisztus sz�let�si �nnep liturgiai megform�l�sa saj�tos kereszty�n mot�vumokat tartalmaz, mint ahogy ezt az epif�nia-�nnep �letteljes �br�zol�s�b�l l�ttuk. Az a liturgikusan haszn�lt, k�zponti gondolat, hogy J�zus mint a vil�g vil�goss�ga a s�t�ts�gbe j�tt, s az, hogy megv�lt� tett�t a vil�g teremt�s�vel hozt�k �sszef�gg�sbe, semmi sz�n alatt sem a "legy�zhetetlen Nap-isten" december 25-i Mithras-�nnep�b�l j�tt, ahogy ezt m�r el�z�leg a janu�r 6-i epif�nia-�nneppel kapcsolatban is meg�llap�tottuk. Az sem els�sorban egy pog�ny napfordul�-�nnepb�l sz�rmazott, amit janu�r 6-�n tartottak, hanem �skereszty�n, �jtestamentumi gondolatvil�g szil�rd r�sze volt. Ahol az �jtestamentumban Krisztus emberr� l�tel�r�l, s annak �rtelm�r�l theologiai megfogalmaz�sban van sz�: J�nos evang�liuma prol�gus�ban, ott mer�l fel ez a gondolat: a vil�goss�g bel�pett a s�t�ts�gbe; a J�zus f�ldi �let�ben kijelentett isteni "Ige" ugyanaz, mint ami "kezdetben" a vil�got l�tre h�vta: legyen vil�goss�g (l�sd m�g Zsid 1,2-t).

3./ M�gis mindk�t esetben a d�tum megv�laszt�s�t (janu�r 6 �s december 25) az a t�ny hat�rozta meg, hogy mind a k�t nap olyan pog�ny �nnep volt, melynek gondolati tartalma kapcsol�d�si pontot k�n�lt a saj�tosan kereszty�n kar�csonyi gondolatokhoz. Konstantin k�s�rlet�t: a Nap-kultuszt a Krisztus-kultusszal egyes�teni bizonyos, hogy az �jtestamentum alapj�n el kell utas�tani, mint ahogy minden gnosztikus pr�b�lkoz�st is, amelynek az a c�lja, hogy a kereszty�ns�get �ltal�nos vall�skevered�sbe vonja, s ezzel a k�zponti �zenet�t�l megfossza. De az�rt a theologusok sz�m�ra az a k�rd�s, hogy vajon nincs-e �ppen az �jtestamentum alapj�n olyan kereszty�n �rtelme az im�nt felv�zolt t�rt�nelmi fejl�d�snek, melynek az lett a v�ge, hogy J�zus sz�let�s�nek sz�munkra t�rt�nelmileg ismeretlen napj�t egy kozmikus t�rt�n�ssel �sszef�gg� napra helyezt�k, azon �nnepelt�k. Az �jtestamentumb�l itt t�bbet olvashatunk ki, mint szimbolik�t, nevezetesen jel�t annak a theologiai t�nynek, amit az �skereszty�ns�g hitt �s hirdetett: Krisztus, Aki az emberis�g Megv�lt�ja egyszersmind a teremtett vil�g Megv�lt�ja is; s hogy az �dvt�rt�net, mely az � nev�hez kapcsol�dik, az eg�sz mindens�gre vonatkozik, mint ahogy az ember b�nbees�se mag�val r�ntotta az eg�sz teremtett vil�got a k�rhozatba. Az emberis�g �s a teremtett vil�g �sszetartoz�s�b�l k�vetkezik, hogy az emberek Megv�lt�ja az eg�sz vil�g Megv�lt�ja. Az �jtestamentum eg�sz bizonys�gt�tele szerint Krisztus, az emberek Megv�lt�ja m�r a teremt�sben is mint K�zbenj�r� r�szes. A bibliai �dvt�rt�netre jellemz�, hogy t�rt�nelmi esem�nyeket kozmikus esem�nyekkel kapcsol �ssze. K�l�n�sen megmutatkozik ez a teremt�s �s meg- v�lt�s k�zti �sszetartoz�s a k�zponti esem�nyben: Krisztus engesztel� hal�l�ban. Ez az �rtelme a M�t� evang�lium�ban le�rt s�t�ts�gnek �s f�ldreng�snek a Megv�lt� hal�lakor (Mt 27,45 �s 51); P�l a maga m�dj�n a Kol 1,20-ban �gy fejezi ki ezt a "nagyp�nteki csod�t", hogy Isten Krisztusban - a keresztf�n kiontott v�re �ltal - b�kess�get szerzett nemcsak az emberekkel, hanem f�ld�n �s mennyben mindennel.

Teljesen ezen az �jtestamentumi vonalon van az is, ha Krisztus sz�let�s�nek �nnep�t - melyre a nagyp�ntek fel�l hull a f�nyjelszer�en term�szeti jelens�gekkel hozz�k �sszef�gg�sbe. �gy t�rt�nt ez M�t� evang�lium�ban, ahol a bethlehemi csillagr�l esik sz� a kar�csonyi t�rt�netben.

�gy eml�keztet minket kar�csony az �jtestamentumi kijelent�s krisztocentrikus jelleg�re, ahol minden, a teremt�s is Krisztusra vonatkozik, mert a teremtett vil�g Benne v�r megv�lt�sra (R�m 8,19kk). Az pedig, hogy a "legy�zhetetlen Nap-isten" m�gis legy�zetett, b�r sz�let�snapj�t nem t�r�lt�k el, csak az �dv�z�t� J�zus Krisztus sz�let�snapj�nak al�rendelt�k, egyben arra is eml�keztet minket, hogy az �jtestamentumban Istennek a term�szet vil�g�ban adott minden kijelent�se al� van rendelve a Krisztus szeretet�t tettel bizony�t� kijelent�snek.

V�g�l id�zek egy r�szt Ambrosiusnak a m�r eml�tett kar�csonyi pr�dik�ci�j�b�l, mely ezt a gondolatot juttatja kifejez�sre: "Nem teszi rosszul a n�p, ha az �r sz�let�s�nek ezt a szent napj�t az �j napnak nevezi, �s szil�rdan �ll�tja, hogy ebben a kifejez�sben zsid�k �s pog�nyok egym�sra tal�lnak. Mi ehhez sz�vesen ragaszkodunk, mert Megv�lt�nk elj�vetel�vel nemcsak az emberis�g �dve, de a Nap f�nye is meg�jul.... Mert ha Krisztus szenved�sekor a nap els�t�t�lt, f�nyesebben kell, hogy vil�g�tson Krisztus sz�let�sekor, mint b�rmikor".