Bucsay Mih�ly   Magyar k�nyvszemle, 1941. (60. �v 3. foly.) 3. sz. 283. old.

 

278 KISEBB K�ZLEM�NYEK 

 

A j�nai magyar k�nyvt�r. 

M�g a hallei magyar k�nyvt�rnak eg�sz irodalma van, a berlini magyar tanul�k k�nyvt�ra pedig a berlini magyar int�zet r�v�n, melynek alkatr�sze lett, n�mileg a k�ztudatban maradt, addig a j�nai magyar k�nyvt�rr�l eddig kev�s sz� esett. Pedig meg�rdemli, hogy sz�montartsuk, nem csup�n az�rt, mert mintegy k�tezer, a magyar tudom�nyos �s sz�pirodalom jav�b�l �sszev�logatott k�tet�vel nem lebecs�lend� �rt�ket k�pvisel, hanem az�rt is, mert alap�t�s�nak k�r�lm�nyei a magyar k�lf�ldi tanulm�nyoz�s t�rt�net�nek legszebb lapjaira tartoznak �s igen �rt�kes m�don jellemzik a szabads�gharc ut�ni �vtizedek lelki vil�g�t is. N�met- �s t�teredet� magyarorsz�gi ifjak tesznek bizonys�got alap�t�level�ben izz� magyar �ntudatukr�l �s �ldozatos hazaszeretet�kr�l.

A k�nyvt�r alapszab�lyait maguk az alap�t�k �ll�tott�k �ssze. Ma csak a hivatalos n�met ford�t�s �ll rendelkez�sre,1 b�r �ppen ez �rtes�t r�la, hogy az eredeti p�ld�ny magyarnyelv� volt �s a Catalogus hibliothecae Hungarorum c. k�nyvalak� lelt�r 3—5. levelein volt olvashat�. Err�l a Catalogusr�l m�g sz� lesz az alapszab�lyokban is, �gyl�tszik azonban, hogy id�k folyam�n a lelt�r helyett c�dulakatal�gust kezdtek alkalmazni �s a r�gi lelt�r, benne a magyar alapszab�lyokkal, elkall�dott. A most ismertetend� alap�t�lev�l sz�veg�t �gy n�metb�l kellett visszaford�tani. Ez a nagyon �rdekes k�nyvt�rt�rt�neti dokumentum �gy hangzik:  

Tudat�ban annak, hogy milyen j�l esik a dr�ga haza nev�re �tmeleged� l�leknek, ha k�lf�ld�n sem kell n�lk�l�znie a hazai nyelv hangjait, valamint annak, hogy a haza nyelv�n �rt k�nyvek olvas�sa nem m�s, mint a haza hangj�nak hallgat�sa, amely ann�l j�tev�bb �s hasznosabb, min�l ink�bb a szaktanulm�nyok idegen nyelve foglalja el a hazai nyelv hely�t �s v�g�l, mert elengedhetetlennek tartjuk, hogy t�j�koz�djunk a hazai m�vel�d�s �llapot�r�l �s halad�s�r�l �gy, amint azt a magyar irodalom reprezent�lja, mi, alul�rottak meg�llapodtunk benne, hogy ezen az egyetemen megvetj�k egy magyarnyelv� k�nyvgy�jtem�ny alapjait. Ezt abban a biztos hitben tessz�k, hogy az ut�nunk j�v� honfit�rsak kezdem�nyez�s�nket felkarolj�k �s erej�k m�rt�ke szerint tov�bbfejlesztik. Csak �gy v�lhatik

1 A j�nai egyetemi k�nyvt�r lev�lt�r�ban. A k�tet bels� c�me: Akten, betr. Angebote und Erwerbungen von geschlossenen Bibliotheken, geheftet und katalogisiert 1939. A k�ls� h�tc�m: Erwerbungen der Bibliothek. Apelt— Schmid. I8JI—1888. Az alapszab�lyok n�met ford�t�sa e k�tet 9. �gydarabja �s a 61. sz�mozott lev�len kezd�dik. 279

ugyanis a k�nyvt�r a hazafias szellemnek ama t�pl�l� �s �d�t� forr�s�v�, melly� tenni h�n k�v�njuk.

