A ZSOLT�ROK �S DICS�RETEK ZENEI SZEMPONTB�L

El�adta: �rokh�ty B�la, budapesti vall�stan�r, szakfel�gyel�

 El�ad�somban el�sz�r sz�lok a reform�tus gy�lekezeti �nek zenei alkat�r�l, m�sodszor a reform�tus gy�lekezeti �nekl�s �s ehhez k�pest a reform�tus gy�lekezeti �nekesk�nyv zenei ig�nyeir�l.

I.

A reform�tus gy�lekezeti �nek zenei alkat�t a gy�lekezeti �nek rendeltet�se, c�lja vil�gosan meghat�rozza.

Az Ige f�lre�rthetetlen: �r�me van-� valakinek? Dics�retet �nekeljen." (Jak. 5:13 b). Ebb�l k�vetkezik, hogy az alapja nem eszt�tikum, hanem az Istenben val� �rvendez�s, az Isten sz�ps�g�ben val� gy�ny�rk�d�s, teh�t a legtiszt�bb religiosum. Az �nekl�s�nkben nem eszt�tikumot visz�nk be a gy�lekezetbe, hogy azzal a h�vek sereg�t megind�tsuk, hanem az Isten kegyelm�nek a tapasztal�s�n megindult h�v� gy�lekezet zengi az Istenben megtal�lt �r�m�t.

K�vetkezik ebb�l az is, hogy a gy�lekezetiben az �nekl�s nem a betan�tott m�v�szi k�rusok feladata, hanem a h�vek n�pi k�z�ss�g�nek a tev�kenys�ge, amib�l azt�n �nk�nt ad�dik, hogy elemi zenei megnyilatkoz�s �s minthogy hic et nunc val� bizonys�gtev�s, �ppen ez�rt bizonyos moment�n spontaneit�s is van benne.

Az Ige az �nekl�s misszi�j�t, a rendeltet�s�t is vil�gosan felmutatja Kol. 3:16-ban: „A Krisztusnak besz�de lakozz�k tibennetek gazdagon, minden b�lcses�gben, tan�tv�n �s intv�n egym�st zsolt�rokkal, dics�retekkel, lelki �nekekkel..." A gy�lekezeti �nekl�snek teh�t sokkal magasabforend� c�lja, rendeltet�se van, mint hangulatkelt�s, az �nnepi alkalmak cerim�ni�s felcicom�z�sa. A reform�tus gy�lekezet �nekl�se nem hangulati al�fest�se valamilyen szertart�snak, nem garnirungja az Igerhinlcl�snck, az im�dkoz�snak vagy a sakr�mentumoknak. Nem id�t�lt� zene a gy�lekez�s alatt, hanem az Ige �s a sakr�mentumok k�r� letelepedett gy�lekezetben lakoz� Ige bizonys�gtev�se egym�s tan�t�s�ra �- int�s�re. Az �nekl�s�nk teh�t a testv�ri gy�lekezetben az egym�s�rt val� felel�ss�g legterm�szetesebb megnyilatkoz�sa: a gy�lekezet egym�st �p�t� szolg�lat�nak egyik leg�ldottabb munk�ja, amelyben az eg�sz gy�lekezet �sszefog Isten Szent Lelk�t�l ind�ttatva az � orsz�g�nak a dics�s�g�re.

Ezt a feladat�t a gy�lekezet csak „l�lekkel �s �rtelemmel'" v�gezheti, amint Isten meg is parancsolja (I Kor. 14:15.). Ebb�l pedig az k�vetkezik, hogy csak a maga nyelv�n �s az �nekeknek olyan zenei eszk�zeivel, amelyek k�pess�g�nek minden tekintetben megfelelnek*

Ezeknek az alapelveknek a szemmeltart�s�val most m�r meg�llap�thatjuk a reform�tus gy�lekezeti �nek zenei alkat�nak az alapk�vet �lm�nyeit:

1. Mindenekel�tt meg kell �llap�tanunk, hogy a reform�tus gy�lekezet istentiszteleti �neke nem kor�l, hanem gy�lekezeti n�p�nek. M�form�ja a n�pdallal mutat rokons�got. T�vol �ll teh�t a tulajdonk�peni „kor�l'-t�l, amely Gregori�n-�nek, azaz a k�z�pkori liturgia latinnyelv� �neke. A gy�lekezeti �nek, mint a n�pdal is, m�form�j�t tekintve, str�fikus dal, melynek versszakai 2-16 sorb�l �llhatnak, �s p�ros, vagy p�ratlan, vagy vegyes tag� sortagoz�d�st mutatnak. A str�f�k szerkezete - a versforma, a sorok sz�tagsz�ma, a r�mek elhelyez�se tekintet�ben szinte kimer�thetetlen gazdags�g� �pp�gy, mint maga a daiirodalom. A n�p �nekl� kedv�nek a szabads�ga �s term�szetess�ge, elemi �sereje nyilatkozik meg benne: ez�rt nem szertart�si �nek, azaz nem kor�l, hanem �ppen ezekkel ellent�tben, szabad-sz�rnyal�s� n�p�nek gy�lekezeti n�pi k�z�ss�g sz�m�ra. Ami bel�le a XVI. sz�zadot megel�z�en sequentia vagy himnusz volt, az csak az�rt lehetett az evang�liumi gy�lekezetek �neke, mert form�j�ban, eg�sz alkat�ban m�r eleve n�pinek sikeredett, vagy pedig mert az adopt�tion�l n�pies gy�lekezeti �nekk� volt alak�that�. �gy alakult gy�lekezeti n�p�nekk� pl. az eredetileg figur�it sequentia: Victimae paschali laudes (Christ lag in Todes Banden, magyarban: Krisztus hal�lra adatott...) a Luther vagy Walter �ltal egyszer�s�tett n�penekform�ban (1524.). A k�z�pkori himnuszok k�z�l t�bb j�ll �l az evang�liumi egyh�zakba v�ltoztat�sok n�lk�l, vagy esetleg csek�ly v�ltoztat�ssal: Creator alme siderum, - Chrisle, qui lux es et dies, stb.

