//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:


Az erőszakra épített világ akkor hull véres darabokra, amikor a békét örökre biztosítottnak véli. Ennek a világnak nem több hatalomra, erősebb hadseregre, különb harci eszközökre, körmönfontabb diplomáciára van szüksége: ennek a világnak kis jóakaratra, jézusi erőkre van szüksége. Ezt a világot nem kívülről kell széppé tenni cicomás műveltséggel, technikai vívmányokkal: ezt a világot csak belülről lehet széppé tenni: az Isten szellemének, a lelkiségnek kiragyogtatásával.” Ravasz László református püspök


 

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik
szívem. Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító  FORMATSKÁJA 

M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend 

A Genfi Egyház Kátéja 1695 Ennek ismertetője.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.
www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozsvárig

- Fekete Csaba Káté, egyház,tanítás 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


Istvándi 1924-1996 Pápa

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505 - 1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 - 1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

XX. század Történelméhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formátum

 

Teremtésről

„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
 
 
- Szigetvár 1566-os ostroma egy horvát hősköl-
teményben

Szigetvár 1566-os ostroma egy horvát hőskölteményben

Dobra gospoda, spomenemo se sada     Jó urak, emlékezzünk most

Od Sigeta grada Zrinskoga Mikule            Sziget várára és Zrínyi Miklósra

Kako smo zgubili Sigeta varoąa               Hogy is veszeítettük el Sziget városát

Po kom je opustil naą ugarski orsag... Minek utána elpusztult magyar országunk...

Az ismeretlen nyugat-magyarországi horvát szerző ezekkel a sorokkal kezd A szigeti csata (Boj pod Sigetom) 1566. augusztus 5-től szeptember 7-ig tartó ostrom leírásába. A hősies küzdelmet folytató Zrínyi Miklós szigeti várkapitány 2300 jól képzett magyar–horvát katonájával és német tüzéreivel a többszörös oszmán túlerővel (60–65 ezer harcos) szemben alul maradt, s megmaradt vitézeivel együtt hősi halált halt. Az ostromlók a Zrínyi sereghez hasonlóan 60 ágyúval, de lényegesen több puskával rendelkeztek. Az oszmán–török sereget maga a 75 éves Nagy Szulejmán szultán (törökül Kanuni Sultan Suleyman-nak szokás nevezni), valamint a horvát származású nagyvezére Szokollu vezette a Szigetvár közeli mezőkre 1566. augusztus 15-én. A török hadak a horvát epikus ének szerint tábort vertek: Egyik reggel korán Szigetre nézve / Semmit sem látható a széles mezőben / Csak annak négy oldalán a fehér sátrakat... Szigetvár azonban jól meg volt erősítve. A török forrásokból tudjuk, hogy Szigetvár főparancsnoka, Horvátország bánja, a horvát ©ubić főnemesi családból származó Zrínyi Miklós gróf, a veszedelem láttán a török sereg közeledtére az erőd középső részére egy nagy keresztet helyeztetett, a vár falaira vörös posztót húzatott és néhány bástyájának a tetejét pedig ónnal fedette be, amelyet némelyek ezüstszínű fényes plakettának véltek. Zrínyi ezzel a díszítéssel kívánt választ adni a szultán pompás felvonulására.

Zrínyi Miklós 1557. november 2-án (vasárnap) vette át – a horvát származású Horvát Márk (akit Stančićnak neveztek) augusztusi halálát követően – a várban tartózkodó bécsi hadbiztosoktól Szigetvár védelmét. A török sereggel folytatott küzdelmei mindkét szigeti kapitánynak már korábban több jelentős győzelemhez vezettek, s az oszmán hódítók legyőzhetetlenségének hírét gyakorta megtépázták. Horvát Márk a várat kb. 1800 védővel védte 1556-ban, és vereséget mért Hadim Ali budai pasa 25 000 fős ostromló seregére. Zrínyi seregének magyar–horvát vitézeire, kiegészülve az ausztriai tüzérekkel, többször és több helyen köszöntött a hadiszerencse: 1545-ben a Kulpa vidékén sikeresen harcolt Ullemán pasával szemben; 1552-ben a maruseweci győzelemmel megmentette Horvátországot; 1554–1555-ös években sikeres portyákat hajtott végre a boszniai török csapatok ellen; 1556-ban Korotna visszavételénél aratott hadisikereket; 1562-ben a túlerőben lévő Oroszlán pozsegai béget verték meg “mezei” csatában, amely a horvát seregek krbavai (1493. szeptember 9.), valamint a magyar seregek mohácsi vereségét (1526. augusztus 29.) követően örökre szertefoszlatta a török illúziókat. A két ellenfél a harcok során megtanulta egymást tisztelni, egyet azonban nem ismertek: a meghátrálást, azaz a megfutamodást, maradt tehát a hősi halál.