E bevezet�st nyomon k�vetik az alap�t�k r�szletes rendelkez�sei:

1. Egyhang� hat�rozatunk, hogy a k�nyvt�r kiz�r�lag magyar irodalmi term�keket foglaljon mag�ban, �nnepelt �r�ink m�veit, amelyek magyar nyelven vannak �rva.
2. A k�nyvt�rat az egyetem k�nyvt�rnok�nak, Prof. Dr. C. W. GoETLlNG titkos tan�csos �rnak legf�bb fel�gyelete al� rendelt�k. Ugyan� sz�ves volt k�nyvt�runknak az egyetemi k�nyvt�r helyis�geiben meghat�rozott helyet rendezni be, hol az egyetemi k�nyvt�r �llom�ny�ba be nem sorozva, annak k�nyveit�l elk�l�n�tve �ll.
3. Mindenkor az itt tanul� magyar di�kok d�nts�k el sz�t�bbs�ggel, hogy mely �j k�nyvek szerzend�k be.
4. Az egyetemi k�nyvt�rnok �r oldal�ra sorainkb�l k�nyvt�rosjegyz�t v�lasztottunk (az ut�irat helyesb�ti: custost), akinek k�teless�g�v� tett�k, hogy
a) saj�tkez�leg k�nyvet vezessen, amelybe pontosan feljegyeztessenek a k�nyv- �s a p�nzadom�nyok, az aj�nd�koz�k neve, a k�nyvek c�me �s k�nyvt�ri sz�ma, �ltal�noss�gban a k�nyvt�r mindenkori �llom�nya �s gyarapod�sa;
b) a k�nyvt�r „Bibliotheca Hungarorum" nev�t a k�nyvek c�mlapj�ra, a k�nyvt�ri sz�mot pedig a h�toldalra vezesse be. (Az ut�irat megjegyzi, hogy a k�nyvek tulajdonos�t a custos annak a cimk�nek a beragaszt�s�val jel�lje meg, amelyet az alap�t�k erre a c�lra csin�ltattak);

c) a custos a k�nyvt�rt �rint� minden k�rd�sben az egyetemi k�nyvt�rnokkal egyet�rt�sben j�rjon el;

d) a bevett p�nzt a custos nyugta ellen�ben az egyetemi k�nyvt�rnoknak (ut�irati igaz�t�s: az egyetem gazdas�gi hivatal�nak) adja �t. Ezek a nyugt�k meg�rzend�k;

e) a k�nyvt�r minden bev�tel�r�l �s kiad�s�r�l a custos pontos sz�mad�st vezessen �s ezt a jegyz�k�nyvbe vezesse be. �gyvitel�r�l minden f�l�v v�g�n tegyen jelent�st a J�n�ban tanul� magyaroknak �s az egyetemi k�nyvt�rnoknak, el�bbiek hi�ny�ban csak az ut�bbinak;

f) ha J�n�b�l t�vozni sz�nd�kozik, ezt honfit�rsainak idej�ben jelentse, hogy az iratok, k�l�n�sen a sz�mad�sok, ut�dj�nak rendben �tadhat�k legyenek. V�g�l

g) tegyen meg a mindenkori custos mindent, ami m�dj�ban �ll, a k�nyvt�r felvir�goztat�sa �rdek�ben. Ezen a t�ren sokat lehetne el�rni J�n�n �tutaz� honfit�rsakn�l, vagy otthoni hazafiakn�l. 

A befejez� mondatok �gy hangzanak:

E k�nyvt�rt egyhang�lag feloszthatatlannak nyilv�n�tjuk. Sem egyes k�nyveit nem szabad, teh�t mag�n- vagy nyilv�nos k�nyvt�rak �llom�ny�ba sorozni, sem az eg�sz k�nyvt�rt nem szabad a j�nai egyetemt�l, amelyen alap�tottuk, valaha is elv�lasztani. 28o.

Ezek azok az alapelvek, amelyeket alul�rottak a j�nai magyar k�nyvt�r alap�t�s�n�l szem el�tt tartottunk. Ismerj�k a n�met egyetemeken uralkod� viszonyokat, ismerj�k azoknak a k�nyvt�raknak a sors�t is, amelyeket m�s n�met f�iskol�kon alap�tottak magyar tanul�k, a fenti alapszab�lyok meg�llap�t�s�n�l mindezt szem el�tt is tartottuk. Veletek szemben, Ut�daink, akik ugyanannak az orsz�gnak vagytok fiai, amelyhez tartozhatni nek�nk b�szkes�g�nk, az a legh�bb k�v�ns�gunk, hogy �p�tsetek tov�bb azokon az alapokon, amelyeket mi itt megvetett�nk. Kezdem�nyez�s�nk ugyan csek�ly, a Ti kitart� munk�tok eredm�nyek�nt azonban n�vekedni �s er�s�dni fog. J�na, 1857. augusztus 1.