2. A reform�tus gy�lekezeti �nek n�p�nek mivolt�val fogva dallam�ban is megfelel azoknak a k�vetelm�nyeknek amelyek a n�pi k�z�ss�g haszn�lat�ra alkalmass� teszik:

* Ezeket az alapelveket megk�s�rlem kifejteni „A Reform�tus Gy�lekezeti �nekl�s" (Bp. 1940.) c�m� kis tanulm�nyomban is.

a) a r�gi dallamok alapsz�vete, amelyb�l kerekedtek, t�lnyom� r�szben az egyh�zi hangnemek, amelyek a gregori�n t�nusok r�v�n r�nyomt�k a b�lyeg�ket a nyugati kereszty�ns�ghez tartoz� n�pek dalk�lt�szet�re is. De sokszor magukon hordj�k az: �si n�pi zene jellegzetess�geit is: Sk�ci�ban a gaelik-eredet� zsolt�rdallamok k�z�tt tal�ltam t�bb olyat is, amelyik az �si gaelik-zene n�pies pentatonikus-sk�l�j�b�l �p�lt. A XVI. sz�zadbeli magyar �nekk�lt�szetben is bizony�ra volt szerepe az �si magyar pentatonikus dallamk�pz�snek. Gy�lekezeteink n�p�nek�nek a jelleg�t nem hom�lyos�tja teh�t az a t�ny sem, hogy azok az �. n. egyh�zi hangnemekben alakultak, hiszen �ppen r�gi magyar eredeti n�pdalaink nagyr�sze mutatja az egyh�zi szertart�sos �nekeknek azt a nagy hat�s�t, amely al�l nem vonhatta ki mag�t egyetlenegy nemzetnek a n�pk�lt�szete sem;

b) az �jabb egyh�zi n�p�nekterm�s term�szetesen a modern zenei fejl�d�s hat�sa alatt keletkezett s abban a modern zenei gyakorlat meglehet�sen elt�kozolta a r�gi egyh�zi modusok jelleg�nek a modern dur- �s moll-jelleget j�val t�lhalad� sz�ps�geit, szinte hasonl�thatatlan gazdags�g�t. De ugyanez a jelens�g �ll el�tt�nk a n�pdalok vil�g�ban is: a r�gi pentatonikus �s egyh�zi hangnemekben termett r�gi n�pi dallamok az �jkor zenei �let�b�l puszt�k, tany�k, falvak t�voli vil�g�ba menek�ltek s csak leg�jabban ker�ltek ism�t el�, mikor a folkl�r� munk�sai ut�nuk mentek, hogy �jra a nemzeti k�lt�szet �l� kincseiv� tehess�k �ket;

c) n�pi teh�t az alapsz�vete a reform�tus gy�lekezeti �neknek, de a n�pi k�z�ss�g teljes�t�k�pess�g�hez igazodik maga a dallamform�l�s is: a hangsk�la a maga term�szetes intervallumaival �l mindannyiunk hang�rz�k�ben - szinte fiziol�giai meghat�rozotts�gban. - A reform�tus gy�lekezeti �nek dallama diatonikus l�p�sekben �s hangk�z�kben, teh�t a hang�rz�k�nkben �l� term�szetes sk�la hangjaib�l �p�l meg. Ezzel magyar�zhat�, hogy az igaz�n j� gy�lekezeti �neknek nincsenek inton�l�si neh�zs�gei: minden �p zenei �rz�k� ember minden neh�zs�g n�lk�l �nekelheti, elsaj�t�thatja �ket;

d, a gy�lekezeti k�z�ss�g sz�les k�re (ifjak-�regek, n�k-f�rfiak) szabja meg a gy�lekezeti �nekdallamok ambitus�t, hangterjdelm�t is: egy meglehet�s sz�kre szabott hangk�rben egy�tt �nekelhet a gyermek az �reggel, a f�rfi a n�vel, a tenor a basszussal, az alt a szopr�nnal, - de ez a hangk�r nem nagyon terjed t�l az okt�v�n. A decim�n t�l az undecima vagy a duodecima m�r neh�zs�geket okoz. Ez�rt gy�lekezeti �nekeink 90 sz�zal�ka nem igen l�pi t�l az okt�vnyi ambitust;

3. A n�pdal mindig ritmikus, vagy �n�ll� zenei ritmusa van, vagy pedig - mint parlando, recitativ - m�nek, a sz�veg adja meg a ritmus�t.

A reform�tus gy�lekezeti �nek, �ltal�ban az evang�liumi egyh�zak k�z�ss�gi �neke a r�mai egyh�z papi cantus-planus�val, recit�l� jelleg� �nek�vel szemben az �neknek legtiszt�bban n�pi jelleg� form�ja: a n�pdalszer� �n�ll� zenei ritmus� n�p�nek lett. Ez term�szetes is. A sz�veg ritmus�t�l ir�ny�tott parlando nagyobb k�z�ss�gek, gy�lekezetek haszn�lat�ra szinte teljesen alkalmatlan. Beigazol�dva l�ttam ezt az anglik�n �s a sk�t reform�tus egyh�zak zsolt�r�nek�nek a „plam-song"-�nekl�s�ben, az �. n. chanting-ben: egyenesen z�rzavaros z�g�s lesz bel�le ott, ahol nagyobb gy�lekezet �nekli annak ellen�re, hogy az orgonak�s�ret bizonyos t�maszt�kot is igyekszik ny�jtani a rend fenntart�s�hoz az �nekl�sben.