Zrínyi Miklós a szigeti várat a bécsi Haditanács segítségével megerősítette, s vesztére az Újváros építésébe (1564–1565) fogott, pedig a vár erőssége az Újváros nélkül a természetes akadályok révén kedvezőbb volt. Szigetvár 1566-ban három részből állt: a külső-, a középső- és a belsővárból, illetve az Óvárosból, az Újvárosból és a Várból. Mind a három rész körül volt árkolva és a részeket hidakkal kötötték össze. A várat öt bástyával erősítették meg. A 4–5 méteres és néhol 7 méteres várfalakat úgy építették, hogy az összekapcsolt tölgyfagerendák közé földet döngöltek. Téglából a haranglábak és a várvédő katonák házai épültek. A bécsi Haditanács 3000 főben állapította meg – Újváros nélkül – a katonaság létszámát, értesülhetünk Zrínyi 1566. március 21-i leveléből, amelyben sürgeti a katonai állomány 6000 főre történő kiegészítését. Hasztalanul, ugyanis azt augusztusra sem töltötték fel, azaz a szultán csapatai huszonnégyszeres túlerőben voltak. A várban a katonaságon kívül még 2000-re volt tehető a parasztok, kőművesek, ácsok, továbbá asszonyok és gyermekek száma. Az Újváros felépítésével a vár védettsége csökkent, a Haditanács sem küldött újabb csapatokat, sőt Zrínyinek kellett hozzájárulnia a katonaság eltartásához. Zrínyi Miklós Horvátország bánjaként – 1557 novemberétől tárnokmester és a Dunántúl főkapitánya – már ez év januártól részt vesz Szigetvár újjáépítésében. Muraközi és Vas megyei birtokairól ezer forint értékben búzát és más gabonaféléket szállíttatott a várba. Szelaniki Musztafa – történetíró egyben az ostrom szemtanúja – szerint a várban a magyarokból, horvátokból és osztrákokból álló erős védőcsapatok semmiben sem szenvedtek hiányt. Katonái és hajdúi a már török ellenőrzés alatt lévő baranyai, somogyi, bácskai, szlavóniai és szerémségi részeken újabb településeket hódoltattak meg, ami alatt értendő: rendszeresen szedték a földesúri járandóságokat. Zrínyi Miklós kemény fegyelmet tartott a várban. Egyik katonáját, aki valami oknál fogva kardot rántott felettes tisztje ellen felakasztatta, egy agát, aki fogságába esett megöletett. Megbízható, hűséges tisztek vették körül. Még a konyha kiadásairól is pontos, naprakész jegyzék számolt be, többek között arról is, hogy mi került a várkapitány asztalára, de a török rabok sem éheztek, gyakran kaptak húst, sőt cseresznyét is. Zrínyi elvhűségét, elkötelezettségét mi sem jellemezheti jobban, mint a török források szerinti feljegyzés, miszerint Szulejmán szultán sikertelenül próbálkozott ígéretekkel rábírni a vár feladására, amelynek fejében neki kívánta adományozni egész Horvátországot.