Ut�iratban, n�h�ny nappal k�s�bbr�l keltezve, �gyl�tszik az illet�kesekkel folytatott tan�cskoz�sok eredm�nyek�nt, a m�r el�hozottakon k�v�l m�g n�h�ny kieg�sz�t�st f�ggesztettek az alapokm�nyhoz. �gy az ut�irat 2. pontja elrendeli, hogy c�lszer�s�gi okb�l a nyilv�ntart�si k�nyv nyelve a n�met legyen, a 3. pont, hogy k�nyvk�lcs�nz�sn�l az egyetemi k�nyvt�r idevonatkoz� rendje �rv�nyes, hogy v�g�l a 6. pont m�g egyszer lesz�gezze: 

. . . kijelentj�k k�nyvt�runk teljes f�ggetlens�g�t az egyetemi k�nyvt�rt�l, mint olyan alap�tv�ny�t, amelynek gyarap�t�sa szabadon megaj�nlott, magyar eredet�, nem pedig egyetemi p�nzekb�l t�rt�nik. J�na, 1857. augusztus 18.

Az alap�t�lev�l al��r�i:
Dr. Burgovsky J�nos, dr. Vil�gosv�ri Bohus Istv�n, Bohus L�szl�, Cz�ner J., Kolbenhayer Soma, Goldberger David, Philadelphy Mor, P�sp�ky D�n., V�jna �d�m, Weiss Soma.

Az alapokm�ny n�met hivatalos ford�t�s�t dr. BORNER, az egyetemi hivatal vezet�je, 1879. szeptember 26-�n hiteles�tette.

Felemel� �s szinte megrend�t� ebben az alapokm�nyban az, hogy n�met �s t�thangz�s� nevek tulajdonosai, t�bbnyire hittanhallgat�k, teh�t a n�pi r�tegekhez k�l�n�sen er�s sz�lakkal kapcsol�d� fiatal akad�mikusok a n�met nemzeti �ntudatnak akkor is fellegv�r�ban, a j�nai egyetemen, a csak nyolc �vvel el�bb legy�z�tt, az �nk�ny ig�j�ban ny�g� Magyarorsz�got b�szk�n vallj�k h�n szeretett haz�juknak, a magyar nyelvet e haza nyelv�nek, a magyar �r�kat �nnepelt �r�iknak, a magyar irodalmat t�pl�l� �s �d�t� forr�snak. Magyarul szerkesztik meg a kiz�r�lag magyarnyelv� m�vek befogad�s�ra alap�tott k�nyvt�r alap�t�level�t �s magyarul �rj�k al� nev�ket is. Abban a korban, amikor B�cs k�s�rleti ballonja, a p�tens megosztja, nemzetis�gi ellent�tet sz�tva, a magyar evang�likusok egys�g�t, ez a j�nai alap�t�lev�l el�reveti a p�tens buk�s�nak �rny�k�t. 281 

Az egyetemi k�nyvt�r akt�i k�zt ugyanott, ahol az alapokm�ny n�met sz�vege �riztetik, de n�h�ny lappal el�bb,2 egy kett�hajtott feh�r �vre �rva, megtal�ljuk az �jonnan alap�tott k�nyvt�r legkor�bbi �llom�nyjegyz�k�t, �gy amint e k�nyveket az alap�t�k 1857. augusztus 19-�n, teh�t az alap�t�lev�l al��r�sa ut�ni napon, az egyetemi k�nyvt�r �rizet�be adt�k. A lista 51 m�vet sorol fel 56 k�tetben, k�zt�k V�r�smarty, Kisfaludy S�ndor �s K�roly, K�lcsey, Kazinczy minden munk�it, Horv�th Mih�ly Magyarok t�rt�net�t, Ballagi magyarn�met sz�t�r�t, Erd�lyi n�pk�lt�si gy�jtem�ny�t, Ipolyi magyar mithol�gi�j�t stb., azaz a kor magyar irodalm�nak sok hozz��rt�ssel A j�nai magyar k�nyvt�r exlibrise. �s j� �zl�ssel kiv�lasztott nagyobb csoportj�t. A felsorol�s v�g�n m�g megtudjuk, hogy egy V�r�smarty-arck�p is a k�nyvt�r e legkor�bbi �llom�ny�hoz tartozott. Ez az egyetlen �. n. Ablieferungsverzeichnis maradt meg. Nyomon akarva k�vetni a k�nyvt�r gyarapod�s�t, egyetlen forr�sk�nt �gy az egyetemi k�nyvt�r szerzem�nyez�si napl�j�ra vagyunk utalva. T�z �v m�lva mer�lnek itt fel az els� adatok. Az 1868. �v szerzem�nyei k�zt, az 579.-t�l a JJZ. sorsz�mig, abc-rendben, Abonyit�l Zsoldosig, majd 1869-ben, 613. �s 718. sorsz�mok k�zt, szint�n n�vsorban, Aca-demi�t�l V�r�smartyig tal�lunk r� a j�nai magyar k�nyvt�r k�nyveinek egy-egy nagy csoportj�ra, az el�bbiben csupa nyolcadr�t� k�nyvre, az ut�bbiban f�li�, negyed- �s nyolcadr�t�ekre, minden�tt annak a megjel�l�s�vel, hogy a k�nyveket a J�n�ban tanul� magyar