A magyar, a n�met �s a genfi gy�lekezeti �nekek mind �n�ll� zenei ritmusban termettek: egyetlenegy sincs k�z�tt�k parlando, recitativo, hiszen akkor erre a c�lra a legszebb �s legb�lcsebb lett volna a reform�tusoknak elfogadniuk az �si gregori�nok gy�ny�r�, gazdag nemesveret� dallamkincs�t, csak hazai sz�vegr�l kellett volna gondoskodniuk hozz�. Luther is, K�lvin is, vil�gosan, tiszt�n �t�lt�k meg a gy�lekezeti �nek rendeltet�s�t: a n�pnek, a gy�lekezeti n�pi k�z�ss�gnek van sz�ks�ge �nekre. A gregorian-kor�lok cantus-planusa nem lehetett alkalmas a k�z�ss�gi �nekre. K�z�ss�gi �nekl�shez olyan dallamok val�k, amelyeknek a zenei ritmusa veszi a sz�veget a sz�rny�ra. Ez pedig a n�pdal, amelynek str�fikus szerkezete, k�nnyed�n lend�l� n�pi ritmusa a legk�n�lkoz�bb p�ldak�nt �llott a reform�torok el�tt. �gy v�laszt�suk eg�sz term�szetesen nem lehetett m�s, mint az a gy�lekezeti n�p�nek-m�faj, amely term�szetes dallam�val, n�piesen g�rd�l� ritmus�val a „protest�ns kor�l" (nem eg�szen pontos) nev�n kezdte meg jelent�s p�lyafut�s�t a zene t�rt�net�ben.

�me teh�t: n�pi-mivolta szabja meg itt is a mi gy�lekezeti �nek�nk zenei ritmikus adotts�g�t;

4. ugyanezen az alapon kell meg�llap�tanunk azt is, hogy a gy�lekezeti �nek nem harm�ni�s, nem �sszhangzatos �nek, hanem unisono-n�p�nek.

A gy�lekezetek �nekl�s�ben �ppen ez az unisono-�nek elemi ritmus�nak �s dallam�nak az �si lend�let�vel v�lik m�lt� kifejez�j�v� mindannak, ami a h�v� gy�lekezet lelke m�ly�n az �dvtapasztal�s csodatitk� m�vek�nt v�gbemegy. A zene �si elemei ugyanis a ritmus �s a dallam. A mai �rtelemben vett harm�nia m�r bizonyos tekintetben nem elemi, hanem m�sodlagos kifejez�si eszk�z: magasabbrend� zenei megnyilatkoz�s, amiben m�r van valami m�v�szi, mesters�gbeli nekik�sz�lts�g. Sem Luther, sem K�lvin nem gondoltak soha eff�le m�v�szi zenei ig�nnyel, mert c�ljuk sohasem az volt, hogy „sz�pp�" tegy�k a gy�lekezeti istentiszteletet, hanem hogy az a „l�lek �s igazs�g" szerint, teh�t nem eszt�tikai, hanem bels� sz�ps�g szerint legyen gazdagg�;*

5. A gy�lekezet �nekgyakorlat�ban, teh�t a gy�lekezeti �nek el�ad�s�ban sem t�maszthatunk semmif�le olyan ig�nyt, ami ellenkezn�k a k�z�ss�g �nek�nek a n�pi term�szet�vel, l�nyeg�vel. Temp�j�t nem szabhatja meg a szerz�: itt a gy�lekezet �rtelemmel val� �nekl�se lehet csak a szab�lyoz� elv, - nagy gy�lekezetek �neke mindig vontatottabb, mint a kisebb k�z�ss�gek�. Agogikai, dinamikai fort�lyok mesters�geseknek, er�szakosaknak tetszen�nek ezekkel az �sien elemi, egyszer� dalform�kkal, amelyeknek a megrend�t� erej�k �ppen az �si egyszer�s�g�kben rejlik. Az „�kes �s sz�p rend' �nmag�ban val� szab�lyoz� elve az egyetlen, de biztos korl�t, amely a gy�lekezet �nekl�s�t m�lt�v� teszi ahhoz az �nnepi megnyilatkoz�shoz, amelyben az Ige �s a sakr�mentumok k�z� letelepedett gy�lekezet tesz bizonys�got az Isten kegyelm�ben megtal�lt �dv�ss�g �r�m�r�l. Az orgon�t is csak ez az egyetlen k�vetelm�ny igazolja - nem a reform�tus templom, hanem - a reform�tus gy�lekezeti istentisztelet keret�ben: nem eszt�tikai c�lzat� szolg�latot v�gez, nem gy�ny�rk�d- tetni akar, hanem az „�kes �s sz�p rend" kedv��rt fogadjuk el a szolg�lat�t.

M�s istentiszteleti kultuszban az �nek, a szertart�sok, a templom sz�ps�ge c�ltudatos berendezked�s a h�vek gy�ny�rk�dtet�s�re. hogy eszt�tikai �lm�nyek kegyes, istenes �rz�seket t�masszanak, a k�ls� hat�sok alatt, meginduljon a gyenge l�lek, amely �sszerogy tehetetlen�l az ellen�llhatatlan �lm�nyek s�ly�t�l. Az evang�liumi, a mi reform�tus istentisztelet�nk�n nincsen efajta szerepe az eszt�tikai akci�knak: mi az Isten �r�kk�val� sz�ps�g�ben gy�ny�rk�d�nk s ez a bels� �r�m �nti el az �dvbizonyoss�gban meger�s�d�tt lelket, �gyhogy zeng ajk�n, sz�ve m�ly�n, eg�sz l�ny�b�l az Isten dics�s�g�nek a boldog magasztal�sa zsolt�raink, dics�reteink, himnuszaink �rad� �nek�ben. �ppen ebben van a legl�nyegesebb k�l�nbs�g a reform�tus evang�liumi istentisztelet �s minden m�sfajta kultusz k�z�tt.

 Meg kell jegyezn�nk, hogy a genfi zsolt�rok t�bbsz�lam� kiad�sai (Goudimel, Bourgeois, Ph. Jambe-De-Fer, Cl. Jannerjuin, Sweelinck stb.) egy�ltal�ban nem gy�lekezeti, nem istentiszteleti liturgikus c�lra k�sz�llek. Erre egyenesen figyelmeztet maga Goudimel is a zsolt�roknak abban a n�gysz�lam� kiad�s�ban melyet, amelyet n�lunk Mar�thi Gy�rgy is kiadoll (1743.): „Nous, avons adioust� au ch�t les Psaumes, en ce petit volume, trois partiesl: non pas pour induire à les chanter en l'Eglise mais pour s'esiouir en Dieu partioulieremêl �s maisons. (Aux Lecteurs, Jaqui, 1665.)

