A k�vetkez� cikk

BUCSAY MIH�LY V�LASZA!

 Varjas B�la: R�gi magyar k�nyvek a hallei magyar k�nyvt�rban. MKSZ 1941 3 298-300

Jegyz�k�ket �ssze�ll�totta �s bevezette DR. BUCSAY MIH�LY. Budapest, 1941. Ranschburg Guszt�v k�nyvkeresked�se. 104 1. — 8�.

KASSAI MICHAELIS GY�RGY k�nyvt�ra a m�lt sz�zad v�ge �ta m�r t�bb szakember�nket foglalkoztatta. Ennek a r�gi magyar k�nyvekben b�velked� anyagnak teljes feldolgoz�s�ig azonban egyik�k sem jutott el. Erre tett most k�s�rletet BUCSAY MIH�LY, a hallei magyar egyh�zt�rt�neti kutat��llom�s vezet�je.

Nem szakember l�t�re elismer�sre m�lt� buzg�s�ggal v�gezte munk�j�t. C�lja csak m�sodsorban k�nyv�szeti. Mindenekel�tt az a sz�nd�k vezette, hogy a protest�ns egyh�zt�rt�neti kutat��llom�s �s a hallei magyar egyetem hallgat�i el�tt �jra felid�zze �s ez�ltal haszn�lhat�v� tegye az ottani magyar k�nyvt�rnak egy �vsz�zad �ta lassan feled�sbe mer�l�, holt anyag�t. Bevezet�s�ben t�bbsz�r utal is erre a c�lkit�z�sre. Ugyanitt r�szletesen ismerteti a hallei magyar k�nyvt�r sors�t eg�szen napjainkig: KASSAI 2000 k�tetb�l �ll� wittenbergi hagyat�k�t, a k�nyvek h�ny�d�s�t a h�t�ves �s a nap�leoni h�bor�k idej�n, 1823-ban Hali�ba val� �tsz�ll�t�sukat, 1890-ben az ottani egyetemi k�nyvt�rba t�rt�nt bekebelez�s�ket �s v�g�l a k�nyvt�rnak 1921-ben k�t r�szre szak�t�s�t. Ekkor ker�lt ugyanis a hallei magyar k�nyvt�rnak kisebbik, de tal�n �rt�kesebb fele a Berlini Magyar Int�zethez.

Az 1724-ben elhunyt KASSAI hagyat�ka term�szetesen az id�k folyam�n �jabb v�s�rl�sok �s adom�nyoz�sok folyt�n tetemesen megn�tt. BUCSAY nem is a k�nyvt�r eg�sz �llom�ny�t, hanem annak csak t�rt�neti szempontb�l leg�rt�kesebb r�sz�t, az 1711-ig megjelent R�gi Magyar K�nyvt�rba, tartoz� anyag�t �ll�totta �ssze jegyz�k�ben. A gy�jtem�ny felt�r�s�val nemcsak a magyar k�nyvt�rt�net sz�m�ra v�gzett eredm�nyes munk�t, hanem az egyh�zt�rt�neti kutat��llom�s c�ljait is ezzel szolg�lta legjobban, mivel ezek a munk�k alkotj�k az eredetileg evang�likus felekezeti jelleg� k�nyvt�r t�rzs�t. 299
T�lz�s Bucsaynak az a meg�llap�t�sa, hogy a k�nyvt�r h�romsz�zn�l t�bb r�gi magyar unikumot tartalmaz. Minthogy nagyobbr�szt a R�gi Magyar K�nyvt�r III. k�tet�be tartoz� m�vekr�l van sz�, meg kell jegyezn�nk — s ezt kiadv�nya el�szav�ban HELLEBRANT is kiemelte —, hogy a R�gi Magyar K�nyvt�r III. k�tete a lel�helyek felsorol�s�ban nem t�rekedett teljess�gre.1 Amib�l �nk�nt k�vetkezik, ha egy m�n�l a le�r�s egyetlen lel�helyet t�ntet is fel, az csak a kutat� t�j�koztat�s�ra szolg�l s nem jelenti azt, hogy a k�rd�ses nyomtatv�ny kiz�r�lag csak a megnevezett k�nyvt�rban tal�lhat� meg. Enn�lfogva ezen m�vek, legal�bb is az esetek bizonyos sz�m�t tekintve, unikumnak sem tekinthet�k. Ez a k�r�lm�ny �gy l�tszik elker�lte BUCSAY figyelm�t. Kell� ut�nj�r�ssal val�sz�n�leg egy csom� hallei unikumr�l kider�lne, hogy nem egyetlen p�ld�ny. De ha val�ban van is a hallei magyar k�nyvt�rnak h�romsz�z unikuma, ennek csak egy-hatoda (s nem egynegyede, mik�nt BUCSAY nagyj�b�l sz�m�tja) tartozik a R�gi Magyar K�nyvt�r I. �s II. k�tet�nek �llom�ny�hoz. A t�bbi, mintegy 250 darab, a R�gi Magyar K�nyvt�r III. k�tet�hez tartoz�, t�lnyom� t�bbs�g�ben alkalmi nyomtatv�ny, jelent�s�ge l�nyegesen kisebb s j�val alacsonyabb �rt�ket k�pvisel.