 2 Az 59. lev�l mindk�t �s a 60. els� oldal�n. 382 (Nyomdahiba helyesen 282HP)

 hallgat�k helyezt�k a k�nyvt�rba. �gyl�tszik az els� t�z �vben, mik�zben a k�nyv�llom�ny igen sz�pen gyarapodott, a k�nyveket az egyetemi k�nyvt�r nem szerzem�nyezte, hanem az eg�sz magyar k�nyvt�rt a magyar custosok kezelt�k. Az 1867—68 k�r�li �vekben azonban vagy nem ker�lt alkalmas magyar custos, vagy senki sem akarta az ezzel a megb�z�ssal j�r� terhet v�llalni, mert �gy l�tjuk, hogy a magyar hallgat�k kez�b�l a k�nyv�llom�ny �rz�se most m�r teljesen az egyetemi k�nyvt�r�ba ker�lt. Erre vall a k�nyveknek k�t csoportban, a szerz�k n�vsora �s a k�nyvek alakja szerinti rendben, az egyetemi k�nyvt�r beszerz�si napl�j�ba val� ker�l�se. B�r ezut�n is gyarapszik a k�nyvt�r, magyar custos tev�kenys�g�nek a k�nyvek kezel�s�ben ezut�n nincs semmi nyoma sem.

Az egyetemi k�nyvt�r mintaszer�en tett eleget kett�s feladat�nak, amely magyar k�nyvek katalogiz�l�s�t, valamint �rz�s�t �s karbantart�s�t �rta el� sz�m�ra. A k�nyvt�r egyik sz�raz �s vil�gos helyis�g�ben vannak fel�ll�tva f�li�, negyed- �s nyolcadr�talak� csoportokban a kifog�stalanul k�t�tt k�nyvek. A hallei magyar k�nyvt�r sokkal nagyobb ritkas�gi beccsel rendelkez� k�tetei, annak ellen�re, hogy �r�nek a Kassai-alapb�l anyagi eszk�z�k is �llnak rendelkez�s�re, sokkal f�lrees�bb helyen, kett�s sorokban vannak fel�ll�tva.

A katalogiz�l�s alapja a c�dul�kra �rt helyrajzi katal�gus. Ennek alapj�n szerepelnek a j�nai magyar k�nyvt�r k�nyvei mind az egyetemi k�nyvt�r abc-katal�gus�ban, mind szakkatal�gus�ban. Ezen a t�ren is szembet�nik J�na el�nye Halle felett, hol a magyar k�nyvt�r k�nyvei puszt�n egyetlen, a k�nyvt�rosok szob�j�ban �ll�, abc-kata-l�gusba vannak a helyrajzi katal�guson k�v�l felv�ve.

A helyrajzi katal�gus foli�-r�sze a Vas�rnapi �js�g 1857. folyam�val kezd�dik �s mind�ssze t�z sorsz�mra terjed. A negyedr�t� csoport ugyancsak magyar id�szaki iratok 1858-i folyamaival kezd�dik �s �tven sorsz�ma van. Legnagyobb persze az �llom�ny nyolcad-r�t� csoportja, �sszesen 727 sorsz�m. V�r�smarty Mih�ly Minden munk�ival kezd�dik (I—X. k�tet, Pest: 1845—47) �s Kisfaludy S�ndor �s K�roly, K�lcsey, Kazinczy, Arany, Ker�nyi, J�sika, E�tv�sJ. �s a t�bbi e korbeli �r�k m�veinek t�bbnyire �sszes kiad�saival folytat�dik, a kiad�s �v��l t�bbnyire a negyvenes �vek valamelyik�t t�ntetve fel.

 A helyrajzi katal�gus lapjain a k�vetkez� sz�vegek valamelyike �ll:

Abgeliefert sub numero . . . Verein hier studierender Ungarn.

Abgeliefert sub numero ... In Jena studierende Magyaren. 