 II.

Ezek ut�n azt pr�b�lom r�viden megvizsg�lni, hogy gy�lekezeti �nekl�s�nk �s jelenlegi gy�lekezeti �nekesk�nyv�nk mennyiben felel meg a gy�lekezeti n�p�nek alapelveinek.

1. Mai �nekesk�nyv�nk anyag�nak az els� r�sze K�lvin genfi zsolt�rosk�nyve, melynek 124 dallam�b�l 95 dallamot vett �t, 29 dallamot pedig elvetett az �nekesk�nyv�gyi reform-bizotts�g.

K�lvin �nekesk�nyv�nek a dallamanyaga csaknem teljes eg�sz�ben mintap�ld�ja az igazi evang�liumi gy�lekezeti n�p�neknek.

a) M�form�jukat tekintve: str�fikus n�p�nekek, azaz a legv�ltozatosabb str�f�s-szerkezetekhez idomul� egyh�zi dalform�k. Nagyszer�en igazodnak a legsz�lesebbk�r� n�pi k�z�ss�g �nekl�si k�pess�geihez diatonikus hangl�p�seik �s hangk�zeik term�szetess�g�vel 1. tonalit�suk tisztas�g�val; 2. tematik�juknak a mel�di�t egys�gbefog� biztoss�g�val; 3. hangterjedelm�knek (ambitus) a rendeltet�s�kt�l megszabott korl�taival; 4.valamint n�piesen egyszer�, de �pp ez�rt m�lt�s�gteljes, komoly rimusukkal*

b) A dallamaiknak valami �si, megragad� f�rfias komolys�ga els� hall�sra megragadja az embert s ez azoknak a nemes kifejez� erej� egyh�zi hangnemeknek tulajdon�that�, amelyekben legnagyobb r�sz�k megsz�letett. Akinek egy kis zenei �rz�ke van, az egyszerre meg�rzi, hogy a modern dur- �s moll-mel�diat�pusokon k�v�l bizonyos archaikus �z� dallamok zengnek �t benn�k az el-, m�lt sz�zadokon kereszt�l. Nem csup�n archaikus zenei sz�nhal �s ez, hanem a r�gi 8 egyh�zi hangsornak a meglep� dallamk�pz� gazdags�ga a modern zene k�t hangfajt�j�nak,, a d�rnak �s moll-nak a szeg�nys�g�vel szemben.

A 124 zsolt�rdallam k�z�l d�r-dallam: 37, hypod�r: 9, frig: 8, hypofrig: 6, mixolyd: 9, hypomixolyd: 9. A fennmarad� 48 dallamb�l 38 a XVI. sz�zadban ion-nak nevezett, a mai d�r-jellegnek, 10 aeo�-nak nevezett pedig a mai moll-jellegnek felel meg.

1 A dallamokban a diatonikus hangl�p�sek �s hangk�z�k term�szetess�ge biztos�tja a dallam k�nny� �nekelhet�s�g�t. Viszont nagy neh�zs�geket t�maszt a gy�lekezetek nagy k�z�ss�g�nek az �nek�ben a term�szetes hangk�z�k kromatikus m�dos�t�sa, - amilyenek p�ld�ul a b�v�tett hangk�z�k, - valamint nehezen tal�lja el a gy�lekezet a nagy intervallumokat (hatod-, heted , kilenced-hangk�z�ket).

2. A tonalit�s vil�goss�g�n pedig �rtj�k a dallamoknak azt a saj�ts�g�t,
hogy a dallamvonal �gy halad v�gig a hangok sor�n, hogy hangjainak az
alaphanghoz val� viszonya zenei �rz�k�nk el�tt sohasem v�lik k�ts�gess�,
vagyis az alaphang k�r�be tartoz� hangokban zeng, m�g az alaphangon meg
nem nyugszik.

3. A tematikai biztoss�ga abban �ll, hogy a dallamnak apr� kis motivumai a dallam vonal�ban �jra meg �jra felbukkannak s, ezzel - k�l�n�sen a hosszabb form�kban j�t�konyan �reztetik a dallam egys�ges fel�p�tetts�g�t.

4. Az ambituson itt �rtj�k a dallam hangterjedelm�t, melyet a dallam
legm�lyebb �s legmagasabb hangj�nak a t�vols�ga hat�roz meg.

c) Ugyanilyen gazdags�g jellemzi a genfi zsolt�rokat ritmus tekintet�ben is. Meg kell �llap�tanunk, hogy a ritmus �s a metrum k�rd�s�ben hihetetlen z�rzavar �llott el� a genfi zsolt�rok eg�sz vil�g�ban att�l a pillanatt�l kezdve, ami�ta a XVI. sz�zadnak ezeket az eg�szen jellemz� unisono �nekeit a XIX. vagy a XX. sz�zad zenei gyakorlat�hoz idom�tva modern izometrikus lejegyz�sben kezdik k�z�lni.

A 16-17. sz�zad �nekeinek egyik legjellegzetesebb von�sa a polymetria. A polymetrikus dallamritmus ugyanis a dallamnak a sz�veghez val� alkalmazkod�s�t k�nny�ti meg, mivel a hangs�lyok elrendez�s�ben bizonyos szabads�got enged a sz�vegnek sokszor str�f�nk�nt v�ltakoz� k�vetelm�nyei szerint. Tess�k elk�pzelni, mit jelent az, ha a k�l�nb�z� str�f�kban k�l�nb�z�k�ppen rendez�dnek a hangs�lyok A hangs�lyok �j rendje az �j metrumokkal (�temekkel) szinte �jj�teremti a mel�di�kat. Ez�rt a modern izometrikus unisono-�nekek egyhang�s�g�val �lettelen g�piess�g�vel szemben valami kibesz�lhetetlen gazdag sz�rnyal�sa van ezeknek a 16. sz�zadbeli zsolt�rdallamoknak. Hogy magyar p�ld�val vil�g�tsam meg a meg�llap�t�somat: Szenczi Moln�r zsolt�rsz�vege, melyben szinte str�f�nk�nt v�ltoznak a verssorok v�ndor-hangs�lyai miatt a metrumok, folyton, szinte versszakonkint meg�jul� sz�nt ad ezeknek a zsolt�r-dallamoknak.