Visszatérve a nyugat-magyarországi horvát hősénekhez, – amelyet a zágrábi Fran Kurelac (1811–1874) jegyzett le a Vas megyei Horvátlövőn és Horvátjárfalván – megemlítendő, hogy az mégse került be a szerző Jačke... című, igen későn megjelenő művének 1871-es kiadásba. A népdalgyűjtő ugyanis a gyengének tekintette, hasonlóan a Rákóczi Ferencről szólóhoz. Bizonyára nem véletlenül, mert Szigetvár ostromát ismerhette más forrásokból is. Így többek között Zrínyi kamarása, Ferenac Črnko (Cserenko Ferenc) túlélve az ostromot, horvát nyelven megírta a szigeti 32 nap történéseit, amit Budina Sámuel Historia Sigethi (Wien, 1764) fordított latinra. Črnko művét használja fel a zárai Brne Krnarutić (Karnarutics Barna), (1515–1572) halálát követően Vazetje Sigeta grada (1584) címmel megjelenő eposzában (magyar nyelven is megjelentek: 1956-ban Zrínyi énekek címmel Kiss Károly tolmácsolásában, valamint Délszláv hősi énekek címmel 1968-ban) a szigeti hősöknek állítva emléket dalmáciai horvát nyelven. Nem zárhatjuk ki azonban azt sem, hogy Kurelac ismerhette a szigetvári várkapitány dédunokájának, gróf Zrínyi Miklós (1620–1664) költő és hadvezérnek, az 1645–1646 telén megírt Szigeti veszedelem, illetve Zrínyiász címmel megjelentetett művét, aki nagy munkájában Karnarutics legjobb elemeit használta fel. Öccse, gróf Zrínyi Péter (1621–1671) Opsida Sigetska címmel horvát nyelvre fordítja le Miklós bátyja eposzát oly módon, hogy az nem egyszerűen a magyar eredeti parafrázisa csupán. A fordításból 34 eredeti sor kimaradt, azonban újabb 111 sorral megtoldja, valamint – eltérve az eredetitől – a VI. énekben korának a horvátok Béccsel szembenálló hangulatát is beleszőtte a cselekménybe.

Nos, a Boj pod Sigetom nyugat-magyarországi horvát népi epikus ének a költő Zrínyi művének megjelenéséig az eseményeket ugyanúgy időrendi sorrendben énekelte meg, mint több más hasonló mű, kivéve a Zrínyi utódok alkotásait: A magyar, német és a szláv urak Zrínyi Miklóst választották meg, a pozsonyi országgyűlésen Sziget várának védelmére. Tették ezt nem minden ok nélkül, mivel Zrínyi ismerte a vár erősségét, ami megfelel a valós történelmi tényeknek is. A király a várnak puskaport és ólmot küld, majd horvát földön Zrínyi elbúcsúzott fiatal nejétől és György fiától: Édes, jó fiam, te magad is jól tudod, / Hogy Szigetváron fejemet vesztem... – közölve ily módon az ismeretlen népi szerző a búcsúzás komor, baljóslatú atyai szavait. Valóban, Zrínyi a muraközi csáktornyai birtokán hagyta fiát, akit a nagyvezér Szokoli fogságba kívánt ejteni. Ferudin bej a következőket írja: Zrínyi birtoka tulajdonképpen Csáktornya vára volt, és ott élt fia és ott volt az egész vagyona. Ezért török portyázó csapatokat küldtek arra felé, hogy valamiféle foglyokat szerezzenek, és tőlük hasznos híreket halljanak. Állítólag akkor Zrínyi fia is éppen kijött a várból, hogy apjáról értesüléseket szerezzen, s útközben találkozott a török csapattal. A két fél megütközött, Zrínyi fia azonban vereséget szenvedett és néhány embere, közöttük egy dobos és egy kürtös a törökök fogságába esett...

A horvát népénekben a hajdúkról és a várárok vízének elvezetéséről is szó esik. Dandó Ferenc hadnagy és Radovan Jakab hadnagy vezetésével augusztus 14-én 200 hajdúval kitörtek a várból, hogy megakadályozzák az ostromlókat a vízfogó töltés keresztülvágásában. Akciójuk sikertelennek bizonyult, ugyanis a török még a kicsapás éjjelén átvágta a töltést, minek következtében – két nap múlva – a külső vár egészen a belső vár árkáig víz nélkül maradt.

Hiteles a népi szerző azon értesülése is, miszerint a várvédők három kitöréssel próbálkoztak csapást mérni az ostromlókra. A másodikra szeptember elején került sor, majd egy hétre rá a harmadikban a várvédők hősiesen mind elesnek.

A hősi küzdelem tragikus végkifejletéért: Szigetvár elestéért a nyugat-magyarországi horvát szerző egy áruló németet tesz felelőssé, ami nem felel meg a történeti valóságnak, ugyanis a német védők mind egy szálig elestek, ám a horvát hősepikai modell szerint a tragikus bukásokért általában a más nemzet fiai a felelősek. Ezért nem kell megrökönyödnünk a következő sorokon ... kiugrott a várból, / Elmondta Szigetvár erősségének titkát / Hol ásták el a puskaport... A puskaport a lőtoronyban és egy lőporraktárban tárolták a védők, amit a törökök az ostrom során felrobbantott, illetve a vár török bevétele során a lőportorony felrobban az elharapódzó tűzben.