Amikor teh�t BUCSAY sz�mszer�leg szembe�ll�tja a hallei magyar k�nyvt�r h�romsz�z unikum�t a hazai protest�ns k�nyvt�rak 400 r�gi magyar unikum�val, a laikus sz�m�ra m�g akkor is megt�veszt� �sszehasonl�t�sra ad alkalmat, ha megjegyzi, hogy a hallei magyar k�nyvt�rnak ez az �llom�nya javar�szt a R�gi Magyar K�nyvt�r III. k�tet�hez tartozik. A hazai protest�ns k�nyvt�rak nagy irodalmi jelent�s�g� unikum-gy�jtem�nye nem hasonl�that� �ssze a hallei magyar k�nyvt�r unikumaival.

BUCSAY �ssze�ll�t�s�ban feldolgozta a Hall�ban maradt m�vek mellett a Berlinbe �tvitt k�nyveket is. Anyaga �gy — saj�t megjegyz�se szerint — megk�zel�t�leg teljes.

Legt�bb gondja-baja a R�gi Magyar K�nyvt�r III. k�tet�be soroland� m�vekkel volt. R�szben az�rt is, mert az �ltala le�rt, eddig j�r�szt teljesen ismeretlen anyag n�gy�t�d r�sze ide tartozik, m�sr�szt, mivel a Szab�—Hellebrant-f�le meghat�roz�s: „a magyarorsz�gi szerz�k k�lf�ld�n megjelent idegennyelv� m�vei"-r�l, formailag b�rmilyen tetszet�s, tartalmi szempontb�l m�gis t�ls�gosan sz�tfoly�.

1 „Hogy a szakemberek az egyes munk�kat haszn�lhass�k, azoknak lelhelye, mint az el�z� k�tetekben is, f�l van jegyezve. Minden munk�n�l, melynek teljes c�mm�sa adva van, meg vannak jel�lve a k�nyvt�rak, melyekben tal�lhat�k. Legal�bb egy k�nyvt�r meg van eml�tve. SZAB� K�ROLY sem tartotta sz�ks�gesnek felsorolni minden k�nyvt�rt, melyekben egy-egy munka feltal�lhat�." (SZAB�—HELLEBRANT III. k. Bevezet�s.) 300

A magyarorsz�gi szerz� meg�llap�t�sa sokszor �nmag�ban v�ve is igen neh�z feladat. Egy m�sik kir�v� jelens�g, hogy a R�gi Magyar K�nyvt�r III. k�tet�nek m�r Szab�—Hellebrant-f�le �ssze�ll�t�s�ban rengeteg olyan idegen szerz� munk�ja kapott helyet, amelyeknek ott semmi keresnival�ja. Helyet kapott pedig egyszer�en az�rt, mert a m� egyik aj�nl� versik�j�t magyarorsz�gi szerz� �rta. Az idegen szerz�k k�lf�ld�n megjelent munk�iban fellelhet� magyarorsz�gi �r�k eff�le sz�rv�ny-sz�vegeinek sz�montart�sa lehet irodalomt�rt�neti feladat, de semmi esetre sem v�lhat bibliogr�fiai rendszerez� elvv�. BUCSAY a maga-szabta korl�tok k�z�tt igyekszik is lenyesegetni az ilyen kin�v�seket. Sajnos, nem el�gg� k�vetkezetesen.

BUCSAY jegyz�ke mintegy 754 munk�t sorol fel. R�szletesebb le�r�st azonban csak akkor ny�jt az egyes nyomtatv�nyokr�l, ha azt m�sok m�g le nem �rt�k, egy�bk�nt a R�gi Magyar K�nyvt�r I—II—III. k�tet�nek megfelel� t�telsz�maival utal a m�re. Le�r�sai (k�r�lbel�l 120), ha a hossz� barokk c�meket nem is k�zli eg�sz terjedelm�kben, nagy gonddal k�sz�ltek. Term�szetesen vannak furcsas�gai is: pl. le�r�sait mindenkor a c�m els� szav�val kezdi, tekintet n�lk�l arra, hogy a m� szerz�je fel van-e t�ntetve a munk�n vagy sem.

Jegyz�ke tal�n t�ls�gosan is tagolt, ami nem v�lik haszn�lhat�s�ga jav�ra. Felesleges volt a m�r m�sutt le�rt anyagot �s az ismeretlen nyomtatv�nyok le�r�s�t k�l�n fejezetekre bontani, ezzel h�rom fejezetet takar�thatott volna meg, s a kutat�nak sem kellene az azonos csoportba tartoz� m�veket k�t helyen keresnie.

Mindezen �szrev�teleink azonban mit sem vonnak le BUCSAY munk�j�nak �rt�k�b�l �s abb�l a j� szolg�latb�l, amelyet k�tnyelv�, magyar-n�met, magyar�z� sz�veggel k�s�rt jegyz�k�vel a tudom�nyos kutat�snak: a t�rt�nettudom�nyoknak �s a k�nyveszetnek is tett. Hiszen sz�z egyn�h�ny eddig ismeretlen r�gi magyar nyomtatv�nyunkr�l sz�mol be, amelyeknek, ha nagyobb irodalmi jelent�s�ggel b�r�k nincsenek is k�z�tt�k, k�l�n�sen egyh�zt�rt�neti szempontb�l, komoly t�rt�neti forr�s�rt�k�k elvitathatatlan. 

 

VARJAS B�LA.