Ezeknek az eredeti �si ritmusoknak hihetetlen lend�let�k innen magyar�zhat�. A dallam vette sz�rny�ra a sz�veget, a sz�veg pedig szabadon l�ktet� hangs�lyaival v�ltozatoss�got, eleven �leter�t, eg�szs�ges lelket, szabads�got biztos�tott a dallamnak. A mai francia gy�lekezetek ritmikus �nekl�s�ben m�r csak halv�ny eml�ke �l ennek a szabad lend�letnek: a modern zene prokruszteszi agy�ban meg kellett b�nulniok ezeknek az eleven l�ktet�s� szabad ritmusoknak. Pedig ezekben az eredeti dallamokban �nmagukban volt meg mindaz, ami ma csak k�ls� temp�beli vagy agogikai k�vetelm�ny.

*

A mai magyar �nekesk�nyvben kifosztott, lerongyol�dott �llapotban tal�ljuk meg K�lvinnak �s Szenczi Moln�rnak ezt a csod�s gazdags�g� �r�ks�g�t!

A dallamok �si dallambeli gazdags�g�t hogy igyekezett, szinte c�ltudatosan lesz�rk�teni az a zsinati hat�rozat, amely kimondta, hogy ezekb�l az egyh�zi dallamokb�l pedig kit�rlend� az �si egyh�zi karakter: az eredeti egyh�zi hangnemek helyett az �sszes dallamok a modern vil�gi d�r �s moll hangnemekben jegyzend�k le! K�ntoraink - ha esetleg tudtak volna is r�la, felejts�k el s ne is tudjanak r�la, hogy ezek az egyh�zi n�p�nekek egyh�zi hangnemekben sz�lettek �s �ltek valaha! �s t�rt�nt ez ugyanakkor, amikor a vil�gi n�pk�lt�szetben is �s �ltal�ban a zenem�v�szetben s egyre jobban megbecs�lik az egyh�zi hangnemek csod�latos sz�npomp�j�t. Hogy ez a gyakorlatban mit jelent, el�gg� bizony�tja a 46. zsolt�r p�ld�ja. Ennek a pomp�s erej� zsolt�rnak az �nekl�s�ben a z�rzavar �s bizonytalans�g onnan van, hogy az eredeti mixolyd-modus helyett modern d�r-hangnemben pr�b�lt�k �rtelmezni. De mivel ez nem ment v�gig, a dallam m�sodik fel�t moll-jelleg�v� alak�tott�k. Ebb�l �lland� zavarok keletkeztek a megromlott zenei �rz�k folyt�n. Az egyetlen kiel�g�t�, megnyug- tat� megold�s az, ha a dallamot az eredeti form�j�ba alak�tjuk vissza.

�s hogy mi jelent a gyakorlatban az egyh�zi hangnemek eredeti sz�ps�g�nek az elvet�se, azt tal�n m�g ink�bb mutatja a komoly egyh�ziass�g teljes kivesz�se a zsolt�rok orgonalet�tjeiben, s a templomainkban hallhat� orgonak�s�ret-r�gt�nz�sekben. A Szotyori-Nagy-f�le orgonak�nyv komoly harm�ni�i elavultaknak tetszettek, - a k�s�bbi orgonak�nyvek orgona�tiratai v�ltott�k lel �ket. A legt�bb k�z�l�k megd�bbent�en st�lustalan, tartalmatlan, egyh�ziatlan, - s�t: cig�nyos - a cig�nyzene megszokott, sablonos harm�niai fordulataival. Ezek figyelmeztetnek a legvil�gosabban arra, hogy az �sszhangos�t�s mag�ban v�ve m�g nem - zene k�lt�szet, vagy m�g �rthet�bben: az igazi �sszhangos�t�s k�lt�i munka, teh�t sokkal t�bb, mint bizonyos zenei mesters�gbeli k�szs�g. De figyelmeztetnek arra is, hogy ilyen k�lt�i munk�ra a k�lt�ietlenn� kifosztott dallamok senkit sem ihletnek. A 16. sz�zadnak a genfi zsolt�rokban el�tt�nk �ll� k�lt�i remekei olyan megcs�folt �llapotban vannak az �nekesk�nyv�nkben, hogy azokban az �si purit�n m�v�szi sz�ps�geket szinte lehetetlen felismerni �s megbecs�lni. Hi�nyzik bel�l�k �ppen az, ami egyh�zi �nekekk� tette �ket s �ppen ez�rt csak trivi�lis lehet minden, ami bel�l�k kerekedik.