A várkapitány látva, hogy az Újvárost nem tudja tartani – az ott lévő élelmiszereket, fegyvereket a várba szállítva – tervszerűen vonult vissza, elkerülve a felesleges emberveszteségeket. Az Újvárosban elesett 300 katonát az Óvárosban újabb 1200 vitéz követte a hősi halálba az ostrom 15 napja során. Zrínyi még megmaradt 800 katonájával 17 napig tartotta a várat, állva a török ostromát. A janicsárok rohamairól a horvát népének is gyakran szól, akiknek egyik bölük basija a vár fala alá ment és egy aknával felrobbantotta a lőporraktárt, ahol maga is elesett. A robbanás nagy károkat okozott a falakban, a réseken a janicsárok több rohamot intéztek a védők ellen. Ekkor zárkózott a várba Zrínyi megmaradt vitézeivel, amit pontosan feljegyez a hősének is, háromszázra téve az életben maradottak számát.

Zrínyi Miklós, nem látva más kiutat, végső rohamra szánta el magát. A horvát Anonymus szerző szerint a várkapitány ezeket mondja: Vígan induljunk most, kedves testvéreim, / Ne hagyjuk magunkat könnyen elfogni, / Mint a fürjeket úgy fogdosnának minket össze, / Hanem vígan kardot rántsunk / Mert így Istent nem felejthetjük el…

A török források az ostromlók nagy veszteségeiről számolnak be. Ferudin bej szerint Zrínyinek nem is maradt más lehetősége, mint megadni magát az ellenségnek vagy hősiesen meghalni. Ibrahim Pecsevi krónikás így írja le Zrínyi utolsó óráit: Szép díszruhát öltött, és zsebébe száz aranyat tett azzal a gondolattal, hogy aki életével végez, annak legyen ajándékba. Majd felkötötte őseitől örökölt kardját, és megmaradt katonáival kirohant a várból. Szelaniki az ostromnál jelenlevő török szemtanú szerint: Zrínyi fejébe tette ezüsttel és arannyal díszített bársonyos kalapját, s a mellén arany lánccal, kezében aranyozott karddal rohamra indult. A roham közben azonban az egyik janicsár fegyverének golyója eltalálta őt, s amint felismerték benne Zrínyit, sok janicsár rárohant, fejét levágták, és rögtön a nagyvezérhez vitték. Később Szokollu nagyvezér parancsára, amint ez az akkori világban szokás volt, elküldték Budára Szokollu Musztafa pasához Zrínyi fejét, hogy ő továbbítsa azt a császár embereinek.

A vérvédők nagy része meghalt, csupán Zrínyi titkára, kincstárnoka (kamarása Ferenac Črnko) és kulcsára, valamint néhány nő maradt életben az ostrom után.

A foglyokat Szokoli Mehmed (eredeti horvát nevén Sokolović) hallgatta ki, tudakolva tőlük milyen értéke maradt a várban a hős várkapitánynak. A fiatal kincstárnok Črnko büszkén válaszolta: Zrínyinek 100 000 magyar forintja és 1000 darab arany pohara és több más értéke volt, de mindezeket kiosztotta emberei között, csupán egy ládában maradt meg ötezer arany értékű holmija. Gazdagon volt ellátva lőporraktára is, most azonban a tűz, ami minket a vár átadására kényszerített, azt fenyegeti a ti csapataitokat. A nagyvezér intézkedése ellenére a várban a lőporraktár felrobbant és sok embert elpusztított.

A horvát hősének a szigeti hősök utolsó perceit így énekli meg:

Taj Zrinski Mikula i tretić van pojde Ez a Zrínyi Miklós harmadszor is kitört

S dobrimi vitezi, dobrimi junaki. Jó vitézeivel, jó hőseivel.

Kleti janičari na nje navaliąe, Az átkozott janicsárok rájuk rohantak,

Sigetske junake vse je postriljaąe. A szigeti hősöket mind agyonlőtték.

Frankovics György

Irodalom: Barić, Ernest: 410. godiąnjisca “Vazetja Sigeta Grada” Brne Krnarutića. Narodni kalendar 1975. Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége, Budapest – David, Andraą: Mostovi uzajamnosti. Poglavlja o jugoslovensko-mađarskim kulturnim i knjiľevnim vezama. Radnički univerzitet “Radivoj Čipranov”, Novi Sad, 1977. – Horváth Miklós: Szigetvár védelmének néhány katonai kérdése. Hadtörténeti Közlemények 1966. 4. sz. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum folyóirata, Budapest – Lőkös István: Hidak jegyében. Magvető Kiadó, Budapest, 1974. – Tayyib Gökbilgin: Szigetvár ostroma és elfoglalása 1566-ban (Török források szerint) Hadtörténeti Közlemények 1966. 4. sz. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum folyóirata, Budapest.


 http://www.vjrktf.hu/carus/honisme/Ho990535.htm

 

 

Szabolcska Mihály
Uram, maradj velünk!