Az alap�t�s ut�ni �vekben m�g egyes�letbe t�m�r�lve gyarap�tott�k a magyar hallgat�k k�nyvt�rukat, m�g k�s�bb m�s egyes beszolg�ltatok szerepelnek. 283

B�r a mai Bibliotbeca Hungarica (az alap�t�lev�lt�l elt�r�en teh�t nem a hat�rozottabb Bibliotbeca Hungarorum) helyrajzi katal�gusa mind�ssze 787 m�vet t�ntet fel, a sorozatos m�vek nagy sz�m�ra val� tekintettel a k�nyvt�r mai �llom�ny�t m�gis 2000 k�tetben jel�lhetj�k meg.
 

Aj�nd�koz�si bejegyz�sek, vagy aj�nl�sok igen ritk�k �s keveset-mond�ak.3 �gyl�tszik, a k�nyveket a j�nai magyar di�kok vett�k.

Legnagyobb r�sz�ben a k�nyvt�r a XIX. sz�zad m�sodik harmad�nak magyar irodalmi eml�keit �rzi j� �llapotban lev� �sszes kiad�sokban. Mai becs�t is ez adja meg. Megvannak benne tov�bb� a Magyar Tudom�nyos Akad�mia kiadv�nyai nagyobb r�sz�kben. J� katal�gusai �s �ttekinthet� rakt�roz�sa folyt�n a gy�jtem�ny k�nnyen haszn�lhat�. Ha a j�nai egyetemen valaha is valamilyen magyar tudom�nyos int�zet, vagy lektor�tus fel�ll�t�s�ra ker�lne a sor, annak a j�nai magyar k�nyvt�r m�r mai �llapot�ban is igen �rt�kes seg�deszk�ze lenne.

 BUCSAY MIH�LY.

  

Magyar vonatkoz�s� t�rt�neti k�nyvt�r J�n�ban.

A j�nai egyetemi k�nyvt�r egyik k�l�ngy�jtem�nye, a BuDER-f�le, figyelmet �rdemel k�nyvt�rosi �s t�rt�net�r�i szempontb�l egyar�nt, mert XVII. �s XVIII. sz�zadi magyar vonatkoz�s� k�lf�ldi nyomtatv�nyanyaga egyike a leggazdagabbaknak. Alap�t�ja, BUDER CHRISTIAN GOTTLIEB STRUVE tan�tv�nyak�nt �s munkat�rsak�nt fiatalon ker�lt 1722-ben a j�nai egyetemi k�nyvt�r �l�re, majd 1738-t�l STRUVF jogi �s t�rt�neti tansz�k�t �r�k�lte. A Bibliotbeca historica selecta �s a Bibliotbeca juris selecta kiad�s�ban STRUVEval val� egy�ttm�k�d�se mellett gazdag egy�b irodalmi m�k�d�st fejtett ki a jogt�rt�net �s a politikai t�rt�net ter�let�n.1 M�g becsesebb mintegy 18.000 k�tetre r�g� t�rt�neti �s jogt�rt�neti szakk�nyvt�ra, amely bizonyos vonatkoz�sban a gy�jt� hal�l�ig (1763) a leggazdagabbak k�z� tartozik. Magyar vonatkoz�sban nagyon j�l ki�p�lt a Th�k�li-f�le felkel�sre �s a R�k�czi szabads�gharc�ra vonatkoz� egykor� k�lf�ldi irodalom csoportja.

BUCSAY MIH�LY.

3 Pl. S�rosi Gyula: Az �n Albumom. Pest, 1857. 40, helyrajzi katal�guslapj�n kit�nik, hogy a k�nyvet nemes F�bi�n L�szl� aj�nd�kozta a magyar k�nyvt�rnak. A k�nyvt�r szinte egyetlen nem magyarnyelv� m�v�nek, P�-czely J�zsef: Summarium Hist�ri�� Recentioris Europae. T. I. Debrecen: T�th, 1827. fedel�n bel�l ez olvashat�: Orvos Doktor Tekintetes Torm�ssy Lajos Urn�k, mint igen tisztelt Kedves Attyafi�nak a Szerz� (helyrajzi sz�ma: 562a).

 

1 M�veinek jegyz�ke: J. Chr. Adelung: Fortsetzung und Erg�nzungen zu Chr. G. J�chers allgemeinem Gelehrten-Lexicon, r. k�tet, 2364—2367. 1. �letrajza: J. Chr. Fischen Memoria divis manibus Chr. G. Buderi dicata, Jena 1788.

 

---

 

MATARKA Szerz�k: Bucsay Mih�ly  Magyar vonatkoz�s� t�rt�neti k�nyvt�r J�n�ban
[Teljes sz�veg (PDF)], 1941. (60. �v 3. foly.) 3. sz. 283. old.
Teljes sz�veg (az 1997/1 sz�mt�l a 2004/3. sz�mig): Elektronikus Periodika Arch�vum