De m�g nagyobb �rz�ketlens�ggel puszt�tott�k el a genfi zsolt�rok ritmus�nak a sz�ps�geit. Sokat �rtam �s besz�ltem m�r err�l a k�rd�sr�l, itt csak eg�szen r�viden pr�b�lok r�vil�g�tani a helyzetre. Igaz, hogy gy�lekezeti �nekl�s�nkben veszett el ez az eredeti zsolt�rritmus, ha ugyan a magyar gy�lekezetekben - eltekintve itt-ott felt�telezhet� kiv�telekt�l - megvolt valaha. Miszt�tfalusi Kis Mikl�s f�radoz�sai aligha vesztek k�rba nyomtalanul. (L:„Ments�g�nek" 37/8. pontj�ban, Kolozsv�r 1698.) Nem hiszem, hogy Mar�thi Gy�rgy debreceni tan�tv�nyai k�z�l ne akadt volna n�h�ny, aki kiker�lve az ekkl�zsi�ba, a maga gy�lekezet�i ne prob�lta volna a Mar�thi �tmutat�sa szerint venni a ritmikus �nekl�sre. Hiszen az ann�l k�nnyebb is lehetett, mivel akkor m�g az �sszes �nekesk�nyv-kiad�sok, �gy a Mar�thi� is, az eredeti ritmus kott�ival k�z�lt�k a zsolt�rdallamokat. Megb�zhat� �rtes�l�seink erren�zve nincsenek, kutatnunk kell tov�bb eredeti adatok ut�n egyszer csak felbukkan valahol valamilyen feljegyz�s, ami esetleg t�j�koztat. A t�ny az, hogy gy�lekezeteink rieimustalan, �gynevezett kiegyenl�tett (helytelen�l: cantus planusos) �nek�hez igazodott az Egyh�zunk a zsolt�rosk�nyv kiad�s�n�l �s nemcsak kiegyenl�tett, hanem egyenesen zenei szempontb�l eg�szen hib�san kiagyalt metrumokban jegyezte le a genfi dallamkincset. Nemcsak igazodott teh�t a megromlott gy�lekezeti �nekl�shez, hanem ahogy azt feljegyezte, azt is hib�san, zenetudom�nyi szempontb�l teljes t�j�kozatlans�ggal vitte v�gbe.

Hangos vita folyt ebben a k�rd�sben nemr�giben. De jellemz�, hogy a vit�ban egyik respectabilis vit�z� megkock�ztatta m�g azt az �ll�t�st is, hogy a genfi zsolt�rok ritmus�r�l besz�lni k�ptelens�g, mert azok �. n. „kor�lkott�kban" voltak lejegyezve, azoknak pedig id�i �rt�kjelz�s�k nincs, - holott a val�s�g az, hogy kor�lkott�kban soha, sehol sem jegyezt�k le ezeket a zsolt�rdallamokat, hiszen a kor�lkott�k a gregori�n cantus-planus�nak a hangjegyei (a neum�k!), m�g a genfi zsolt�rok �s �ltal�ban a protest�ns n�p�nekek lejegyz�s�re m�r kezdett�l fogva az �. n. menzur�lis hangjegyeket, teh�t: id�m�rt�kes hangjegyeket haszn�ltak.

Azt is �ll�tj�k m�g ma is, hogy a mai gy�lekezeti �neknek is megvan a ritmusa, m�g pedig a Szenczi Moln�r magyar l�ktet�s� sz�vege nyom�n megmagyarosodott zsolt�rritmusa. A val�s�g az, hogy gy�lekezeti �nekesk�nyv�nk zsolt�rdallam lejegyz�s�ben nyom�t sem mutatja a magyar ritmusnak, hiszen hamis, �ljegy minden �temvonala, l�pten-nyomon r�jukc�fol a dallamok bels� ritmusa. M�sfel�l pedig gy�lekezeteink Szenczi Moln�r Albert magyaros ritmusait bizony nem magyaros st�lusban, hanem abszol�t ritmust�las�ggal �neklik. Szinte fenntart�s n�lk�l meg�llap�thatjuk, hogy gy�lekezeteink egyetlenegy �neket sem �nekelhetnek �gy, ahogy azokat �nekesk�nyv�nk lejegyzi, - a „magyarosan" lejegyzetteket sem, pl. a „T�rj magadhoz dr�ga Sion"-t, vagy a legk�zkedveltebb „tiszta magyar" „Mennybenlak� �n lstenem"-et sem … Igaz, hogy mint minden hangjelens�gnek, �gy ennek a gy�lekezeti �nekl�snek is van ritmusa, de ez nem a zsolt�rok zenei ritmusa, hanem a zsolt�rsz�vegek k�l�nb�z� hangokon zeng� szotagol�s�nak a g�piess� egyenl�tett, ritmusa, amelynek a magyar ritmushoz semmi k�ze sincs, annyira, hogy az ugyan�gy leromlott zsolt�r�nekl�snek ugyanaz a zenei k�pe N�metorsz�gban, vagy Hollandi�ban is, mint n�lunk, mert ez az �nekl�si m�d n�lunk sem, egyeb�tt sem �rul el semmif�le n�pi, nemzeti jelleget.

K�ztudom�s� t�ny, hogy a zene, az �nek ritmusban �l. Ritmus n�lk�l a dal olyan, mint a hal v�z n�lk�l. �s csakugyan: ez a ritmusn�k�li �nek h�ny sz�p dallamot elhallgattat a gy�ekezetek ajk�n! Vannak dallamok, melyeket puszt�n az egym�sut�n k�vetkez� k�l�nb�z� magass�g� hangokban is �ltet tal�n a sz�p sz�veg vagy a hangok tiszta logik�j� sora, de a jelenlegi �nekesk�nyv�nk m�r eg�sz sor olyan sz�p zsolt�rdallamot hagy: el a genfi �r�ks�gb�l, amelynek �ltet� eleme a ritmus. Nincs veszedelmesebb kulturapuszt�t�s, mint lesz�llani az ig�nytelens�ghez, ott, ahol �ppen jav�tani kellene. A gy�lekezeti �nekl�s al�s�llyedt sz�nvonal�hoz alkalmazkodott a jelenlegi �nekesk�nyv�nk ahelyett, hogy a gy�ltkezeti �nekl�st igyekezett volna a m�lt� sz�nvonal, a k�lvini k�vetelm�nyek fel� emelni. Ki tagadhatn�, hogy gy�lekezeti �nekl�s�nk szeg�nyedik, egyre �lettelenebb� v�lik. Itt csak egyetlen m�don seg�thet�nk: ha mer�nk komoly ig�nyeket t�masztani az �nekl� gy�lekezeteinkkel szemben.