          

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912 - 1988 - 2019
31 éve halt meg

 
Garai Gábor Jókedvet adj

Garai Gábor: Jókedvet adj

                  ennyi kell, semmi más

   Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
   A többivel megbirkózom magam.
   Akkor a többi nem is érdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
   nem kell más, csak ez az egy oltalom,
   még magányom kiváltsága se kell,
   sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
   ha jókedvemből, önként tehetem;
   s fölszabadít újra a fegyelem,
   ha értelmét tudom és vállalom,
   s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdődő és folytatódó bolond
   kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
   ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963-2019
56 éve halt meg

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999 - 20 éve halt meg

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta nekünk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segítsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkán szerettük,

   Kikért szálltunk hősen, együtt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelkünknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformán raktuk a szépet

   Barátnak és ellenségnek,

   Mert muszáj.

 

   Egyformán s mindig csalódtunk,

   De hát ez már a mi dolgunk

   S jól van ez.

 

   S szebb dolog így meg nem halni

   S kínoztatván is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

WEÖRES SÁNDOR

A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát. 

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

Diplomás asztrológustól: A nyárra való tekintettel. Horoszkóp + 3 éves elõrejelzés 2000 Ft. a konzultáció ingyenes!Katt!    *****    Szeretted a Trónok Harcát? Ha Westeros lenyûgözött, akkor Aneliath sem okozhat csalódást - Csatlakozz! FRPG    *****    Unalmas a nyár? Szeretnél kikapcsolódni? Az írás a véredben van? Szeretnéd kiélni a vágyaidat? - CSATLAKOZZ - FRPG    *****    SZEREPJÁTÉK - Te ki leszel ebben a csavaros, mágiával, intrikával és hataloméhséggel fûszerezett olvasztótégelyben?    *****    A te szavazatodra is szükség van, kérlek szavazz a családi napos pályázatunkra. A fõoldalról a szövegre klikkelve...!    *****    A nyárra való tekintettel óriási akciót indítok.Születési horoszkóp + 3 éves elõrejelzés 2000 Ft.A konzultáció ingyenes!    *****    Ha diplomás asztrológustól szeretnél horoszkópot + 3 éves elõrejelzést,rendeld meg.Most minden megrendelés csak 2000 Ft    *****    "Eljött értünk a végzet, s keze nyomán milliók hulltak élettelenül a porba. Félelem bûze áradt szét." - SZEREPJÁTÉK    *****    "Néha a legrosszabb befejezések egyáltalán nem is befejezések." - Vámpírnaplók FRPG    *****    Szerepjáték &#8211; Csatlakozz közénk, és részese Te is a kalandoknak - FRPG    *****    Egy igazi hõs sem tudja magáról, hogy hõs. - Egy igazi hõs sem tudja magáról, hogy hõs.    *****    A horoszkóp a lélek tükre, most nagyon kedvezõ nyári lehetõség, akcióra van lehetõséged, használd ki. Várlak az oldalon!    *****    BOOKISLAND - könyvajánlók, ahol a könyvek életre kelnek - BOOKISLAND    *****    Megnyitottunk. Magyarország jelenleg talán egyetlen rajongói oldala a népszerû Holnap Legendái sorozatról. Nézz be.    *****    ANELIATH - egy középkori világ - fórumos szerepjáték    *****    ANELIATH - varázslat és sárkányvér - szerepjáték - ANELIATH - varázslat és sárkányvér - szerepjáték    *****    &#9819; ANELIATH &#9737; varázslat és sárkányvér - szerepjáték - &#9819; ANELIATH &#9737; varázslat és sárkányvér - szerepjáték    *****    DIGIMON DIGITAL Monsters a digimonok rád várnak, kattints látogass meg minket!!!! A legjobb a íme a világon!    *****    >> Nézz be a "THE 100" (A visszatérõk) címû sorozattal foglalkozó lapra! Információk, érdekességek, interjúk, képek! <<    *****    A horoszkóp olyan lehetõségeket mutat,amire nem is gondoltál,a konzultáció során mindenre választ kapsz teljesen ingyen!