2. Ugyanez a helyzet a dics�retek ter�n is.

Ezek k�z�tt a leg�rt�kesebb az az anyag lehetett volna, amely a r�gi magyar �nekesk�nyvekb�l ker�lt bele a mai �nekesk�nyvbe. De ezzel a r�gi magyar anyaggal is az t�rt�nt, ami zsolt�rdallamokkal. Nem tal�lt�k magyaroknak �ket abban a form�ban, ahogyan a l�ngesz� fiatalon elhunyt szeg�ny Mar�thi lekott�zta �ket, ahogyan a Debreceni �reg �nekesk�nyv, vagy ahogyan a Kolozsv�ri Kott�s �nekesk�nyvek meg�rizt�k ezeket a r�gi nemes dallamokat: megfosztott�k ezeket is �letad� l�ktet�s�kt�l, ritmusukt�l �s mondvacsin�lt, nevets�ges, �lettelen, izometrikus �temekbe k�t�zt�k �ssze. �gy elvesztett�k h�mporukat, fonnyadt, hamis m�vir�gokk� lettek, pedig ezek az Isten gy�ny�r� sz�p mez�j�n termett pomp�z� vir�gai voltak a reform�tus magyar kegyess�gnek.

Hoztak helyett�k eredeti, magyar �j �nekeket, amik azonban alig mondhat�k eredetieknek, m�g kev�sbb� magyaroknak. A legt�bbj�k a n�met szentiment�lis romantika ut�n�rz�seib�l sz�lelett magyar ritmus� zengedezm�ny, melyeknek bels� szerkezete ellent mond a magyarr� �tfestett k�ls� metrik�nak. Legjellemz�bb p�ld�ja ennek a 100. dics�ret: Mennyben lak� �n Istenem - amelyik - sajnos - ma tal�n a legelterjedtebb, legkedveltebb „magyar" dics�ret�nk. Szerz�je egy katolikus k�ntor (Kecsk�s Ern�) Kiegyenl�tett 4/4-es �temekben van lekott�zva. Figyelj�k meg B m�g eg�szs�ges zenei �rz�k� gyermekek �nek�ben ezt a zengzetes romantikus dallamot, vagy amikor mi magunk �nekelj�k a gy�lekezeten k�v�l kisebb, esetleg csal�di k�rben. Figyelj�k meg, az-� a ritmusa, ami az �nekesk�nyv�nk kott�iban el�tt�nk �ll? Dehogy az! Eg�szen m�s. Egy megzavarodott vegyes ritmus j�n ki bel�le a magyarf�l� ember �nek�ben: mert ez az �nek - ha a dallam bels�, igazi ritmus�t n�zem, tiszta n�met romantikus dallam, amely a n�met dallamok m�dj�ra k�v�nn� meg a sz�veg alkalmazkod�s�t. Mivel azonban ilyen sz�veget a magyarban nem kapott, h�t ahol tud, �rv�nyes�ti a magyar term�szetes n�met ritmus�t, ahol pedig erre nincs m�dja, ott a magyar �nekritmust k�veti. De milyen z�kken�mentes pl. ezzel a n�met sz�veggel ez a dallam:

Viszont a dallam igazi n�met ritmus�hoz szabott f�l�be�rt magyar sz�veg is milyen term�szetesen tud alkalmazkodni! Tipikus p�ld�ja ez a dallam az �lruh�ban gar�zd�lkod� idegenszellem� zen�nek! Ezek sokkal t�bbet �rtanak magyar zenei �rz�k�nknek, mint az eredeti mivoltukban megbecs�lt idegen dallamok.

Dics�reteink k�zt el�g jelent�s helyet foglalnak el az idegen eredet� dallamok. Ezek kiv�laszt�s�ban a sz�vegtartalmon k�v�l annak a szempontnak kellett volna �rv�nyes�lni, hogy a magyar gy�lekezeteknek a k�lf�ldi gy�lekezetekhez ezek az �nekek szolg�lhassanak �sszek�t� kapocsul, a testv�ri tal�lkoz�sok �r�m�nek a kifejez�si eszk�zei�l. Ez azonban a mi �nekesk�nyv�nk anyag�ban - sajnos - nem siker�lt, mert itt is a dallam megmagyaros�t�s�nak a l�z�lma ejtette t�ved�sbe a szerkeszt�ket, aminek az lett az eredm�nye, hogy pl. az evang�likus testv�rek lutheri �nek�i, az Er�s v�runkat siker�lt olyan „magyar" form�ban felvenni, amit m�g a magyar luther�nus testv�reinkkel sem tudunk k�z�sen �nekelni. Felvettek ellenben olyan k�lf�ldi �nekeket, ami �nmag�ban sem jelent gazdagod�st sem a sz�veg�ben, sem a dallam�ban, s�t a reform�tus gy�lekezeti n�p�nek l�nyeg�vel egyenesen ellent�tben �ll� dallama egy osztr�k katolikus k�ntor cikorny�zott �neke.

Erd�lyben a 18. sz�zadban megk�s�relt�k a kedveltebb zsolt�rok megmagyaros�t�s�t a magyar istenes-�nekek sz�veg�re. Ezekb�l a k�s�rletekb�l ker�lt az �nekesk�nyv dallamai k�z� a 66. zsolt�r dallam�b�l alak�tott dallam egy r�gi n�met Geistliches Lied magyar sz�veg�re. �rdemesebb lett volna Gerhardt P�lnak (1607-1676.) ehhez a gy�ny�r� k�ltem�ny�hez a sz�p eredeti dallamok valamelyik�t venni fel. A 66. zsolt�r eredeti dallama sokkal szebb, siker�ltebb, semminthogy �rdemes lenne azt az eredetib�l kivetk�ztetni. K�l�n�sen ha meg gondoljuk, hogy az utols� sora mennyire nem felel meg a gy�lekezeti n�p�nek diatonikus sz�lamvezet�s�re vonatkoz� k�vetelm�nynek: a kadencia sz�kitett quintje nem diatonikus intervallum s ha megfigyelj�k, �nekl�se a gy�lekezetben mindig neh�zs�get okoz.

Ugyan�gy nem felel meg a n�p�nek k�vetelm�ny�nek ; Nem vagyunk mi magunk�i" �s ,,Meg�ll az Istennek ig�je'" dallama mindkett� ambitusa teljesen kimer�ti a gy�lekezet hangterjodeIm�t, s dallamuk sem �llja meg a t�rgyilagos kritik�t. Jelenlegi �nekesk�nyv�nk k�ts�gtelen bizonys�ga annak, hogy n�lunk egyh�zi zene elm�leti �s gyakorlati k�rd�sei sohasem tiszt�z�dtak Az igazat megvallva, ilyen k�rd�sek komoly form�ban sz�nyegre sem ker�ltek. Az egyh�zi zen�nek Mar�thi Gy�rgy �ta n�lunk sz�mottev� kutat�ja, szakembere nincsen is. (Abban a t�ves meggyz�d�sben �lt egyh�zunk, hogy a tan�t�k�pz�k egyh�zzenei szakembereket nevelnek, pedig azok csak k�ntorokat nevelhetnek, de igaz�ban m�g azokat sem, mert �ppen agyonzs�folt munkarendj�kben a k�ntork�pz�snek legfeljebb csak az eg�szen elemi megalapoz�s�t v�gezhetn�k el. S ha ezt tenn�k, akkor sokkal nagyobb szolg�latot v�gezn�nek, mint amennyit v�geznek most, amikor f�ligsemk�sz embereket bocs�tanak a gy�lekezetekbe sz�l azzal az ig�nnyel, hogy �ket az Egyh�zi zene szakemberek�l fogadja el).

Alapvet� elvi k�rd�sek v�rnak megold�sra, amelyek vil�gosan eddig m�g fel sem vet�dtek. Eg�sz sereg elvi k�rd�s, amelyeknek a tiszt�z�sa n�lk�l lehetetlens�g komolyan hozz�fogni egy olyan fontos, szinte szimbolikus tekint�ly� k�nyv megszerkeszt�s�hez mint amilyen a mi reform�tus gy�lekezeti �nekesk�nyv�nk.

Nem tartozik szorosan a t�rgyam k�r�be, de nem volt tiszt�zva pl. az a nem zenei k�rd�s sem, hogy vajjon az �nekesk�nyv�nk a k�z�ns�ges gy�lekezeti istentiszteletekre rendeltetett-e vagy pedig a gy�lekezeti �let eg�sz sz�les ter�let� munk�mezej�t teh�t a misszi�i ter�leteket is ki akarja-� el�g�teni? Ennek a k�rd�snek a tiszt�z�s�val megoldhat� lett volna a Hozs�nna �s Halleluja-�nekek probl�m�ja is, m�g pedig sokkal szerencs�sebben mint ahogy azt az �nekesk�nyv�nkben magunk el�lt l�tjuk Ennek a k�rd�snek az eld�nt�se a felvett Hozs�nna-�nekek hely�t is elvi k�vetkezetess�ggel hat�rozta volna meg a gy�lekezeti istentiszteletekre szolg�l� �nekek k�r�n k�v�l, a k�l�n misszi�i c�lokat szolg�l� �nekek keret�ben. �ltal�ban meg�llap�thatjuk, hogy �nekesk�nyv�nk zenei szempontb�l f�lig sem megoldott vagy; �ppen teljesen megoldatlan k�rd�sek eg�sz sereg�t hordja mag�ban �s a mer� dilettantizmus t�k�re. Nagy feladatokat csak vil�gos c�lkit�z�sekkel, tiszt�n meghat�roz�tt elvi megalapozotts�ggal lehel v�llalni �s megoldani, S hogy ez nem siker�lt, annak a magyar�zata az, hogy sok mell�kes k�rd�sen esztend�k�n �t r�g�dunk �s a legfontosabb, legl�nyegbev�g�bb k�rd�sek nemhogy meg nem old�dtak, hanem m�g csak sz�ba sem ker�ltek.

Az �nekesk�nyvek - amint az egyh�zi zene t�rt�nete mutatja - megterm�keny�t�i szoktak lenni nemcsak a gy�lekezeti �nekk�lt�szetnek, a hymnol�gi�nak, hanem inspir�l�i a magasabbrend� zenem�v�szetnek is. H�sz �v telt el, mi�ta kez�nkben van a magyar ref. �nekesk�nyv. H�l�t adhatunk az Istennek, hogy v�gre �gy �rezz�k, - s m�g idej�ben, hogy t�vis lett a magyar reform�tus Anyaszentegyh�z test�ben s nem hagy nyugtot. �ppen ez keltette fel az �rdekl�d�st a magyar reform�tus gy�lekezeti �nek�gy ir�nt �s t�masztja fel az ig�nyt egy val�ban m�lt� �j �nekesk�nyv ut�n. Mi�ta kez�nkben van, az�ta kerest�k el� a poros mestergerend�kr�l a m�lt p�ld�it, dr�ga eml�keit, a magyar reform�tus kegyess�g szent megnyilatkoz�sait, az�ta kezdj�k fontolgatni a gy�lekezeti �nekl�s elvi, bibliai alapjait s igyeksz�nk megl�tni az eg�sz ter�let probl�m�it, ig�nyeit, lehet�s�geit. Csak ez az egy m�dja lehet, hogy a magyar gy�lekezeti �nek �s �nekesk�nyv �gy�t az eg�szs�ges, evang�liumi megold�s �s fejl�d�s �tj�n elind�thassuk.

Jeqyzet. Ez az el�ad�s term�szetesen nem mer�ti ki a gy�lekezeti �nekeinkkel kapcsolatos zenei k�rd�sek teljes k�r�t, csak olyan k�rd�sekre �hajtottunk r�mutatni, amelyek a nem szakk�r�k �rdekl�d�s�re is sz�mot tarthatnak. A zsolt�rok zenei probl�m�i ir�ni �rdekl�d�k sz�ves figyelm�be aj�nlom Szenczi Moln�r Albert �s a genfi zsolt�rok zenei ritmusa (Kecskem�t) c. tanulm�nyomat, valamint „Psalterium" (Budapest, 1941.) c. m�vemet.

ZSOLT�ROSK�NYV�NK AZ IGE M�RLEG�N Bp 1941 124-136 oldal